A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE"

Átírás

1 GÁRDOS ISTVÁN A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE 1. Bevezetés Ez év nyarán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályainak átfogó módosítására irányuló javaslatát. A törvényjavaslat különlegessége, hogy e zálogjogi szabályokat az évi XXVI. törvény ( Zálogjogi Novella ) állapította meg, és azok teljes egészükben csak 1997 májusa óta vannak hatályban. Mi teszi szükségessé a Zálogjogi Novella felülvizsgálatát? A lehetséges okok közül ez alkalommal az ingó jelzáloggal kapcsolatos néhány kérdést vizsgálunk meg. A Zálogjogi Novella alapvető, mind gyakorlati, mind pedig szempontból nagy jelentőségű újításai közé tartozik a jelzálogjog kiterjesztése az ingóságokra, és ennek egy különös formájaként a vagyont terhelő zálogjog bevezetése. A Novella előtti Ptk. ingóságok esetén csak a kézizálogjogot tette lehetővé. A gazdaság területén azonban a kézizálogjog általában nem reális lehetőség, mert a hitelt felvevő adósoknak a gazdasági tevékenységük folytatásához szükségük van az ingó vagyontárgyakra. A feldolgozás alatt álló félkész termékek, a szerszámok, az alkatrészek vagy a kereskedelmi árukészlet nem vonhatók ki a gazdasági folyamatból, mert azzal éppen annak a jövedelemnek képződését akadályoznánk meg, amely a hitel visszafizetésének a forrása. Teljes mértékben támogatandó az a cél, hogy az adósok vagyonának minél teljesebb körét be kell vonni a zálogjog lehetséges tárgyai körébe, mert ez növeli a hitelezők biztonságát és ezáltal a gazdálkodók hitelfelvételi képességét. A gazdálkodók (különösen a kisebb vállalkozások) vagyonának jelentős részét ingóságok és a vevőkkel szembeni követelések képezik. Fontos ezért, hogy ezek a vagyoni elemek hitelfedezetként felhasználhatók legyenek. A Zálogjogi Novella az ingó jelzálogjog megalkotásával tehát jelentős gazdasági érdekeket szolgált, elvileg növelte a gazdálkodók hitelképességét. Azt, hogy az elvi lehetőség tényleges gyakorlattá váljék, akadályozza, hogy a Novella alapján számos alapvető kérésre nem lehet egyértelmű választ adni. Ez nem egyeztethető össze azzal az alapelvvel, hogy dologi jogok

2 - 2 - elsősorban abszolút szerkezetükből következően kizárólag jogszabályon alapulhatnak és azok tartalmát a jogszabály határozza meg. A dologi jogviszonyokban a felek szerződéses szabadsága egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül, ami azt jelenti, hogy a jogviszony tartalmának kialakítását nem lehet a felekre bízni. Ebből következően a dologi jogviszonyokat szabályozó jogszabályokkal kapcsolatban fokozottan követelmény az egyértelműség és áttekinthetőség. A Zálogjogi Novella a jelzálogjog ingóságokra való kiterjesztését az egységes zálogjogi rendszer révén valósította meg. A novella indokolása szerint: A tartalmi egység megteremtése azon az elméleti megfontoláson alapszik, hogy az ingó dolgokra alapítható zálogjog (a hatályos szabályozás értelmében: kézizálogjog) és az ingatlanra alapítható zálogjog (a Ptk. alapján jelzálogjog) közötti differenciálásnak nincs a dolgok eltérő természetével összefüggő elvi alapja. A Zálogjogi Novellával kapcsolatban felvetődött problémák jelentős része az idézett elméleti feltevést kérdőjelezi meg. Konkrétan a következő kérdések merültek fel: Valóban lehet-e ingatlan kézizálogjog tárgya? Igaz-e, hogy nincs az ingók és az ingatlanok természetében olyan különbség, amelyre a jelzálogjog szabályainak tekintettel kell lenniük? Nincs-e az ingók egyes fajtáinak olyan sajátosságuk, amelyek további speciális szabályozást igényelnek? Kiterjed-e az egységes zálogjogi rendszer a dolgok mellett a jogokra és követelésekre is? Mi a vagyont terhelő zálogjog tartalma, jogi természete? Az e kérdésekre adódó válaszokból az következik, hogy egységes zálogjogi rendszer helyett differenciált szabályozásra van szükség. A jogalkotási feladat az, hogy a potenciális adósok vagyonának minél nagyobb részét tegye jogilag alkalmassá arra, hogy hitelezési biztosítékul szolgáljon. Ehhez ki kell alakítani a zálogtárgyak természetéhez igazodó biztosítéki formákat és szabályokat. Egységes zálogjogi szabályozás helyett - a zálogtárgyak természetében rejlő sajátosságokhoz igazodó - differenciált szabályozásra van szükség.

