A zene mint metafizika Arthur Schopenhauer zeneesztétikájáról
|
|
- György Hegedűs
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tódor Imre A zene mint metafizika Arthur Schopenhauer zeneesztétikájáról Kulcsszavak: zene, Schopenhauer, az akarat objektivációi, idea, művészet, esztétika I. Arthur Schopenhauer 1. Schopenhauer az úttörő, az újító Az esztétika tematikájának belső lehetséges felderítésén fáradozva, összevetve azt a német filozófia idealizmus korával, érdekes tényre bukkanhatunk rá: az új rendszer különféle művészeti tárgyaiban a fő hangsúly az igazság művészet kapcsolatára tevődik. A különféle esztétikai elméletek hierarchikus módon helyezik el a művészeteket, besorolási kritériumuk elve az, hogy az adott művészeti forma mennyire képes a fő Abszolútumot kinyilatkoztatni. Úgy tűn(hetet)t, hogy továbbra is a költészetnek s azon belül a tragédiának marad és lesz primátusa a többi művészeti forma felett, mindenekelőtt erős értelmi komponense miatt, mely a nyelv által jut kifejezésre, hisz a nyelv a szimbolikus Abszolútum véges világban való legkedveltebb hordozójának a kinyilatkoztatója. Az a művészet, amely a legnagyobb érdeklődésnek örvendett, nem más, mint a zene, mely a hangzás és a ritmus implikációjával a hang által az Idea szép esztétikájának a kifejezésére hivatott. Miben is áll tehát Schopenhauer újítása? Egyrészt a német idealizmus filozófiája mely gondolatvilágnak örököse nem tárgyal explicit módon a zenéről. Johann Gottlieb Fichte Tudománytana és Friedrich Schlegel mellett Goethe Wilhelm Meistere és a Francia Forradalom sem tárgyal róla, meg sem említi a zenét. Schelling Transzcendentális idealizmus rendszere című művében, mely a romantikus mozgalom testamentuma, csak silány szavakat találunk a zenére vonatkozóan. Bár Schelling épp ebben a művében ismerte fel a filozófia művészetekben való beteljesülését: a tudás a létrehozás zseniális objektivációjában nyilvánul meg írja. Hegel filozófiája tanúsít nagyobb figyelmet a művészet iránt, bár nála a költészet jelenti a legmagasabb művészeti formát, és nem a zene. Ugyanakkor Hegelnél a szellem legmagasabb fokán nem a művészet, hanem a vallás és végül a filozófia helyezkedik el.
2 260 Fogalom és kép IV. Másrészt mindez a 19. században nyer új értelmet Arthur Schopenhauer által, aki büszke arra, hogy ő volt az első, 1 akinél a zene a legmagasabb művészeti formát és az emberi lény legmélyebb kifejeződését testesítette meg, ti. ő a zenét egy filozófiai rendszeren (művészetfilozófia) belül ragadja meg. Schopenhauer zenefilozófiáját az általános művészetelmélet 2 keretén belül tárgyalja. A zene egy különleges helyet foglal el mindezek között:..úgy találjuk mégis, hogy a szépművészetek egyike kimaradt s ki is kellett hogy maradjon vizsgálódásunk figyelméből, mivel a rendszeres tárgyalás során nem adódott illő s kellő helye az összefüggésben: a zenéről van szó. A zene merőben elkülönülve áll mind a többitől. 3 Harmadrészt Thomas Mann Schopenhauerről írt tanulmánya is az ő zenéről írt primátusát és nagyságát fejezi ki, amikor négy könyvből álló mesterművét négytételes szimfonikus kompozíciónak 4 nevezi. Nagyon találó ugyanakkor, ahogyan Schopenhauer zenefilozófiáját jellemzi: A zene ünnepel, hisz egyetlen más gondolkodó sem tette meg azt, amit ő, ti. egy mindenekfölött kiváló helyet szánt neki nem a művészetek mellett, hanem fölött. 5 Továbbá aligha téved Thomas Mann, amikor Schopenhauer bölcseletét kiemelkedően művészi karakterűnek, par exellence művészetfilozófiának minősíti, az esztétika nem egyszerűen egyik része a metafizikai rendszerének, így joggal esztétikai metafizikának is nevezhető Schopenhauer kutatásának célja és hogyanja Schopenhauer gondolkodása a kanti észkritika problémájának megoldására tett próbálkozás. Schopenhauer egy új irányt mutat, melyet 20 évvel korábban Fichte, Schelling és Hegel már bejártak. A közvetlent (Unmittelbare), a magában valót (Ding-an-sich) kutatja, de ő azt nem az abszolút Énben találja meg, mint Fichte, nem is az intellektuális szemléletben, mint Schelling, és nem is a fogalmakban, mint Hegel. Schopenhauer számára ezt a funkciót a vak akarat helyettesíti. A zene tehát a német filozófus számára nem más, mint az akarat objektivációjának egyik lényeges 1 Az, amit a zene dallamával és összhangjával kimond, és amiről beszél, ezt addig, míg én rá nem vállalkoztam, meg sem próbálták írja a Parerga és Paralipomena című művének második kötetében (218.). Ez a kijelentés arra enged következtetni, hogy Schopenhauer zenefilozófiájában valóban egy új kérdéshorizont tárult az érdeklődők és a vele foglalkozók irányába. Természetesen itt a romantikus elképzelés nyomai érezhetőek, hisz nem Schopenhauer az első, aki a zenét mint abszolút módon sajátos, a többitől teljességgel elkülönült művészetet értelmezi. Továbbá romantikus jellegű már maga az a hierarchia is, amelyben nála az egyes művészetek rendszere megjelenik. 2 Schopenhauer, 2002, III. könyv, Schopenhauer, 2002, Mann, 1965, Mann, 1965, Mann, 1965, 516.
3 Tódor Imre / A zene mint metafizika 261 kifejeződése. A zene, mely saját eszközeivel ki tudja fejezni az akarat bármely modulációját, szerinte abban különbözik a többi művészettől, hogy nem a jelenség vagy jobban mondva az akarat adekvát tárgyszerűségének képmása, hanem közvetlenül magának az akaratnak az ábrája. 7 Zenei passzust játszva vagy hallgatva közvetlen lehetőség tárul fel a világ lelkének megismerésére, mivelhogy a zene és az Akarat között egy bensőséges kapcsolat körvonalazódik, mely egy kiemelt szintre elérve kijelentheti, hogy a világ a zene megtestesülése. Tehát a zene nem az Akarat adekvát objektivációja, mivel ő nem lehet a többi ideának a hordozója, mint ahogyan a többi művészet, hanem a legmagasabb ontológiai értéket képviseli: a zene önmagában az Akarat fejtegetése során ide akar kilyukadni. Schopenhauer, bár tudatában van fentebb elhangzott elmélete bátor konstrukciójának, és közli is interpretációja bizonyíthatatlanságának voltát, hisz az nagyvonalaiban kívülre esik a zeneelméletek kanonizált összetevőitől, mégis hangsúlyozza, hogy fejtegetése csak azok számára válik érthetővé, akik világszemléletében osztoznak, és akik előtt az általa megjelenített gondolat már ismerős. 8 Schopenhauer tehát olyan zenefilozófiát mutat be, melynek amolyan ezoterikus fuvallata van, és ezt azoknak szánja, akik tudják értékelni, és bensőséges kapcsolatot alakítanak ki a zenével annak hallgatása vagy játszása során. Schopenhauer ugyanakkor nem egy zenetraktátus megírására, hanem a művészet dicséretére tesz kísérletet, mely a maga érzékiségében a noumenon, a világ igazsága kifejezésének a legmeggyőzőbb esztétikai módja. 3. Kikre épít gondolatmenetét illetően? Schopenhauer alapállását bizonyos platóni és kanti ( az isteni Platón és a csodálatos Kant ) gondolatelemek 9 kombinációja képezi, egyfelől kanti radikalizmussal kívánja az esztétikumot elhatárolni a fogalmiságtól, másfelől a platóni ideatanra hivatkozva húzza meg az örök időkre érvényes demarkációs vonalat művészet és köznapi valóság között. A művészetben semmi dolgunk a mindennapi élet világával, a világgal mint képzettel, de a zene később tárgyalandó és szabályt erősítő nagy kivételétől eltekintve az akarattal, a világlényeggel sem. Schopenhauer saját magát Kant tökéletes 7 Schopenhauer, 1992, Schopenhauer, 2002, Ezt bizonyítja Schopenhauer A világ mint akarat és képzet első kiadásához írt előszavában az olvasóval szembeni harmadik követelménye, miszerint annak ismernie kell Kant fő műveit, azaz Schopenhauer írása feltételezi az olvasóban a kanti filozófia ismeretét, továbbá jó, ha az olvasó mindezen túl az isteni Platón iskolájában is elidőzött már. Ugyanakkor a mű függelékében (Kritik der kantischen Philosophie) egy terjedelmes Kant-interpretáció található, hogy elősegítse a schopenhaueri gondolatrendszer megértését. Schopenhauer arra kéri olvasóját, hogy először azt olvassa el. (A mű magyar fordítása mellőzi a függeléket.)
4 262 Fogalom és kép IV. és egyedüli örökösének tartja, aki az ő gondolatait következetesen továbbvitte, és ahol szükséges volt, ott korrigálta. II. zeneesztétikájáról Miután egy rövid bevezetőben tisztáztuk Schopenhauernek a filozófia rendszerének keretén belül folytatott zenéről mint a művészetek egyikéről, bár azoktól mégis merőben elkülönülő helyet elfoglalt szerepéről szóló diskurzusát, láthattuk kutatásának elsődleges és úttörő, mintegy újító voltát. Továbbá kitértünk kutatásának céljára és hogyanjára, majd gondolatiságának alapjául szolgáló Schopenhauer által megnevezett gondolkodókra tértünk ki. Munkánk jelen második részében először a zene definíciójára tett vállalkozást mutatjuk be, melynek kiindulópontját Leibniz zenemeghatározásának kritikája szolgáltatja. Majd Schopenhauerrel együtt a zene helyét jelöljük ki a többi művészetek között, annak a platóni értelemben vett hierarchia felállításának szemléltetése által. Mivel a zene nem illik bele a többi művészet kategóriájába merőben elkülönülve tőlük, ezért róla csak analógiák által beszélhetünk, így a világgal vonunk párhuzamot, hisz mindkettőben ugyanaz az akarat jut kifejezésre, csak másképpen. Utolsó, egyben Schopenhauer legizgalmasabb és legtöbbet vitatott álláspontjában, melyet Nietzsche vitt tovább, a zene és a szöveg kapcsolatára fókuszálunk, ahol az abszolút zene (tiszta hangszeres zene) mellett teszi le voksát. 1. A zene meghatározása (Leibniz-kritika) Schopenhauer gondolata önállóságának a főelve először is a metafizikai kérdések fizikaitól való szétválasztásában, másodszor Leibniz matematizált metafizikája működésének kritikájában valósul meg. Nem fogadja el Leibniz zenemeghatározását, 10 ugyanis szerinte többet kell keresnünk benne, mint amennyit Leibniz elismert róla (ti. a zenéről) exercitium arithmeticae occultum nescientis se numerare animi. 11 A zene egy számolni nem tudó lélek titkos aritmetikai gyakorlatáról szóló meghatározását Schopenhauer nem tartja a zene lényegi meghatározásának. Eszerint Leibniz a zenének csupán a külső jelentését, mintegy a héját vette figyelembe, és annak nem tulajdonított legbelső lényegére vonatkozó jelentőséget. Leibniz csak a fizikai helyzetét, és nem a metafizikai igazságát emelte ki. Ezért parafrazálja és egyben korrigálja Leibniz meghatározását kicserélve annak két fogalmát: arithmeticae helyett metaphysicae (utalva a zene nem 10 Leibniz, 1734, 214. Idézi: Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, 315. Magyar fordítása: A magát besorolni nem tudó lélek titkos számtani gyakorlata.
5 Tódor Imre / A zene mint metafizika 263 fizikai, hanem metafizikai jellegére), és numerare helyett philosophare (kiemelve a zenét a számok világából és ezáltal a filozófia világába helyezve be). Schopenhauer Leibniz iránt tanúsított magatartása kétségkívül nem előterhelés-mentes. A számviszonyt nem tekinthetjük végcélnak, ahogyan azt Leibniz a zenéről is vélte. Schopenhauer felhívja a figyelmet a signum/signatum közt rejlő különbségtételre:...amelynek tekintetében a számviszonyok, melyekké a zene felosztható, nem jelöltként, hanem maguk elébb mint jelek viselkednek. 12 A zene szubsztanciális Léte a szám és aránytól intencionált, de mégsem azonos ezzel. Mert a zene a többiekhez hasonlóan nem a jelenség képmása, hanem magának az akaratnak a közvetlen képmása, tehát a világ minden fizikai eleméhez a metafizikusat és minden jelenséghez a magánvalót jeleníti meg. 13 A művészetek metafizikai relevanciája a világakarat objektivációjának nyilvánvalóvá tételén nyugszik, a platóni ideák megvilágításában. Ha a művészet a természet platonikus ideáinak kifejezése, s ha ezek az ideák természeti létezők bizonyos rangsorát vetítik elénk, akkor a művészetek hierarchikus rendbe sorolódnak. 2. Az akarat objektivációjának a fokai (Platón ideái alapján) A kérdés, hogy Schopenhauer milyen kritérium alapján rangsorolja a művészeteket. Schopenhauer művészetfilozófiájában az akarat objektív, azt nem abszolútumként feltételezi, megragadható a fogalmak általános érvényességében, ahogyan a platóni ideákról beszél:...ám minden művészet célja az idea felismerése. 14 Tehát az a művészet áll a hierarchia legmagasabb fokán, amelyben az akarat a legjobban objektiválódik. A művészet meghatározása, mint az akarat láthatóságának az értelmezése, 15 megvan a tiszta platóni ideákban az adekvát tárgya. Ahogyan az ideákat, a világot vagy a tudományokat, Schopenhauer ugyanúgy a szépművészeteket is hierarchikus módon rendezte, melynek kritériuma az ideák alapskálája. Megalkotja az akarat objektivációjának a fokait, melyek Schopenhauer szerint nem másak, mint a platóni ideák, melyek valamelyest megegyeznek Schelling potenciatanával. E fokokon felismerhetőek újra Platón ideái, amennyiben ugyanis e fokok épp valamennyi természeti, mind szervetlen, mind szerves erőnek meghatározott fajai vagy eredeti, nem változó formái és tulajdonságai, s ugyanígy a természeti törvények szerint megnyilvánuló általános erők. 16 Egy másik helyen az ideák fokainak skáláját máshogyan 12 Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, 219.
6 264 Fogalom és kép IV. ismerteti: 1. ásványok, 2. növényvilág, 3. állatvilág, 4. ember. Az akarat objektivációjának a legmagasabb fokán az ember helyezkedik el. A két szélsőséges művészet az építészet (legalacsonyabb) és a zene (legmagasabb). Az építészet (ami az ásványvilágot képviseli) ezen az alapon a legalacsonyabb művészeti forma, 17 mivel feladata a szervetlen világ amaz eszméjének a kifejezése, amely a nehézkesség és a merevség harcában realizálódik. Ennél magasabb fokot képvisel a kertművészet, tájkép- és állatfestészet; legmagasabb fokon az emberi világ eszméje jelenik meg a szobrászatban, a festészetben és a költészetben s ezen belül is az ideákat megragadó művészet csúcskifejeződésében, a tragédiában. A zene nem fér bele az imént ábrázolt művészetfilozófiai-esztétikai rendszerbe, 18 ugyanis a felsorolt művészetek az egyes ideákat jelenítik meg, képmásuk megtalálható a jelenségvilágban. Az alábbi táblázatban szemléltetem a fent leírtakat: vízvezetés kertművészet állatszobrászat költészet tragédia építészet tájképfestészet állatfestészet portréfestészet történeti festészet szervetlen természet vegetatív természet állatvilág az élet kibontakozása kevesebb szemlélődés Ember individuum egyetemes több szemlélődés A zene a legmagasabb és legelvontabb a művészetek között, mely a világ lényegének univerzális voltát hivatott bemutatni, elkerülve az ideák objektivációját és a nyelv általi vezető utat. Éppen ezért a legelvontabb ideának, az önmagában vett tiszta akaratnak, a világ lényegének közvetlen kifejeződése; olyan objektiváció, mint maga a világ, ezért bizonyos körülmények között léte a képzeletvilág nélkül is elképzelhető. Ezzel magyarázható az a tény, hogy a zenét miért is NEM találjuk a többi művészeti forma mellett. Az akarat adekvát objektivációi a platóni értelemben vett ideák; 19 ezeknek megismerését egyes egyedi dolgok ábrázolása által (mert ilyenek 17 Ne értsük félre Schopenhauer gondolatmenetét, hisz nem leértékelő módon helyezi az építészetet a legalacsonyabb fokra, hanem azok az ideák, amelyek az építészet által egyértelmű szemlélet tárgyai lesznek az akarat objektivitásának legalacsonyabb fokai miatt. 18 Úgy találjuk mégis, hogy a szépművészetek egyike kimaradt, s ki is kellett hogy maradjon vizsgálódásunk figyelméből, mivel a rendszeres tárgyalás során nem adódott illő s kellő helye az összefüggésben: a zenéről van szó. A zene merőben elkülönülve áll mind a többitől. Schopenhauer, 2002, Schopenhauer az ideát a platóni jelzővel minősíti, bár saját felfogása más irányba mutat, mint az, ahogyan Platónnál megjelenik, hisz Schopenhauer az ideákat kifejezetten a művészet
7 Tódor Imre / A zene mint metafizika 265 maguk a műalkotások mindenkor) serkenti [ ], íme, ez a célja minden más művészetnek. Ezek tehát az akaratot mind csak közvetetten objektiválják, nevezetesen az ideák révén: [ ]. A zene ugyanis oly közvetlen objektivációja és képmása az akaratnak, amilyen maga a világ, sőt ahogy az ideák azok, melyeknek sokszorozódott jelensége az egyes egyedi dolgok világát teszi ki. A zene tehát korántsem hasonlít a többi művészethez abban, hogy szintén az ideák képmása lenne, hanem képmása magának az akaratnak, [ ]. 20 A zene az akarat közvetlen megnyilvánulása, tehát a világ minden fizikai eleméhez a metafizikusat és minden jelenséghez a magánvalót jeleníti meg: 21 a zene mint metafizika. A zene mint az akarat közvetlen folytatásának lehorgonyzott következménye, hogy a zene a világtartalommal nincs összekapcsolva. Ha nincs is, mint a többi dolog, mint a művészeti dolgok, amelyek az ideának képmásai, ugyanis ő maga egy idea, az akarat adekvát objektivációjának közvetlen megnyilvánulása. Ámde ez a különállás paradox jellegű: a zene egyben valamennyi művészet ideáltípusa is, még pontosabban azzá lenni, ami a zene, ez minden művészet célja. 22 A zene schopenhaueri definíciói adtak az előbbi részben nagyon pontos választ a zene művészetektől elkülönült helyéről:...a zene, mivel az ideákon átlép, a jelenségvilágtól is merőben független, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyja, bizonyos értelemben akkor is létezhetne, ha a világ egyáltalán nem létezik: ami a többi művészetről nem mondható el. 23 Tehát nem létezik semmilyen összefüggés a világ és a zene között, ily módon nehéz, hangsúlyozza Schopenhauer, közvetlen hasonlóságot és összehasonlítási pontot találni köztük. 2. Zene világ (idea) analógiája Schopenhauer így ha hasonlóságot nem is, de felfedez néhány párhuzamosságot. 24 A világ mint akarat és képzet (1818) első kiadásában még kifejezi a fenntartásait ahogyan azt már fentebb említettem az analógiákkal kapcsolatban is, későbbi kiadásaiban (1844, 1859) pedig már bátrabban szól róluk. Nem szabad ezeket az analógiákat elhallgatni, melyek bár zeneelméleti szempontból jelentéktelen(n)ek (tűnhetnek?). Schopenhauer kettős célja: a zenét nem csak megmagyarázni akarja, hanem továbblépve a médiumaként interpretálva Arisztotelészhez közelít, és Plótinoszhoz kapcsolódik. A schopenhaueri idea kettős természetű: egyrészt időtlen, abszolút, mely a nyugalom mozzanatát képviseli; másrészt az ideák lényegmeghatározottságának következménye, hogy bennük és köztük permanensen feszültség (nyugtalanság, harc) vibrál. 20 Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 1992, Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 1977, 526.
8 266 Fogalom és kép IV. zenének az értelmét is kutatni kívánja, melynek a Ding-an-sich és az akarathoz legközelebbi helyet kell elfoglalnia, mintegy egzisztenciális helyet biztosítva számára (a zenének). Analógia által beszélhetünk a zene és világ közötti kapcsolatról, hisz mindkettőben ugyanaz az akarat objektiválódik, csak mindegyikben más módon. Nr Négy szólam Megfelelése Jellemzi Jellemzi Szoprán Dallam Ember Oktáv Önállóság legmagasabb, mozgása gyors Alt Tenor Basszus Quint Terc Természet négy alapeleme Hangok fekvése Ripiahangok Állatvilág Növényvilág Ásványok, bolygók tömege Alapbasszus Alaphang nincs önállóság legmélyebb, mozgása lassú Schopenhauer zenei jelenségének filozófiai szemlélete mindenekelőtt a harmóniában és a dallamban rejlik. Ami pedig a harmóniát illeti, ahogyan azt Schopenhauer leszögezi, az a négy hang alapvázában nyugszik: basszus, tenor, alt, szoprán. Itt lényegbeli analógiát ismer fel az ideák négy alapelemével: ásványvilág, növényvilág, állatvilág, ember. Analógia (1). A basszus (alaphang) az ásványvilágnak felel meg, amelynek Schopenhauer zenefilozófiájában nagy jelentőséget tulajdonít. A harmónia legmélyebb hangjaiban, az alapbasszusban az akarat objektivációjának legalacsonyabb fokait ismerem fel újra, a szervetlen természetet, a bolygók tömegét. 25 A legmélyebb hasadék az élettelen természet és a szerves természet minden formája és foka között áll fenn. Schopenhauer ide fűzött magyarázata az, hogy a zenei alapszabályban, mely megköveteli, hogy a basszus sokkal nagyobb távolságban maradjon a három felső szólam alatt, mint ezek egymás közt, úgy, hogy ezekhez soha egy oktávig ne közeledjék. Legtöbbnyire sokkal lennebb marad [ ]. 26 Úgy, ahogyan a csupasz, élettelen anyag nehézkes és merev, ugyanúgy a basszus a harmóniában csak durva skálán képes mozogni: A legnehézkesebben a mély basszus 25 Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 1977, 526.
9 Tódor Imre / A zene mint metafizika 267 mozog, a legnyersebb tömeg képviselője: emelkedése és esése csak nagy fokok között történik, tercként, quartként, kvintként, sosem egyetlen hang erejéig [ ]. 27 Analógia (2). Analógiát tükröznek a magas hangok is az akarat objektivációjának magasabb fokaival. A dallam természetes hordozója a szoprán, mely analóg az emberi világban levő akarat objektivációjával. A harmónia legmagasabb hangjában a tudat fejezi ki saját magát. A legmagasabb hang (dallam) a megkülönböztetett érzés és szenvedély kifejeződése. 28 A dallam elmeséli az akarat legtitkosabb történetét [ ] mindazt, amit az ész a tág és negatív érzésfogalomba foglal össze. 29 A dallam két elemből tevődik össze: a ritmusból és a harmóniából, ahol a ritmus a hangok tartamára, a dallam pedig a hangok magasságára, az előbbi a zene kvantitatív, az utóbbi pedig a kvalitatív voltát jelzi. A kottában amint azt lentebb is láthatjuk az előbbi (ritmus) a függőleges, míg az utóbbi (harmónia) a vízszintes vonalak által nyernek kifejeződést. Mindkettő az eltérés, eltévelyedés és a visszatérés, megtalálás (összeveszés kibékülés) kölcsönhatására épül. A dallam harmonikus momentumát az alaphang előzi meg. A dallam Schopenhauer szerint feszültségi ívet képez, hisz egyrészt az alaphang által abszolút nyugalmat kelt, de azt, hogy a nyugalom hatni tudjon, a dallamban szereplő alaphang teljes ütemrészével érheti csak el. A dallam lényege a mindenkori eltérés, eltévelyedés az alaphangoktól, de megannyiszor elkövetkezik azokhoz való visszatérése, mely ezúton az akarat sokalakzatú törekvését fejezi ki, de a harmóniai fokok valamelyikének újbóli meglelése révén s még inkább az alaphangén jelzi mindenkor a kielégülés érzését is Zene szöveg kapcsolata Az antikvitásban, Platón óta a zenét úgy definiálták, hogy az harmóniából, ritmusból és logoszból áll. 31 Harmónián hangok szabályozott, racionálisan rendszerbe foglalt kapcsolatát, ritmuson a zene időrendjét, logoszon a nyelvet mint az emberi ész kifejezését értették. A beszédnyelv nélküli zene ennek folytán redukált, lényegében korlátozott érvényű zenének számított: hiányos létmódja vagy puszta árnyéka volt annak, ami voltaképpen zenének tekinthető. Ahogyan már az ókoriak, úgy határozza meg Schopenhauer is a harmóniát és a ritmust a matematika által, bár egyértelmű, hogy az aritmeti- 27 Schopenhauer, 2002, Vö. Neymeyr, 1996, Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 2002, Dahlhaus, 2004, 14. Az antik világban a harmónia nem volt abszolút, hanem a ritmushoz és a logoszhoz kapcsolódott.
10 268 Fogalom és kép IV. ka a zenei jelenségnek csak a külső héját ismertet(het)i. Schopenhauer az ókoriak eme programjának keretén belül a legnagyobb komolysággal taglalja a szavak jelentőségét a zenében. Itt azonban világos korrektúrát hajt végre a hagyományos elméleten, ahol félreérthetetlenül az abszolút zene 32 mellett teszi le voksát, azaz a tiszta hangszeres, szavak (logosz) nélküli zene mellett. A legmagasabb művészeti forma tehát a zene, felülmúlva a szöveget (költészet), hisz ha a szöveg az operában a zenével összefonódva jelenik meg, neki csakis alárendelt szerep juthat: A szavak a zene számára idegen hozzáadás, neki alárendelt értéke van és az is marad. Schopenhauer egyik analógiájában a zene és a szöveg viszonyát a művészi építészet és egy épület merő hasznosságával érzékelteti. A diszkurzív, nyelvileg determinált tudományok az oksági törvény szerint járnak el. A művészetek viszont a maguk összességében nem kötődnek a nyelvhez, bár az építészet és a festészet közlésének módja szükségessé teszi a nyelv használatát, a zene viszont a vak akarat közvetlen megnyilvánulása. Schopenhauer álláspontja:...világosan láthatjuk, hogy a zene éppen nem puszta segédeszköze a költészetnek, hanem önálló művészet, sőt mindezek leghatalmasabbja, és céljait egészen tulajdon eszközeivel oly biztosan eléri, hogy nem szorul az ének szavaira vagy az opera cselekményeire. A zene csak a hangokat ismeri, nem pedig az okokat, melyek azokat létrehozták. 33 Az opera szövege az akaratmetafizika alapelvéből következően sosem játszhat a zenével egyenrangú szerepet:...mert a zene mindenütt csak az éternek s az élet eseményeinek kvintesszenciáját fejezi ki, sosem azokat magukat [ ]. Épp ez a kizárólag rá jellemző általánosság, a legnagyobb s legpontosabb meghatározottsággal párban, adja a zene magasrendű értékét, mely, mint minden nyavalyánk panaceájának, sajátja. 34 Schopenhauer zenéről való megjegyzései között saját kora zeneszerzőiről is találunk egy sor ítéletet. A skála legalsó fokára Christoph Willibald Gluckot 35 helyezi, kinek operazenéje szavak nélkül élvezhetetlen, 36 míg a 32 Vö. Dahlhaus, 2004, A kifejezés Richard Wagnertől származik, nála egy fogalomtörténeti fejlődés fedezhető fel. Mindenekelőtt nála az abszolút zene kifejezés csupán negatív gyűjtőfogalom, amelyet az határoz meg, hogy az a zenei dráma ellentéte. Továbbá a tiszta hangszeres zenét is értette alatta ben Wagner magáévá tette a zene schopenhaueri metafizikát, bár nem adja fel a zene formamotívumait : ti. a zene függ a nyelvtől (logosz) és a tánctól (ritmus), mely szerinte nem zárja ki azt, hogy a zene a világ legbensőbb lényegét mondja ki. 33 Schopenhauer, 1977, Schopenhauer, 2002, közt élő német zeneszerző. Schopenhauer elrettentő például kiválasztott zeneszerzője nem releváns, hisz Gluck tudatosan próbált változtatni a kor merevvé és közhelyessé vált stílusán, megreformálva az operát. A reform nála olyan elemekben nyilvánul meg, mint: a zene a szöveget szolgálja, és ugyanakkor mind a külső történetet, mind a belső lelki folyamato-
11 Tódor Imre / A zene mint metafizika 269 ranglétra legmagasabb fokára Gioachino Rossinit 37 ( ), akinek a zenéje oly világosan és folttalanul szól a maga nyelvén, hogy szöveget nem is igényel, s ezért pusztán hangszeres előadásban is tökéletes a hatása. 38 A Beszélgetések című művében olvashatjuk: A zene és a szöveg olyan, mint a herceg koldussal való házassága. A történet az operában másodlagos, amely csak azért létezik, hogy az ész számára is szolgáljon valamivel. Rossini ezt távolra űzte, és közvetlen víg tárgyává tette a szöveget. 39 Ezért Schopenhauer számára az opera sosem játszhat a zenével egyenrangú szerepet, hisz az a zene romlását, pusztulását idézi elő. A zene egy olyan általános nyelv, mely közvetett módon szól a szívhez, és nincs szüksége semmilyen képi közvetítésre. Rossini nagysága, legalábbis Schopenhauer szerint, abban áll, hogy képes befogadtatni a szavak zeneiségét, és képessé teszi azok zeneként való megszólaltatását. A legszebb példák a vígoperáiban (opere buffe) fedezhetőek fel, ahol valószínűtlen dolgokat mesélnek kölcsönösen, mégis az olyan zenei világba mélyül bele, amely képes minden jelenetet a lehető legideálisabb módon megjeleníteni, beleértve a látszólagos non-sense-t. Álljon itt példaként A sevillai borbély első felvonásának végéből vett részlet: Rémítő kovácsműhelyben érzi itt fejét az ember, ahol minden szereplő kábultsága a legnagyobb világossággal és tökéletes ritmikussággal van leírva. Ezen a véleményen van Nietzsche is, aki Wagnerrel Opera és dráma című írásán vitatkozva azt írja, hogy a zene nem eszköze a drámának, hanem épp fordítva: a dráma a zene kifejezése és példázata. Majd Schopenhauert idézi kijelentésének alátámasztására, aki a zenéhez való viszonyát tekintve a drámát teljes joggal úgy jellemzi, mint sémát, mint példázatot egy általános fogalomhoz. 40 Innen (Schopenhauer esztétikájából) származik Nietzschének az opera szcenikai és nyelvi oldali lefokozása, amelyet Nietzsche Wagner Schopenhauer iránti lelkesedésére támaszkodva recipiált és továbbélezett, majd a Trisztánra átvitt, annak ellenére, hogy a szóban forgó lefokozást Schopenkat megjeleníti; vagy a zene személyeket jellemez, és nem önmagáért való stb. Gluck a zene, a szöveg és a dráma egységéről vallott felfogása elismerésnek örvendett a későbbi századok folyamán (lásd: Wagner elismerése). 36 Schopenhauer, 1924, Robert von Hornstein feljegyzésében is olvashatunk Schopenhauer Rossini iránti elismeréséről, ugyanis amikor róla beszélt, akkor felemelte tekintetét az ég felé, bár amikor alkalma adódott a vele való találkozásra, szeptember 2-án Frankfurtban az Englischer Hofban ugyanazon asztalnál ebédelt Rossinivel, nem volt bátorsága bemutatkozni neki, nehogy a nagy zenész iránt táplált bálványimádata foszlányokra szakadjon. Schopenhauert Rossini nem mint ember, hanem mint zenész érdekelte, mely filozófiája alapjaihoz állt közel. 38 Schopenhauer, 2002, Schopenhauer, 1971, Nietzsche, 1973, 20.
12 270 Fogalom és kép IV. hauer maga Rossini és az abszolút dallam dicsőítésére használta fel. 41 A zene tehát sosem a jelenséget, hanem csak a belső lényeget, minden jelenség önmagábanját, magát az akaratot mondja ki. [...] az operának, melynek szövege éppen ezért sosem emelkedhet ki alárendelt szerepéből, nem válhat központi dologgá, amikor is a zene lenne kifejezőeszköze nagy balfogás és rút kicsavarás minden ilyesmi. 42 Schopenhauer esztétikája, fő vonásait tekintve, nem egyéb, mint az abszolút zene romantikus metafizikája, amely az akarat metafizikájának kontextusában kap értelmezést. Összegzés Megállapíthatjuk tehát, hogy Schopenhauer esztétikájában a zene mint ősélmény tölti be legjobban minden művészet kvietista küldetését, a zene teszi teljessé romantikus művészetfilozófiájának spektrumát: ez az antirealista művészetfelfogás termékenyíti meg a 19. század utolsó harmadában a dekadenciát s az egzisztenciál- és életfilozófiák napjainkban is jelentős hatást gyakorló esztétikáját. A zene a hangok csodálatos művészete szólt zenéről írott munkám alapgondolata. Ennek a bizonyítására munkám vezérfonalát a következő alapkijelentések köré fűztem: 1. A zenének a művészetek hierarchiájában kitüntetett helye van, hisz merőben elkülönül tőlük. 2. A zene maga az Akarat, annak közvetlen képmása, mely átlépi az ideákat ez adja meg a zene metafizikai jellegét. 3. A zenéről annak elvont jellege miatt beszélni csak analógiák, parallelizmusok által lehetséges (lásd: zene világ analógiája). 4. A zene áthidalja, felülmúlja a szavakat, szöveget (nem kötődik hozzájuk). 5. A zene a legjobb és legpontosabb kommentár (a világ és az ember legbelsőbb lényegét tárja fel). 6. A zene önmagában létezik (magánvaló). 41 Dahlhaus, 2004, Schopenhauer, 2002, 321.
13 Tódor Imre / A zene mint metafizika 271 Irodalom Dahlhaus, Carl: Az abszolút zene eszméje. Typotex, Budapest Leibniz, Gottfried Wilhelm: Ad Goldbachium. Epistulae CLIV. In: Leibniz: Epistolae ad diversos. Leipzig Mann, Thomas: Schopenhauer. In: Thomas Mann Gesammelte Werke. Aufbau Verlag, Berlin Weimar Nietzsche, Friedrich: Über Musik und Wort. In: Sprache, Dichtung, Musik. Hrsg. Jakob Knaus. Tübingen Neymeyr, Barbara: Ästhetische Autonomie als Abnormität. Kritische Analysen zu Schopenhauers Ästhetik im Horizont seiner Willensmetaphysik. De Gruyter, Berlin New York Schopenhauer, Arthur: A zene esztétikája. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest Schopenhauer, Arthur: Parerga és Paralipomena II. Kisebb filozófiai írások. Világirodalom Könyvkiadóvállalat, Budapest Schopenhauer, Arthur: Gespräche. (hrsg. A. Hübscher) Stuttgart-Bad Cannstaat Schopenhauer, Arthur: Die Welt als Wille und Vorstellung II. Zürcher Ausgabe. Werke in zehn Bänden. Band 4, Zürich Schopenhauer, Arthur A világ mint akarat és képzet. Osiris, Budapest Zoltai Dénes: Schopenhauer: a művészet mint életelixír. In: Uő: Az esztétika rövid története. Helikon Kiadó, Budapest 1997.
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus
RészletesebbenVÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenA 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a
RészletesebbenIV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenSYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Művészeti Kar Szak Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések DA DS megnevezése
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenI. 2005-ben elvégzett szakmai munka (A) és elért eredmények ismertetése (B) II. Teljes publikációs jegyzék
1 2 0 05. É V I S Z A K M A I B E S Z Á M O L Ó Nyilvántartási szám: OTKA TS 44650 Témavezető: Weiss János A téma címe: Német idealizmus és romantika A kutatás időtartama: 2003-2005 I. 2005-ben elvégzett
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenTANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD
TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,
RészletesebbenMARKÓ BALÁZS GONDOLATVÁZLATOK EGY LAKÓÉPÜLET MEGSZÜLETÉSÉHEZ TÉZISEK
MARKÓ BALÁZS GONDOLATVÁZLATOK EGY LAKÓÉPÜLET MEGSZÜLETÉSÉHEZ TÉZISEK AZ ÉPÍTÉS RÍTUSÁRÓL AZ ÉPÍTÉS AZ ANYAG HASZNÁLATÁBAN MEGTALÁLT ÉLVEZET. AZ ANYAG ÉS TECHNOLÓGIA SZÉPSÉGE ABBAN REJLIK, HOGY MINDEN ÉPÜLETNÉL
RészletesebbenPaul Natorp (1854 1924)
Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus
RészletesebbenJOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
RészletesebbenA KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI
A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai
RészletesebbenKarl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenLÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában
LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenK É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus
K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs
RészletesebbenOKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)
OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,
RészletesebbenA 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenFogalom- és tárgymutató
Fogalom- és tárgymutató A, Á ábra, 78 ábrázolás kép~ 32 verbális~ 66 általános, 309, 310, 315, 316 analógia közvetlen~ 226 személyes~ 226 szimbolikus~ 226 aspektus, 91, 92 ~látás autokinésis, 60 azonosítás,
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
RészletesebbenELVI FEJTEGETÉSEK A MOZGÓMŰVÉSZETRÓL
VIKING EGGELING: ELVI FEJTEGETÉSEK A MOZGÓMŰVÉSZETRÓL I. Magyarázat A reprodukált rajzok mozgásban elgondolt folyamatok főmozzanatait ábrázolják. A munkák filmben fognak megvalósulni. A folyamat maga:
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenBessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1
Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Boros Gábor tavaly megjelent tanulmánykötetének középpontjában két olyan fogalom áll, melyeket a szerző saját bevallása
RészletesebbenA törzsszámok sorozatáról
A törzsszámok sorozatáról 6 = 2 3. A 7 nem bontható fel hasonló módon két tényez őre, ezért a 7-et törzsszámnak nevezik. Törzsszámnak [1] nevezzük az olyan pozitív egész számot, amely nem bontható fel
RészletesebbenA 17. századi francia klasszicizmus
A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,
RészletesebbenMűhely. FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje
Műhely FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Nagyon nehéz megragadnunk a töredékességet mondhatnánk Maurice Blanchot nyomán anélkül, hogy meg ne másítanánk.
RészletesebbenOlivier Messiaen kései alkotói korszaka
DLA doktori értekezés tézisei Borbély László Olivier Messiaen kései alkotói korszaka Témavezető: Wilheim András Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet-és művelődéstörténeti tudományok besorolású
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
RészletesebbenBAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL
BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKonzervatív (kon)textusok
ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenA NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)
Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,
RészletesebbenMAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA Különböző korok műalkotásainak metafizikai vonatkozásai, avagy mi szükséges ahhoz, hogy egy puszta tárgy művészetté
RészletesebbenAz alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és
Vizuális kultúra 1. évfolyam, első félév : A közvetlen környezet megfigyelése és 1.évfolyam, év vége : A közvetlen környezet megfigyelése és Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során
RészletesebbenHíd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a
Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenA tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Mittelholcz Iván A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról Meglehet, igaza van Altrichter Ferencnek, amikor azt írja, a kategóriák levezetése
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenFejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenA. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK
Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen
RészletesebbenVarga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés
Varga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés Előadásom részei Múlt hét: 30 órás továbbképzés. Fókuszban: Varga Tamás matematikája, eszközhasználat és játék, tudatos
RészletesebbenAz absztrakció centruma
Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció
RészletesebbenTARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:
TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû
RészletesebbenEgy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.
1 Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen egy út tengelyvonalának egy pontjában tüntették
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében
A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
RészletesebbenAz eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete
1 Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete Az alábbi ábrát találtuk az interneten 1. ábra 1. ábra forrás( ok ): http://www.sema-soft.com/de/forum/files/firstpfettenverschiebung_432.jpg
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés
ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy
Részletesebbendomokos gábor - várkonyi péter
mono-monostatic bodies: the answer to Arnold s question www.gomboc.eu domokos gábor - várkonyi péter DESIGNCOMMUNICATION: CO&CO Honnan származik a Gömböc gondolata? A Gömböc létezését a XX. század egyik
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenREPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI
Dr. Dudás Zoltán REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A szerző megkísérli felvázolni a repülésbiztonsági kockázat kezelésének alapvető metódusait, és bemutatni a légiközlekedés szereplői
RészletesebbenKőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
RészletesebbenMŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA
MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra
Részletesebben