Tartalom. JÓ, HA TUDJUK A szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról ( oldal) A gyulai céhmesterek utódai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. JÓ, HA TUDJUK A szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról (24-25. oldal) A gyulai céhmesterek utódai"

Átírás

1

2

3 Tartalom Átalakuló érdekegyeztetés Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) legfontosabb céljaként azt jelölte meg, hogy 2014-ben Magyarország legyen Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét kínáló országa. Egyéb társadalmi szervezetek és intézmények mellett az IPOSZ mint a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legjelentõsebb érdekképviselete szintén helyet kapott ebben a magas presztízsû konzultatív fórumban. Az NGTT elsõ ülésére október 11-én került sor. Az alakuló ülésrõl, a felvetett témákról és az NGTT elõtt álló kihívásokról lapunk Szûcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét kérdezte. (2-3 oldal) A gyulai céhmesterek utódai A kötet olvasása során az ember rájön, hogy a megszólítottak számára legnagyobb érték a szakmai alázat, a maximalizmus és a lokálpatriotizmus. Ennél fogva akár kötelezõ olvasmány is lehetne a fiatalság számára, hogy jó példát lássanak, hogy minél többen ismerkedjenek meg ezekkel az értékekkel. (13. oldal) JÓ, HA TUDJUK A szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról ( oldal) Új javaslatok az Országgyûlés elõtt (26. oldal) A devizahitellel összefüggõ jogszabályváltozások (30. oldal) Télváró tanácsok autósoknak (32. oldal) Közelebb a gyakorlathoz A szakképzés és a felnõttképzés az egész oktatási rendszerrel együtt átalakulóban van, ezt több új törvény kidolgozása jelzi. A téma fontosságára való tekintettel az IPOSZ a közelmúltban két konferenciát is rendezett Budapesten. Az egyiket október 25-én az ipartestületek ügyvezetõinek, a másodikat november 8-án az iparos vezetõk számára. E két tanácskozásról a 4-8. oldalon közlünk összefoglalót. Az Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Elnöksége december 8-án 11 órára hívta össze az IPOSZ XXV. Közgyûlését. Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt A tanácskozás napirendjén szerepel: az IPOSZ május 24-i közgyûlése óta eltelt idõszak értékelése a gazdálkodást és a mûködést illetõen, valamint a évi költségvetési terv sarokszámainak ismertetése, az IPOSZ Felügyelõ Bizottságának tájékoztatója a május 24-i közgyûlés óta végzett munkájáról, valamint az eltelt idõszak értékelése az érdekképviseleti munka és a személyi képviseleti kérdések tekintetében. 1

4 Szövetségünk életébõl? Elnök úr, az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) örökébe lépõ Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) mennyire volt biztosra vehetõ az IPOSZ képviselete? A magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legnagyobb érdekképviseleteként kellett-e pályáznia az IPOSZ-nak a tagságra, vagy pedig a kormányzat automatikusan elismerte azt a szakértõi munkát, amelyet az IPOSZ az elmúlt bõ 20 évben kifejtett? Az IPOSZ részvétele az NGTT-ben nem volt kérdéses. A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek nevesítve tagjai a tanácsnak. A gazdasági oldalon ezek az OÉT törvény alapján egyszer már megmérettetett szervezetek, közöttük az IPOSZ, valamint az MKIK, az Agrárkamara és a magyarországi külföldi vegyes kamarák egy képviselõje. A törvény lehetõvé teszi bizonyos paramétereknek, feltételeknek való megfelelés esetén más tagoknak a felvételét is. Ezekrõl az egyes oldalak maguk döntenek. A gazdasági oldalra bejelentkezett négy szervezet közül egyet vettünk fel tagjaink közé, nevezetesen a Versenyképességi Tanácsot.? Mi volt az alakuló ülés legfontosabb témája? Átalakuló érdekegyeztetés Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) legfontosabb céljaként azt jelölte meg, hogy 2014-ben Magyarország legyen Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét kínáló országa. Egyéb társadalmi szervezetek és intézmények mellett az IPOSZ mint a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legjelentõsebb érdekképviselete szintén helyet kapott ebben a magas presztízsû konzultatív fórumban. Az NGTT elsõ ülésére október 11-én került sor. Az alakuló ülésrõl, a felvetett témákról és az NGTT elõtt álló kihívásokról kérdeztük Szûcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét. Orbán Viktor kormányfõ a munkaadói szervezetek képviselõinek gyûrûjében az NGTT elsõ ülésén. Horváth Péter Gyula fotója elõször a Magyar Hírlapban jelent meg Az alakuló ülés legfõbb témája a gazdaság és társadalom jelenlegi helyzetének átfogó ismertetése legfontosabb problémákról volt. Az alakuló ülés a Parlamentben a sajtó számára nyílt üléssel kezdõdött. Ezen a nyilvánosság is megismerhette Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter értékelését. Az ezt követõ zárt ülésen a NGTT-t alkotó öt oldal képviselõinek, tagjainak nyílt lehetõsége az új szervezettel való mûködésrõl kialakított vélemények kifejtésére. Szóba került a Szervezeti Mûködési Szabályzat megalkotása, a évi munkaterv kialakítása, a rendszer munka feltételeinek megteremtése. De azért szóba kerültek a képviselõk részérõl a tagsági körüket érintõ gondok, problémák. Ennek során sikerült az IPOSZ tagvállalkozásokat is érintõ Az NGTT struktúráján belül hol helyezkedik el az IPOSZ? A munkaadói oldal lenne a megszokott válasz, azonban a civil szervezetek és az egyházak bekerülésével ez már korántsem ennyire egyértelmû. Kik az IPOSZ partnerei a gazdaságszervezési és a foglalkoztatáspolitikai témákban? Milyen gyakorisággal kerül majd sor az NGTT-ülésekre? Az NGTT felépítése röviden a következõ: Az NGTT-ben öt csoport van. A gazdaságot, a munkavállalókat, a civil szervezeteket, a tudományt és az egyházakat képviselõ szervezetek és azok képviselõi. A munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban létrehozott titkárság szervezi, a költ- szólnom.? 2

5 Szövetségünk életébõl ségvetésben erre egy meghatározott összeget különítettek el. A kormányzati struktúrában ennek a minisztériumnak egy helyettes államtitkára, Latorczai Csaba a felelõse. Már a törvény megalkotása során jeleztük, hogy szerintünk az NGTT-nek leggyengébb pontja, hogy a kormányzat nem vesz részt csak a feltételeket biztosítja a tanács munkájában. Dekraláltan is a NGTT nem a szociális dialógus színtere, hanem a társadalmi párbeszédé. Kormányzatokon is átnyúló fejlesztési, az ország mûködésének irányait meghatározó tervek kidolgozásában való közremûködés a feladatunk.? Milyen jogosultságokkal rendelkezik ez a testület? Mivel az OÉT-tel ellentétben az NGTT-nek nem tagja a kormány, ezért olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy ezen a fórumon valójában nem is alakulhat ki olyan érdemi megállapodással járó társadalmi párbeszéd, amely hozzájárulna a szociális béke fenntartásához. Mi errõl az Ön véleménye? Mint már jeleztem, az NGTT valóban abban különbözik az OÉT-tõl, hogy abban a szervezetben a triparti érdekegyeztetés folyt, aminek három oldala: a munkaadók, munkavállalók és a kormány a szociális dialógust mûvelték azzal, hogy a munkavilágának szabályai a megalkotásánál mindhárom fél számára betartható, mûködtethetõ legyen. Megállapodások és ajánlások formájában rögzítette a kialkudott álláspontokat. Ezzel döntõen hozzájárult a munka-tõke-béke, ezáltal a társadalmi béke megteremtéséhez. Most ez a jogosítvány az OÉT megszûnésével megszûnt. Véleményem szerint már nagyon rövid idõn belül érezni fogja mindenki ennek a hiányát, negatív hatását. El szeretnénk érni a gazdasági oldal és a munkavállalói oldal közösen, hogy az NGTT-n belül egy versenyszféra mûködési feltételeit tárgyaló bizottság, albizottság jöjjön létre a két oldal részvételével, és ehhez várnánk a kormányzati részvételt is, hogy a hiányzó triparti párbeszéd beinduljon. Ha ez nem sikerül, akkor gondolkodni kell egy más nevû, de ezen céloknak megfelelõ fórum kialakításáról.? Az IPOSZ a közeljövõben milyen kérdések megvitatását kívánja felvetni az NGTT-ben? Ez attól függ, hogy milyen gyorsan születik meg a Szervezeti Mûködési Szabályzat és a évi munkaterv. A fenti kérdésekre adott válaszaim jelzik, hogy még sok bizonytalanság van az NGTT mûködésének jogosítványai, céljai kialakulásában. Nem mondunk le arról, hogy a magyar családi-, mikroés kisvállalkozások gazdasági, társadalom formáló és nemzetépítõ munkája ne legyen teljes mértékben elismerve, a távlatos tervekbe ne kerüljön be, mint a nemzeti középosztályt megtestesítõ gazdasági és társadalmi erõ. De megéljük a hónapot, ha megérjük a holnapot elv alapján folyamatosan keressük azokat az egyeztetési lehetõségeket, kormánnyal, minisztériumokkal, parlamenttel, amiben a napi mûködés gazdaságos feltételeit meg tudjuk teremteni. Köszönjük válaszait. A Magyar Kézmûvesség Napja ünnepségen Szöllõsi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára, magyar kkvnagykövet kijelentette: az országnak szüksége van az iparosokra, a kis- és középvállalkozásokra, és ezt a kormány intézkedései is tükrözik. A kormány kkv-kat segítõ intézkedései között példaként említette, hogy már az elsõ gazdasági akciótervben csökkent a társasági adó mértéke, eltörölték a kisadókat, és kibõvítették a Széchenyi Kártya programot. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv kitörési pontjai a foglalkoztatás bõvítését szolgálják, és a vállalkozásfejlesztési prioritásban az iparosok számára is egyszerûbben hozzáférhetõ pályázati lehetõségek állnak rendelkezésre. Az országos elnökség ünnepi ülésén résztvevõk elfogadták, hogy felhívással fordulnak a kormányhoz. Ebben megfogalmazták: egyetértésben a kormány kkv-kat támogató gazdaságpolitikájával, a hazai tulajdonú bankok védelmével, azt kérik, a kormány hajtsa végre a korábban bejelentett, a takarékszövetkezeti bankok feltõkésítésére szolgáló 100 milliárd forint állami tõkeemelést, mert ezzel lehetõvé teszi a bankrendszer e részénél a nagyobb forráskihelyezést. Ezen túlmenõen az IPOSZ azt is kéri a kormánytól, hogy a devizahitelesek problémájának rendezésekor vegye figyelembe: a családi és mikro vállalkozások egy része devizahitelekbõl, olykor lakossági kölcsön formájában fejlesztette telephelyét. 3

