KOMPLEX KEVEREDÉS. Horváth Márk Lovász Ádám: Absztrakt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMPLEX KEVEREDÉS. Horváth Márk Lovász Ádám: Absztrakt"

Átírás

1 Horváth Márk Lovász Ádám: KOMPLEX KEVEREDÉS Absztrakt Számos tudományterületen vált divatos kifejezéssé a komplexifikáció. Külön tudományterület a komplexitás-kutatás (complexity studies), amely e folyamattal foglalkozik. A magunk részéről komplexitáson egy olyan összetett, részben társadalmi, részben természeti folyamatot értünk, amely egyre összetettebbé teszi a Földön található életet. Egy bizonyos ponton a komplexifikáció, mint negentropikus tendencia, az organikusan beágyazott realitás helyett átalakul inorganikus létté. Ezen határvonalat az antropocén korszak kezdeténél húznánk meg, a Watts-féle gőzgép feltalálásának időpontjában (1784), amikor is ugrásszerűen megnőtt a techno-ipari komplexum önreplikációs képessége. Álláspontunk szerint az általunk Francois Lyotard nyomán techno-tudományos komplexumként azonosított képződmény bámulatos fejlődése mögött az alapvetően organikus eredetű, ám azon messze túlmutató, immáron inorganikussá vált folyamat, a komplexifikáció egyre fokozódó térbeli kiterjedése figyelhető meg. Elmozdít bennünket a középpontból. Nézetünk szerint e változás egy tárgy-orientált megközelítésmódot igényelne. Ezen újszerű társadalomtudományi paradigma körvonalai megtalálhatóak Bruno Latour munkásságában. Latour felhívja a figyelmünket arra, hogy a valóság, beleértve a társadalmi valóságot is, aktorok révén konstruálódik. Az éppen aktuális valóság sosem szükségszerű, hanem organikus és inorganikus aktorok sokasága, küzdelmeikből és kompromisszumaikból előálló hálózat, struktúra. A Latour neve által fémjelzett cselekvőhálózat-elmélet (actor-network theory, ANT) értelmében az inorganikus szereplőkkel éppúgy számolnia kell a társadalomtudománynak, mint az organikus aktorokkal, mivel a társadalomban található oksági viszonyok távolról sem kizárólag az emberi ágensekből erednek. Álláspontunk szerint a társadalom oksági viszonyainak feltárása megkérdőjelezheti az emberközpontú társadalomtudomány legitimitását, és elkerülhetetlenné teszi az aktor, cselekvő fogalmának kiterjesztését a rajtunk kívülálló lényekre, dolgokra, anyagokra. Célunk a társadalomtudomány fókuszának elmozdítása az embertől az inorganikus aktorok felé. Ennek érdekében példák sokaságát felvonultatva kívánjuk alátámasztani egy inkluzívabb társadalomtudomány szükségszerűségét. 1

2 le kell lassulnunk, re-orientálódnunk és szabályoznunk a szörnyek elterjedését azáltal, hogy hivatalosan beemeljük őket intézményeinkbe. Talán egy másféle demokrácia szükségeltetik? Egy demokrácia, amely a dolgokra is kiterjed? 1 Társadalmi életünk valósággal hemzseg az olyan jelenségektől, amelyek nem leírhatóak a tisztán társadalom- vagy természettudományi fogalmakkal. Hogyan értelmezzük ezen körülményt? Könnyen észrevehetjük az aktorok jelenlétét mindenütt, amennyiben az utcán sétálva vagy bármely napilapot fellapozva megfelelő nyitottsággal közelítünk a dolgok felé. Aktoroknak (actant) nevezi Bruno Latour az olyan létezőket, amelyek valamilyen értelemben hatnak egymásra. Latour radikálisan parttalan definíciója szerint minden olyan tárgy aktornak tekinthető, amely hat a másikra. 2 Nincsen egyetlen aktornak sem privilegizált helyzete, így az ember sem tekinthető a többi cselekvőhöz képest különlegesnek vagy akár egyedülállónak. Minden egyes létező pásztorkodni kíván a többi felett, így az ember mellett az élettelen dolgok is erre törekszenek. Nincsen a létezőknek egyetlen pásztora, aki irányítaná a többit; az aktorok radikális pluralizmusa jellemző Latour ontológiájára. 3 A társadalom hálózatokból alkotódik meg, olyan hálózatokból, amelyekben humán és non-humán aktorok hatnak egymásra. Sőt, a legtöbb hálózatnak nincsenek emberi elemei, tagjai, tehát non-humánnak mondhatóak. Nincsen a világnak semmilyen privilegizált rétege; a világnak minden egyes látható, érzékelhető szelete érintkezésben áll egyéb aktorokkal, mediátorként viszonyul azokhoz. 4 Levi R. Bryant, Bruno Latour nyomán, egy poszthumán társadalomtudomány fontosságát emeli ki. Mivel a társadalom kizárólag kapcsolódásokból alkotódik, véli Bryant, élő és élettelen objektumok közti interakciókból, ennek értelmében lehetségesek olyan társadalmi hálózatok, amelyeknek nincsenek emberi tagjai. 5 A legtöbb hálózatnak nincsenek is emberi szereplői. 6 Az aktor mint fogalom sokkal sokszínűbb, mint azt az antropocentrikus társadalomtudományi paradigmák feltételezik. Olyan társadalomtudomány helyett, amely kizárólag a jelekkel való kommunikációra alkalmas lények tevékenységeire összpontosít, végre megnyílik a lehetőség egy autentikusan poszthumán társadalomtudományi paradigma számára. Ontológiai egysíkúság helyett ontológiai pluralizmus lesz jellemző megközelítésmódunkra, ennek jegyében fogjuk tudni értelmezni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyekkel szembetaláljuk magunkat társadalomkutatókként, társadalomértelmezőkként. 1 Bruno Latour: We Have Never Been Modern, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1993: Bruno Latour: Reassembling the Social: An Introduction to Actor-Network-Theory, Oxford: Oxford University Press, 2005: Bruno Latour: The Pasteurization of France, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1988: 194. A pásztor mint kifejezés Latour szójátéka a Pasteur-ről szóló könyvében. 4 Graham Harman: Prince of Networks. Bruno Latour and Metaphysics, Melbourne: re.press, 2009: Levy R. Bryant: Onto-Cartography. An Ontology of Machines and Media, Edinburgh: Edinburgh University Press, 2014: Bryant: 2014:

3 Az ontológiai pluralizmus bemutatását megkönnyítheti egy konkrét empirikus példa. Felsoroljuk egy konkrét hálózat kapcsán az összes, latouri értelemben vett aktort. Jelen esetben a hálózat központi szereplője a bezárt Budapesti Vegyiművek. 7 Ebben a hálózatban a következő aktorok mindegyike részt vesz, hol aktívan, hol passzívan: a Greenpeace vegyész szakértője, növényzet, Budapesti Vegyiművek veszélyeshulladék-tárolójának kapuja, aktivista, túlbuzgó hangulatkeltés, Kispest, Ferencváros, Pesterzsébet, szétmálló hatalmas ipari terület, Illatos út, 2000 tonna veszélyes hulladék, elrohadt és szétdurrant hordók, szabad ég, nagy bűzölgő kondér, gyúlékony és mérgező anyagok keveredése, gigantikus lyukas kondér, fedetlen és folyamatosan a talajba szivárgó anyagok, szennyezett talajvíz, mérgeket szabadon fújó szél, fedetlen hordó, tűzeset, beláthatatlan következmények, szennyezés, korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei, lakosság védelme, azonnali beavatkozás, Greenpeace, környezetvédelmi felügyelet határozata, hulladékok, nagy melegek, esetleges tűz, robbanás, sérült göngyölegű anyagok tárolása, műszaki védelem hiánya, locsolás, Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, önkormányzati képviselő, telep, katasztrófa, hamis biztonságérzet, több ezer tonna veszélyes és tűzveszélyes anyag, Budapest belterülete, környezetkárosodás, nagy vegyi robbanás, felszámoló cég, a talajvíz megtisztítása, környezet, levegő, víz, kilátás, több mint 100 szivattyú, tisztítószerkezet, lekapart azbesztszigetelés, színesfém-tolvajok, bírságok, állam, kampányidőszak, értékes ipari terület, a terület megtisztítása, patthelyzet, terület árusítása, néhány beazonosított anyag, sok hordónyi jelöletlen vagy ismeretlen anyag (dark object), phosphorus oxychloride, benzo-trifluorid növényvédőszer (Trifluralin) alapanyag, Idegrendszer-, máj-, vesekárosodás, izopropanol oldószer, vegyipari alapanyag, izopropanol, bomlásterméke aceton a központi idegrendszer, DNBS 4- klór-3,5-dinitro-benzoesav Trifluralin gyártás mellékterméke, 4-aminó BTF (benzo-trifluorid), NH3 ammónia gázpalack, phosphorus oxychloride, benzo-trifluorid, a növényvédőszer (Trifluralin) alapanyaga, trifluralin gyártás mellékterméke, 4-aminó BTF, bőrön át való felszívódás, gőz, NH3, ammónia gázpalack, mérgező, korrozív, környezetre veszélyes gáz, bűncselekmény. A fenti, meglehetősen hosszú felsorolás azért szükségeltetik számunkra, hogy megpillanthassuk az aktorok végtelen sokféleségét. Még egy olyan látszólag egyszerű hálózat esetében, mint a bezárt vegyi üzem, rengeteg komplex összefüggés és összekapcsolódási mód jön létre, annak ellenére hogy a lehetséges felsorolás teljességét messze nem fedi le az a beszámoló, amely alapján elkészítettük a dolgok fenti leltárát. Mit értünk a dolgok leltára fogalmon? Tristán Garcia a dolgot mint olyat az anyagnak egy olyan kollekciójaként értelmezi, amelynek vannak sajátságos jegyei. 8 Garcia nézete szerint egyetlen dolog sem tekinthető transzcendensnek, ezért még a látszólag immateriális létezők is elemezhetőek tárgyorientált módon. 9 A tárgyorientált filozófia fontos ontológiai tanulsága, hogy elveti az éles határvonalat az objektum és 7 Forrás: 8 Tristan Garcia: Form and Object: A Treatise on Things, Edinburg: Edinburgh University Press, 2014: Garcia: 2014: 38. 3

4 szubjektum, tárgy és ember, illetve immanens és transzcendens létezők között, hiszen kizárólag immanenciáról beszél. 10 Fontos kimondanunk a dolgok ekvivalenciáját, vagyis azt, hogy egy síkon értelmezendő bármely dolog, ez teszi lehetővé számunkra a dolgok leltárának megalkotását. A leltár szükségességét a hibrid hálózatok fokozódó burjánzása teszi elkerülhetetlenné. 11 Szó szerint összefolynak az olyan kategóriák, mint természetes, mesterséges, emberi és nememberi, akárcsak a vegyi üzem különböző anyagai és a talajvíz. Hová soroljuk a vegyi anyagok által szennyezett talajvizet? Latour tárgy-orientált szociológiájának kiindulópontja az, hogy szükségtelen és elavult a természet társadalom kettéosztás. Kezébe veszi az újságot, a fenti példához hasonlóan, és megdöbbenten tapasztalja, hogy már szinte kizárólag olyan példákról szólnak a hírek, amelyekben összefolynak az egymástól eddig különállóként értelmezett tudományterületek. A hálózatokban nem különböztethetőek meg többé a természetes és társadalmi komponensek; célszerűbb hibrid-hálózatokként értelmezni a társadalomnak megannyi összetett hálózatát. A modernitásban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a társadalmi hálózatok hibrid jellegűek. A természet és kultúra/társadalom közötti modern dichotómiák szavatossága lejárt. 12 A természet és társadalom közötti különbségtétel szükségtelen, sőt veszélyes, mivel Latour nézetében hozzájárul a problémák fokozódásához. Sokkal célravezetőbb feltárnunk maguknak a hálózatoknak, és azok szereplőinek operativitását, kapcsolódási módozatait. Latour szerint ugyanis a társadalom magukból az összekapcsolódási módokból érthető meg. Sőt, önmagunkat is a mediációk feltárása révén érthetjük meg leginkább. 13 Természet és társadalom nem egymás ellenpólusai, hanem a kollektívák termelődésének időben egymástól mesterségesen elkülönített szakaszai, pillanatfelvételei. 14 Azért voltunk sohasem modernek, mert a humán és non-hu- 10 Lásd Levy R. Bryant: Onto-Cartography. An Ontology of Machines and Media c. művét! 11 Bruno Latour: Latour: 1993: Latour: 1993: Latour: 1993:

5 mán szereplők elkülönítése sohasem volt helytálló, még utólag sem tekinthető helytállónak ontológiai értelemben. 15 Egy mezőgazdasági szakkönyvben/politikai kiáltványban olvashatunk arról, hogy A szibériai hómezőkről leszakadt utolsó hideg légtömegek, amelyek még nyár előtt át tudtak jönni a Kárpátok gerincén, ha nem is minden esetben, de húsz eset közül tizenkilencszer, ha nem is mindig fagyot, de deres éjszakát hoznak. 16 A fenti leírásból világosan kitűnik, hogy a természet/társadalom különválasztás összeomlik, amint az empirikus társadalmi valóságra kívánnánk alkalmazni. A szibériai hómezőkről érkező hideg légtömegek társadalmi aktorokként cselekedve tesznek tönkre 1940-es évekbeli kerteket a Kárpát-medencében. Társadalmi jelenséggel van dolgunk, mivel a károk világosan jelentkeznek a gazdák oldalán pénzügyileg mérhető veszteségként, viszont a károkozó aktor ebben az esetben egy légköri jelenség. Egy és ugyanazon valóságot alkotja mindkettő. Erre emlékezve megállapíthatjuk, hogy a vegyi anyagok által szennyezett talajvíz sem nem természetes, sem nem mesterséges, mivel nem ezen kvalitások alapján ragadható meg leginkább. A szennyezett talajvíznek, vagy bármely egyéb aktornak, amelynek operativitása valamiképpen kapcsolódik a Budapesti Vegyi Művekhez, egyrészt a Budapesti Vegyi Művek körül összpontosuló hálózat tagjaként (és ennek következtében a dolgok leltárának része is) érthető meg, másrészt pedig abból, hogy miként viszonyul a hálózat egyéb tagjaihoz, tehát önálló, aktív cselekvői mivoltából nyerhetünk ismereteket az egész hálózatra vonatkozóan. A társadalmi nem több azon dolgoknál, amelyek alkotják azt. Más szóval, a társadalmi mint kifejezés egybeolvad az ökológiaival. 17 A latouriánus megközelítésmód értelmében társadalomról beszélni annyi, mint feltérképezni egy ökológiát. A leltározás érdekessége, hogy passzívként tünteti fel a dolgokat. Ami leltárba van foglalva, az mozdulatlanként tűnhet. Pedig a szennyezett talajvíz tovaáramlik, és szétfolyik a föld alatt, attól függetlenül, hogy ki készít róla felsorolást és miért. Jean Baudrillard a nyelvről szólva megjegyzi, hogy az halottá teszi azokat a dolgokat, amelyeket magába foglal. 18 Baudrillarddal szemben kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a szennyezett víz földalatti tovaáramlása mit sem törődik azzal, mit mondunk róla. Sokkal inkább a tisztítóberendezések operativitására figyel. Amint értesülhetünk a hivatkozott cikkből, száz szivattyú segítségével végezték el a talajvíz tisztítását, mely művelet azonban kudarcot vallott a szennyeződés ereje miatt. A felsorolás, még ha nem is visz végbe változásokat közvetlenül az ágensekben magukban, mindenesetre abban segíthet bennünket, hogy számba vehessük a dolgok különböző típusait és beazonosíthassuk azokat. Levi R. Bryant (Bruno Latour egy tanítványa) a dolgoknak hat kategóriáját különíti el. Bryant szerint beszélhetünk sötét, világos, szatellita, elhomályosult, csavargó és fekete lyuk jellegű dolgokról. 19 Attól hogy a természet/társadalom dichotómiát elvetjük, nem szükséges feltétlenül egyformaként kezelnünk minden dolgot. Inkább a dolgoknak egy újféle kategorizálási kísérletét teszi meg Latour és Bryant egyaránt. Érdemes kísérlet gyanánt a fentiekben leltározott aktorokat valamiképpen besorolnunk a hat említett kategóriába. 15 Latour: 1993: Somogyi: 1942: Bryant: 2014: Baudrillard: Passwords. 19 Bryant: 2014:

6 Sötét dolgok (dark objects): A sötét dolgok mindazon dolgok, amelyeket még csak nem is feltételezhetünk, létükről nem rendelkezünk bizonyossággal sem elméleti, sem empirikus tapasztalattal. Mindazok a dolgok, amelyek szó szerint elképzelhetetlenek. Egyáltalán nem jelenik meg semmilyen világban, a világnak semelyik szintjén. Ilyen sötét dolgokként léteztek a világban a Holt-tengeri tekercsek, amíg újra napvilágra nem kerültek. 20 Világos dolgok (bright objects): Ezen létezők szemben a sötét dolgokkal nagyon is láthatóak, olyannyira, hogy túlkódolják az összes dolgot, amellyel kapcsolatba kerülnek. Ilyen dologként, aktorként értelmezhetjük a Napot, amelyből származik minden élet. Gazdagságunkat is a Napnak köszönhetjük. 21 A Nap minden földi lényt túlkódol. Mint Bryant megjegyzi, a szén, olaj és földgáz mi egyebek volnának, mint fekete iszappá és felhőkké alakult napfény lenyomatai? 22 Szatelliták (satellites): Minden olyan aktort ide sorolunk, amely valamilyen értelemben függ egy másik létező jelenlététől. Egy aktor lehet egyszerre több kategóriának a tagja, viszont előfordulhatnak olyanok, amelyek egyoldalúan függenek valamely másik cselekvőtől. Egész közösségek függenek a kőolaj jelenlététől; amint kifogy (vagy csökken az árfolyama), akár meg is szűnhet az embereknek egy addig kialakult együttélési struktúrája. 23 Az olajkitermelésre berendezkedett telepek szatellitákként viszonyulnak a kőolajhoz magához, valamint a pénzpiacokhoz. Elhomályosult dolgok (dim objects): Ennek nevezi Bryant az olyan aktorokat, amelyek alig vannak jelen egy társadalmi hálózatban. A kozmetikai iparhoz, vagy egészen az utóbbi időkig a politikához viszonyítottan az állatok jogai marginalizálódtak, háttérbe szorultak. Ily módon a társadalmi nyilvánosságban, legalábbis a modernitás idején, az állatok jelenléte elhomályosult módon jelenítődött meg az antropomorf társadalmi nyilvánosságban. Csavargó dolgok (rogue objects): Csavargó dologként azonosítanánk az olyan aktorokat, amelyek váratlanul jelennek meg egy vagy több hálózatban. Ilyen dologként azonosíthatjuk az Internetet, vagy egy hirtelen lecsapó, a meterológiai jelentés által nem előrejelzett vihart, vagy egy bennünket váratlanul érintő katonai puccsot egyaránt. Fekete lyuk jellegű dolgok (black hole-type objects): Olyan sötét aktorokat értünk ezalatt, amelyek ugyan maguk láthatatlanok, viszont magukba szippantanak egyéb aktorokat. Ilyen létezőként azonosíthatjuk például egy olyan szekrényünket, amely makacsul magába szívja tollainkat vagy egyéb tárgyainkat anélkül, hogy elárulná, hová kerültek azok, vagy kevésbé triviálisan az olyan szórakozóhelyet, ahonnan fiatalok tűnnek el. 20 Bryant: 2014: Georges Bataille: The Accursed Share. Vol I. Consumption, New York: SUNY Press, 1991 [1947]: Bryant: 2014:

7 Ennek értelmében a bezárt vegyi üzem által strukturált hálózat aktorai csoportosíthatjuk a következőképpen: Sötét dolog: beláthatatlan következmények, esetleges tűz, robbanás, katasztrófa, több ezer tonna veszélyes és tűzveszélyes anyag, nagy vegyi robbanás, sok hordónyi jelöletlen vagy ismeretlen anyag; Szatelliták: Greenpeace vegyész szakértője, növényzet, Budapesti Vegyiművek veszélyeshulladék-tárolójának kapuja, aktivista, Illatos út, korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei, lakosság védelme, azonnali beavatkozás, környezetvédelmi felügyelet határozata, nagy melegek, műszaki védelem hiánya, locsolás, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, hamis biztonságérzet, a talajvíz megtisztítása, több mint 100 szivattyú, tisztítószerkezet, lekapart azbesztszigetelés, bírságok, állam, kampányidőszak, a terület megtisztítása, bőrön át való felszívódás; Világos dolog: Budapesti Vegyiművek, növényzet, Kispest, Ferencváros, Pesterzsébet, szétmálló hatalmas ipari terület, Illatos út, 2000 tonna veszélyes hulladék, szabad ég, tűzeset, szennyezés, telep, több ezer tonna veszélyes és tűzveszélyes anyag, környezet, levegő, víz, kilátás, értékes ipari terület, néhány beazonosított anyag, phosphorus oxychloride, benzotrifluorid Növényvédőszer (Trifluralin) Idegrendszer-, izopropanol, oldószer, vegyipari alapanyag, izopropanol, bomlástermék, aceton, DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), Trifluralin gyártás mellékterméke, 4-aminó BTF (benzo-trifluorid), NH3 ammónia gázpalack, phosphorus oxychloride, benzo-trifluorid, növényvédőszer (Trifluralin) alapanyaga, trifluralin gyártás mellékterméke, 4-aminó BTF, gőz, ammónia gázpalack, környezetre veszélyes gáz; Elhomályosult dolgok (dim objects): túlbuzgó hangulatkeltés, szétmálló hatalmas ipari terület, elrothadt és szétdurrant hordók, tűzeset, lakosság védelme, azonnali beavatkozás, környezetvédelmi felügyelet határozata, sérült göngyölegű anyagok tárolása, locsolás, önkormányzati képviselő, Budapest belterülete, felszámoló cég, a talajvíz megtisztítása, környezet, levegő, víz, kilátás, a terület megtisztítása, terület árusítása, máj-, vesekárosodás, bőrön át való felszívódás, bűncselekmény; Csavargó dolgok (rogue objects): 2000 tonna veszélyes hulladék, gyúlékony és mérgező anyagok keveredése, gigantikus lyukas kondér, fedetlen és folyamatosan a talajba szivárgó anyagok, szennyezett talajvíz, mérgeket szabadon fújó szél, fedetlen hordó, szennyezés, hamis biztonságérzet, színesfém-tolvajok; Fekete lyuk jellegű dolgok (black hole-type objects): nagy bűzölgő kondér, gyúlékony és mérgező anyagok keveredése, gigantikus lyukas kondér, fedetlen hordó 7

8 Világos: Aktív Passzív Semleges Szatellita: Sötét: növényzet, Kispest, Ferencváros, Pesterzsébet, szétmálló hatalmas ipari terület, Illatos út, 2000 tonna veszélyes hulladék, szabad ég, tűzeset, szennyezés, telep, több ezer tonna veszélyes és tűzveszélyes anyag, környezet, levegő, víz, kilátás, értékes ipari terület, néhány beazonosított anyag, phosphorus oxychloride, benzo-trifluorid, növényvédőszer (Trifluralin), izopropanol, oldószer, vegyipari alapanyag, izopropanol, bomlástermék, aceton, DNBS 4-klór- 3,5-dinitro-benzoesav Trifluralin gyártás mellékterméke, 4-aminó BTF (benzo-trifluorid), NH3 ammónia gázpalack, phosphorus oxychloride, benzo-trifluorid, növényvédőszer (Trifluralin) alapanyaga, trifluralin gyártás mellékterméke, 4-aminó BTF, gőz, ammónia gázpalack,környezetre veszélyes gáz Csavargó: 2000 tonna veszélyes hulladék, gyúlékony és mérgező anyagok keveredése, gigantikus lyukas kondér, fedetlen és folyamatosan a talajba szivárgó anyagok, szennyezett talajvíz, mérgeket szabadon fújó szél, fedetlen hordó, szennyezés, hamis biztonságérzet, színesfém-tolvajok Fekete lyuk jellegű: nagy bűzölgő kondér, gyúlékony és mérgező anyagok keveredése, gigantikus lyukas kondér, fedetlen hordó Greenpeace vegyész szakértője, növényzet, Budapesti Vegyiművek, Kispest, Ferencváros, Pesterzsébet, veszélyeshulladék-tárolójának kapuja, aktivista, Illatos út, korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei, lakosság védelme, azonnali beavatkozás, környezetvédelmi felügyelet határozata, nagy melegek, műszaki védelem hiánya, locsolás, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyelőség, hamis biztonságérzet, a talajvíz megtisztítása, több mint 100 szivattyú, tisztítószerkezet, lekapart azbesztszigetelés, bírságok, állam, kampányidőszak, a terület megtisztítása, bőrön át való felszívódás Elhomályosult: túlbuzgó hangulatkeltés, szétmálló hatalmas ipari terület, elrothadt és szétdurrant hordók, tűzeset, lakosság védelme, azonnali beavatkozás, környezetvédelmi felügyelet határozata, környezetvédelmi felügyelet határozata, sérült göngyölegű anyagok tárolása, locsolás, önkormányzati képviselő, Budapest belterülete, felszámoló cég, a talajvíz megtisztítását, környezet, levegő, víz, kilátás, a terület megtisztítása, terület árusítása, máj-, vesekárosodás, bőrön át való felszívódás, bűncselekmény beláthatatlan következmények, esetleges tűz, potenciális robbanás, katasztrófa, nagy vegyi robbanás, sok hordónyi jelöletlen vagy ismeretlen anyag, Felsorolásunk és átgondolt ontológiai kategorizálásunk, amelyet táblázatba foglalnunk azért szükségeltetett, mert általa kívántunk rámutatni a társadalomtudományoknak egy, Latour és Bryant által is kimondott hiányosságára. A táblázatokban azért szerepel egy dolog több kategóriában is, mivel fontos észrevennünk, hogy egy dolog helyzete kapcsolódásaitól függ, és az ember számára bizonyos esetekben akár megragadhatatlan módon tűnik fel a társadalomban. 8

9 Táblázatunkban szerepelnek olyan dolgok is (ismeretlen anyagok, fedetlen hordó, nagy bűzölgő kondér), amelyek belsejét jelen pillanatban nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy mi van a bűzölgő kondér vagy a fedetlen hordó aljában, csak bűzükkel és fedetlenségükkel vagy sugárzó kvalitásaikkal találkozunk. Viszont nem kizárható, hogy szert tehetünk olyan ismeretekre, amelyek feltárják belsejüket. Ebben az esetben, a feltárulkozást követően vagy a hálózat egészét strukturáló világos dolgokként kerülnek számításba, vagy szatellitákként, mellékszereplőkként, esetleg marginalizált, elhomályosult szereplőként ismerjük meg őket. Ezen aktorok számunkra negatív kisugárzásának radikalitásával mintha megtagadnák az emberi megismerés aktusát, és elzárkóznának a tudományos megismeréstől. A sötét dolgok (esetleges tűz, robbanás, katasztrófa, több ezer tonna veszélyes és tűzveszélyes anyag, sok hordónyi jelöletlen vagy ismeretlen anyag) annyiban különböznek a fekete lyuk jellegű dolgoktól, hogy nem, vagy alig sugároznak magukból kvalitásokat. Ezek legtöbb esetben csupán lehetőségek, meg nem valósult események, amelyek kísértetként sem jelennek meg a valóságban. Ez a valóság nem teljesen egyenlő az antropomorf társadalmi valósággal, meghaladja azt. A sötét dolgok pontosan attól sötétek, hogy nem, vagy alig viszonyulnak más dolgokhoz, aktorokhoz. Egyéb példaként említhetjük az olyan radioaktív atomtemetőket, amelyekből nem sugárzik semmilyen, vagy legalábbis olyan radioaktivitás, amit bárhogyan érzékeltek volna. Egyik dolog egy kategóriából könnyen átléphet egy másikba, sőt egyszerre több helyen is megjelenhet. Sötét dologból világos és észlelhető dolog válhat. Mindez a dolgok valóságának komplexitásából, és az emberi megismerés részlegességéből, a hibridekkel szembeni zártságból is adódik. A modernitás kulcsfontosságú eleme a hibridek egyre fokozódó kitermelése, miközben paradox módon a modern mentalitás figyelmen kívül hagyja vagy egyenesen tagadja a hibrideket. 24 Némedi Dénes a hibridekről szólva megjegyzi, hogy A hibridek vegyes lények: egyszerre kulturális és természeti objektumok. Könnyű Latour-féle hibrideket találni, csak szét kell nézni a szobában, ahol ülünk. E sorok szerzője is egy hibrid, egy számítógép előtt ül. 25 A modernitás kiváltképpen a modern társadalomtudomány konstruálta meg Latour értelmezésében, az ember/nem-ember, társadalom/természet dichotómiákat. 26 Noha a szociológia vagy az antropológia kiválóan tudja elemezni a Budapesti Vegyiművek Zrt-t mint intézményt, a Greenpeace vagy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség működését és/vagy működésképtelenségét, a nagy bűzölgő kondérokat, a mérgező anyagok keveredését, a beláthatatlan következmények kísértet-szerű jelenlétét, a szabadon fújó szelet, az azbeszt-szigetelést vagy az ismeretlen anyagokat, képtelen feldolgozni azokat, még annyira sem, mint az említett környezetvédelmi hatóság. Az olyan társadalomtudományi paradigmák, amelyek antropocentrikusak, kizárólag az antropomorf aktorok tevékenységeit, egymáshoz való viszonyulásait képesek értelmezni, és megfeledkeznek az olyan aktorokról, amelyek adott esetben még jelentősebbek is lehetnek az antropomorf szereplőknél. A beszédaktus-elmélet értelmében egyedül az ember képes jelentéssel bíró (objektiváló) beszédaktusokra; a macska dorombolása nem képezhet soha beszédaktust. 27 Ezt a fajta struccpolitikát aligha folytathatják a Greenpeace aktivistái vagy Ferencváros lakói. Egyszerű figyelmen 24 Latour: 1993: Némedi Dénes: Szociológiai és társadalomelméleti tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2011: Latour: 1993: Barry Smith: Towards a History of Speech Act Theory, In: Burkhardt, A. (ed.): Speech Acts, Meanings and Intentions. Critical Approaches to the Philosophy of John R. Searle, Berlin New York: de Gruyter, 1990: 37. 9

10 kívül hagyni és kirekeszteni a kommunikáció világából a macskánkat, azonban egészen más több ezer tonnányi veszélyes hulladékot negligálni. Míg az előbbi esetben legfeljebb a macskánk érzelmeit sértjük, az utóbbi esetben kénytelenek vagyunk tekintetbe venni a katasztrófa közeledtét, és társadalmi cselekvőként számolni a zombifikálódott Budapesti Vegyiművekkel, megannyi szétdurrant hordójával egyetemben. Már önmagában az a tény is árulkodó, hogy az általunk hivatkozott cikk a Budapesti Vegyiművek elhagyott ipartelepét elsősorban mint szervezeti kérdést tárgyalja. Pedig a szennyező anyagok operativitása függetlennek mondható a cégfelszámolás folyamatától, egyfajta kollektívát alkotnak a velük kapcsolatban lévő egyéb aktorokkal együtt. A talajvíz nem önmagától lesz szennyezett, hanem a Budapesti Vegyiművekhez való közelsége révén, szatellitaként kering körülötte. Az ember sem a bűzölgő kondérból iszik, hanem a hibridizáción keresztül számos mediátor közreműködése révén a szennyezett talajvízből az ivóvízbe kerülő szennyeződéseket fogyasztja el. Az antropomorf és non-antropomorf együtt kollektívát alkotnak. Latournál a kollektíva, az emberek és nem emberek asszociációinak összességét jelenti, tehát példánk esetében ez a Budapesti Vegyiművek területén található elszabadult anyagokat és az általuk befolyásolt összes tárgyat jelentené. 28 A szennyezőanyagok társadalmi cselekvése (beszédaktusa) sokkal erőteljesebb hatásokkal bír, mint az emberi nyelv bármely megnevezési, vagy rendszerezési aktusa. Teljességgel független a mi diskurzusunktól, vagy a hatóságok elemzésétől a szétdurrant hordókból kiszivárgó 4-aminó BTF (benzo-trifluorid) hatásmechanizmusa, sőt erőteljesebb annál. A benzo-trifluorid korrozív operativitása nem törődik a Greenpeace aktivisták és a hatóságok közötti nézeteltérésekkel, diskurzív konfliktusokkal. Nem korlátozhatjuk figyelmünket többé kizárólag az emberi cselekvőkre. Max Webernél a társadalmi cselekvés kizárólag emberek közötti lejátszódó esemény. 29 Egy emberi cselekvés csakis akkor válik társadalmivá, amennyiben a cselekvő tekintetbe veszi más, emberi szereplők viselkedését. 30 Weber egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja a nem-emberi szereplőket, és így kirekesztődnek azok a kapcsolódási formák, amelyek nélkülözik a jelentéstartalmat vagy az intencionalitást. Két biciklis összeütközése csupán esemény, akárcsak egy természeti jelenség. 31 Weber ugyan megengedhette magának az abszurditásba átmenő absztrakciót, azonban könnyen észrevehetnénk a hibát gondolatmenetében, amennyiben felszólítanánk Ferencváros lakóit arra, hogy tegyenek úgy, mint a társadalomtudós, azaz, ők is mellőzzék a természeti jelenségeket, vagy a posztindusztriális katasztrófák horrorisztikus lehetőségeit. Eszeveszettnek néznének bennünket, vagy egyenesen rosszindulatúnak. Arról van itt szó, hogy mivel a mindennapi társadalmi valóságunk szó szerint és átvitt értelemben hemzseg a különböző, emberi 28 Bruno Latour: Pandora s Hope: Essays on the Reality of Science Studies, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1999: Max Weber: The Nature of Social Action In: Runciman, W. G. (ed.): Selections in Translation, Cambridge University Press, 2007: Uo Uo. 10

11 és nem-emberi aktoroktól, aligha lehetnek fenntarthatóak az olyan társadalomtudományi paradigmák, amelyek kirekesztik e szereplőket. Természetesen szó sincs arról, hogy minden egyes aktort figyelembe kellene vennünk; a mindennapokban és a tudományos életben egyaránt válogatnunk kell a különböző aktorok között, és rendszerint válogatunk is, amint erre Graham Harman hívja fel a figyelmünket: Minden egyes pillanatban aktorok billiói által vagyunk körbevéve, és általában figyelmen kívül hagyjuk a számunkra haszontalan legyek, bogarak és elektronok sokaságát, amelyek hemzsegnek az általunk fontosnak ítélt tárgyak között. A legtöbb szabadalom sosem válik piacképessé, vagy meg sem valósul. A legtöbb regényt vagy tudományos publikációt egyáltalán nem olvassák el: nem kapnak bírálatot, hanem teljességgel figyelmen kívül maradnak. 32 Az aktorokat az különbözteti meg egymástól, hogy mennyi szövetségest képesek a maguk oldalára állítani. Azok az aktorok a győztesek, amelyek több és erősebb szövetség megkötésére képesek. 33 Latour azokat a tudósokat tekinti az erősebbeknek, akik több, a szélesebb tudományos közösség által elfogadott tényt képesek felvonultatni saját hipotézisük igazolására. Az a sikeres tudós, akit lehetőség szerint képtelenek vagyunk állításaitól elkülöníteni, mivel állításai megfelelő számú fekete dobozt tartalmaznak, vagyis olyan állításokat, amelyek empirikusan alátámasztott, megfelelő műszerek által kimutatott tudományos tényként vannak elkönyvelve. 34 Optimális esetben a tudós a valóságnak bizonyos szeleteivel olyannyira körülbástyázza magát, hogy szakmai tekintéllyé, a szkeptikusok számára szinte kikezdhetetlenné válik. Egyik aktor erősebb a másiknál: A tudós nagyobb szakmai tekintéllyel rendelkezik B tudósnál. Az analógiát továbbvihetjük az aktorokként azonosított természeti jelenségek társadalomtudományi vizsgálatára is. Mint Latour megjegyzi, a történelmet többé nem értelmezhetjük kizárólag emberek történelmeként. 35 Pest társadalmi valóságát, amint azt a cikkből megtudjuk, lényegesen beárnyékolja a posztindusztriális romhalmaz és az abból szivárgó halál. Vagyis Ferencváros és Kispest határában a Budapesti Vegyiművek elhagyatott telephelye a legerősebb aktorok egyike, a kollektíva életét leginkább meghatározó szereplő. Arról van szó tehát, hogy a szennyezőanyagok komplexuma mozgósította a legtöbb szövetségest; nagyobb fizikai erőt alkalmaz, mint bármely intézmény. A vegyi telephely operativitása betölti Budapest társadalmi valóságát, akárcsak a zaj. 36 Nem egymástól félhetnek jelenleg Budapest lakói, noha a színesfém-tolvajok említésre kerülnek a cikkben is, hanem az ökológiai katasztrófa destruktív következményitől. Egy weberiánus társadalomtudós egész egyszerűen képtelen volna bármit kezdeni azzal a társadalmi valósággal, amellyel szemben találná magát, ha meglátogatná ezt a telephelyet. Mint Weber írja, a puszta befolyást a társadalomtudós a gyakorlatban nem különböztetheti meg a valós 32 Graham Harman: Prince of Networks. Bruno Latour and Metaphysics, Melbourne: re.press, 2009: Uo Bruno Latour: Science in Action, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1987: Latour: 1993: Lásd e témában korábbi tanulmányunkat: Horváth Márk Lovász Ádám: A zaj mint hipertárgy, ( 11

12 társadalmi kapcsolattól. 37 Azaz a gyakorlatban a kettő mintegy összemosódik. Webert természetesen a tömeg és a cselekvő kollektíva közti különbségtétel érdekelte elsősorban. Weber, és vele együtt az egyéb antropocentrikus társadalomtudósok, nem tudnak mit kezdeni az inoperatív, de mégis inhumán módon működő Budapesti Vegyiművek működésével, mert az ő értelmezésükben a kollektíva kizárólag emberi képződmény. Latour társadalomelmélete mentes az ilyen antropocentrikus előítéletességtől; nála a kollektíva fogalma inkluzív. 38 Az aktorok összessége alkot kollektívát. Egy weberiánus társadalomtudósnak lenne mit mondania a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség bürokratikus struktúrájáról. Egy marxista látogató nem haladna el észrevétlenül amellett, hogy a budapesti burzsoázia tagjai valószínűleg soha nem is laktak a vegyi üzem közelében, és csupán az osztályranglétra alsóbb fokain lévőknek kell nyomorogniuk vagy szembenézniük ezzel az ökológiai veszedelemmel, amit az osztályelnyomás csak tovább fokoz 39. Egy, a környéken lakó feminista pedig valószínűleg fontosnak tartaná kiemelni a környékbeli nők és gyermekek kiszolgáltatottságát a férfiak által dominált környezetvédelmi hatóságok által. Egy szociálpszichológus a lehetséges katasztrófát övező lakossági félelmekkel és szorongásokkal foglalkozna, de a vegyi anyagok viselkedése őt sem foglalkoztatná különösebben. Mindezek tagadhatatlanul releváns és fontos szempontok, azonban egyikük sem ragadja meg azon aktort, amelyik szinte egyeduralkodó módon dominálja Ferencváros és Kispest társadalmi valóságát. A társadalomtudományok helyett eme feladat a természettudósok privilégiuma marad, akik azonban hasonlóan indokolatlan különválasztás által a természeti jelenségeket előrébb valónak gondolják a társadalmi jelenségeknél, pedig, mint Harman kimondja: az tesz egy atomot a szellemnél valósabbá, hogy több szövetségessel rendelkezik, méghozzá olyan szövetségesekkel, amelyek túl vannak az emberi valóságon. 40 Hogyan lehetséges meghaladni a fent elemzett ember/természet dualitást? Latour számtalan aktorral helyettesíti az emberi nem-emberi dualitást. 41 Latour hasonlata szerint, ha a hálózatok társadalmi valósága akkora volna, mint a londoni metró, az azokon kívül lévő, a társadalmi nyilvánosságon kívül rekedt anyag feltöltené egész London területét. 42 A plazma:...a közbenső tartomány, és nem társadalmi anyagból van. Nemcsak rejtett, hanem egyszerűen ismeretlen (...), mint egy nagy hátország (...), mint a vidék a városlakó számára (...), mint a hiányzó tömeg a kozmológus számára. 43 A plazma kifejezésen a társadalmi nyilvánosságon kívül rekedt létezők értetendők. A plazma elsősorban a feltáratlan, és/vagy marginalizálódott aktorok közege. Ezen szereplők részletes 37 Max Weber I.m.: Latour: 1993: Ezen megközelítésmódnak egy példájáért ld. Kevin Fox Gotham: Critical Theory and Katrina. Disaster, spectacle and immanent critique, In: City, Vol. 11., No.1., April 2007: Graham Harman: Prince of Networks. Bruno Latour and Metaphysics, Melbourne: re.press, 2009: Harman: 2009: Uo.: Bruno Latour: 2005:

13 megvizsgálásához egyébként újabb aktorokra van szükségünk, műszerekre, melyek ugyancsak aktoroknak tekinthetők. Harman szerint a dolgok egymáson belül helyezkednek el, vagyis egy dolog mindig egy nálánál nagyobb dolog részét képezi ( objects wrapped in objects ), mint egy végtelen regresszus formájában. 44 A nem-emberi az a tömeg, amely hiányzik az antropocentrizmus világképéből. Márpedig a vegyi üzem diktatórikus háttérhatalomként uralkodik Budapest egy jelentős része felett. A gyár mint techno-tudományos komplexum megnevezésében az ember által uralt funkcionális termelési eszköznek tűnik, amit ha bezárunk, operativitása is abbamard. Ez azonban pont fordítva van. Az ember felett uralkodik, ám ez az uralkodás nem egy ember elleni összeesküvés sajátságos része, vagy egy összeesküvés-elmélet fantazmagóriája, hanem a hálózat topográfiájának központi eleme. Azt gondolhatjuk tévesen, hogy amíg üzemel egy gyár, csupán addig fejt ki bármilyen hatást, és bezárásával megszűnik operativitása. Az operativitás viszont inhumán jelenség, amely tőlünk független, amint ezt a topográfiánk is mutatja. Valóságos gravitációs erővel, operatív magnetizmussal rendelkezik a 2008-ban bezárt Budapesti Vegyiművek. Nagyon is úgy tűnik, mintha a zártság és nyitottság dichotómia átgondolásra szorul, és kiegészítendő nem-emberi aktorok számbavételével. Mi a helyzet az időbeliség kérdésével? Felvethető ezzel a gondolatmenettel szemben az, hogy Latour túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít a dolgoknak és eseményeknek, amelyek mulandóak. Nála a dolog ugyanis egyben esemény is. 45 Ezen ontológiai megközelítésmód megkérdőjelezhető, mivel felvethetnénk vele szemben, hogy a szennyező anyagok uralma csupán addig tart, amíg valaki rendbe nem teszi, fel nem takarítja az üzemen kívüli telephelyet. Egyetlen dolog sem elkülöníthető azoktól a hálózatoktól, amelyek keretén belül operatívvá válik. 46 A Budapesti Vegyiművek 1876 óta létezik. A szkeptikusokkal szemben megjegyezhetjük, hogy a dolgok szenvedélye függetlenedik az emberiségtől, és szembefordul vele, méghozzá ellenséges módon, amint erre Jean Baudrillard hívja fel figyelmünket: Úgy tűnt számomra akkor, hogy a dolog tüzes szenvedéllyel telítődött, vagy hogy önálló életre kelhet, hogy használatának passzivitását maga mögött hagyhatja, szert téve egyfajta autonómiára, és talán még azon képességre is, hogy bosszút álljon egy olyan szubjektumon, amely túlságosan is biztos volt abban, hogy irányíthatja. 47 A dolog egy olyan röppálya, amely nemcsak befolyásolja a többieket, hanem a nálánál gyengébbeket akár fel is számolhatja. 48 Miért is gondolhatjuk úgy, hogy a zombivá vált Budapesti Vegyiművek fontosabb a budapesti társadalomnál vagy bármely őt körülvevő emberi hálózatnál? Észrevehetően perifériális, szatellita szerepet töltenek be az általunk felállított topográfiában az emberi intézmények és aktorok, legalábbis a hálózat magvát alkotó aktorokkal szemben. Latour megközelítésmódja, akárcsak Baudrillardé, komolyan számol a dolgok lázadásával. 44 Graham Harman: Guerrilla Metaphysics. Phenomenology and the Carpentry of Things,Chicago: Open Court, 2005: Latour: 1993: Uo. 47 Jean Baudrillard: Passwords, London and New York: Verso, 2003: Latour: 1993:

14 Latour objektum-orientált ontológiája értelmében az aktorok:...fel vannak ruházva azon kapacitással, hogy lefordíthatják, átértelmezhetik, újrahasznosíthatják, és mi több, elárulhatják azt, amit közvetítenek. A zsellérek ismét szabad polgárokká válnak. 49 A Budapesti Vegyiművek egy árulás következtében vált királynővé, méghozzá egy olyan machináció következtében, amelynek során egy emberek által létrehozott komplexum ( technotudományos komplexum ) és annak emberek által nem szándékolt következményei eluralkodnak a társadalmi valóság felett. Kié a hatalom valójában? A trón mögötti hatalom birtokosa a komplexifikáció, vagyis egy olyan jelenség, amit az antropocentrikus társadalomtudomány szintén képtelen megragadni. A komplexifikáció értelmezhető egyben hibridként (Latour) és hipertárgyként (Morton). A hipertárgy kifejezésen Timothy Morton fogalmát értjük. Morton szerint a hipertárgyak olyan dolgok, amelyek nem emberi léptékűek, és meghaladják térbeli és időbeli értelemben egyaránt az emberi mértéket. 50 Morton a hipertárgyaknak öt tulajdonságát emeli ki: 1. Hiperek, azaz más tárgyakhoz képest nagyobb kiterjedésűek; 2. Ragadósak, vagyis azon lényekhez hozzáragadnak, amelyekkel kontaktusba kerülnek; 3. Non-lokálisak, vagyis a hipertárgynak bármely lokális megnyilvánulása nem azonos a hipertárggyal magával; 4. Hatásaik interobjektív módon hatnak a körülöttük lévő valóságra; 5. Függetlenek tudásunk aktuális állapotától, vagyis nem képezik az emberi tudás funkcióját. 51 Ily módon az időjárási jelenségeket értelmezhetjük a klímának, mint hipertárgynak lokális megnyilvánulásaként. 52 Magasabb dimenziós teret képeznek, mint ami az emberi felfogóképesség számára hozzáférhető. Morton lírai megfogalmazásával élve, eme rettentő kolosszus nem vizualizálható emberek által. 53 Jelen van a globális felmelegedés, azonban kísérteties módon. 54 Feltételezhetjük azt, hogy egy hurrikán a globális klímaváltozásnak, mint hipertárgynak egy lokális megnyilvánulása. Hasonlóképpen, a vegyiműveket is értelmezhetjük hosszabb távú gazdasági konjunktúrák, komplexifikációs folyamatok lokális megnyilvánulásaként. 55 Erre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a globális felmelegedés megfeleltethető a hipertárgy fogalmának, tehát a fentiek értelmében a hurrikán esetét objektum orientált módon elemezhetjük Latour, illetve Morton alapján. A hurrikánok, amennyiben azok tünetei a globális felmelegedésnek, maguk is hipetárgyakként értelmezhetőek. Az iparosodás értelmezhető az antropocén korszak egy tüneteként. Még ha a Budapesti Vegyiművek uralma rövidnek is bizonyulhat, az antropocén várhatóan fokozza az ipari szennyeződés előfordulását. A klímakutatók már Latour: 1993: Timothy Morton: Hyperobjects. Philosophy and Ecology After the End of the World, Minneapolis: University of Minnesota Press, 2013: Morton, Uo.: Uo.: Uo. 54 Morton: 2013: John Urry: Global Complexity, Cambridge, UK.: Polity,

15 ben kimutatták a korrelációt a növekvő tengerszintek és a hurrikánképződés gyakoriságának emelkedése között. 56 A fentiekben bemutatott öt alaptétel közül mindegyik érvényes a globális klímaváltozásra: 1. Hozzánk képest a globális felmelegedés hiper, azaz, komplexitásában máig meghaladja felfogóképességeinket. 2. Ragadós, nem szabadulhatunk meg tőle könnyen. 3. Akárcsak bármely egyéb hipertárgy, a globális felmelegedés hatásaiban non-lokális. 4. Ezen non-lokális hatások pedig interobjektív módon nyilvánulnak meg, nevezetesen, a globális felmelegedés által kiváltott hurrikán egyéb aktorokhoz viszonyultan okoz viharkárokat a csendes-óceáni szigetvilágban. 5. Teljességgel független attól, hogy tudunk-e róla bármit is. Annak érdekében, hogy a hipertárgyak társadalomtudományi értelemben vizsgálhatóvá váljanak, mindenekelőtt be kell vonnunk azokat a társadalomtudományi diskurzusba. Latour és Isabelle Stengers egyaránt egyfajta kozmopolitika (cosmopolitics) mellett foglalnak állást, amely bevonná a dolgokat a demokratikus intézményekbe és a társadalmi nyilvánosságba. 57 Ahhoz ugyanis, hogy integrálhassuk a dolgok rendetlen kavalkádját, mindenekelőtt meg kell értenünk azokat, valamint azon folyamatot, ahogyan az emberi és nem-emberi aktorok együttesen alkotnak egy kollektívát. A kozmopolitika által fémjelezhető jövőbeni politikai és tudományos rend Latour nézetében egységbe kovácsolná a csillagokat, prionokat, teheneket, a mennyeket és a népeket, a feladat pedig az volna, hogy eme kollektívát kozmosszá alakítsuk, rendetlen káosz helyett. 58 Kulcsfontosságú eleme a latouriánus programnak, hogy minden hierarchikussága dacára radikálisan demokratikus. Latour a parlament analógiáját hozza fel; szerinte kozmikus szinten beszélhetünk a dolgok parlamentjéről. Felmerülhet, hogy ez nem egyéb, mint egy antropomorf kategóriának a világ egészére való vetítése. Viszont a parlament itt leginkább normatív fogalom, amely arra utal, miként is viszonyuljunk a dolgokhoz, és miként alakítsuk át társadalmi rendszerünket annak érdekében, hogy ne legyenek többé kirekesztve a kvázi-tárgyak/hibridek a közéleti diskurzusból. Akárcsak a politikai értelemben vett parlamentekben, a dolgok parlamentjében is egymástól eltérő mértékben tematizálódnának, nyernének képviseletet a dolgok, méghozzá hatásuk szerint. A dolgok parlamentje egy olyan, jogi hatályossággal felruházott intézmény volna, ahol a különböző kvázi-tárgyak előállítói, valamint a természetben lezajló változásokat elemző szakemberek összeülnének, és megvitatnák a hipertárgyakat, valamint a nyomukban kialakult társadalmi helyzetet: Beszéljen az egyik képviselő, tegyük fel, az ózonlyukról, beszéljen egy másik a Monsanto képviseletében, egy harmadik a vegyipar munkásai nevében, még egy a New Hampshire-i szavazók nevében, egy ötödik 56 Michener et al.: Climate Change, Hurricanes and Tropical Storms, and Rising Sea Level in Coastal Wetlands, In: Ecological Applications, 7(3), 1997: Isabelle Stengers: Cosmopolitics I., Minneapolis: University of Minnesota Press, Latour: 1999:

16 a sarkvidéki meteorológia nevében; ismét újabb képviselő beszéljen az állam képviseletében; mit számít, addig, amíg ugyanarról a dologról beszélnek, arról a kvázi-tárgyról, amelyhez mindannyian hozzájárultak, azon objektum diskurzus természet társadalomról, amelynek új tulajdonságai mindnyájunkat bámulatba ejtik, és amelynek hálózata az én hűtőmtől az Antarktiszig terjed, a vegyészeten, a törvénykezésen, az államon, a gazdaságon és a műholdakon keresztül. 59 Mint Harman írja eme koncepcióról, a dolgok parlamentje minden ágenst magába foglalna, beleértve a gyakran lenézett és kritizált fogyasztói javakat is. 60 A dolgok parlamentjében való részvétel teljes mértékben attól függne, hogy milyen hatást váltanak ki egymásból a különböző ágensek. 61 Latour gondolkodására egyfajta abszolút demokratizmus, amely nem hajlandó egymáshoz képest magasabb vagy alacsonyabb rendűnek feltüntetni a különböző dolgokat. Latour kifejezetten a dolgoknak egyfajta radikális demokráciája mellett foglal állást: egy szúnyog éppoly valós, mint Napóleon, és a szemétdombon lévő műanyag nem kevésbé tekinthető aktornak, mint egy nukleáris fegyver. 62 Itt kezdődnek a problémák. Morton szerint ugyanis a hipertárgyaknak egyik fontos összetevője a rejtettség. 63 Latour nem engedi meg a dolgok számára a rejtettséget; nála egy aktor anynyiban tekinthető társadalmi értelemben vett aktornak, amennyiben egyéb aktorokkal kapcsolódik. Csakhogy ezáltal kizárja annak lehetőségét, hogy az aktorban rejlene valami, amit képtelenek leszünk valaha is megragadni. Minden megoldódik, amint nyilvánossá válnak az aktorok és a belőlük megalkotódott hálózatok. Valóban ily egyszerű volna a helyzet? Valóban helyreállna a világ rendje, amint előbújnak a hálózatok? 64 Harman szerint ezt aligha gondolhatjuk komolyan, mivel a dolgok távolról sem jellemezhetőek kizárólag a relációik, kapcsolódásaik által. Egy dolgot sem definiálhatunk kizárólag a szövetségein, kötődésein keresztül, az ilyen vizsgálódás szükségképpen felületes marad. 65 Latour lapos ontológiájának legnagyobb hibája pontosan annak lapossága, hiszen a társadalom nemcsak felületekből áll, hanem mélységekből és hierarchiákból is. Mielőtt továbbhaladnánk a komplexitás és a társadalomelmélet lehetséges összekapcsolódási pontjainak fejtegetéséhez, szükséges kitérnünk a lapos ontológia fogalmára. A lapos ontológiát négy pontban foglalja össze Latournak egy kortárs követője, Levi R. Bryant: 1. A lapos ontológia visszautasít bármilyen transzcendenciát vagy bármely olyan feltételezést, mely szerint létezne olyan entitás, amelyből származna az összes többi, és amely ennélfogva előrébbvaló lenne azoknál. 59 Latour: 1993: Harman: 2009: Uo. 62 Harman: 2009: Morton: 2013: Latour: 1993: Harman: 2009:

17 2. Kizárólag dolgok léteznek; nem beszélhetünk olyan egységes dologról, amely magába foglalná az összes egyéb dolgot. 3. A lapos ontológia nem privilegizálja a szubjektum objektum, ember világ relációkat sem, mint a) olyan metafizikai relációként, amely eltérő volna a dolgok közötti egyéb kapcsolódási módoktól, vagy b) olyan relációként, amely valamilyen módon jelen volna az objektum objektum relációkban. Az emberek nem kapcsolódnak össze tárgyakkal minőségileg másképpen, mint ahogyan azok egymással kapcsolódnak össze. 4. Minden dolog ontológiai értelemben egyenlőnek tekintendő, legyen mesterséges vagy természetes, szimbolikus vagy fizikai, és egyetlen sem rendelkezhet a többivel szemben nagyobb méltósággal. Vagyis abból, hogy egyes dolgok a környezetükre nagyobb hatással vannak, nem következik, hogy több valóságtartalommal rendelkeznének. 66 Bryant pontjait alkalmazva a globális felmelegedés vagy a komplexifikáció mint hipertárgy által beárnyékolt globális társadalomra, a következő paradigmatikus társadalomelméleti állításokat kockáztatnánk meg egy olyan jövőbeni társadalomtudományi program számára, amelyet akár lapos, vagy kilapított szociológiának is nevezhetnénk: 1. A lapos szociológia visszautasít bármilyen olyan feltételezést, amely szerint létezne önmagába vett társadalom, amely kizárólag emberi kapcsolódásokból állna. 2. Kizárólag dolgok léteznek; nem beszélhetünk egységes rendszerről, amely magába foglalná az összes egyéb alrendszert is. A társadalom dolgokból (aktorokból) áll. 3. A lapos szociológia nem privilegizálja a szubjektum objektum, ember világ relációkat olyan hálózatokként, amelyek eltérőek volnának a dolgok közötti egyéb kapcsolódási módoktól. Az emberek nem kapcsolódnak össze tárgyakkal minőségileg másképpen, mint ahogyan azok egymással kapcsolódnak össze. 4. Minden aktor ontológiai értelemben egyenlőnek tekintendő, legyen mesterséges vagy természetes, szimbolikus vagy fizikai, és egyetlen sem rendelkezhet a többivel szemben nagyobb méltósággal. Vagyis abból, hogy egyes dolgok a környezetükre nagyobb hatással vannak, nem következik, hogy több valóságtartalommal rendelkeznének. Az ember nem rendelkezik több valóságtartalommal vagy méltósággal, mint az egyéb aktorok. Az ilyen jellegű radikális relativizmus, különösen a negyedik pontban foglalt állítás, válaszút elé állít bennünket. Valóban arról volna szó, hogy az ember ugyanannyi méltósággal rendelkezne, mint a pálmafa? Miért is ne mehetnénk még ennél is tovább? Bruno Latour felállítja a dolgok parlamentjét, viszont elméletében nincsen helye a dolgok bíróságának. Megkülönböztethetjük ugyanis az aktorok tevékenységei között az olyanokat, amelyek kártékonyak és amelyek hasznosak. Latour egész társadalomelméleti projektjének normatív magvát képezi azon gondolat, mely szerint a megnövekedett társadalmi nyilvánosság elsősorban a kártékonynak ítélt hibridek visszaszorítására kell hogy irányuljon. Nincs mese: a dolgok parlamentje számottevő társadalmi garanciákat igényel, köztük az olyan diskurzusok és gyakorlatok elnyomását is, 66 Levi R. Bryant: The Democracy of Objects, Ann Arbor: MPublishing, 2011:

18 amelyek megakadályoznák a hibridekkel, kvázi-tárgyakkal való szembesülést, az azokról való kommunikációt. 67 Vagyis azon szereplők, amelyek érdekeikből és egyéb motivációkból adódóan elrejtenék a hibridek jelenlétét, elnyomással és kirekesztéssel kell hogy számoljanak. Ezen perspektíva addig rendben is van, ameddig bizonyos előfeltevésekkel élünk. Latour paradigmájának leggyengébb láncszeme a relacionalizmus. Egész egyszerűen a dolognak, minden egyes dolognak, normális velejárója a rejtettség. Eleve képtelenség részünkről megkülönböztetni a dolgok emberi és nem-emberi elemeit. 68 Ennélfogva lehetetlen megmondanunk, melyik emberi szereplő mekkora helyet foglaljon el a dolgok parlamentjében. Elvégre mégiscsak emberek ülnének benne és folytatnának a falai között diskurzust. Másrészt, minden egyes dolog több, mint kapcsolódásmódjainak összessége. Harman megfogalmazásában: Minden egyes aktor egyben egy tűzfal is, amely meggátolja azt, hogy a komponenseiben végbemenő legkisebb változás hatására egyben annak fekete dobozát is megváltoztassa. Egy dolognak bizonyos fokig szüksége van komponensekre, azonban nem kellenek szövetségesek számára ahhoz, hogy létezhessen. Egyedül a szövetségnek magának van szüksége szövetségesekre, viszont a szövetség maga más entitás, mint annak komponensei. 69 Ferencváros lakosai, a Budapesti Vegyiművek, a szabadon fújó szelek, a kilyukkadt hordók, a szennyezett talajvíz, az ismeretlen anyagok sokasága, a félelmek és a lehetséges katasztrófák által alkotott hálózat különálló dolgot alkot saját összetevőihez képest, legalábbis, amennyiben elfogadjuk Harman gondolatmenetét és a dolgok pluralizmusát. Mint emlékezetes, a lapos ontológia értelmében nincsen különbség még a szimbolikus, metaforikus dolgok és a valós, fizikai dolgok között sem, legalábbis abban az értelemben, hogy mindkét féle tárgy létezik. Tiszta szimulakrum nem lehetséges; a társadalomtudósnak, amennyiben operacionalizálni kívánja a lapos ontológiát a tudományos kutatásában, a hálózatokban szereplő dolgok jelenlétét kell feltárnia. Egyetlen létező sem tekinthető hamisnak; a hamis tudat mint fogalom hasznavehetetlen az aktorok pluralizmusa által jellemezhető hálózatok megértését célul kitűző társadalomtudós számára. A társadalmat viszont nem értelmezhetjük tökéletesen lapos módon, mivel a dolgok kollektívája rejtett zeg-zugokat is tartalmaz, amelyek nem könnyen feltárhatóak. Latour egy rendkívül érdekfeszítő részletben szót ejt arról, hogy az aktorokban egyfajta potenciaként mindig jelen van a lázadásra való irányulás:...az erők mindig lázadnak (...) az erőműben lévő beton megreped, az akrill kékje felfalja az egyéb pigmenteket, az oroszlán nem követi az orákulum jóslatait (...) Abban a pillanatban, amint hátat fordítunk nekik, még a legközelebbi barátaink is elárulnak bennünket Latour: 1993: Harman: 2009: Harman: 2009: Latour: 1988:

19 Tanulmányunk következő szakaszában szót ejtenénk az inhumán dolgok lázadásáról, valamint arról, milyen következményekkel járhat ez a társadalomtudomány számára. Ezt az alapvetően embertelen, sőt, következményeit tekintve emberellenes lázadást nevezzük Lyotard nyomán komplexifikációnak. Lovecraft ugyanezt az emberellenes lázadást állapítja meg a tudományokkal kapcsolatban: A tudományok, mindegyik a maga módján, eddig keveset ártottak nekünk; egy napon azonban a különálló tudományterületek összeillesztése a valóságnak olyan félelmetes látképeit, valamint saját kétségbeejtő helyzetünket tárja majd elénk, hogy vagy beleőrülünk a revelációba, vagy elmenekülünk a halálos fénytől egy új, sötét korba. 71 A hipertárgyak megnyilvánulása és elburjánzása a társadalomban Morton erős megfogalmazásában képmutatásra, gyengeségre és bénaságra (hypocrisy, weakness and lameness) ítélteti az emberiséget. 72 Az ökológiai rendszerek összeomlása, az antropocén korszakot jellemző defaunáció arra kényszerít bennünket, hogy lemondjunk annak feltételezéséről, hogy rajtunk kívülálló jelenséggel lenne dolgunk. A környezeti válság bénaságra ítél bennünket, mivel mi is részét képezzük a környezetnek. 73 A hipertárgyak megértéséhez le kell tudnunk írni azok alakulását, nyomon kell követnünk azokat, amint hatnak a többi aktorra. A globális felmelegedés által keltett destabilizáció a társadalmat fluktuálja. Érdemes kitérnünk e ponton Pitirim Sorokin fluktuáció-elméletére. Sorokin, aki a szociológiába bevezette a mobilitás fogalmát, a megnövekedett mobilitást eredetileg válságtünetként értelmezte. Azok az időszakok, amelyeket a megnövekedett mobilitás jellemez, kivétel nélkül válságidőszakok Sorokin nézetében, míg az erős és kikristályosodott társadalmakra a zavargások és népmozgások sekély mértéke jellemző. 74 Latour szerint a modernitás egyik kulcsfontosságú jellemzője, hogy a hibridek létének figyelmen kívül hagyása révén példátlan mértékben tette lehetővé a termelőerők mozgósítását. 75 Ellentétben a modern társadalmakkal, a tradicionális társadalmak a legkörültekintőbb módon viszonyulnak a hibridekhez, mivel szimbolikus rendjükben a természeti nincsen elkülönítve a társadalmitól. Minden egyes szörnyeteg rögtön láthatóvá és elgondolhatóvá válik, és explicit módon veszélyezteti a társadalmi rendet, a kozmoszt és az isteni törvényeket, írja Latour a premoderneknek a hibridekhez fűződő viszonyáról. 76 Mégsem jelenthet megoldást azon álláspont, mely szerint vissza kellene térnünk valamilyen tiszta, a modernitás által be nem szennyezett társadalmi rendhez, mert a techno-ipari komplexum már kiépült. Továbbá, a tradicionális társadalmak innováció-ellenessége Latour nézetében többé nem szolgálja az emberiség érdekeit. 77 Pitirim Sorokin a modern társadalomban domináns kulturális paradigmát érzéki kultúrának (sensate culture) nevezi. Latourhoz hasonlóan kiemeli az innovációt mint fontos modern értéket, azonban annak veszélyeire is felhívja az olvasók figyelmét, 71 H. P. Lovecraft: The Fiction. Complete and Unabridged (New York: Barnes & Noble, 2008: Morton: 2013: Morton: 2013: Pitirim Sorokin: Social and Cultural Dynamics, Boston: Porter Sargent, 1957, Latour: 1993: Latour: 1993: Latour: 1993:

20 beleértve az ökológiai válságot is: Az emberiségnek hálásnak kell lennie az érzéki (sensate) kultúrának csodálatos teljesítményeiért. Azonban most, amikor agóniában van, amikor sokkal inkább mérgező gázokat állít elő friss levegő helyett, amikor vívmányai az emberek kezébe hihetetlen hatalmat adtak a természeti, társadalmi és kulturális világok felett, anélkül, hogy számára önkontrollt, érzelmei és szenvedélyei, érzéki étvágyai és vágyai felett, most egy ilyen emberiség kezében, minden kétségtelen tudományos és technikai vívmány dacára, egyre inkább veszélyessé vált az emberiségre és minden értékére nézve. 78 Sorokin nézetében egzisztenciálisan veszélyezteti az emberiséget a Latour által technológiai hálózatnak nevezett képződmény. 79 Viszont Sorokinnál a probléma abban rejlik, ahogyan az ember viszonyul a technológiához. Felvethetjük, hogy a kérdés megfordítható-e? Az emberiség kulturális és mentális színvonalának degradációját prognosztizálja Sorokin. Mint írja: Még a múlt legnagyobb kulturális értékei is degradálódni fognak. A Beethovenek és Bachok csupán kísérőzenék lesznek a hashajtókat, rágógumikat, reggeliket, söröket és egyéb élvezeti cikkeket bemutató ékesszóló rapszódiákhoz. A Michelangelók és Rembrandtok csupán szappanok, borotvapengék, mosógépek és whiskys üvegek csomagolóanyagai lesznek. 80 Az emberi kultúra alámerülését prognosztizálja a szerző a dolgok lázadó, hemzsegő tengerében. A megnövekedett fluktuáció elementárisan fenyegeti a szimbolikus tőkét, annak elértéktelenedésével is járhat. 81 Mi ennek a folyamatnak a hajtóereje? Mi a hipertárgyak előbukkanásának, valamint a dolgok előtérbe kerülésének igazi hajtómotorja? Ez a komplexifikáció. A komplexitáselmélet szerint egyetlen kapcsolódás sem magától értetődő az aktorok között; különösen a globalizáció korában, amelyben a kapcsolatok destabilizálódnak. Semmi sem statikus. 82 A komplexitáselmélet azt mondja ki, hogy a rendszerek sosem a rend vagy rendetlenség állapotában vannak kizárólag, hanem a kettő közötti tartományban, egyfajta egyensúlyban, amely mégis tartalmaz némi belső rendetlenséget, kaotikus potenciált. 83 A káoszelmélet leghíresebb példája szerint még a lepke szárnycsapásai is eredményezhetnek hurrikánt. Vagyis a kis változások is nagy eredményekkel járhatnak. 84 John Urry felhívja a figyelmünket arra, hogy a különböző használati tárgyakban található komponensek száma az elmúlt két évszázad során exponenciálisan megnövekedett. Robert Rycroft és Don Kash példájával élve megállapítja, hogy az 1800-ban gyártott Eli Whitney puska 51 alkatrészből állt, míg a Challenger űrhajó már tízmillió alkotóelemből tevődött össze. 85 Komplexifikáción Rycroft és Kash a társadalom egyre fokozódó bonyolultságát értik. Egyre több alkotóelem szükségeltetik, amelyek önszerveződő hálózatokon keresztül kerülnek összeszerelésre. Rycroft és Kash szerint...a termékeknek és 78 Sorokin: 1957: Latour: 1993: Sorokin: 1957: John Urry: Global Complexity, Cambridge, UK.: Polity, 2003: Jeremy Rifkin: The Age of Access. The New Culture of Hypercapitalism, Where All of Life is a Paid-For Experience, Harmondsworth: Penguin, 2000: Urry: 2003: Urry: 2003: Urry: 2003:

Az absztrakció centruma

Az absztrakció centruma Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért. 1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális

Részletesebben

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal.

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Objektumorientált programozás Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Ez a nem művészi értékű, de idillikus kép azt a pillanatot mutatja,

Részletesebben

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18. GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

A, B, C, D, E a vállalat vizsgált termékei

A, B, C, D, E a vállalat vizsgált termékei c) Vállalati versenyképesség-elemzés Az EU-felkészülésnek egyik kulcskérdése érthetô módon a versenyképesség. Minden olyan elemzési, tervezési módszer, vállalatirányítási és vezetési technika (és ennek

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

1. sz. füzet 2001-2005.

1. sz. füzet 2001-2005. M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI

2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI 2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI Valahányszor kiadom a kezemből egy-egy ilyen kis (elméleti) írásomat, mindig kedvem volna valamiféle szószedetet mellékelni hozzá, hogy világos legyen, mit kell érteni

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

Ahol különféle kultúrák találkoznak: A gyarmatosítás hatásai az ausztrál őslakosok tradicionális tanulási szokásaira

Ahol különféle kultúrák találkoznak: A gyarmatosítás hatásai az ausztrál őslakosok tradicionális tanulási szokásaira Ahol különféle kultúrák találkoznak: A gyarmatosítás hatásai az ausztrál őslakosok tradicionális tanulási szokásaira Szerző: Németh László, Anglisztika B.A. II. évfolyam Témavezető: Gall Cecília, egyetemi

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Ökológiai ipar ipari ökológia

Ökológiai ipar ipari ökológia ÖKOTECH 2006 Ökológiai ipar ipari ökológia Bezegh András Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék andras@bezegh.hu Az ember megváltozott: különvált saját lényegétől. Az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN. Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN Rácz Sándor Debreceni Egyetem BTK 2014 LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS

Részletesebben

Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése

Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Fontos tudni: Minden emberi kapcsolat alapja a kommunikáció. Mondanivalónkat, gondolatainkat, érzéseinket, a szavak mellett egész lényünkkel

Részletesebben

Horváth Márk. CAMAZOTZ, avagy egy denevér megközelítése a spekulatív realizmus, a poszthumanizmus és a cselekvőhálózat-elmélet eszközeivel

Horváth Márk. CAMAZOTZ, avagy egy denevér megközelítése a spekulatív realizmus, a poszthumanizmus és a cselekvőhálózat-elmélet eszközeivel Horváth Márk CAMAZOTZ, avagy egy denevér megközelítése a spekulatív realizmus, a poszthumanizmus és a cselekvőhálózat-elmélet eszközeivel 1 Nedves és megközelíthetetlen magaslatok és kiismerhetetlen mélységes

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom

Részletesebben

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi

Részletesebben

A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga

A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga Kiss Zoltán J Azoknak, akik nem tudtak eljönni és azoknak is szeretettel

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25. Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920

Részletesebben

Az kiabál, akinek a háza ég

Az kiabál, akinek a háza ég Az kiabál, akinek a háza ég Ez nem baj, sőt szükségszerű. De az már baj, ha csak azt kiabálja az égő ház gazdája, hogy oltani kell a tüzet, de nem veszi észre (különösen nagy baj, ha nem akarja észrevenni),

Részletesebben

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

Az apa állandó metamorfózisa

Az apa állandó metamorfózisa Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,

Részletesebben

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez

Részletesebben

Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

Részletesebben

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete 2015 Készítette:

Részletesebben

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1433-7/2011. Tárgy: A Budapest, IX. kerület, Illatos u. 19-23.

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok

Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok In Medias Res 2015/1 13, 208 212 Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok (Budapest, Wolters Kluwer, 2014. 650 oldal, ISBN 978 963 295 447 9) Frederick Schauer

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

8. Fejezet. Stafétaátadás az életért

8. Fejezet. Stafétaátadás az életért 8. Fejezet Stafétaátadás az életért 8. Fejezet Stafétaátadás az életért Az előző fejezetekben kijózanító elemzést közöltünk azokról a módszerekről, ahogyan az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor korábbi

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak! Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén

Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben