JÓ GYAKORLATOK. elektronikus kiadvány. TANDEM Fejlesztési Alap Mikrotámogatási pályázatok

Átírás

1 JÓ GYAKORLATOK elektronikus kiadvány TANDEM Fejlesztési Alap Mikrotámogatási pályázatok 1

2 Tartalom Ajánlás 4 TANDEM Fejlesztési Alap Mikrotámogatási pályázati rendszer 5 Első pályázati kiírás - Családok számára szervezett, családok átmeneti otthonaiban megvalósuló komplex szolgáltatások 6 2 Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete 7 Tárt Karokkal Alapítvány 11 Második kiírás A komponens - Családok számára szervezett komplex szolgáltatások Színház a Nevelésért Egyesület 15 Nem Adom Fel Alapítvány 19 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 26 Második kiírás B komponens - Családok önfenntartóvá válásának elősegítése, munkahelyteremtés, szociális gazdaság típusú tevékenységek beindítása 31 Angyalliget Közhasznú Alapítvány az autisták lakóotthonáért 32 Aparhanti Független Roma Egyesület 39 Debrecen-Bánki Református Egyházközség 45 Filadelfia Evangélikus Egyházközség 48 Igazgyöngy Alapítvány 56 Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány 61 Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület 66 Szent Márton Plébánia 72 Harmadik kiírás - Prevenciós programok szervezése 78 Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 79 Hallgatói Médiumokért Egyesület 82 Életrevaló Karitatív Egyesület 87 Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány 92 Sajó Képzési és Humán Fejlesztési Központ Alapítvány 97 Talentum 2000 Alapítvány 103 Bibliai Ismeretterjesztő Társulat Egyesület 107 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-Alföldi Régió 110 Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület 115 Beállítások Egyesület 118 Egyéni és Társadalmi Felelősségvállalásért Alapítvány 123 Sanogenesis Alapítvány 134

3 Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Közhasznú Alapítvány 140 Cilinder Színház és Iskola Alapítvány 143 Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány 146 Szendrői Református Egyházközség 150 Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület 156 Natura Hungarica Alapítvány 164 Együttható Közösségépítő Egyesület 168 TANDEM Mikrotámogatási projektek elért eredményei 172 3

4 Ajánlás Az Ökumenikus Segélyszervezet a TANDEM Fejlesztési Alapjából három pályázati kiírást valósított meg között, melynek köszönhetőn Ft-ot osztott szét egyházi és civil szervezetek között A támogatásokból a következő célok valósultak meg: hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik fejlesztése, munkaerőpiaci integráció, szociális gazdaság típusú tevékenységek megalapozása, modernizációs veszélyek megelőzése és kezelése A projektek összesen 8390 gyermeket és 2602 felnőttet értek el A sikeresen pályázó 64 szervezet, nem csak pénzbeli támogatást kapott a Segélyszervezettől, hanem segítettük a projektek mentorálását, képzések keretében fejlesztettük a szervezeteket és a benne dolgozó munkatársakat Köszönjük a pályázó szervezeteknek, hogy fantáziát, lehetőséget láttak a pályázati kiírásainkban, és elindultak velünk egy közös együttműködésben A megvalósított programok mind-mind nagyon értékes tapasztalatokat, tudást halmoztak fel A kiadvány célja, hogy ezek a jógyakorlatok, eredmények minél szélesebb körben megosztásra kerüljenek, ismertek és átvehetőek legyenek A TANDEM program megvalósítása egy példátlan együttműködés eredménye, melyben a Segélyszervezeten és a pályázókon kívül nagyon nagy segítséget jelentett a Velux Alapítványoknak, valamint a DanChurchAidnek az a támogató hozzáállása, amivel egy ilyen program sikeresen kivitelezhető A kiadványhoz jó olvasást, és hasznos ismeretszerzést kívánunk Rácsok Balázs szociális és fejlesztési igazgató Ökumenikus Segélyszervezet 4