6 Szakképzés 4 KÖZELEBB A GYAKORLATHOZ A szakképzés jövõje A szakképzés és a felnõttképzés az egész oktatási rendszerrel együtt átalakulóban van, ezt több új törvény kidolgozása jelzi. A téma fontosságára való tekintettel az IPOSZ a közelmúltban két konferenciát is rendezett Budapesten. Az egyiket október 25-én az ipartestületek ügyvezetõinek, a másodikat november 8-án az iparos vezetõk számára. Az alábbiakban e két tanácskozásról adunk összefoglalót. Szûcs György elnök rövid köszöntõje után Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzési és felnõttképzési fõosztályának vezetõje ismertette az új szakképzési törvény legfontosabb elemeit. A foglalkoztatás mai helyzetét elemezve elmondta: a ráta 55,8 százalékos szintje (a évesek körében) igen alacsony nálunk, mintegy 8,5 százalékponttal marad el az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagától. A szakképzés helyzete, az iskolai szerkezet sem megfelelõ. Az átalakítás eredményeként azt szeretnék elérni, hogy a szakiskolások száma az adott korosztály mostani 25 százalékáról 35-re emelkedjék, a szakközépiskolásoké maradhatna a mostani 40 százalékon, míg a gimnáziumba járók számaránya 35-rõl 25 százalékra mérséklõdne. A szakiskolai képzés a 9. évtõl kezdõdik majd, a munkahelyi képzés a 10. évtõl. Ez után két év alatt lehet majd érettségit szerezni, és csak négy tárgyból kell vizsgázni, ötödikként elismerik majd a szakképzettséget. A szakirányú továbbtanulást nem kötik majd feltétlenül érettségihez, például egy mestervizsgázott kõmûves építésztechnikus lehet. A szakközépiskolákban a 12. osztály végén szakmai vizsgát lehet tenni egy nem OKJ-s tárgyból, az érettségihez kötött OKJ-s végzettséget pedig 2 helyett egy év helyett meg lehet majd szerezni. A tanulószerzõdések alapelve a duális képzés, célja pedig a kis- és középvállalkozói szektor erõsítése. Az új koncepciót a kamarákkal együtt alakították ki úgy, hogy a felelõsségi körök világossá váljanak. Az iskolákkal való együttmûködésben, az ellenõrzésben a kamaráké a fõszerep. Újdonság még, hogy ezután szociális és egészségügyi szakmák is bevonhatók lesznek, így például kórházakkal is együtt lehet mûködni. A finanszírozásról, a költségek visszaigénylésérõl az elõadó elmondta: ma öt jogcímen lehet visszaigényelni, de ez rendkívül nagy adminisztrációval jár. A kamara javaslata alapján ez egyszerûsödni fog. Az egyes szakmákat kategorizálták (például ráfordítás vagy hiányszakma szerint), ennek alapján szorzókat alakítottak ki, amelyek szerint szakmacsoportonként évi fix, normatív támogatást lehet kapni, havonkénti lebontásban. Az összeg saját felelõsségre, szabadon felhasználható, de ezt a kamara ellenõrzi majd. Az is fontos elv volt, hogy ne mindenki lehessen szakmunkás. Akik erre (még) nem alkalmasak, az õ számukra a szakképzés elõtt felzárkóztató (úgynevezett híd-) programok indulnak. A szakmai vizsga komplex lesz, minden képzõhelyen azonos követelményekkel. További fontos lépés a jelenleg túlspecializált Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása, egyszerûsítése. Ezt a munkát szintén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezette. Célja a szélesebb alapszakmák kialakítása úgy, hogy a specializáció késõbb történjék meg. A szakképzésben kötelezõ alaptantervet vezetnek be, az MKIK közremûködésével (az érdekképviseletek bevonása mellett) kerettanterveket adnak ki, ezek 2012 szeptemberétõl lépnek hatályba. A gyakorlati képzésben a teljes felelõsséget a gazdálkodó vállalja, az iskolák szerepe ebben megszûnik. A cél az, hogy a szakképzést a gazdaság irányítsa. A gazdálkodó ha kell segítséget is bevonhat, ha egyedül nem képes mindent megtanítani; emellett az iskolai tanmûhelybe is visszaküldheti a tanulót, például egy adott gép megismerésére. Miért kellett változtatni? A változtatás szükségességét Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója indokolta. Szerinte lejtmenetbe került a szakképzés, rosszul mûködött a rendszer. A lemorzsolódás mértékét jelzi, hogy 100-ból csak 21 olyan fiatal került ki a rendszerbõl, aki a saját szakmájában tudott elhelyezkedni. A , 19 éves fiatal negyede szakmunkás végzettségnél kevesebbel hagyta el az iskolát. A évesek munkanélküliségi aránya 8 általános iskolai vég-

7 Szakképzés zettség alatt 75, nyolc általánossal 41, szakmunkásként 25 százalékos. A gondok orvoslására a kormány és a kamara szakképzési keret-megállapodást kötött. 46 szakmát vizsgáltak meg, ennek alapján a legfontosabb tennivalók: a gyakorlati óraszámok növelése (50 százalékkal); a záróvizsgáztatás átalakítása (4-5 nap helyett 2 nap); az OKJrendszer ésszerûsítése, egyszerûsítése; a szakmák számának felére csökkentése; valamint a gazdálkodók érdekeltségének megteremtése, a képzési hajlandóság növelése. Az új rendszerû szakképzést már ez év szeptemberétõl alkalmazzák tanulónál, a következõ tanévtõl pedig már kötelezõvé és egységessé válik a 8+3 éves szakképzés, kifutó rendszerben megszûnik a 2+2- es és az elõrehozott 3 éves képzés. A tanulók 17 éves korukra szakmát kapnak, csökken a lemorzsolódás, és magasabb lehet a létszám a csökkenõ demográfiai adatok ellenére is. A szakközépiskolákban 19 profilú képzés lesz, a végén a hallgatók TEÁOR-képzettséget szerezhetnek, de technikusi képesítés is további egy év alatt elérhetõ. A felsõfokú szakképzés átkerül a felsõoktatásba. Az OKJ-rendszer átalakításának célja, hogy széles alapozású, konvertálható szakmák jöjjenek létre. Eddig 429 alap-szakképesítés volt, 2734 modul, túlburjánzó elágazásokkal. A gazdálkodók érdekeltségének növelése érdekében az MKIK széles körû felmérést végzett 1700 gazdálkodó megkérdezésével. A tanulóképzés legfõbb akadályaként 41 százalékuk a túlzott bürokráciát nevezte meg, a 2. helyre az elõfinanszírozás került, a 3. ok, hogy a költségek nem térülnek meg, a 4. a tanulók munkamorálja, az 5. a lógás, hiányzás. A jövõben a tanulószerzõdés megszegése pénzelvonással járhat, de akár rendkívüli felmondással is megszüntethetõ lesz. Szervezeti átalakítások A Foglalkoztatási Hivatal (FH) szakmai fõigazgató-helyettese, Bálint István bejelentette: 2012 január 1-jétõl jelentõs szervezeti változások várhatók. A Munkaügyi Hivatalokat a megyei kormányhivatalokba integrálják, a regionális szervezetek megyeivé alakulnak át. A jövõ év elejétõl a megalakuló Munkaügyi Hivatalban vonják össze a Foglalkoztatási Hivatalt, a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetet (NSZFI) és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõséget (OMMF). Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy míg a foglalkoztatásban az EU utolsó helyén állunk, az inaktivitási rátában vezetünk (40 százalék, az uniós 29-cel szemben). A regisztrált munkanélküliek száma 540 ezer, jelentõs regionális és területi eltérésekkel. A fiatalok, a pályakezdõk elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek, az idõsek, az alacsony végzettségûek pedig kiszorulnak a munkaerõpiacról. Mindemellett bizonyos szakmákban munkaerõ-hiány tapasztalható. A foglalkoztatási ráta az alapvagy ennél is alacsonyabb végzettségûeknél 23, a szakmunkásoknál 67,5, a felsõfokúaknál 80 százalék felett van. A fõbb gondok közé sorolta, hogy kevés a bejelentett állás, nincs megbízható munkaerõ-piaci elõrejelzés, a szakképzés nem felel meg a keresletnek, alacsony az álláskeresési aktivitás, mérsékelt a mobilitás, és gondok vannak az információáramlással (fõként a mikro- és családi vállalkozások esetében, hiába van honlapjuk). Pedig tette hozzá fõ partnerük a munkaadó. A megoldási lehetõségek között említette az elõadó az érintettek közötti szorosabb együttmûködést, a pályaorientációt, az elõrejelzések eredményességének fokozását, a felnõttoktatási rendszer kereslethez történõ igazítását, a gyakorlati képzõhelyek számának bõvítését a munkaadóknál. A hallgatók kiválasztásába is szívesen bevonják az igénylõ partnereket, ha elõre jelzik, mire/kire van szükségük. Partnerség, közös gondolkodás kell ahhoz, hogy a 3,7-bõl 4,7 millió foglalkoztatott legyen. Szakképzési koncepció Az NSZFI fõigazgatója, Modláné Görgényi Ildikó megerõsítette, hogy intézményük január 1-jétõl a Munkaügyi Hivatal részévé válik, de már november 1-jétõl kormányzati hivatalként mûködik. A szakképzési koncepció elkészült, megtalálható a honlapjukon ( Az iskolaszerkezet átalakul: a szakiskola 3 éves lesz, a 9. osztálytól kezdõdik (az IPOSZ ezt már régóta sürgeti); a 2+2 éves forma kifutóban van. Az is régi igény, hogy ne a leggyengébbek menjenek szakiskolába. Ezen segítenek a Híd-programok: ha a felvételin valaki nem felelt meg, egy évig felzárkózhat, de ez ismételhetõ. A felnõttképzés 16 éves kortól lehetséges, de 21 éves kor felett kizárólagos. A tanulószerzõdés kiemelt szerepet kap, a szakiskolákban a 10., a szakközépiskolákban a 13. év- (folytatás a 6. oldalon) 5