3 Ingatlanok, ingók 2.1. Ingatlanok Magyarországon az ingatlanok lényeges sajátossága, hogy jogilag szabályozott, teljes körű, nyilvános és közhitelű nyilvántartásba (lajstromba) vannak véve, jogi státusukban főszabály szerint az e nyilvántartásba való bejegyzés nélkül semmilyen változás nem következhet be. E nyilvántartás alapján az egyes ingatlanok egyértelműen azonosíthatóak, és azok jogi státusza nagy biztonsággal megállapítható. Ehhez igazodnak a forgalmi szabályok és szokások is: az ingatlan-nyilvántartást nem kerülheti meg senki, aki ingatlanon dologi hatályú jogot kíván alapítani. Az ingatlannyilvántartás e sajátosságai képezik az alapját és indokoltságát annak, hogy az ingatlanokon a nyilvántartásba való bejegyzéssel dologi jogi hatályú jelzálogjogot lehessen alapítani. Az egységes zálogjogi rendszer többek között az ingatlan kézizálogjog elvi lehetőségének az elismerését jelentette. Az egységességet azonban áttörte az ingatlan-nyilvántartás teljességének követelménye, amely indokolta a Novellának azt a rendelkezését, hogy az ingatlanon alapított minden zálogjogot, így kézizálogjogot is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba (Ptk (1) bekezdése). Ugyanez teszi kétségessé azt is, hogy a csak a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett vagyont terhelő zálogjognak ingatlan tekintetében lehet-e harmadik személyre kiterjedő hatálya Ingóságok A dolgok köre végtelenül gazdag és folyton változó, a gyakorlatban megszámlálhatatlan fajtában és változatban fordul elő. 1 Ez a megállapítás különösen igaz az ingóságokra. Az is igaz ugyanakkor, hogy az ingóságok legnagyobb részét alkotó helyettesíthető dolgok az egyes csoportokon belül egymáshoz oly mértékben hasonlítanak, hogy egyedi megkülönböztetésük gyakorlatilag nem lehetséges, és különleges esetektől eltekintve nem is lenne gyakorlati jelentősége. Az ingóságok fogalmilag általában könnyű szerrel elmozdíthatók és jelentős részükben nem tartós használatra rendelt dolog, hanem rendeltetésszerű hasznosításuk a felhasználásuk, beépítésük, értékesítésük illetve elfogyasztásuk révén lehetséges. Az ingóságok legnagyobb részét tehát - az ingó dolgok természetéből következően - sem lajstromba 1 Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó 41. oldal

4 - 4 - venni, sem pedig egyértelmű egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározni nem lehet. Mivel az ingóságok általában nincsenek lajstromozva és egzakt definiálásuk sem lehetséges, az ingó jelzálogjogokat sem lehet a zálogtárgyak szerint nyilvántartani, ezért a zálogjogi nyilvántartásban a zálogjogokat a tulajdonosok neve alatt tartják nyilván. A zálogjogi nyilvántartás csak korlátozottan képes megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket dologi hatályú jogok nyilvántartásától elvárnánk. Annak következtében, hogy a zálogjog tárgyaként szolgáló dolog csak a zálogjog létesítése kapcsán lesz nyilvántartásba véve, és mert a nyilvántartás a dologgal kapcsolatos jogi tények közül kizárólag a zálogjogot tartalmazza, közel sem biztosíthatók azok a jogi garanciák, amelyek az ingatlanokkal és egyéb lajstromozott dolgokkal kapcsolatban megvannak. A zálogjogi nyilvántartás semmilyen garanciát nem nyújt olyan alapvető kérdésekre vonatkozóan, mint, hogy a zálogtárgy létezik, felette a zálogkötelezettnek rendelkezési joga van, a zálogtárggyal kapcsolatos jogi tények a nyilvántartásba bejegyzésre kerülnek stb. továbbá nem alkalmas annak a kizárására sem, hogy harmadik személy közreműködésével a zálogjoggal terhelt ingóságot úgy el lehessen idegeníteni vagy meg lehessen terhelni, hogy a jogszerző nem szerez tudomást a már korábban alapított zálogjogról. Mindemellett figyelembe kell venni a forgalmi szokásokat is: Míg ingatlan esetében bármilyen jogszerzéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartás felkeresése és a törvényben előírt eljárás lefolytatása, ingóságok esetében ez nem szükséges, nem szokásos, és a kisebb értékű ingóságok nagy tömege esetében nem is lenne praktikus. A tipikus ingóság esetében tehát a jelzálogjoggal kapcsolatos bizonytalanság két forrásból fakad: egyrészt a zálogjogi nyilvántartás nem lajstrom szerű jellegéből, másrészt pedig abból, hogy a nyilvántartásban a zálogtárgy nem egyedi meghatározással, hanem körülírással van meghatározva, úgy, hogy annak alapján a zálogtárgy egyértelmű azonosítása (más hasonló dolgoktól való megkülönböztetése) nem lehetséges Lajstromozott ingóságok

5 - 5 - Az ingóságok nagy csoportján belül van néhány olyan fajta, amelybe tartozó egyedek lajstromozva vannak (repülők, hajók, gépjárművek, bizonyos műkincsek, egyes állatok, bizonyos fegyverek, a névre szóló részvények stb.). Ezeknek a lajstromoknak a jogi jellege különböző. Indokolt, hogy azokban az esetekben, amelyekben e dolgok jogi státusának megváltoztatásához amúgy is szükséges a nyilvántartásba való bejegyzés, jelzálogjogot is lehessen a lajstromba való bejegyzéssel alapítani. Az ingóságok e különleges csoportjának a megkülönböztetése és a jelzálogjognak a lajstromba való bejegyzése azért lenne lényeges, mert ezáltal el lehetne érni, hogy az ingó jelzálogjog - legalább ezeknek az ingóságoknak az esetében - az ingatlan jelzálogjoghoz hasonló, teljes értékű, dologi hatályú jog legyen. Ennek megvalósításához nem kell a Ptk-t módosítani, mert az jelenleg is megengedi, hogy külön jogszabályok a zálogjog létrejöttére speciális szabályokat állapítsanak meg, hanem az erre alkalmas nyilvántartási rendszerekről szóló jogszabályban kell előírni a zálogjognak e nyilvántartásokba való bejegyzését (jelenleg már ez a helyzet a repülők és a hajók esetében, hasonló megoldás lenne célszerű pl. a gépjárműveknél is). Az azonban fontos lenne, hogy most, a Zálogjogi Novella felülvizsgálata során megtörténjen ezeknek az ingó lajstromoknak is a felülvizsgálata, és annak eldöntése, hogy melyek azok a nyilvántartások, amelyek alkalmasak arra, hogy egyúttal jelzálogjogi nyilvántartásként is működjenek Nem lajstromozott, de egyedileg egyértelműen azonosítható ingóságok Vannak olyan ingóságok, amelyek, bár egyedileg azonosíthatóak, az előzőekben írtak szerinti (azaz a forgalmi szempontoknak megfelelő, jogilag szabályozott) lajstromban nem szerepelnek. Ezek, az általában helyettesíthetetlennek tekintett dolgok elvileg alkalmasak lennének arra, hogy dologi hatályú jelzálogjog tárgyául szolgáljanak, mivel azonban nincsenek nyilvántartásba véve, és a jogi státusukban bekövetkező változások (pl. tulajdonátruházás) nincsenek bejegyzéshez kötve, a jelzálogjogot is csupán a külön erre létrehozott zálogjogi nyilvántartásba lehet bejegyezni. Az e nyilvántartás korlátaiból adódó bizonytalanságok az ingóságok e csoportja esetén sem engedik a dologi jogi zálogjog fennállását Pénz és értékpapír

6 - 6 - A pénz és az értékpapír esetében a következő körülmények miatt speciális szabályozást igényel a jelzálogjog (a kétségek elkerülése végett említjük, hogy álláspontunk szerint pénzen jogi értelemben csak a bankjegyet és a pénzérmét kell érteni, a bankszámlapénz nem pénz, hanem a számlát vezető bankkal szembeni pénzre szóló követelés, ezért annak elzálogosítása is követelésen alapított zálogjogként lehetséges): A pénz és az értékpapír a leginkább helyettesíthető dolog, így az ingóságok közül a legszélsőségesebben mutat példát arra, hogy ingóságok egyértelmű azonosításra alkalmas meghatározása nem lehetséges. (Kivétel ez alól az az elméletileg lehetséges, de gyakorlatilag értelmetlen eset, ha a bankjegyeket/értékpapírokat sorszám szerint megjelölik.) A pénz és az értékpapír gazdasági funkcióját csak akkor képes betölteni, ha a jog forgalomképességüket a lehető legkisebb mértékben korlátozza, és a jóhiszemű szerzőket a lehető legnagyobb mértékben mentesíti az alól a kockázat alól, hogy tulajdonszerzésük illetve annak tehermentessége megtámadható. Ennek érdekében a Ptk ában és 338/B -ának (3) bekezdésében foglalt szabályok a pénz és az értékpapír tekintetében áttörik a nemo plus iuris klasszikus szabályát. Ha e dolgok esetében jóhiszemű jogszerző nem tulajdonostól tulajdont szerezhet, akkor ezzel csak az van összhangban, hogy pénz illetve értékpapír tulajdonjogát zálogjogtól mentesen lehessen megszerezni Általában a jelzálog értelme az, hogy a zálogkötelezett számára lehetővé tegye azt, hogy a zálogtárgyat rendeltetésének megfelelően használja. A pénz azonban (néhány más helyettesíthető és elhasználható dologhoz hasonlóan) csak akkor tudja sajátos funkcióját betölteni, ha tulajdonosa azt elidegenítheti. A pénz kizárólag elidegenítése révén használható (még kölcsönadása is tulajdonátruházást jelent, és a pénzletét általában ún. rendkívüli letét, amely szintén, az általános szabályoktól eltérően, a letéteményes tulajdonszerzését eredményezi). Ennek következtében a pénzen/értékpapíron való jelzálogjog alapításának csak akkor van értelme, ha a jog lehetővé teszi azt, hogy a zálogjog tárgyaként ne pénzegyedek, hanem pénzösszeg legyen megjelölve, és az így megjelölt pénzösszeget a zálogjog fennállása alatt

7 - 7 - állandóan változó egyedek (bankjegyek és érmék) alkossák. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az értékpapíron/pénzen fennálló jelzálogjog szükségképpen olyan zálogjog kell, hogy legyen, amely nem egy vagy több, de mindenképpen meghatározott vagyontárgyon áll fenn, hanem egy egyedeiben változó vagyonösszességen Nyilvánvalóan sajátos szabályozást igényel a dematerizált értékpapíron (egy fizikai értelemben dologi jellemzőkkel nem rendelkező ingóságon) létesített zálogjog. E zálogjog esetén is e különleges dolog létének és forgalmának sajátosságaihoz kell igazodni. A fenti nehézségekre való megfelelő reagálás természetesen nem az értékpapíron/pénzen való jelzálogjog alapításának lehetetlenné tétele, hanem a zálogtárgy sajátosságához igazodó differenciált szabályozás. 3. Az ingó jelzálogjog sajátossága Az ingók és az ingatlanok természetében meglévő, előzőekben vázolt különbségek arra engednek következtetni, hogy a korábbi zálogjogi szabályozás, amely jelzálogjogot csak ingatlanokon és kivételképpen egyes lajstromozott ingóságokon engedett létesíteni, nem volt önkényes, hanem a zálogtárgyak eltérő természetén alapult. Ha a gazdasági igények kielégítéseként a jelzálogjogot általános jelleggel ki akarjuk terjeszteni az ingóságokra, nem lehet figyelmen kívül hagyni az ingóságok sajátos természetét, annak hatása kell, hogy legyen az ingó jelzálogjog tartalmára. Mit jelent ez a gyakorlat számára? 3.1. A dologi jog egyik alapelve, hogy a dologi jog tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet. 2 Alapvető kérdés, hogy az ingó dolgokon alapított jelzálogjog meg tud-e felelni e követelménynek. Az előzőekben írtak alapján úgy gondolom, hogy nem. Az ingóságok jelentős része tekintetében ennek a követelménynek vagy egyáltalán nem lehet, vagy pedig csak ésszerűtlenül munkaigényes, körülményes eljárással lehet megfelelni. Ha tehát az ingón jelzálogjogot valóban lehetővé kívánjuk tenni, akkor először is meg kell engedni a 2 Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata Budapest, Eötvös József Könyvkiadó 29. old.

8 - 8 - zálogtárgyak körülírással való meghatározását, olyan szabályozásra van szükség, amely az ingó jelzálogjog esetében eltekint attól az alapvető dologi jogi követelménytől, hogy a zálogjog tárgya egyedileg azonosítható módon legyen meghatározva. Ennek egyértelművé tétele a gyakorlat számára különösen fontos azokban az esetekben, amikor nagy számú ingó dolog van zálogul lekötve. Gyakorlati igények megkívánják, hogy a zálogjogi szabályozás tegye lehetővé azt, hogy ugyanaz a zálogjog kiterjedhessen több zálogtárgyra, anélkül, hogy a zálogjog létesítése során ezeket a zálogtárgyakat egyedileg meg kellene határozni (például egy könyvtárban levő valamennyi könyvre, egy raktár teljes készletére, egy üzemcsarnok valamennyi gépére stb.). A hatályos törvény egyik problémája, hogy nem teszi egyértelműen lehetővé az ingó zálogtárgyak körülírással, fajta és mennyiség szerint való meghatározását Míg ingatlan jelzálogjog esetén nagyon ritka kivételként fordulhat csak elő az, hogy a jelzálogjog alapítását követően harmadik személy tehermentes tulajdonjogot szerezzen, ingóságok esetében olyan szabályozásra van szükség, amely szerint a jog lehetőségeinek korlátait mint realitást tudomásul véve széles köre lehetséges azoknak az eseteknek, amelyekben jóhiszemű harmadik személy jogszerzése (tulajdonjog, zálogjog stb.) a forgalom biztonsága érdekében erősebb védelemben részesül, mint a zálogjog jogosultjáé. Ilyen esetek például: a hétköznapi élet szokásos tárgyainak megszerzése, a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés, a kereskedelmi forgalmon kívül is a szokásos gazdasági tevékenység keretében elidegenített dolgok esetében általában nem várható el, hogy a szerző a zálogjogi nyilvántartást kutassa, és azok az esetek, amikor a nyilvántartásból annak szükségszerű hiányossága miatt nem állapítható meg, hogy a dolog zálogjoggal van terhelve (pl. azért, mert az előző tulajdonosváltozást a nyilvántartásban nem vezették át). Szembe kell nézni azzal a szükségszerű követelménnyel, hogy az ingó jelzálog esetén a zálogjog dologi jogi jellege csak korlátozottan érvényesülhet. Ezért főszabályként

9 - 9 - azt kell kimondani, hogy jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében szerző harmadik személlyel szemben az ingó jelzálogjog alapján nem lehet fellépni. 4. Jogok és követelések A jogok és követelések szintén olyan zálogtárgyak, amelyek tekintetében az egységes zálogjogi rendszer helyett körültekintő speciális szabályozásra van szükség. Ennek legalább a következő kérdésekre kell választ adni (ami a hatályos szabályozás alapján nem lehetséges): milyen jogok/követelések alkalmasak arra, hogy zálogjog tárgyai legyenek? Hogyan jön létre jogokon/követeléseken zálogjog? Lehet-e az engedményezéshez hasonlóan követelést csendesen, azaz a kötelezett tudta nélkül, őt csak feltételesen kötelező módon elzálogosítani? Mi történik akkor, ha a követelés kötelezettje a zálogjog érvényesítése előtt teljesít, vagy az elzálogosított jogból jövedelem származik? Hogyan lehet a jogokon/követeléseken létesített zálogjogot érvényesíteni? Kellenek-e speciális szabályok egyes követelésekre, így pl. a bankszámlakövetelésre (amelynek lényeges jellemzője, hogy az elkülönített, zárolt számlák kivételével - állandó mozgásban van, a bankszámlakövetelés a bankszámlán végzett jóváírások és terhelések mindenkori egyenlege)? Meghaladná ennek az írásnak a kereteit az e kérdésekre való válaszadás megkísérlése, annak jelzésére azonban talán önmagukban a kérdések megfogalmazása is elegendő, hogy a jogok és a követelések esetében is olyan zálogtárggyal állunk szemben, amely természetéből fakadóan számos tekintetben speciális szabályozást igényel. 5. A vagyont terhelő zálogjog 5.1. A vagyont terhelő zálogjog jogi természete A vállalkozók vagyonának jelentős részét alkotják azok az eszközök (ingó dolgok és követelések), amelyeknek egy bizonyos szintje folyamatosan szükséges a termelés illetve az értékesítés fenntartásához, egyes egyedei azonban gazdasági rendeltetésük szerint állandóan változnak. Ide tartozik a közgazdasági szaknyelvben forgóeszközöknek nevezett nyersanyag, alkatrész, félkésztermék, árukészlet, vevőkkel és a bankokkal szembeni követelések, pénz stb. Jelentős gazdasági érdek igényli azt, hogy ez az egyedeiben változó dologösszesség (a továbbiakban: vagyon ) mint ilyen, zálogjog tárgya lehessen. A vagyont alkotó eszközök általában helyettesíthető és elhasználható dolgok, amelyek egyedi azonosításra alkalmatlanok,

10 gazdasági rendeltetésük pedig az, hogy felhasználják, beépítsék illetve értékesítsék azokat. Ebből következően ezek tekintetében is olyan jelzálogjogra van szükség, amely lehetővé teszi a vagyonba tartozó egyes tárgyak változását, még, ha ennek az is a kényszerű következménye, hogy a zálogjog csak korlátozottan rendelkezik dologi jogi hatállyal. A Novellát megelőző szabályozás szerint ilyen zálogjog alapítására az ún. bankhitelt biztosító zálogjog formájában volt lehetőség (a Novella előtti Ptk a). A bankhitelt biztosító zálogjognak a következő sajátosságai voltak: ilyen zálogjogot csak pénzintézetek javára lehetett alapítani; a zálogtárgyak lehetséges köre (ingó, ingatlan) nem volt korlátozva (a gyakorlatban általában az adós valamennyi vagyontárgyára kötötték ki); lehetőséget teremtett arra, hogy ne csupán egyedileg meghatározott dolgokon, hanem egyedeiben változó dologösszességen (vagyonon) is létre lehessen hozni (a gyakorlatban elsősorban éppen erre alkalmazták); kizárólag szerződéses alapjai voltak, a zálogszerződés alapján a hitel folyósításával létrejött minden további cselekmény (birtokba illetve nyilvántartásba vétel) nélkül; harmadik személy számára nem volt felismerhető; tartalmára vonatkozóan (így pl. dologi jogi hatályával kapcsolatban) - a később említendő kielégítési elsőbbségen kívül - különös szabály nem volt, tehát elvileg ugyanolyan zálogjog volt, mint a Ptk-ban szabályozott rendes zálogjogok, ennek ellenére nem nagyon vitatható, hogy a bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt dolog megszerzője tehermentes tulajdonjogot szerzett, tehát e tekintetben e zálogjog nem rendelkezett dologi hatállyal; kielégítési elsőbbséget biztosított, ennek pontos jelentése nem volt szabályozva, nem volt tisztázva ennek az elsőbbségnek a viszonya az egyéb elsőbbséget élvező követelésekhez; a zálogjogosult pénzintézet a zálogjogot bírósági végrehajtás nélkül érvényesíthette (ennek során a bírósági végrehajtóra vonatkozó szabályok szerint kellett eljárnia).

11 A Zálogjogi Novella kiküszöbölte a bankhitelt biztosító zálogjog legnyilvánvalóbb hibáit: megszüntette a zálogjogosultak lehetséges személyére vonatkozó diszkriminációt, a zálogjog létesítését nyilvántartásba vételhez kötötte, harmadik személyek számára felismerhetővé tette, azonban elmulasztotta az ingó jelzálogjog szükségszerűen meglévő sajátos szabályainak a megállapítását. A vagyont terhelő zálogjog klasszikus esete egy egyedeiben folyamatosan változó vagyontömegen fennálló zálogjog. A gazdasági igény részben ugyanaz, mint ami az ingó jelzálogjoggal kapcsolatban általában felmerül, tehát, hogy a zálogjog több, csupán általános körülírással meghatározott tárgyra terjedjen ki. Ezen felül a jogi szabályozás lehetővé kell, hogy tegye azt is, hogy - a felek megállapodása szerint - a zálogjog kiterjedjen, mégpedig minden külön eljárás nélkül, automatikusan, az általános körülírással meghatározott vagyonba később bekerülő egyedekre is, a vagyonból kikerülő dolgokon pedig a zálogjog szűnjön meg. Láttuk azonban, hogy az ingók tipikusan helyettesíthető és elhasználható dolgok, és a gazdasági funkciójuk az, hogy elhasználódnak illetve kicserélődnek. Az ingók természetéből adódóan általában nem lehetséges sem egyedi azonosításuk, sem annak megállapítása, hogy ténylegesen kicserélődtek-e, sem pedig további útjuk nyomon követése. Mindezek alapján a közönséges ingó jelzálogjog sem igazán egyedi zálogjog, ezért nem húzható egyértelmű határ az ilyen egyedi zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog között. Az ingók természetéből fakadó sajátosságok miatt sokkal lényegesebbek az ingó és az ingatlan (vagy általában: a lajstromozott dolgokon fennálló) jelzálogjog közötti különbségek, mint amelyek az ingó és a vagyont terhelő zálogjogot elválasztják. Az előzőekben írtakhoz képest karakterisztikus különbséget eredményezne egy olyan jelzálogjog, amelynek a tárgya önálló gazdasági egységként működtethető vagyon lenne, és amely a zálogjogosult számára azt a többletlehetőséget biztosítaná, hogy a zálogjog érvényesítése során a vagyontömeget működő egészként értékesítheti. Ez a megoldás nyilvánvalóan előnyös lenne mind a hitelező, a dolgozók, mind pedig a gazdaság egésze szempontjából. Megvalósításához nem elsősorban a zálogjogi szabályok módosítása, hanem az szükséges, hogy a végrehajtási és a csődszabályok

12 vegyék figyelembe és segítsék elő ezt a lehetőséget (például az eljárás folyamatában tegyék lehetővé e vagyoncsoport működő egészként való fenntartását, esetleg ügygondnok kirendelését) A vagyont terhelő zálogjoggal kapcsolatos gyakorlati követelmények A vagyont terhelő zálogjog klasszikus esetére vonatkozó jogi szabályozás a következő kérdésekre kellene, hogy egyértelmű választ adjon: Milyen vagyoni elemekre terjedhet ki e zálogjog (ingó, ingatlan, immateriális javak, pénz)? Dologi vagy kötelmi jogi intézmény? Feltételes vagy tényleges zálogjogról van szó? Mi az átalakítás szerepe? Mi az átalakítás módja? Hogyan alakul e zálogjog rangsora? Hogyan történhet a zálogjog érvényesítése? Kötelező-e az átalakítás a zálogjog érvényesítéséhez? A Ptk. hatályos zálogjogi szabályozásának egyik alapvető hibája, hogy annak alapján nem adható egyértelmű válasz ezekre a kérdésekre, és úgy gondolom, mindaddig nem is lesz világos szabályozás, ameddig az ingó jelzálog alapvető kérdéseit és a vagyont terhelő zálogjog speciális szerepét nem tisztázzuk. Az alapkérdést tekintve logikailag két megoldás lehetséges: (1) A vagyont terhelő zálogjog a vagyonba tartozó egyedi dolgokra kiterjedő tényleges dologi hatályú jog. (2) A vagyont terhelő zálogjog a vagyonba tartozó egyes dolgokat ténylegesen nem terhelő, alapvetően kötelmi hatályú jogosultság, amely a zálogjogosult számára a vagyonban meglévő és tényleges dologi joggal nem terhelt dolgok tekintetében biztosít kielégítési jogot. Mivel a vagyont terhelő zálogjog kifejtett módon tartalmazza az ingó jelzálogjog sajátosságait (az egyedi meghatározás hiánya és az egyedek cserélődése), a dologi jogi jellegről le kell mondani. Egyértelművé kellene tenni, hogy a vagyont terhelő zálogjog nem klasszikus zálogjog, így pl. nem érvényes rá az a dologi jogi hatályból következő általános szabály, amely szerint a zálogjogot nem érintik a zálogtárgy felett