5 TANDEM Fejlesztési Alap Mikrotámogatási pályázati rendszer A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2012 márciusban indította el TANDEM programját, melynek keretében 3 központjában (Szolnok, Orosháza Miskolc) hajtott végre jelentős fejlesztéseket, valamint a TANDEM Fejlesztési Alap keretében civil és egyházi szervezetek számára mikrotámogatási pályázati rendszert dolgozott ki A TANDEM szó utal arra, hogy sikereket csak közösen a célcsoport aktív bevonásával, közreműködésével lehet elérni A projekt szolgáltatásai támaszkodnak a családok felelősségére, motivációjára, mellyel hosszú távú, fenntartható eredmények születhetnek A megvalósított programok komplexek voltak, a hátrányos helyzetű családok problémáját több oldalról közelítették meg, nem csak természetbeni támogatást, hanem képességfejlesztést is kínáltak Lehetőséget nyújtottak újszerű megoldások kipróbálására a gyermekfejlesztésben, a felnőttek munkaerőpiaci integrációjában, valamint épít a már ismert jó gyakorlatokra is A pályázati program átfogó célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családok társadalmi reintegrációjának elősegítése, valamint a magyar szociális ellátórendszer meglévő hiányosságainak pótlása A pályázatok minimum 2 millió maximum 5 millió forint közötti összegűek, valamint minimum 6 hónap maximum 12 hónap időtartamúak Ezért külön dicséretes, hogy nagyon sok szervezet a költségvetéshez és a rövid időintervallumhoz viszonyítva komplex, számos hasznos tevékenységből álló szakmai programot valósított meg Az alábbiakban pályázati kiírásonként olvashatóak a megvalósult projektek, amelyek pályázóink közreműködésének köszönhetően megoszthatók most másokkal, és tartalmazzák a szervezet bemutatását, a projekt rövid leírását, eredményeket, módszereket, esetleírásokat, egyéb tapasztalatokat 5

6 Első pályázati kiírás - Családok számára szervezett, családok átmeneti otthonaiban megvalósuló komplex szolgáltatások A támogatás konkrét célkitűzése segíteni a rászoruló gyermekeken és családokon a hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozó helyi szereplők megerősítésén keresztül Pályázók köre: Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek családok átmeneti otthonát működtetnek, és ott lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánnak szolgáltatásokat nyújtani Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek a pályázatban foglalt tevékenységeket családok átmeneti otthonaiban lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánják biztosítani A pályázati program kedvezményezetti köre: A pályázati program által támogatni kívánt projektek célcsoportja olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik, akik családok átmeneti otthonában laknak, illetve onnan kerülnek, kerültek ki Pályázat tartalma: Gyermekek részképességeinek, szociális készségeinek fejlesztése Pályaorientációs foglalkozások fiatalok számára Kortárssegítő csoportok működtetése Munkanélküliek számára szervezett munkaerőpiaci és/vagy pályaorientációs képzések A projekt megvalósítására a pályázónak minimum 6, maximum 12 hónap állt a rendelkezésére Igényelhető támogatás mértéke: minimum 2 millió forint, maximum 4 millió forint 6

7 Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Pályázat azonosító száma: Tandem Megvalósítás helyszíne: Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona (Zalaegerszeg) A szervezet rövid bemutatása A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete és területi szervei kiterjedt, valamint sokrétű tevékenységet végeznek a megye egész területét lefedve, közel 200 főállású munkatárs és több mint 4000 önkéntes munkájára támaszkodva, közel 12 ezer vöröskeresztes tag háttértámogatásával Az országban Zala megyében működik az egyik legnagyobb létszámmal és legszélesebb tevékenységi körrel rendelkező vöröskeresztes szervezet Alapfeladata: A véradásszervezés, egészségvédelem, oktatás és képzés, szociális segítségnyújtás Esély az integrációra című projekt rövid leírása 2012 november október 31 közötti időszakban intézményünk Esély az integrációra címmel pályázati programot valósított meg A projekt keretében az intézményben élő hátrányos helyzetű gyermekek, családok társadalmi reintegrációjának elősegítését céloztuk meg Szakemberek bevonásával egy olyan komplex programot állítottunk össze, mely a gyermekeknek és szüleiknek is támogatást nyújt A szociális kompetencia fejlesztésére 2 korcsoportban (5-8, 8-13 év) került sor A foglalkozások pszichológus vezetésével zajlottak 2012 december október 31 között 12 foglalkozás zajlott le korcsoportonként A részképesség fejlesztésére szintén 2 korcsoportban (5-8, 8-13 év) került sor A foglalkozások fejlesztőpedagógus vezetésével zajlottak 2012 december október 31 között 12 foglalkozás zajlott le korcsoportonként A csoportok létszáma 5-5 fő volt 7

8 A projekt kezdetén minden résztvevő bemeneti felmérésen vett részt, melynek kidolgozása, értékelése a fejlesztőpedagógus feladata volt Valamennyi résztvevőre egyéni fejlesztési terv került kidolgozásra, mely megadta a fejlesztés főbb irányvonalait A foglalkozást vezető szakemberek a kimeneti felmérések elkészítése után minden gyermekről értékelést készítettek A gyermekek fejlesztéséről írásos megállapodást kötöttünk a szülőkkel A gyermekek iskolához, óvodához való viszonyának mérésére kérdőívet állítottunk össze, melyet az érintett pedagógusok töltöttek ki a foglalkozások kezdete előtt és után A kiértékelés ez alapján történt meg A szülők számára szervezett munkaerő-piaci kompetenciafejlesztő foglalkozások megszervezésével célunk az volt, hogy felkészítsük őket az önálló munkakeresésre a személyes kompetenciák fejlesztésével, az álláskeresési technikák megismertetésével A gyermekek kompetenciakészletének fejlesztése mellett fontosnak tartottuk, hogy a szülők is rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyeket a társadalom elvár a szülőtől is A szocializációs mintákból adódó különbségek csökkentése alapvető célkitűzése és feladata volt ennek a projektnek Eredmények Munkaerő-piaci kompetencia fejlesztés A tréningen résztvevők közül 6 fő helyezkedett el a program ideje alatt 1 fő az elsődleges munkaerőpiacon, 4 fő közfoglalkoztatásban, míg egy fő egyszerűsített foglalkoztatásban A tréningeken résztvevők közül 4 fő vett részt OKJ-s képzésben (szobaasszony; bolti pénztáros;) Mindannyian sikeres vizsgát tettek A csoportok közösséggé alakultak, ami segítheti a Családok Átmeneti Otthona munkáját is 8

9 A tréning további eredményei: 1 nőtt a résztvevők ismerete a munkaügyi iratokkal kapcsolatban; 2 magabiztosabbá vált a résztvevők kommunikációja a leendő munkáltatókkal; 3 nőtt a munkavállaláshoz szükséges iratok meglétének száma (tb kiskönyv, iskolai végzettséget igazoló iratok); 4 nőtt a felkeresett munkahelyek száma; 5 16 fő részére használható önéletrajz készült; 6 bővült az ismeret az egyéb alternatív álláskeresési technikák esetében (pl: internet használata) Módszer A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, a program sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a gyermekek a már kialakult kapcsolat hatására motiváltak voltak a csoportos beszélgetésekre, közös játékokra, tanulásra A kétféle foglalkozás jól működött egymás mellett, erősítette a fejleszteni kívánt területeket, sok ponton kiegészítette egymást A szociális kompetencia fejlesztő foglalkozások esetén a fejlesztés fő területei a kommunikáció, az érzelmi élet fejlesztése, a konfliktuskezelés, a stresszkezelés, az adaptív viselkedés minták, a társas kapcsolatok többszintű megélése témakör köré csoportosultak A felmérések (be- és kimeneti) összevetése alapján elmondható, hogy a foglalkozásokkal szembeni várakozás a legtöbb gyermek esetében teljesült A gyermekek többségénél fejlődés mutatkozott a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az önbizalom, az érdeklődés területén is A csoportfoglalkozások kialakították a gyerekekben a valahová tartozás érzését, az együttműködés örömét, a baráti kapcsolatok megélését A kimeneteli felmérések is ezt támasztják alá A gyerekekkel végzett munkát hatékonyabbá tette a szülőkkel tartott folyamatos konzultáció, esetmegbeszélés, valamint a szülők számára tartott foglalkozások is 9

10 A részképesség fejlesztő foglalkozások esetében, előzetes részképesség felmérés alapján, a gyermekek teljesítményét figyelembe véve került sor a fejlesztési irányelvek meghatározására, a fejlesztési terv elkészítésére Fejlesztési irányvonalak, amelyek a foglalkozások fő gerincét adták: Finommotorika fejlesztése Módszer: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléltetés, gyakorlati módszerek Nagymozgás fejlesztése: Ayres terápia Emlékezet, figyelem fejlesztése Módszer: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléltetés, gyakorlati módszerek, megbeszélés, kérdezés, játék Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése Módszer: magyarázat, megbeszélés, kérdezés, szemléltetés, játék Kommunikáció, beszédprodukció Módszer: projekt, szemléltetés, kérdezés, magyarázat Matematikai készségek fejlesztése: matematikai feladatok: mennyiségi egyeztetések, alapműveletek, szöveges feladatok, mértékegységek Módszer: magyarázat, megbeszélés, kérdezés, szemléltetés, játék A foglalkozásokon valamennyi gyermek aktívan részt vett, megismerték erősségeiket, gyengeségeiket, képesek voltak gyengeségeiken javítani A tanulást megalapozó részképességek fejlettsége a különböző gyermekek esetében eltérő volt Ki magasabb, ki alacsonyabb szinten teljesített, de általánosságban elmondható, hogy minden gyermek esetében fejlődés volt tapasztalható A felmérések (be- és kimeneti) összevetése alapján elmondható, hogy a foglalkozásokkal szembeni várakozás a legtöbb gyermek esetében itt is elérte célját A gyermekek többségénél fejlődés mutatkozott, természetesen egyénileg eltérő mértékben, a kommunikációs képességek, a nonverbális kifejezőkészség, a téri tájékozódás, vizuális, auditív figyelem, kognitív képességek területén A program során minden gyermekre vonatkozóan készült egyéni fejlődési napló, amely tartalmazza a be- és kimeneti felmérések eredményeit 10

11 Tárt Karokkal Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM Megvalósítás helyszíne: Családok Átmeneti Otthona (Érd) A szervezet rövid bemutatása A Tárt Karokkal Alapítványt azért hoztuk létre, hogy segítsünk a hátrányos helyzetű, szegény embereken Olyan megalázott és elnyomott gyerekeket, valamint felnőtteket szeretnénk támogatni, akik önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe Hisszük és tudjuk, hogy célzott támogatással csodát lehet tenni! Az alapítvány létrehozói úgy gondolták, hogy jó szándékkal és akarattal nagyon sok rászoruló embernek tudnak segíteni a problémák megoldásában, oktatással, munkahelykereséssel, és az egészséges önbizalom visszaállításával Lámpás - Tárt Karokkal című projekt rövid leírása A Tárt Karokkal Alapítvány programokat szervezett a Lámpás 92 Családok Átmeneti Otthonában, az ott lakó családok társadalmi reintegrációjának elősegítése érdekében A nehéz helyzetben lévő családok számára olyan hasznos, érdekes és interaktív programokat szerveztünk, amelyek erősítik a családon belüli kapcsolatot Segítségével könnyebben el tudnak igazodni az iskola és a munka világában, magabiztosabban le tudják győzni a társadalom által támasztott valós vagy vélt akadályokat A gyerekeknek fejlesztő és kézműves foglalkozásokat szerveztünk, a szülőknek munkaerő-piaci tréninget, konfliktuskezelő, valamint önismereti foglalkozásokat tartottunk A csoportos foglalkozásoknak a fejlesztésen kívül közösségépítő szerepe is volt, aminek fontos eleme az alkalmazkodás és az együttműködés Eredmények Sikerként értékeljük a szülők körében a csoporttudat erősödését, a konfliktusok ritkulását, amelynek során kellemesebb, elfogadóbb légkör alakult ki az Otthonban 11

12 Az önismereti foglalkozások során reálisabb énkép alakult ki saját magukról, néhányan pedig megtanulták a pozitív tulajdonságok előtérbe helyezését, elsajátították az elfogadás és az önértékelés képességét A sikert és a projekt értelmét a gyerekek viselkedésén tudtuk igazán lemérni Mindig, minden foglalkozáson örömmel részt vettek, lelkesek voltak, vártak minket Sokkal aktívabbak voltak, mint jobb családi körülmények között élő társaik, akiknek természetes a törődés, a rendszeres egyéni foglalkozás Ilyen légkörben könnyű dolgozni! A gyerekek szinte minden területen fejlődtek (olvasás, emlékezet, figyelem, logika, stb) Módszer Ebben a környezetben elsősorban az egyéni, személyre szóló foglalkozás a megfelelő módszer, amellyel eredményt lehet elérni A gyerekek esetében azért, mert különböző életkorú (1-14 év) gyerekekről van szó, akikben csak az a közös, hogy mindannyian halmozottan hátrányos helyzetűek A felnőtteket pedig a zárkózottság, a bizalmatlanság jellemzi, nehezen nyílnak meg mások előtt A csoportos foglalkozásoknál figyeltünk arra, hogy a létszám ne legyen több 4-6 főnél, ami még elfogadható a számunkra Amire büszkék vagyunk Az egyik 12 éves fiú, egy kisegítő iskola 5 osztályába járt Élete során sok kudarc érte, tanulási nehézségeit tisztán látta Általános tájékozottsága saját környezetére vonatkozóan hiányos volt, arra sem tudott választ adni, hogy hol született Olvasása lassú tempójú, gyakori betűtévesztései voltak Szövegértése gyenge, figyelmi, emlékezeti képességei, szókincse korosztályától elmaradt Írásképe nehezen olvasható, helyesírása gyenge volt Mennyiségi ismeretei hiányosak, a szorzótáblát szinte egyáltalán nem ismerte A szöveges feladathoz hozzá sem kezdett A bemérések után aktívan részt vett a fejlesztő órákon, jól végezte el a feladatokat A kézműves foglalkozásokon ügyes és kreatív volt Más alkalommal az olvasással és a szövegértéssel foglalkoztunk, amit sikerélményei által eredményesnek mondunk, úgy véljük a továbbiakban a tanulás során hasznosítani tudja az elsajátított ismereteket Az együtt töltött idő alatt sokat fejlődött, önértékelése is nőtt Ez elsősorban a személyes odafigyelésnek, egyéni foglalkozásoknak köszönhető 12

13 Második kiírás A komponens - Családok számára szervezett komplex szolgáltatások A támogatás konkrét célkitűzése segíteni a rászoruló gyermekeken és családokon a hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozó helyi szereplők megerősítésén keresztül Pályázók köre: 31 Családok átmeneti otthonaiban történő megvalósítás esetén Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek családok átmeneti otthonát működtetnek, és ott lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánnak szolgáltatásokat nyújtani Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek a pályázatban foglalt tevékenységeket családok átmeneti otthonaiban lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánják biztosítani 32 Egyéb gyermekfejlesztési program megvalósítása esetén 321 Olyan egyházak, amelyeknél a gyülekezeti tevékenységhez szorosan kapcsolódnak olyan típusú roma programok, melyek a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését és a családok erősítését szolgálják 322 Olyan egyesületek és alapítványok, amelyek legalább kétéves tapasztalattal rendelkeznek hátrányos helyzetű családok komplex segítésében, gyermekek fejlesztésében A pályázati program kedvezményezetti köre: A 31 pontban lévő tevékenység esetén: olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik, akik családok átmeneti otthonában laknak, illetve onnan kerülnek, kerültek ki 32 pontban lévő tevékenységek esetén: olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik, akik már részt vettek a pályázó szervezet által megvalósított programokban, és a gyermekjóléti szolgálat klienskörébe tartoznak 13

14 Pályázat tartalma: Gyermekek részképességeinek, szociális készségeinek fejlesztése Pályaorientációs foglalkozások fiatalok számára Kortárssegítő csoportok működtetése Munkanélküliek számára szervezett munkaerőpiaci és/vagy pályaorientációs képzések A projekt megvalósítására a pályázónak minimum 6, maximum 12 hónap állt a rendelkezésére Igényelhető támogatás mértéke: minimum 2 millió forint, maximum 4 millió forint 14

15 21 Színház a Nevelésért Egyesület A szakmai program megvalósításáért az Alter-ego Alapítvány a Családokért civil szervezet felelt Pályázat azonosító száma: Tandem Megvalósítás helyszíne: Budapest (Rákosszeg park) A szervezet rövid bemutatása A 21 Színház a Nevelésért Egyesület célja elsősorban: a gyermekek és fiatalok színházi nevelése, nehezen kezelhető problémák megoldása komplex drámafoglalkozásokon keresztül Célunk, hogy a különböző hátterű hátrányos helyzetű gyerekek a drámás és színházi kifejezőeszközökön keresztül kommunikálni tudjanak Az Alter- ego Alapítvány a Családokért célja: a családok egységének megtartása, illetve visszaállítása Foglalkozásaik során a résztvevőket motiválják arra, hogy tegyenek erőfeszítést, amely nélkül se fejlődés, sem változás nem lehetséges Együtt a családokért című projekt rövid leírása A projekt megvalósítási helyszíne a BMSZKI Családok Átmeneti Otthona A program célcsoportja az itt lakó családok: 80 gyermeket, illetve szüleiket érintette A projekt ideje alatt működő csoportok: baba-mama csoport (1-3 éves gyermekek és szüleik részére) időtartama: kéthetente 1 óra gyerekcsoport I (6-10 éves gyermekek): kéthetente 1,5 óra gyerekcsoport II (11-14 éves gyermekek): kéthetente 1,5 óra munkaerőpiaci tréning (szülők számára): kéthetente 1,5 óra Csoportonként 14 foglalkozást tartottunk, melyek kiegészültek az ún családi napokkal, melyek a család egészének összefogását célozták meg (5 ilyen rendezvény volt), ezek időtartama: 3 óra A családi napok mindig tematikus felépítésűek voltak 15

16 Az 1-3 éveseknél cél: a gyermekek képességeinek fejlesztése, a családi kapcsolatok javítása A másik két gyerekcsoportnál a részképességek, a mozgás fejlesztését kiegészítve gyermekdráma technikán alapuló lelki támogatást végeztünk A szülőcsoport számára egy személyiségfejlesztő, problémamegoldó tréninget tartottunk, mely ezzel összefüggésben a hatékonyabb otthoni és munkaerő-piaci jelenlétre fókuszált Eredmények Az otthonban lakó szülők közül a projekt ideje alatt a munkaerőpiaci tréningen 21 szülő vett részt, akik közül 12 fő részt vett a tréningalkalmak több mint 80%-án A 12 állandó résztvevőből 4 addig munkanélküli személynek sikerült elhelyezkednie, 1 fő pedig befejezte az általános iskolai tanulmányait Voltak olyanok is, akik alkalmi munkából éltek és állandó állásuk lett A gyermekek közül 46 gyermek vett részt a foglalkozásokon, közülük 20 fő teljesítette a 80% feletti jelenléti arányt A gyerekek tanulmányi és magatartási eredményei javultak, a kitűzött 60%-os javulási arányt meghaladóan Módszerek Szakmai programunk két pillérét a drámapedagógia és a gyerekpszichodráma adta Gyermekpszichodráma A gyermekpszichodráma terápiás célokra kifejlesztett csoportmódszer, amely egészséges és problémákkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásra egyaránt alkalmas Ez a csoportfoglalkozás alkalmas a problémák játékos feloldására, megoldására: a gyermekek történetbe, mesébe ágyazva felszínre hozzák, és megoldják azokat a gondokat, feszültséget, esetleg szorongást okozó történéseket, amelyek őket foglalkoztatják, némely esetben gátolják A foglalkozás minden gyermek számára egyedi élményt nyújt A csoportmunka elősegíti a gyermekek aktivitását, az önmegértésre, az önelfogadásra, az önfejlesztésre való törekvéseit, társaival és a felnőttekkel való eredményes kapcsolatteremtést, kapcsolattartást 16

17 Drámajáték A dramatikus nevelés elősegíti a gyermek: ön- és társismeretének gazdagodását, alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlődését, összpontosított, megtervezett munkára való szoktatását, testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését, mozgás és beszéd tisztaságát, szép és kifejező voltát Amire büszkék vagyunk Esetleírás P 39 éves, férjével 17 éves kor óta vannak együtt Szülei korai halála óta csak férjére számíthat Hagyományos, roma értékeket vallanak, amely mély vallásossággal párosul Jókedvű, barátságos természete hamar a társaság központjává teszi Szeretetteljes, bizalmi kapcsolata van gyermekeivel Gyermekei születése óta nem dolgozott, előtte is alkalmi munkákból élt A háziasszonyi teendők már nem elégítik ki, és férje keresete sem elegendő Ezért döntött úgy, hogy befejezi az általános iskolát A csoportban fogalmazta meg először milyen munkát végezne szívesen Megismerkedett a munkahelykeresés lehetőségeivel Önérvényesítő, kommunikációs képességei is láthatóan fejlődtek A tréning ideje alatt befejezte az iskolát A tréningen elkészült önéletrajza, melyet több álláshirdetésre is beküldött azóta P férje alkalmi munkákat végzett A foglalkozásokon feltárta az elkötelezés miatti félelmének okait A középső gyermek visszafogott, szorongó viselkedése csökkent, nyitottabb attitűd jellemzi, és javult tanulmányi eredménye is A legidősebb gyermek befejezte az iskolát, azóta, egy kereskedelmi szakiskolába nyert felvételt Egyéb tapasztalatok Eredményesebb egy, a család egységét erősítő program megvalósítása, melyben minden családtag eleinte egyénileg (saját korcsoportja) tagjaként vesz részt, majd az itt megtapasztaltak alapján a mindenkit megszólító közös találkozásokon együtt tevékenykedik Az egyes családtagok egyéni sikerei, a pozitív megtapasztalások hatására 17

18 kialakult változások eredményezhetik a családdinamikai változást Ennek megmutatása egy aktív közös együttlét során tartós változást eredményezhet a család egésze szempontjából Kis lépesek ezek, de a magok elültetése az egyik legfontosabb, a szárba szökkenéshez, és persze a folyamatos táplálás A programunk csak egy alapja volt annak, hogy egyrészről ez a fejlesztő tevékenység az átmeneti otthonban tovább tudjon folytatódni az alapítvány részvétele nélkül is, valamint igyekeztünk a családoknak megmutatni azokat a lehetőségeket, amivel a belső motivációjukat, ezáltal a családjuk egységét fenntarthatják: hogyan találják meg azokat a pozitív kapaszkodókat, amelyek átsegíti őket a sok-sok nehézségen 18

19 Nem Adom Fel Alapítvány A szakmai megvalósításért a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület felelt Pályázat azonosító száma: TANDEM Megvalósítás helyszíne: Szendrőlád, Nemadomfel Ház A szervezet rövid bemutatása Az Alapítvány 2005-ben alakult, azzal a céllal, hogy társadalmunk valamilyen okból hátrányos, megkülönböztetett tagjait saját erejükben bízó, önálló, a saját és a társadalom jövőjéért tenni akaró emberekké tegye 2009-ben indítottuk el közösen a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesülettel a fejlesztő, felzárkóztató programunkat mélyszegénységben élő roma gyermekek számára Szendrőládon A program fogyatékos fiatalok aktív részvételével jött létre, de megvalósításában kulcsszerepe van a helyi roma lakosságnak is Azt tapasztaltuk, hogy ez a program hatékonyan reagál a mélyszegénység és a szegregáció okozta problémákra Az is világossá vált számunkra, hogy valódi változást csak úgy érhetünk el, ha a gyermekek mellett minden korosztályra hatni tudunk úgy, hogy előbb külső segítséggel, majd önállóan képesek legyenek saját belső erőforrásaikra támaszkodva tenni magukért Ezt szeretnénk kiterjeszteni a falu egész közösségére Ne add fel Borsodban! című projekt rövid leírása Két fő szolgáltatást valósítottunk meg: 6 10 éves korú gyermekek (18 fő) tanulási képességeinek fejlesztése munkanélküli szülők (15 fő) munkaerő-piaci hatékonyságának növelése Az egyéves projektidőszakban a bevont 18 gyerek fejlesztése zajlott, amely alatt a szakemberek kidolgozták azokat a módszereket, fejlesztési terveket, amellyel a gyerekek képességei és készségei javulhatnak Rendkívül fontos volt a közös munka a gyerekek osztályfőnökeivel, hiszen ezekre tudtunk támaszkodni a fejlesztések során A szülők foglalkozásai 10 alkalommal voltak megtartva Ez idő alatt fő célunk volt, hogy növeljük a munkaerő-piaci hatékonyságot Többféle módszert felhasználva kaptak a 19

20 bevont szülők álláskeresési- önéletrajzírással kapcsolatos praktikákat, illetve megtanulták azt is, hogyan érvényesítsék magukat hatékonyan a munkaerő-piacon A felnőtteket a hatalmas lelki tőkével bíró sérült önkénteseink bevonásával aktivizáltuk A projekt hatását egy nagyobb közösségi rendezvénnyel is megerősítettük, ami egy hagyományőrző kulturális rendezvény volt A Katakomba Művészeti Műhely Alapítvánnyal együttműködve a gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt tartottunk kulturális jellegű foglalkozásokat, melyek során közösen tanultak dalokat, énekeket, amelyeket a projekt zárásakor egy nagy sikerű integrált műsor keretében adtak elő Eredmények A projekt sikere kétféle módszerrel is mérhető volt Egyrészt a gyerekekkel és a szülőkkel a program kezdetekor elvégeztünk egy bemeneti mérést Ez a dokumentum viszonyítási pontként szolgált, amely mentén el tudtunk indulni, és láttuk miben szorulnak segítségre/fejlesztésre a bevont szülők, illetve gyermekek Másrészt az eredményesség alkalomról-alkalomra látható volt az emberek hozzáállásában, érdeklődésében, 20

21 kitartásában A projekt zárásakor elvégeztük a kimeneti méréseket, amelyek jól láthatóan, számszerűsítve mutatták az elért eredményeket A gyerekeknél a foglalkozásokat négy, a tanulásban fontos szerepet játszó készség fejlesztése körül csoportosítottuk: gondolkodási, számolási, olvasási, helyesírási készségek Ezeket különböző módszerekkel fejlesztettük, melynek a fő területei: vizuális fejlesztés (figyelem fejlesztésére) vizuális emlékezet finom mozgások (vizuomotoros koordináció) szemmozgás-koordináció alak-háttér megkülönböztetés térbeli és síkbeli tájékozódás, illetve formaészlelés auditív, verbális emlékezet és szeriális készségek beszéd- és szövegértés hallási differenciáló készség A program eredményességére való tekintettel a fejlesztéseket nem hagytuk abba, hanem tovább folytattuk a gyerekekkel, ahová bevonjuk az új alsósokat is A fejlesztéseket a Népfőiskola elnöke, Béres Lászlóné végzi, aki helyi pedagógus volt, jelenleg pedig a Nemadomfel Ház vezetője A program kezdetekor és a program végén a résztvevők által kitöltött hatékonysági vizsgálat szerint a bevont felnőtteknél: a munka szerepe előtérbe került nőtt a felkeresett munkahelyek száma míg kezdetben egyik résztvevő sem rendelkezett önéletrajzzal, már mindenkinek van használható önéletrajza (100%-os javulás) a résztvevők 86,6%-a (13 fő) nyilatkozta azt, hogy több munkaerő-piaci ismerettel rendelkezik a program kezdetéhez képest a munkavállaláshoz szükséges dokumentumok száma is növekedett 21

22 Emellett az összegző kérdések alapján elmondható, hogy a bevont felnőttek: 100%-a nyilatkozta azt, hogy újabb ismeretekkel rendelkezik, hogy hogyan kell kommunikálni egy munkáltatóval, illetve, hogy olyan ismereteket kapott a foglalkozások során, amelyekkel könnyebben el tud helyezkedni 86,6%-a 1-5-ig terjedő likert skálán 5-ösre értékelte a foglalkozásokat (nagyon hasznosnak találta) és 2 fő 4-esre (3,4%) 80%-a nyilatkozta (12 fő), hogy pozitív hatással volt rá a tréning, és 20%-a (3 fő), hogy nagyon pozitív hatással volt rá az elhelyezkedés szempontjából A kimeneti tesztben olyan kérdések is szerepeltek, melyek a foglalkozások során elhangzott információkra irányultak Azon résztvevők esetében, akik nem tudnak írni, vagy olvasni, szakembereink szóban kérdeztek rá a tanult ismeretekre Módszerek Gyerekek fejlesztése: A fejlesztésben három szakember vett részt egy-egy kiscsoportot vezetve, illetve szükség esetén egyéni fejlesztést végeztek A csoportok kialakításánál a program elején végzett bemeneti felmérések eredményére támaszkodtak, továbbá figyelembe vették a korcsoportot is Tehát a célok kitűzését életkoronként differenciálták A gyerekek beosztását, az egyéni és a csoportos fejlesztést a projekt ideje alatt többször módosították, annak érdekében, hogy növeljék a hatékonyságot - ez főleg az egyéni fejlesztésekre volt érvényes A 20 foglalkozást két nagyobb ütemre osztották fel, amely alkalmazkodott az iskolai tanulási időszakhoz Mindkét ütemben tíz foglalkozás zajlott le, heti gyakorisággal Fontos volt, hogy egy-egy foglalkozás között ne teljen el túl hosszú idő, mert akkor kevésbé hatásos a fejlesztés A foglalkozások során a feladatoknak érdekesnek, vonzónak kellett lenniük a gyerekek számára, mivel így tudták fenntartani a figyelmüket Ezért a fejlesztő pedagógus sok játékos elemet alkalmazott A mozgásos, hangos elemek gyakran váltották az egy helyben ülést, koncentráltabb figyelmet igénylő tevékenységeket (pl szituációs játék, hangutánzás, szójátékok, játék labdával, építés építőkockával, mozdulatsorok tükör 22