8 Szakképzés A szakképzés jövõje 6 (folytatás az 5. oldalról) folyamtól alkalmazható. A tanulószerzõdések száma egyébként szépen gyarapodott: míg ben csak 8300-at, 2010-ben már 38 ezret tartottak nyilván. Az OKJ-nál az eddigi alapok megmaradtak, de egyszerûbb lett a rendszer. A változtatás szakmai részét az MKIK irányítja, de az NSZFI segít a jogszabályi összecsiszolásban. A felsõfokú szakképzés átkerült a felsõoktatásba. A szakközépiskolák ágazati irányok szerint szervezõdnek, a megcélzott munkakör pontos megjelölésével, lehetõvé téve az átjárhatóságot több irányba. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok megyei központba szervezõdnek, és feladataik egységesebbé válnak. A szakmai vizsgáztatás rendjérõl és az eddiginél hatékonyabb ellenõrzésrõl a kamara és a tárca fog megállapodni. Vendég az államtitkár A november 8-ai konferencia elsõ elõadója Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára volt (egy nappal az elõtt, hogy az Országgyûlésben lezajlott a szakképzési hozzájárulási törvény általános vitája, és hogy a kormány ugyanezen a napon, november 9-én elfogadta a szakképzési törvényjavaslatot, amelyet november 11-én benyújtottak az Országgyûlésnek. Mindkét törvényjavaslat megtalálható a honlapon az Irományok alpontban a szerk.). A résztvevõk tehát a legfrissebb információkat hallhatták az államtitkártól, aki mindenek elõtt felhívta a figyelmet: a legnagyobb gond a foglalkoztatás alacsony szintje, ami nem azonos a munkanélküliségi rátával (míg az elõbbiben a legrosszabbul állunk az Európai Unióban, az utóbbi alig haladja meg az uniós átlagot). Ráadásul az 55,8 százalék körüli foglalkoztatási ráta, amely 8,5 százalékponttal marad el az uniós átlagtól, (míg a munkanélküliség 10,9-es aránya csak 1,3 százalékkal), igen nagy területi, korosztályi, végzettségi és egyéb különbségeket takar. A éves korosztály 37,4 százaléka inaktív, és 125 ezren vannak, akik több mint 2 éve munkanélküliek. Míg a évesek foglalkoztatási rátája azonos az uniós átlaggal, az ennél fiatalabbaknál és idõsebbeknél gondok vannak. Ugyanakkor míg a szakképzetlenek nehezen találnak munkát (a korábbi szociális ellátó rendszer nem is ösztönzött munkavállalásra), egyes szakmákban munkaerõ-hiány tapasztalható. Új törvények Az iskolai rendszerû szakképzésrõl szólva az államtitkár megállapította: ma hosszú, 4-5 éves a képzés, de az elsõ két évben nem tanítják a szakmát, nagy a lemorzsolódás. Az OKJ-s bizonyítvány csak elméletileg teszi alkalmassá a munkavégzésre azt, aki iskolai tanmûhelyben és nem munkahelyen tanulja a gyakorlatot. Vannak szakmaszerkezeti problémák is: nem a gazdasági igényeinek megfelelõen történik a képzés. A TISZK-rendszer nem elég hatékony és rugalmas, az RFKB-döntések pedig sok esetben nem eléggé megalapozottak. Az átalakítás fõbb elemei: a legtöbb szakmában 3 éves képzés; elméleti és gyakorlati (duális) oktatás az elsõ évtõl; az OKJ átdolgozása, a szakmaszámok csökkentése; kötelezõ kerettantervek; a tanulószerzõdések újraszabályozása és bõvítése; hatékony és szabályozott pályaorientáció; továbbá kötelezõ, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer. A célok közé tartozik, hogy az alapképzésbõl olyan fiatalok kerüljenek ki, akiknek valóban megvan az alapképzettségük, és a szakképzésnél ne a maradékelv érvényesüljön. A komplex szakmunkásvizsgáknál azt tervezik, hogy ezek ne legyenek 1-2 napnál hosszabbak. A szakképzési hozzájárulási törvényrõl az államtitkár elmondta, ennek célja, hogy a nappali oktatásban tanulók képzéséhez járuljon hozzá. A tanulószerzõdések mostani, csaknem 40 ezres számát szeretnék megkétszerezni. Fontos lesz a gyakorlati képzésben részt vevõ vállalkozások adminisztrációjának csökkentése, a differenciált normatíva bevezetése a tanulószerzõdések esetén (ezt a kamarával együtt dolgozták ki), a költségelszámolás pedig egy csatornán (a NAV-on) keresztül történjék (eddig az NSZFI útján is lehetett), méghozzá havonta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzeket gyakran nem az adott célra használták fel, és ezen változtatni kell. A saját dolgozók képzése alapvetõen uniós forrásból történhet majd. Úgy látják, hogy ezután egyszerûbb, átláthatóbb lesz majd a rendszer, bár bizonyára érdeksérelmekkel is együtt jár.

