SCHEMATISMUS S. P. N. FRANCISCI PROVINCIÁÉ SANCTAE MARIAE IN HUNGARIA BUDAPEST ANNO

Átírás

1 SCHEMATISMUS PROVINCIÁÉ SANCTAE MARIAE IN HUNGARIA ORDINIS FRATRUM MINORUM S. P. N. FRANCISCI ANNO 1949 BUDAPEST

2 Kiadja a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány Főnöksége (Budapest- IV.) Nyomatott a Ferences Nyomdában, Pápán. Felelős üzemvezetó : Tót"h Hubert.

3 PRINCIPALIS TOTIUS ORDINIS FRATRUM MINORUM IMMACULATA CONCEPTA BEATISSIMA VIRGO MARIA PATRONA PATRONA PROVINCIÁÉ: PRAECELSA DEI GENITRIX VIRGO MARIA. IN COELOS ASSUMPTA, SUMMUS PONTIFEX: PIUS PAPA XII. PROTECTOR ORDINIS: EMINENTISSIMUS AC REVERENDISSIMUS DOMINUS CLEMENS MICARA S. R. E. EPISCOPUS CARDINAUS, PRAEF. SS. RIT. CONGR.

4 4 MINISTER GENERALIS TOTIUS ORDINIS FRATRUM MINORUM: REVMUS P. PAC IFICUS M. PERANTONI E PROVINCIA VENETA S. ANTONII, EX-PROCURATOR GUS, NOMINATUS A S. SEDE DIE 13. JAN PROCURATOR GENERALIS: A. R. P. MATTHIAS FAUST E PROV. SS. NOMINIS JESU IN ST. FOEDERATIS AM. SEPT., EX-DELEGATUS GENERALIS EXTRAORDINARIUS IBIDEM. DEFINITORES GENERALES: Rmus P, Polycarpus Schmoll pro lingua Germanica A. R. P. Flannan O' Neil pro lingua Anglica A. R. P. Augustinus Szczepinszki pro lingua Gallica A. R. P. Dominicus Mandic pro lingua Hung, ef Slavica A, R. P, Raphael Pontrandolfi pro lingua Ifalica A, R. P. Augustinus Zuluaga pro lingua Hispanica (Hispania) A. R, P. Leopoldus Heredia,,, (Amer. Lah) SECRETARIUS GENERALIS A R. P. Alfridus Polidori. ORDINIS: SECRETARIUS GENERALIS A. R. P. Gerardus Lunter. MISSIONUM: SECRETARIUS PROCURAE R. P. Leo Blasiol. GENERALIS: Revmus P. Minister Glis cum suo Definil-orio habitat-: ROMAE, Via Aurelia 139 Gelsomino.

5 DELEGATUS GENERALIS EXTRAORDINARIUS PRO HUNGARIA: A. R. P. PAULUS SCHROTTY EX-DEF. GUS, EX-MIN. PROAUS. Reside!": BUDAPEST, II., MárHrok-úhja MINISTER PROVINCIALIS: A. R. P. CLEMENS BURKA PHIL, DOCTOR, PROFESSOR GYMN. APPROBATUS, MEMBRUM DIRECTORII SO- CIETATIS S. STEPHANI, REELECTUS IN CAPITULO PROVINCIAL! DIE 8. JULII Resided BUDAPEST, IV., Ferenciek-here 8. EXMINISTRI PROVINCIALES: A. R. P. Bonaventura Scheirich, A. R. P. Victor Hársligethy-Vinkovits, A. R. P. Theodoricus Vargha dr. CUSTOS PROVINCIÁÉ: R. P. MARCELLUS MARKÓ. DEFINITORES PROVINCIÁÉ: A. R. P. Theodoricus Vargha dr., R. P. Gabriel Pusztay, R. P. Pelbartus Szalóczi, R. P. Alexius Szabó dr. SECRETARIUS R. P. Justinus Szikra. Provinciáé:

6 6 COLLEGIUM EXAMINATORUM PRO RÉCIPIENDIS AD HABITUM ET PROFESSIONEM: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Examinatores: A. R P. Theodoricus Vargha dr., R P. Marcellus Marko, R. P. Gabriel Pusztay, R. P Jusztinus Szikra, R. P. Laekis Várhelyi. COLLEGIUM EXAMINATORUM PRO CONCIONATORIBUS ET CONFESSARIIS: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Examinatores: A. R P. Theodoricus Vargha dr., R. P. Innocentius Takács dr., R. P. Alexius Szabó dr., R P. Remigius Józsa dr., R. P. Silverius Bosnyák dr. COLLEGIUM PROVINCIÁÉ A VIGILANTIA: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Membra: R. P. Salesius Süly, R. P. Paulus Vados, R. P. Gabriel Pusztay, R P. Pelbartus Szalóczi, R P. Capistranus Bognár dr. CENSORES LIBRORUM: R. P. Franciscus Soí. Móró, R. P. innocentius Takács dr., R. P. Pelbartus Szalóczi, R. P. Alexius Szabó dr., R P. Remigius Dózsa dr. PRAEFECTUS R. P. Alexius Szabó dr. STUDIORUM: VICEPRAEFECTUS R. P. Remigius Józsa dr. STUDIORUM: MODERATOR ET VISITATOR III. ORDINIS: R. P. Gabriel Pusztay. PROCURATOR PROVINCIÁÉ ET UNIONIS MISSIONARY FRANCISCANAE: R. P. Salvator Pócza.

7 7 COMMISSIO PRO PROMOVENDO 111. ORDINE: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Secretarius: R. P. Philippus Kollányi. Consiliarii: R. P. Paulus Vados, R. P. Pacificus Király, R. P. Gabriel Pusztay, R. P. Henricus Dezsényi. COMMISSIO MARIALIS FRANCISCANA: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Secretarius: R. P. Silverius Bosnyák dr. Membra: R. P. Innocentius Takács dr., R. P. Pelbartus Szalóczy, R. P. Alexius Szabó dr., R. P. Capistranus Bognár dr. COMMISSIO PRO SANCTUARIIS: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Secretarius: R. P. Edmundus Kocsis. Membra: R. P. Áristides Nagy, R. P. Martinus Csontos, R. P. Marcellus Marko, R. P. Eleutherius Kiss, R. P. Alanus Kelemen. COMMISSIO PRO MISSIONIBUS Praeses: A. R P. Minister Provinciális. Secretarius: R. P. Adalbertus Szórádi dr. POPULARIBUS: Consiliarii: R P. Dominicus Horváth, R. P. Gabriel Pusztay, R. P. Raynerius Kovács, R. P. Attilanus Kecskés. COMMISSIO PRO REBUS PAROCHIALIBUS: Praeses: A. R. P. Theodoricus Vargha dr. Secretarius: R. P. Paulus Vados. Consiliarii: R. P. Carolus Illy, R. P. Julius Bánás, R. P. Alanus Kelemen, R. P. Lucas Tóth. COMMISSIO PRO BIBLIOTHECIS ET ARCHIVIS: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Commisarius: R. P. Salesius Süly. Secretarius: R. P. Wolfgangus Pfleger. Membra: R. P.'Franciscus Sol. Móró, R. P. Innocentius

8 8 Takács dr., R. P. Justinus Szikra, R. P. Pelbartus Szalóczi, R. P. Alexius Szabó dr., R. P. Capistranus Bognár dr. COMMISSIO CATECHETARUM PROVINCIÁÉ: Praeses: A. R. P. Hinister Provincialis. Membra: R. P. Athanasius Horváth dr., R. P. Martinus Csontos, R. P. Remigius Józsa dr., R. P. Venantius Hargitai, R. P. Rudolphus Solymos, R P. Sergius Horváth, R. P. Lucas Tóth. Praeses: A COMMISSIO PRO LITURGIA ET CANTU: R. P. Theodoricus Vargha dr. Secretarius: R. P. Anianus Szak. Membra: R. P. Leonardus Pethő, R. P. Innocentius Takács dr., R. P. Ladislaus Farkas, R. P. Cajetanus Sipos. COMMISSIO INVIGILANS MONUMENTIS ET REBUS PRETIOSIS: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Membra: R. P. Floridus Deák, R. P. Marcellus Marko, R. P. Eleutherius Kiss, R. P. Anianus Szak. COMMISSIO OPERIS VOCATIONIS FRANCISCANAE: Praeses: A. R. P. Minister Provinciális. Secretarius: R. P. Carolus Illy. Membra: R. P. Paulus Vados, R. P. Marcellus Marko, R. P. Gabriel Pusztay, R. P. Venantius Hargitai, R. P. Rudolphus Solymos. R PROMOTOR P. Marcellus Marko. PIAE UNIONIS S. ANTONII:

9 RELIGIOSI SACRAE SERAPHICAE REGULAE PROFESSIONE ]UBILATI a die 7. Sept R. P. LAMBERTUS PULYAI NESTOR PROVINCIÁÉ, a die 18. Dec A. R. P. BONAVENTURA SCHEIRICH EXMINISTER PROVINCIALIS.

10 10 BREVIS HISTÓRIA ET DESCRIPTIO ACTIVITATIS PROVINCIÁÉ O. F. N. S. MARIAE HUNGÁRIÁÉ Provincia O. F. M. S. Mariae Hungáriáé ceterarum intra patriae nostrae territórium provinciarum existentium antiquissima, quae prima ab origine vigere numquam desiit, etsi tempestates quam saevissimas subiisset volventibus saeculis. Ex quo enim tempore, Abrahamum Hungarum primum Pannoniorum Fratribus Minoribus nomen dedisse innotuit 1, brevi ordo S Francisci Assisiensis etiam in hoc regno propagari coepit. Nos quidem certus latét terminus, quo Fratres Minores post prima tentamina (1219) Hungáriám intraverint 2, at provinciám iam 0. F. M. Hungáriáé omnino independentem argumentis ex história sumptis apparuisse profitemur anno Domini 1233., ideoque provinciám saltern jam anno 1232, qua provinciám Hungáriáé exstitisse 3. Primus Minister Provincialis hujus provinciáé juxta traditionem historicam erat B. Joannes fráter carnalis" Philippi regis Francorum, qui vitae sanctimonia et trium mortuorum resuscitatione fűit eximius et apud Francam Villám obiit 4. Quod autem ordo noster in Hungaria tam firmas potuerat immittere radices, Belae IV. regi Hungáriáé ( ) est adscribenium, qui hunc ordinem non tantum favore prosequebatur, verum etiam adjuvamine fratrum nostrorum est usus in resuscitando hocce regno a Tartaris crudeliter depopulato, imo et ipse sua cum familia nomen dedit III ordini S. P. N. Francisci. Porro etiam confessarium suum e Minoribus sibi elegit Fratrem Paulum nomine atque tamquam suos legatos misit nostrates ad Summos Pontifices et ad aulas principum Europae 5. Quibus beneficiis impetratis laboribusque assecutis provincia tantopere aucta et roborata est, ut

11 11 A SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT MAGYAR FERENCES RENDTARTOMÁNY RÖVID TÖRTÉNETE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK LElRÁSA. A Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány Magyarországon az ősi, legrégibb ferences provincia, meiy sohasem szűnt meg, bárba századokon keresztül nagyon is sok vihart kellett kiáltania. Attól fogva, hogy az első magyar ferences neve Ábrahám testvér személyében (1221) ismeretes előttünk 1, a rend hamarosan elterjedt hazánk területén, mégha nem is tudjuk azt, hogy az első kísérletek után (1219) mikor történhetett a bizonyos betelepedés 2. Kétségtelennek tartjuk, hegy 1232-ben már magyar rendtartományról beszélhetünk 3. Első Tartományfőnöke a történelmi hagyomány szerint B. János atya, Ftilüp francia király ( ) vértestvére, aki Nagy-Olasziban (Frankavilla, Szerémség) halt meg és emlékéhez három halott föltámasztása fűződik 4. Kedvező körülmény volt az ország egész területén való elterjeszkedéshez az, hogy IV. Béla királyunk szívből páitolta szerzetünket. Fr. Pál személyében gyóntatójáí is közülünk választotta, követekül is minket alkalmazott és családtagjaival együtt maga is a világi ferences rend tagjává szegődött 5. Ilyenformán a XIII. sz. második felében a tartomány már ott foglal helyet sz itáliai és más európai neves provinciák mellett ben rendtartományunknak nem kevesebb, mint 40 kolostoráról van tudomásunk, amelyek nyolc őrségre oszlanak szét. Egészen bizonyos történelmi tény, hogy 1316-ban 43 kolostorunk virágzik nyolc őrségben 6. Anjou-királyaink mindenben a ferencesek kezére játszottak. így aztán Róbert Károly és Nagy Lajos idején éri el rendtartományunk virágzásának tetőfokát. Ezidőtájt a rendtartomány tagjainak sorából kerülnek ki a követek a pápához, a balkáni misszionáriusok

12 12 medio altero saeculi XIII., anno scilicet Domini 1282., jam saltern 40 conventus habuerit in octo custodiis dispersos ac inter provincias Italiae et inter alias Europae provincias famosissimas commemorata sit. Certissimum autem est a. D almam nostram Provinciám 43 conventus in 8 custodias divisam habuisse 6. Sub regibus autem Hungáriáé Andegaviensibus (Anjou) dictis haec nostra provincia summum progressus fastigium attigit, qui reges ordini plurimum favissent. Regnantibus Carolo Roberto (f 1342) et ejus filio, Ludovico Magno fratres nostri legati ad Pontifices Romanos missi, archimissionarii in peninsula Balcanica constituti ac nonnulli eorum etiam ad dignitatem episcopalem sunt elevati (uti Vitus de Vasvár Nitriae (1334), Antonius episcopus de Csanád, Ladislaus Laczkffy archiepiscopus Colocensis, Peregrinus de Saxonia in Diakovár, Vilhelmus (1377) episcopus Jaurinensis 7 ). Anno etiam capitulum generale Ordinis Fratrum Minorum Strigonii celebrabatur. Sub Sigismundo vero rege Fr. Stephanus Dózsa de Marczal a administrator in spiritualibus et temporalibus extiterat archiabbatiae S. Montis Pannoniae 0. S. Benedicti, posteaqua a qua episcopus de Csanád fungebatur. Tali honore ornatus etiam interfuit concilio Constantiensi ( ), ubi tamquam consiliarius regis Sigismundi multuoi contulit ad tollendum schisma s. d. occidentale 8. Ceterum laxismus in universali Ecclesia saeculis XIV. et XV. percrebrescens vires collegit et in hac provincia non contemnendas. Nihilominus Fr. Fabianus de Igal Minister Provincialis a in capitulo Agriensi, Fr. Lucas de Segiisd vero a in capitulo Albae Regiae celebratis strictissime et radicitus reformarunt provinciám hanc jamjam ad conventualismum proclivem. Quae reformatio severa ita pervaserat totam provinciám, ut in capitulo generalissimo Romae a sub Leone X. asservato, sine haesitatione ut quasi naturali jure P. Antonius Nagy Minister Provincialis hujus Provinciáé ( ) qua provinciáé conventualis reformatae amplecteretur observantiam regulärem et discederet a regimine conventualium 9. Saeculum XVI. est tristissima epocha hujus provinciáé olim florentissimae, quae a Posonio usque ad Cibinium (Nagyszeben)

13 és különféle püspökségeket is velük töltenek be. (Pl. Vasvári Vitus 1334-ben nyitrai püspök; Antal csanádi püspök; Laczkffy László kalocsabácsi érsek; Szászországi Fülöp diakovári püspök; Vilmos 1377-ben győri püspök 7 ) ben még az egyttemes rendi káptalant is nálunk, Esztergomban tartották meg. Zsigmond király uralkodása alatt ( ) 1398-ban Marczali Dózsa István a pannonhalmi főapátság adminisztrátora volt, ig pedig csanádi püspök. Mint Zsigmond király bizalmasa a konstanzi zsinaton is ( ) megjelent és tanácsaival nem kis része volt a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetésében 8. A XV. sz.-ban az általános lazaság nemcsak az Egyházban, hanem ennek nyomán a tartományban is mutatkozni kezdett. Ámde Igali Fábián provinciális 1454 ben és Segösdi Lukács provinciális 1508-ban olyan hathatósan megreformálták alattvalóikat, hogy midőn 1517-ben X.Leó pápa a provinciát, mely fegyelmileg enyhébb, lazább (konventualis) irányú volt, az elé a kérdés elé állította, vájjon szigorúan ferences lesz-e, vagy pedig a szegénységet enyhitően minoritává válik, P. Nagy Antal tartományfőnök ( ) a római általános káptalanon minden habozás nélkül, szinte természetszerűen, mint már megreformált tartománynak a képviselője, a tulajdonképeni ferencesek (obszervánsok) közé állt 9. Következett a szomorú XVI. szá?ad, s ez az egykor hírneves magyar ferences tartományt, amely pedig Pozsonytól Nagyszebenig, Kassától Újlakig szórta tele kolostoraival az egész országot, a török hódítás és a protestáns hítújítás terjedése, túlzóinak türelmetlensége, kegyetlen üldözése és erőszakoskodása következtében majdnem teljesen letarolta és egészen az ország nyugati részére szorította ban a toledói rendi nagykáptalan már csak 4 kolostorát ismeri: Pozsonyt, Sopront, Ormosdot (Friedau) és Varasdot. A többi virágzó kolostorok mind áldozatul estek a törökdúlásnak és a protestáns fanatizmusnak. Ebben a négy kolostorban is mindössze ha ferences tengődött csupán. Egyetlen vigasztaló mozzanat a XVI. században, hogy rendtartományunk a spanyolországi burgosi nagykáptalanon, 1523-ban fölveszi a Szűz Máriáról nevezett magyar ferences rendtartomány új címét. Jelenlegi rendtartományunk kolostorainak alapját a XVII. és 13

14 14 et a Cassovia usque ad Villacum (Újlak, Ilok in Sirmio) toto regno ramos extendens per jugum Ottomanicum et pseudoreformationem Lutheri et Calvini quasi ad nihilum redacta est, ita quidem ut a nonnisi 4 conventus, Posoniensem scilicet, Soproniensem, Ormosdiensem et Varasdiensem habuisse testaretur capitulum generale Toleti in Hispania asservatum. Unicum indicium consolationem afferens saeculi XVI-i erat mutatio nominis provinciáé a in capitulo Burgos generali secuta assumendo denominationem Provinciáé S. Mariae Hungáriáé. Provincia hodierna Mariana fundamenta claustrorum hisce diebus existentium saeculo XVII. et XVIII. jecit. Conventus Posoniensis, Tyrnaviensis, Nitriensis et Sabariensis reviviscebant, ceteri omnino ut novi conventus existere ordiuntur. Et quidem: Albaregalensis, Strigoniensis ad S. Annam, Kismartoniensis ad S. Michaelem Archang., Érsekújváriensis, S. Catharinensis, Németújváriensis, Malackaensis, S. Antoniensis, Mariano-Pratensis, Papaensis, Siimegiensis, Pestiensis, Andocsiensis, S. Ladislaensis, Wesprimiensis, Simontornyensis, Comaromiensis. At aboliti sunt a Josepho II-o Buda in praesidio, Soproniensis, Jaurinensis, Kismartoniensis ad S. Montem Calvariae, Keszthelyiensis, Strigoniensis ad S. Crucem, Mesztegnyőensis, S. Catharinensis et Comaromiensis. Saeculo XVII-o, nempe a Provincia nostra assumpsit nomen provinciáé reformatae" vei strictioris observantiae", qua cum denominatione etiam disciplinam strictiorem. Quae reformata disciplina duravit usque ad tempus Josephi Il-i. Disciplinae vero reguláris gravitatem et indolem suis in constitutionibus provincialibus seu ut dicitur municipalibus nobis reddit notissimam haec provincia Mariana. Hae Constitutiones particulares continentur in editione Statutorum anni 1659., et Editio anni jam quodammodo influxum s. d. Josephinisticum subiit. Activitatem illam mirandam, quae saeculis XVII. et XVIII. nobis patet ex archivis conventuum, nonnisi ex hac disciplina reformata et strictioris observantiae nobis plane revelare et explicare certum est. Nostrates indubie laboribus et operibus suis spiritualibus multum contulerunt ad restaurandum Regnum Marianum in Hungaria et

15 XVIII. században rakta le. Pozsony, Nagyszombat, Nyílra és Szombathely a régi helyükön újra fölvirágzottak; Esztergom, Kismarton, Székesfehérvár, Németújvár, Szentkatalin, Szentantal, Sümeg, Pápa, Veszprém, Búcsúszentlászló, Érsekújvár, Malacka, Boldogasszony, Pest, Andocs, Simontornya, Komárom pedig egymásután keletkeznek a II. Józseftől eltöröltetekkel egyetemben. Ez a meg nem koronázott király ugyanis megszüntette a szentkatalini, soproni, győri, budavári, keszthelyi, mesztegnyői, kismarton-kálváriai, esztergomi szent Keresztről nevezett zárdákat és a komáromi rezidenciát. A XVII. század során örvendeztető tünet a tartomány életében az, hogy a fegyelem magasan állott, különösen attól fogva, hogy 1659-ben fölvette a szigorúbb rendtartású reformált" tartó mány jelzőjét. Ez a kemény fegyelmezettség II. Józsefig tartott, aminek kétségtelen bizonyságai a tartományi szabványok, melyek 1659-ben, 1665-ben és 1730-ban láttak napvilágot 10. Az 1803-i kiadás már erősen a jozefinisztikus szellemáramlatnak szolgálatában áll. Ezek a rendtartományi szabványok (Statuta Municipalia Provinciáé 5. Mariae Hungáriáé) élénken világítanak rá a tartomány belső életére. S az a sokrétű tevékenység, mely főleg a XVIII. században tűnik elő, annyira megragadja a mai embert, hogy kielégítően csak ezekben a szabványokban lefektetett, igazi ferences, fegyelmezett lelkületből magyarázható meg. A provincia tagjai kulturális, tehát szellemi és lelki téren hatalmas építő erőt képviseltek vállalkozásaikkal és munkájukkal az akkori Regnum Marianumban, viszont ez a vallásos, barokk, máriás lelkiségü ország a maga buzgóságával igyekezett mindenben a ferencesek szolgálatára lenni. A XIX. sz. egész ideje alatt változatlanul megőrizte a tartomány a II. József eltörölte kolostorok kivételével többi zárdáit. A század végén P. Guggenbichler Gaudentius ált. rendi kormánytanácsos sürgetésére 1884-ben megindult a jozefinizmus szellemének kiküszöbölésére annyira kívánatos szerzetesi fegyelem fölújítása. Ezt az üdvös reformot hazánkban elsőnek a mi rendtartományunk valósította meg, midőn P.Elek Teodorik szellemi vezetése alatt P. Ozorai Izidor, P. Horváth Jusztin és P. Tokay Pius közreműködésével, továbbá P. Schmidt Félix, valamint P. Hegedűs Cirjék csatlakozá- 15

16 16 eodem modo Regnum Marianum in omnibus favebat provinciáé laboribus praestantissimis. Saeculo XIX. provincia haec omnes conventus jam enumerates, exceptis ab Josepho II. abolitis, retinuit. Saeculo hoc ad finem vergente salutaris reformatio a Ministris Generalibus saepius expetita inter omnes alias Hungáriáé provincias príma vice est suscepta et acceptata ab hac nostra provincia ad extinguendum Josephinismi spiritum. Inde ab anno urgente P. Gaudentio Guggenbichler, zeloso Provinciáé Marianae Commissario Visitatore Generali, antesignano P. Theodorico Elek cooperantibusque PP. Isidoro Ozorai, Justino Horváth, Pio Tokay, necnon P. Felice Schmidt et Cyriaco Hegedűs spiritum Seraphicum et strictiorem disciplinam religiosam feliciter resuscitando invexerunt. Spiritus ille reformationis, qui in conventu recollectionis Malackae efflourit, paulatim anno erectionem commissariatus Tyrnaviensis produxerat, cujus praefectus, qua Commissarius Generalis fuit P. Isidorus Ozorai et ad ejus jurisdictionem pertinebant initio quinque conventus, Nagyszombat nempe, Malacka, Szombathely, Székesfehérvár e Provincia Mariana et Szakolcza e Provincia SS. Salvatoris. Innovatus hie spiritus postea gradatim de anno in annum novos sibi acquisivit conventus et tantum elapsis fere 40 annis potuit totam fermentare provinciám. Anno autem nova Provinciarum Hungáriáé limitatione introducta ad Provinciám S. Mariae sequentes accessere conventus: Szakolcza, Galgóc, Poroszka, Körmöcbánya, Beckó, Okolicsnó, Zsolna et Trsztena e Provincia SS. Salvatoris sublata, dein conventus Nagykanizsa, Felsősegesd et residentia Nagyatád e Provincia S. Ladislai pariter extincta. Conventus Simontornya hucusque ad Provinciám Marianam pertinens adjunctus est Provinciáé S. Joannis a Capistrano, residentia vero Komárom, aeque fundatio Mariana ob diminutum numerum individuorum Provinciáé, jam anno derelicta est. Finito bello primo mundiali, anno Provincia nostra amisit conventus in regione septemtrionali sitos (Pozsony, Nagyszombat, Malacka, Szentantal, Érsekújvár, Nyitra, Körmöcbánya, Galgóc, Okolicsnó, Trsztena, Poroszka, Zsolna, Beckó et Szakolcza)

17 sával a szentferenci lelkület zászlaját lobogtatta meg és a fegyelem szigorát újította fel. Ez a Malackán megindult új lelki áram aztán kiömlött zártságából és az 1898-ban engedélyezett és fölállított Nagyszombati Kommisszariátust létesítette, melynek élén P. Ozorai Izidor állott és kormányzata alá tart02 ott Nagyszombat, Malacka, Szombathely, Székesfehérvár és Szakolcza. Ez a reform-szellem aztán fokozatosan minden évben egy-egy új kolostort hódított meg, s így majdnem negyven év kellett ahhoz, hogy teljesen diadalmaskodjék. Mivelhogy a legszentebb Üdvözítőről nevezett tartomány nem fogadta el a reformot, a Szent Lászlóról nevezettben pedig viszálykodások dúltak, azért ezt a két tartományt megszüntették, s ban új beosztást nyertek a magyar provinciák. Ekkor került rendtartományunkhoz a megszűnt legszentebb Üdvözítőről nevezett tartományból Szakolcza, Galgóc, Poroszka, Körmöczbánya, Beczkó, Okolicsnó, Zsolna és Trsztena, továbbá a Szent Lászlóról nevezett tartomány kolostorai közül Nagykanizsa, Felsősegesd és Nagyatád. Ugyanakkor simontornyai zárdánkat az új beosztású Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományhoz sorozták. Az első világháborút követően 1924 ben rendtartományunk északi kolostorait az ismét felállított, most már szlovák, legszentebb Üdvözítőről nevezett provinciához csatolták, a többiek között névszerint Pozsonyt, Nagyszombatot, Érsekújvárt, Nyitrát, Szentantalt és Malackát is, amelyek pedig eredetileg mindig mariánus klastromok voltak. Utóbb 1927-ben kárpótlásul új kolostorfoglalás, illetőleg letelepedés történt Zalaegerszegen, aztán 1941-ben Kapuvárott, Kiskanizsán, majd 1947-ben Káptalanfüreden. Midőn 1938-ban Csehszlovákiából egy rész visszakerült hazánkhoz, vele együtt Érsekújvárt és Szentantalt is a régi anyaprovinciához csatolta február 6-án Rmus Bello M. Lénárd generális atya leirata, miközben viszont a németek megszállta Burgenlandban márc. 20-án elcsatolták tőiünk Kismartont, Németújvárt és Boldogasszonyt. Bárha jelenlegi Revmus atyánk, Perantoni Pacifik legfrissebb intézkedése márc. 27-én Érsekújvárt és Szentantalt újból 2 17

18 18 per decretum diei 6. Febr. Rmi Definitorii Generalis, qui una cum 5 domibus Provinciáé S. Joannis Capistrani sejunclis constituunt resuscitatam Provinciám SS. Salvatoris in Slovakia. Anno tarnen consignata fűit Provinciáé Marianae in civitate Zalaegerszeg nova magnifice exstructa et consecrata ecclesia una cum residentia adjuncta, cui a die 1. Jan incorporata est nova parochia de SS. Corde Jesu denominata, item anno ditata est Provincia nova residentia cum adnexa neoerecta parochia in Kiskanizsa, simili modo et eodem anno accessit nova residentia in Kapuvár ac denique a in Káptalanfüred. Etsi novissime per decretum diei 27. Mártii Rmus P. Pacificus Perantoni Minister Generalis O. F. M. conventus Érsekújvár et Szentantal iterum Provinciáé SS. Salvatoris Slovakiae adjudicaverit, affulget tarnen spes juvante Providentia Divina ad novas in futuro stationes acquirendas. Ratione activitatis Provinciáé S. Mariae Hungáriáé saltern quaedam proferemus: a) quoad acta in emolumentum patriae exantlata. Jam sub rege Hungáriáé Andrea II. anno inter subscribentes sie dicti contractus de Bereg subsignatus adest etiam prior provinciális Fratrum Minorum. In horrendis ruinis patriae devehendis seu eliminandis regem Belam IV. efficaciter adjuvant Fratres Minores praeeipue regem et incolas consolando. Cum autem regina Maria, uxor Belae IV-i Clissae in Dalmatia irata esset civibus Salonitanis (Spalato) ob caedem nonnullorum sui comitatus ex tumulto ortam, duo Fratres Minores Hungari a rege missi potuerunt tantum aliquo modo lenire livorem reginae 11. Cum rex Ladislaus IV. aegra valetudine fuisset, inter quattuor medicos regem curantes locum habet et Fr. Theodoricus O. F. M. 12 P. Joannes Kétyi de Agria Ludovico Magno intimus in bello Neapolitano adstitit vulnerato regi prope morienti eumque consolandum suseepit 13. In clade ad campum Mohács a aeeepta etiam confessarius regis Ludovici Il-i P. Antonius de Szeged in proelio ipso comitatus est regem et tantum jam sauciatus potuit inde per fugam salvare vitam suam. P. Martinus Kopcsányi (f 1638) capellanus aulicus et consiliarius Palatini famosissimi regni Hungáriáé Nicolai Ester-

19 visszaítélte a szlovák Provincia Salvatoriánának, lehet hogy a közeljövőben új telepedések kecsegtető kilátásával készül kárpótolni az isteni Gondviselés... * * * A Szűz Máriáról nevezett rendtartomány tevékenysége a szá zadok folyamán sokrétű szolgálatban bontakozott ki. a) Hazafias tevékenység. A hazának tett szolgálatok között kell elkönyvelnünk, hogy már II. Endre idején, 1233-ban, az u. n. beregi szerződést a ferencesek tartományfőnöke is aláírja. Később a tatároktól szörnyűségesen elpusztított haza felépítésében is hathatósan segédkeztek IV. Béla királyunknak őseink. Az is tudott, hogy midőn a király felesége, Mária még a dalmáciai Kiissza várában éktelen haragra gyulladt a spalatóiak ellen, mivel kíséretéből egy csetepaté alkalmával néhányat meggyilkoltak, haragját csak a királytól leküldött két bölcs magyar barát tudta némikép lecsillapítani 11. IV. (Kun) László betegségében a négy orvos között ott van egy Fr. Teodorik nevű ferences is, mint gyógyító orvos 12. Nagy Lajos királyunk bizalmasa is Kétyi János ferences atya, aki elkísérte nápolyi hadjáratába és midőn a király megsebesül ott áll mellette és vigasztalja őt 13. Az 1526-i mohácsi csatában a kénytelen fővezér, Tomori Pál atyán kívül még a király, II. Lajos gyóntatója, P. Szegedi Antal is ott van az ütközet alatt környezetében és megsebesülve meneküléssel igyekezett legalább életét megmenteni. A XVII. században nevezetes barátegyéniség Kopcsányi Márton, aki udvari lelkésze a híres Esterházy Miklós nádornak és mint benső barátja és bizalmasa sok jót tett a katolikus Egyház javára különösen közhasznú tanácsaival. Később P. Cziráky Antal báró (fl696), provinciális, résztvett a Wesselényi-féle szövetkezésben, mely az ország szabadságának visszaszerzését célozta. Ennek a szabadságnak élharcosa volt, mikor a főurak között az összekötő szerepét játszotta. Őt is elfogták és csak Szelepcsényi György prímás tudta megmenteni a császár bosszújától 14. Eléggé ismeretes Gasparich Kilit atya lángolása ben a magyar szabadságért. Hősi elhatározással kész volt föláldozni életét is a haza oltárán, 1853-ban. 19

20 20 házy et qua talis multorum extitit causa bonorum praecipue pro emolumento religionis catholicae. P. Antonius e baronibus Cziráky (f 1696) olim Minister Provincialis particeps erat conjurationis Wesselényianae, in qua pro libertate patriae adipiscenda coortae tractatum est. Inter proceres regni egit munus nuntii intermedia Post detectionem vero conjurationis ipse primas-archiepiscopus Georgius Szelepcsényi intervenit pro P. Antonio Cziráky 14. Omnibus notae sunt partes a P. Cleto Gasparich annis impletae, qui pro libertate patriae etiam vitam heroice obtulit (1853). Scitur etiam factum heroicum P. Agapii Dank guardiani conventus Pestiensis, qui cadavera primi ministri praesidentis Hungáriáé Ludovici de comitibus Batthyány in crypta conventus abscondebat 15. Flagrante ultimo mundiali bello ( ) omnes conventus provinciáé in cellariis subterraneis pluribus centenis hominibus utriusque sexus tutelam pro vita, imo alimenta ad vivendum necessaria per hebdomadas et menses sponte offerunt et tribuunt, ita implentes legem dilectionis proximi a Christo Domino proclamatam. b) In scientia litterarum ac artium etiam non parum contribuere naíioni confratses hujus provinciáé. Ea pars Chronicae s. d. Dubniczensis, quae narrat res de annis tempore Ludovici Magni regis Hungáriáé gestas juxta ciictores scripta erat a fratre minore jam memorato, nempe Joanne Kétyi de Agria 16. Codex de scriptore Jókai denominatus (s. XV.) a manu Franciscana Hungarascriptus juxta peritos est liber primus lingua vernacula Hungarica exaratus, estque ipse codex quidam textus variatus ipsius Floreti S. Francisci (Fioretti) 17. E manuscriptis seu codicibus Hungarico idiomafe scriptis medioaevalibus e manu Franciscana sunt oriundi secundum judicium doctoium. Codicem etiam Guary" dictum juxta G. Döbrentey P. Lucas de Següsd scripserat 18. Centrum geneseos codicum singulare erant conventus hujus provinciáé: Buda vetus et Buda ipsa. Admodum promovebat autem scripturam codicum certissime constitutio Agriae a a P. Fabiano de Igal condita, quae praecepit fratribus paucis exceptis hebdomadatim reddendo rationem superiori de labore litterali. P. Michael Bihl

21 Tudott az is, hogy P. Dank Agáp pesti gvárdián milyen hazafias érzületről tett tanúságot, midőn az első magyar felelős kormány elnök-miniszterének", a vértanú gróf Batthyány Lajosnak kivégzése után holttestét éjnek idején rejtette el a kolostor kriptájában, ahol mindaddig őrizték, míg mauzóleuma elkészültével oda nem temethették 15. Legutóbb pedig a második világháborús ostrom idején ( ) a rendtartomány minden kolostora önfeláldozóan teljesítette hazafias kötelességét, midőn a bombázások ellen többszáz főnyi mindkét nembeli menekültnek adott oltalomhelyet pincéiben, óvóhelyein vagy a kolostorban és heteken, sőt szegénységük ellenére hónapokon keresztül még élelemmel is ellátta őket. b) Irodalmi és művelődési téren is elsőrendű érdemeket szereztek a rendtartomány tagjai. Szakavatottak véleménye szerint a Dubniczi-krónika ama részének, mely Nagy Lajos korának éveiben játszódik, a már említett Egri Kétyi János atya a szerzője 16. A Jókai-kódex (XV. sz.) szintén magyar ferences keze írása és hozzáértők az első magyar szövegű könyvnek és a Fioretti egy magyar változatának tartják 17. Kevés magyar nyelvű kódexünkből at minősítenek ferences eredetűnek tudósaink. A Guarykódex szerzőjét Döbrentey Gábor P. Segösdi Lukács ferencesben látja 18. A kódexek főműhelyei provinciánkban az óbudai és budai kolostorok voltak. Kódexeink keletkezésében általánosságban fontos szerepe van P. Igali Fábián tartományfőnöknek, aki 1454-ben az egri szabványokban előírta, hogy a tartomány tagjai kevés kivétellel! hetenként mutassák föl elöljáróiknak írásbeli munkálataikat. P. Michael Bihl O.F.M. (Quaracchi) szerint a Speculum Vitae S. Francisci et sociorum ejus c., világhírű ferences kiadványnak, amely 1504-ben Velencében látott napvilágot és a Fiorettinek egyik forrása, szerzője is valószínűleg Igali Fábián, akinek ezt a művét a rendtagok folyton toldották egészen P. Bácsi András provinciális idejéig ( ) 19. A Luther-féle hitújítás beszüremkedése idején hatásos írásmű P. Szegedi Gergely 1535-ben Bécsben megjelent müve: Censura Fr. Gregorii Zegedi, ex ordine divi Francisci in Propositiones erroneas Matthiae Dévay (seu ut ille vocat) Rudimenta salutis 20. Mikor pedig a rendtartomány a XVII. sz. első 21

22 22 0. F. M. (Quaracchi) asserit opus famosissimum in litteratura Franciscana, cui titulus: Speculum vitae S. Francisci et sociorum ejus, Venetiis, a editum auctorem habuisse ipsum P. Fabianum de Igal. Hanc autem chronicam fratres comprovinciales continuarunt usque ad Ministrum Provincialem Fr. Andreám de Bachia ( ) 19. Tempore pseudoreformationis Lutheranae in patria nostra quasi antidotum huic praeparavit P. Gregorius de Zeged a cum libro suo in Austria edito: Censura Fr. Gregorii Zegedi ex ordine divi Francisci in Propositiones erroneas Matthiae Dévai seu (ut ille vocat) Rudimenta salutis 20. Saeculo XVII-o eminet P. Martinus Kopcsányi scriptor abundans rerum asceticarum et practicarum. Libri ejus agunt de epistolis et evangeliis dierum Dominicarum, De speculo disciplinae, De sermonibus Marianis, De vita B. M. V., De meditationibus; libellum quoque precum edidit annis Ceterum fratres nostri generatim libros asceticos majoris momenti in linguam vernaculam vertunt, sic v. g. P. Hadrianus Telekessy a hungarico idiomate publicavit opus L. Scupoli: Certamen spirituálé. P. Paulinus Csicsmann a et publici juris fecit Processionale Prov. S. Mariae cum notis Gregorianis et etiam Diapsalma Harmonicum (Elementa cantus Gregoriani). P. Anacletus Gazaffy Dissertationes liturgicas publicat a P. Leopoldus Sztankovátsi ( ), P. Augustinus Kováts ( ), P. Stanislaus Albach ( ), P. Nicephorus Gegő (1836), P. Cletus Gasparich ( ) et alii sermones dominicales, festivales vel occasionales imprimere satagunt. P. Narcissus Klenák capellanus regiminis militaris a librum apologeticum, P. Benjaminus Áts, P. Carolus Tóth, P. Gregorius Pelczmann libros precatorios et asceticos ediderunt 22. Ultimis vero nostris decenniis P. Archangelus Molnár (f 1938) de spiritu Franciscano, P. Theodoricus Vargha explicationes epistolarum et evangeliorum, P. Clemens Burka de vita, sermonibus et scriptis P. Antonii Buttykay, P. Alexius Szabó de schola medii aevi Franciscana seu educatione, P. Pelbartus Szalóczi de nonnullis punetis exercitiorum spiritualium, P. Justinus Szikra opus asceticum, P. Innocentius Takács de rebus historicis ordinis nostri scripserunt, P. Victorinus

23 felében kezd erőre kapni, termékeny iró P. Kopcsányi Márton az évek folyamán. Egyre-másra írja lelki és gyakorlati irányú könyveit, az evangéliumi szakaszokat, a Speculum disciplinae magyar megfelelőjét, Máriáról szóló beszédeit, Szűz Mária életét, 80 elmélkedést és imakönyvet is 21. Általában a tartomány tollforgató atyái a világirodalomban megjelent kiválóbb lelki könyveket igyekeztek lefordítani, hogy azokat a magyar lélek közkincsévé tegyék, így pl. P. Telekessy Adorján 1720-ban lefordította Scupoli Lőrinc Certamen spirituálé c. világhírű művét. P. Csicsmann Paulin 1743 és 1753-ban a rendiartomány processionáléját hangjegyekkel együtt bocsátja közre és a gregorián ének elsajátítására is ad ki szintén hangjegyes kézikönyvet. P. Gazaffy Anaklét liturgikus értekezéseit jelenteti meg 1783 ban. P. Sztankovátsi Lipót ( ), P. Kováts Ágoston ( ), P. Albach Szaniszló ( ), P. Gegő Nicefor, a Magyar Tud. Akadémia tagja (1836), P. Gasparich Kiüt ( ) és még más jeles szónokaink is sorra kiadják szentbeszédeiket. P. Klenák Nárcisz ezredlelkész 1800-ban hitvédelmi művet bocsát közzé. P. Áts Benjamin, P. Tóth Károly, P. Pelczmann Gergely imakönyvekkel és aszketikus kiadványokkal ajándékozza meg a magyar vallásos irodalmat 22. Újabban P. Molnár Arkangyal (f 1938.) Ferences szellem c. könyvével alkotott kiválót; P. Vargha Teodorik a vasárnapi leckéket és evangéliumokat magyarázza két kötetben; P. Burka Kelemen P. Buttykay Antal életét, beszédeit és írásait tette maradandóvá hat kötetben; P. Takács Ince rendtörténeti műveket írt; P. Szabó Elek a középkori skolasztikus ferences iskola módszeréről készített monográfiát; P. Szalóczi Pelbárt egy kötetre való elmélkedési anyagot, P. Szikra Jusztin aszketikát tett közzé; P. Czirfusz Viktorin, P. Vados Pál, P. Horváth Domonkos és P. Labancz Medárd az imakönyvirodalmat gazdagította. c) A mariánus barátok lelkipásztori és térítő tevékenységének jellemzéseképen megállapítható, hogy ezt a munkakört mindig hivatásszerűen gyakorolták. Már a kezdet kezdetén látjuk ilyen irányú működésüket hazánkban a pogány kunok között, akiket végül is ők térítenek meg 23. Utóbb a XIV. sz.-ban más pogányok közt is apostolkodnak: a Krim félszigeten, a Balkánon, Mold- 23

24 24 Czirfusz vero, necnon P. Dominicus Horváth, P. Paulus Vados et P. Medardus Labancz libros precatorios concinnarunt. c) In cura animarum et circa conversionem haereticorum Provinciáé nostrae patres quid et quales exantlatos peregerint labores praecipue patet, cum ordo Minorilicus ab initio fundationis hoc munus tamquam sui characteristicum susceperit. Quo factum est ut in hoc regno s. d. Cumanos regriantibus regibus Ludovico Magno et Matthia ad fidem converterim 23 ; porro evangelium praedicaverint Tartaris, Saracenis et ethnicis in Peninsula Crimia, in territorio Balcanico et in Kipcsak (hodierna Russia) saeculo XlV-o 24. Saeculis vero ulterioribus de eorum activitate inter acatholicos in Hungaria efferatos certiores nos reddit codex Collegii S. Isidori de Urbe nr. 1/135. signatus et nuperrime (1943) detectus, qui ex anno derivatur. Manuscriptum hoc a fratre minore, Provinciáé Marianae secretario, nempe P. Didacio Babcsánszky conscriptum optime agit de statu rerum coaetaneo quoad conversionem acatholicorum a fratribus hujus provinciáé conciliatam. Juxta hanc relationem a civitates et oppida Kismarton, Érsekújvár, Sopron ac pagi viciniores circa conventum Prus7ka, S. Catharinae, Szombathely et Németújvár omnino sunt haeretici, qu;>squidem fratres Provinciáé conveitere intendunt. Radii in cura animarum efficientes ex conventibus Pápa, Veszprém, Székesfehérvár, Andocs et Szombathely in sensu stricto et verbotenus sese extenderunt in plures etiam integros comitatus 25. P. Benignus Farkas (f 1749) solus ipse plures quam duo millia animarum Ecclesiae adjunxit catholicae in territorio comitatuum Castriferrei, Zaladiensis et Simighiensis (Somogy) 26. P. Sigismundus Nyürő secretarius Provinciáé recolit aliquos patres, qui integros etiam vicos seu pagos convertunt. Sic P. Dominicus Mányay (Min. Provincialis ) quinque pagorum ultra duo millia incolarum reduxit in Ecclesiam Catholicam; P. Ambrosius Cziráky eodem saeculo incolas oppidorum Loós, Érsekújvár, Léva, Verebély et vicinos Sopronii, P. Antonius Cziráky vero (f 1696) Tyrnaviae, Spácae, in Csejte et in arce Léva incolas sunt adepti verae fidei. Inclyti adhuc existunt inter acatholicos missionarii P. Benignus Cservenka, P. Antonius Pallosay, P. Chrysostomus Domaniczky,

25 vában és Kipcsakban (Oroszország) 24. A protestáns hitújítást követő időkben folytatott térítő sikereikről becses adatokat tartalmaz az az 1647-ből származó és 1/135. jelzésű kódex, melyet a római Szent Izidor kollégiumban fedeztek fel 1943-ban. Ezt a kéziratot Babcsánszky Didák atya, rendtartományunk titkára készítette és kitűnő tájékoztatást nyújt az egykorú viszonyokról, különösen pedig a provincia tagjainak térítő apostolkodásáról. A kézirat szerint 1646-ban Kismarton, Érsekújvár, Sopron, továbbá Poroszka, Szentkatalin, Szombathely, Németújvár és főleg ezek környéke jobbára luteránus volt. Sopronban katolikus ember még házat sem vehetett, de a ferencesek mindig ott maradtak és még a luteránusok is tisztelték őket. A rendtartomány tagjai megtérítésüket tűzték ki célul maguk elé és olyan sikerrel fáradoztak, hogy az említett helységeknek környékét teljesen visszatérítették. Pápai, veszprémi, székesfehérvári, andocsi és szombathelyi kolostorunk hatósugarai a lelkek gondozását illetőleg a szó szoros értelmében több vármegyére is kiterjedtek 26. Buzgóságukra jellemző, hogy pl. Farkas Benignusz atya (fi749) maga több mint kétezer lelket nyert meg a katolikus egyháznak Vas, Zala, Veszprém és Sümeg (Somogy) vármegye tájain 26. P. Nyürő Zsigmond rendtartományi titkár nem egy atyát említ, aki egész falvakat és községeket térített meg. így Mányay Domonkos atya, aki ig tartományfőnök is volt, 5 falunak kétezret meghaladó lakóit vezette vissza a katolikus Egyházba. P. Cziráky Ambrus ugyanbban a században Loós, Érsekújvár, Léva, Verebély lakosait és Sopron környékét, Cziráky Antal (f 1696) Nagyszombat, Spácza, Csejte- és Lévavár lakóit nyerte meg az igazi hitnek. Kiváló hittérítők voltak az eretnekek között még Cservenka Benignusz, Pallosay Antal, Domaniczky Krizsó, Kinjus Keresztély, Kiss Ambrus, Boboczky Simon, Szombathelyi Benedek, Directo Dániel, Bemer Vazul, Molnár Ignác és még számosan 27. Újabban a mult században a népmissziókat P. Dank Agáp és társai kezdették 1853-ban és pedig egyenesen Scitovszky János hercegprímás felszólítására (1850), aki P. Agápot társával Linzbe is elküldötte a népmissziós kurzusra 28. Rendtartományunk tagjai mind a mult, mind a jelen században Északamerikában és Kanadában is fejtettek ki missziós tevékenységet. így P. KunczeZakar ( ), 25

26 26 P. Christianus Kinius, P. Ambrosius Kiss, P. Simon Boboczky, P. Benedictes Szombathelyi, P. Daniel Directo, P. Basilius Bemer, P. Ignatius Molnár et alii quamplures 27. Saeculo vero elapso P. Agapius Dank cum suis sociis primus in Hungaria incepit missiones populäres a Ad interventum ipsius principisprimatis Joannis Scitovszky fuit missus P. Agapius cum socio Lindum (Austria) ad cursus missionum popularium frequentandos (1850) 28. Saeculo XIX-o etiam inveniuntur aliqui fratres, qui in America Septemtrionali et quidem in dioecesibus Neoeboracensi et Buffalo subierint partes missionariorum, uti P. Zacharias Kuncze ( ), P. Hieronymus Kuntz (1864) et P. Theophilus Poszpisilik ( ) 29. Nostris vero temporibus tum in Statibus Foederatis Americae Septemtrionalis, tum in Canada missionariorum popularium munere fugebantur P. Hieronymus Hédly ( ), P. Clemens Burka ( ), P. Hippolytus Habetler ( ), P. Augustinus Bakoss ( ) et P. Zeno Hajnal ( ). Hisce autem diebus ex nostratibus missionarii apostoliéi existunt P. Arnoldus Magyar (in Bolivia) ab a , fr. Christopherus Szunyogh (in Argentina) ab a , P. Vincenrius Juhász (in Terra Sancta) ab a , Fr. Candidus Végh et Fr. Thaddaeus Gelle (in Aegypto) ab a et Fr. Urbanus Maráczi in China ab a Intra territórium vero patriae nostrae patres Provinciáé praecipuum occupant locum in asservandis missionibus popularibus maximo cum fruetu praesertim temporibus Adventus et Quadragasimae ubique peractis. Mentione dignum esse videtur quoties nostrates olim, saeculis XVIII-o et XIX-o officium concionatoris Cathedralis etiam impleverint Jaurini, Wesprimii et Albae Regiae. Decurrentibus vero saeculis et ultimis deceniis egregios habebat Provincia Mariana concionatores, inter quos eminent P. Antonius e comitibus Cziráky, P. Bonaventura Bárdy, P. Augustinus Kováts, P. Stanislaus Albach, P. Nicephorus Gegő, P. Cletus Gasparich. P. Agapius Dank, P. Cyriacus Piry, P. Aristides Kiss et praecipue P. Antonius Buttyka} 30. d) Culturalem faciunt partem fratres provinciáé per saecula inde a saeculo XVII., XVIII. et XIX. studiis suis generalibus theologiae et philosophiae Tyrnaviae, Pcsonii, Jaurini, Pratis Ma-

27 P. Kuntz Jeromos (1864), P. Poszpisilik Teofil ( ), főleg a new-yorki és buffalói egyházmegyékben 29. P. Hédly Jeromos ( ), P. Burka Kelemen ( ), P. Habetier Ipoly ( ), P. Bakoss Ágoston ( ), és P. Hajnal Zénó ( ) az Egyesült Államokban és Kanadában misszióskodtak. Jelenleg mariánus ferences missziónárius található Bolíviában (P. Magyar Arnold 1936-tól), Argentínában (Fr. Szunyogh Kristóf 1934-töl), Kínában (Fr. Maráczy Orbán 1933-tól), a Szentföldön (P. Juhász Vince 1935-től), valamint Egyiptomban (Fr. Gelle Tádé és Fr. Vég Kandid 1934-töl). A tartomány atyái ma is a leggyümölcsözőbb eredményeket mutatják fel a népmissziók terén, s alig tudnak az egyes kolostorok a meghívásoknak eleget tenni, annyi a megkeresés főképpen az adventi és nagyböjti időszakban. Egykor a püspöki katedrálisok szónokai Győrben, Veszprémben és Székesfehérvárott főképp a XVIII. sz.-ban és a XIX. sz. elején ferencesek voltak. A szónokok között rendtartományunk tagjai közül idők során országos névre tettek szert: P. Cziráky Antal báró, P. Bárdy Bonaventura, P. Kováís Ágoston, P. Albach Szaniszló, P, Gegő Nicefor, P. Gasparich Kilit, P. Dank Agáp, P. Piry Cirjék, P. Kiss Arisztid és különösen P. Buttykay Antal 30. Lelki, szellemi és kultúrális tevékenységükhöz tartozik az is, hogy a rendtartomány tagjai a XVII., XVIII. és XIX. sz.-ban filozófiai és teologiai főiskolákat tartottak fönn Nagyszombatban, Pozsonyban, Győrben, Boldogasszonyban, Budán, Sopronban. Ezek közül a nagyszombati intézet elsőrendű főiskola volt bizonyos kiváltságokkal. A jelen században Székesfehérvárt és Szombathelyt volt néhány évig a rendtartomány teológiája, majd Pozsonyban és részlegesen Galgócott, a filozófiai iskola pedig Nagyszombatban és később Malackán; 1919 után pedig Pápán, Veszprémben, Budapesten és Nagykanizsán találjuk a hittudományi főiskolát, óta állandóan szombathelyi teologiai főiskolánkon tanulnak a rendtartomány jövendő papjai az egyetemi tanulmányokra küldötteken kívül. A XVIII. és XIX. sz.-ban gimnáziumokban is tanítottunk, így Keszthelyen, Szombathelyt, Esztergomban és Érsekújvárt 31. Ezek a gimnáziumok időközben mások kezére kerültek től azonban a rendtartomány Esztergomban a Szent Antal Kollégiummal 27

28 28 rianis, Budae, Sopronii et aliis in conventibus existentibus. Postea saeculo XX-o Posonii, Malaczkae, Galgócii, Albae, Sabariae et ab a finaliter Sabariae, ubi schola theologica Provinciáé usque hodie subsistit. Saeculis XVIII-o et XIX o nostrates etiam in institutis gymnasialibus qua professores docebant Keszthelyini, Sabariae, Strigonii et Érsekújvárini 31. Ab a. vero Provincia Mariana in Collegío S. Antonii Strigoniensi ac in gymnasio publici juris ac insimul in schola generali ac adultorum operariorum perfecit usque ad a opus educationis per 15 patres professores et septem patres praefectos in spiritu Franciscano. Saeculo XVIII-o Provincia etiam aliquas apothecas sustentabat, et quidem Strigonii, S. Antonio, Andocsini, S. Ladislao et Keszthelyini. Suo tempore famosus erat artis sanandae peritus Fr. Camillus Mayrberger (f 1800), qui aliquos etiam manuscriptos libros de re medicinali reliquit (Posonii) 32. Chirurgus peritus extitit et Fr. Lucas Tietl, qui ad nativitatem viri egregii, patriae sapiens" dicti Francisci Deák adimplevit munus medici et chirurgi 33. Strigonii et Papae fullonicam seu pannificinam habebat Provincia, quae officináé materiam habituum praeparabant et praestiterunt fratribus Provinciáé, imo aliquando et extraneis. Praestantes organistae et musici Provinciáé fuerunt P. Pantaleon Roskovszky (f 1789), P. Theodosius Rakoványi (f 1783), porro jam dictus P. Paulinus Csicsmann. Nostris autem diebus famosus architectus seu explanator organi aestimatur P. Leonardus Pethő. Pictor egregius Provinciáé erat suo tempore Fr. Theotimus Schmalzl (f 1752), qui pluribus in conventibus reliquit suas elaborationes. Ultimo a in conventu Búcsúszentlászló vitam S. Ladislai regis in 16 imaginibus pinxerat, imo auctor videtur imaginis altaris majoris ibidem. Conventum nunc Wesprimii existentem P. Protasius Schiffthaller (f 1783) jam custos definitor et guardianus istius conventus qua nominatus architectus aedificavit, postquam et planum, ut videtur, ipse excogitaverat. Consiliis ejusdetn artem aedificandi spectantibus usus est etiam episcopus Wesprimiensis Ignatius Koller 34. * * *

29 kapcsolatosan gimnáziumot nyitott, mely fokozatosan nyilváncs jogú intézetté lett és 1948-ig a gimnáziumon kívül általános iskolával és felnőtt dolgozók iskolájával karöltve működött. Ezek keretében 15 ferences tanár és 7 prefektus végezte Rendalapító Atyánk szellemében a nevelés és tanítás munkájának fontos apostolságát. d) Művelődéstörténeti és művészeti vonatkozásban is figyelmet érdemlő egy és más Az, hogy rendtartományunk a XIX. sz. elejéig gyógyszertárakat létesített és tartott üzemben az esztergomi, szentantali, andocsi, búcsúszentlászlói és keszthelyi kolostorban. Kiváló patikus a XVIII. sz.-ban Fr. Mayrberger Kamill (f 1800), akinek kéziratban (Pozsonyban) orvosi könyvei is maradtak hátra 32. Neves patikus és egyúttal sebész volt még a mult században is Fr. Tietl Lukács, aki az orvos szerepét töltötte be a haza bölcsének, Deák Ferencnek születésénél 33. Említésreméltó, hogy Esztergomban és Pápán posztószövőműhelyt rendezett be a tartomány a XVIII. sz.-ban azért, hogy önellátással biztosítsa a rendtagok ruhaszükségletét. Készítményükből néha kívülállóknak is szállítottak posztóanyagot. Voltak a provinciának kiváló zenei tehetségű tagjai is. így pl. P. Roskovszky Pantáleónak (f 1789) számos egyházi darabja maradt fönn az egyes rendházakban; továbbá P. Rakoványi Tcodóz és a már említett P. Csicsmann Paulin. Jelenleg keresett orgonatervező P. Pe*hő Lénárt, szép jövőt igér P. Szak Ányos egyházkarnagy. Jeles festő hírében állott a maga idején Fr. Schmalzl Theotimus (fl745), aki több kolostorunkban készített festményeket, utoljára pedig Búcsúszentlászlón 1742-ben 16 képben festette meg Szent László királyunk életét. Valószínű, hogy a főoltár-kép is tőle való. Mostani veszprémi kolostorunkat P. Schiffthaller Protáz (f 1783) házfőnök tervezete szerint építették, s a munkálatokat is mindvégig ő vezette. Építészi szaktanácsait maga Koller Ignác veszprémi püspök is igénybevette 34. * * * Hatalmas kötetek helyett e néhány utalás szolgáljon nagymultú rendtartományunk életképességének megvilágítására. Történetének, 29

30 30 Ad instar voluminum sint hae breves et rapidae narrationes, quae facta operaque filiorum hujus Provinciáé Marianae enucleant nobis. Procul dubio hodiernis etiam temporibus pergunt confratres continuare suas actiones pro bonis et emolumentis animarum tarn propriarum, quam aliorum, societatis regnicolaris Actionis Catholicae in territorio Hungáriáé, catechismi, lectoratus, professoratus, missionum popularium, in administratione zelosa parochiarum, in directione spirituali juventutis, III. ordinis, in confessionibus assidue exaudiendis, sicut et praecipue in verbo divino annuntiando. Hisce in laboribus nostrates ab uno eodemque spiritu sunt pulsi, quo omnibus, collective et individualiter volunt conferre pacem et benedictionem. Beata Virgo Maria, Nostri Patrona, Ora pro Provincia Mariana! NOTAE: 1 Analecla Franciscana, I. 8. (Chronica Jordani a Jano). 2 Ibidem: I. 3. Cfr. G. Balanyi: Anima Franciscana, Budapest, pag ; J. Karácsonyi: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, Budapest 1922., I. tom. pag. 7. et sequ. 3 G. Balanyi: op. cit. pag Cod. 1/135. Collegii S. Isidori Romae, pag. 72.; E. Kósa: Collectanea Provinciáé S. Mariae Hungáriáé ad a X1IÍ. partis pag. 6. et omnes auctores. 5 Alius ejus confessarius erat Fr. Romanus O. F. M. (A. Theiner: Monumenta Hist. Hung, sacram illustrantia, torn. I., pag. 232.); cfr. ]. Karácsonyi: op. cit. 1. pag. 17, Cfr. Archívum Franciscanum Historicum, I pag Szent Ferenc Nyomdokain, Budapest, pag , Cfr. Juhász K.: A csanádi püspökség története ig, Makó, 1947., t. IV. pag Kósa: op. cit. ad hunc annum. ; S. Nyürö : Concisi Anales Provinciáé S. Mariae Hungáriáé, pag (in Schematismo ad a ) 10 Statuta, constitutiones et decreta Provinciáé S. Mariae Hungáriáé Ordinis Minorum strictioris observantiae, Cfr. Thomas Spalatinensis archidiac.: História Salonitanorum Pontificum; A. F. Gombos: Catalogue fontium históriáé Hungaricae etc. tom. III. 1938, pag