Románia országimage-e a német nyelvterületeken élők szemében

Átírás

1 XI. Erdély Tudomáyos Dákkör Kofereca Romáa országmage-e a émet yelvterületeke élők szemébe Témavezető: Szerző: Bagoly-Smó Péter Boér Alíz Taársegéd, BBTE, Földrajz Kar BBTE, Földrajz Kar, Turzmusföldrajz, 3. év 1

2 Tartalomjegyzék 1. Előszó Kulcsfogalmak meghatározása és tárgyalása Image Közgazdaság megközelítés A kommukácós megközelítés Pszchológa megközelítés Országmage Közgazdaság szemmel ézve Szocológus szemével ézve Kommukácós szakemberek szemével ézve Szocálpszchológa szemmel ézve Irodalomtudós szemével ézve Turzmuskutató szemével ézve...11 Image, lletve országmage tulajdosága...11 Országmage-ek osztályozása...12 Országmage kalakulását befolyásoló téyezők...13 Az országmage forrása...15 Romáa országmage-éek a fejlődése Megfgyelések Kérdések Hpotézsek A téma kutatottsága és eddg haszált kutatás módszerek Módszerek Eredméyek...23 Utazás Romáába és első beyomás...23 Földrajz téyezők...24 Kultúra és tradícó...25 Méda és reklám...25 Összefoglalás...26 Irodalom...30 Mellékletek

3 1. Előszó Eek a dolgozatak a témája a Romááról alkotott kép a külföldek, poosabba a émet ajkú lakosság szemébe. Romáa országmage az első olya téyező, amely befolyásolja a potecáls turstákat, hogy Romáát válasszák út célukké vagy bármely más országot. Romáa mdeekelőtt egy olya ország, ahol a turzmus még cs kellőképpe kfejlődve. Eek több oka lehet, és több oka va, egyszóval a turzmus feltételredszerétől függ, vagys cseek meg azok a feltételek, amelyek révé az delátogató tursták szükségletet k lehete elégíte. A tursztka célpo meglátogatását egy bzoyos motvácó előz meg, ugyas a turzmusba a kereslet egyk elegedhetetle feltételéek a motvácó tekhető (Mchalkó, 2004: 41). Aak függvéyébe, hogy mre va szükségük, szabaddőket egy teger partjá töltjük, vagy a hegyekbe kráduluk. A szükséglet megjeleését a desztácó kválasztása követ. Jogos a kérdés, hogy ez a desztácó mért em Romáa? Ha vsszaézük a folyamatak az elejére, az országmage az első olya téyező, amely döő, hogy Romáát választom-e desztácóké vagy sem. Nylvávalóa soka em! Későbbekbe megvzsgáljuk azt s, hogy mért s választják a émet és osztrák származásúak közül mégs Romáát. Romáába az Európa Iegrácó msztere, Aca Boagu egy 2005-ös erjúba így ylatkozott: A fő oka Romáa egatív mage-éek a szegéyes értesülés az ország detásáról és fejlődéséről. Szerem agyo sok poztív dolgok vaak Romáával és a romáaakkal kapcsolatosa, amt az európa közöség em smer, és ugyaakkor azt hszem, hogy a yugat-európaak kée tudják, hogy tulajdoképpe a romáaak s po olya Európából... (EU-RACTIV 2005:1). 3 állampolgárok, m más állampolgárok

4 2. Kulcsfogalmak meghatározása és tárgyalása Mdeekelőtt bzoyos fogalmak tsztázására kerül sor a továbbakba: Az országmage, de maga az mage fogalmával több tudomáyág s foglalkozk. Mvel egy komplex jellegű fogalom, erdszcplárs kutatást géyel. Ebbe az esetbe s több ézőpoból vzsgáljuk a fogalmakat. 2.1 IMAGE A következőkbe több tudomáyterület koceptualzálását szeretém smertet: Közgazdaság megközelítés: A közgazdaság megközelítésbe az mage tőkeké fogható fel. Sokszor hallhatjuk, hogy valamek a híreve/elsmertsége, legye az személy, szervezet vagy ország, a legértékesebb vagyoárgy. A hírév és mage kapcsolata Az mage a PR-szakemberek szer a hírévvel áll szoros kapcsolatba, még pedg aak részeké jelek meg. A hírév és mage kapcsolatát agyo jól szemléltet az 1. ábra. 1. ábra: A hírév és mage kapcsolata (Forrás: SZELES, 2001) 4

5 A publc relatos az a tudomáyterület, amely a hírevet godozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást yerje, továbbá befolyásolja a véleméyt és a vselkedést. A hírév fogalomak cs ma még egzakt, tudomáyos géyű meghatározása. Mdeekelőtt összetett, áryalt tartalommal redelkezk, azaz több jellemző alkotja: közsmertség, köztsztelet, közvélekedés. A közvélekedés azt jele, hogy mké vélekedk a köryezet a hírév alayáról, mt vélek, godolak, hszek róla. (A szóhaszálat korá sem véletle: kísértetese összecseg Magyar M. Kasmr marketgprofesszor mage-meghatározásával: Elképzelés vagy véleméy, am az emberekbe objektív vagy szubjektív beyomások alapjá kalakul. Amt az emberek godolak, érezek, hszek és érzékelek cégről, termékről, márkáról ) (SZELES, 2001:2). Az mage és arculat Az arculat az mage-ak az ráyítható, tervezhető, köye befolyásolható párja: mde magába foglal, amt egy személy, egy vállalat vagy a m esetükbe egy ország láttat kívá magáról. Az mage pedg, amt az egyé/csoport, vagys tursta ebből felfog. Ez s ráyítható bzoyos sze, de sokkal ehezebb a folyamat megtervezése, m az arculatépítésél. 3.ábra: Az mage és arculat összefüggése: a pecsét és aak leyomata (Forrás: SZELES, 1998) Az arculat és mage kategórákhoz kapcsolódó elmélet smeretek tulajdoképpe md a marketgkommukácó, md a publc relatos tudomáyos alapjaké értelmezhetők. Ez az országmage-él scs másképp. Egy országak s va mage-e és arculata. Az mage és arculat muka gyakorlatát ma még elsősorba a desg közpoúság és -oreácó jellemz. A m esetükbe például a Romáa Tursztka Hvatal által haszált logó. 5

6 Az hírév egy boyolult és összetett, tulajdoképpe szetzáló fogalom, mde részterülete alapos elemző mukát géyel. Az mage és arculat képez az ország hírevéek alapját. (SZELES, 1998:12) A kommukácós megközelítés: Ebbe az esetbe az mage-t és az arculatot, m formácóhordozó, -közvetítő téyezőt vesszük fgyelembe. Az mage alkotója tulajdoképpe a televízó, rádó, újság és az eret. Hogy hogya rögzül ez az mage a köztudatba, később kerül tárgyalásra. A kommukácóelmélet szóhaszálatával élve az mage egy motvácós formácóhordozó. Sok esetbe eszközké tekeek az mage-re, amelyet elsősorba a reklámpszchológusok haszálak befolyásolásra és mapulálásra. Ebbe az esetbe sok kutatás azokról a stratégákról szól, melyek segítségével az mage a tudatba rögzül a élkül, hogy a pszchológa folyamatak a hátterét s fgyelembe vegyék. Ne térjük most arra k, hogy mké kell tudatosa ezt az mage-t építe, kább arra hogya képződk az emberek fejébe. Így jutuk el a harmadk megközelítéshez Pszchológa megközelítés Image eredete Mdeekelőtt leszögezém, hogy az mage, mdzs, mázs szó ugyaazt jele, csupá az írásmód külöbözk. Mdhárom forma fellelhető a szakrodalomba. A fogalom eredete a lat mágó szó, amely két szemaka kört egyesített az mtar -t (mtál) és az aemulator -t (töreked) (MULLER, 1963), Mvel a két fogalom külöbözk egymástól, de kölcsöhatás s fellelhető, ezek összekapcsolása új fogalmat hozott létre. A Szeles Péter köyvébe megjeleő példa: a szobor (az mágó sajátságos formája), egyrészt a valóság mtácója, másrészt az általa jelképezett dolog egyfajta dealzálása s. Ebbe a dolgozatba az mage (agolul: kép) fogalom eredet változatba jelek meg egyrészt azért, mert a legelső taulmáyok agol yelve íródtak e témába (pl. BOULDING 1956-ba), tehát ez a leghagyomáyosabb írásmódja, és mvel a kutatás émet yelve folyt, ahol szé ez a formája haszálatos. A társadalompszchológába ez a fogalom tovább boyolódk, hsze ma apg cs egyértelmű meghatározása. Míg PRUYN (1992) a megérlelődött mage-eket egyfajta atttűdké jellemz, addg GRUNDIG (1993) az atttűdöket az mage részéek tek. Továbbá KOTLER és FOX (1985) az mage-eket beyomásak, 6

7 meggyőződések és godolatok összességéek tartotta, VOS (1992) pedg értékelő és elsmerő elemekkel egészít k. Egyesek szer az mage valóságo alapul, mások szer puszta képzelet. GARDNER és LEVY, az amerka szupermarketek vásárlóak fogyasztó döéset vzsgálták, fogalomértelmezésükbe az mage marketgszemléletet tükröz: az mage a fogyasztó érzésekek, elképzelésekek és magatartásak a márkákkal kapcsolatos komplexuma, döő a megfelelő termék kválasztása, és az ráuk megylváuló hűség szempojából...elképzelések és tulajdoságok sokaságát jele. (GARDNER és LEVY, 1995). Ezt át lehete fogalmaz a következőképpe: az országmage a tursták fogyasztó érzésekek, elképzelésekek és magatartásukak az országgal kapcsolatos komplexuma, döő a legmegfelelőbbek tűő út célok kválasztása, és az ráuk megylváuló hűség szempojából. Howard Luck Gossage, a híres Sa Fracsco- reklámszakember megvetette az mage szót. Ő azt ylatkozta, hogy az mage csupá arra utal, hogy valak mlye szíbe tűk fel mások előtt. Az mage szóak egyfajta tsztességtele csegése va, mha valamt el akarák odáz vele. Ezzel szembe az detás azt jele, hogy valak mlye s valójába. Az detás a Naphoz hasolít, Egy szlárd tömegből sugároz eergát. Az mage vszo olya, m a léggömb: csak felülete va, és regeteg dőt tölt azzal, hogy elkerülje a tűszúrásokat. (SZELES, 1998:49) A pszchológalag értelmezett mage előde a sztereotípák, m a beük élő szabváyos képek (LIPPMAN, 1922) és Tolma kogív térképe. Keeth Bouldg, redszerteoretkus és közgazdász volt az első 1956-ba, ak az mage fogalmával foglalkozott. Amt modok, azt tartom gazak, az az é szubjektív gazságom. Ez az mage, am elsősorba az alapja a vselkedésemek. (BOULDING, 1956:6) BOULDING egy kutatást s végzett a szubjektív gazságok kapcsá, amely sorá a következő kérdések merültek fel: Mképp alakulak k az mage-ek? Hogya lehet őket befolyásol? Mlye hatással vaak a magatartásra? Az első kérdésre a választ 1984-be Sodgrass, majd 1990-be Aderse adta meg, akk az mageeket a korább tapasztalatok kerete között kalakuló gestalt-szerű (Gestalt: alak, forma) beyomásokak tartják...eszer az mage-eket a beyomás és képzelet kombácója formálja és módosítja.( Az összetett, legtöbb esetbe kódolt, szmbolkus formácók tudatukba kfejtett hatását a közyelv beyomásak evez. ) (SZELES, 1998:51) Bouldg felhívta a fgyelmet arra, hogy az mage-ek foos szerepe va az emberek magatartásába s: A magatartást az mage határozza meg. Az mage az mage brtokosáak az összes múltbel tapasztalatából épül fel. Maga az mage előzméye s az mage részét alkotja. (BOULDING, 1956) Ferer szer az mage-t többféle téyező befolyásolja, amely közül a három legfoosabb: Saját elvárások: (kíváságok vagy megtagadás) egy bzoyos dologgal szembe, amelybe 7

8 tükröződk az egyé dologhoz való beállítottsága s. Mások véleméye: amely agyo jeleős befolyásoló téyező. Ez esetbe teljese, hogy a befolyásolás beszélgetés, krtka vagy ajálás útjá megy végbe. Személyes véleméyek: ha valamlye dolgot saját maguk tapasztaluk, az arra voatkozó tapasztalatak, átélt élméyek alakítják k a legerősebb beyomást. (FERNER, 1994) (SZELES, 1998:51). Egy másk osztályozás szer az mage-ekek e mellett három fő összetevőjük va: 1) kogív, vagys a megsmerés kompoes 2) affektív, vagys az érzelm összetevő 3) cselekvés összetevő, am a tettekbe ylvául meg; Most akkor poosítsuk a meghatározáso, és térjük rá, hogy mt s jele az mage fogalma egy országra voatkoztatva. 2.2 ORSZÁGIMAGE Az mage általáos meghatározása és kalakulásáak folyamata utá, ézzük meg az országmage fogalmát. Eek a fogalomak s, az mage-hez hasolóa több megevezése va, am ugyaazt jele: országkép, országmázs vagy országmage. Érdekes és sajátos mage-típusak tekhetjük az országmage-t, mely szemléletébe és tartalmába átfogja, lletve khat az adott ország termékere, külöböző márkára és szervezetere, kultúrájára, vállalkozásara, lletve ezekél még émleg több s. Az országmage jele az adott épről, emzetről és országról kalakult, aak mde aspektusú létével kapcsolatos belső és külső ézet- és véleméyredszert, a heterogé és általáosított értékítéletek egydejűleg objektív és szubjektív, komplex (racoáls és emocoáls) pszchológa tartalmát. (SZELES,1998:96) A Hajrá Haza Mozgalom a haza termékek fogyasztását reklámozza Magyarországo. Werech László marketgspecalsta, a Hajrá Haza Mozgalom sajtóértekezleté így fogalmazott: Az országmázs egybe jele az adott épről, országról, az adott emzetről kalakított képüket. Lehetek ezek tapasztalatok, véleméyek vagy hírek, melyek egybe poztív, vagy egatív érzéseket közvetíteek, akár objektív, akár szubjektív, komplex pszchológa megközelítésből. ( áprls 17) 8

9 A következő osztályozásál arra összpoosítaák, hogy kbe hogya alakul k egy országkép, és azt mlye tudomáyos területe vzsgálják. Továbbá mt jele országmage közgazdász, turzmuskutató, szocológus, kommukácós szakember, pszchológus, rodalmár szemébe Közgazdaság szemmel ézve: Az országmage egy közgazdász számára az ország gazdaság helyzetéek vzsgálását voja maga utá, még ha em s érdeklődk az adott ország utá. Itt ylvávalóa a befektetőkre kell elsősorba godoluk, és az ők ézőpojukból kell vzsgál a helyzetet. Az ők szemükbe az a foos, hogy az ország meyre fejlett gazdaságlag, mlye gazdaság folyamatok zajlaak le az országba (esetleg erőteljes gazdaság fejlődés játszódk le, m például Romáába). Persze, ha országmage-ről beszélük, fgyelembe kell ve, hogy a befektetők fejébe alkotott kép em mdg felel meg a valóságak. Azoba sokkal reálsabb, m más társadalm csoportok, például tursták esetébe Szocológus szemével ézve: A szocológa területé az országképek foossága a külöböző épek egymáshoz vszoyulásába játszk szerepet, mégpedg úgy hogy mlye magatartást vo maga utá az a bzoyos országkép. Ezt a poltológa kereté belül s vzsgálják. Közpo kérdés: hogya befolyásolja az országmage a poltkusok döéset? A poltka szóhaszálatba a egatív mage-eket elleségképekek evezk, és ebbe a koextusba kutatják őket, mert főleg a barát-elleség dmezóak a vzsgálása érvéyes a emzetköz poltkára Kommukácós szakemberek szemével ézve: Az országmage-el kapcsolatba elsősorba a tömegkommukácós eszközök hatását kutatják a lakosságra ézve. Közülük kemelőe a televízó híreek, amk köztudotta kább egatív hatással vaak az országmage-re, azoba ebbe a témába scse elég tudomáyos írás. Külöbséget kell te a küldött országmage, továbbított országmage és az érzékelt országmage között, ahogy a következő ábrá látható. 9

10 4. ábra: Országmage kalakulás modellje, Horsberger (Forrás KISSAU, 2004). Az egyé szelekcófolyamata ebbe a sorredbe zajlk: az a küldött országmage-ből az újságíró már eleve kválasztja mlye formácókat közöl az olvasóval (ez lesz a továbbított országmage) és ezt az egyéek külöböző módo értelmezk (érzékelt országmage). A méda által létrehozott szelekcó, más éve vsszakapcsolás folyamat fordított sorredbe zajlk: a közöség által érzékelt kép a méda által továbbított országmage-e keresztül újra a küldött országmage-é válk. (4. ábra) Az országmage-formálás a szervezett kommukácós keretét egy közpo szervezet, például kormáyzat vagy cvl, oproft, esetleg erre felkért üzlet szervezet hozhatja létre Szocálpszchológa szemmel ézve: Azokívül, hogy hogya alakul k az mage, a pszchológába sok kutatás va, amelyek kevésbé az országmage-t, kább egy emzettel általáosa kapcsolatba hozott tulajdoságokat vzsgálják. PETER HOFFSTÄTTER (1960) egy emzetről alkotott elképzeléseket és sztereotípákat a polartás módszerével kutatta, amt a későbbekbe tárgyaluk. Ily módo megállapította, hogy a épek között koflktus attól függ, hogy meyre térek el az országmage-ek a saját országukról alkotott képtől. Sok kutató arra tér k a kutatás sorá, hogy hogya lehete ezeket a koflktusokat és sztereotípákat a csoportok között megszüet. 10

11 2.2.5 Irodalomtudós szemével ézve: Az rodalomtudósok az országmage-t a regéyek, út beszámolók, levelek vagy taköyvek alapjá vzsgálják. Továbbá azt, hogy mlye témák kapcsá jeleek meg és hogya fogja fel őket az olvasó. Kutatások bzoyítják, hogy az rodalomba megjele országmage-ekek s agy hatásuk va poltka és szocáls folyamatokra. Az rodalm mage-ekek em az rodalomba vagy rodalm életbe va agy hatásuk, haem az rodalom által az olvasó közöség fejébe és a ylváos véleméyalkotás teré. (HUGO DYSENRICK, 1991:129) Turzmuskutató szemével ézve: A turzmust, m a szolgáltatás szektorak foos részét értelmezem, mégs er- és traszdszcplárs jellegétől sem tekhetük el. Poosabba a turzmusmarketg foglalkozk az általam kválasztott kutatás területtel: az országmage-ek, régómage-ek vagy egyszerűe egy desztácó mage-e agyo foos tárgya a szakterületek. Gyűjtőfogalomké a tursztka mage haszálatos, amely egy desztácóval kapcsolatos hedelmek, elképzelések, godolatok és beyomások összessége, másképpe: a tursták és a turzmus pac szereplő által a desztácóról alkotott kedvező és / vagy kedvezőtle összessége. Eek tulajdoítható, hogy ezeket az mage-eket befolyásol szereték a szakemberek mde plakáttal, szórólappal, reklámflmmel, am egy desztácóról készül. Az országok specfkus mage-vdeó s de tartozak, például a Romaa, smply surprsg -sorozat. A külöböző tudomáyágakba fellelhető az mage-ekek a kalakulás mechazmusa, tulajdoságak és hogy mlye téyezők befolyásolják őket, ellebe egy átfogó tudomáyos megközelítés még em született meg. Image, lletve országmage tulajdosága Az országmage leegyszerűsített formába jelek meg, úgymod címszó jellegű, am azt jele, hogy az összefüggések maxmálsa le vaak egyszerűsítve és rövdítve. Ez vszo az országmage egységéek a kalakulását és az áryalásokat veszélyeztet. A személyes élméyek vagy ezív foglalkozás az adott országgal dfferecált és részletes országmage-t hoz létre. Az országmage absztrakt és kokrét elképzeléseke alapszk. Sokszor személyes beyomások és törtéelm eseméyek alapjá túl agy általáosítás ér az adott országot, 11

12 tehát elég egyetle közvetle vagy közvetett érkezés egy országgal ahhoz, hogy egy véleméyt megalkossuk róla. Egy országmage eze kívül mdg két ország között kapcsolat által jö létre. Megfgyelhetjük, hogy egy országról alkotott kép sokszor hasolóa jelek meg a több emzetek fejébe, de sohasem lesz két dekus országmage. Az hogy más emzet hogya lát beüket, függ a földrajz távolságtól, a kétoldalú kapcsolat eztásától, lletve a törtéelem sorá kalakult szmpáta, a hagyomáyos együttműködés. (SZELES, 1998) Előfordul, hogy egy országmage ellemodásos tulajdoságokat tartalmaz. Például azt modják egy országról, hogy gazdaságlag fejletle, de ugyaakkor sok a befektető vagy okos egy emzet, de agyo kevese tudják befejez az egyetemet. Aak elleére, hogy az országmage egyéeké változk, mégs fellelhető egy csoportspecfkusság. Egy szocáls csoport vagy egy társadalom bzoyos dőpoba egy és ugyaazt az országképet vallhatja magáéak. Ebbe az esetbe se felejtsük el, hogy csak megközelítőleg lehet ugyaaz az országmage. Az országmage em örök érvéyű, haem egyfolytába változk új beyomások vagy bármely befolyásoló téyezők matt. Nem egy végtermékké kell kezel, haem egy tartós belső átalakulást szevedő folyamatak, amelybe rég és új formácók folyamatosa kölcsöhatásba lépek. Ugyaakkor Jeszeszky Géza következőképpe fogalmaz: A emzetkép vszoylag álladó, csak lassa változk, mert összetevő, eleme, dítéka és hordozó, az emberek csak lassa változak (SZELES, 1998:98), de ezt a ézetet már Szeles Péter s megkérdőjelez a köyvébe. Hogy ezekek az mage-ekek meyre va közük a realtáshoz, em lehet tud. Has Süssmuth egy lehetséges választ ad a kérdésre, hsze em szabad szem elől téveszteük, hogy az mage-ek em a valóság ábrázolása, haem pszchka szerkezetek: ezek állhatak közelebb és távolabb a valós tárgytól. Az mage valóságértéke lehet ksebb vagy agyobb (SÜSSMUTH, 1993). Országmage-ek osztályozása Güer Beele az országmage ráyultsága szer alakított k két csoportot, ugyaezek ezeket haszálja Szeles (1998) s: Ömage: az ömage a m esetükbe az a kép, amelyet egy emzet saját magáról alkot. Mrror- vagy tükör-mage: az a kép, amelyet más emzetek az adott országról alkotak. Sokszor az ömage segítségével kutatják az országmage mbelétét, mvel a kettő kölcsöhatásba va egymással. 12

13 Wllam Scott (1965) következőképpe osztályozta az országmage-eket: Zárt struktúrájú mage: egyszerűbb felépítésű, kevés formácókat tartalmaz. Az egyé lyekor meg va győződve, hogy elegedő formácók brtokába va az adott országról. Ebbe az esetbe az mage merev, eheze változtatható meg. Nytott struktúrájú: komplex mage, amely folyto aktualzálódk, ezért ksebb az érzelm kompoese (em alakult k még egy határozotta poztív vagy egatív hozzáállás az országhoz, és lehet em s fog kalakul). Ilyekor az egyé folyto új, aktuáls formácókat keres, mert em tartja az országról alkotott képét teljesek, és mdeképpe ytott az mage megváltoztatására. Országmage kalakulását befolyásoló téyezők Az országmage kalakulását befolyásoló téyezőket Has Süssmuth (1993) 14 kategórába sorolta, még pedg: 1. A két ország kapcsolatáak kalakulása Ez tulajdoképpe a két ország törtéelméek az alakulását jele, továbbá hogy meyre foódott/ foódk össze a két ország törtéelme. 2. Léyegbevágó törtéések Ez alatt olya törtééseket értük, amelyek befolyásolhatták valamféleképpe a két ország között vszoyt. Ilye például a háború, megszállás vagy akár gazdaság folyamatok. 3. Aktuáls poltka helyzete és külkapcsolata a két országak 4. Híres személységek és társadalm csoportok Ezek a személységek lehetek poltkusok, művészek, sportolók, akk hosszú deg az ország szmbólumaké befolyásolhatják az mage-t. Romáa kapcsá megemlítedőek a romák, m társadalm csoport, akk ma apg s hatak az országmage-re. 5. Ömage Az ország ömage azt jele, hogy hogya vélekedk az ország lakossága az adott országról, vagys mt godol, érez, és mt mod el ebből a külföldekek. Például a fracák ayra dcsérk az országukat, hogy az már a több ország lakosságáak a tudatalattjába s berögződött. 6. Az ország területéek és épességéek a agysága Ez az ömage-re s khat. Például, ha egy ország kcsek és jeleékteleek érz magát, több m valószíű, hogy a másk szemébe s az, tudllk a ksebb országokál megfgyeltek egy aláredeltség komplexust a agyobb szomszédos országokkal szembe. 13

14 7. Elleségképek szerepe Elleségképek tulajdoképpe azt jelek, hogy az elleségeket hogya látod, kk az elleséged és hogya vszoyulsz hozzájuk, akár ország szé s. Ez esetbe az befolyásolja az mage-t, hogy a két ország között elleséges vagy barátságos vszoy jött létre. 8. Gazdaság fejlettség Az ország gazdaság fejlettsége mellett az s detartozk, hogy a másk országot kokurecáak tek vagy parterké, és együttműködés jött létre a két ország között. 9. Katoa potecál és koflktusok megoldása Katoa szempoból foosak az elmúlt háborúk, vereségek és győzelmek, továbbá a jele helyzetbe az adott ország katoa felkészültsége: haszálak-e atomfegyvereket, késze va a katoaság a bevetésre és dplomatkusa járak-e el a koflktusok megoldásáál. 10. Kultúra A kultúra csökkeő hatással va az országmage kalakulásába, de mdeképpe létező faktor. A kölcsöös tudomáyos és művészet hatás, még mdg poztív és maradadó kapcsolatokat hoz létre két ország között. Ezt tudatosa felhaszálja például a émetország Goethe-Isttut, ak több kelet országba, többek között Romáába s szervez/szpozorál kulturáls eseméyeket. 11. Elleétes deológák Azt fgyelték meg, hogy a egatív mage főleg azok a szomszédos országok között alakul k, amelyek más társadalm vagy gazdaság törvéyek szer működek, továbbá azok, a más koese fekvő országok között, amelyek erőse elleétes hagyomáyokkal redelkezek. Ferer szer eze kívül érvéyes az észak-dél és a yugat-kelet elleét. Az észako lakókat pragmatkusabb godolkodóbbakak, prózaabbakak, dvdualstábbakak és szabadságszeretőbbekek tartja, m a déle lakókat, továbbá a kulturáls fejlődés szere Nyugat- Kelet ráyba halad. 12. Lakosság Az ország lakosságáak közös voása, cselekedete és rtuálé tartozak ebbe a kategórába. 13. Szocálpoltka redszer és belpoltka A belpoltka külööse, főleg a agyobb botráyok erőse befolyásolják az országról alkotott képet. Például egy külföld arra s előszeretettel godol vssza, hogya báak az országba élő ksebbségekkel. 14. Adott ország erkölcsvszoya Az országmage-t befolyásolja az adott ország épességéek a vallásos és moráls 14

15 elképzelése: rossz-jó, helyes-helytele meghatározása. Például az ortodox vallás meyre szgorú, mlye mértékbe tartja be a romáa lakosság a szabályat. Az országmage forrása Az formácót egy országról két módo lehet megkap: elsődlegese és másodlagosa. Ezt evezk elsődleges, lletve másodlagos megsmerések. (4. ábra) Az elsődleges formácóból keletkezett mage sokkal rtkább, mvel ez azt feltételez, hogy valak em csak hallott arról az országról, haem el s látogatott oda vagy etalá személyese smer valakt, ak az adott országból származk. Ezeket az elsődleges formácókat mdeképp a másodlagos formácók alapozzák meg. Ez sokszor a médá keresztül terjedő formácók (ckkekbe, híradóba, rádóműsorokba stb.) vagy út beszámolók, köyvek, flmek kapcsá alkotott mage-eket jele. Az s másodlagos formácó, amt mások modaak arról az országról, függetleül attól, hogy voltak ott vagy em. A legfoosabb befolyásos formácóhordozóké a taköyveket tekk. Mvel gyerekkorba egy még em megalapozott kép va a fejükbe egy adott országról, ezt a taköyvek kötelezőszerűe pótolják. Eze kívül a játékflmek s agymértékbe befolyásolják az országmage-eket, azo kívül hűe tükrözk az adott országról alkotott közvéleméyt, hsze a redezők po a közöség mageképzetere építk a flmeket. KENNETH BOULDING (1969) vszo a családot evez a legfoosabb téyezőek, amely befolyásolhatja az egyé, legfőképp gyerekkorba (a fe már említett okból kfolyólag). Másodk téyezőké a peer-groupot említ, amely a szocológába meghatározás szer egy ugyaolya korú vagy ugyaahhoz a szocáls réteghez tartozó és azoos érdeklődés körrel redelkező tagokból álló csoport. Mvel egy csoportról va szó, a tagok közös országmage-et alkotak, amelyre az egyedek országmage hagolódk. Tovább foos befolyásoló téyező a tömegkommukácós eszközök, úgys m televízó, rádó, újság, eret. Erről feebb már szó esett. Az hogy a tömegkommukácós eszközök meyre befolyásolják az országmage kalakulását még em került tsztázásra. Ilye köryezetbe ehéz megítél, éha meg lehetetle ktalál, hogy hoa eredek az elképzelések és magatartások egy emzettel, kultúrával szembe. (MALETZKE, 1996:123). Romáa országmage-éek a fejlődése Az országmage fejlődését a émet ajkúak kapcsá tárgyalám. KLAUS HEITMANN A émet yelvű rodalm művekbe vzsgálta Romáa országképét 1775-től kezdve. A romá épet úgy jeleítették meg, m bájosa jó megjeleésű és tszta embereket, a falu lakók körébe s. Ugyaakkor em 15

16 ayagasak, szexuáls értelembe yíltak. Fő tulajdoságak: jódulatúak és agylelkűek, de egy dőbe hajlamosak a búskomorságra. A emzetek fő hbája, hogy em szeret dolgoz. (HEITMANN, 1985) Keletet egész Európába em egatívak látták, haem érdekesek. Ebbe a peródusba vszo semm közvetle érkezés em volt a émetek és a romá lakosság közt, csak az utazók, dplomaták és újságírók által. Ilye körülméyek között semleges volt az országmage. Vszo az első vlágháború utá drasztkusa egatívvá vált. A romá épet félpárzs épecské -ek ttulálták, amt káromkodásképpe haszált a lakosság. Később aztá Romáára s rámodták a balká jelzőt, am em a hagyomáyos földrajz értelembe jele meg, haem egatív jelzőket kapcsolt az országhoz: szegéy, em cvlzált, vsszamaradott, stabl, kszámíthatatla stb. Ez tovább fokozódott a hdegháború végére, amkor létrejöttek a kommusta államberedezkedések kelete. A kommuzmus még több rosszat hozott Rommáa mage-ére ézve a yugat-émetek és osztrákok szempojából. Vszo a kelet-émetek, mvel többet utaztak Romáába, egy poztívabb képet alkottak az országról. Itt azért fgyelembe kell ve, hogy a kelet-émetek közül legtöbbe Bulgárát választották út célul. A Spegel folyóratba megjele ckkbe így írak: A téyleges szocalzmusba s létezett utazás láz és tursztka élvezet. Az am a yugat-émetekek Olaszország és Spayolország volt, azt megtalálták a kelet-émetek Romáába és Bulgárába: üdülőhelyek, ahol süt a ap, az emberek kedvesek, és az ellátás olcsó...a kelet tömb megszűésével a tursztka frastruktúra erőse megváltozott Romáába és Bulgárába... ( márcus 8.). 3. Megfgyelések Ameybe személyes tapasztalatam alapjá megítélhetem, az Európa Uó belül határozotta egatív országmage-e va Romááak, az formácók hamsak és háyosak az országról, az formácók forrása főké a méda. Mvel 9 hóapot töltöttem cseredákké Ausztrába, Isbruck városába a émet yelvterületeke élők fejébe létező országképet s megsmerhettem. Az Erasmus csereprogram kereté belül a vlág több országaból érkeztek dákok, több véleméy, godolat hagzott el Romáa kapcsá, több magatartást tapasztalhattam az országgal szembe, de a émetek és osztrákok fejébe képződött egatív vagy semleges országmage, és az formácók háya Romáával kapcsolatba volt számomra a meglepő. A 9 hóap sorá csak egy osztrák emberrel találkoztam, ak volt már Romáába. A tudomáyos mukák teré sem más a helyzet: eddg egy muka született kokréta a romáa országmage felmérésével Németországba. A téma kutatottságáak háya s azt mutatja, hogy a 16

17 émet yelvterületeke egyáltalá em foglalkozak Romáa országmage-ével, lletve m tursztka desztácóval. A feebb említett alapkérdéseket több hpotézs megfogalmazásával feleltem meg, amelyek később a kutatásom alapjául szolgáltak. 3.1 Kérdések Vsszatérve Romáa országmage-ével kapcsolatba következők kérdésem merültek fel, amelyet három csoportba osztályoztam az mage kompoeséek függvéyébe. 1) Hoa kapják/ szerzk a émet yelvterülete élők az formácókat Romááról? M ezekek a forrásokak a jellemző? Tudjuk, hogy az mage 3 kompoesből áll. Ezek közül az egyk a kogív, amellyel kapcsolatba a feebb említett kérdések relevásak. A hoa kérdés mellé társul a mkor és hogya, tehát mlye korba kapják az adott formácókat, és ezek mlye töltettel bírak: egatív vagy poztív. 2) Meyre egatív a Romááról alkotott kép? Melyek Romáa erőssége és gyegesége egy émet/ osztrák tursta szemébe? Az mage másodk összetevője az érzelmekre voatkozk. Mlye érzelmek, mlye emű véleméyek születek Romááról az formácók kapcsá, és hogya lehete ezeket osztályoz. 3) M a leggyakorbb ok, amért em jöek a tursták Németországból és Ausztrából? M motválhatja a émet yelvterülete élőket, hogy Romáába utazzo? A harmadk a cselekvés összetevő, tehát mde olya tett, am az országról összegyűjtött formácók és az országról alkotott véleméy következméye, legfoosabb a m esetükbe a tursztka tevékeység. 3.2 Hpotézsek Az alapkérdésekek megfelelőe három hpotézst állítottam fel: H1: A émet yelvterülete élők Romáát még mdg egy agyo szegéy országak tekk, és ezért em sorolják tursztka desztácók közé. H2: émet yelvterülete élők még mdg összefüggésbe hozzák a roma lakosságot Romáával. H3: A émet yelvterülete élők a törtéelem sorá detelepedett szász elődek matt 17

18 utazak/utazáak Romáába. H4: A émet yelvterülete élők még mdg agyo keveset tudak Romááról, ez az oka a egatív országmage-ek. A feebb tárgyalt Romáa országmage-éek a jeleleg helyzete a kutatásom témája, természetese a émet yelvterületeke lakók körébe. Először s pár statsztka adatot vzsgáltam meg a témával kapcsolatba, amelyek a következő ábráko tekhetőek meg. 5. ábra: Romáába érkező emzetköz tursták 2005-be (Forrás: egyé ábrázolás a Romá emzet Statsztka Hvatal adata alapjá) Az 5. ábrá láthatjuk a Romáába érkező emzetköz turstákak a számát koesekre lebova. Egyértelműe Európából érkezett a legtöbb tursta, szám szer Tovább lebova az európa országokból származó turstákat láthatjuk a 6. ábrá, még pedg azokat az országokat, ahoa a legtöbb tursta érkezett Romáába be az első helye Magyarország, a másodko a Moldova Köztársaság szerepel, megy 28%-át, lletve 26%-át ktéve az Európából érkezettekek. Következő a sorba Bulgára 7%-kal, a kutatás szempojából foos Németország 6%-al. Ausztra 2%-kal a yolcadk helyet foglalja el a raglstá. A Romáával határos országokak egyértelműe magas helyezése azzal magyarázható, hogy még mdg létezk a bevásárlóturzmus a határok meé, de egyéb téyezők s közrejátszaak, amelyek a későbbekbe kerülek tárgyalásra. 18

19 6. ábra: Romáába érkező tursták a kbocsátó országok szer (Forrás: egyé ábrázolás a Romá emzet Statsztka Hvatal adata alapjá) A következő táblázat az előző két ábra alapjául szolgáló adatokat szemléltet, továbbá a emzetköz tursták számáak változását között. Összes Európa Ausztra Bulgára Magyarország Moldova Közt. Németország Afrka Amerka Ázsa Ausztrála, óceáa ábra: Nemzetköz tursták száma a származás ország függvéyébe (Forrás: egyé ábrázolás a Romá emzet Statsztka Hvatal adata alapjá) 19

20 A 7. ábrá megfgyelhető, hogy 1994-be Németországból 203 ezer tursta érkezett, Ausztrából pedg csak 41 ezer. Így foglalta el Németország a 8. helyet, Ausztra pedg a 16.-kat a külföldről érkezők sorába. Vszoyításképpe Bulgárából érkeztek a legtöbbe ebbe az évbe, még pedg tursta es adatok szer Németországból jö a tursták 5,55%-a és Ausztrából 0,72% ös adatok szer Németország már a 4. helyezést érte el 354 ezer turstával, am az Európából érkezettekek 6,4%-a, és Ausztra s feltorászta magát a 8. helyre 129 ezer fővel évee, am európa sze a tursták 2,33%-a A 2005-ös statsztka adatok azt mutatják, hogy Romáába a Magyarországról érkezett tursták száma a 2. legagyobb fővel, am 27,6%-ra őtt, és 1994-be csak 10,9%-ot elérve 628 ezer turstával, akkor a 4. helye. Ezt a fejlődést a határme településeke a bevásárlóturzmus, de elsősorba az erdély kulturáls turzmusak és faluturzmusak kalakulása tette lehetővé, amelyre kedvezőe hatottak a törtéelm eseméyek, a közös yelv és kultúra, valam a közel földrajz fekvése a célországak. Magyarország adata agy övekedés tedecát mutatott a 12 év sorá, de lássuk a két kutatás alayokat. Mdkét émet yelvterület övekedés tedecát mutat, Ausztráál látváyosabb adatokkal, hsze több m háromszorosára őtt a Romáába látogatók száma. Ez azzal magyarázható, hogy a kommuzmus dejé Romáába yaraló kelet-émetek még a '90-es évek elejé s megőrzték utazás szokásakat, és a későbbekbe a yugat-émetek s kezdték felfedez az országot. Azoba még mdg em elege, főleg ha arra godoluk, hogy a émet yelvterülete élők életszívoala magasabb, tehát többet s költeek turstaké, m Magyarország lakosa. Épp ezért a émet yelvterületeke élők kée legyeek a fő célcsoport, akket Romáa a megfelelő ajálatokkal kée megcélozzo. A témával kapcsolatba az országmage kérdését kell elsősorba tsztáz. Összefoglalásképpe az országmage egyszóval mde, amt a tursta Romáával kapcsolatba hoz és ebből kfolyólag cselekszk. Így alakultak k a fő kérdések, amre választ szerettem vola kap a kutatás sorá. 3.3 A téma kutatottsága és eddg haszált kutatás módszerek Ebbe a témába kevese kutattak eddg. Létezek taulmáyok az mage-el, országmage-el kapcsolatba, de a Romáa országképét csak kevese vzsgálták. Szűkül a kör, ha a jeleleg kutatás előderől va szó, poosabba egyetle tudomáyos mukát lehet megemlíte (KISSAU, 2004) ba Keeth Bouldg foglalkozott elsőké behatóa az mage fogalmával. Kutatása sorá a 20

21 következő kérdések merültek fel: Mképp alakulak k az mage-ek? Hogya lehet őket befolyásol? Mlye hatással vaak a magatartásra? 1953-ba az UNESCO megbízásából létrejött Hogya látják a emzetek egymást című kutatás projekt Wllam Buchaa és Hadley Carl vezetésével. Ez a kutatás volt egyke a legelsőkek, amely kereté belül behatóa foglalkoztak az országmage-el és a emzetköz koflktusokkal. Arra jöttek rá, hogy a emzetekről alkotott sztereotípák és előítéletek az alsóbb társadalm osztályokak tulajdoíthatóak, akk em csak kevés jövedelemmel, haem alacsoy végzettséggel redelkezek ba Krpal Sgh Sodh és Rudolf Bergus kutatásukba kább a emzetről alkotott képet, m magát az országmage-t érették. A külöböző emzetek hogya látják egymást? kérdésre keresték a választ a emzetekről kalakult sztereotípák felkutatásával. 881 személy az úgyevezett tulajdoságlsta-eljárás -sal a külöböző etka csoportokra jellemző mellékeveket kellett hozzáredeljeek az adott emzethez ba Peter Hostätter továbbfejlesztette a módszert. A megkérdezettek két elleétes mellékevek között hetes skálá kellett értékeljék az adott emzetek tulajdoságat. Ugyaezzel a módszerrel az ayaországot s kellett jellemezzék a kutatás résztvevő. Ebből a kutatásból Peter Hofstätter azt a végkövetkeztetést voa le, hogy a külöböző emzetek között koflktust az határozza meg, hogy meyre hasolít az ömage arra, ahogya a külföldek azt az országot látják 1994-be Güer Beele a Németország és émet ép mage-ét kutatta a külföldö élő lakosság körébe, leszűkítve a kutatást három országra Európába: Ukraja, Legyelország és Görögország, és az Egyesült Államokra. A kutatás módszere: erjú. A kutatás eredméye pedg, hogy 1994-be Németország kapcsá az erjúalayokak elsősorba a következő fogalmak járultak hozzá az országmage kalakulásához: a gazdaság és poltka helyzet, a külföld (török) mukások pártolása és a kelet-yugat vszoya Németországba. 4. Módszerek Mvel az országmage-ről va szó, aak a kutatás kérdésekél s megemlített három aspektusát vzsgáltam: meyt tud az llető Romááról, m a hozzáállása, mk a személyes tapasztalata és ezekek függvéyébe mké cselekszk. Az országmage-kutatás mája a émet yelvterülete élők lletve oa származók (mert egyesek már Kolozsvárt tekk otthoukak), poosabba Németországból és Ausztrából. Tehát az erjúalayok e két országból származak, amelyet a 8. ábra szemléltet. Továbbá em csak a terület elhelyezkedést vettem fgyelembe, haem hogy volt-e valam kapcsolata Romáával az egyéek. Eek megfelelőe alapkövetelméyek vettem, hogy a 21

22 megkérdezettek voltak már Romáába tursztka tevékeység vagy egyéb céljából. Összese 20 egyé kérdeztem meg márcus 1.- áprls 13. peródusba, amelyekből 75% émet és 25% osztrák származású. Az erjúparterek 60%-a ő, 40%-a férf. A megkérdezettek 3 kategórába soroladók: Romáába taulók, Romáába dolgozók és tursták. Az első kategóra magába foglalja az Erasmus csereprogram kereté belül érkezett dákokat Kolozsvárról (két alkategórával: akk 1 félévet, lletve 2 félévet taulak tt) és a kolozsvár egyetem redes dákjat, ez a csoport a megkérdezettek 45%-át tesz k. A másodk kategórába belekerültek a Romáába dolgozók, lletve ökéesek, akk csak dőszakosa tartózkodak az országba (1 évet). Ők az erjúalayok 30%-át alkotják. Végül pedg a tursták kategórája, amely 25%-ot alkot. Ide tartozak egyrészt azok, akk az országba tartózkodó hozzátartozójukat jöttek meglátogat, vagy kmodotta az országot (1 személy). 8. ábra: az erjúalayok származás helye Németország és Ausztrá belül (Forrás: egyé ábrázolás Google Earth segítségével (2008. áprls 26.) 22

23 A feebb említett kulcskérdésekek megfelelőe kutattam a témába. Mvel az országmage jele esetbe főleg kvaltatíva mérhető fel, az alkalmazott kutatás módszer a félg strukturált erjú, amelyek vezérfoala előre kválasztott ytott kérdésekből állt. (lásd 1. melléklet) A kérdéseket égy csoportba osztályoztam: 1. Utazás Romáába és első beyomás 2. Földrajz téyezők 3. Kultúra és tradícó 4. Méda és reklám Az erjú befejeztével egy előre meghatározott képszett segítségével az országmage vzuáls elemet szerettem vola megállapíta. A képszett 15 Romáába készült képből állt (lásd 2. melléklet), amt a megkérdezettek előre em tudtak. Az volt a feladatuk, hogy megállapítsák, ktalálják, hogy melyk kép készült Romáába, és melyk em. 5. Eredméyek 1. Utazás Romáába és első beyomás Az első kérdések megfelelőe az erjúalayok öt olya szót vagy fogalmat kellett említseek, amket spoául Romáához kötek. A két leggyakorbb szó a szekér és a szép volt, az utóbbt öálló szóké említették vagy szép táj, szép yelv, szép ők fogalmakké. A válaszok agy része jelzők egyrészt az emberekről másrészt az országról. A megkérdezettek Romááról kább poztív (érdekes, moder, multkulturáls, alteratív, tarka), m egatív (koszos, redetle, szürke) vagy semleges (mprovzált) jelzőket modtak. Már tt s megjeleek ellemodások a véleméyek között. Természettel kapcsolatosa többe megemlítették a hegyeket, Dua Deltát és a Fekete tegert. A másodk kérdés az volt, hogy mlye okál fogva jött az llető Romáába. 30%-a a megkérdezettekek taul jött de, 30%-a muka/ ökées muka céljából, ezek közül egyesek de voltak khelyezve, tehát em választották Romáát. 15% az elődök és rokook matt jött Romáába, szé 15% valakt meglátogat jött. Végül 10% ak utazás kapcsá érkezett Romáába. A fő ok mellett a következő válaszok s elhagzottak többször: azért jött, mert meg akarta smer Romáát és egy számára smeretle kultúrát, lletve yelvet szerete taul. Mkor arra került sor, hogy hogya értékelk az első beyomást Romááról, egy pára azt válaszolták, hogy jesztő, elmaradt vlág, kedvesek az emberek, de egybe csalók, mások pedg épp jobbak ítélték az első beyomást, m amre számítottak. Egy 1-10-es skálá, ahol 1 agyo 23

24 rossz beyomást 10 pedg agyo jó beyomást jele, átlagba 6,98-as értéket kaptam válaszké. Mkor megkérdeztem, hogy az erjúalay szer a többek mlye számot válaszoltak erre a kérdésre mdaya alacsoyabb értéket modtak, átlagba 6,18-as érték született, de csak 11-e modtak kokrét számot a megkérdezettek közül. Arra a kérdésre, hogy m a beyomásuk az egész tt-tartózkodásukról, és hogya értékelk azt ugyaazo a skálá, átlagba 8,4 jött k. Arra vszo, hogy a többek mt feleltek erre a kérdésre, hasolóa az előző kérdéshez, ksebb érték jött k a skálá, átlagba 7,23. A következő kérdés az volt, hogy modjaak olya dolgokat, amk másak Romáába, m ottho. Egyértelműe két kategóra született a válaszokból: az emberek és az frastruktúra. A megkérdezettek 65%-a ylatkozta azt, hogy mások az emberek: ytottabbak, kedvesebbek, vedégszeretőbbek, érződk a latos lassez fare mealtás az emberekbe (modta M.S). Ugyaakkor más a társadalm élet, más értékred szer élek tt az emberek, sokkal agyobb hagsúlyt fektetek a hagyomáyokra, kozervatívabb evelésbe részesülek az tte gyerekek, hamarabb kötek házasságot, foosabb a család, m a émet yelvterületeke. Az egyetemstákak kevesebb a pézük. Az frastruktúra kapcsá a rossz utakat, lassú voatokat, em meetred szer járó buszokat, lerobba falvakat és szürke épületeket említk. Ezzel együtt azt s, hogy egyará olcsó a szállítás és a szállás. Több személy említette, hogy sokkal agresszívebbe vezetek a romá sofőrök, em csak hogy száguldaak, haem sokat dudálak és felparkolak a járdára, éha a gyalogosok épségét s veszélyeztetve, am Németországba és Ausztrába rtká fordul elő. 2. Földrajz téyezők Arra a kérdésre, hogy mt szeretéek még meglátogat, hova utazáak Romáá belül elsősorba Nagyszebe és Bukarestet adták válaszol. Továbbá a legtöbbe Erdélybe és Máramarosba látogatáak el, valam a Kárpátokba. A helyekkel kapcsolatba azt s megkérdeztem, hogy mért po ezeket választották, ha va egyáltalá valamlye oka. A válasz általába vagy az volt, hogy már volt azo a helye és agyo tetszett ek, ezért vsszamee szívese, vagy pedg azért keresé fel po azt a helyet, mert még em volt, de lyesmt em láthat ottho. Mkor megkértem, hogy modjaak három romáa tursztka látváyosságot, már em mdek tudott köye válaszolt ad. Többe egy jól körvoalazódott attrakcó helyett egy-egy várost modtak vagy akár maga a tájat, hegyeket. Tursztka látváyosságké említették a bukarest Népek Palotáját, a Drakula -kastélyt, Nagyszebebe a főteret, a városházát és a városfalat, Kolozsváro a Sze Mhály templomot, valam az ortodox templomot, és a Vdám Temetőt 24

25 Szaplocá. Romáa városok említésekor a leggyakorbba elhagzottak: Bukarest (65% említette), Kolozsvár (60% említette, de fgyelembe kell ve, hogy a legtöbb erjú tt készült) és Temesvár (11,7%), Nagyszebe (8,3%). 3. Kultúra és tradícó Egy pár kulturáls kérdéssel folytattam az erjút: rákérdeztem, hogy tudják-e és tudták-e melőtt dejöttek azt, hogy a romá egy újlat yelv, hogy kk a dákok, lletve hogy élek tt magyarok és éltek szászok. Az első kérdésre egy kvételével mdek azt válaszolta, hogy tudta melőtt dejött, hogy a romá egy újlat yelv. Az erjúalayok fele még az utazásuk sorá sem tudta meg, hogy kk a dákok. Húszból égye az erjú alatt sem tudták, hogy élek tt magyarok. A megkérdezettek agyjából kvétel élkül, csak mutá eldöötték, hogy Romáába utazak, tudták meg ezeket a téyeket. Két személy a húsz megkérdezett közül em hallott róla, hogy Erdélybe szászok laktak. A romá helyevekek a émet megfelelőt agyjából mdek tudta, ellebe Nagyvárad szász elevezését csak fele tudta. A romá tradcoáls ételek közül a leggyakrabba a pulszkát (megkérdezettek 65%-a), töltött káposztát (megkérdezettek 45%-a), pacallevest (megkérdezettek 35%-a) és a mccset (megkérdezettek 30%-a) említették. A tradcoáls tal kérdésére sze kvétel élkül a ţuca-t és aak magyar megfelelőjét, a pálkát felelték. 4. Méda és reklám Az első kérdés a témába, hogy Németországba és Ausztrába a méda mlye képet ad Romááról, és mlye témák kerülek szóba az országgal kapcsolatba. Eél a kérdésél agyo megoszlaak a véleméyek. Összesítve úgy lehete fogalmaz, hogy régebbe egatívabbak voltak a véleméyek, mvel olya témákat mutattak be, m cgáyok, utcagyerekek, kóbor kutyák árvaházakba, kórházakba kalakuló botráyok stb., összesítve egy szegéy, magas krmaltású, elmaradott országkép volt bemutatva a médába. Maapság valamcskét javult a helyzet az EU-hoz csatlakozás, gyors gazdaság felledülés által, de ugyaakkor ott vaak a egatív elemek, m a Noka-botráy, ugyas a Noka Romáába való költözésével sok mukaélkült hagyott Németországba. Ugyaakkor többe semlegesek tekették a méda által alkotott képet, mvel ma apg agyo kevés formácót bztosítaak Romááról, aak elleére, hogy egyre több ckk és tudósítás jelek meg az országról. Továbbá azt fgyelték meg a megkérdezettek, hogy ha bzoyos értelembe egyértelműe egatív s 25

26 az országmage, ezt a természet adottságok megcáfolják. Már sok helye út célké tekeek Romáára, főleg amóta Nagyszebe Európa Kulturáls Fővárosa volt egy évg. Természet látváyosságok, amelyeket a médába s kemelek a Dua Delta és a Kárpátok. Romáa: egyszerűe csodálatos reklámszlogejét egy ötös skálá kellett értékeljék a megkérdezettek, ahol 1-em talál és 5-agyo jól talál. Átlagba 3,9 értékelést adtak a reklámak. Összese hárma smerték már azelőttről a szloge, hete pedg az alább logót. 9. ábra: Romáa lógó (Forrás: Ugyaúgy osztályozuk kellett a logót s, amelyet átlagba 4,5-re értékeltek. Az utolsó kérdés pedg az volt, hogy mlye tursztka reklámok vaak Romááról a émet yelvterületeke. 35%-a a megkérdezettekek azt válaszolta, hogy semm, lletve csak ckkek jeleek meg, meg amt a méda mutat. Többek a tursztka kállításoko láttak reklámokat, lletve ha rákérdeztek tursztka rodákba. Am szembetűőbb volt, hogy 1-2 éve a berl metrókba, buszokba megjeleek plakátok, lletve Ausztrába az autópálya mellett. A reklámok agy része Romáát alteratív út célké mutatja be kemelve a Dua Deltát és a Kárpátokat, meg természetese Nagyszebe, az erdély szászok fővárosát. Az erjú végé 15 képből kellett választa, azzal a kérdéssel, hogy közülük melyek találhatóak Romáába. Az alább ábra mutatja, hogy mt válaszoltak a megkérdezettek (- Romáába található, - em Romáába készült, - em tudja, hogy hol készült), és háy százalékba modták egyértelműe, hogy Romáába készült a kép. Képek 1 Bâlea tó Utcagyerekek Népek Palotája Víg temető, Săpâţa Cgáyláyok Gőzmozdoy Dua Delta Toracsapat Szebe Brassópojáa Pulszka Töltött káposzta Peles kastély Szfx, Bucsecs Sífelvoók ábra: Ierjú sorá bemutatott képekre adott válaszok %

27 Mde megkérdezett két képet társított egyértelműe az országhoz, még pedg Nagyszebe főterét és egy sírkövet a Vdám Temetőből Szaplocá. Vzuálsa a töltött káposztát többe azoosították Romáához, m a pulszkát. A tarka szokyás cgáyláyokat, Brassópojáát és a bukarest Népek Palotáját s agyrészük kapcsolatba hozta az országgal. Összefoglalás A kutatás eredméyeket feldolgozva a következő kérdésemre kaptam választ, a következő hpotézseket skerült elleőrzem. Először a Romáába utazás motvácót vzsgáltam: a motvácók között utolsó helye szerepel a tursztka tevékeység, a megkérdezettek 10%-a érkezett turstaké Romáába, de ez a mavétel egyértelmű velejárója. Mvel több dákot kérdeztük, az sem meglepő, hogy 30%-a a megkérdezettekek taul jött de, 30%-a pedg muka céljából. Az erjúk sorá kderült, hogy az első beyomás Romááról sokkolóa hatott a külföldekre, de ahogy többet tartózkodtak az országba, megváltozott a véleméyük. Az első beyomást elsősorba a szegéység külöböző formá pecsételték meg: rossz utak, szürke, egyhagú lakóegyedek, szemét, koldusok, utcagyerekek, kóbor kutyák stb. Romáába a szegéység kétsége kívül agyobb, m a émet yelvterületeke, és ezt akadályké többe s említették az erjúkba, tehát a H1 hpotézs részbe begazolódott. Az a felfogás, hogy ezért em jöek a tursták, a múltra tekve gaz s volt, ellebe mára megváltozott a helyzet. Az EU-hoz való csatlakozás kcst megredítette ezt a godolkodást. Romáára, m újdosült EU-tagra ézek, am ha szegéyebb s, m az Európa Uó több országa, agy gazdaság felledülést és mde tére gyors fejlődést mutat fel a jelebe. Az erjúk sorá többször s felmerült Romáa kapcsá a roma lakosság kérdése (H2 hpotézs). Azoba fgyelembe kell ve azt, hogy míg a múltba egatív aspektusak számított, a jelebe határozott poztívumot jele a romák jeleléte a külföldek számára. A roma ksebbséget külöleges kultúrájuk matt értékek tekk, érdekességek, amt a megkérdezettek mdeképpe meg akarak smer. Soka említették, hogy szeretk a cgáyzeét, érdeklődek a hagyomáyak rá és szépek mősítették az öltözetüket, főleg a tarka szokyákat. Ebből s látszk, hogy Romáa valóba az elleétek országa, ahogy L.H modta. Egyértelműe két válaszkategóra született arra a kérdésre, hogy mk azok a dolgok, amelyek másak, m Németországba vagy Ausztrába: az emberek és az frastruktúra. Ezeket külöböző jelzőkkel látták el a megkérdezettek: az emberek ytottak, kedvesek, vedégszeretők, míg az utak rosszak, az épületeket omladozak, a közszállítás fejletle. Az a feltételezés, hogy a émet yelvterületeke élők a szász elődek matt jöek Romáába (H3) 27

28 em kmodotta gaz, hsze az elmodottak szer soka em s voltak tsztába azzal, hogy Romáába éltek valaha szászok. Az erjúalayok közül égyek voltak Romáából származó előde, de csak kettőek szász. 15%-a a megkérdezettekek azt modta, hogy az elődök és rokook matt jött Romáába, de em feltétleül szász származásúak a rokook. Ebből arra következtettem, hogy a magyarországakkal elleétbe, a émet yelvterületeke élők em az elődek felkutatása, esetleg az övékéhez hasoló kultúra megsmerése végett utazak az országba, haem éppe ellekezőleg: egy új, a saját kultúrájuktól meghatározóa eltérőt szeretéek megsmer. Ez vszo már haladásak számít, hogy egyáltalá ém érdeklődést mutatak Romáa rá. A émet yelvterülete élők még mdg agyo keveset tudak Romááról, ez az oka a egatív országmage-ek. A H4 hpotézs egyértelműe gazak bzoyult: a méda még mdg agyo keveset tudósít Romááról, és az a kevés s kább egatív töltetű. Tursztka reklámok sze em s létezek, csak pár desztácót reklámoztak az elmúlt évbe: Nagyszebe, m Európa Kulturáls Fővárost, a Kárpátokat és a Dua Deltát. Eze felül sok ember fejébe megmaradt a szocalsta Romáa képe, és egyáltalá em érdeklődk az ország rá. Ez a fő probléma, amely a kutatás sorá feltárult. A.K. a következőket mesélte ezzel kapcsolatba: Romáa egy olya ország, am rá kevese érdeklődek. É em smerek sekt ak tt volt, sekt ak esetleg akara jö. Ikább úgy beszélek róla, hogy ez az ország, amely valahol ott le va a térképe, de sek sem smer. Kemelém azt, hogy még vaak olya émet yelvterülete élők, akk em hallották, hogy Erdélybe szászok laktak, aak elleére, hogy po ezekre a területekre költöztették k őket a kommuzmus dejé. A következő dézetbe md a égy hpotézs gazolódk valamlye formába. Melőtt dejöttem, em tudtam majdem semmt Romááról. Hallottam a szülemtől, hogy egy szegéy ország, hogy romák élek tt, vagy cgáyok, mdegy hogy modja ekk az ember. Amt em tudtam, hogy tt magyarok élek, hogy léteztek erdély szászok. Erről semmt em tudtam, és a több ksebbségről sem, akk Romáába élek -S.W. így ylatkozott. Tehát a kutatás sorá az formácó háya bzoyult a legelső akadályak egy valósághű országmage kalakulásához. Ez a fő probléma, amt a émet yelvterületeke élők körébe meg kellee olda. A egatív országmage több területre ézve jele veszélyt: poltka és gazdaság szempoból egyará, e kapcsá kemelém a tursztka szolgáltatásokra való hatását s. A turstákra ézve külööse agy akadályt jele egy egatív országmage, mert ha meg s leszek a megfelelő téyezők a széleskörű szükségletekek a kelégítéséhez (tt godolok az frastruktúrára, a turzmusba dolgozó személyzet kképzésére stb.), ha em tudak róla a potecáls tursták, a jövőbe sem fogják Romáát választa út célké. 28

29 Természetese ez a kutatás csak egy kezdete Romáa országmage-éek a vzsgálásáak, hsze olya embereket kérdeztem meg, ak már volt Romáába egy hosszabb dőre. Ezért egy valósághűbb eredméyek eléréséhez tovább Németországba és Ausztrába. 29 kutatás szükséges émet yelvterületeke:

30 Irodalom BIRTEL, M., KISSAU, K. (2006): Rumäe Ewcklug ud Wahrehmug Deutschlad I: Europa Regoal, 14(2): DYSENRICK, H. (1991): Komparatstk. Ee Eführug. Bouver, Bo. HEITMANN, K. (1985): Das Rumäebld m deutsche Sprachraum Studa Trasylvaa, Köl. HOFFSTÄTTER, P. (1960): Das Deke Stereotype. Göttge. KISSAU, K. (2004): Ceausescu, Dracula ud Wasehäuser? Ee Imagestude über Rumäe. (magszter dsszertácó kézrat) LEVY, S. (1990): The Mappg Seece Cumulatve Destructo: Wellbeg as a Example for Operatoalzato ad Research Desg. Swess ad Zetlger, Lsse/Amsterdam. LIPPMAN, W. (1992): Publc Oppo. Harcourt, Brace ad World, New York. MALETZKE, G (1996): Ierkulturelle Kommukato. Zur Ierakto zwssche Mesche verschedeer Kulture. Westdeutscher kadó, Oplade. SCOTT, W. (1965): Psychologcal ad Socal Correlates of Ieratoal Images I: KELMAN, H.: Ieratoal Behavour. Socal-Psychologcal Aalyss. A Arbor SÜSSMUTH, H. (1993): Das Deutschlad-Image ach Selbstblder der Deutsche ud Deutscheblder Europa I: Poltsche Sozalsato ud Gescchte, Dortmud, SZELES, P. (1998): A hírév ereje. STAR PR Ügyökség, Budapest. SZELES, P. (2001): Nagy PR-köyv. Maagme kadó, Budapest. Ieretes források: (2008 áprls 17. utolsó megtekés) (2008 márcus 8. utolsó megtekés) (2008 áprls 19. utolsó megtekés) Romaa Statstcal Yearbook (2008 áprls 19. utolsó megtekés)

31 1. melléklet Kérdőív ADATOK Név: Születés dátum és -hely: Család állapot: Állampolgárság: Lakhely (város): Utazás Romáába és első beyomás 4) 5) 6) 7) 8) Modjo 5 szót vagy fogalmat, am Öek eszébe jut Romááról. Móta va Romáába? Meddg marad/ szerete marad Romáába? M volt az oka aak, hogy Romáába jött? Mlye volt az első beyomása Romááról egy hetes skálá? (ahol 1-agyo rossz, 10agyo jó) 9) Mt godol a több megkérdezett mt válaszoltak erre a kérdésre? 10) Mt észlelt elsőek, am más volt tt, m a hazájába? (várom a választ, ha em tudja felsorolom a következő lehetőségeket) Táj, építméyek, emberek, ügyézés, közlekedés 11) Utazott Ö az ttléte alatt Romáá belül? Ha ge, mlye helyeket látogatott meg? 12) M a véleméye Öek az ttléte sorá átéltekről egy hetes skálá? (ahol 1-agyo rossz, 10agyo jó) 13) Mt godol a több megkérdezett mt válaszoltak erre a kérdésre? Földrajz téyezők Volt már Romáába a mosta utazása előtt? Ha ge, mlye régóba? Ha még em utazott Romáá belül, meg szereté te ezt a közeljövőbe? Ha ge, hova szerete utaz? (várom a választ, ha em tudja felsorolom a következő lehetőségeket) Hegyekbe, tegerpartra, Bukarestbe, Erdély városaba, Moldovába Va eek egy külöösebb oka? Kérem evezze meg 3 tursztka attrakcót Romáából. Kérem evezze meg 3 romáa várost. Kultúra és tradcó Tudott Ö arról, hogy a romá yelv lat eredetű? Hallott már Ö a dákokról? Tudta Ö, hogy Romáába magyarok s élek? Tudta Ö, hogy Romáába szászok s élek/éltek? M a romá megfelelőjük a következő szász földrajz evekek? Sebebürge, Klauseburg, Hermastadt, Krostadt, Grosswarde ha em tudja, esetleg fordítottját megkérdez: Traslvaa, Cluj-Napoca, Sbu, Braşov, Oradea 20. Nevezze meg egy olya tulajdoságot, am Ö sze a romá emberre jellemző. 21. Modjo tradcoáls romá ételeket és talokat. 22. Tud Ö más olya termékről, amt az Ö hazájába em lehet megvásárol? 31

32 Méda és reklám 4) M a véleméye Öek, mlye beyomást továbbítaak az ottho médák Romááról? Romáa: egyszerűe csodálatos ( Rumäe: efach erstaulch ) 5) M a véleméye Öek erről a szlogeről egy ötös skálá? (1-em talál, 5-agyo jól talál) 6) M a véleméye Öek erről a lógóról egy ötös skálá? (1-em talál, 5-agyo jól talál) 7) Mlye tursztka reklámok jeleek meg Romááról az Ö országába? KÉPEK A képek közül az Ö véleméye szer melyek készültek Romáába? 32

33 2. melléklet 1.kép 2.kép 3. kép 4.kép 5.kép 6.kép 33

34 7.kép 8.kép 9.kép 10.kép 34

35 11.kép 12.kép 13.kép 14.kép 15.kép 16.kép 35