9 Szakképzés A gazdasági kamarák szerepe nagyobb lesz, de az állam ellenõrzõ szerepe megmarad tette hozzá az államtitkár. A Regionális Fejlesztési és Képzési Központokat (RFKB) megyei szinten szervezik újjá, s az õ döntéseik elfogadása lesz a feltétele a teljes vagy részleges állami támogatásnak. Az állam által támogatott képzések körében érvényesítik majd a gazdaság igényeit. Feladat, ami egyben felelõsség is Sor kerül a TISZK-rendszer átszervezésére is. Ma 86 TISZK létezik, amelyek ötféleképpen mûködhetnek van, amelyik jól, de van olyan is, amely roszszul. A cél az egységes rendszer kialakítása. Mindez nem egy év alatt megy végbe, és függ az önkormányzati rendszer átalakításától (ki lesz a fenntartó), sõt, a köznevelési törvénytõl is. Kérdésre válaszolva az államtitkár azt felelte: a kormány számára fontos, hogy a nemzeti termelés kétharmadát adó kisés középvállalkozói szektor megerõsödjék, s a szakképzésben, a pályaorientációban is számítanak rájuk: ez feladat, de egyben felelõsség is. Ehhez alkalmas vizsgaelnökök és oktatók is szükségesek, akiket illõen meg kellene fizetni. A Munkaerõ-piaci Alap (MPA) szakképzési kerete viszont az idei 33 milliárdról jövõre 23,5 milliárd forintra szûkül, ezért az oktatók jövõre még nem számíthatnak magasabb juttatásra. Ugyanakkor 5000 tanuló számára terveznek gyakornoki évet, utánuk az iskola elvégzése utáni egy évre a vállalkozó támogatásként megkapja bérük és járulékaik 50 százalékát. A gazdasági kamarák helyérõl és szerepérõl Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke tájékoztatta a konferencia résztvevõit. A gazdaság helyzetét értékelve elmondta: véleményük szerint a vállalkozások már elmentek a falig, több terhet már nem képesek elviselni. Utalt a minimálbér emelésére, az adókra, az euró/forint árfolyamra, amely az importálókat sújtja, az önkormányzatok várható adókivetési jogára, és szeretné, ha ezekben az ügyekben az IPOSZ is partnerük lenne. A kamarai törvény szerinte jó lenne, segítene a vállalkozóbarát környezet formálásában, de mivel szinte mindenki ellene van, az idén már nem lesz ilyen törvény. Az oktatásban a kamara komoly szerepet kapott: át kell rendezni az iskolaszerkezetet a szakképzés javára. A duális képzés egyrészt vállalati, munkahelyi szakképzést jelent, míg a közismereti oktatás a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának (NEFMI) hatásköre, õk azonban a jelek szerint vélhetõen a pedagógusok érdekei miatt nem sietnek a megoldással. Az iskolákban rendre és radikális változásra van szükség, s a készülõ szakképzési törvény szellemiségében ezt tükrözi. Három éves duális képzés lesz, jellemzõen vállalati tanmûhelyekben. Kétségtelen, hogy ez a pedagógusoktól hozzáállásuk megváltoztatását igényli. A szintvizsgáztatás, ennek beszámíthatósága megmarad, a delegálás módja még vitatott, de az eddigi 125 szakmában a kamara elnöksége nem változik. Az OKJ rendszerét is a kamara tekinti át, a túlburjánzott rendszert egyszerûsíteni szeretnék, de sok az érdekütközés (az 1306 kimenetnek csak a felét szeretnék megtartani). A struktúrát kidolgozták, hosszú egyeztetés után, kivéve a hatósági jellegû képzést. A szakképzési hozzájárulási törvény differenciált finanszírozást írna elõ, szakmacsoportonként, ezt rendeletben szabályozzák majd, de addig még nagy viták várhatók. A helyzetet súlyosbítja a Szakképzési Alapból jövõ évben bekövetkezõ, nagy mértékû elvonás (a saját dolgozók képzésére például nincs pénz, s a felsõoktatás számára sem lehet majd átutalni). Lesz viszont ösztönzés a gyakorlati tanmûhelyek kialakítására, s ez a kisvállalkozások számára is jó. Felnõttképzési törvény az idén már nem várható, a mesterképzés erõsítése viszont közös igény. Az lenne a cél, hogy 2013-tól tanulót csak mesterfokozattal lehessen nevelni. Már csak az a kérdés, lesz-e elég mester ehhez uniós forrásokat is kell keresni. Az IPOSZ és az MKIK együttmûködését erõsíteni kell, s a kamara készen áll erre. A gyakorlati oktatás, vizsgáztatás, ellenõrzés kérdésében biztosan meg fognak egyezni az érdekképviseletekkel vélte az MKIK alelnöke. S. G. Új intézmények, új feladatok Az idén, július 1-jével megalakult, a korábbi Regionális Képzõ Központokat integráló Türr István Képzõ és Kutató Intézet (TKKI) új feladatairól Köpeczi-Bócz Tamás fõigazgató adott tájékoztatást (a részletek megtekinthetõk az intézmény honlapján), Modláné Görgényi Ildikó, az NSZFI fõigazgatója pedig a leendõ Munkaügyi Hivatalba integrálódó szervezet megmaradó (fõleg hatósági) feladatait ismertette (megtalálható az NSZFI honlapján). 7

10 Szakképzés SZAKMAI BESZÁMOLÓ a vizsgabizottsági tagok delegálási munkáiról, valamint a szerzett tapasztalatainkról december 1. és szeptember 30. között Vizsgabizottsági tagok delegálása a számok tükrében A A fenti idõszakban, 32 szakmában 30. között a szakmai vizsgákra összesen 1027 db a vizsgabizottsági tagok delegálása sikerrel lezajlott. A vizsgáztatások során eddig nem merült fel jelentõs probléma, vizsgabizottsági tagi megbízást bocsátottunk ki, s ez a mennyiség óta a magasan legtöbb. Mint a táblázatból is kitûnik, a legtöbb megbízást, 368 db-ot a kéz- és lábápoló, mûkörömépítõ szakmában és rész-szakképesítéseiben bocsátottuk ki, a legkevesebbet (1-1 db-ot) a cipész és az órás szakmában. Továbbra is jelentõs mennyiségû vizsgát szerveznek a bútorasztalos, a cukrász, a festõ, mázoló és tapétázó, valamint a kozmetikus szakmákban, de emelkedett a vizsgák száma a kályhás szakmában is. Sajnos a kézmûves szakmákban szervezett vizsgák száma ebben az évben sem növekedett. Vizsgabizottsági tagok mivel a vizsgák még zajlanak, elmaradt, illetve felfüggesztett vizsgákról nem lehet érdemi kijelentést tenni. A esztendõben az új vizsgabizottsági tagok felkészítése a vizsgáztatási feladatokra központilag, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetõleg a megyei Kamarák szervezésében történt. Szakképesítés Vizsgák Bõrdíszmûves 5 Bútorasztalos 107 Cipész, cipõkészítõ, cipõjavító 1 Cukrász 118 Fényképész és fotótermék-kereskedõ 9 Festõ, mázoló és tapétázó 106 Hûtõ- és klímaberendezés-szerelõ, karbantartó 54 Ipari alpinista 3 Kályhás 34 Kárpitos 12 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelõ 2 Kéz- és lábápoló, mûkörömépítõ 368 Kozmetikus 176 Könyvkötõ 12 Látszerész és fotócikk-kereskedõ 11 Órás 1 Szíjgyártó és nyerges 4 Üveges és képkeretezõ 1 Vegytisztító, kelmefestõ, mosodás 3 Összesen

11 Meghívó A vizsgabizottsági pályázatok száma az elmúlt években drámaian csökkent, míg 2008-ban 66 db 2009-ben 22 db, 2010-ben 13 db, 2011-ben már csak 10 db vizsgabizottsági tagi pályázat érkezett be. A szakértõi adatbázis még mindig további bõvítésre szorul, ezért az Ipartestületi hálózat figyelmét ismételten felhívjuk a vizsgabizottsági pályázat fontosságára, annak érdekében, hogy a szakértõi adatbázis régiónként arányosan bõvüljön. A gazdasági érdekképviseletek közös szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történõ felvételre irányuló pályázat továbbra is elérhetõ az IPOSZ honlapján ( az IPOSZ Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján ( az érdekképviseletek közös adatbázisának ( honlapján regisztráció nélkül is. A vizsgabizottsági tagi megbízások kibocsátása során a vizsgabizottsági tagok részérõl nagyfokú rugalmasságot, tenni akarást és szakmaszeretetet tapasztaltunk, amelyért ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni. Fentiek tükrében szeretnénk a jövõben is az eddigi vizsgadelegálási munkánkat hasonló eredményességgel folytatni. Varró Zsuzsanna IPOSZ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgató december 6. és január 15. között ismét a fõváros egyik legszebb, leghangulatosabb helyszínén: a városligeti Vajdahunyadvárban, a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban látható a BETLEHEMI JÁSZOL-kiállítás! A 18. alkalommal megrendezendõ kiállításra A Magyar Kézmûvességért Alapítvány az IPOSZ-szal, a BKIK Kézmûipari Tagozatával és a Ciszterci Egyházközséggel együttmûködve nyílt pályázatot hirdetett, amire hazai és határon túli magyar kézmûvesek, tárgyalkotó népmûvészek és kézmûves iparmûvészek, hivatásos és mûkedvelõ alkotók, egyéni pályázók és közösségek egyaránt jelentkezhettek. Pályázni a betlehemi jelenet szereplõit ábrázoló, a betlehemezés népszokásait megörökítõ, illetve az adventhez, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, természetes alapanyagok felhasználásával készült alkotásokkal lehetett. A kiállítás anyagát immár 10. alkalommal idén is színes fotóalbumban örökíti meg az Alapítvány, ami a december 12- ei ünnepélyes eredményhirdetésre jelenik meg, és a kiállítás idõtartama alatt a helyszínen megvásárolható lesz. A különleges karácsonyi ajándéknak is számító Betlehemi képeskönyvben minden kiállító 1-1 alkotása szerepelni fog. További információ Gergely Imrétõl, az alapítvány titkárától kapható. Tel: 06-1/ ; 06-30/ ; amka@chello.hu Honlap: 9

12 Ipartestületek JÁTÉK, MUNKA, SZÓRAKOZÁS Idõutazás kicsiknek és nagyoknak, a kézmûves mesterségek, kézmûves foglalkozások és az iparosság egy kicsiny világában, Szentendrén A magyar kézmûvesség, iparosság tagjai ezer éve ebben a hazában mindig ott voltak, ahol dolgozni kellett, kétkezi munkával, alkotó és teremtõ fantáziával, a munka és a közösség iránti alázattal. Ott álltak a haladás törekvései mellett, gyermekeik ott voltak a magyarság sorsát irányító vezetõk soraiban, munkájuk nyomait õrzik történelmi emlékeink, épületeink, ékszereink, ruháink, könyveink, a minket körülvevõ megszámlálhatatlan tárgy. Joggal mondhatjuk tehát ki, hogy ez a múlt büszkeséggel tölthet el bennünket. Kiállításunkat figyelem felkeltési céllal rendeztük, a pályaválasztási rendezvények, a pályaorientációs programok kísérõje, kiegészítése képen. Egy kis idõutazásra invitáltuk a látogatót, a múlt század kézmûves és iparos tárgyait, szerszámait bemutatva. A kiállítás Szentendre Város Önkormányzat Kulturális Alap támogatásával jött létre, a szakmai anyag összegyûjtésében, a berendezésben, a megvalósításban, bonyolításban köszönetet kell mondanunk Komlósiné Editke volt ipartestületi tagnak, és Trombitás Titánia fõiskolai hallgatónak, akik önzetlenül nyújtanak segítséget munkájukkal, idejükkel a szervezésben, és a rendelkezésre bocsátott tárgyakkal. A kiállítás alkalmat ad egy visszatekintésre Szentendre kézmûipar múltját illetõen, mindenkiben megfogalmazásra kerülhetnek a közelmúlt tapasztalatai, a jelen feladatai és a közeljövõ lehetõségei. Szeretnénk mindenki, de elsõsorban a kisiskolás korúak figyelmét felhívni arra, hogy ha majd néhány év múlva a pályaválasztás elõtt állnak, jusson eszükbe néhány szép kétkezi szakma, amit esetleg itt láttak. A tisztelet és a megbecsülés jeleként emlékezünk a még élõ 10

13 Ipartestületek Felkarolják a kisiparosokat a takarékszövetkezetek Kölcsönös információcserét és a kisiparosok, valamint a takarékszövetkezetek egymásra találását bátorító ajánlásokat tartalmaz egyebek mellett az a határozatlan idõre szóló együttmûködési megállapodás, amelyet a Magyar Kézmûvesség Napján írt alá Szûcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke és Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetõje. és a már nem élõ iparosok, kézmûvesekre, azzal, hogy tárgyikat bemutatjuk. Aktualitást adott az idõpontnak az is, hogy a rendszerváltás, 1990 óta az Ipartestületek Országos Szövetségének kezdeményezésére minden évben egy napon megünneplik a Magyar Kézmûvesség Napját. A kezdeményezés azért jött létre, hogy ezen a napon egy kicsit a magyar társadalom figyelmét a magyar kis-, mikró, családi és egyéni vállalkozásokra lehessen irányítani. Jelen esetben a mi kis városunkban arra a rétegre, Szentendre kézmûveseire, iparosira, amely a szûkebb környezetében fontos termelõi és szolgáltatási feladatok sokaságát oldja meg, részt vesz a helyi politikai, társadalmi és kulturális tevékenységben, eltartja a saját családját és még emellett sok embernek ad munkát. Ha egy jobb, gazdagabb Magyarországot képzelünk el magunk elõtt, ez nem valósulhat meg a magyar kézmûipar nélkül. T. Dévai Éva Szentendrei Kistérségi Ipartestület Az IPOSZ bátorítja a szövetségbe tömörült 238 ipartestület tagjait, hogy azonos kondíciójú ajánlatok esetén számlavezetõ pénzintézetként, pénzügyi szolgáltatóként a mûködési területükön lévõ takarékszövetkezetet válasszák mutatott rá az együttmûködés egyik pontjára Szûcs György. Az OTSZ ugyanakkor kiemelt partnerként ajánlja a szövetkezeti hitelintézetek figyelmébe az ipartestületek mintegy 45 ezres, mikro-, családi-, valamint kis- és közepes vállalkozásból álló tagságát s javasolja, hogy a pénzügyi szolgáltatásokon kívül, lehetõség szerint egyéb versenyképességüket növelõ tanácsadással is segítsék az kisiparosokat és kézmûveseket. A szövetségek megvizsgálják, hogy miként lehet a Széchenyi Kártya használatát az IPOSZ tagjaira még inkább kiterjeszteni, és fejleszteni a garancianyújtást. A takarékok jelentõs szerepet töltenek be a kisvállalkozások finanszírozásában, a Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkihelyezésben például két éve piacvezetõnek számítanak mondta Varga Antal, aki szerint a megállapodás is segíthet abban, hogy hosszabb távon többszörösére nõjön a takarékok magyar bankpiacon mért 5-6 százalékos részesedése. Az 1993-ban létrehozott OTSZ jelenleg 113 tagot számlál, amely a takarékok több mint 90 százalékát lefedi. A takarékok 100 százalékig magyar tulajdonban lévõ hitelintézetek, amelyek széles körû országos lefedettséggel és ismertséggel rendelkeznek. A Takarékszövetkezeti Integráció évrõl évre növelve piaci részesedését, mûködésének hatékonyságát és jövedelmezõségét mára a magyar hitelintézeti rendszer versenyképes szereplõjévé vált. A takarékok az OTSZ aktív közremûködésével, és támogatásával pénzügyi-gazdasági együttmûködést valósítanak meg, kiemelt figyelmet fordítva a lakossági és vállalati finanszírozási igények kielégítésére. 11

14 Ipartestületek A mézeskalácstól és a Csaba-szelettõl az emeletes tortákig 12 Békés megye nagy hagyományokon alapuló cukrászmûhelyeinek mesterei minden hónap utolsó hétfõjén baráti, családias összejövetelt rendeznek 1995-tõl folyamatosan. Legutóbbi rendezvényükre meghívták a Békéscsabai Ipartestület elnökét, Lukoviczky Györgyöt. Tizenhat cukrászmester rendszeresen jelen van ezeken az összejöveteleken. A szakma iránti tiszteletük, elkötelezettségük, barátságuk tartja össze õket. Hagyománnyá vált, hogy mindig más mûhelyben találkoznak, megbeszélik a szakma új dolgait, a régi technikákat, valamint az aktuális ipargyakorlással összefüggõ tudnivalókat. Nyár végi találkozójukon a finom fehér kalács fonását (négyes, hatos és briós) mutatta be Fehér György cukrászmester. Bár megjegyezte, hogy ez inkább pék feladat, de nem árt, ha egy cukrász is tudja. Elmondták, hogy egymás segítése, a fiatal kezdõ szakember beilleszkedésének támogatása is fontos a mestereknek. Rajki István például szívesen vesz részt pályaválasztási bemutatókon és kiállításokon, de ez szinte minden résztvevõre jellemzõ. Pályázati lehetõséggel is szívesen élnek. A tanulóképzést szívügyüknek tartják, hisz hagyományokon alapuló, nagy esztétikai érzéket, ízvilágot és formavilágot igénylõ a cukrász szakma. Az Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével jó kapcsolatot tartanak fent. A tanulói versenyeken, különbözõ országos rendezvényeken képviseltetik magukat, illetve növendékeiket.

15 Ipartestületek Szakmai munkájuk, életútjuk elismeréseként az alábbi iparosok mind büszkélkedhetnek az aranykoszorús mester címmel: Bohus Béla (Szarvas) Balogh László (Gyula) Botó Imre (Csorvás) Fehér György (Békéscsaba) Ficsor Zoltán (Orosháza) Juhász Zoltán (Békés) Kiss Pál (Békéscsaba) Kiszely András (Szarvas) Ladányi Zoltán (Szeghalom) Lagzi János (Békés) Linderberger Lajos (Gyula) Nagy Lajos (Békés) Rajki István (Békéscsaba) Sárkány Mihály (Kondoros) Surinás László (Gyula) Urbán Ildikó (Szarvas) Mint minden szakmának a cukrászatnak is vannak csúcsidõszakai. Ilyenek a nagy egyházi ünnepek, családi évfordulók és az esküvõk. A cukrászmesterek a lakodalmakra különleges grillázs készítményeket, lovashintót, kosarat stb. alkotnak. A vásározó mesterek készítik a gyerekek nagy kedvencét a színes, csavart selyemcukrot, nyalókát, mézeskalács alkalmi figurákat. A cukrász szakma továbbvitelét családon belül Rajki István a lányának, Nagy Lajos két fiának, Sárkány Mihály a fiának adja át. A tudósítást Feigl Miklósné küldte. A gyulai céhmesterek utódai A közelmúltban mutatták be a nagyközönségnek Beszterczey Judit A gyulai céhmesterek utódai címû könyvét. Az interjúkötet szerzõje és szerkesztõje, Beszterczey László, az ipartestület elõzõ elnöke arra vállalkoztak, hogy bemutassanak néhányat a város jeles iparosai közül. A kötet elõszavában Erdész Ádám így ír: Az interjúk készítõje az érzelmeket is megmozdítva, különös érzékenységgel tudja beszéltetni partnereit. A kimondottan érdekes diskorzusokból sorsok bontakoznak ki, még a jól ismert emberekrõl is újdonságok sorát tudjuk meg. A fordulatos élettörténeteket követve szép sorban szóba kerül a mindegyik vállalkozásban fontos tényezõ: a tradíció, a kreativitás szerepe, a tudás és tapasztalat átadásának nehézségei. Legát Tibor, a Magyar Narancs újságírója pedig, aki a könyvbemutatón elemezte a becses gyulai kiadványt azt hangsúlyozta, hogy Beszterczey Judit munkássága mutatja: létezik pozitív hangvételû újságírás is, mellyel általában nem lehet címlapra kerülni, de nagyon sokan olvassák ezeket az írásokat. Hétköznapi dolgokról ír, hatalmas szívvel. Ennek a könyvnek is az a legnagyobb erénye, hogy a tíz gyulai iparosról készült interjújában a mindennapok szólalnak meg. A mindennapok, tele érzésekkel, gondolatokkal. Ahogyan csak ritkán láthatjuk az iparosokat. Ez a könyv mindezek alapján kimagasló teljesítmény a maga nemében. A kötet olvasása során az ember rájön, hogy a megszólítottak számára legnagyobb érték a szakmai alázat, a maximalizmus és a lokálpatriotizmus. Ennél fogva akár kötelezõ olvasmány is lehetne a fiatalság számára, hogy jó példát lássanak, hogy minél többen ismerkedjenek meg ezekkel az értékekkel. A kötet megjelenését támogatta az IPOSZ, a FIRMA Kft. és lapunk fõszerkesztõje is, aki a szülõvárosában élõ iparosokról szóló kötetet nagy érdeklõdéssel és szeretettel olvasta. 13

16 Ipartestületek MOSONMAGYARÓVÁR Találkoztak a nyugdíjas kisiparosok A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület idén sem feledkezett meg volt tagjairól. Az Idõsek Világnapja alkalmából találkozóra hívta az önálló kisiparosként, illetve kereskedõként nyugalomba vonultakat, akik közül még ma is nagyon sokan tevékeny gazdasági és közösségi életet élnek. Akellemes õszi idõjárás jóvoltából kegyelettel emlékeztek és koszorúztak a kisiparosok 100 éves jubileumi emlékoszlopánál. A rövid megemlékezés után a Tomas kisvonatra szállva keresztül pöfögtek a városon a Nábob étterembe, a tiszteletükre rendezett fogadásra. Menet közben megtekintették a szépen felújított Kápolna és Erzsébet teret is. A fogadáson Winkler Károly ipartestületi elnök köszöntötte az ünnepelteket, és röviden ismertette az ipartestület jelenlegi tevékenységét. Glavinics István ipartestületi titkár a helyi nyugdíjas iparosok közösségéhez tartozó Pap József mosoni címfestõmester által írt Nevelni egy életen át! címû könyvébõl nagy sikerrel olvasott fel egy részletet, melynek mottója ez volt: Tanulva a múltból, felkészíteni a jövõre. Ebben az évben is Bõsi Éva fodrászmester, a nõ bizottság elnöke állította össze az est programját. Nagy sikert aratott szavalatával a dunaszigeti Cseh Evelin, valamint a kimlei illetõségû Zokob Anett énekesnõ. A kiválóan sikerült vacsora és desszert elfogyasztása után természetesen nem maradhatott el a régi idõk történeteinek, a korábbi találkozások felidézése sem. A társaság nem hazudtolva meg iparos mivoltát a búcsúzásig vidám énekszóval tette felejthetetlenné a találkozást. Mester (Németh) Miklós ipartestületi krónikás 14

17 Ipartestületek Kirándulás a HUSK kiállításra Komáromba A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület éves programjában immár hagyomány, hogy ha eljön az õsz, akkor sor kerítenek a szervezeti kirándulásra. Bizonyára az elmúlt évek sikeres kiruccanásainak is köszönhetõ, hogy idén szeptemberben már két autóbuszt is megtöltöttek az ipartestület tagjai, családtagjaikkal, alkalmazottaikkal és barátaikkal együtt. Az aktuális kirándulás apropóját a komáromi Monostori Erõdben megrendezett Kreatív Ipar elnevezésû magyar-szlovák közös kiállítás és vásár adta, mely számos lehetõséget biztosított a szomszédos országok kisvállalkozóinak a személyes találkozásra, termékeik, szolgáltatásaik megismerésére és együttmûködési kapcsolatok kialakítására. Természetesen a hely adta lehetõséget kihasználva nem maradt el a Monostori Erõd részletes megismerése sem. A 47 hektáron elterülõ erõdrendszer végigjárása és a 30C fok feletti meleg még a legfelkészültebb túrázókat is próbára tette. Mindezt megfejelve a bátrabbak az egyik autóbusszal még átrándultak a szomszédos Komárnóba, ahol csodálatos építészeti stílusban kialakított Európa tér látványával gazdagodtak. Fáradozásuk jutalmául az ott elfogyasztott néhány pohár finom szlovák sör szolgált. Az erõdben maradók ezalatt a Kenyérmúzeum megtekintése után, pihenésként a színpadon fellépõ fúvószenekarok koncertjeit hallgathatták meg. A társaság késõ délután indult hazafelé, kis kitérõvel útba ejtve a nyúli dombvidék pincesorát. A napközben leadott kalóriákat elõbb bõséges vacsorával pótolva, majd a hazatérés elõtt még egy kis élménygyûjtés céljából felkeresve a Sárkánylyuk pincészetet egy borkóstolás erejéig. A környékbeli pincék tulajdonosai irigykedve hallgatták, hogy az estébe hajlóan, bizonyították a harmonikaszóval megtámogatott nótázással a mosonmagyaróváriak, hogy a rendes iparos nem csak italos, hanem jó dalos is! Megkérdeztük: milyen a 21. századi ipartestület? Az IPOSZ új, közötti gazdasági programja nyomán az Iparos Újság felmérést indított. A program célkitûzéseihez kapcsolódó felmérésben arra kerestük a válaszokat, mi kell ahhoz, hogy a sokszor említett 21. századi szolgáltató ipartestület a helyi szinteken, a mindennapi gyakorlatban ténylegesen is megvalósulhasson. A válaszadók pedig maguk az ipartestületek voltak, amelyeknek ezúton is köszönjük az együttmûködést. A válaszadó ipartestületekrõl megtudtuk, hogy a tagságuk jellemzõen kevesebb mint 50 fõ, és csak a negyedük rendelkezik 200 fõnél nagyobb taglétszámmal. Legnépszerûbb szolgáltatásuknak a rendezvényeket, az információ nyújtást, a könyvelést és a terem bérbeadást tartják. Munkatársaik már több éve az ipartestületnél dolgoznak, az infrastruktúrájuk állapotát pedig jónak, illetve kiválónak jellemzi a válaszadók 75%-a. Az ipartestületek jelentõs részében a mûködés finanszírozásához a tagdíjak csak 5-20%- ban járulnak hozzá, bár vannak néhányan olyanok is, amelyek teljes egészében a tagdíjakból tartják el magukat. A tagdíjon felül legfõképpen bérbeadásból biztosítják a mûködésüket, a pályázatok és egyéb támogatások igénybe vétele nem jelentõs, néhányan viszont különbözõ szolgáltatásokból, például könyvelésbõl és különféle tanácsadásokból is tesznek szert bevételekre. Arra a kérdésre, hogy mivel boldogulnának könnyebben, jelentõs részük az új szolgáltatásokat és a több tagot jelölte meg, a támogatásokat és az együttmûködéseket kevésbé mondták fontosnak. Erõsségüknek tartják a naprakész információk nyújtását a tagjaik számára, az érdekképviseletet, a közösség összetartását és a hagyományok ápolását. A jövõre nézve mindannyian szeretnék, hogy újabb tagokkal bõvüljenek, és úgy gondolják, hogy a nagyobb létszám kiszolgálására már most is rendelkeznek a megfelelõ infrastruktúrával. A kérdés az, hogy milyen eszközöket vehetnek igénybe, és milyen lépéseket tehetnek meg ahhoz, hogy a vágyott bõvülést sikeresen megvalósítsák? Erre keressük majd a választ az elemzésünk folytatásában. B.A. S.V. 15

18 Ipartestületek Bóly: visszapillantás 125 évre A Bólyi Ipartestület idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból jubileumi kiállítás rendeztek az Erzsébet Vigadóban. A tárlaton 22 mesterség (könyvkötõ, kékfestõ, szitakötõ, cipész, varrónõ, férfi szabó, kötélgyártó, szikvízkészítõ, szappanfõzõ, asztalos, kõmûves, szobafestõ-mázoló, szíjjártó, kádár, fodrász-borbély, bádogos, fényképész, vegyeskereskedés, gyapjúfonó, tutyikészítõ, mézeskalácsos-gyertyaöntõ, cserépgyártó) régi eszközeit, tárgyait és dokumentumait tekinthették meg 5 napon keresztül az érdeklõdõk. Az ipartestület standján pedig régi dokumentumok, fényképek, oklevelek és elismerések voltak láthatók. Az ipartestületet október 21-én lapította meg Alois Maul, Georg Schäffer, Kaspar Ambrust, Anton Hofmeister, ifj. Wilhelm Morschauser és Josef Hoffmann. Az iparosok nagyobb része szegénysorból indult. Többen parasztcsaládok második vagy harmadik fiúgyermekeként választották az ipart tól munkáiból. Az iparossegédek a legényegyletben színházi elõadásokat is mutattak be. Az amatõr elõadásokat Montenouvo herceg is látogatta ban a taglétszám: 185 (Németbóly, Rácz-Töttös, Borjád, Pócsa, Versend, Szajk) Az ipartestület neve ban: Német-Bóly és Vidékének Ipartestülete ben az ipartestület tagjai: 12 kovács, 19 lakatos, 15 gépgyártással foglalkozó, 70 asztalos, 130 fonó és szõvõiparral foglalkozó, 36 szabó, 24 cipész és csizmadia, 77 kõmûves, 19 ács, 17 szálloda vendéglõ, 79 egyéb valamint 50 mellékállásban foglalkozó iparos Az évi népszámlálás szerint a keresõ férfiak 44,9%-a iparból élt. (Baranya megyében a legnagyobb százalék) 1945-ben 400 kézmûiparral foglalkozó vállalkozás volt ben 51 fõnek volt iparengedélye, 1988-ban 73 fõnek. A Bólyi Ipartestület napjainkban civil szervezetként mûködik, Taglétszáma jelenleg: 45. Az ipartestület, lehetõségeihez mérten támogatja, a kultúrát, már tanonciskola mûködött fõvel ben megalakult a Katolikus Legényegylet, melynek célja: a németbólyi iparos legényekbõl komoly vallásos, jellemes és munkára kész férfiakat nevelni. A legényegylet az ipartestülettel összefogva kiállításokat rendezett a legények 16

19 Ipartestületek oktatást és a jövõben is fontosnak tartja a szakmák megismertetését a fiatalokkal. Tagjainkkal évente több alkalommal családi kirándulásokat szervezünk. Minden évben fontos esemény az iparos bál. A mulatságon évek óta átadjuk az Iposzkár-díjat. Olyan iparosok kapják, akik aktív és segítõ tagjai voltak az ipartestületnek. Isten áldja a tisztes ipart! Az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) ez évi szakmai konferenciáját 2011 októberében tartotta meg Kõszegen mintegy 30 résztvevõvel. Az elsõ napon, az érkezést követõen baráti megbeszélésre került sor, majd másnap mûhelylátogatások következtek. Elõször Gyöngyösfaluba vezetett a konferencia résztvevõinek útja, ahol megtekintették a Szõnye József által alapított új vállalkozást (Fulgerit Kft.-t). Ezután átutaztak Csepregre, ahol az UNIRIV Kft.-t keresték fel, amelynek sikerült betörnie a kínai piacra is. Délután a Kõszegi Ipartestület elnökének, Szõnye Józsefnek meghívására a vasas csapat megtekintette a csodálatosan felújított ipartestületi székházat és megismerkedtek a kõszegi iparosság múltjával és jelenével. A szombati plenáris ülés nagy érdeklõdés mellett zajlott le. Megjelent többek között, az elõadókon és résztvevõkön kívül, Básthy Tamás országgyûlési képviselõ (FIDESZ), valamint Huber László, Kõszeg polgármestere és nem utolsó sorban a helyi és megyei média képviselõi is. Az elõadók között szerepeltek ipartestületi tagok (erre egyébként már régóta megfogalmazódott az igény), továbbá külsõ egyelõre még nem OFI tagok is. Mindegyik elõadást nagy figyelem kísérte, amelyet bizonyít az is, hogy a konferencia résztvevõi elejétõl a végéig mind fizikálisan, mind szellemileg jelen voltak. Az elõadók között volt a FERZOL Kft. ügyvezetõ igazgatója, Bíró Zoltán (OFI tag), a Manigley Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója, Vasasok az Alpok alján Altmar Katalin (OFI tag, egyben új belépõ), a Borsodi Mûhely Kft. ügyvezetõ igazgatója, Borsodi László (OFI tag), valamint Pas-Q Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ügyvezetõ igazgatója, Pasku István (OFI tag). Külsõ elõadóként szerepelt Póka István ügyvezetõ igazgató, az NCT Ipari Elektronikai Kft. cégbemutatójával. Ezen túlmenõen tájékoztatást adott Borka Gyula alelnök az Európai Fémunió (EMU) ez évi kongresszusáról. Az elõadók a cégbemutatáson kívül nagy hangsúlyt fektettek annak elemzésére, hogy minek köszönhetõ cégeik dinamikus fejlõdése. (A cégek között volt mikro, kis- és közepes vállalkozás is.) Kiemelték, hogy a pályázati lehetõségek felhasználása nélkül nem tudtak volna jelentõs fejlesztéseket elérni, amely alkalmazotti létszámnövekedéshez és bõvülõ megrendeléshez vezetett. Básthy Tamás országgyûlési képviselõ a konferencia végén megköszönte a meghívást és összefoglalójában számára rendkívül hasznosnak tartotta a részvételét, hiszen rengeteg olyan új információhoz jutott, amely nagy mértékben segíteni fogja jövõbeni munkáját. Végezetül Szûcs György elnök összefoglalójában kiemelte a fémiparban dolgozók jövõbeni fontosságának szerepét és nem utolsó sorban azt, hogy sokkal nagyobb szervezettségre volna szükség ahhoz, hogy a fémipart az OFI hatékonyabban képviselhesse. Ehhez kérte a jelen levõk segítségét. Dr. Major Tibor OFI ügyvezetõ igazgató 17

20 Adó-hír-adó 18 Az adószabályok évközi változása Az adó- és más, gazdasági tárgyú szabályok év közben több alkalommal módosultak. A legfontosabb változásokat az alábbiak foglalják össze. Jelentõs számú változás két törvényben található: az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvényben (Mód. tv. 1.), mely alapján az szja-ról, a jövedéki adóról, az áfáról, az illetékrõl, az adózás rendjérõl, a regisztrációs adóról és a számvitelrõl szóló törvény módosult, valamint más gazdasági tárgyú törvények is változtak, megjelent a Magyar Közlöny (MK) 81/2011. július 14-i számában, valamint az államháztartás stabilitását elõsegítõ egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvényben (Mód. tv. 2.) amely a MK 111/2011. szeptember 29-i számában jelent meg. E törvény alapján változott egyebek között a jövedéki adóról, a játékról szóló, valamint az szja- és illetéktörvény, továbbá egyéb gazdasági tárgyú törvények is, például a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló törvény, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzõk tekintetében az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvény. 1) Az Szja-tv módosítása Az szja-tv. 71. módosításával az október 1-jétõl juttatott üdülési csekk nem minõsül béren kívüli juttatásnak. Az új 84/Q. szerint azonban az október 1-jét megelõzõen üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére még a bevétel megszerzése idõpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. [ Mód. tv (2)-(4) bek.] A szokásos piaci érték, a szokásos haszon fogalma az szja-tv pontjában a Mód. tv (1) bekezdése alapján változott. A június 18-tól a közcélú juttatások körében az új adómentes juttatásokat az szja-tv. 1. számú melléklet pontja tartalmazza. [A módosítást a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXV. törvény módosításáról megjelent évi LXIV. törvény a MK június 17-i száma tartalmazza.] 2) Az áfával kapcsolatos változások A ki nem fizetett ügyletek áfája visszaigényelhetõ az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló évi CXXIII. törvény alapján, mely az Európai Bíróság C- 274/10. számú, Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélete nyomán született. Hatályos: szeptember 27-tõl [MK 2011/110. (IX. 26.) száma] A szervezeti változásokkal, a jogutódlással, a gazdaság átadásával kapcsolatos elõírások július 15-tõl a Mód. tv.1 alapján változtak. Az áfa-tv. szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fûzõdõ joghatás (áfa-fizetési kötelezettség) ha az adóalany jogutódlással szûnik meg, feltéve, hogy az a 18. (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. Az érintetteknek jó tudni, hogy a módosítás alapján jogutódlással történõ megszûnésnek kell tekinteni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény (Evtv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítására tekintettel történõ megszûnését, valamint egyéni cégnek az Evtv. szerinti átalakulását [Áfa-tv. 17. (3) bek. d) pontja] valamint a mezõgazdasági tevékenységét megszüntetõ természetes személy adóalanynak a mezõgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk b) pont] minõsülõ természetes személy részére történõ gazdaságátadását is, feltéve, hogy a gazdaságátadás az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatással történik. [áfa-tv. 17. (3) bekezdés g) pontja] Az áfa-tv. 18. (1) bekezdése azt határozza meg, hogy apport és jogutódlás útján szerzett vagyon és vagyoni értékû jog tekintetében a szerzõ félnek mely feltételeknek kell egyidejûleg megfelelnie. Az áfa-tv. 18. (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az elévülési idõn belül a szerzõvel együtt kiket terhel egyetemleges felelõsség. Ide tartozik egyebek között a volt egyéni vállalkozó, akinek/amelynek egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszûnt, az egyéni cég tagja az egyéni cég gazdasági társasággá történõ átalakulása esetén, valamint

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök A gazdaságának jövőbeni helyzete nagymértékben függ a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításától, ezért kulcsfontosságú feladat a gazdaság igényeihez igazodó,

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23.

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. Gazdasági kamarák megnövekvő szakképzési feladatainak indokoltsága Kormány Szakképzési

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016. szeptember 16. A Duális képzés bevezetése Magyarországon 2010-2016 Új szakképzési politika: Munka alapú

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Országos Fémipari Ipartestület és a Dorogi Ipartestület nevében tisztelettel meghívom Önt az ipartestületeink által szervezett

Az Országos Fémipari Ipartestület és a Dorogi Ipartestület nevében tisztelettel meghívom Önt az ipartestületeink által szervezett M E G H Í V Ó Tisztelt Vállalkozó Társunk! Tisztelt Szakképzés Gyakorlati Oktatásában végzők! Az Országos Fémipari Ipartestület és a Dorogi Ipartestület nevében tisztelettel meghívom Önt az ipartestületeink

Részletesebben

A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében december 14.

A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében december 14. A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében 2016. december 14. A kamarai feladatokról általában Okmányhitelesítés Szakképzési tevékenység Üzleti

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Radio Cafe. Hírek

Radio Cafe. Hírek 2010.08.29 Radio Cafe Hírek A Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a gazdaság szereplőit is bevonná a szakképzés megszervezésébe és irányításába a Nemzetgazdasági Minisztérium. Garai Péter, a tárca szakképzésért

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek

Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó

Részletesebben

Szakképzésről szóló törvényváltozások a gyakorlatban

Szakképzésről szóló törvényváltozások a gyakorlatban Szakképzésről szóló törvényváltozások a gyakorlatban dr. Klész Tibor osztályvezető, szakképzési jogi tanácsadó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság Szakképzési Fórum, Szekszárd

Részletesebben

A ZALAEGERSZEGI SZAKKÉPZÉSI

A ZALAEGERSZEGI SZAKKÉPZÉSI A ZALAEGERSZEGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK Szabó Károly Főigazgató GINOP 5.2.5-16-2016-00001 azonosító számú Gyakornoki program - támogató szolgáltatások című kiemelt projekt keretében

Részletesebben

Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek

Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Katolikus köznevelési intézmények vezetőinek tanévnyitó értekezlete

Részletesebben

A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI

A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI A 25 ÉVES SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY ÉS GYAKORLAT TAPASZTALATAI Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A gazdasági kamara: A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY javaslatot

Részletesebben

Ünnepi elnökségi ülés napirendi pontjai

Ünnepi elnökségi ülés napirendi pontjai Ünnepi elnökségi ülés napirendi pontjai 1./ Az elnökség 2014. évi tevékenységének értékelése, évzáró. Előterjesztő: Kárpáti Zoltán megyei elnök Előterjesztés módja: írásban illetve szóban 2./ A jelenlévők

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Berczellyné Nagy Marianna Tatabányai Szakképzési Centrum 2015. szeptember 29. MEGÚJULÓ SZAKKÉPZÉS-ÚJ LEHETŐSÉGEK A szakképzési rendszerrel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök 1990-1992: Nagyüzemi képzőhelyek megszűnése, válságmenedzselés 1993-1996: Szakképzési és kamarai törvények megszületése, szakképzési konszolidáció 1997-1998: A

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi szakmai tevékenysége

A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi szakmai tevékenysége A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010. évi szakmai tevékenysége Tordai Péter elnök 2011.05.27. I. A kamarák 2010. évi működésének fő befolyásoló tényezői voltak: Tovább csökkent a kamarai taglétszám

Részletesebben

Magyar joganyagok - - alapító okirata 2. oldal Az képzési, területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika es

Magyar joganyagok - - alapító okirata 2. oldal Az képzési, területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika es Magyar joganyagok - - alapító okirata 1. oldal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a (a továbbiakban: ) alapító okiratát

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár

A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Ezer fő 4 400 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 A foglalkoztatottak létszámának

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért.  A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai Szolgáltatások a sikeres német-magyar üzletekért A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai www.duihk.hu Kivonat a DUIHK szolgáltatási katalógusából * a hivatkozások a teljes katalógusra

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései. Szolnok szeptember 27.

A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései. Szolnok szeptember 27. A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései Szolnok 2010. szeptember 27. A gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek érvényesítése a szakképzésben A tervezéshez megvizsgálandó: Mekkora

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: MGB/2-3/2015. EL-1/2015. sz. ülés (EL-4/2014-2018. sz. ülés)

Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: MGB/2-3/2015. EL-1/2015. sz. ülés (EL-4/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: MGB/2-3/2015. EL-1/2015. sz. ülés (EL-4/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Ellenőrző albizottságának 2015. január 20-án, kedden, 10 óra 00 perckor az Országgyűlés

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki Pályázati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége pályázatot hirdet megyei Szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történő felvételre 1. A pályázati kiírás célja:

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási

Részletesebben

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal közösen helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programot valósít meg,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Pölöskei Gáborné Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. november 07. 4500,0 FOGLALKOZTATOTTSÁG

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezúton küldi Önnek a kamarákról szóló legfrissebb híreket! Legyen naprakész híreinkkel!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezúton küldi Önnek a kamarákról szóló legfrissebb híreket! Legyen naprakész híreinkkel! 2019/1. szám A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezúton küldi Önnek a kamarákról szóló legfrissebb híreket! Legyen naprakész híreinkkel! AKTUÁLIS Az Országházban fogadták a EuroSkills magyar versenyzőit

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2010. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az intézmény Szakmai Tanácsadó Testülete 2008.12.21-én

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA SZÉCHENYI PROGRAMIRODA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GINOP-5.2.4-16 2018.05.23. ZALAEGERSZEGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

Részletesebben

A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2018

A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai. Dr. Nyéki Lajos 2018 A szakképzés és felnőttképzés intézményei és azok feladatai Dr. Nyéki Lajos 2018 Innovációs és Technológiai Minisztérium A hazai szak- és felnőttképzés szakmai irányítását a Tudás- és Innováció-menedzsmentért

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Jubileumi Konferencia a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulója tiszteletére. Szakmai beszámoló

Jubileumi Konferencia a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulója tiszteletére. Szakmai beszámoló Jubileumi Konferencia a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakulásának 80. évfordulója tiszteletére Szakmai beszámoló A Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amely az 1935-ben alapított Magyar Könyvtárosok és

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XL. Küldöttgyűlésén január 31-én a VMKIK Székházában (9700 Szombathely,Honvéd tér 2.

JEGYZŐKÖNYV. a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XL. Küldöttgyűlésén január 31-én a VMKIK Székházában (9700 Szombathely,Honvéd tér 2. JEGYZŐKÖNYV Amely készült: Jelen vannak: a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XL. Küldöttgyűlésén 2012. január 31-én a VMKIK Székházában (9700 Szombathely,Honvéd tér 2.) a mellékelt jelenléti ív szerint

Részletesebben

Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában

Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában 2009. szeptember 10. A kamara szakképzési közjogi feladatai Tanulószerződések kötése, nyilvántartása (44 ezer országosan)

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban

Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban Stratégiai változások a szakképzési rendszer jogszabályi alapjaiban Dr. Hafiek Andrea főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály 2018. február 21. Növekszik a gazdaság igénye a szakképzett

Részletesebben

Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017

Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 A kérdőívet 93 vállalat és egyéni vállalkozó töltötte ki. Ezek 5147 személyt foglalkoztatnak, ami a muravidéki vállalatok és önálló vállalkozók alkalmazottainak 28%-át

Részletesebben

Ösztöndíj a szakiskolásoknak

Ösztöndíj a szakiskolásoknak 2010 április 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Februártól a hiányszakmákat tanuló szakiskolai tanulók havi 10.000 Ft ösztöndíjat

Részletesebben

JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok

JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok 2009. 09. 10. (csütörtök) Az oktatás és a gazdaság kapcsolata avagy Mit tehet a szakképzés a gazdaság fellendítése érdekében A versenyszféra és a szakképzés

Részletesebben

Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, február 21.

Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, február 21. Munkaerőpiaci helyzetkép Magyarországon Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, 2017. február 21. HOGYAN VÁLTOZTAK

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ NYOLCADIKOS TANULÓK RÉSZÉRE a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma kilencedik évfolyamára a 2019/2020.

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ NYOLCADIKOS TANULÓK RÉSZÉRE a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma kilencedik évfolyamára a 2019/2020. Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma 8200 Veszprém, Csap u. 9. Tel: 88/560-590 Fax: 88/560-570 Igazgató: ifj. Szathmáry Árpád Pályaválasztási felelős: Juhász Tamás

Részletesebben

A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén

A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén PénzSztár Konferencia 2017 2017. április 25. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tanulók fenntartók

Részletesebben

Pályázat címe GINOP Gyakornoki program pályakezdők támogatására. Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió

Pályázat címe GINOP Gyakornoki program pályakezdők támogatására. Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió Pályázat címe GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására Pályázat benyújtása 2016. augusztus 1-től, 2020. március 31. Projekt helyszíne Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA MUNKAHELYTEREMTÉS- GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GINOP-5.2.4-16 kódszámú felhívás ELŐADÓ: NAGY GÁBOR A PROGRAMRÓL RÖVIDEN Magyarország Kormánya az Európai Unióval együttműködve átfogó programot

Részletesebben

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben