VIRA SÁNDOR ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

Átírás

1 Általános forgalmi adó a hazai és nemzetközi gyakorlatban IV. évfolyam 5. szám, május T A R T A L O M Vira Sándor rovata Az Európai Bíróság 1 ítéleteinek hatása az adóhatósági ellenôrzésekre Vadász Iván rovata Amikor magyar számláz 5 magyarnak külföldi munkát Termékeken végzett munka (bérmunka) Termék fel- vagy összeszerelése Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás Ruszin Zsolt rovata Ha a kibocsátó 6 megszûnt egyéni vállalkozó vagy kényszertörlés alá került cég Tipikus jegyzôkönyvi panelek Az egyéni vállalkozó már nem egyéni vállalkozó A megszûnés irányába tartó cégek esete Bíróságunk szintjén az EU-csat - lakozás megtörtént... A személygépkocsi 8 javíttatásának áfa-mizériája A bérlés és a javíttatás kü lön vá - lása A bérleti díj áfájához kellett az útnyilvántartás Megjött az 50%-os kánaán Jó magyar szokás szerint megjött az iránymutatás Megfordult a szélirány, jött az ellentétes iránymutatás Itt az új kánaán: bármilyen mértékben, útnyilvántartással Bonácz Zsolt rovata Szerszámok értékesítése más 10 tagállambeli megrendelônek Szerszám értékesítése a gyártó részérôl Szerszám használatba adása a megrendelô részérôl Szerszám tulajdonjogának át adá - sa ellenérték fejében Önellenôrzéssel járó 12 korrekciók január 1-jétôl VIRA SÁNDOR ROVATA Az Európai Bíróság ítéleteinek hatása az adóhatósági ellenôrzésekre A szaktájékoztató valamennyi szerzôje kifejtette már álláspontját az Európai Bíróság döntéseinek és a NAV ellenôrzési gyakorlatának eltérésébôl adódó, hazánkban kialakult ellentmondásos jogalkalmazással kapcsolatban. Érdeklôdéssel olvasva a publikációkat, a Európai Bírósági döntéseket, a hozzám került adóhatósági jegyzôkönyveket, határozatokat és a Kúria döntéseit, megállapítottam, hogy a kommunikációs gyakorlaton kívül a bírósági döntések hatása jelenleg kevéssé érzékelhetô; a tényleges magyar hatósági jogalkalmazási gyakorlatot egyelôre érdemben nem érintették az Európai Bírósági ítéletek. Az Eu ró pai Bí ró ság a kö zel múlt ban olyan ér tel mû íté le te ket ho zott, ame lyek alap ján a szál lí tói szám lák ban fog lalt adó val kap cso la tos le vo ná si jog nem vi - tat ha tó el ak kor, ha a ve vô jó hi sze mû en járt el az ügy let so rán, nem vett részt tu - da to san adó el ke rü lô el já rás ban, és tu do - más sal sem bírt szál lí tó ja adó zá si de vi - an ci á i ról. Az Európai Bíróság több esetben mivel távolról és elvi alapon vizsgálta az elé terjesztett ügyeket a gyakorlati szakember számára meglepô következtetésekre jutott. Például nincs jelentôsége an nak, hogy a szál lí tó ké pes volt-e egy adott teljesítésre, vagy sem, a levonási jog szem pont já ból csak az szá mít, hogy az adóhatóság tudja-e objektívan bizonyítani a vevô összejátszását az eladóval adóelkerülés céljából, vagy sem, illetve a vevô tudott-e az eladó csalárd magatartásáról. Ha objektívan tudja bizonyítani a hatóság az összejátszást vagy a tudomásul bí rást, ak kor a le vo ná si jog meg ta - gadható, ha nem tudja, nem tagadható meg. Megjegyzem, az Európai Bíróság álláspontja közel sem újszerû, azonban a magyar ügyekben 2012 közepén hozott döntések testközelivé tették számunkra és a hazai hatóságok számára a korábban kialakult álláspontot. Ta pasz ta la tom sze rint a ma gyar adó - ha tó ság hó na pok ra le me re ve dett az íté le tek kö vet kez té ben, és a fik tív szám - la gya nús ügy le tek ese té ben dön tés kép - te len ál la pot ra ju tott. Az adó alany ok fel lé le gez tek (az adó csa lás aktív sze rep - lôi és pas szív ál do za tai egy aránt), és ab - ban a hit ben él tek, hogy adó le vo ná si jo - guk im már nem vi tat ha tó el. A ma gyar bí ró sá gok az adó ha tó ság ra vár tak, vár - nak, hogy ki mun kál jon va la mi fé le új, véd he tô ál lás pon tot, amely nem el len té - tes az Eu ró pai Bí ró ság íté le té vel. Gya kor la ti lag fél év alatt meg vál to - zott a ma gyar adó ha tó ság fik tív szám la gya nús ügyek ben ho zott el ma rasz ta ló ha tá ro za ta i nak in dok lá sa. Ko ráb ban több nyi re ar ra hi vat koz tak, hogy a ve vô adó alany nem járt el kel lô kö rül te kin - tés sel. Nap ja ink ban azon tény ál lás alap - ján, ami re ko ráb ban a kel lô kö rül te kin - tés hi á nyát ál la pí tot ták meg, olyan ér tel - mû in do k lást fo gal maz nak meg, hogy a ve vô nek tud nia kel lett ar ról, hogy adó csa lás ban vesz részt. A me ré - szebb, bevál la ló sabb re vi zo rok pe dig ki je len tik, hogy a ve vô ak tí van köz re - mû kö dött a csa lás ban, még ak kor is, ha er re konk rét bi zo nyí ték nincs. A meg vál to zott in dok lás ra ta nul sá - gos pél da volt a kö zel múlt ban. A tör té ne ti tény ál lás sze rint egy ma - gyar be ru há zó fô vál lal ko zó ja szám lát ál lí tott ki a be ru há zó fe lé a generál ki vi - te lezési mun ká ról. A fô vál lal ko zó egyik A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2 áfa&számlázás al vál lal ko zó já nál adó zá si prob lé mát vélt az adó ha tó ság fel fe dez ni. A fô vál - lal ko zó be ru há zó fe lé ki ál lí tott szám lá - já ban mint egy 30%-ot kép vi selt a prob - lé más al vál lal ko zó tel je sít mé nye. Az adó ha tó ság a be ru há zó adó le vo ná si jo - gát el vi tat ta a fô vál lal ko zó tel jes szám - la ös sze gé re az al vállal ko zó adó zá si ma - ga tar tá sa mi att. A má sod fo kú ha tó ság az el sô fo kú adó ha tó ság ha tá ro za tát hely ben hagy ta. A me gyei bí ró ság az ügyet elô ze tes dön tés ho za ta li el já rás ra ki küld te az Eu ró pai Bí ró ság nak. Az Eu - ró pai Bí ró ság meg hoz ta a dön té sét, amely tel jes egé szé ben azo nos a kö zel - múlt ban meg je lent, so kak ál tal is mert dön té sek kel, ame lyek lé nye gét a cikk ele jén rész le tez tem. A ma gyar bí ró sá - gon az ügy foly ta tó dott az Eu ró pai Bí - ró ság dön té sé nek tük ré ben, azon ban az adó ha tó ság kép vi se lô je im már nem a ko ráb ban hi vat ko zott kel lô kö rül te kin - tés hi á nyá ra apel lált, ha nem egy me rész for du lat tal meg gya nú sí tot ta a be ru há - zót, hogy együtt mû kö dött az al vál lal - ko zó val az adó csa lás ban, mond ván, a kö rül mé nyek ezt tá maszt ják alá. (Azok a kö rül mé nyek, ame lyek ko ráb - ban a tel jes kö rül te kin tés hi á nyát ala - poz ták meg.) A tár gya lá son az al pe res ügy véd je ál lí tá sa sze rint gya kor la ti - lag le döb bent, mi vel tel jes ség gel szo - kat lan és jog sze rût len, hogy új tény ál lá - si ele met fo gal maz meg az al pe res a tár - gya lá son a ha tá ro zat tar tal má hoz ké - pest. A bí ró úgy dön tött, hogy az el já - rást meg kell is mé tel ni, és az adó ha tó - ság nak vizs gál ni kell, hogy tény le ge sen együtt mû kö dött-e a fel pe res az al vál lal - ko zó val a csa lárd ma ga tar tá sá ban. Az ügy jó pél da ar ra, hogy ér de mi dön tést sen ki nem sze ret hoz ni a jog or vos la ti fó ru mo kon. Sajnálatos és érthetetlen okból azon esetekben sem vonul vissza az adóhatóság az Eu ró pai Bí ró ság ál tal HÉAirányelvvel el len té tes nek nyil vá ní tott megállapításaiból, amikor a körülmények alap ján egy ér tel mû en meg ál la pít ha tó, hogy a ve vô nem ját szott ös sze az el adó - val. Jól szemlélteti az Európai Bírósági ítélettel szembeni hatósági ellenállást a következô tényállás és hatósági döntés. A ke res ke dô árut vá sá rolt a be szál lí - tó já tól. A be szál lí tó szám lá já ban fog lalt adót vis sza igé nyel te, azon ban az adó ha - tó ság a le vo ná si jo got meg ta gad ta a be - szál lí tó és az ér té ke sí té si lánc ko ráb bi sze rep lô i nek jog kö ve tô ma ga tar tás hi á - nya mi att. A ke res ke dô, mi vel ta pasz tal - ta, hogy az adó ha tó ság a be szál lí tó ér - dek kör ében fel me rült ok mi att nem té rí - ti vis sza az adót, a be szál lí tó to váb bi szál lí tá sa i nak el len ér té ké bôl az adó ha - tó ság ál tal el vi ta tott adó ös sze gét visz - sza tar tot ta. A be szál lí tó az így ki fi ze tet - len szám lák mi att fel szá mo lást kez de - mé nye zett a ke res ke dô el len, de a bí ró - ság az el já rást meg ta gad ta. Ezt kö ve - tôen csa lás mi att a be szál lí tó ügy ve ze tô - je a ke res ke dô ügy ve ze tô jét fel je len tet te a rend ôr sé gen a ki fi ze tet len szám lák okán. Az adó ha tó ság 2009 óta vizs gál ja az ügyet. Az em lí tett kö rül mé nyek mi - att bi zo nyo san ál lít ha tó, hogy a ke res - ke dô nem ját szott ös sze a be szál lí tó val, il let ve az ér té ke sí té si lán co lat ban elôt te ál lók kal. A kö rül mé nyek el le né re az ügy ben már a má so dik új el já rást ren - del ték el ahe lyett, hogy akár az el sô fo - kú akár a má sod fo kú ha tó ság meg ál la - pí tás nél kül le zár ná az ügyet az Eu ró pai Bí ró ság dön té sé nek szel le mé ben, hi - szen a té nyek egy ér tel mû en tük rö zik az ös sze ját szás hi á nyát. Em be ri leg ért he tô, hogy az adó ha tó - ság, ami kor kö zel rôl szem lé li az ügye - ket, és gya nú ja fo gal ma zó dik meg az ös sze ját szás sal meg va ló su ló adó csa lás - ra, ak kor egy ér tel mû, ös sze ját szást alá - tá masz tó bi zo nyí ték hí ján sem tud az el - vi dön tés sel azo no sul ni, így az Eu ró pai Bí ró ság íté le te i nek fi gyel men kí vül ha - gyá sá val hoz za meg el ma rasz ta ló dön - té se it. Azon ban el gon dol kod ta tó, hogy olyan ügyek ben, ami kor a be szál lí tó adó zá si fe gyel me kí ván ni va lót hagy ma ga után, de egy ér tel mû en meg ál la pít - ha tó, ki zár ha tó az ös sze ját szás hi á nya a ve vô ré szé rôl, ak kor mi ért hagy ják fi - gyel men kí vül a bí ró sá gi dön té se ket. Hos szas adó ha tó sá gi el len ôr zé si gya - kor la tom alap ján úgy vé lem, hogy az adó ha tó ság el len ôr zé si szak em be re i ben va la mi fé le fé le lem van amiatt, hogy hi - báz nak, és en nek kö vet kez té ben a jö vô - ben eset le ge sen szá mon ké rik ôket. Az adó ha tó ság szak em be re it ál lan dó an el - len ôr zi az ügyész ség, az Ál la mi Szám - ve vô szék, a bel sô el len ôr zé sük és sa ját biz ton sá gi szer ve ze tük. Amen nyi ben az el len ôr nem tesz meg ál la pí tást ob jek tív bi zo nyí ték hi á nyá ban, de ké sôbb ki de - rül, hogy az ügy let csa lárd volt, a re vi - zor jó esél lyel szá mít hat ar ra, hogy ki - vizs gál ják a dön té se kö rül mé nye it. E vizs gá la tok kel le met len ma gya ráz ko - dást ered mé nyez het nek, és ne héz ma - gya rá za tot ad ni arra, mi ért is nem vizs - gál ta ala po sab ban az ügyet (nyil ván utó lag már min den egy sze rûbb és vi lá - go sabb egy adott tény ál lás ese tén). Jól pél dázza a kö vet ke zô el len ôr zé si dön tés az eset le ges a hi bá zás, szá mon ké rés mi - at ti fé lel met. A ki zá ró la gos né met tu laj don ban lé - vô gé pi pa ri vál la lat mun ka erô-köl csön - zô cég gel szer zô dött a ka pa ci tás - csúcsok ból adó dó mun ka erô-szük ség let ki elé gí té se cél já ból. A mun ka erô-köl - csön zô (mond hat ni, ma gyar or szá gi szo - ká sok sze rint tisz te let a ki vé tel nek) az adó zá si kö te le zett sé gét nem tel je sí tet te. Az adó ha tó ság meg ál la pí tot ta, hogy tény le ge sen meg va ló sult a köl csön zés, min den sze mély tel jes naci o ná lé val azo no sít ha tó volt, és min den mun ka vál - la ló egy be hang zó an elis mer te, hogy az adott gé pi pa ri vál lal ko zás nál fog lal koz - tat ta a mun ka erô-köl csön zô cég. A tény sze rû en meg ál la pí tott tel je sí tés el - le né re az adó ha tó ság az adó le vo ná si jo - got el vi tat ta, azt ál lít va, hogy a gé pi pa - ri vál la lat nak tud nia kel lett vol na a köl csön zô cég adózásifegyelem-sér té - sérôl. Az adó ha tó ság ál lí tá sát olyan kö - rül mé nyek el le né re fo gal maz ta meg, ame lyek egy ér tel mû en cá fol ják a gé pi - pa ri vál la lat tu do más szer zé sét, il let ve az adó csa lás ban tör té nô együtt mû kö dé - sét. E kö rül mé nyek kö zül ta lán a leg - fon to sabb, hogy mi ért ven ne részt ha vi 1 2 mil li ós áfa-csa lás ban egy éves szin - ten 2 mil li árd ter me lé si ér té ket pro du ká - ló cég, aki a gaz da sá gi vál ság el le né re meg dup láz ta az ered mé nyes sé gét? A kö rül mé nyek bôl lát ha tó volt, hogy az el len ôr zé si szerv egy sze rû en nem mer kü lönb sé get ten ni egy ered mé - nyét el tün te tô vagy be je len tés nél kül fog lal koz ta tást el lep le zô biz ton sá gi cég és mun ka erô-köl csön zô cég kap cso lat, va la mint egy ki emel ke dô ered ményt re - a li zá ló gé pi pa ri vál la lat és mun ka erôköl csön zô cég kap cso lat kö zött. E kü - lönb ség té tel hi á nya ép pen azért saj ná la - tos, mert az Eu ró pai Bí ró sá gi dön té sek azt fo gal maz zák meg, hogy ne fû nyí ró - elv alap ján jár jon el az adó ha tó ság a ha - son ló tény ál lá si ele me ken nyug vó gaz - da sá gi ese mé nyek nél, ha nem egye di leg mér le gel je a tény ál lást, és csak ak kor te gyen meg ál la pí tást, ha ob jek tí van bi - zo nyít ha tó a csa lárd ös sze ját szás az ügy let so rán. Sok szor ta pasz tal hat juk, hogy az el sô fo kú szerv a ké sôb bi eset le - ges szá mon ké rés el ke rü lé se ér de ké ben ak kor is meg ál la pí tást tesz, ha el ma - rasz ta lá sá nak bi zo nyí té kai hi á nyoz nak vagy hi á nyo sak, mond ván, hoz za meg az adó alany mel let ti dön tést a má sod fo - kú ha tó ság. A má sod fo kú ha tó ság jel - lem zô en ér dem ben nem dönt a ki ala kult gya kor lat alap ján, és rend re új el já rás ra ad ja vis sza az ügyet az el sô fok nak, még ak kor is, ha az ada tok alap ján az ügy fél mel lett ér dem ben is dönt het ne. Azon - ban tény sze rû en meg kell je gyez nem, hogy az el múlt idô szak ban ho zott ér de - mi dön tést a má sod fo kú ha tó ság az ügy - fél mel lett. E dön tés kép te len ség és dön - té si szint to lo ga tás ered mé nye zi a hosz - szú éve ken ke resz tül tar tó el já rá sok egy ré szét, amely egy ben óri á si el len ôr zé si ka pa ci tást is le köt. Meg jegy zem, a bí ró - sá gok sem sze ret nek ér dem ben dön te ni, több nyi re ôk is új el já rást ren del nek el, sok szor ak kor is, ha a fel pe res sel ér te - nek egyet, ami az íté let in do ko lá sá ból egy ér tel mû en ki de rül. Jel lem zô en a dön tés tôl va ló fé le lem és a dön té si szint to lo ga tá sa ered mé nye zi, hogy nem tud ér vé nye sül ni Ma gya ror szá gon az Eu ró - pai Bí ró ság jog ér tel me zé se.

3 áfa&számlázás 3 Az adó ha tó ság azon ki ala ku ló ban lé vô ha tá ro zat in do k lá si gya kor la tá nak, mi sze rint olyan eset ben is ki mond ja a ve vô ös sze ját szá sát az el adó val, adó csa - lás cél zat tal, mi kor egy ér tel mû bi zo nyí - té ka nincs, van egy olyan nem kí vánt ho za dé ka, hogy ez zel gya kor la ti lag bûn cse lek mén nyel gya nú sít ja meg a ve vô ügy ve ze tô jét. Eb bôl ki fo lyó lag kö te le zô bün te tô fel je len tést ten nie az ügy ben, de már nem is me ret len tet tes el len, ha nem meg ne vez ve az el kö ve tô - nek vélt ügy ve ze tôt. Ha a jog or vos lat so rán a köz igaz ga tá si és mun ka ügyi bí - ró ság el uta sít ja a fel pe res ke re se tét, ak - kor ez zel gya kor la ti lag ítél ke zik ar ról, hogy a ve vô ügy ve ze tô je bûn cse lek - ményt kö ve tett el. Ed dig a té ma kör sze - rin ti ügyek ben a köz igaz ga tá si és bün te - tô bí ró ság el té rô dön tést is hoz ha tott, és több eset ben ho zott is. Azon ban kér dés, hogy mi tör té nik a jö vô ben ak kor, ha a köz igaz ga tá si bí ró ság a ve vô ös sze ját - szását ki mond va el uta sít ja a fel pe res ke - re se tét, de a bün te tô bí ró ság meg ál la pít - ja a bûn cse lek mény hi á nyát? Fon tos kö - rül mény ként kell a kér dés ben ér té kel ni, hogy az Eu ró pai Bí ró ság jog al kal ma zá - si gya kor la ta az ös sze játszás ob jek tív bi zo nyí tá sa ese tén terem ti meg a le he tô - sé get a ve vô el ma rasz ta lá sá ra. Ha a bün te tô bí ró ság meg ál la pít ja a bûn cse - lek mény hi á nyát, a köz igaz ga tá si bí ró - ság íté le te va jon objek tív bi zo nyí tá son nyug szik? Vél he tô en nem, de je len leg csak a prob lé ma kört le het fel vet ni, a vá - la szo kat csak a jö vô ben fog juk meg ta - lál ni. Mit te het a vál lal ko zó e meg válto - zott, ugyan ak kor vál to zat lan kö rül - mé nyek kö zött? Hang sú lyo zom, hogy a vál lal ko zók szem pont já ból nem ja vult a hely zet az Eu ró pai Bí ró ság dön té sei kö vet kez té - ben, ha nem rom lott. E rom lás ab ból kö - vet ke zik, hogy a ha tó ság nem olyan mó - don vál toz tat ta el len ôr zé si gya kor la tát, hogy amen nyi ben nem tud ja egy ér tel - mû en ob jek tí van bi zo nyí ta ni az ös sze - ját szást, úgy nem tesz meg ál la pí tást, ha - nem olyan mó don vál to zott az ál ta lam is mert jog al kal ma zá si gya kor lat, hogy a bi zo nyí tat lan ese tek egy ré szét is bi - zo nyí tott nak te kin ti. Ki ala ku ló ban van egy faj ta in dok lás me net, amely nek so - rán fel so ro lás ra ke rül nek a szál lí tó adó - zá si de vi an ci á i nak lát ha tó je lei, és eb bôl egy for du lat tal meg ál la pít ják, hogy ezek alap ján ve vô nek tud nia kel lett a szál lí tó adó csa lá sá ról. Így for ma i lag gya kor la ti lag ele get tesz nek az Eu ró pai Bí ró ság íté le té ben fog lalt, el ma rasz ta - lást alá tá masz tó fel té te lek nek ki zá ró - lag egy fel té tel nek nem: az ob jek tív bi - zo nyí tás nak. Hi szen nyil ván va ló, hogy a ve vôi ol da lon szer zô dés kö tés kor nem adó re vi zo rok ül nek, akik eset leg már a szál lí tó kül alak já ról is meg íté lik az adó - zá si ma ga tar tá sát. Em lí tést ér de mel a ha tó ság azon gya kor la ta az ál ta la fik tív szám lás nak minô sí tett ügyek ben, hogy ha tá ro za tát je len tô sen túl ír ja, és e túl írás kö vetkez té ben több szö rö sen tar tal maz re dun dáns ele me ket az in do ko lás. A ha - tá ro za tok ban szin te va la men nyi tény ál - lá si elem, jel zôs szer ke zet ben sze re pel, to váb bá a szo ká sos gaz dál ko dás kö rül - mé nye it gyak ran mi nô sí tik életszerût - len nek. Az életszerût len ség re tör té nô hi vat ko zás sok eset ben dön tô nek mi nô - sül az érv rend szer ben, an nak el le né re, hogy az asz tal két ol da lán el töl tött húsz - éves pá lya fu tá som so rán gya kor la ti lag két egy for ma üggyel nem ta lál koz tam. Így le von ha tom azt a kö vet kez te tést, hogy a gaz da sá gi ese mé nyek és azok kör nye ze te oly annyi ra sok ré tû le het, hogy az életszerûtlenség mint fo ga lom ki zárt nak te kint he tô, hi szen nem lé te zik szab vány ügy me net. Az élet sze rût - len ség ki mon dá sa azért zse ni á lis, mi - vel igen egy sze rû, és kü lö nö sebb bi zo - nyí tást nem igé nyel, csak fel té te le zést, vé lel met, és en nek ki mon dá sa után egye nes út ve zet ah hoz a for du lat hoz, hogy a ve vô nek azért kel lett vol na tud - nia az el adó de vi áns vi sel ke dé sé rôl, mi - vel ma ga az ügy let is életszerûtlen. Sok eset ben a ha tó ság ál tal al kal ma zott a men nyi ség át csap mi nô ség be (He gel) szem lé let igen ered mé nyes, és rend kí - vül ne héz el le ne vé de kez ni. Pon to sab - ban a vé de ke zés egy sze rû, de a jog or - vos la ti szer ve ket kön nyen meg té veszt - he ti a ha tá ro zat túl írá sa. A jó hi sze mû vál lal ko zó nak egyes be szer zé sei ese té ben azt kell ér té kel nie, hogy az adott gaz da sá gi ese mény mi - lyen súlyt kép vi sel a gaz dál ko dá sá ban. Az ala csony vagy re la tí van ala csony ér - té kû gaz da sá gi ese mé nyek re csu pán a szo ká sos fi gyel met kell for dí ta nia. Lát - szó lag e szem pont nyil ván va ló, azon - ban több eset ben ta pasz tal tam, hogy a teljeskörûségre irá nyu ló fi gye lem ép pen a ki emelt fon tos sá gú ese mé nyek rôl irá - nyít ja el a fi gyel met. Ne ví vód junk a köz üze mi szol gál ta tó val egy 50 ezer fo - rint ér té kû szám la ala ki prob lé mái mi - att, ha az adott idô szak ban száz mil li ó ért vet tünk in gat lant, ha nem az in gat lanadás vé tel re össz pon to sít sunk! Hig gyük el, a re vi zor nem fog a kis ös sze gû szám - lák kö ré ben vizs gá lód ni, a köz üze mi szám lát pe dig egy sze rû en át la poz za. A kö vet ke zôk ben fel so rolt szem - pont ok meg fon to lá sát ja vas lom jelen - tôs el len ér té ket kép vi se lô ügy le tek ese té ben: Min dig el len ôriz zük a szer zô dô part ner ne vé ben el já ró sze mély kép vi se - le ti jo go sult sá gát. A part ner ré szé rôl el - já ró sze mél lyel, aki nem mun ka vál la ló, il let ve nem ve ze tô tiszt ség vi se lô, ne kös sünk sem írás be li, sem szó be li szer - zô dést. (Tíz ha tá ro zat ból há rom azt ki - fo gá sol ja, hogy olyan sze mély járt el az el adó ré szé rôl, aki nek nincs, vagy vi ta - ha tó a kép vi se le ti jo go sult sá ga.) Kü lö nö sen nagy ér té kû, il let ve hosz - szú tá vú szer zô dés ese tén kér jünk az ügy fél tôl adó iga zo lást, adó fo lyó szám laki vo na tot, adó be val lást stb. Ebbôl va la - mi lyen szin ten meg gyô zôd he tünk az adó zá si fe gyel mé rôl. Le he tô ség sze rint lá to gas suk meg part ne rün ket a te lep he lyén. Amen nyi ben a part ner hoz zá já rul, kös sünk úgy szer zô dést, hogy az adó - össze get ak kor fi zet jük ki szá má ra, miu tán az adó ha tó ság azt ne künk vissza té rí tet te. Kös sük ki, hogy ab ban az eset ben az áfa nem ke rül meg fi ze tés - re, ha a szál lí tó ér dek kör ében fel me rült ok mi att nem té rí ti vis sza az adó ha tó ság az adót. Nyil ván ügy vé di le tét tel le het biz to sí ta ni a szál lí tó kö ve te lé sét. Min dig el len ôriz zük a szál lí tó ada ta - it az adó ha tó ság ál tal ve ze tett nyil ván - tar tás ok ban. A fel füg gesz tett adó szá mú ügy fél szám lá já ra ugyan le het adó le vo - ná si jo got ala poz ni, de el len ôr zés so rán fo ko zott fi gye lem re szá mít ha tunk a re - vi zor ré szé rôl. Tö rölt adó szá mok ese té - ben az adó le vo ná si jo got nem en ge dé - lye zi a ha tó ság (ugyan az Eu ró pai Bí ró - ság 2012-ben olyan dön tést is ho zott, hogy a vál lal ko zói iga zol vány vis sza - adá sa után ki ál lí tott szám lá ra is le het adó le vo ná si jo got ala poz ni). Amen nyi ben szer zô dött part ne rünk al vál lal ko zót bíz meg, az al vál lal ko zó ese té ben is vé gez zük el a ko ráb ban em - lí tett el len ôr zé se ket. Le he tô ség sze rint ne fi zes sünk kész - pénz ben (fi gye lem mel az új kor lá tok - ra)! Ha át uta lás sal fi ze tünk, kér jük meg a part nert, hogy ne ve gye fel az ös sze get azon nal a bank ból kész pénz ben, mi vel ezt a leg több ügy ben ter he lô bizo nyí ték - ként ér té ke li a ha tó ság, vé lel me zi, hogy a ve vô azon nal vis sza fi ze ti ne künk kész pénz ben az el len ér té ket, il let ve an - nak egy ré szét. Szer zô dé se ink le gye nek konk ré tak és egye di ek. A re vi zor kü lö nös ér dek lô - dé sét vált ja ki, ha min den al vál lal ko - zónk kal azo nos szö ve ge zé sû szer zô dé - sünk van. Le he tô ség sze rint ké szül je nek fény - ké pek a szer zô dés sze rû tel je sí tés fo lya - mán, amin a part ner kép vi se lô je is sze - re pel. Ügy véd vagy köny ve lô nem he lyet - te sí ti az adó ta nács adót, adó szak ér tôt az ügy le tek adó koc ká za tá nak fel mé ré sé - ben. Ha évi 2 mil li árd fo rint a for gal - munk, ne saj nál junk évi 2 mil lió fo rint meg bí zá si dí jat ki fi zet ni egy adó ta nács - adó nak. Az adó te her olyan mér té kû, hogy a té ves adó meg ál la pí tás ból ere dô kü lön bö zet és szank ci ói a leg sta bi labb cé ge ket is tönk re te he tik. Te kint sünk úgy

4 4 áfa&számlázás az adó ta nács adó költ sé gé re, mint a biz - to sí tás ra: szük sé ges, de re mél jük, so sem lesz szük ség rá. Az adó szak em ber költ - sé ge i nek meg té rü lé se lá tens! Ha nincs adó prob lé ma, jól dol go zott. Vi szont saj - ná la to san a prob lé ma men tes ség ta pasz - ta la tom sze rint azt ered mé nye zi, hogy a vál lal ko zó ban ki ala kul olyan gon do lat, hogy fö lös le ge sen fi ze ti az adó ta nács - adót. Fenn tar tás sal ke zel jük a szom széd vál lal ko zó adó zá si szak ér tel mét vagy az interneten név nél kül ter je dô szak iro - dal mat. Min den in for má ci ót el len ôriz - tes sünk le az adó ta nács adó val. Ne be csül jük alá az adó ha tó sá got; a ne künk új nak szá mí tó adó el ke rü lé si mód szer az adó ha tó ság nál már bi zo nyo - san is mert. Pél dá ul ne rin gas suk ma - gun kat ab ban a hit ben, hogy amennyi - ben át utal juk a fik tív szám lán sze rep lô ös sze get, ak kor a ha tó ság el hi szi a szám la tar tal mát. Már tíz év vel ez elôtt is át utal ták a fik tív szám lá kon sze rep lô ös sze get. A 100 mil li ós szám lát egy - mást kö ve tô na po kon húsz 5 mil li ós át - uta lás sal ki egyen lí te ni pe dig egyet je - lent sa ját ma gunk fel je len té sé vel. Amen nyi ben az adó ha tó ság meg ál - la pí tást fo gal maz meg, a vég sô kig kell vé de kez ni, az iga zi jog or vos lat a bí ró sá - gon kez dô dik (lásd az Eu ró pai Bíró ság dön té se it vagy a kö zel múlt ban szü le tett, ma gán sze mé lyek in gó ér té ke sí té sé vel kap cso la tos ma gyar bíró ság dön té sét). Min den kép pen ve gyünk igény be kül sô szak em bert a jog or vos lat so rán. Egy új szak em ber olyan szem pon tot is ész re vesz, ami fe lett ad dig min den ki nek át sik lott a fi gyel me. Jegy zô könyv re ne te gyünk rész le tes ész re vé telt, csak ál ta lá nos ság ban til ta - koz zunk! Ha a jegy zô könyv után ki ad - juk az ér ve in ket, a ha tó ság a ha tá ro za tá - nak in do ko lá sát már olyan mér ték ben vál toz tat ja meg, bô ví ti, hogy a ki fo gá sa - ink élét el ve gye (lásd akár a ko ráb ban em lí tett bí ró sá gi tár gya lást, ahol az al - pe res kép vi se lô je azon nal mó do sí tott az in do ko lá son, a vé de ke zés is me re té ben). A vé de ke zés el sô fel ada ta, hogy a túl írt ha tá ro za tot le csu pa szít suk té nyek - re, il let ve vé lel mek re, bi zo nyí tott és vé - lel me zett ál lí tá sok ra. A jog or vos la ti szer vek nek ké szít sünk olyan be ad ványt (fel leb be zést, ke re se tet) amely lé nye ge - sen le egy sze rû sí ti a túl írt ha táro zat ban fog lalt tény ál lást, és az adó ha tó ság ál tal meg fo gal ma zott bizo nyí té ko kat le csu - pa szít va, jel zôs szer ke ze tek nél kül tar - tal maz za. Vé de ke zé sün ket az ál ta lunk fel ál lí tott tény ál lás hoz mér ten te gyük meg, egy ben be mu tat va, hogy az adó ha - tó ság ál tal meg fo gal ma zott bô ví tett szin tak ti ka mi lyen mó don be fo lyá sol ja és té rí ti el az ob jek tív tény ál lás tól a túl - írt tény ál lást. Azt vi tat tas suk meg, ami ben iga - zunk van! Nincs szá nal ma sabb és fölös - le ge sebb az egy ér tel mû hi bák védel mé - nél. Ne es sünk ab ba a hi bá ba, hogy el hi - tet jük ma gunk kal, hogy iga zunk van ak - kor, mi kor tény le ge sen csa lárd ma ga tar - tást ta nú sí tot tunk. Nem egy eset ben ta - pasz tal tam, hogy az adó zá si sza bályt sér tô sze mély, az adó ta nács adó ja ál tal kín ke ser ve sen meg szült fel leb be zé sé - ben fog lalt ki men té si ér ve ket ma gá é nak érez ve, er köl csi pi e desz tál ra emel te ma - gát, an nak el le né re, hogy tu da to san sza - bályt sér tett. A leg jobb ta ná csom, hogy ne vá sá - rol junk, ne sze rez zünk be fik tív szám lát. A fik tív szám lát öt perc alatt fel de rí ti az adó hi va tal. Más kér dés, hogy utá na fél évig bi zo nyít ja a gya nú - ját, ami vagy si ke rül, vagy nem. A fik - tív szám la-vá sár lás ból szár ma zó ve szé - lye ket nem csök ken ti az elô zô ek ben fog lal tak alap ján az Eu ró pai Bíró ság el - vi (kö zel sem gya kor la ti) prob lé mameg kö ze lí té se. Ne gon dol juk, hogy az adó ha tó sá gi re vi zor sze mé lyes ke dik az ügyünk ben, rend re min den ki nél meg ál la pít ja az adott ügy ben az adó kü lön bö ze tet. Sok - szor el hang zik kér dés ként, hogy mi ért szállt rám az adó ha tó ság. Az adó ha tó - ság nem ránk száll, ha nem min den ki - re, ha adó zá si hi bát ész lel. Le het el té rés a re vi zo rok kö zött: ugyan azon tény ál lás mel lett el té rô meg ál la pí tá sok szü let nek a re vi zor sze mé lyé nek függ vé nyé ben. Van, aki nem szí ve sen nyo moz fik tív gya nús szám lák ügyé ben, és in kább az ala ki ki fo gá so kat ke re si a köny ve lé - sünk ben, il let ve az anya gi jog ban el kö - ve tett té ve dé se in ket vizs gál ja. A fik tív szám lák bi zo nyí tá sa igen hos szas fo lya - mat, ren ge teg mun ká val jár, és az el já - rás ban vé gig ben ne van a le he tô ség, hogy a sok mun ka el le né re még sem si - ke rül bi zo nyí ta ni. Ne hig gyünk a vá ro si le gen dák ban! Ha baj ban va gyunk, ne a cso dá ban bíz - zunk, ha nem a szak ér te lem ben. Az adó - szak má ban van nak olyan sze mé lyek, akik ma gu kat cso da té vô nek hir de tik. Van olyan, aki nem átall ja ma gá ról azt ál lí ta ni, hogy va gyo no so dá si vizs gá lat so rán 90% fe lett nye ri az ügye ket, ami nyil ván va ló an nem igaz, hi szen az adó - ha tó ság 90%-ban nem gyárt se lej tet (ta - lán ép pen for dí tott az arány), to váb bá a va gyo no so dá si vizs gá lat nem csak az adó jog ról szól, ha nem nagy részt a ma - te ma ti ká ról. E sta tisz ti kai adat an nak függ vé nyé ben még in kább el gon dol - kod ta tó, hogy az adó ha tó ság nye ri az ügyek kö rül be lül 80%-át. Az adó ügyek va rázs lói az el in té zô sze mé lyek, de a va rázs lók rend re csak az ügy fe let in té zik el. Ami kor azt hall juk, hogy adott sze mély min dent el tud in téz ni az adó hi va tal ban, ak kor gya - kor la ti lag azt mond ják ne künk, hogy van olyan sze mély, aki bár kit meg tud vesz te get ni a ha tó ság nál. Ez nyil ván va - ló an nem le het igaz, mi vel a ha tó ság nál ugyan elô for dul nak kor rup ci ós ügyek (hol nem?), de az adó ha tó ság szak em - be re i nek dön tô ré sze be csü le te sen, es - kü jé nek meg fe le lô en lát ja el fel ada tát. Meg jegy zem, az el in té zés mint jog or - vos la ti mód szer ha té kony sá gá ba ve tett hit annyi ra be le ivó dott a köz tu dat ba, hogy az ügy fe lek job ban bíz nak ab ban a szak em ber ben, aki a kom mu ni ká ció so - rán az el in téz zük ki fe je zést hasz nál ja, mint an nak, aki a ki har col juk ki fe je - zés sel él. So ha ne te gyünk pa naszt az ügy in té - zô re an nak ala pos mun ká ja mi att, ne sze mé lyes ked jünk. A pa nasz ha tá sá ra csak job ban meg vizs gál ják az ügyün - ket, és hi báz ni sem fog a ha tó ság, mi vel az el já rást erôs ve ze tôi kont roll alatt fog ják vé gez ni. Még egy szem pon tot szük sé ges figye lem be ven ni a té ma kör tár gya lá sa szem pont já ból. Ta pasz ta la tom sze rint azon ügyek ese té ben, ahol az adó ha tó - ság fik tív ügy le tet vé lel mez, az ese tek 90%-ában tény le ge sen fik tív ügy let rôl van szó! A prob lé ma ab ban ke re sen dô, hogy a 90%-ban fik tív ügye ket, ho gyan külön böz tes sük meg a fik tív nek lát - szó ügyek tôl. Az Eu ró pai Bí ró ság dön - té se ép pen e 90/10 arány szét vá lasz tá sát cé loz za. Va gyis az adó ha tó ság nak azon el já rá sán kell vál toz tat nia, mi sze rint a kül sô je gyek alap ján egy for mán bí rál ja el a fik tív és az an nak lát szó ügye ket. Az adó alany ok nak e mun ká ban két módon kell se gí te nie az adó ha tó sá got. Egy részt kész tet nie kell a ha tó sá got arra, hogy az ügye ket egye di leg mér le - gel je, amely mér le ge lés re csak olyan mó don le het rá kény sze rí te ni, hogy a vég le te kig vi tat juk a jog alap nél kü li meg ál la pí tást. Más részt se gí te ni kell a ha tó ság nak, hogy az ügye ket kis mun - ka rá for dí tás sal tud ja szét vá lo gat ni, va - gyis min dent meg kell ten nünk ah hoz, hogy az ügy le tet oly mó don do ku men - tál juk, amely bôl a tény le ges tel je sí tés és jó hi sze mû sé günk meg ál la pít ha tó le - gyen. A jö vô iga zi kér dé se, hogy az adó - ha tó ság olyan mó don vál toz tat ja-e meg a hoz zá ál lá sát a kér dés kör höz, hogy bi - zo nyo san meg ál la pít son min den fik tív szám lát, vagy bi zo nyo san ne ál la pít son meg va ló di adat tar tal mú, de fik tív nek lát szó szám lát. Ha min den fik tív szám - lát meg akar ál la pí ta ni, ak kor a szem lé - let nek lesz nek jó hi sze mû ál do za ti, míg el len ke zô szem lé let ese tén lesz nek rossz hi sze mû nyer te sek e mun ka hi ba nél kül nem vé gez he tô. Vira Sán dor (Saldo Zrt. igaz ga tó he lyet tes)

5 áfa&számlázás 5 VADÁSZ IVÁN ROVATA Amikor magyar számláz magyarnak külföldi munkát Tapasztalataink szerint még a szakemberek is bizonytalanok az olyan értékesítések áfa-kötelezettségének megítélésében, amelynek vállalkozói láncolatát az alábbi folyamatábra szemlélteti. Az értékesítési láncolatban szerepel egy magyar vállalkozó, amelynek a megrendelôje egy másik magyar vállalkozó, és a sor végén egy külföldi megrendelô áll (1. sz. ábra). A tevékenységet külföldön kell végezni (Közösségen belül vagy harmadik ország területén). Az értékesítési láncolatban kizárólag magyar és külföldi adóalanyok vesznek részt. Jelen cikkben nem foglalkozom a belföldön végzett munkával, valamint a nem adóalany megrendelôk részére történô értékesítésekkel. Ter mé ke ken vég zett mun ka (bérmunka) A bérmunka nem jogszabályi fogalom, ezt a köz nyelv hasz nál ja az olyan szol gál - tatásnyújtásokra, amelyeket a vállalkozó idegen anyagon végez, jellemzôen a megrendelô tulajdonában lévô terméken. A HÉA-irányelv, il let ve a ma gyar áfatörvény a terméken (kivéve az ingatlant) végzett munka fogalmát használja, de ennek magyarázatát nem adja meg. A nemzetközi gyakorlat szerint bérmunkának minôsülnek a következô tevékenységek: a megrendelô anyagán végzett feldolgozás, megmunkálás, a megrendelô termékeinek fel- és öszszeszerelése, a termék javítása, tisztítása, helyreállítása és átalakítása, a kalibrálás, szigetelés, lakkozás, festés, polírozás, foglalatba tétel (ékszereknél), élezés, vízhatlanítás, kancafedeztetés stb. A bérmunka mint szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére a fôszabályt kell alkalmazni, ami azt je len ti, hogy a teljesítés helye az igénybe vevô adóalany gazdasági célú letelepedésének helye. Másképpen fogalmazva a teljesítés helye az adóalany megrendelô székhelye vagy állandó telephe lye [Áfa tv. 37. (1)]. Eb bôl kö vet ke - zik, hogy ha a ma gyar al vál lal ko zó egy magyar megrendelô (fôvállalkozó) részére végez külföldön bérmunkát (például villamos felsôvezeték karbantartása Szlovákiában), abban az esetben a teljesítés helye a megrendelô székhelye, vagyis magyar belföld, tehát az alvállalkozó magyar áfa felszámításával állít ki számlát a magyar fôvállalkozó részére a 2. sz. ábrának megfelelôen. A magyar fôvállalkozó áfa-mentes számlát állít ki a szlo vák adó alany meg - ren de lô ré szé re, ugyan is a szlo vák áfatörvény a ma gyar Áfa tv ával megegyezô szabályozást tartalmaz, ami azt je len ti, hogy az áfa fi ze té sé re a szlo - vák adóalany a kötelezett (fordított adózás). A magyar fôvállalkozó jogosult az alvállalkozó által felszámított áfát a magyar bevallásában levonható adóként szerepeltet ni a ma gyar Áfa tv a) pontja alapján. A ma gyar szer zô dô fe lek csak ab ban az esetben kerülhetik el egymás között a magyar áfa felszámítását, ha a magyar fôvál lal ko zó ál lan dó te lep he lyet lé te sít Szlovákiában, tehát a fôvállalkozó mint szlo vák adó alany ren de li meg a ma gyar alvállalkozótól a munkát. Ennek viszont az lesz a kö vet kez mé nye, hogy a ma gyar fô vál lal ko zó (mint szlo vák adó alany) szlovák áfát köteles felszámítani a szlovák megrendelô részére (3. sz. ábra). Az állandó telephely fogalma a magyar Áfa tv pont ja sze rint: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb idôtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység székhelyhez képesti önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak. alvállalkozó 1. sz. ábra alvállalkozó értékesítés magyar áfás fôvállalkozó fôvállalkozó 2. sz. ábra: Szlovákiában (SK) végzett bérmunka (a) alvállalkozó áfa-mentes fôvállalkozó SK állandó telephelye 3. sz. ábra: Szlovákiában (SK) végzett bérmunka (b) alvállalkozó szlovák áfás fôvállalkozó értékesítés áfa-mentes szlovák áfás áfa-mentes 4. sz. ábra: Szlovákiában (SK) végzett termék fel- és összeszerelése Külföldi megrendelô SK megrendelô SK megrendelô SK megrendelô Ter mék fel- vagy ös sze sze re lé se A ma gyar Áfa tv a termékértékesítésként definiálja az olyan értékesítést, amelynek keretében az eladó tulajdonát képezô terméket elfuvarozzák, vagy küldeményként feladják a megrendelô részére, a fuvarozást/feladást az eladó vagy a vevô, illetve megbízásukból harmadik személy végzi, az el adó vagy ja vá ra más vég zi a felés összeszerelést próbaüzemeltetéssel vagy anél kül. A tel je sí tés he lye eb ben az eset ben az a hely, ahol a ter mék fel- vagy ös sze sze re - lése, illetôleg annak üzembe helyezése történik. Például villamos felsôvezeték Szlovákiában történô összeszerelése esetén a teljesítés helye Szlovákia lesz, ebbôl következôen a magyar alvállalkozó szlovák áfa-összeget köteles a magyar fôvállalkozó részére kiállított számlában felszámítani (4. sz. ábra). A magyar fôvállalkozó áfa-mentesen számláz a szlovák adóalany megrendelô részére, ugyanis a szlovák áfatörvény hasonló elôírást tartalmaz, mint a magyar Áfa tv a, amely ki mond ja, hogy a

6 6 áfa&számlázás Köz vet le nül alvállalkozó szlovák áfás szlovák megrendelô köteles a szlovák áfát megfizetni (fordított adózás). A magyar fôvállalkozó jogosult a magyar alvállalkozó által felszámított szlovák áfát (Daó z pridanej hodnoty DPH) visszaigényelni a szlovák adóhatóságtól, aminek elôfeltétele, hogy a magyar alvállalkozó adóalanyként regisztráltassa magát Szlovákiában. Tapasztalataim szerint er re rit kán ke rül sor, ugyan is a 4. sz. áb ra szerinti esetben a magyar alvállalkozó általában áfa-mentesen számláz, vagy magyar áfát hárít át a magyar fôvállalkozóra. Köz vet ve in gat lan ügy nök olyan gé pek fenn tar tá sa, ame lyek nem szál lás hely al ko tó ré szek mun ka gép biz to sí tá sa ke ze lô vel konk rét in gat lan nal kap cso la tos ta nács- és te rü let re in for má ció adás ki ál lí tá si te rü let bér be adá sa hasz no sí tá si ta nul mány terv épí té sze ti ter ve zés köny ve lé si szol gál ta tás, adó be val lásépí tés, bon tás, ál ta lá nos mér nö ki mun ka ké szí tés in gat lan ke ze lô, föld mé rô, ter ve zô elhunyt sze mély in gat la ná nak jo gi jo gi mun ka: épí té si en ge dély, adás vé te li ren de zé se szer zô dés tí pus ter ve zés in gat lan ér té ke lés 1. táblázat: Pél dák az in gat lan hoz kap cso ló dó szol gál ta tá sok ra fôvállalkozó áfa-mentes SK megrendelô 5. sz. ábra: Szlovákiában (SK) végzett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás In gat lan hoz köz vet le nül kap cso ló dó szol gál ta tás nyúj tás Az Áfa tv. 39. ki mond ja: az in gat lan hoz köz vet le nül kap cso ló dó szol gál ta tá sok nyújtása esetében a teljesítési hely az a hely, ahol az in gat lan van. A tör vény szö - vege alapján kizárólag a közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adóznak az ingatlan fekvése szerinti államban, tehát a helyes jogalkalmazás érdekében meg kell különböztetnünk a közvetlenül és a közvetve kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokat. A közvetlen/közvetett szolgáltatások elhatárolására jó példa: konkrét építési telekre készített építészeti terv, illetve egy olyan típusterv, amelyet még adaptálni kell a konkrét helyszínhez. A nemzetközi gyakorlatban használt elhatárolási szempontokat az 1. táb lá zat mu tat ja. Maradva a Szlovákiában végzett tevékenység példájánál, a teljesítés helye szlovák bel föld, mi vel a mun kát egy ott ta lál - ható ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódóan végzi a magyar alvállalkozó (5. sz. ábra). A magyar fôvállalkozó a fordított adózás szabályának alkalmazásával áfamen te sen szám láz a szlo vák adó alany megrendelô részére, és a magyar alvállalkozó által felszámított szlovák áfát viszszaigényli az elôbb leírtak szerint. Összefoglalva: ha magyar székhelyû vál lal ko zók szám láz nak egy más között külföldi teljesítési helyû értékesítést, akkor számításba kell venni a magyar, illetve a külföldi áfa-kötelezettséget. A nemzetközi gyakorlatban elfogadott példák forrása: Place of supply of services HMRC Reference:Notice 741A (January 2010) lwebapp/channelsportalwebapp.portal?_ nfpb=true&_pagelabel=pagelibrary_sho wcontent&propertytype=document&colu mns=1&id=hmce_prod1_ Vadász Iván RUSZIN ZSOLT ROVATA Ha a kibocsátó megszûnt egyéni vállalkozó vagy kényszertörlés alá került cég A régi szokások gyakran akkor is fennmaradnak, amikor már elavultak és korszerûtlenek. Sajnos így van ez az adóhatóság gyakorlatában is. Most már évek óta tudjuk, hogy az adóhatóság hibásan járt el az általános forgalmi adó levonási jogának megtagadása kapcsán, de a hivatalnokok még mindig nehezen szabadulnak a korábbi beidegzôdött intézkedéseiktôl. Továbbra is bemásolják a jegyzôkönyv szövegébe a korábbi döntések háttérjogszabályi indoklását, amely játszi könnyedséggel mossa össze a számviteli törvényünkben szereplô hiteles bizonylatra vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adó levonási jogosultságával. Ti pi kus jegy zô köny vi pa ne lek Bár az adóhatóság rendre kijelenti, hogy ele get tett az Art. 97. (6) be kez dé se alapján a tényállás-tisztázási kötelezettségé nek, az nem me rül het ki ab ban, hogy egy adott cí men kí sér le tet tesz nek a szám - lakibocsátó felkutatására. Az adóhatóság továbbra sem tett eleget ezen jogszabályi kötelezettségének azzal, hogy a teljesítést követôen évekkel késôbb a kibocsátó székhelyének körülményeit és a bizonylatok hiányát összegezve jut arra a megállapításra, hogy az adózó által befogadott nem hiteles. Az adó át há - rítása egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kibocsátónak meg kell fizetnie az adót! Ezt több Európai Bíróság (EUB) által hozott ítélet is kimondja, az adóhatóság ezen hivatkozása így jogszabálysértô (lásd EUB C 395/02). Igaz, amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn, a körültekintô gazdasági szereplôt az ügy körülményeitôl függôen arra kötelezhetik, hogy a megbízhatóságáról való meggyôzôdés érdekében tájékozódjon azon másik gazdasági szereplô felôl, amelytôl termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni. Az adóhatóság ugyanakkor általános jelleggel nem követelheti meg az adólevonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól egyfelôl, hogy az arról való meggyôzôdés érdekében, a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt-e szabálytalanság vagy csalás, vagy ellenôrizze, hogy az e jog gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kibocsátója adóalanynak minôsül-e, hogy rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, és képes-e azok szállítására, illetôleg hogy áfa-bevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tesz-e, vagy másfelôl, hogy e vonatkozásban ren-

7 áfa&számlázás 7 delkezzen iratokkal. Az adózói álláspontot rendre alátámasztja az EUB C 80/11., C 142/11. számú elôzetes döntéshozatala során hozott, közismert ítélete is. Amen nyi ben az adó zó nem vett részt adókijátszásban, és a számlákon szereplô teljesítéseket a kibocsátóktól vette igénybe, akkor az ellenkezô bizonyításáig az adóhatóság az adózótól az adólevonás jogát nem tagadhatja meg! Fontos kiemelni, hogy a bizonyítást az adóhatóság nem háríthatja az adózóra, és a bizonyítás nem jogszabályi megfontolásból vagy törvényszövegbôl való következtetésekbôl áll. Az EUB többször is emlékeztetett azon ítélkezési gyakorlatára, amely szerint azon gazdasági szereplôknek, akik minden tôlük ésszerûen elvárható intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ügyleteik ne va ló sít sa nak meg akár a for gal mi adó, akár más adó tekintetében elkövetett adókijátszást, annak kockázata nélkül kell, hogy bízhassanak ezen ügyletek jogszerûségében, hogy elveszítik az elôzetesen felszámított áfa levonásához való jogukat. Fôszabály szerint az adóhatóság feladata az adóalanyoknál az ahhoz szükséges ellenôrzések elvégzése, hogy felderítse a forgalmi adóval kapcsolatos szabálytalanságokat, illetve csalásokat, illetve hogy az e szabálytalanságokat vagy csalásokat elkövetô adóalanyokkal szemben szankciókat alkalmazzon. Az egyé ni vál lal ko zó már nem egyéni vál lal ko zó Sajátos, magyarországi gyakorlatból ered az a gyak ran elô for du ló eset, ami kor a 2007-ben történt egyéni vállalkozói regisztrációt érintô intézkedések nyomán az egyéni vállalkozás törlésével fenyegették meg az amúgy jogszerûen mûködô egyéni vállalkozókat, a jogbiztonságot próbára téve, ösztönözve ôket intézkedésre. A fenyegetés ellenére elsô körben igencsak kevesen tettek eleget a nyilvántartás felfrissítésének, ezért kétszer is határidôt hosszabbított a jog al ko tó, majd csu pán a ma ra dék egyéni vállalkozóra rendelte el intézkedésként a nyilvántartásból való törlést. Az egyéni vállalkozó azonban egy státuszt birtokol, magánszemély adózóként nem szûnik meg, továbbra is létezô adózó marad, annak ellenére, hogy megszûnik valamilyen nyilvántartásban való szereplése. Az adóhatóság szerint természetesen az egyéni vállalkozó derékszöget zár be a szabályozással, és ha onnan kikerül, akkor matematikai bizonyosság, hogy semmilyen módon sem létezik, adózói mivolta megszûnt. Holott amikor az adóhatóság érdekében áll, akkor gyakran hangoztatja, hogy az adóalanyiság a gazdasági tevékenység tényé bôl ered és nem az ál ta lá nos for gal mi adóban való adóalanyi regisztrációból. Ezt éppen az elmúlt idôszakban vetették be többször az ingósági értékesítések esetén, ahol az adózók nem regisztrálták magukat, de mégis általános forgalmi adót állapított meg a hi va tal a ter hük re. Az in dok vi lá gos volt: akkor is adóalanyok, ha gazdasági tevékenységet végeztek, és miután a regisztrációjukat elmulasztották, így nem választottak alanyi adómentességet sem. Amikor viszont az adólevonás irányából nézi az adóhatóság, akkor egy olyan magánszemély, amely nem re giszt rált egyé ni vál lal - kozóként, az természetesen nem adóalany, az általa kibocsátott pedig alkalmatlan adólevonási jog érvényesítésére. A hivatalnak nyilvánvalóan szakítania kell ezzel a megközelítéssel, mert a nekem szabad neki nem szabad álláspont megdôlése súlyos bizonytalanságot jelent a gazdálkodók számára, és csökkenti az ország versenyképességét. A meg szû nés irá nyá ba tar tó cé gek ese te Az el múlt évek ben az ál lam hi á ba pró bált hatni a cégbíróságokra, rendre visszapattant, a törvényes mûködést ugyanis a bíróságok nem szívesen felügyelik. Az államhatalmi ágak felosztásából következôen a bíróságok inkább döntenek, mint nyomon követnek, az államigazgatás dolga, hogy a bí ró sá go kat dön té si hely zet be hoz za. Ezért hiába is várjuk, hogy a bíróságaink érdemben felügyeljék a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozásokat, még arra sem képesek, hogy az évtizedek óta negatív saját tôkével mûködôket vagy a milliárdos forgalom mellett könyvvizsgálói véleményt sem csatolókat kiszûrjék. Természetesen a jogalkotó, felismervén a helyzetet, a két legnyilvánvalóbb esetre automatizmusokat épített ki. Az egyik a számviteli beszámoló beküldése, a má sik a szék he lyén nem fel le he tô vállalkozások elleni fellépés volt. Mindkét esetre a jogalkotó a cégbíróságnak az adóhatóság értesítése alapján kényszervégelszámolási mai nevén kényszertörlé si el já rást írt elô. Az el já rás rend re az adószám törlésével, majd újraképzésével indul, a végelszámoló hivatalból való kijelölése mellett. A folyamat pedig a jogszabálysértôen mûködô cég megszüntetésé ben ért vé get, amely rôl gyak ran a cég vezetôje pont fellelhetetlensége okán nem is értesült! Az ilyen tevékenységét mind eköz ben bé ké sen vég zô tár sa ság számláira az adóhatóság rendre úgy reagált, hogy a te vé keny ség csak a vég el szá - mo ló en ge dé lyé vel tör tén he tett vol na meg, mi u tán ilyen en ge dély rôl pe dig nincs az adóhatóságnak tudomása, a tevékeny ség sem le het va lós. Ebben téved az adóhatóság. Ter mé sze te sen egy gaz da sá gi te vé - keny ség nem at tól jön lét re, és zaj lik le va - lósan, hogy a regisztráció miképpen áll, és éppen azt ki engedélyezi. Ebbôl kifolyólag az adóhatóságnak szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy elsô fokon megtagadja ezen számlák áfa-levonási jogát. Bí ró sá gunk szint jén az EU-csatlakozás megtörtént... Egyértelmûen rögzíthetô, hogy a kialakult magyar adóhatósági gyakorlat és a Bíróság ítélkezése az áfa-levonási jog körében eltérô felfogást mutatott. A Legfelsôbb Bíróság az EUB általi elôzetes döntéshozatali eljárásokat éppen azért kezdeményezte, mert a kialakult adójogi gyakorlat olyan felelôsségi rendszert állított fel a levonási jog gyakorlásánál, amely egyes, a kibocsátónál feltárt hiányosságokat a befogadó hátrányára értékelt. A befogadót olyan, az érdekeltségi kö rén kí vül esô okok mi att ér het te hát - rány, amelyek esetében nem tisztázódott, hogy azok ellenôrzését el lehetett-e tôle várni. Már a magyar ügyek elbírálását megelôzô bírósági gyakorlat is kimondta, hogy az olyan adóhatósági eljárás, mely az adólevonáshoz elvárt kellô körültekintetés keretében ténylegesen objektív felelôsséget hárít a vevôre az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban történt szabályszegésekért, nem tekinthetô arányosnak vagy ésszerûen elvárhatónak. Az ilyen fajta objektív felelôsség indokolatlanul mentesíti az adóhatóságot annak bizonyításától, hogy a ve vô tu dott vagy tud ha tott a szám - lakibocsátónál fellelhetô forgalmi adó kijátszásról, és ez az ismeret részérôl elôsegíti az adókijátszás megvalósulását (lásd C 439/04. és C 440/04. Kit tel-íté let pont ja). A Bíróság egyértelmûen rögzítette, hogy az adólevonási jog akkor tagadható meg, ha a befogadónak tudomása volt a kibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságról vagy csalásra utaló körülményekrôl. Az a tény, hogy a felperes nem ellenôrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a kibocsátóval jogviszonyban állnak-e, nem tekinthetô olyan objektív körülménynek, amelybôl arra lehetne következ tet ni, hogy a fel pe res tudott vagy tud - nia kellett volna a forgalmi adó kijátszására irányuló szándékról. Hasonlóképpen a hetekkel ezelôtt való kényszertörlési eljárás alá ke rü lés vagy az egyé ni vál lal ko zói státusz töröltsége sem tekinthetô olyan objektív körülménynek, amelybôl arra lehetne következtetni, hogy a felperes tudott vagy tud nia kel lett vol na a hoz zá a - dottérték-adó kijátszására irányuló szándékról. A Legfelsôbb Bíróság (ma már Kúria) immár szigorúbb követelményt állít a levonási jog gyakorlásának megtagadásához, mint korábban tette. Most már az adóhatóság bizonyítási kötelezettségévé teszi a befogadó adócsalásban való részvételének bizonyítását. A Bíróság álláspontja szerint ez a befogadó részérôl pozitív tudattartalmat feltételez. Az adólevonási jog megtagadásához nem elegendô a kiállító oldalán felmerülô szabálytalanság fennállásának bizonyítása, ehhez kapcsolódnia kell a

8 8 áfa&számlázás befogadó részérôl felmerülô tudatos, az áfa kijátszására irányuló magatartásnak is. Amennyiben pedig a szabálytalanság nem az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályok megsértését jelenti, úgy önmagában ez nem vonhatja maga után az áfa-levonási jog elvesztését. Összegezve: Az adóhatóságnak lehetôsége lenne a forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések olyan módon való kezelésére, amely során nem az adólevonási jogot tagadják meg, hanem az adó fi ze té si kö te le zett sé get ál la pít ják meg a kibocsátónál. Egyszerûen ez még nem ért át a szo ká sos el já rá sok közé. A hivatalnokok rendre arra hivatkoz nak, hogy nem az ô osz tá lyuk ha tás - körébe tartozik az (vajon miért?), hogy a fizetendô adóval kapcsolatosan közigazgatási határozatban az azt elvonó vagy eleve adókijátszásra törekvô kibocsátónál érintett vezetô tisztségviselô (vagy akár a stró man mö gött meg bú vó valódi haszonhúzó) személyes vagyonára terheljék az adót, esetlegesen gyors biz to sí tá si in téz ke dés sel a kö ve te lést, pénz esz kö zö ket, más va gyon tár gya kat lefoglalják. Az új megközelítést támogatná a tételes forgalmi adó bevallás is, amelyben a kétmillió forint összesített áfa-tartalmat elérô üzleti kapcsolat esetén a befogadó automatikusan értesíti az adóhatóságot arról, hogy hol kell az adó behajtására intézkedéseket tennie. Rejtélyes, hogy ezen intézkedésekrôl miért nem hallunk még. Állítólag az adóhatóságnál a július 1-jével lekérdezhetôvé váló beszállítói bevallási rend szer rel egyi de jû leg épül ki az a le - válogatási adatbázis, amelybôl a hivatalnokok tájékozódni tudnának, hogy mely befogadó partnerét kell azonnal ellenôrzés alá vonni, ott, ahol a kibocsátott számlákat nemhogy a bevallásban nem szerepeltetik, de még bevallást se nyújtottak be... Ruszin Zsolt A személygépkocsi javíttatásának áfa-mizériája A személygépkocsit mindig is sújtották levonási tiltások, de kevés olyan tagország van, ahol ennyire érzékeny lenne a piac. Az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, a gépjármûadón belüli teljesítményadó és cégautóadó, az átruházási illeték, a forgalomba helyezés hatósági díjai, valamint a kötelezô felelôsségbiztosítást terhelô adó nem teszi vonzóvá ezt a terméket. Így a kormány folyamatosan töri a fejét, hogy a fogyasztást ösztönözze, de nem úgy, hogy hajmeresztôen alacsony önrésszel deviza alapú finanszírozást enged meg, hanem más ösztönzôket talál ki. A bér lés és a ja vít ta tás kü lön vá lá sa 2007-ben for dult a koc ka, a jog al ko tó úgy dön tött, hogy ja nu ár 1-jé tôl mu száj költségvetési érdekekbôl korlátozni a személygépkocsi-bérlés áfájának érvényesítését. A 2008 elôtti szabályozás világossá tet te, hogy a bér le ti díj nem tar to zik be le az üze mel te té si költ sé gek kö zé (lásd 2003/89. Adózási kérdés), amelyet a levoná si til tás 2004 ele jé tôl súj tott. Így a két kategória külön vált, amivel a személygépkocsi-bérbeadók idônként vissza is éltek, hiszen a bérleti díj emeltebb összege mellett ingyenes vagy extrém kedvezmények melletti szerviz igénybevételét kínáltak. Az viszont egyértelmû volt, hogy a javíttatás, karbantartás áfája külön út ra ke rült 2003-tól. Az így szét vá lasz tott kategória egyértelmûvé tette, hogy a bérbeadókon kívül más számára nem vonható le a javíttatás számlájának áfa-tartalma, a biztosítók a javíttatások masszív részét adó káresemények kapcsán rutinszerûen tették fel a kérdést, és rutinszerûen térítették meg a for gal mi adót. A biz to sí tók nak csupán arra kellett figyelniük, hogy bérbeadóról van-e szó, de miután a piaci szerep lôk kö zül fej bôl tud ták, hogy mely cé - gek az érintettek, az elbírálás sosem okozott problémát tól elônyösebb és tervezhetôbb lett a személygépkocsi-flotta bérlése, mint a megvásárlása, hiszen amíg vásárlásnál a bruttó árat kellett megfizetni vagy finanszíroztatni, addig a bérlésnél a bérbeadó a nettó árból indulhatott ki. Miért következett be ez az elôny? Azért, mert a jog al ko - tó kivételeket épített a szabályozásba, amely alapján nyilvántartás vezetése mellett 90%-os mértékû bérbeadás esetén a beszerzett eszköz forgalmi adóját levonhatóvá tette. Így a bérbeadók fürödtek az áfa-levonásban, sôt korlátozás híján a bérlô is levonhatta a személygépkocsi bérlése kapcsán felmerült áfát, a javíttatás költségeit kivéve. A levonás azonban nem volt egy sze rû mû sor szám, mert a tör - vény útnyilvántartás vezetésére visszavezetô szabályozást tartalmazott. A bér le ti díj áfá já hoz kel lett az út nyil ván tar tás A sze mély gép ko csi bér lé sé nek áfá ja azon ban til tott posz tó volt azok nál, akik nem vették a fáradtságot az útnyilvántartás-szerû kimutatás elkészítésére, amelyben a magánhasználatot mérik. Az adóhatóság világossá tette, hogy a fôszabályt szigorúan fogja tekinteni, fôleg amiatt, hogy a személygépkocsi használata az szja-szabályokban világosan vélelmezhetô magánhasználatként szerepelt, és csupán ellenbizonyítást kínált fel az adózók számára. Ez a forgalmi adózásban is alkalmazható módszer, amelyet azonban élesen el kell választani szolgáltatásokra és termékbeszerzésekre. A közösségi jogér tel me zé sek és az Eu ró pai Bí ró ság (EUB) a termékértékesítés esetén a részben nem üzleti célú felhasználást a termék magáncélú használatára jutó ingyenes szolgáltatás adóalapjának meghatározásával és annak megadóztatásával rendezte vol na (lásd C 434/03. ügy). A ter mé kek kap csán az EUB elé ter jesz tett aláb bi kér - désre érdemes megfigyelni az adott válasz homályosságát: Vajon lehetôvé teszi az irányelv, hogy olyan ter mé ke ket és szol gál ta tá so kat, amelyeket az ezeket beszerzô vállalkozás egyrészt a vállalkozás céljára, másrészt vállalkozásidegen (és különösen saját szükségletek kielégítésére irányuló) célra használ, a vállalkozás teljes egészében a vál lal ko zás tár gyi esz kö ze i nek kö ré be vonja, vagy azokat ekképpen kezelje? A bíróság válasza: Az (...) EGK ha to dik ta ná csi irány - elv 6. cikkének (2) bekezdését, valamint 17. cik ké nek (2) és (6) be kez dé sét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szereplôhöz hasonló, a fenti irányelv hatálybalépése elôtt elfo ga dott nem ze ti sza bá lyo zás, amely nem te szi le he tô vé, hogy az adó alany a mind vállalkozási, mind vállalkozásidegen célra használt terméket teljes egészében a vállalkozás tárgyi eszközeinek kö ré be von ja, és adott eset ben tel jes mértékben és azonnal levonja az ilyen termék beszerzésével kapcsolatban elôzetesen felszámított adót. Szol gál ta tás ese té ben azon ban a szám la egy adott ese ményt ha tá roz meg, nincs életpálya, nincs késôbbi hasznosulás, ha van ma gán hasz ná lat, ak kor azt a szolgáltatás igénybevételén belül azonnal meg kell téríteni. Magyarországon azonban divatja van az áfa-levonás megtagadásának, így nem a magánhasználatra jutó felszámított adót állapította meg az adóhatóság, hanem a szolgáltatás igénybevételének adóját tagadta meg. Az eredmény ugyan az, bár a mód szer nem EUkonform. Ráadásul, ha a dolgozóval megtéríttetjük a magánhasználatot, akkor annak a szolgáltatásnak a teljesítési idôpontja a fizetési határidôvel azonos, ami eltérô

9 áfa&számlázás 9 idôszakba helyezi a bérleti díj és a továbbterhelés adóját. Meg jött az 50%-os kánaán Az ominózus törvényszöveg annyira jellemzôen jogászkodó, hogy azt célszerû konkrétan is idézni: A 120. és tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelô elôzetesen felszámított adó összegének 50%- a. [Áfa tv (4), ja nu ár 1-jé tôl hatályos szöveg] A rendelkezés nem a levonható adóról szól, az in dok lás még is így hang zik: A törvény megteremteni annak a lehetôségét, hogy a javítási szolgáltatásokat terhelô áfára csak 50%-os levonási korlátozás vonatkozzon. A levonási tilalom részleges feloldásától a személygépkocsi javításokról történô adás ösztönzése, ezáltal a szektor kifehérítése várható. Va jon ki (kik) vol tak, akik ezt a ren - delkezést produkálták? Dr. Seszták Miklós jegy zi a ja vas la tot (T8750/72-es mó - dosító indítvány), amely az egységes szerkezetû törvényjavaslatba is bekerült. A kormány részérôl senki sem avatkozott be, senki sem kérte a szakasz pontosítását, mindenki elhitte, hogy az arra irányul, amit indoklásként a képviselô írt. Sajnos ahogy manapság szállóigévé vált ezt elszúrták, de nagyon. Hiába érthetô az indoklás, ha az ellentmondásban áll a törvé nyi szö veg gel. A le nem von ha tó 50%- nyi áfá ról ugyan ren del ke zik így a tör - vény, de az így le von ha tó vá vá ló áfa má - sik felérôl már nem. A fôszabály szerint pedig kétségtelen, hogy a javíttatásnál az áfa felének érvényesítése a magánhasználat függvényében alakulhat. Ez akkor is így van, ha a biztosítóknak evidens érdeke, hogy az áfa fe lét ne té rít sék meg. Ha a jogalkotó szerette volna a helyzetet tisztáz ni, ak kor azt a tör vény ben kel lett vol na leírni, és nem a hivatalok útján állásfoglalások formájában reparálni! Jó ma gyar szo kás sze rint meg jött az irány mu ta tás Az egyes adóigazgatóságoknál rögtön mindenki összedugta a fejét, hogy vajon a személygépkocsi javíttatása mitôl is függetlenítette magát. Az rendben van, hogy a tól, de ez va jon mit je lent - het? Hát per sze, hogy azt, hogy a sza bály a fô sza bály fe lett áll. Te hát akár mi is tör - ténik, a javíttatás áfájának fele levonható! Csak hogy a sza kasz nem a le von ha tó adó - ról szól, ha nem a le nem von ha tó ról. Ne rójuk fel ezt egy országgyûlési képviselônek, aki pusztán jogászi végzettségével a probléma bonyolultságát nem fogta, nem foghatta fel. A levonási tiltások ugyanis nem alkalmasak arra, hogy levonási jogot garantáljanak általuk. Mindennek ellenére a Kiemelt Adózók Igazgatóságán néhány megerôsítô telefon után elôrukkoltak a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Generali Biz to sí tó Zrt. szá má ra egy vé - leménnyel, amivel az egész biztosítási szakmát alaposan meglepték. A vélemény kijelenti, hogy a személygépkocsi magánhasználatát nem kell vizsgálni; a levonási jogot a magánhasználat nem befolyásolja. A biztosítók már dörzsölhették is a tenyerüket, innentôl kezdve nem lesz olyan kártérítés, aminek az összegébôl az áfa felét ne tudnák visszatartani. Nosza, rá is álltak az ügyfelek erôszakos gyôzködésére, nem volt olyan kártérítési ûrlap-kitöltés, ahol a biztosító ügyintézôje ne közölte volna széles mosollyal, hogy a kártérítés összegébôl tessék bátran érvényesíte ni az áfa fe lét, hi szen ezt a hi va tal is jó - váhagyta már. Néhányan azonban vakarták a fe jü ket, hi szen a sza kasz a le nem vonható adóról és nem pedig a levonható adóról szól, márpedig a levonható adórész ko ránt sem füg get len a fô sza bály tól. [ ] Meg for dult a szél irány, jött az el len té tes irány mu ta tás A telefon magánhasználata nevesítetten 20%-nyi, ezt minimális vélelmezett áfaarányként elfogadják a bíróságok is. Miután az áfa-arány va ló já ban vi szont 30%, fel sem me rül, hogy a 70%-ban le vont áfa kapcsán tovább mérjük a magánhasználatot. A személygépkocsinál azonban a jogalkotó adós maradt ezzel az aránnyal, sôt kifejezetten közli az szja törvényben, hogy a személygépkocsi magánhasználata teljes egészében jövedelem, igaz, ezt adó men tes sé te szi, de más va gyo ni címen megadóztatja (lásd cégautóadó). Ha a személygépkocsi javíttatásának áfájából ennyire süt a magánhasználat, akkor nyilvánvalóan óvatosan kell eljárni. Számítani lehetett arra, hogy a jogalkotót segítô jogértelmezésük nem tartható, mégis hónapokig kellett várni a kiigazításra. Aztán az iránymutatás újabb meglepetéssel szol gált: fel pu hí tot ta a fô sza bályt! A má jus 28-án a NAV hon lap já ra ki - került közlemény szerint: Az Áfa tör vény 124. (4) be kez dé sé - ben foglalt 50%-os levonási tilalom alkalmazása során az adóalany az általa használt személygépkocsival kapcsolatban figye lem mel az Áfa tv ának sza bá - lyára elsôsorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történô használat tényének megfelelô igazolása mellett az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az Áfa törvény 124. (4) bekezdésében megjelenô, 50%-os levonási tilalmat alkalmazza. Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit bármilyen mértékben adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármi lyen (akár út- vagy más egyéb) nyil ván - tartással történhet. Itt az új kánaán: bár mi lyen mér ték ben, út nyil ván tar tás sal Vajon bármilyen mértékben elegendô az üzleti célú felhasználás? A hivatal lehetséges, hogy az EUB ko ráb ban idé zett íté leté - bôl indult ki, azonban az nem szolgáltatásokra, hanem termékbeszerzésre, méghozzá hosszú távú eszköz beszerzésére vonatkozott. Az adóhatóság szakértôivel folytatott a közlemény megjelenését követô, azt firtató beszélgetések sem arról szóltak, hogy a hivatal jogalapként bírósági magyarázatokat vett volna figyelembe. Ha már a jogalkotó 50%-os arányt határozott meg, a hi va tal azt gon dol hat ta, hogy ez már ele gen dô ah hoz, hogy a ma ra dék 50% teljes egészében levonásra kerüljön, csupán egy ici pi cit le gyen meg az üz le ti cél. Természetesen az adómentes szolgáltatásokat is nyújtók esetében ez csupán a további arányosítás alapját jelenti. A bármilyen mértékben azonban kifejezetten elgondolkodtató. Hiszen vannak olyan termékek és szolgáltatások, amelyek nem esnek levonási korlátozás alá (lásd 3D-s televízió, játékkonzol, kábeltelevízió-elôfizetés, DVD lejátszó, szemüveg, étkészlet, mikrohullámú sütô, kávéfôzô, fényképezôgép, tás ka, bô rönd, cse re pes vi rág, de akár egy ön já ró fûnyírógép is.) Ha az adó ha tó ság új iránymutatását követjük, elég bármilyen mértékben üzleti célra használni ezeket, a felhasználást dokumentálni, és máris a teljes áfa levonható marad. Természetesen az EUB ítéletét továbbgondolva a késôbbi magánhasználatra jutó adóalap áfáját meg kellene fizetni, de jó magyar szokás szerint az adóhatóságunkat csak az adólevonás idôpillanata érdekli, a késôbbi idôszakban már nem figyel az eszköz használatára és annak áfabeli megítélésére. Összegezve: az útnyilvántartás szükséges kelléke maradt a személygépkocsi körüli áfa-levonásnak, ami eddig csak a bérleti díj kapcsán nyilvánult meg. Az új javíttatási áfa sokakat arra ösztönöz majd, hogy éljenek a lehetôséggel, és két javíttatás közt leg alább 1 db üz le ti utat do ku - mentáljanak. Meg lennék lepôdve, ha ez nem úgy tör tén ne, hogy a ja vít ta tás szám - lájának ellenôrzése során a hivatal kérné ezt a nyilvántartást, és az adóhatóság kérésére az adózó lázasan keresgélni kezdene ira tai közt, s az tán né hány nap pal ké - sôbb azt meg ta lál ná. Ezen egyet len sor szerepelne Va jon ak kor en nek mi az ér - telme? Ruszin Zsolt

10 10 áfa&számlázás BONÁCZ ZSOLT ROVATA Szerszámok értékesítése más tagállambeli megrendelônek Számos magyar vállalkozás gyárt termékeket más tagállambeli megrendelônek az általa a megrendelô részére korábban értékesített szerszámmal. Ebbôl adódóan a gyártási tevékenység folytatása érdekében a szerszámot a magyar vállalkozás használja. Elôfordulhat, hogy a megrendelô a gyártási tevékenység lezárását követôen a szerszámok tulajdonjogát a belföldi vállalkozás részére ellenérték fejében átadja. Írásomban a fent említett tényálláshoz kapcsolódó, következô gazdasági események adójogi megítélését tekintem át: szerszám értékesítése a gyártó által, szerszám használatba adása a megrendelô által, szerszám értékesítése a megrendelô által. Szer szám ér té ke sí té se a gyár tó részérôl Az Áfa tv. 89. (1) be kez dé se alap ján men tes az adó alól a (2) és (3) be kez dés - ben meghatározott eltéréssel a belföldön küldeményként feladott vagy belföldrôl fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykén ti fel adást vagy a fu va ro zást akár az értékesítô, akár a beszerzô vagy bármelyi kük ja vá ra más vég zi, egy olyan má - sik adó alany nak, aki (amely) ilyen mi nô - ségében nem belföldön, hanem a Közösség más tag ál la má ban jár el, vagy szin tén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. A szerszám értékesítése semmiképpen sem te kint he tô az Áfa tv. 89. (1) bekezdése alapján adómentes termékértékesítésnek, ha a szerszám belföldrôl nem került elfuvarozásra más tagállam területére, hanem a gyártási tevékenység folytatása érdekében a gyártónál belföldön marad. Elôfordulhat olyan eset is, hogy a gyártó a szerszámot elfuvarozza a megrendelô tagállamába, majd a megrendelô bizonyos idôn belül visszaküldi azt a gyártónak. Ebben az esetben sem javasol ha tó a gyár tó ré szé re, hogy a szer - szám értékesítését automatikusan adómentesnek tekintse. Az Art. 1. (7) be kez dé se alap ján a szerzôdést, ügyletet és más hasonló cse - lekményeket valódi tartalmuk szerint kell minôsíteni. Az érvénytelen szerzôdés nek vagy más jog ügy let nek az adó - zás szempontjából annyiban van jelentôsége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Az Art. 2. (1) be kez dé se alap ján az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerûen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minôsül rendeltetésszerû joggyakorlásnak az olyan szerzôdés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Az Art. 2. (2) be kez dé se ér tel mé - ben az (1) bekezdés szerinti esetekben az adó ha tó ság az adót az ös szes kö rül - mény re, kü lö nö sen a ren del te tés sze rû joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel ha az adó alap ja így nem ál la pít ha tó meg, becsléssel állapítja meg. Amennyiben a felek tényleges akarata nem irányult a szerszám elfuvarozására belföldrôl más tagállamba, hanem arra kifejezetten az adómentesség törvényi feltételeinek formális teljesítése érdekében került sor, ak kor a felek eljárásukkal megsértették a rendeltetésszerû joggyakorlás el vét. Ebben az esetben az adóhatóság jogosult arra, hogy a gazdasági eseményt tényleges tartalma alapján értékelje, és a rendeltetésszerû joggyakorlás esetén fennálló adójogi megítélés alapján a szerszám értékesítését adókötelesnek minôsítse. Az adóhatóság mindenképpen nem rendeltetésszerû joggyakorlás fennállását megalapozó körülményként veszi figye lem be azt, ha a fel tárt tény ál lás sze - rint a megrendelô a gyártási tevékenységet kifejezetten a gyártóval kívánta elvégeztetni. Ez az eset áll pél dá ul, ha a megrendelô és a gyártó ugyanazon cégcsoportba tartozik, s a cégcsoporton belüli munkamegosztás alapján a gyártási tevékenység kizárólag Magyarországon történik. Ekkor teljesen felesleges, hogy a gyártó a szerszámot elfuvarozta a megrendelôhöz, hiszen a cégcsoporton belül a gyártási tevékenység kizárólag Magyarországon folyik. Ebbôl adódóan a szerszám elfuvarozása a megrendelôhöz érdemi gazdasági tartalommal nem bírt, hiszen a szerszámnak mindenféleképpen vissza kellett kerülnie Magyarországra, mivel annak hiányában a gyártó gyártási tevékenységet nem folytathat. Ugyan ilyen meg íté lés alá esik az a körülmény is, amikor a belföldrôl történô elfuvarozás, valamint belföldre történô visszafuvarozás rövid idôn belül történt meg. Azonban az adóhatóság a szerszám értékesítését nem minden esetben minôsítheti adókötelesnek abból a ténybôl kiindulva, hogy a szerszám értékesítése és a gyártási tevékenység folytatása ugyanazon sze mély hez kö tô dik, és/vagy a bel - földrôl történô elfuvarozás, valamint a belföldre történô visszafuvarozás rövid idôn belül valósult meg. Az adóhatóságnak tényállás-tisztázási kötelezettségébôl adódóan hivatalból vizsgálnia kell, hogy a megrendelô és a gyártó között a gyártási tevékenységre vonatkozó szerzôdéses kapcsolat hogyan és milyen körülmények között jött lét re. Amennyiben a gyártó és/vagy a megrendelô olyan dokumentumokat nyújt be az adóhatóság részére, amely alapján bizonyítottnak tekinthetô, hogy a gyártási tevékenységre vonatkozó szerzôdést a megrendelô nem feltétlenül a gyártóval mint a szerszám értékesítôjével köt het te meg, va la mint a szer zô dés a szerszám más tagállamba történô elfuvarozását követôen jött létre, akkor késôbbi visszakerülése a gyártóhoz az értékesítés adójogi megítélésének vonatkozásában nem feltétlenül releváns. Például a gyártó más vállalkozások mellett január hónapban nyújtott be ajánlatot a megrendelô részére, a szerszámot február hónap folyamán szállította le a megrendelô részére, a megrendelô pedig 2013 áprilisában hozott döntést arról, hogy több ajánlattevô kö zül a gyár tó val kö ti meg a szer zô - dést a termékek legyártására. Álláspontom szerint ebben az esetben az a kö rül mény, hogy a szer szám visszakerült belföldre, a szerszám értékesítésének adójogi megítélését nem befolyásolhatja. Ugyanis a szerszám belföldre történt szállítása tényleges gazdasági tartalommal bír. Az adóhatóság ellenôrzési gyakorlata szerint egy adott tényállás fennállását alapvetôen annak a személynek kell bizonyítania, akinek érdekében áll. Ebbôl adó dó an, ha a gyár tó nem nyújt be az adó ha tó ság hoz a pél da ként fel ho zott tényállás vagy azzal azonos tartalmú tényállás fennállását alátámasztó dokumentumokat, akkor az adóhatóság a nem rendeltetésszerû joggyakorlás fennállását vélelmezi. Ab ban az eset ben, ha a szer szám ér - té ke sí té sét adó ter he li, a meg ren de lô más tag ál lam ban nyil ván tar tás ba vett adó alany ként a sa ját adó ha tó sá gá nál elektronikus úton benyújtott kérelemben visszaigényelheti a magyar adóhatóságtól az általa megfizetett általános forgalmi adót.

11 áfa&számlázás 11 Szer szám hasz ná lat ba adá sa a meg ren de lô ré szé rôl Termék használatának biztosítása ellenérték fejében az áfatörvény rendszerében szolgáltatás. Az Áfa tv. 6. (1) be kez dé se alap ján gazdasági tevékenység valamely tevé - kenység üzletszerû, illetôleg tartós vagy rendszeres jelleggel történô folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt ered mé nye zi, és an nak végzése független formában történik. Ellenérték hiányában a megrendelô részérôl a szerszám ingyenes használatba adása nem minôsítheti gazdasági tevé keny ség nek, ez ál tal az Áfa tv. 6. (1) bekezdéséhez kapcsolódó adóalanyisággal sem jár hat. Az Áfa tv. 14. (1) be kez dé se sze rint ellenérték fejében teljesített szolgáltatás nyúj tás [Áfa tv. 2. a)] az is, ha az adó alany a ter mé ket vál lal ko zá sá ból idôlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégíté sé re vagy ál ta lá ban, vál lal ko zá sá tól idegen célok elérésére, ingyenesen használja, illetôleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy an nak al ko tó ré szei szer zé sé hez kap cso ló dó an az adó alanyt egész ben vagy rész ben adó le vo ná si jog il let te meg. A meg ren de lô ré szé rôl az Áfa tv. 14. (1) bekezdésében foglalt tényállás sem valósítható meg az alábbi okok folytán: a megrendelô a szerszám használatba adásával kapcsolatban nem te - kinthetô belföldi adóalanynak, így e minôségében a gyártó által belföldön használt szerszámokat nem képes kivonni vállalkozási tevékenységébôl; a megrendelô kifejezetten vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan hasznosítja a szerszámokat, de ezt nem bel föld ön nyil ván tar tás ba vett/veendô adóalanyként teszi. A fentiek alapján a megrendelônél a szerszám ingyenes használatba adása belföldön nem adóztatható, függetlenül attól, hogy a megrendelô a szerszámot belföldre esetleg más tagállamból hozta be. A használatba adás adójogi megítélésétôl függetlenül a megrendelônek azt is meg kell vizs gál nia, hogy a szer szám más tagállamból történô behozatala belföld re az Áfa tv. 22. (1) be kez dé se alap ján Kö zös sé gen be lü li ter mék be - szerzésnek minôsül-e. A Közösségen belüli termékbeszerzés tényállása hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján kizárólag akkor állhat fenn, ha a szerszámnak a gyártó általi értékesítése adómentes Közösségen belüli termék ér té ke sí tés nek mi nô sül. El len ke zô esetben a szerszám más tagállamból belföldre történô behozatala adózási szempontból nem értékelhetô esemény. Az Áfa tv. 2. b) pontja értelmében a tör vény ha tá lya alá es nek a bel föld ön teljesített Közösségen belüli termékbeszerzések. Az adóztatható beszerzések esetén az adóalanyiság a beszerzés belföld ön tör té nô tel je sí té sé hez kö tô dik, ezért székhely és/vagy állandó telephely hi á nyá ban is a meg ren de lô nek áfaalanyként regisztráltatnia kell magát az adóhatóságnál, s ennek következtében adószámot fog kapni. Az adóalanyként történô regisztrálást még a szerszám belföldre történô behozatalát megelôzôen kell elvégeznie a megrendelônek. Ennek az az oka, hogy a meg ren de lô nek kö zös - ségi adószámot is kérnie kell, amellyel már a Közösségen belüli termékbeszerzés nek mi nô sü lô gaz da sá gi ese mény megvalósulását megelôzôen kell rendelkeznie. Szer szám tu laj don jo gá nak át adá sa el len ér ték fe jé ben Az Áfa tv a alap ján ab ban az eset - ben, ha a terméket küldeményként nem ad ják fel, vagy nem fu va roz zák el, a ter - mék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a ter mék az ér té ke sí tés tel je - sítésekor ténylegesen található. E jogszabályi rendelkezés alapján a megrendelô a szerszámok tulajdonjogának el - lenérték fejében történô átadásával az Áfa tv. 9. (1) be kez dé sé ben fog lalt ter - mékértékesítést belföldön teljesíti. Az Áfa tv. 2. a) pontja értelmében a tör vény ha tá lya alá es nek a bel föld ön tel je sí tett ter mék ér té ke sí té sek. Az ez alapján adóztatható termékértékesítések esetén az adóalanyiság magához az ügy - let belföldön történô teljesítéséhez kötôdik, ezért szék hely és/vagy ál lan dó te - lephely hiányában is a megrendelônek áfa-alanyként regisztráltatnia kell magát az adóhatóságnak, s ennek következté - ben adószámot fog kapni. Tekintettel arra, hogy ellenérték fejében teljesített termékértékesítésrôl van szó, az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a szerszám beszerzésével kapcsolatban a megrendelô esetleg belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként adólevonási jogot nem gyakorolhat. A szer szám ér té ke sí té sé rôl az Áfa tv (1) be kez dé se alap ján szám lát kell ki bo csá ta ni, amely ben 27% áfát kell fel szá mí ta nia a vé tel ár után, ame - lyet a gyár tó bel föl di adó alany ál tal át - há rí tott adó ként le vo nás ba he lyez het, ha a szer szá mot ki zá ró lag adó le vo nás ra jo - go sí tó te vé keny sé gé hez hasz nál ja, hasz - no sít ja. Elôfordulhat, hogy a megrendelô a szerszámok tulajdonjogának ellenérték fejében történô átruházására a gyártási tevékenységre vonatkozó szerzôdésben már kötelezettséget vállalt. Ez nem releváns körülmény az adófizetési kötelezettség keletkezése tekintetében. Az Áfa tv a alap ján a szer - szám beszerzésével kapcsolatban esetleg felmerült áfa tekintetében a megrendelôt belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként adólevonási jog illeti meg, feltéve, hogy a rá áthárított és általa megfizetett áfát más tagállamban nyilvántartott adóalanyként benyújtott adóvisszatérítési igény alapján a magyar adóhatóságtól nem kapta vissza. Elôfordulhat, hogy a megrendelô a szerszám értékesítésérôl a gyártónak áfa fel szá mí tá sa nél kül más tag ál lam ban nyilvántartásba vett adóalanyként bocsátja ki a szám lát, s a gyár tó a szám la alap - ján a szerszámok megvásárlását Közösségen belüli beszerzésként számolja el. Erre csak akkor van jogszerûen lehetôsége a megrendelônek, ha a szerszámot saját tulajdonú termék mozgatása jogcímén elfuvarozta saját tagállamába, majd azt kifejezetten az értékesítés teljesítése érdekében visszafuvarozta belföldre. Korábban már említettem az Art. 1. (7), va la mint az Art. 2. (1) (2) be - kezdését. Ebben az esetben is leszögezhetô: ha a szerszám elfuvarozása belföldrôl más tagállamba, valamint visszafuvarozása belföldre kifejezetten az áfa elkerülése érdekében történt, akkor a felek eljárásukkal megsértették a rendeltetésszerû joggyakorlás elvét. Ebben az eset ben az adó ha tó ság jo go sult ar ra, hogy a gazdasági eseményt tényleges tartalma alapján értékelje, a rendeltetésszerû joggyakorlás esetén fennálló adójogi megítélés alapján a szerszám értékesítését adókötelesnek minôsítse. Az adóhatóság mindenképpen a nem rendeltetésszerû joggyakorlás fennállását megalapozó körülményként veszi figye lem be azt, ha a fel tárt tény ál lás sze - rint a szerszám tulajdonjogának átruházása vagy birtokba adása ténylegesen belföldön történt meg. Ugyan ilyen meg íté lés alá esik az a körülmény is, amikor a belföldrôl történô elfuvarozás, valamint belföldre történô visszafuvarozás rövid idôn belül történt meg. Azon ban az adó ha tó ság a szer - szám értékesítését nem minden esetben minôsítheti adókötelesnek ebbôl a ténybôl kiindulva. Az adóhatóságnak tényállástisztázási kötelezettségébôl adódóan hivatalból vizsgálnia kell, hogy a meg ren de lô és a gyár tó kö zött a szer - szám értékesítésére hogyan és milyen körülmények között került sor. Amenynyiben a megrendelô olyan dokumentumokat nyújt be az adóhatóság részére, amely alapján bizonyítottnak tekinthetô, hogy a teljesítés nem belföldön történt az az a gyár tó ré szé re a szer szá mot a tu - lajdonjog késôbbi átruházásának szándékával nem adta birtokba, valamint annak tulajdonjogát sem ruházta át, akkor a szerszám értékesítése belföldön nem adóztatható. Ek kor a szer szám ki -

12 12 áfa&számlázás vitele belföldrôl más tagállamba adómentes Közösségen belüli termékértékesítésként számolandó el. Ebben az esetben is megilleti adólevonási jog a megrendelôt a beszerzés során rá áthárított adó vonatkozásában, feltéve, hogy azt más tag ál lam ban nyil ván tar tott adó - alany ként be nyúj tott adó-vis sza té rí té si igény alapján a magyar adóhatóságtól nem kap ta vissza. Bonácz Zsolt Önellenôrzéssel járó - korrekciók január 1-jétôl Ellenôrzéssel lezárt idôszakot teremtô adóvizsgálatok során fontos lehet az adózó szempontjából, hogy feltárja azokat az eseteket, amikor a vizsgálat alá vont idôszakban bevallott áfát visszamenôlegesen kell csökkentenie. Az Áfa tv a fel so rolt olyan ese te ket, amelyek következtében a teljesítést követôen az adóalap utólag csökken. Kizárólag az Áfa tv ában em lí tett ese tek ben van mód az Áfa tv. 78. (3) be kez dés a) pontjában foglalt szabály alkalmazására, amely szerint a fizetendô adó csökkentését legkorábban akkor lehet elszámolni, amikor az érvénytelenítô, illetve módosító a másik fél rendelkezésére áll. Az Áfa tv ában em lí tett ese tek a következôk: A teljesítést követôen az adóalap az ügylet utólagos érvénytelensége következtében csökken, de csak abban az esetben, ha a felek az ügylet megkötése elôtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy az ügyletet az érvénytelenítô határozat meghozataláig terjedô idôre hatályossá nyilvánítják, vagy az ügyletet az aránytalan elôny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják. A teljesítést követôen az adóalap az ügylet hibás teljesítése miatt utólag csökken, feltéve, hogy a jogosult eláll az ügylettôl, vagy a jogosult ár- vagy díjleszállítást kap. A teljesítést követôen válik nyilvánvalóvá, hogy a teljesítô fél a megállapodásban foglaltakhoz képest magasabb ellenértéket számlázott ki. A teljesítés hiánya miatt a korábban fizetett elôleget részben vagy egészben visszafizetik. Termék zárt végû pénzügyi lízingszerzôdéssel történô értékesítésénél, bérbeadás vagy vagyoni értékû jog idô le ges hasz ná la tá nak át en ge dé sé - nél, ha az ügy let bár mi lyen ok foly tán meghiúsul, és a felek az ügylet kötése elôtti állapotot állítják helyre, vagy ennek kivitelezhetôsége hiányában az ügylet létrejötte és a meghiúsulás közöt ti idô szak ra a fe lek ha tá lyos sá nyilvánítják. A teljesítést követôen kerül sor a betétdíjas termék visszaváltására, amely során a betétdíj visszafizetésére sor került. A teljesítést követôen a teljesítô fél az Áfa tv. 71. (1) be kez dés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt biztosít a vevô, megrendelô részére. Az Áfa tv. 78. (4) be kez dé se két olyan esetet említ, amelynél még alkalmazható az Áfa tv. 78. (3) be kez dés b) pontja. Ez a két eset a kö vet ke zô: Az adó alap ja olyan ügy let hez kap cso - lódóan csökken, amelyet nem terhel adó, így az adó alap csök ke né se nem eredményezi a fizetendô adó csökkenését, a fizetendô adó csökkenését nem az adóalap-csökkentés eredményezte, hanem az a kö rül mény, hogy a tel je sí tô fél helytelen adómértéket alkalmazott. Amennyiben a fizetendô adó bármilyen ok folytán az adóalap utólagos növekedése, az ügyletre irányadónál alacsonyabb adókulcs alkalmazása utólagosan nô, vagy az adóalap utólagos csökkenése nem az Áfa tv ában fog lalt okok mi att kö - vet ke zett be, il let ve nem az Áfa tv. 78. (4) bekezdésében foglalt tényállás egyike valósult meg, akkor a fizetendô adó korrekcióját önellenôrzés útján kell elvégezni, ha az ér vény te le ní tô, il let ve mó do sí tó kibocsátásának idôpontjában a bevallást már benyújtották. Az önellenôrzést arra a bevallási idôszakra kell benyújtani, amelyben a korrigálandó fizetendô adó elszámolásra került. Ezekben az esetekben a fizetendô adó növekedését, illetve csökkentését a módosító/érvénytelenítô kibocsátása alapozza meg, amelyet szükség szerint önellenôrzés útján kell elszámolni. Tehát a fizetendô adó növekedését nem ak kor kell el szá mol ni, ami kor a módosító számlát a címzett kézhez veszi. A fizetendô adó csökkenésének elszámolásá val sem kell meg vár ni azt, hogy a mó do - sító/érvénytelenítô számlát a címzett kézhez ve gye. E szabály ismerete fontos lehet. Ezáltal az adó zó rész ben vagy egész ben kom pen - zálhatja a terhére tett megállapításokat, illetve az adóellenôrzésnek javára kell megállapítást tenni. Te gyük fel, hogy az adó zó nál az adó ha - tóság utólagos áfa-ellenôrzést rendelt el II. negyedévre vonatkozóan. Az adózónak az ellenôrzés megkezdését megelôzô napig állt módjában önellenôrzés benyújtása. Az adóellenôrök a vizsgálat során valószínûleg nem tárják fel azokat az eseteket, amikor a II. negyedévben bevallott fizetendô adó csökkentését utólagosan kell elvégezni. Ugyanis ehhez a késôbbi, az ellenôrzéssel nem érintett idôszakokban történt események ismerete lenne szükséges, de ezen idôszakra vonatkozó iratanyag nem képezi az ellenôrzés tárgyát, így a fizetendô adó csökkentését megalapozó körülmények megvalósulását az ellenôrök nem észlelhetik. Amennyiben az adózó feltárja, hogy jogosan csökkentheti a II. negyed évben bevallott fizetendô adót, akkor a kibocsátott módosító, illetve érvénytelenítô szám lát a vizs gá lat vagy akár a ha tó sá gi el - járás során is benyújthatja erre legkésôbb a fellebbezés keretében nyílik mód, s ennek alapján az adóhatóság köteles az eredetileg bevallott adót csökkentô áfa-összeget figyelembe venni, feltéve, hogy a módosító, illetve érvénytelenítô kibocsátásának jogszerûségét és összegszerûségét nem kifogásolja. Ezt nem javasolt elmulasztani, mert akkor csak ismételt ellenôrzés kérelmezésével van mód arra, hogy az adóhatóság hivatalból intézkedjen az eredetileg bevallott fizetendô adó csökkentésérôl. Bonácz Zsolt Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) info@vezinfo.hu Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerzôk, szerkesztôk: Bonácz Zsolt, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Ruszin Zsolt, Sike Olga, Vadász Iván, Vira Sándor Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! Az Áfa&Számlázás szak - tájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és pub likációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenô - riz zük; a megjelenés idôpontjában meglévô kö te - les gondosságunk ellenére átvett téves érte sü lé se - kért felelôsséget nem vállalunk.