Bizonylatok, nyomtatványok

Átírás

1 Bizonylatok, nyomtatványok TÉMAKÖR TARTALMA - Bizonylat és fajtái - Árukiadás, áruátvétel bizonylatai - Értékesítés bizonylatai BIZONYLAT valamely tényt, körülményt bizonyító, igazoló hivatalos irat; minden olyan okmány, feljegyzés, kimutatás (gépi berendezés által rögzített adatok is), amelyek a gazdasági esemény megtörténtét, illetve a mennyiségi és minıségi adatokat hitelt érdemlıen igazolják. BIZONYLATOK FAJTÁI Kiállításuk idıpontja szerint alapbizonylatok elsıdleges bizonylatok: eredeti feljegyzések a gazdasági eseményekrıl (pl. pénztári bevételi és kiadási bizonylatok), másodlagos bizonylatok: az eredeti bizonylatok alapján készített gépi adathordozók (pl. elızıek rögzítése floppy lemezre). összesítı bizonylatok Az alapbizonylatok adatainak összegzésére szolgálnak (pl. pénztárjelentés). Készítésük (kitöltésük) módja szerint hagyományosan kézírással (írógéppel) kitöltött bizonylatok gépi eszközökkel készített bizonylatok (pl. számítógéppel nyomtatott listák stb.); elektronikus bizonylat (elektronikus aláírással és idebélyegzıvel ellátott elektronikus irat). Keletkezésük helye szerint belsı bizonylatok, amelyeket a vállalkozáson belül készítenek, állítanak ki (pl. pénztári bizonylatok, raktári bizonylatok stb.); külsı bizonylatok, amelyek más vállalkozásoktól, szervezetektıl kitöltve kerülnek be a vállalkozáshoz (pl. banki értesítések, szállítóktól kapott számlák stb.).

2 A bizonylatok jellege szerint A bizonylatok egyik fontos ismérve, hogy a vállalkozás tevékenységének melyik területéhez kapcsolódik a felhasználása. A felhasznált bizonylatok tartalmára vonatkozóan általános elıírások érvényesek. bérelszámolási bizonylatok (pl. jelenléti ív, távollétet igazoló okmányok, túlmunka igazolások, bérjegyzék); eszközök, anyagok bizonylatai (pl. szállítólevelek, áthelyezési jegyek); leltározási bizonylatok (pl. készletfelvételi ívek, kárjegyzıkönyv); pénzforgalmi bizonylatok (pl. pénztárkönyv, bankbizonylatok); számlázási és számlaellenırzési bizonylatok (pl. kimenı számlák, beérkezı számlák). Kezelésük módja, számadási kötelezettség szerint A bizonylatok legnagyobb részéhez számadási kötelezettség is kapcsolódik, melyet a számviteli törvény pontosan rögzít. szigorú számadás alá vont bizonylatok Meglévı készletérıl, felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban rögzíteni kell a beszerzéseket (mikor, milyen sorszámú bizonylatokat vásároltak) és a kiadásokat (mikor, kinek, milyen sorszámú bizonylatokat adtak ki). A szigorú számadású bizonylatok felhasználásáról a felelıs személyek elszámoltathatóak. Sorszám szerint minden példánynak meg kell lennie, a rontott példányokat is meg kell ırizni. Ilyenek pl. a pénztári bizonylatok, számlák, nyugták stb.. Speciális változatai az értéket is képviselı, szigorú számadás alá vont bizonylatok. szigorú számadás alá nem vont bizonylatok Bizonylatokkal szemben támasztott követelmények Akkor szabályszerő a bizonylat, ha az elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek, hiba esetén szabályosan javítottak. Kiállítani minden esetben a gazdasági esemény megtörténtekor kell. A könyviteli nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat adatait lehet rögzíteni. A szabályszerő bizonylatok alaki és tartalmi kellékei : bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója; kiállító gazdálkodó (szervezeti egység) megjelölése; gazdasági mőveletet elrendelı személy vagy egység megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint szervezettıl függıen az ellenır aláírása, készletmozgások bizonylatain, pénzkezelési bizonylatokon az átvevı, ellennyugtákon a befizetı aláírása; bizonylat kiállításának idıpontja (esetlegesen annak az idıszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak); a gazdasági esemény tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági mővelet okozta változások mennyiségi, minıségi, valamint a mővelet jellegétıl és a könyvviteli elszámolás rendjétıl függıen értékbeni adatai; külsı bizonylat esetén a bizonylatot kiállító gazdálkodó neve és címe; összesítı bizonylatok esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének és az idıszaknak a megjelölése; könyvelés módjára, érintett könyviteli számlákra történı hivatkozás;

3 valamint minden olyan további adat, amit jogszabály elıír. ÁRUKIADÁS BIZONYLATAI A raktári készleteket csökkentı gazdasági események: árukiadás: az árukiadáshoz használható bizonylat a szállítólevél, a vételezési jegy, de a számítógépes rendszerek saját bizonylatok kiállítására is alkalmasak visszáruzás: a visszáru bizonylatolását gyakran a szállító cég végzi, mínuszos számla kiállításával, és a visszáruzás tényének számlára történı rávezetésével. A visszáruzás általában az eredeti értékesítéshez kapcsolódik, azonban önálló ügyletnek tekinthetı, ezért a számlát a visszáruzás szerinti teljesítés idıpontjára állítják ki. ÁRUÁTVÉTEL BIZONYLATAI A raktári készleteket növelı gazdasági események: visszavételezés: üzleten belüli átadás-átvételkor szállítólevél, vételezési jegy állítható ki, de számítógépes rendszerrel is készíthetı bizonylat áruátvétel: bizonylata a szállítólevél vagy a számla lehet ALAPFOGALMAK Szigorú számadási kötelezettség A készpénz kezeléséhez, más jogszabály elıírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerősített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplı névértéknek megfelelı ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Ezen nyomtatványok (a számlán és nyugtán kívül) a következık: bevételi és kiadási pénztárbizonylat; vételi jegy, leltárívek, szállítólevelek, utalványok, csekk. Szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A szigorú számadású kötelezettséget a Számviteli törvény szabályozza. Ennek értelmében a nyomtatványok nyilvántartásának tartalmaznia kell: a nyomtatvány nevét; a nyomtatvány számjelét; a beszerzés dátumát; a tömb(ök) sorszámát (tól-ig); a használatba vétel keltét; a felhasználás keltét; a kiselejtezés keltét. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletérıl és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybıl a felhasználó szervezet, a felhasznált mennyiséget sorszám szerint és a felhasználás idıpontját is egyértelmően megállapíthatja. Valamennyi nyomtatvánnyal el kell számolni.

4 Az adó olyan egyoldalúan megállapított állami bevétel, amely kötelezı (kikényszeríthetı), és amellyel szemben nem áll közvetlen ellenszolgáltatás. Adóalany: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, amelyet adókötelezettség terhel. Az adóalany köteles az Általános Forgalmi Adóról (ÁFA) szóló törvény értelmében termékértékesítésérıl, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzıje, szolgáltatás igénybevevıje részére, ha az az adóalanytól eltérı más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Bizonyos feltételek mellett egyszerősített számla, illetve nyugta is kibocsátható. Ennek megfelelıen az értékesítésrıl és szolgáltatásnyújtásról kiállítható (szigorú számadás alá vont) bizonylatok: számla; egyszerősített adattartalmú számla; nyugta. SZÁMLÁK FAJTÁI Számla A számla nem lehet készpénzes értékesítés esetén kiállított bizonylat. A számla kötelezı tartalma: a számla kibocsátásának kelte; a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; a termék értékesítıjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; a termék beszerzıjének, szolgáltatás igénybevevıjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették; a termék értékesítıjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzıjének, szolgáltatás igénybevevıjének neve és címe; az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére alkalmazott VTSZ (vámtarifaszám), továbbá mennyisége, illetıleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére alkalmazott SZJ (szolgáltatások jegyzéke), továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhetı; a teljesítés idıpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétıl; az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhetı, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; az alkalmazott adó mértéke; az áthárított adó stb.

5 A számlakibocsátó neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma: Sorszám: BNM7S-C A vevı neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma: Fizetés módja: Teljesítés idıpontja: A számla kelte: Fizetési határidı: A termék (szolgáltatás) megnevezése, besorolási száma, egyéb jellemzıi Mennyiség egysége Mennyisége Egységára (ÁFA nélkül) Értéke (ÁFA nélkül) ÁFA kulcsa Áthárított ÁFA összege Értéke (ÁFÁval együtt) A számlaérték ÁFA nélkül Az ÁFA kulcs. % és összege A számla végösszege Egyszerősített adattartalmú számla (kézpénzfizetési számla) Egyszerősített adattartalmú számla bocsátható ki egyebek mellett olyan ügyletrıl, amelynek ellenértékét az ügylet teljesítéséig a termék vevıje, szolgáltatás igénybevevıje készpénzzel, készpénzhelyettesítı fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítı eszközzel megfizette (feltéve, hogy a számlán szereplı adatok egyébként forintban kifejezettek). A vendéglátásban egyszerősített számlát a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítı eszközzel (pl. bankkártya, étkezési jegy, üdülési csekk) történı fizetés esetén a vásárló kérésére kell kibocsátani. Az egyszerősített adattartalom azt jelenti, hogy az ilyen módon kibocsátott bizonylaton a számla kötelezı adattartalmától eltérıen kell szerepeltetni egyes adatokat: az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összegét kell feltüntetetni; az áthárított adómértékként 27 % nem tüntethetı fel, benne foglalt adóként 27%-os adómérték alá tartozó ügylet esetén 21,26%-os, 18%-os adómértékőnél 15,25%, 5%-os adómérték alá tartozónál 4,76% százalékértéket kell szerepeltetni =bruttó ÁFA-kulcsok); az áthárított adó összeg nem szerepelhet rajta.

6 Nyugta Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevı az ügylet ellenértékét a teljesítés napjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítı eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles nyugtát kibocsátani. Kötelezı adattartalma: a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. A számla, az egyszerősített adattartalmú számla és a nyugta egyaránt szigorú számadás alá vont bizonylatok, így azokról külön nyilvántartást kell vezetni, és a bizonylatok megırzésére vonatkozó számviteli szabályok szerint legalább 8 évig megırizni. SZÁMLAKIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ELİÍRÁSOK A számla szigorú számadás alá vont bizonylat, így kiállítására elsısorban a bizonylatok kiállítására vonatkozó szabályok érvényesek. Mivel a bizonylat a gazdasági esemény megtörténtét hitelt érdemlıen igazolja, ezért mindig a gazdasági esemény megtörténtekor kell azt kiállítani. A bizonylat kiállítása az elıírt alaki és tartalmi követelmények megtartásával kell történjen, ezzel is elısegítve a hitelesség biztosítását. A rajta feltüntetett adatokért az azt kiállító dolgozó, valamint a számlakibocsátó adóalany a felelıs. Alaki (formai) követelmények A gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának idıpontjában idıt álló módon kell kiállítani. Az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelezı megırzési határidıig olvashatók, illetve megmásíthatatlanok (az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetık, kimutathatók) legyenek. Ennek érdekében a számlát tintával, olvasható kézírással, illetve gépi úton tölthetünk ki, illetve állíthatunk elı. Grafit ceruzával érdemi adatot feljegyezni tilos. Pénzösszegrıl szóló vagy más értékkezelési bizonylaton az összeget számmal és betővel is fel kell tüntetni. A több tétel elszámolására alkalmas bizonylaton az esetlegesen üresen maradó sorokat és rovatokat áthúzással kell érvényteleníteni. A hiányosan kitöltött bizonylatok könyvelési célokra nem használhatóak.. Tartalmi követelmények Az értékesítés bizonylatainak konkrét tartalmi követelményeit az ÁFA törvény rögzíti. (A számla fajtáinál már ismertetésre kerültek.) Fontos azonban megjegyezni, hogy a bizonylat hibás bejegyzést, téves adatot nem tartalmazhat. Amennyiben a kibocsátást követıen mégis hibát észlelünk, akkor van lehetıség a számlára hivatkozó, annak adattartalmát módosító számlával egy tekintet alá esı okirat kibocsátására, illetve bizonyos esetekben a számla kijavítására.

7 SZÁMLÁZÁSI MÓDOK A számlakibocsátás egyaránt történhet papíralapon, illetve elektronikusan. Papíron kibocsátott számla lehet: nyomtatványként nyomdai úton elıállított számla; számítástechnikai eszköz útján elıállított és papírra nyomtatott számla. Nyomtatványként nyomdai úton elıállított számla nyomtatványt a számla kibocsátásakor kézírással tölti ki az adóalany. A nyomtatvány elıállítója, illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, és a nyomtatvány értékesítésérıl kiállított számlán fel kell tüntetnie többek között a nyomtatvány sorszámtartományát, valamint a beszerzı adószámát is. Amennyiben a gazdasági esemény rögzítésére az üzletben nyomtatványt rendszeresítenek, akkor a nyomtatvány használata kötelezı. Számítástechnikai eszköz útján is elıállítható számla, amit az elıállítás után papírra lehet nyomtatni. A számlakibocsátáshoz ilyenkr valamilyen számítástechnikai eszközt alkalmaz az adóalany, akkor rendelkeznie kell olyan dokumentációval, amely tartalmazza a program mőködésére és használatára vonatkozó részletes leírást, illetve a program készítıjének írásos nyilatkozatát arról, hogy a program megfelel a jogszabályi elıírásoknak. (Az állami adóhatóság feladatkörébe nem tartozik bele a programok elızetes minısítése vagy véleményezése.) Alkalmazása abban az esetben lehetséges, ha a számlázó program biztosítja a folyamatos sorszámozást (kihagyás és ismétlés nélkül). Elektronikus úton kibocsátott számla Elektronikusan kibocsátott számlának minısül a termék beszerzıje, a szolgáltatás igénybevevıje részére az adatok vagy adatállományok elektronikus úton történı továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül. Két fajtája létezik: az elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel ellátott számla, illetve az elektronikus adatcsere-rendszerben elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla. Az elektronikus számlakibocsátás bevezetését nem kötik hatósági engedélyhez, az adóalany maga választhatja meg a számlázási módot. A vendéglátásban a papíralapon történı számlakibocsátás jellemzı. A nyugta kibocsátása kizárólag papír alapon és kizárólag magyar nyelven történhet. (Számla idegen nyelven is kibocsátható). A nyomtatványként nyomdai úton elıállított nyugtára ugyanazok a szabályok alkalmazhatóak, mint a nyomdai úton elıállított számlára, annyi eltéréssel, hogy az ilyen módon kiállított nyugta a rajta szereplı szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, tehát jegyként is funkcionál. Kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek a mozgó szolgáltatásnyújtás és a termelıi borkimérés kivételével a vendéglátás adóalanyai. A pénztárgép kötelezı alkalmazása alól bizonyos esetekben mentesülhet az adóalany, viszont a nyugtaadási kötelezettség alól nem mentesíthetı egyedi engedély alapján. Kizárólag a törvényben rögzített esetekben mentesülhet az adóalany a nyugtakibocsátás alól.

8 Számlával egy tekintet alá esı bizonylat A számlával egy tekintet alá esı bizonylat nem egy bizonylattípus, hanem azoknak a bizonylatoknak az összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva annak valamely adatát módosítják. (Ide tartozik pl. a korábbi ÁFA törvény szóhasználata szerinti helyesbítı számla, sztornó számla, valamint módosító, érvénytelenítı számla is.). Kibocsátásával az áthárított adó alapjának, összegének módosítása (vagyis a számla helyesbítése, érvénytelenítése) mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok (pl. helytelen cím) javítása is megtörténhet. Minimális adattartalma: az okirat kibocsátásának kelte; az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja; hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetıleg annak számszerő hatása, ha ilyen van. Egyebekben az okiraton a számlára vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. A fentieken kívül a bizonylaton az adóalany bármely, általa fontosnak tartott adatot szerepeltethet. A számla kijavítása Bizonyos esetekben nem szükséges számlával egy tekintet alá esı okirat kiállítása (pl. ha nyomdai úton elıállított, kézzel kitöltött számla hibás teljesítési idıpontot tartalmaz). Ilyen esetben a téves adat az eredeti számlán javítható a téves bejegyzés olyan módon történı áthúzásával, hogy az eredeti adat is olvasható maradjon, illetve fel kell tüntetni a helyes adatot, a javítás idıpontját (év, hó, nap), okát, a javító személyét (aláírását). Helyesbítés, stornírozás A számla helyesbítésére és stornírozására vonatkozóan a régi ÁFA törvény az alábbi elıírásokat tartalmazta: Helyesbítı számlát kell kibocsátani, ha az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja; az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani. Helyesbítı számla adattartalma: a helyesbítés tényére utaló jelzés; az eredeti számla, egyszerősített számla azonosításához szükséges adatok; az eredeti, a módosított tételek és a különbözet. Stornírozni kell a számlát, egyszerősített adattartalmú számlát, ha a teljesítés meghiúsul; a számítógéppel, illetve elektronikus úton elıállított számla lezárását követıen észlelt hibát kell javítani; a számítógéppel elıállított számlát, elektronikus számlát mőszaki hiba miatt újra elı kell állítani. A stornó számlának tartalmaznia kell: a számla sorszámát, a stornírozandó (eredeti) számla sorszámát, a számla kibocsátójának nevét, címét, adószámát,

9 a vevı nevét, címét, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben az adószámát, a számla kibocsátásának keltét, a stornírozandó (eredeti) számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt ellenértékét negatív elıjellel. MINTAPÉLDA Eke Béla (5300 Szolnok, Teve sétány 3. adó- és bankszámlaszámtól eltekinthet!) 3 barátjával a mai napon az ön éttermében ( Ezersziget Étterem Budapest, Sziget sétány 4. adó- és bankszámlaszámtól eltekinthet!) vacsorázott. Mindannyian elfogyasztottak 1-1 adag sertéspörköltet, Eke Béla ivott egy üveg Szentkirályi ásványvizet, barátai pedig egy-egy üveg Soproni Ászokat. A sertéspörkölt fogyasztói ára 1270 Ft/adag 1 üveg (0,33l) Szentkirályi ásványvíz fogyasztói ára 152 Ft/üveg 1 palack (0,5l) Soproni Ászok fogyasztói ára 254 Ft/üveg Az érvényes ÁFA kulcs 27%. Pincére kiállította a készpénzzel fizetı vendégek részére a számlát. Az Ön feladata a számla ellenırzése és az esetleges hibák javítása, tételes felsorolása. Ellenırizze le a vendégek részére kiállított számlát! A javításait szükség esetén számításokkal támassza alá! Az adatokat egész számra kerekítse! A számlakibocsátó neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma: Eke Béla 5300 Szolnok, Teve sétány 3. Sorszám: BNM7S-C A vevı neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma: Fizetés módja: Kp A termék (szolgáltatás) megnevezése, besorolási száma, egyéb jellemzıi Sertéspörkölt Mennyiség egysége Teljesítés idıpontja: május 12. Mennyisége Egységára (ÁFA nélkül) A számla kelte: május 12. Értéke (ÁFA nélkül) ÁFA kulcsa Fizetési határidı: 8 nap Áthárított ÁFA összege Értéke (ÁFÁ-val együtt) adag Szentkirályi Ásványvíz (0,33l) üveg Soproni Ászok (0,5l) adag A számlaérték ÁFA nélkül 1352

10 Az ÁFA kulcs 27 % és összege A számla végösszege HIBÁK: A feladat megoldása: A számlakibocsátó neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma: (Eke Béla 5300 Szolnok, Teve sétány 3. Ezersziget Étterem 1111 Budapest, Sziget sétány 4. Fizetés módja: Kp Teljesítés idıpontja: (2012. május 12.) május 16. Sorszám: BNM7S-C A vevı neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma: Eke Béla 5300 Szolnok, Teve sétány 3. A számla kelte: (2012. május 12.) május 16. Fizetési határidı: (8 nap) május 16. A termék (szolgáltatás) Egységára Értéke Áthárított Értéke Mennyiség Mennyisége megnevezése, (ÁFA (ÁFA ÁFA kulcsa ÁFA (ÁFÁ-val egysége besorolási száma, nélkül) nélkül) összege együtt) egyéb jellemzıi Sertéspörkölt adag

11 Szentkirályi Ásványvíz (0,33l) Soproni Ászok (0,5l) üveg 1 (2) 120 (152) üveg (adag) (54) (654) A számlaérték ÁFA nélkül Az ÁFA kulcs 27 % és összege A számla végösszege ötezer-kilencszázkilencvennégy 4720 (1352) 1274 (1166) 5994 (5886) HIBÁK: 1. Számlakibocsátó neve, címe: Ezersziget Étterem 1111 Budapest, Sziget sétány Vevı neve, címe: Eke Béla 5300 Szolnok, Teve sétány Teljesítés idıpontja: május A számla kelte: május Fizetési határidı nem 8 nap 6. Szentkirályi ásványvíz (0,33 l) mennyisége 1 7. Szentkirályi ásványvíz (0,33 l) egységára (ÁFA nélkül) = 152 : 1,27 = 120 Ft 8. Soproni Ászok (0,5 l) mennyiségi egysége üveg 9. Soproni Ászok (0,5 l) áthárított ÁFA összege = 3 x (200 x 0,27) = 162 Ft 10. Soproni Ászok (0,5 l) értéke (ÁFÁ-val együtt) = = 762 Ft 11. A számlaérték ÁFA nélkül = = 4720 Ft 12. Az ÁFA kulcs 27% és összege = = 1274 Ft 13. A számla végösszege = = 5994 Ft vagy = 5994 Ft 14. A számla végösszege betővel kiírva = ötezer-kilencszázkilencvennégy 15. üresen maradt sorok kihúzása Z vonallal 16. FIZETVE