2001. évi XIX. törvény. a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról

Átírás

1 évi XIX. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

2 - 2 - Az elbirtoklás 121. (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. PK 4. szám Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk ában foglalt jogszabállyal. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (3) (4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. (5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. Az elbirtoklás, mint az eredeti tulajdonszerzés egyik módja a Ptk. hatálybalépését megelőzően jogszerző elévülésként volt ismert - szemléletes megfogalmazással kifejezve azt, hogy a jogok gyakorlásának hiánya egy idő eltelte után jogvesztést: az eredeti tulajdonjog megszűnését és új tulajdonjog keletkezését eredményezhet. Elbirtoklással minden olyan dolog (ingó és ingatlan) tulajdonjoga megszerezhető, amely a tulajdonjog tárgya lehet (Ptk. 94. ). Ez alól kivétel csak annyiban tehető, amennyiben jogszabály kötelező előírása a tulajdonszerzést tiltja vagy korlátozza. 1. Az elbirtoklással érintett dologra vonatkozó korlátozó vagy kizáró szabályok a) A kizárólagos állami tulajdon tárgyait [Ptk a)-e)] elbirtoklással nem lehet megszerezni. b) június 9. napját megelőzően az eddig hatályos Ptk (3) bekezdése - a személyi tulajdon szokásos ingóságait kivéve - kizárta a társadalmi tulajdon, ide értve az állam vagy szövetkezet birtokából jogtalanul kikerült dolog elbirtoklás útján történő tulajdonszerzését. Az évi XIV. törvény - megszüntetve a tulajdonjog egységes kezelésével és egyenrangú védelmével ellentétes előjogokat és kedvezményeket - e kizáró rendelkezést feloldotta. A törvény hatálybalépésekor (1991. június 9.) az ilyen dolgot érintő és folyamatban lévő birtoklás esetére azonban kimondta, hogy az elbirtokláshoz szükséges időt a törvény hatálybalépésének napjától kell számítani. c) Ha az elbirtoklás a földnek egy részére vonatkozik, annak tulajdonjoga csak akkor szerezhető meg, ha a föld megosztható [Ptk (4)]. A megoszthatóságra és az ennek keretében irányadó eljárásra az évi LXXVIII. törvény 23. (1) bekezdése és a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet szabályai vonatkoznak. Az önálló telek alakításának feltételeit - ide értve a minimális telekmértéket is - a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Függeléke tartalmazza, építési övezetenkénti bontásban. E rendelkezések alapján a földrészletet elbirtoklónak el kell készíttetnie és a földhivatallal záradékoltatnia kell a kitűzésre és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas ún. telekalakítási tervet. E terv, és a jogszabályban előírt egyéb mellékletek csatolásával terjesztheti elő a telekalakítási kérelmét az építésügyi szakhatóságnál. Az építésügyi hatóság telekalakítást engedélyező határozata azonban az annak jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével érvényét veszti, ha addig az érintett nem kérte az ingatlan-nyilvántartási átvezetést. Az elbirtokló kérelmére azonban - ha időközben az építésügyi szabályok a telekalakítás engedélyezett módját kizáró tartalommal nem változtak meg - a határozat érvénye esetenként egy-egy évre ismételten is meghosszabbítható. E jogszabályi előírások betartása akkor is kötelező, ha az elbirtoklásra alapítva a fél a tulajdonjoga megállapítása iránt keresettel (viszontkeresettel) él. A perbeli

3 - 3 - igény elbírálásához az elvi telekalakítási engedély megléte nem elégséges, hanem a jogerős és érvényes telekalakítási engedélyt kell megkövetelni. Nem vonatkoznak viszont ezek a szabályok az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan eszmei hányadrészének a tulajdonostárs általi elbirtoklása esetére. 2. Az elbirtokló személyét érintő kizáró rendelkezés alapján: belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat, valamint a közalapítvány kivételével -, illetve külföldi magán- és jogi személy termőföld tulajdonjogát elbirtoklás útján sem szerezheti meg (1994. évi LV. törvény 6-7. ). 3. A szerzőképességet korlátozó rendelkezések A jelenleg hatályos, illetve korábban hatályban volt és a tulajdonszerzés mértékét korlátozó rendelkezések helyes alkalmazása szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy mikor következett be az elbirtoklás. - Ha a sajátjakénti birtoklás megkezdésétől számított elbirtoklási idő elteltének napján hatályos jogszabály a tulajdonszerzést kizárta, elbirtoklással a dolog tulajdona nem szerezhető meg. - Ha a szerzési korlátozást előíró (vagy a korábbi korlátozást szigorító) rendelkezés az elbirtoklás megtörténte után lépett hatályba, ez újabb rendelkezésnek az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzést kizáró hatálya nincs (BH ). Más kérdés, hogy ha az újabb jogszabály a már megszerzett többlettulajdont érintő kötelező rendelkezést tesz (pl. a többlet elidegenítési kötelezettségét írja elő), e rendelkezések az elbirtokló által megszerzett többlet-tulajdonra is irányadóak. - Ugyancsak nem akadálya az elbirtoklással tulajdonszerzésnek, ha az elbirtoklási idő elteltekor már nincs hatályban az a szerzés mértékét korlátozó jogszabály, amely a sajátjakénti birtoklás időszakának egy részében még hatályos volt. a) Az július hó 27. napjától hatályos jogszabályi előírás alapján termőföld tulajdonjogát belföldi magánszemély elbirtoklással sem szerezheti meg, ha - a már tulajdonában lévő termőfölddel együtt számítva - azzal 300 hektár nagyságot vagy 6000 aranykorona értéket meghaladó termőföld tulajdonosává válna (1994. évi LV. törvény 5. ). b) Az október 5-től augusztus 31-ig terjedő időszakra az állampolgárok telek, lakás és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló [31/1971. (X. 5.) és 32/1971. (X. 5.) Korm. rendelet] szabályai az irányadóak, amelyek pontosan előírták az egy személy, illetve egy család (házastársak és kiskorú gyermekeik) lakás, üdülő illetve telektulajdonának maximális mértékét (egy lakás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy beépítetlen üdülőtelek, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő), ezen belül a tulajdonként megszerezhető többlakásos épület (családi ház) nagyságát is (6 lakószobánál nem nagyobb). A jogszabály előírása szerint a megszerzett tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének is előfeltétele, hogy a szerző záradékolt nyilatkozattal igazolja: nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, vagy az alól felmentést kapott. Az érintett időszak alatt ezért a többletnek minősülő tulajdon elbirtoklás útján történő megszerzésére is csak felmentés birtokában kerülhetett sor. E rendeleteket a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet szeptember 1. napjától helyezte hatályon kívül. Az szeptember 1. napján hatályba lépett, a földről szóló - már nem hatályos évi I. törvény július 1-jéig mind a termőföld, mind a lakás, üdülő, telektulajdon körében szabályozta a magánszemélyek által megszerezhető legmagasabb mértékét. A törvény 25. (1) bekezdése azonban kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a tulajdonszerzési korlátozásra vonatkozó rendelkezések többek között az elbirtoklással történő szerzésre nem vonatkoznak. (1989. július 1-jétől egyébként magánszemély lakás, üdülő és telektulajdont korlátozás nélkül szerezhet). Nem minősül a szerzést korlátozó vagy kizáró rendelkezésnek viszont az ingatlant érintő elidegenítési és terhelési tilalom fennállása, mert e tilalom csak a tulajdonos rendelkezési jogát zárja ki [Ptk (1), BH ], az egyéb jogi tényen alapuló eredeti jogszerzést nem. 4. A dolog birtokának megszerzési módja (erőszakkal, alattomos módon vagy bűncselekménnyel) a Ptk (2) bekezdése értelmében kizárja az ilyen módszerrel birtokba lépő tulajdonszerzését még akkor is, ha egyébként a törvényi további feltételei megvalósultak. A törvény indokolása szerint az elbirtoklás kizártsága a jogutód birtokosra is kiterjed. A gyakorlat azonban e szabály alkalmazása során jelentőséget tulajdonít a jogutód birtokos jó- vagy rosszhiszeműségének. Ha a jogutód birtokos tudta, vagy a körülmények folytán tudnia kellett volna, hogy birtokos jogelődje a törvényben tiltott módon jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján maga sem szerezheti meg a dolog tulajdonát. A jóhiszemű jogutód birtokos azonban elbirtoklással tulajdonjogot szerezhet. Az elbirtoklással történő tulajdonszerzés - hasonlóan az öröklés, a ráépítés vagy túlépítés alapján történő szerzéshez - a törvényben szabályozott jogi tény alapján, annak bekövetkezésekor a törvény erejénél fogva, minden további hatósági vagy bírósági aktus nélkül vezet a tulajdonjog átszállásához. Igaz ez a megállapítás az ingatlan tulajdonjogának elbirtoklása esetére is, azaz a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzése ebben az esetben nem jogot keletkeztető (konstitutív), hanem a megszerzett jogot regisztráló (deklaratív) hatású. Az elbirtokló az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjoga bejegyzését igényelheti [Ptk (1)]. E jogosultság azonban annyiban korlátozott, hogy nem hivatkozhat megszerzett tulajdonjogára az elbirtokló azzal szemben, aki visszterhes jogügylet alapján és

4 - 4 - az ingatlan-nyilvántartásban bízva szerezte meg ugyanannak az ingatlannak a tulajdonjogát - függetlenül attól, hogy a tulajdonjoga bejegyzésére még nem került sor [Ptk (5)]. A gyakorlat e szabály alkalmazása során a törvényi feltételeket kiegészítve a visszterhes szerző jóhiszeműségét is megköveteli. Az elbirtoklás mint jogi tény az (1) bekezdés rendelkezése értelmében a sajátjakénti, szakadatlan, ingatlan esetében május 31. napjától tizenöt, más dolog esetében tíz éven át tartó birtoklással következik be. A törvényi együttes feltételek bármelyikének hiánya a jogszerzést kizárja. A sajátjakénti birtoklás ténye akkor állapítható meg, ha a birtokos a birtoklását véglegesnek tekinti - függetlenül attól, hogy abban a hiszemben birtokol-e, hogy a dolog a sajátja, vagy tudja, hogy a másét birtokolja. A sajátkénti birtoklás lényege tehát annak véglegessége: amelyet egyrészt objektív külső megnyilvánulások (pl. beruházás eszközlése, teherviselés, másokkal szemben a dologgal kapcsolatos magatartás, nyilatkozatok stb.) igazolnak, másrészt viszont a birtokló szubjektív tudata - hogy a birtoklását kívülálló személy (akár a dolog tulajdonosa) jogszerűen nem szakíthatja meg - fejez ki. Ebből következően nem tekinthető elbirtoklást eredményező sajátjakénti birtoklásnak: - A dolog puszta használata (közös tulajdon esetén a többlethasználat ténye). - Ha a tulajdonos akaratából (pl. a vele kötött birtoklásra jogosító szerződés alapján, az ő engedélye folytán, vagy az ő érdekében) történik a birtoklás (BH , BH ). Nem kizárt azonban, hogy a jogcímes birtoklás megszűnését követően tovább folyó birtoklás már sajátjakéntinek minősülhessen. - Ha a birtokos olyan magatartást tanúsít, vagy olyan egyéb megnyilvánulást tesz, amelyből arra lehet következtetni, hogy maga sem tekinti véglegesnek a birtoklását [pl. ajánlatot tesz a tulajdonosnak a dolog megvásárlására, a dolog használatáért díjazást ígér, a tulajdonos utasítása, rendelkezése szerint jár el a dologgal kapcsolatos jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése során, elismeri a tulajdonjogot, kötelezettséget vállal a dolog visszaadására (BH ) stb.] Az előzőekből következően viszont nem érinti a sajátjakénti birtoklás tényét, ha az elbirtokló a birtoklást a teljes időszakban nem személyesen gyakorolja, hanem a dolog használatát harmadik személynek időlegesen megengedi (pl. a dolgot bérbe, használatba adja), de csak akkor, ha a kívülálló személy az elbirtoklótól - és nem a tulajdonostól - származtatja e jogosultságát. Szigorúbb követelményeket támaszt a bírói gyakorlat a sajátjakénti birtoklás megállapíthatóságánál akkor, ha a közös tulajdonban álló dolog elbirtoklására az egyik tulajdonostárs hivatkozik (PK 4. számú állásfoglalás). A Ptk (1) bekezdése értelmében ugyanis a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására, de csak a többi tulajdonos jogának és törvényes érdekének figyelembe vételével. Csak olyan birtoklás vezethet ezért a tulajdonostárs illetősége megszerzéséhez, amely a másik (többi) tulajdonostárs jogai és törvényes érdekei sérelme nélkül tekinthető végleges sajátjakénti birtoklásnak. Így például: - a tulajdonostársak megállapodnak az egyikük illetőségének átruházásában, a megállapodásnak megfelelő teljesítés és birtokba lépés is megtörténik, azonban a szerződés valamely okból érvénytelen. Ebben az esetben a sajátjakénti birtokbavétel az érintett tulajdonostárs akaratával összhangban történt, ezért jogai vagy érdekei sérelméről szó sem lehet, - a tulajdonostársak a közös tulajdon használatát egymás között úgy osztják meg, hogy ténylegesen azt a közösség teljes és végleges megszüntetésének szánják, - ha az egyik tulajdonostárs az ingatlannal hosszú időn át nem törődik, teljesen közömbös aziránt, hogy az ingatlant ki és hogyan használja, esetleg külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik és magáról életjelt sem ad, emellett a másik tulajdonostárs gondoskodik a teljes ingatlan karbantartásáról, a közterhek viseléséről, a gyakorlat a teljes közömbösséget értékelve megállapíthatónak ítéli a jogok és törvényes érdekek sérelme nélküli saját birtoklás tényét. A szakadatlan birtoklás az elbirtoklási idő alatti megszakítás nélküli birtoklást jelenti, s amelynek a dolog tulajdonosa és az elbirtokló viszonyában kell fennállnia. Az elbirtoklás folyamatosságát nem bármilyen, csak a Ptk ában meghatározott cselekmények, tények szakítják meg. A szakadatlan birtoklásnak - hasonlóan a sajátjakénti birtokláshoz - nem feltétele, hogy az elbirtokló saját személyében birtokoljon. Ezért ha az elbirtokló a dolgot rövidebb - hosszabb időre másnak a birtokába adja, a tulajdonszerzéshez szükséges birtoklása folyamatosnak tekintendő. Nem érinti az elbirtoklás szakadatlanságát az sem, ha a birtokos legfeljebb egy évre elveszti a dolog birtokát (de egy éven belül azt visszaszerzi, vagy e határidőn belül az újabb birtokossal szemben annak kiadása iránt pert indít) kivéve természetesen, ha a birtokot a tulajdonos szerezte meg. Az elbirtoklás idejét a törvény május 30. napjáig egységesen tíz évben határozta meg. A évi XIX. törvény 1. -a május 31-i hatállyal ingatlan esetében az elbirtokláshoz szükséges időt tizenöt évre emelte fel. Minden más dolog tekintetében az elbirtoklási idő változatlanul tíz év.

5 - 5 - A évi XIX. törvény speciális hatályba léptető rendelkezést nem tartalmaz, ezért a felemelt határidő vonatkozik az ingatlant érintő, és a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő elbirtoklásra - azaz minden olyan esetre, amikor május 31. napjával még nem telt el a korábbi 10 éves határidő. A Ptk. hatálybalépését megelőzően az elbirtoklás ideje 32 év volt. A Ptké a az május 1. napján (a Ptk. hatálybalépésekor) folyamatban lévő elbirtoklásra az új törvényi szabályokat rendelte alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a tíz éves határidő (1970. május 1.) eltelte előtt elbirtoklással annak a tulajdonszerzését ismerte el, akinek a 32 éves elbirtoklási (elévülési) idejéből a törvény hatálybalépéséig 10 évnél kevesebb volt hátra. Előfordulhat, hogy a dolgot az elbirtoklás ideje alatt többen birtokolják. Ilyenkor - ha a Ptk (1) bekezdésében meghatározott feltétel valamennyiük esetében megvalósult - a dolgot egymás közötti egyenlő arányú közös tulajdonként birtokolják el. Más a helyzet a házastársak esetében. A Csjt. 27. (1) bekezdésének törvényi vélelme alapján - ha a felek a házassági vagyonjogi szerződésükben [Csjt. 27. (2)] másként nem rendelkeztek - az együttélés időszaka alatt elbirtoklással szerzett tulajdon is a házastársak közös vagyonának része. Ebben az esetben tehát nem szükséges, hogy az adott dolgot a házastársak az elbirtoklási idő alatt közösen birtokolják, a közös tulajdon keletkezését megalapítja az a tény is, ha egyikük elbirtoklási ideje az életközösség fennállása alatt letelt. BH Ajándékozási és életjáradéki szerződés szembenállása esetén a birtokkal megerősített jogcímvédelem szabálya nem alkalmazható [Ptk (4) bek., 121. ]. BH A Ptk a (3) bekezdésébe foglalt - az évi XIV. törvény 15. -ának (3) bekezdésével hatályon kívül helyezett - elbirtoklási tilalom egységesen minden társadalmi tulajdonra, így a társadalmi szervezetek tulajdonára is vonatkozott, mégpedig akkor is, ha az elbirtokló is társadalmi szervezet volt [Ptk. 1. (2) bek., 121. (3) bek., 179. (2) bek., 183., évi XIV. tv. 15. (3) bek., 16. (2) bek.]. BH A társadalmi tulajdon tárgyát képező ingatlan elbirtoklás útján való megszerzésének - időközben már megszűnt - jogszabályi tilalma a társadalmi szervezetek tulajdonszerzésére is irányadó volt [1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 80., évi IV. tv., Ptk. 28. (1) bek., ai, 121. (1) és (3) bek., évi XIV. tv. 16. (2) bek.]. BH I. A korábbi, az állami és szövetkezeti tulajdonban álló ingatlanok elbirtoklásának tilalma a szolgalomnak elbirtoklás útján történő megszerzésére nem terjedt ki [Ptk (3) és (5) bek., 192. (3) bek., évi XIV. tv.]. BH Tulajdonostárssal szembeni elbirtoklás feltételei [Ptk (1) bek., 124. (1) és (2) bek., PK 4. sz.] BH A birtokba bocsátásra irányuló kereset és az elbirtoklás iránti viszontkereset tárgyában folyamatban levő per során a térképi hiba földhivatal által eszközölt kiigazításának jogi hatása [Ptk. 98., 121. (1) bek.]. BH A kezelő szerv birtoklása alapján - egyébként a törvényes feltételek fennállása esetén - a magyar állam tulajdonszerzése elbirtoklás jogcímén megállapítható [Ptk (1) bek., 122. ]. BH I Nincs helye az elbirtoklás megállapításának, ha hiányzik a sajátjakénti birtokolás [Ptk (1) bek.]. BH A tulajdonjog elismerése, illetve a birtokba adási kötelezettség vállalása önmagában is kizárja a "sajátjakénti" birtoklást [Ptk (1) bek.]. BH Közös tulajdon esetén önmagában a tulajdoni aránytól eltérő használat nem vezethet a többletterület elbirtoklásához [Ptk (1) bek., 140. (1) bek., PK 4. sz.]. BH A szakszövetkezetbe bevitt földrészletre a "sajátjaként" történő birtoklás kizárt volt, így elbirtoklás alapján tulajdonszerzésre nem kerülhetett sor (Ptk ). BH Az elbirtoklás törvényi feltételeinek vizsgálata a felülvizsgálati eljárásban [Ptk (1) bek.). BH Az ajándékozási ígéret és az ajándékozás elhatárolása az elbirtoklás megítélésénél [Ptk ]. BH Színlelt bérleti és opciós szerződéssel leplezett érvénytelen adásvételi szerződés folytán használt ingatlan elbirtoklásának vizsgálatánál irányadó szempontok [Ptk (1) bek., 375. (1) bek.]. BH Elbirtoklással való tulajdonszerzésre alapított igény elbírálásánál az elbírálási idő leteltekor fennálló tényleges birtokviszonyokat kell alapul venni [Ptk ]. BH A bérlet mint a birtoklás jogcíme a jogviszony megszűnéséig - a birtokos szándékától függetlenül - gátolja az elbirtoklás megkezdését Ptk ]. BH Tényleges birtoklás alapján történő tulajdonszerzést megállapító földhivatali határozattal szemben előterjesztett törlési kereset elbírálásának szempontjai [Ptk (1) bek., 199., 200. (2) bek., 234. (1) bek., évi 31. tvr. 14. (4) bek., 30. (1) bek. a) pont, 31. (1) bek., 38. (1) bek., 41. (2) bek., , évi I. tv. 26. (4) bek.].

6 - 6 - BH I. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése tárgyában hozott földhivatali határozat nem tulajdonba vételt elrendelő, a Ptk a szerinti, hanem a tényleges birtokos ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonszerzését megállapító határozat, mert a tulajdonszerzés az elbirtoklás tényével és nem annak bejegyzésével keletkezett [Ptk 121. (1) bek., évi 31. sz. tvr. 37. (1) bek., a) pont, és 38. ]. BH Az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében tulajdonjogot szerző tulajdonossal szemben a korábban bekövetkezett, de az ingatlan-nyilvántartásban be nem jegyzett elbirtoklásra nem lehet hivatkozni [Ptk (5) bek.]. BH I. Nem lehet elbirtoklás utján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg a szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. II. Az elbirtoklási határidő folyása nem kezdődhet meg addig, amíg az ingatlan termelőszövetkezetnek akár használatában, akár tulajdonában van [Ptk (1) és (3) bek.]. BH II. Magánszemély tulajdonában álló ingatlanrész elbirtoklás utján megszerezhető akkor is, ha a Magyar Állam is résztulajdonos [Ptk. 121., Pk 4. sz.]. BH Az a rendelkezés, amely szerint az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás utján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn és a föld nem osztható meg, arra az esetre vonatkozik, amikor az elbirtoklás tárgya valamely ingatlannak természetben, területileg körülhatárolt része. Nem akadályozza tehát valamely tulajdoni illetőségnek a tulajdonostárs által történő elbirtoklását [Ptk (4) bek., PK. 4. sz.]. BH I. Nem lehet megszerezni elbirtoklás utján az ingatlan tulajdonjogát, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg [Ptk (4) bek.]. BH II. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra [Ptk (2) bek., 121. ]. BH II. Nem lehet elbirtoklás utján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetve szövetkezet birtokából jogtalanul került ki [Ptk (3) bek.]. BH I. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, ezért az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntetné; tulajdonosi jogokat csak azzal szemben nem gyakorolhat, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerzett jogot [Ptk (4) bek. *]. BH Az elbirtoklás utján történt tulajdonszerzést nem akadályozzák az ingatlanszerzést korlátozó rendelkezések, ha ezek hatályba lépése előtt az elbirtoklás már megtörtént [Ptk. 121., 31/1971. (X. 5) Korm. sz. r. 18. (2) bek.]. BH I. Az elbirtoklás szempontjából a sajátként birtoklás csak akkor állapítható meg, ha a birtokos abban a hiszemben birtokol, hogy a dolog a sajátja, vagy tudja ugyan, hogy az másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását [Ptk (1) bek.]. BH II. Az elbirtoklás feltételeinek fennállását fokozott szigorúsággal kell vizsgálni, ha tulajdonostársak közötti elbirtoklásról van szó [Ptk (1) bek., PK. 4. sz.]. BH Elbirtoklás jogcímén tulajdonjogi igényt nem az ingatlant birtokában tartó vállalat, hanem az állam terjeszthet elő. A perben az államot a pénzügyminiszter képviseli, aki azonban ezt a jogkört más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át (Ptk. 27., 121. ). BH II. Az elbirtoklási idő folyását az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki [Ptk (1) bek., 122., 114. ]. BH Ha az elbirtoklás alapján a tulajdonszerzés a házastársak együttélése alatt már bekövetkezett, a túlélő házastárs tulajdoni igényét csak a saját fele részére, míg az ezt meghaladó igényt az elhalt házastárs örököse érvényesítheti (Ptk ) Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.