13 a zálogjog alapítása után szerzett jogok (Ptk (2) bekezdése). Éppen ellenkezőleg, az kell, hogy legyen a főszabály, hogy a vagyonba tartozó dolgok megszerzője tehermentes tulajdont szerez. 6. Mire jó egy kötelmi hatályú zálogjog? Az előzőekben kifejtetteikkel szemben súlyos kifogás, hogy egy korlátozott dologi hatályú zálogjognak a biztosítéki értéke is korlátozott. Ez vitathatatlan tény, a kérdés azonban az, hogy tehetünk-e ellene bármit is. Ha nem, akkor mi a jobb: a hatályos szabályozás, amely nincs kellőképpen tekintettel az ingók természetéből fakadó sajátosságokra, vagy pedig egy olyan szabályozás, amely kifejti az ingatlan és az ingó (a lajstromozott és a nem lajstromozott) dolgokon létesített jelzálogjog különbségét. Csak, ha elfogadjuk a szükségszerű korlátokat, akkor tudjuk megszüntetni a jelenlegi szabályozás bizonytalanságait, és csak akkor tudjuk kiaknázni az e zálogjogban lévő lehetőségeket. Melyek ezek? (1) A zálogjogosultat védik az általános hitelezővédelmi szabályok: a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága (Ptk ) és az ellenérték nélküli szerződések megtámadhatósága (Csődtörvény 40. ). (2) Az előzőeken felül a zálogjogosultat megilletik azok a jogosítványok, amelyeket a hatályos Ptk. a jelzálogjog esetében biztosít számára (Ptk (2) bekezdés). Indokolt lenne továbbá a vagyont terhelő zálogjog esetén biztosított jogosítványokat megfelelően kiterjeszteni általában a jelzálogjogra (Ptk (3) bekezdés). (3) Tekintettel arra, hogy az ingó jelzálogjog kötelmi jogi jellege erősebben érvényesül, mint a klasszikus (ingatlan) jelzálogjog esetében, megfontolandó, hogy nem kellene-e a zálogjogosult és a zálogkötelezett közötti kötelmi jogviszonyt a jelenleginél bővebben szabályozni, ezáltal mind a hitelező biztonságát, mind pedig az adósvédelmet erősíteni. (4) A zálogjogosultat meg kell, hogy illesse a jog a vagyont terhelő zálogjog egyedi zálogjoggá való átalakítására, illetve a zálogjog érvényesítésére, ha a kötelezett (a dologi vagy a személyes adós) szerződésszegést követ el. (5) Az átalakítás a törvény erejénél fogva következzen be, ha a kötelezett ellen felszámolási vagy végrehajtási eljárást indítanak.

14 (6) Annyiban természetesen érvényesülnie kell a zálogjog dologi hatályának, hogy a zálogjogosultat megilleti a kielégítési elsőbbség azoknak a zálogtárgyaknak a tekintetében, amelyek az igényérvényesítéskor még a zálogkötelezett rendelkezése alatt állnak. (7) A kielégítési elsőbbség ne az átalakításhoz, hanem lehetőség szerint a vagyont terhelő zálogjog bejegyzéséhez kötődjön. (Ez a szabály természetszerűen nem lehet irányadó azokra a zálogjogokra, amelyeket még a zálogtárgy vagyonba kerülését megelőzően alapítottak. Kérdéses a vagyont terhelő zálogjog és a vagyonba tartozó egyes zálogtárgyakon később létesített egyedi zálogjogok egymás közötti rangsora.) Úgy gondolom, a fenti jogosítványok nem értéktelenek, az ingó jelzálogjog a zálogtárgyak sajátosságait megfelelően tükröző, differenciált szabályozás esetén dologi jogi hatályának korlátozottsága ellenére is erősíti a hitelezők biztonságát és így a hitelfelvevők hitelhez jutási esélyeit, tehát képes funkciójának betöltésére. Tudomásul kell venni, hogy az ingó jelzálogjog csupán korlátozottan tudja nyújtani azt a biztonságot és jogvédelmet, amit a zálogjogtól hagyományosan elvárunk. Az ebből eredő kockázatokkal a zálogjogosultnak számolnia kell, mérlegelnie kell, hogy ez a korlátozott biztonság kielégítő-e számára vagy pedig további óvintézkedéseket szükséges tennie. A jogalkotóra e tekintetben kettős felelősség hárul: egyrészt tegye lehetővé, hogy az adós a vagyonát biztosítékul felkínálhassa, másrészt pedig gondoskodjon arról, hogy a szabályozás összhangban legyen a zálogtárgy speciális természetével, ne keltsen hamisan olyan látszatot, mintha ez a zálogjog teljes értékű, valódi zálogjog lenne. Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék. A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében Gárdos István / 3

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék. A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében Gárdos István / 3 Tartalomjegyzék Tanulmányok A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében Gárdos István / 3 Gondolatok a szerzõdés-engedményezés jogi természetérõl Lászlófi Pál Leszkoven László / 17

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május)

Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május) Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május) A tansegédletet Török Éva (DE ÁJK) állította össze a törvényszöveg és az indokolás alapján. 5:86. [A zálogjog] HARMADIK RÉSZ A KORLÁTOLT DOLOGI

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről: A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító:

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító: JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (székhely, cím: 1062 Budapest Bajza u. 31.) (adószám: 19019233 1-42, törzsszám: 19019233, statisztikai azonosító:19019233

Részletesebben

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : személyi azonosító (személyi szám): személyazonosító okmányának típusa, száma: lakcím:

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI (1996) Ügyvédi Iroda ELŐSZÓ Nem szükséges olvasóink számára hangsúlyoznunk annak fontosságát, hogy a gazdaságban jelentkező hiteligények megfelelően ki legyenek elégítve. Közismertek

Részletesebben

Harmadik Rész*: A korlátolt dologi jogok

Harmadik Rész*: A korlátolt dologi jogok Harmadik Rész*: A korlátolt dologi jogok I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi

Részletesebben

B/11 A ZÁLOGJOG FOGALMA ÉS FAJTÁI

B/11 A ZÁLOGJOG FOGALMA ÉS FAJTÁI A zálogjog a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé tartozik, dologi biztosítékot jelent a szerződési érdek kielégítésének biztosítására. A zálogjog célja annak biztosítása, hogy a hitelező az

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Részletesebben

A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő!

A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : anyja neve: személyi azonosító (személyi

Részletesebben

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA Rónasági Takarékszövetkezet Kirendeltsége Szerződésszám:. sz. melléklet A szerződő Felek, egyrészről: Név, születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Állampolgársága:

Részletesebben

Hírlevél. 201 2. február 1. START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

Hírlevél. 201 2. február 1. START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 201 2. február 1 Hírlevél 2012. február Hírlevél 201 2. február 2 TULAJDONOSI VAGY ÜGYVEZETŐI KEZESSÉGVÁLLALÁS, MINT LEHETSÉGES PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK A 4/2011 Kormányrendelet lehetővé tette, hogy

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l

а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l ЭNаg$Yíi1ё s Hivatal a 1'1.'6^^ : 2014. évi.... törvény Ёrkezca : 7014 MД. J 0 6., а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l 1. Az illetékekről szóló

Részletesebben

Pénzügyi biztosítékok

Pénzügyi biztosítékok Pénzügyi biztosítékok Ügyvédi Iroda 2002. TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN... 2 1.1. PIACI TENDENCIÁK... 2 1.2. A BIZTOSÍTÉKOK HATÁSA A FELEKRE... 3 1.3. A BIZTOSÍTÉK

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 45. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: KT-Dinamic Nkft. kérelme jelzálog bejegyzésére E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2015. FEBRUÁR 26-i ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól /Egységes szerkezetben a 22/2012. (IX.13.), a 23/2012.(XI. 23.),

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Hiteliktatószám: Mellékletszám: Ügyintéző: FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött egyrészről: név: [ ] előző neve: [ ] születési hely, idő: [ ] anyja neve: [ ] személyi azonosító (személyi

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Bókaháza Község

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél

Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél 2013. szeptember 18. Új Polgári Törvénykönyv - Változások a hitelbiztosítékok körében A Deloitte Legal nemzetközi hálózatában

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Hitelek csoportosítása

Hitelek csoportosítása Hitelek csoportosítása Fogalmak Hitel: meghatározott pénzösszeg, követelés vagy áru átengedése meghatározott időtartamra és kamatfizetés ellenében Kölcsön: tényleges pénzfolyósítást jelent Hitel: a pénz

Részletesebben

mellékkötelezettség, hanem maga a fõkötelezettség. d) Önálló zálogjog bármely típusú vagyontárgyon

mellékkötelezettség, hanem maga a fõkötelezettség. d) Önálló zálogjog bármely típusú vagyontárgyon Civilisztika Kapa Mátyás Néhány gondolat az önálló zálogjogról A jelen sorok szerzõje az egyetemi hallgatók, de a gyakorló jogászok körében is azt tapasztalta, hogy jelentõs nehézségek merülnek fel az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

2011. OKTÓBER 04. NAPJÁN KELT DEBR-11-0041.1. SZÁMÚ SZERZŐDÉS INGATLANT TERHELŐ JELZÁLOGJOG ALAPÍTÁSÁRÓL. SZABOLCS VOLÁN Zrt. K&H BANK ZRT.

2011. OKTÓBER 04. NAPJÁN KELT DEBR-11-0041.1. SZÁMÚ SZERZŐDÉS INGATLANT TERHELŐ JELZÁLOGJOG ALAPÍTÁSÁRÓL. SZABOLCS VOLÁN Zrt. K&H BANK ZRT. K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Telefon: (06 1) 328 9000, (06 30) 761 9000 Fax: (06 1) 328 9696 www.kh.hu bank@kh.hu 2011. OKTÓBER 04. NAPJÁN KELT DEBR-11-0041.1. SZÁMÚ SZERZŐDÉS INGATLANT TERHELŐ

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e lakásvásárláshoz nyújtható helyi támogatásról 1 ( a módosítással egységes szerkezetben ) Csorvás Város önkormányzatának

Részletesebben

Tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához

Tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához Tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához 1. A módosítás okai A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-én lépett

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

. számú előterjesztés

. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je ~~)G. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a telekadóról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

A bankügyletek jogi biztosítékai

A bankügyletek jogi biztosítékai A bankügyletek jogi biztosítékai A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között három nagy csoportot lehet elkülöníteni: a) klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek):

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. február 12-i ülésére Tárgy: A Kinizsi Takarékszövetkezet zirci 0111/7. hrsz.- ú ingatlanra vonatkozó jelzálogjogának érvényesítése

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008.(X.18.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

Hatályos: 2015. április 1-től Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet számú szerződés.. számú melléklete. Készítette: Ellenőrizte:

Hatályos: 2015. április 1-től Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet számú szerződés.. számú melléklete. Készítette: Ellenőrizte: Hatályos: 2015. április 1-től Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet számú szerződés.. számú melléklete Készítette: Ellenőrizte: Ellenőrizte: FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 amely létrejött egyrészről...

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Tárgy: Vagyonrendelet módosítására javaslat Előterjesztő: Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Bevezetés. Nemzetközi tényállás

Bevezetés. Nemzetközi tényállás Bevezetés A svájci jog alapján azokat a kisiparosokat és vállalkozókat, akik ingatlanon épületek vagy más építmények építési munkáit végezték, a vállalkozói díjuk erejéig az érintett ingatlanon jelzálogjog

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy mielőbb

Részletesebben

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. január 5-t l

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. január 5-t l A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. január 5-t l Hitelezéssel kapcsolatos egyéb díjtételek módosítása: 2015. január 5-t l Hatályos: 2015. január

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

Magánszemély (egyéni vállalkozó 1 ) fizetési könnyítésére és/vagy mérséklésére irányuló kérelmének elbírálásához

Magánszemély (egyéni vállalkozó 1 ) fizetési könnyítésére és/vagy mérséklésére irányuló kérelmének elbírálásához Magánszemély (egyéni vállalkozó 1 ) fizetési könnyítésére és/vagy mérséklésére irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: Az adó alanyának neve (családi és utónév): Születési név: Adóazonosító

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához)

JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához) Kölcsönszerződés száma: Ügyintéző neve: JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához) amely létrejött egyrészről a Szabolcs Takarékszövetkezet

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. Az igénylő főbb adatai:

I. Az igénylő főbb adatai: Oldal :1 I. Az igénylő főbb adatai: 1. Azonosító adatok : 1. A hiteligénylő vállalkozás neve : 2. Székhelye : 3. Telephelye (i) : 4. A tevékenység végzésének formája Kft. Bt. Rt. Kkt. 5. Adóigazgatási

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban

Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban A függő követelésekkel kapcsolatos kérdések gyakran felbukkannak a csőd- és felszámolási eljárásban, ugyanakkor nagy a bizonytalanság

Részletesebben

20/2004. (XII.1.) Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

20/2004. (XII.1.) Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról 20/2004. (XII.1.) Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról Beled Nagyközség Önkormányzata a település fontos gazdasági

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó 1 Eljárási illeték: 3.000,-, melyet csekken kell leróni Költségmentesség: lásd 5. oldal Érkezett: 20. hó nap Átvette: MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Egyéni vállalkozó fizetési könnyítés,mérséklés valamint költségmentesség

Részletesebben

Adatlap Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

Adatlap Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Tárnoki Polgármesteri Hivatal Beérkezés Iktatószám 2461 Tárnok Dózsa Gy. út 150. Tel: 06-23/387-019 Adatlap Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. március 16-tól

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. március 16-tól A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. március 16-tól Hitelezéssel kapcsolatos egyéb díjtételek módosítása: 2015. január 5-t l Hatályos: 2015. március

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 8/2005.(IV.20.) kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés amely létrejött egyrészről a PAPYRUS HUNGÁRIA Kereskedelmi Zrt. Adószám: 10840807-2-43 KSH törzsszám: 10840807-5229-114-01

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 12-i soron kívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 12-i soron kívüli ülésére Tárgy: Előkészítette: Véleményező bizottság: Békési Szabadidős Lovasklub Egyesület kérelme dr. Uhrin Anna aljegyző Pénzügyi Bizottság Sorszám: IV/3 Döntéshozatal módja: Egyszerű szótöbbség Tárgyalás módja:

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. PTK. I. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY Az új Ptk. megalkotásának folyamata Az új Ptk. elkészítésének célkitűzései magánautonómia

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. június 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. június 15-t l

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. június 15-t l A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. június 15-t l Hitelezéssel kapcsolatos egyéb díjtételek módosítása: 2015. január 5-t l Hatályos: 2015. június

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. E rendelet hatálya kiterjed:

I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. E rendelet hatálya kiterjed: RUDABÁNYA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (III. 31.) sz. rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Módosításokkal egységes szerkezetben) Rudabánya

Részletesebben

CEE-Lawyers LLP. Budapest. Andrássy út 113. H-1062 Budapest

CEE-Lawyers LLP. Budapest. Andrássy út 113. H-1062 Budapest Budapest Radnóczy & Partners CEE-Lawyers Andrássy út 113. H-1062 Budapest Új hangsúlyok a vállalati banki kapcsolatokban I. A válság hatása a vállalati hitelállományokra Magyarországon II. A hitelezési

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2005./III. 8./ számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Egyéni vállalkozó Érkezett: 20. hó nap Átvette: fizetési könnyítés,mérséklés valamint költségmentesség igénylő adatlap 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:.. b) adószáma: nyilvántartási

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

I. A törvény célja és fogalmi rendszere

I. A törvény célja és fogalmi rendszere Tájékoztató a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényről I. A törvény célja és fogalmi rendszere A törvénnyel

Részletesebben

Biztosíték felajánlási nyilatkozat az utófinanszírozásra vonatkozóan

Biztosíték felajánlási nyilatkozat az utófinanszírozásra vonatkozóan 1. számú melléklet Biztosíték felajánlási nyilatkozat az utófinanszírozásra vonatkozóan Kérjük a választott biztosítéknak megfelelő pontot kitölteni és a kitöltésre nem került részeket kihúzni. 1.) Zálogjog

Részletesebben

módosító javaslato t

módosító javaslato t tjrszágyísils hivatala,ci.át*lyszái?t : / (L Érk4aett : 2012 JÚN O 4, Országgyűlési Képvisel ő Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Helyben T/7417/ Módosító javaslat Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben