A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE"

Átírás

1 GÁRDOS ISTVÁN A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE 1. Bevezetés Ez év nyarán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályainak átfogó módosítására irányuló javaslatát. A törvényjavaslat különlegessége, hogy e zálogjogi szabályokat az évi XXVI. törvény ( Zálogjogi Novella ) állapította meg, és azok teljes egészükben csak 1997 májusa óta vannak hatályban. Mi teszi szükségessé a Zálogjogi Novella felülvizsgálatát? A lehetséges okok közül ez alkalommal az ingó jelzáloggal kapcsolatos néhány kérdést vizsgálunk meg. A Zálogjogi Novella alapvető, mind gyakorlati, mind pedig szempontból nagy jelentőségű újításai közé tartozik a jelzálogjog kiterjesztése az ingóságokra, és ennek egy különös formájaként a vagyont terhelő zálogjog bevezetése. A Novella előtti Ptk. ingóságok esetén csak a kézizálogjogot tette lehetővé. A gazdaság területén azonban a kézizálogjog általában nem reális lehetőség, mert a hitelt felvevő adósoknak a gazdasági tevékenységük folytatásához szükségük van az ingó vagyontárgyakra. A feldolgozás alatt álló félkész termékek, a szerszámok, az alkatrészek vagy a kereskedelmi árukészlet nem vonhatók ki a gazdasági folyamatból, mert azzal éppen annak a jövedelemnek képződését akadályoznánk meg, amely a hitel visszafizetésének a forrása. Teljes mértékben támogatandó az a cél, hogy az adósok vagyonának minél teljesebb körét be kell vonni a zálogjog lehetséges tárgyai körébe, mert ez növeli a hitelezők biztonságát és ezáltal a gazdálkodók hitelfelvételi képességét. A gazdálkodók (különösen a kisebb vállalkozások) vagyonának jelentős részét ingóságok és a vevőkkel szembeni követelések képezik. Fontos ezért, hogy ezek a vagyoni elemek hitelfedezetként felhasználhatók legyenek. A Zálogjogi Novella az ingó jelzálogjog megalkotásával tehát jelentős gazdasági érdekeket szolgált, elvileg növelte a gazdálkodók hitelképességét. Azt, hogy az elvi lehetőség tényleges gyakorlattá váljék, akadályozza, hogy a Novella alapján számos alapvető kérésre nem lehet egyértelmű választ adni. Ez nem egyeztethető össze azzal az alapelvvel, hogy dologi jogok

2 - 2 - elsősorban abszolút szerkezetükből következően kizárólag jogszabályon alapulhatnak és azok tartalmát a jogszabály határozza meg. A dologi jogviszonyokban a felek szerződéses szabadsága egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül, ami azt jelenti, hogy a jogviszony tartalmának kialakítását nem lehet a felekre bízni. Ebből következően a dologi jogviszonyokat szabályozó jogszabályokkal kapcsolatban fokozottan követelmény az egyértelműség és áttekinthetőség. A Zálogjogi Novella a jelzálogjog ingóságokra való kiterjesztését az egységes zálogjogi rendszer révén valósította meg. A novella indokolása szerint: A tartalmi egység megteremtése azon az elméleti megfontoláson alapszik, hogy az ingó dolgokra alapítható zálogjog (a hatályos szabályozás értelmében: kézizálogjog) és az ingatlanra alapítható zálogjog (a Ptk. alapján jelzálogjog) közötti differenciálásnak nincs a dolgok eltérő természetével összefüggő elvi alapja. A Zálogjogi Novellával kapcsolatban felvetődött problémák jelentős része az idézett elméleti feltevést kérdőjelezi meg. Konkrétan a következő kérdések merültek fel: Valóban lehet-e ingatlan kézizálogjog tárgya? Igaz-e, hogy nincs az ingók és az ingatlanok természetében olyan különbség, amelyre a jelzálogjog szabályainak tekintettel kell lenniük? Nincs-e az ingók egyes fajtáinak olyan sajátosságuk, amelyek további speciális szabályozást igényelnek? Kiterjed-e az egységes zálogjogi rendszer a dolgok mellett a jogokra és követelésekre is? Mi a vagyont terhelő zálogjog tartalma, jogi természete? Az e kérdésekre adódó válaszokból az következik, hogy egységes zálogjogi rendszer helyett differenciált szabályozásra van szükség. A jogalkotási feladat az, hogy a potenciális adósok vagyonának minél nagyobb részét tegye jogilag alkalmassá arra, hogy hitelezési biztosítékul szolgáljon. Ehhez ki kell alakítani a zálogtárgyak természetéhez igazodó biztosítéki formákat és szabályokat. Egységes zálogjogi szabályozás helyett - a zálogtárgyak természetében rejlő sajátosságokhoz igazodó - differenciált szabályozásra van szükség.

3 Ingatlanok, ingók 2.1. Ingatlanok Magyarországon az ingatlanok lényeges sajátossága, hogy jogilag szabályozott, teljes körű, nyilvános és közhitelű nyilvántartásba (lajstromba) vannak véve, jogi státusukban főszabály szerint az e nyilvántartásba való bejegyzés nélkül semmilyen változás nem következhet be. E nyilvántartás alapján az egyes ingatlanok egyértelműen azonosíthatóak, és azok jogi státusza nagy biztonsággal megállapítható. Ehhez igazodnak a forgalmi szabályok és szokások is: az ingatlan-nyilvántartást nem kerülheti meg senki, aki ingatlanon dologi hatályú jogot kíván alapítani. Az ingatlannyilvántartás e sajátosságai képezik az alapját és indokoltságát annak, hogy az ingatlanokon a nyilvántartásba való bejegyzéssel dologi jogi hatályú jelzálogjogot lehessen alapítani. Az egységes zálogjogi rendszer többek között az ingatlan kézizálogjog elvi lehetőségének az elismerését jelentette. Az egységességet azonban áttörte az ingatlan-nyilvántartás teljességének követelménye, amely indokolta a Novellának azt a rendelkezését, hogy az ingatlanon alapított minden zálogjogot, így kézizálogjogot is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba (Ptk (1) bekezdése). Ugyanez teszi kétségessé azt is, hogy a csak a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett vagyont terhelő zálogjognak ingatlan tekintetében lehet-e harmadik személyre kiterjedő hatálya Ingóságok A dolgok köre végtelenül gazdag és folyton változó, a gyakorlatban megszámlálhatatlan fajtában és változatban fordul elő. 1 Ez a megállapítás különösen igaz az ingóságokra. Az is igaz ugyanakkor, hogy az ingóságok legnagyobb részét alkotó helyettesíthető dolgok az egyes csoportokon belül egymáshoz oly mértékben hasonlítanak, hogy egyedi megkülönböztetésük gyakorlatilag nem lehetséges, és különleges esetektől eltekintve nem is lenne gyakorlati jelentősége. Az ingóságok fogalmilag általában könnyű szerrel elmozdíthatók és jelentős részükben nem tartós használatra rendelt dolog, hanem rendeltetésszerű hasznosításuk a felhasználásuk, beépítésük, értékesítésük illetve elfogyasztásuk révén lehetséges. Az ingóságok legnagyobb részét tehát - az ingó dolgok természetéből következően - sem lajstromba 1 Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó 41. oldal

4 - 4 - venni, sem pedig egyértelmű egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározni nem lehet. Mivel az ingóságok általában nincsenek lajstromozva és egzakt definiálásuk sem lehetséges, az ingó jelzálogjogokat sem lehet a zálogtárgyak szerint nyilvántartani, ezért a zálogjogi nyilvántartásban a zálogjogokat a tulajdonosok neve alatt tartják nyilván. A zálogjogi nyilvántartás csak korlátozottan képes megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket dologi hatályú jogok nyilvántartásától elvárnánk. Annak következtében, hogy a zálogjog tárgyaként szolgáló dolog csak a zálogjog létesítése kapcsán lesz nyilvántartásba véve, és mert a nyilvántartás a dologgal kapcsolatos jogi tények közül kizárólag a zálogjogot tartalmazza, közel sem biztosíthatók azok a jogi garanciák, amelyek az ingatlanokkal és egyéb lajstromozott dolgokkal kapcsolatban megvannak. A zálogjogi nyilvántartás semmilyen garanciát nem nyújt olyan alapvető kérdésekre vonatkozóan, mint, hogy a zálogtárgy létezik, felette a zálogkötelezettnek rendelkezési joga van, a zálogtárggyal kapcsolatos jogi tények a nyilvántartásba bejegyzésre kerülnek stb. továbbá nem alkalmas annak a kizárására sem, hogy harmadik személy közreműködésével a zálogjoggal terhelt ingóságot úgy el lehessen idegeníteni vagy meg lehessen terhelni, hogy a jogszerző nem szerez tudomást a már korábban alapított zálogjogról. Mindemellett figyelembe kell venni a forgalmi szokásokat is: Míg ingatlan esetében bármilyen jogszerzéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartás felkeresése és a törvényben előírt eljárás lefolytatása, ingóságok esetében ez nem szükséges, nem szokásos, és a kisebb értékű ingóságok nagy tömege esetében nem is lenne praktikus. A tipikus ingóság esetében tehát a jelzálogjoggal kapcsolatos bizonytalanság két forrásból fakad: egyrészt a zálogjogi nyilvántartás nem lajstrom szerű jellegéből, másrészt pedig abból, hogy a nyilvántartásban a zálogtárgy nem egyedi meghatározással, hanem körülírással van meghatározva, úgy, hogy annak alapján a zálogtárgy egyértelmű azonosítása (más hasonló dolgoktól való megkülönböztetése) nem lehetséges Lajstromozott ingóságok

5 - 5 - Az ingóságok nagy csoportján belül van néhány olyan fajta, amelybe tartozó egyedek lajstromozva vannak (repülők, hajók, gépjárművek, bizonyos műkincsek, egyes állatok, bizonyos fegyverek, a névre szóló részvények stb.). Ezeknek a lajstromoknak a jogi jellege különböző. Indokolt, hogy azokban az esetekben, amelyekben e dolgok jogi státusának megváltoztatásához amúgy is szükséges a nyilvántartásba való bejegyzés, jelzálogjogot is lehessen a lajstromba való bejegyzéssel alapítani. Az ingóságok e különleges csoportjának a megkülönböztetése és a jelzálogjognak a lajstromba való bejegyzése azért lenne lényeges, mert ezáltal el lehetne érni, hogy az ingó jelzálogjog - legalább ezeknek az ingóságoknak az esetében - az ingatlan jelzálogjoghoz hasonló, teljes értékű, dologi hatályú jog legyen. Ennek megvalósításához nem kell a Ptk-t módosítani, mert az jelenleg is megengedi, hogy külön jogszabályok a zálogjog létrejöttére speciális szabályokat állapítsanak meg, hanem az erre alkalmas nyilvántartási rendszerekről szóló jogszabályban kell előírni a zálogjognak e nyilvántartásokba való bejegyzését (jelenleg már ez a helyzet a repülők és a hajók esetében, hasonló megoldás lenne célszerű pl. a gépjárműveknél is). Az azonban fontos lenne, hogy most, a Zálogjogi Novella felülvizsgálata során megtörténjen ezeknek az ingó lajstromoknak is a felülvizsgálata, és annak eldöntése, hogy melyek azok a nyilvántartások, amelyek alkalmasak arra, hogy egyúttal jelzálogjogi nyilvántartásként is működjenek Nem lajstromozott, de egyedileg egyértelműen azonosítható ingóságok Vannak olyan ingóságok, amelyek, bár egyedileg azonosíthatóak, az előzőekben írtak szerinti (azaz a forgalmi szempontoknak megfelelő, jogilag szabályozott) lajstromban nem szerepelnek. Ezek, az általában helyettesíthetetlennek tekintett dolgok elvileg alkalmasak lennének arra, hogy dologi hatályú jelzálogjog tárgyául szolgáljanak, mivel azonban nincsenek nyilvántartásba véve, és a jogi státusukban bekövetkező változások (pl. tulajdonátruházás) nincsenek bejegyzéshez kötve, a jelzálogjogot is csupán a külön erre létrehozott zálogjogi nyilvántartásba lehet bejegyezni. Az e nyilvántartás korlátaiból adódó bizonytalanságok az ingóságok e csoportja esetén sem engedik a dologi jogi zálogjog fennállását Pénz és értékpapír

6 - 6 - A pénz és az értékpapír esetében a következő körülmények miatt speciális szabályozást igényel a jelzálogjog (a kétségek elkerülése végett említjük, hogy álláspontunk szerint pénzen jogi értelemben csak a bankjegyet és a pénzérmét kell érteni, a bankszámlapénz nem pénz, hanem a számlát vezető bankkal szembeni pénzre szóló követelés, ezért annak elzálogosítása is követelésen alapított zálogjogként lehetséges): A pénz és az értékpapír a leginkább helyettesíthető dolog, így az ingóságok közül a legszélsőségesebben mutat példát arra, hogy ingóságok egyértelmű azonosításra alkalmas meghatározása nem lehetséges. (Kivétel ez alól az az elméletileg lehetséges, de gyakorlatilag értelmetlen eset, ha a bankjegyeket/értékpapírokat sorszám szerint megjelölik.) A pénz és az értékpapír gazdasági funkcióját csak akkor képes betölteni, ha a jog forgalomképességüket a lehető legkisebb mértékben korlátozza, és a jóhiszemű szerzőket a lehető legnagyobb mértékben mentesíti az alól a kockázat alól, hogy tulajdonszerzésük illetve annak tehermentessége megtámadható. Ennek érdekében a Ptk ában és 338/B -ának (3) bekezdésében foglalt szabályok a pénz és az értékpapír tekintetében áttörik a nemo plus iuris klasszikus szabályát. Ha e dolgok esetében jóhiszemű jogszerző nem tulajdonostól tulajdont szerezhet, akkor ezzel csak az van összhangban, hogy pénz illetve értékpapír tulajdonjogát zálogjogtól mentesen lehessen megszerezni Általában a jelzálog értelme az, hogy a zálogkötelezett számára lehetővé tegye azt, hogy a zálogtárgyat rendeltetésének megfelelően használja. A pénz azonban (néhány más helyettesíthető és elhasználható dologhoz hasonlóan) csak akkor tudja sajátos funkcióját betölteni, ha tulajdonosa azt elidegenítheti. A pénz kizárólag elidegenítése révén használható (még kölcsönadása is tulajdonátruházást jelent, és a pénzletét általában ún. rendkívüli letét, amely szintén, az általános szabályoktól eltérően, a letéteményes tulajdonszerzését eredményezi). Ennek következtében a pénzen/értékpapíron való jelzálogjog alapításának csak akkor van értelme, ha a jog lehetővé teszi azt, hogy a zálogjog tárgyaként ne pénzegyedek, hanem pénzösszeg legyen megjelölve, és az így megjelölt pénzösszeget a zálogjog fennállása alatt

7 - 7 - állandóan változó egyedek (bankjegyek és érmék) alkossák. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az értékpapíron/pénzen fennálló jelzálogjog szükségképpen olyan zálogjog kell, hogy legyen, amely nem egy vagy több, de mindenképpen meghatározott vagyontárgyon áll fenn, hanem egy egyedeiben változó vagyonösszességen Nyilvánvalóan sajátos szabályozást igényel a dematerizált értékpapíron (egy fizikai értelemben dologi jellemzőkkel nem rendelkező ingóságon) létesített zálogjog. E zálogjog esetén is e különleges dolog létének és forgalmának sajátosságaihoz kell igazodni. A fenti nehézségekre való megfelelő reagálás természetesen nem az értékpapíron/pénzen való jelzálogjog alapításának lehetetlenné tétele, hanem a zálogtárgy sajátosságához igazodó differenciált szabályozás. 3. Az ingó jelzálogjog sajátossága Az ingók és az ingatlanok természetében meglévő, előzőekben vázolt különbségek arra engednek következtetni, hogy a korábbi zálogjogi szabályozás, amely jelzálogjogot csak ingatlanokon és kivételképpen egyes lajstromozott ingóságokon engedett létesíteni, nem volt önkényes, hanem a zálogtárgyak eltérő természetén alapult. Ha a gazdasági igények kielégítéseként a jelzálogjogot általános jelleggel ki akarjuk terjeszteni az ingóságokra, nem lehet figyelmen kívül hagyni az ingóságok sajátos természetét, annak hatása kell, hogy legyen az ingó jelzálogjog tartalmára. Mit jelent ez a gyakorlat számára? 3.1. A dologi jog egyik alapelve, hogy a dologi jog tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet. 2 Alapvető kérdés, hogy az ingó dolgokon alapított jelzálogjog meg tud-e felelni e követelménynek. Az előzőekben írtak alapján úgy gondolom, hogy nem. Az ingóságok jelentős része tekintetében ennek a követelménynek vagy egyáltalán nem lehet, vagy pedig csak ésszerűtlenül munkaigényes, körülményes eljárással lehet megfelelni. Ha tehát az ingón jelzálogjogot valóban lehetővé kívánjuk tenni, akkor először is meg kell engedni a 2 Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata Budapest, Eötvös József Könyvkiadó 29. old.

8 - 8 - zálogtárgyak körülírással való meghatározását, olyan szabályozásra van szükség, amely az ingó jelzálogjog esetében eltekint attól az alapvető dologi jogi követelménytől, hogy a zálogjog tárgya egyedileg azonosítható módon legyen meghatározva. Ennek egyértelművé tétele a gyakorlat számára különösen fontos azokban az esetekben, amikor nagy számú ingó dolog van zálogul lekötve. Gyakorlati igények megkívánják, hogy a zálogjogi szabályozás tegye lehetővé azt, hogy ugyanaz a zálogjog kiterjedhessen több zálogtárgyra, anélkül, hogy a zálogjog létesítése során ezeket a zálogtárgyakat egyedileg meg kellene határozni (például egy könyvtárban levő valamennyi könyvre, egy raktár teljes készletére, egy üzemcsarnok valamennyi gépére stb.). A hatályos törvény egyik problémája, hogy nem teszi egyértelműen lehetővé az ingó zálogtárgyak körülírással, fajta és mennyiség szerint való meghatározását Míg ingatlan jelzálogjog esetén nagyon ritka kivételként fordulhat csak elő az, hogy a jelzálogjog alapítását követően harmadik személy tehermentes tulajdonjogot szerezzen, ingóságok esetében olyan szabályozásra van szükség, amely szerint a jog lehetőségeinek korlátait mint realitást tudomásul véve széles köre lehetséges azoknak az eseteknek, amelyekben jóhiszemű harmadik személy jogszerzése (tulajdonjog, zálogjog stb.) a forgalom biztonsága érdekében erősebb védelemben részesül, mint a zálogjog jogosultjáé. Ilyen esetek például: a hétköznapi élet szokásos tárgyainak megszerzése, a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés, a kereskedelmi forgalmon kívül is a szokásos gazdasági tevékenység keretében elidegenített dolgok esetében általában nem várható el, hogy a szerző a zálogjogi nyilvántartást kutassa, és azok az esetek, amikor a nyilvántartásból annak szükségszerű hiányossága miatt nem állapítható meg, hogy a dolog zálogjoggal van terhelve (pl. azért, mert az előző tulajdonosváltozást a nyilvántartásban nem vezették át). Szembe kell nézni azzal a szükségszerű követelménnyel, hogy az ingó jelzálog esetén a zálogjog dologi jogi jellege csak korlátozottan érvényesülhet. Ezért főszabályként

9 - 9 - azt kell kimondani, hogy jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében szerző harmadik személlyel szemben az ingó jelzálogjog alapján nem lehet fellépni. 4. Jogok és követelések A jogok és követelések szintén olyan zálogtárgyak, amelyek tekintetében az egységes zálogjogi rendszer helyett körültekintő speciális szabályozásra van szükség. Ennek legalább a következő kérdésekre kell választ adni (ami a hatályos szabályozás alapján nem lehetséges): milyen jogok/követelések alkalmasak arra, hogy zálogjog tárgyai legyenek? Hogyan jön létre jogokon/követeléseken zálogjog? Lehet-e az engedményezéshez hasonlóan követelést csendesen, azaz a kötelezett tudta nélkül, őt csak feltételesen kötelező módon elzálogosítani? Mi történik akkor, ha a követelés kötelezettje a zálogjog érvényesítése előtt teljesít, vagy az elzálogosított jogból jövedelem származik? Hogyan lehet a jogokon/követeléseken létesített zálogjogot érvényesíteni? Kellenek-e speciális szabályok egyes követelésekre, így pl. a bankszámlakövetelésre (amelynek lényeges jellemzője, hogy az elkülönített, zárolt számlák kivételével - állandó mozgásban van, a bankszámlakövetelés a bankszámlán végzett jóváírások és terhelések mindenkori egyenlege)? Meghaladná ennek az írásnak a kereteit az e kérdésekre való válaszadás megkísérlése, annak jelzésére azonban talán önmagukban a kérdések megfogalmazása is elegendő, hogy a jogok és a követelések esetében is olyan zálogtárggyal állunk szemben, amely természetéből fakadóan számos tekintetben speciális szabályozást igényel. 5. A vagyont terhelő zálogjog 5.1. A vagyont terhelő zálogjog jogi természete A vállalkozók vagyonának jelentős részét alkotják azok az eszközök (ingó dolgok és követelések), amelyeknek egy bizonyos szintje folyamatosan szükséges a termelés illetve az értékesítés fenntartásához, egyes egyedei azonban gazdasági rendeltetésük szerint állandóan változnak. Ide tartozik a közgazdasági szaknyelvben forgóeszközöknek nevezett nyersanyag, alkatrész, félkésztermék, árukészlet, vevőkkel és a bankokkal szembeni követelések, pénz stb. Jelentős gazdasági érdek igényli azt, hogy ez az egyedeiben változó dologösszesség (a továbbiakban: vagyon ) mint ilyen, zálogjog tárgya lehessen. A vagyont alkotó eszközök általában helyettesíthető és elhasználható dolgok, amelyek egyedi azonosításra alkalmatlanok,

10 gazdasági rendeltetésük pedig az, hogy felhasználják, beépítsék illetve értékesítsék azokat. Ebből következően ezek tekintetében is olyan jelzálogjogra van szükség, amely lehetővé teszi a vagyonba tartozó egyes tárgyak változását, még, ha ennek az is a kényszerű következménye, hogy a zálogjog csak korlátozottan rendelkezik dologi jogi hatállyal. A Novellát megelőző szabályozás szerint ilyen zálogjog alapítására az ún. bankhitelt biztosító zálogjog formájában volt lehetőség (a Novella előtti Ptk a). A bankhitelt biztosító zálogjognak a következő sajátosságai voltak: ilyen zálogjogot csak pénzintézetek javára lehetett alapítani; a zálogtárgyak lehetséges köre (ingó, ingatlan) nem volt korlátozva (a gyakorlatban általában az adós valamennyi vagyontárgyára kötötték ki); lehetőséget teremtett arra, hogy ne csupán egyedileg meghatározott dolgokon, hanem egyedeiben változó dologösszességen (vagyonon) is létre lehessen hozni (a gyakorlatban elsősorban éppen erre alkalmazták); kizárólag szerződéses alapjai voltak, a zálogszerződés alapján a hitel folyósításával létrejött minden további cselekmény (birtokba illetve nyilvántartásba vétel) nélkül; harmadik személy számára nem volt felismerhető; tartalmára vonatkozóan (így pl. dologi jogi hatályával kapcsolatban) - a később említendő kielégítési elsőbbségen kívül - különös szabály nem volt, tehát elvileg ugyanolyan zálogjog volt, mint a Ptk-ban szabályozott rendes zálogjogok, ennek ellenére nem nagyon vitatható, hogy a bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt dolog megszerzője tehermentes tulajdonjogot szerzett, tehát e tekintetben e zálogjog nem rendelkezett dologi hatállyal; kielégítési elsőbbséget biztosított, ennek pontos jelentése nem volt szabályozva, nem volt tisztázva ennek az elsőbbségnek a viszonya az egyéb elsőbbséget élvező követelésekhez; a zálogjogosult pénzintézet a zálogjogot bírósági végrehajtás nélkül érvényesíthette (ennek során a bírósági végrehajtóra vonatkozó szabályok szerint kellett eljárnia).

11 A Zálogjogi Novella kiküszöbölte a bankhitelt biztosító zálogjog legnyilvánvalóbb hibáit: megszüntette a zálogjogosultak lehetséges személyére vonatkozó diszkriminációt, a zálogjog létesítését nyilvántartásba vételhez kötötte, harmadik személyek számára felismerhetővé tette, azonban elmulasztotta az ingó jelzálogjog szükségszerűen meglévő sajátos szabályainak a megállapítását. A vagyont terhelő zálogjog klasszikus esete egy egyedeiben folyamatosan változó vagyontömegen fennálló zálogjog. A gazdasági igény részben ugyanaz, mint ami az ingó jelzálogjoggal kapcsolatban általában felmerül, tehát, hogy a zálogjog több, csupán általános körülírással meghatározott tárgyra terjedjen ki. Ezen felül a jogi szabályozás lehetővé kell, hogy tegye azt is, hogy - a felek megállapodása szerint - a zálogjog kiterjedjen, mégpedig minden külön eljárás nélkül, automatikusan, az általános körülírással meghatározott vagyonba később bekerülő egyedekre is, a vagyonból kikerülő dolgokon pedig a zálogjog szűnjön meg. Láttuk azonban, hogy az ingók tipikusan helyettesíthető és elhasználható dolgok, és a gazdasági funkciójuk az, hogy elhasználódnak illetve kicserélődnek. Az ingók természetéből adódóan általában nem lehetséges sem egyedi azonosításuk, sem annak megállapítása, hogy ténylegesen kicserélődtek-e, sem pedig további útjuk nyomon követése. Mindezek alapján a közönséges ingó jelzálogjog sem igazán egyedi zálogjog, ezért nem húzható egyértelmű határ az ilyen egyedi zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog között. Az ingók természetéből fakadó sajátosságok miatt sokkal lényegesebbek az ingó és az ingatlan (vagy általában: a lajstromozott dolgokon fennálló) jelzálogjog közötti különbségek, mint amelyek az ingó és a vagyont terhelő zálogjogot elválasztják. Az előzőekben írtakhoz képest karakterisztikus különbséget eredményezne egy olyan jelzálogjog, amelynek a tárgya önálló gazdasági egységként működtethető vagyon lenne, és amely a zálogjogosult számára azt a többletlehetőséget biztosítaná, hogy a zálogjog érvényesítése során a vagyontömeget működő egészként értékesítheti. Ez a megoldás nyilvánvalóan előnyös lenne mind a hitelező, a dolgozók, mind pedig a gazdaság egésze szempontjából. Megvalósításához nem elsősorban a zálogjogi szabályok módosítása, hanem az szükséges, hogy a végrehajtási és a csődszabályok

12 vegyék figyelembe és segítsék elő ezt a lehetőséget (például az eljárás folyamatában tegyék lehetővé e vagyoncsoport működő egészként való fenntartását, esetleg ügygondnok kirendelését) A vagyont terhelő zálogjoggal kapcsolatos gyakorlati követelmények A vagyont terhelő zálogjog klasszikus esetére vonatkozó jogi szabályozás a következő kérdésekre kellene, hogy egyértelmű választ adjon: Milyen vagyoni elemekre terjedhet ki e zálogjog (ingó, ingatlan, immateriális javak, pénz)? Dologi vagy kötelmi jogi intézmény? Feltételes vagy tényleges zálogjogról van szó? Mi az átalakítás szerepe? Mi az átalakítás módja? Hogyan alakul e zálogjog rangsora? Hogyan történhet a zálogjog érvényesítése? Kötelező-e az átalakítás a zálogjog érvényesítéséhez? A Ptk. hatályos zálogjogi szabályozásának egyik alapvető hibája, hogy annak alapján nem adható egyértelmű válasz ezekre a kérdésekre, és úgy gondolom, mindaddig nem is lesz világos szabályozás, ameddig az ingó jelzálog alapvető kérdéseit és a vagyont terhelő zálogjog speciális szerepét nem tisztázzuk. Az alapkérdést tekintve logikailag két megoldás lehetséges: (1) A vagyont terhelő zálogjog a vagyonba tartozó egyedi dolgokra kiterjedő tényleges dologi hatályú jog. (2) A vagyont terhelő zálogjog a vagyonba tartozó egyes dolgokat ténylegesen nem terhelő, alapvetően kötelmi hatályú jogosultság, amely a zálogjogosult számára a vagyonban meglévő és tényleges dologi joggal nem terhelt dolgok tekintetében biztosít kielégítési jogot. Mivel a vagyont terhelő zálogjog kifejtett módon tartalmazza az ingó jelzálogjog sajátosságait (az egyedi meghatározás hiánya és az egyedek cserélődése), a dologi jogi jellegről le kell mondani. Egyértelművé kellene tenni, hogy a vagyont terhelő zálogjog nem klasszikus zálogjog, így pl. nem érvényes rá az a dologi jogi hatályból következő általános szabály, amely szerint a zálogjogot nem érintik a zálogtárgy felett

13 a zálogjog alapítása után szerzett jogok (Ptk (2) bekezdése). Éppen ellenkezőleg, az kell, hogy legyen a főszabály, hogy a vagyonba tartozó dolgok megszerzője tehermentes tulajdont szerez. 6. Mire jó egy kötelmi hatályú zálogjog? Az előzőekben kifejtetteikkel szemben súlyos kifogás, hogy egy korlátozott dologi hatályú zálogjognak a biztosítéki értéke is korlátozott. Ez vitathatatlan tény, a kérdés azonban az, hogy tehetünk-e ellene bármit is. Ha nem, akkor mi a jobb: a hatályos szabályozás, amely nincs kellőképpen tekintettel az ingók természetéből fakadó sajátosságokra, vagy pedig egy olyan szabályozás, amely kifejti az ingatlan és az ingó (a lajstromozott és a nem lajstromozott) dolgokon létesített jelzálogjog különbségét. Csak, ha elfogadjuk a szükségszerű korlátokat, akkor tudjuk megszüntetni a jelenlegi szabályozás bizonytalanságait, és csak akkor tudjuk kiaknázni az e zálogjogban lévő lehetőségeket. Melyek ezek? (1) A zálogjogosultat védik az általános hitelezővédelmi szabályok: a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága (Ptk ) és az ellenérték nélküli szerződések megtámadhatósága (Csődtörvény 40. ). (2) Az előzőeken felül a zálogjogosultat megilletik azok a jogosítványok, amelyeket a hatályos Ptk. a jelzálogjog esetében biztosít számára (Ptk (2) bekezdés). Indokolt lenne továbbá a vagyont terhelő zálogjog esetén biztosított jogosítványokat megfelelően kiterjeszteni általában a jelzálogjogra (Ptk (3) bekezdés). (3) Tekintettel arra, hogy az ingó jelzálogjog kötelmi jogi jellege erősebben érvényesül, mint a klasszikus (ingatlan) jelzálogjog esetében, megfontolandó, hogy nem kellene-e a zálogjogosult és a zálogkötelezett közötti kötelmi jogviszonyt a jelenleginél bővebben szabályozni, ezáltal mind a hitelező biztonságát, mind pedig az adósvédelmet erősíteni. (4) A zálogjogosultat meg kell, hogy illesse a jog a vagyont terhelő zálogjog egyedi zálogjoggá való átalakítására, illetve a zálogjog érvényesítésére, ha a kötelezett (a dologi vagy a személyes adós) szerződésszegést követ el. (5) Az átalakítás a törvény erejénél fogva következzen be, ha a kötelezett ellen felszámolási vagy végrehajtási eljárást indítanak.

14 (6) Annyiban természetesen érvényesülnie kell a zálogjog dologi hatályának, hogy a zálogjogosultat megilleti a kielégítési elsőbbség azoknak a zálogtárgyaknak a tekintetében, amelyek az igényérvényesítéskor még a zálogkötelezett rendelkezése alatt állnak. (7) A kielégítési elsőbbség ne az átalakításhoz, hanem lehetőség szerint a vagyont terhelő zálogjog bejegyzéséhez kötődjön. (Ez a szabály természetszerűen nem lehet irányadó azokra a zálogjogokra, amelyeket még a zálogtárgy vagyonba kerülését megelőzően alapítottak. Kérdéses a vagyont terhelő zálogjog és a vagyonba tartozó egyes zálogtárgyakon később létesített egyedi zálogjogok egymás közötti rangsora.) Úgy gondolom, a fenti jogosítványok nem értéktelenek, az ingó jelzálogjog a zálogtárgyak sajátosságait megfelelően tükröző, differenciált szabályozás esetén dologi jogi hatályának korlátozottsága ellenére is erősíti a hitelezők biztonságát és így a hitelfelvevők hitelhez jutási esélyeit, tehát képes funkciójának betöltésére. Tudomásul kell venni, hogy az ingó jelzálogjog csupán korlátozottan tudja nyújtani azt a biztonságot és jogvédelmet, amit a zálogjogtól hagyományosan elvárunk. Az ebből eredő kockázatokkal a zálogjogosultnak számolnia kell, mérlegelnie kell, hogy ez a korlátozott biztonság kielégítő-e számára vagy pedig további óvintézkedéseket szükséges tennie. A jogalkotóra e tekintetben kettős felelősség hárul: egyrészt tegye lehetővé, hogy az adós a vagyonát biztosítékul felkínálhassa, másrészt pedig gondoskodjon arról, hogy a szabályozás összhangban legyen a zálogtárgy speciális természetével, ne keltsen hamisan olyan látszatot, mintha ez a zálogjog teljes értékű, valódi zálogjog lenne. Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május)

Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május) Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május) A tansegédletet Török Éva (DE ÁJK) állította össze a törvényszöveg és az indokolás alapján. 5:86. [A zálogjog] HARMADIK RÉSZ A KORLÁTOLT DOLOGI

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről: A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében

Részletesebben

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító:

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító: JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (székhely, cím: 1062 Budapest Bajza u. 31.) (adószám: 19019233 1-42, törzsszám: 19019233, statisztikai azonosító:19019233

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI (1996) Ügyvédi Iroda ELŐSZÓ Nem szükséges olvasóink számára hangsúlyoznunk annak fontosságát, hogy a gazdaságban jelentkező hiteligények megfelelően ki legyenek elégítve. Közismertek

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 45. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: KT-Dinamic Nkft. kérelme jelzálog bejegyzésére E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2015. FEBRUÁR 26-i ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél

Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél 2013. szeptember 18. Új Polgári Törvénykönyv - Változások a hitelbiztosítékok körében A Deloitte Legal nemzetközi hálózatában

Részletesebben

A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő!

A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : anyja neve: személyi azonosító (személyi

Részletesebben

Harmadik Rész*: A korlátolt dologi jogok

Harmadik Rész*: A korlátolt dologi jogok Harmadik Rész*: A korlátolt dologi jogok I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi

Részletesebben

B/11 A ZÁLOGJOG FOGALMA ÉS FAJTÁI

B/11 A ZÁLOGJOG FOGALMA ÉS FAJTÁI A zálogjog a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé tartozik, dologi biztosítékot jelent a szerződési érdek kielégítésének biztosítására. A zálogjog célja annak biztosítása, hogy a hitelező az

Részletesebben

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA Rónasági Takarékszövetkezet Kirendeltsége Szerződésszám:. sz. melléklet A szerződő Felek, egyrészről: Név, születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Állampolgársága:

Részletesebben

Hitelek csoportosítása

Hitelek csoportosítása Hitelek csoportosítása Fogalmak Hitel: meghatározott pénzösszeg, követelés vagy áru átengedése meghatározott időtartamra és kamatfizetés ellenében Kölcsön: tényleges pénzfolyósítást jelent Hitel: a pénz

Részletesebben

а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l

а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l ЭNаg$Yíi1ё s Hivatal a 1'1.'6^^ : 2014. évi.... törvény Ёrkezca : 7014 MД. J 0 6., а devizában eladósodott személyek védelme érdekében szükséges egyes törvénye k módosításáró l 1. Az illetékekről szóló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. február 12-i ülésére Tárgy: A Kinizsi Takarékszövetkezet zirci 0111/7. hrsz.- ú ingatlanra vonatkozó jelzálogjogának érvényesítése

Részletesebben

mellékkötelezettség, hanem maga a fõkötelezettség. d) Önálló zálogjog bármely típusú vagyontárgyon

mellékkötelezettség, hanem maga a fõkötelezettség. d) Önálló zálogjog bármely típusú vagyontárgyon Civilisztika Kapa Mátyás Néhány gondolat az önálló zálogjogról A jelen sorok szerzõje az egyetemi hallgatók, de a gyakorló jogászok körében is azt tapasztalta, hogy jelentõs nehézségek merülnek fel az

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

Pénzügyi biztosítékok

Pénzügyi biztosítékok Pénzügyi biztosítékok Ügyvédi Iroda 2002. TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN... 2 1.1. PIACI TENDENCIÁK... 2 1.2. A BIZTOSÍTÉKOK HATÁSA A FELEKRE... 3 1.3. A BIZTOSÍTÉK

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

A bankügyletek jogi biztosítékai

A bankügyletek jogi biztosítékai A bankügyletek jogi biztosítékai A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között három nagy csoportot lehet elkülöníteni: a) klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek):

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. PTK. I. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY Az új Ptk. megalkotásának folyamata Az új Ptk. elkészítésének célkitűzései magánautonómia

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e lakásvásárláshoz nyújtható helyi támogatásról 1 ( a módosítással egységes szerkezetben ) Csorvás Város önkormányzatának

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény

Pályázati Hirdetmény Pályázati Hirdetmény A(z) ALLEGO Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-695300, székhely: 1054 Budapest, Hold utca 21., levelezési cím: 1054 Budapest, Hold utca 21.), mint a(z) UJ STRIGON Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

Terra Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Terra Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. TERRA ÚJ SZÉCHENYI BERUHÁZÁSI HITEL Hitelösszeg: Futamidő: Rendelkezésre tartási idő: Tőke moratórium: Tőke törlesztés: Előtörlesztés: 5-50 Millió Ft. 3-15 ÉV maximum 12 hónap Beruházás befejezését követő

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához)

JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához) Kölcsönszerződés száma: Ügyintéző neve: JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához) amely létrejött egyrészről a Szabolcs Takarékszövetkezet

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Otthonteremtési kamattámogatással nyújtott hitel: A mindenkor hatályos 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján nyújtott hitel / kölcsön.

Otthonteremtési kamattámogatással nyújtott hitel: A mindenkor hatályos 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján nyújtott hitel / kölcsön. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK II. PIACI JELZÁLOGHITELEKRE ÉS OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSSAL NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEKRE VONATKOZÓ KÖLCSÖN- ÉS ZÁLOGSZERZŐDÉSHEZ A jelen Általános Szerződési Feltételek

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008.(X.18.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Vállalkozás Forrásbevonás Az eredményszerzés érdekében végzett rendszeres gazdasági tevékenység, melynek célja a profitszerzés.

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Mi a magáncsőd? A magáncsőd vagy családi csődvédelem, illetve az adósságrendezési eljárás szinonim szavak,

Részletesebben

A) Rész VAGYONI NYILATKOZAT I. Ingatlanok 2

A) Rész VAGYONI NYILATKOZAT I. Ingatlanok 2 Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete az első lakást szerző fiatal házasok támogatásáról, valamint a helyi önkormányzat lakásvásárlási, lakásépítési támogatásáról szóló 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 8/2005.(IV.20.) kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete

Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Telekgerendás Község Önkormányzat

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

I n g a t l a n v á s á r l á s h o z

I n g a t l a n v á s á r l á s h o z Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Cenzúraszám: Kölcsönszám: K Ö L C S Ö N S Z E R Z Ő D É S I n g a t l a n v á s á r l á s h o z amely egyrészről a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet

Részletesebben

Biztosíték felajánlási nyilatkozat az utófinanszírozásra vonatkozóan

Biztosíték felajánlási nyilatkozat az utófinanszírozásra vonatkozóan 1. számú melléklet Biztosíték felajánlási nyilatkozat az utófinanszírozásra vonatkozóan Kérjük a választott biztosítéknak megfelelő pontot kitölteni és a kitöltésre nem került részeket kihúzni. 1.) Zálogjog

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

Melléklet a 2000. évi XCVI. törvényhez

Melléklet a 2000. évi XCVI. törvényhez Melléklet a 2000. évi XCVI. törvényhez Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas-

Részletesebben

Magáncsőd - Gyakran Ismétlődő Kérdések

Magáncsőd - Gyakran Ismétlődő Kérdések Magáncsőd - Gyakran Ismétlődő Kérdések 1. Milyen feltételek esetén jogosult valaki az eljárásban történő részvételre? Több együttes feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy adós az eljárást kezdeményezhesse,

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

módosító javaslato t

módosító javaslato t tjrszágyísils hivatala,ci.át*lyszái?t : / (L Érk4aett : 2012 JÚN O 4, Országgyűlési Képvisel ő Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Helyben T/7417/ Módosító javaslat Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály

Részletesebben

ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2005. /II.25./ számú rendelete

ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2005. /II.25./ számú rendelete ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2005. /II.25./ számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Értény Község

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (X.31.) RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hegyesd község Önkormányzata KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (X.31.) RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hegyesd község Önkormányzata KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (X.31.) RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

PannonHitel Pénzügyi Zrt. PÉNZKÖLCSÖN-NYÚJTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KKV SZEKTOR SZEREPLŐI SZÁMÁRA

PannonHitel Pénzügyi Zrt. PÉNZKÖLCSÖN-NYÚJTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KKV SZEKTOR SZEREPLŐI SZÁMÁRA PannonHitel Pénzügyi Zrt. PÉNZKÖLCSÖN-NYÚJTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KKV SZEKTOR SZEREPLŐI SZÁMÁRA Hatályos: 2014. március 15. napjától - 1 - I. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007.(XI.12.) számú rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007.(XI.12.) számú rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007.(XI.12.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Sorszám: TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Közbeszerzési tanácsadás szolgáltatáscsomag Tanácsadás telefonon, írásban, személyesen, valamint előadások és kiadványok formájában. Vevőszolgálati Iroda: Közbeszerzési

Részletesebben

Hejőkürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (XI. 15.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hejőkürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (XI. 15.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hejőkürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (XI. 15.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hejőkürt Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:...

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:... SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) A Nemzeti Eszközkezelő tölti ki! Iktatószám:.../.../.../110001 A pénzügyi intézmény tölti ki! Benyújtás dátuma:...év...hó nap Pénzügyi intézmény neve: Alulírott (név):...

Részletesebben

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:...

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:... SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) A Nemzeti Eszközkezelő tölti ki! Iktatószám: [BE]/.../.../201.../1101 A pénzügyi intézmény tölti ki! Benyújtás dátuma: Pénzügyi intézmény neve:...év...hó nap Alulírott (név):...

Részletesebben

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115.

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115. Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak

Részletesebben

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Dr. Hegedűs Annamária A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv A Magyar Közlöny 57. számában hirdették ki az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről,

Részletesebben

A támogatás, támogatási formánként egy alkalommal vehető igénybe, a két támogatási forma együttesen is megállapítható.

A támogatás, támogatási formánként egy alkalommal vehető igénybe, a két támogatási forma együttesen is megállapítható. KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) önkormányzati rendelete a lakásépítés és lakásvásárlás önkormányzati támogatásának rendjéről szóló 15/2010. (IV. 16.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (IV.1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (IV.1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (IV.1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei

Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei 1. Általános rendelkezések A jelen alapbiztosítás feltételeiben nem rendezett kérdésekben az ÁB-AEGON Általános Biztosító

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2005./III. 8./ számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

24/2002. (VII. 18.) Belváros Lipótváros Önkormányzati rendelet

24/2002. (VII. 18.) Belváros Lipótváros Önkormányzati rendelet 24/2002. (VII. 18.) Belváros Lipótváros Önkormányzati rendelet az Önkormányzat által lakás vásárlásához, illetve tetőtér beépítéshez nyújtott kamatmentes kölcsön feltételeiről Belváros-Lipótváros Budapest

Részletesebben

8/2007. (VIII. 23.) RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON 2.

8/2007. (VIII. 23.) RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON 2. PÁPATESZÉR ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. (VIII. 23.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL Pápateszér Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület)

Részletesebben

THEMIS. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata. 2007. december THEMIS THEMIS

THEMIS. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata. 2007. december THEMIS THEMIS THEMIS THEMIS THEMIS Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata 2007. december 2 Themis: Az ELTE ÁLLAM- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata A Szerkesztőség

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2012.(VI.7.) Önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL

Részletesebben

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. További információért keressen minket:

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. További információért keressen minket: Hírlevél 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. Tartalom Adómentes munkáltatói lakáscélú ú hitel 2014. április 4-án hatályba lépett a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú

Részletesebben

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE)

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE) M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE) mely létrejött egyrészről DHANVANTARI Kereskedelmi és

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi amely létrejött egyrészről a Takarék Alapkezelő Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045577, adószám:

Részletesebben

Kölcsön Kölcsön Törlesztő Adós által Jogcím összege futamideje részletek fizetendő Ft év száma havi részlet Ft

Kölcsön Kölcsön Törlesztő Adós által Jogcím összege futamideje részletek fizetendő Ft év száma havi részlet Ft K Ö L C S Ö N S Z E R Z Ő D É S Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Cenzúraszám: Kölcsönszám: Amelyet egyrészről a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet (4465. Rakamaz Szent István út 25.,

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzat 15/2009.(IX.04.) rendeletével módosított 17/2000. (VII. 27.) számú rendelete

Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzat 15/2009.(IX.04.) rendeletével módosított 17/2000. (VII. 27.) számú rendelete Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzat 15/2009.(IX.04.) rendeletével módosított 17/2000. (VII. 27.) számú rendelete ár- és belvíz által keletkezett károk enyhítésének szabályozására Rákóczifalva Város Önkormányzatának

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

1. lap Melléklet a 2000. évi XCVI. Törvényhez 1 Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban

Részletesebben

I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁS RENDSZERE... 7 II. A LAKÁSHITEL-IGÉNYLÉS FOLYAMATA... 13

I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁS RENDSZERE... 7 II. A LAKÁSHITEL-IGÉNYLÉS FOLYAMATA... 13 Drr.. Pettrruska Ferrenc L A K Á S H I T E L K A L A U Z I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁS RENDSZERE... 7 1. Banki hitelek...8 2. Lakás-takarékpénztár...8 3. Speciális életbiztosítás...8 4. Vásárlói csoportok (klubok)...9

Részletesebben

. számú előterjesztés

. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je ~~)G. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a telekadóról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről (egységes szerkezetben a 24/2010.(XI.22.) rendelettel) Mátészalka Város

Részletesebben

ÉSZERVÉTELEK ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK

ÉSZERVÉTELEK ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2. számú Melléklet ÉSZERVÉTELEK ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK Páty Község Önkormányzata és Kovács Bence János között kötend- Keretbiztosítéki Ingatlan Jelzálogszerz-dés elnevezés3 szerz-désre vonatkozóan I.

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

HITELSZERZŐDÉS bankszámla-hitelkeret igénybevételéhez A szerződő felek

HITELSZERZŐDÉS bankszámla-hitelkeret igénybevételéhez A szerződő felek 14. sz. melléklet Cenzúraszám: HITELSZERZŐDÉS bankszámla-hitelkeret igénybevételéhez A szerződő felek: egyrészről a Rétköz Takarékszövetkezet (cím: 4600 Kisvárda, Szent László út 68, cégjegyzékszám: 15-02-050264

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS lakásvásárlási célú, forintban nyújtandó kölcsönről

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS lakásvásárlási célú, forintban nyújtandó kölcsönről KÖLCSÖNSZERZŐDÉS lakásvásárlási célú, forintban nyújtandó kölcsönről A kölcsön típusa: A kölcsön típusa: Aktív-kedvezmény akció Az ügyletet lebonyolító bankfiók neve, címe:, A bankfiók kódja: A kölcsön

Részletesebben

Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület. 19 /1995.(XII.01.)KT. számú. r e n d e l e t e

Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület. 19 /1995.(XII.01.)KT. számú. r e n d e l e t e Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület 19 /1995.(XII.01.)KT. számú r e n d e l e t e Önkormányzati lakások elidegenítésének szabályairól (egységes szerkezetben a módosító 20/1996. (VIII.6.)

Részletesebben

Budapest, 2012. január 31.

Budapest, 2012. január 31. 1 Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdeségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára A

Részletesebben