TDK Konferencia Gyula

Átírás

1 TDK Konferencia Gyula A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen Szent István Egyetem Gödöllő www. ujszechenyiterv.gov.hu

2 AZ ASTHMA PREVENCIÓ ÉS A KEZELÉS JELENTŐSÉGE GYERMEKKORBAN The importance of prevention and therapy of asthma in children Tóthné Patkó Éva Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Ápolás és betegellátás Szak, IV. évfolyam Dr. Kürti Sándor, Gyermek tüdőgyógyász főorvos, Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Gyermek Pulmonológia A gyermekkori asthma világszerte, így hazánkban is népbetegségnek számít. Az asthma a hörgők gyulladásával és simaizmának görcsével járó légúti betegség, melynek több súlyossági fokát különböztetjük meg. Kialakulásában számos tényező szerepet játszik. Ezek gyakran inhalatív allergének, de az ételallergéneknek is van szerepük. Ennél a betegségnél is nagy jelentősége van a prevenciónak. Az asthma terápiája több lépcsőből áll. A kontrolláló kezelés során az alkalmazott gyógyszerekkel megakadályozzuk egy esetleges roham kialakulását, a rohamoldó kezeléssel a kialakult rohamot szüntetjük meg. A célom ezzel a munkámmal az, hogy felhívjam a figyelmet a gyermekkori asthma kezelési lehetőségeire és a prevenció jelentőségére. A Jász- Nagykun Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Gyermekpulmonológiai részlegén dolgozom. A szakrendelésen megjelent asthmagondozottak gondviselői körében osztottam ki 150 db kérdőívet, melyből 136 volt értékelhető. Hipotéziseim a nem megfelelő életmóddal, nem megfelelő táplálkozással, és a nem megfelelő otthoni kezeléssel kapcsolatosak. A vizsgált betegeknek csak 1/4-e volt anyatejjel táplálva és magas azon gyermekek száma, akiket csecsemőkorukban tehéntejjel tápláltak. Ezzel első hipotézisem, miszerint a nem megfelelően táplált csecsemőknél gyakrabban alakul ki allergia és ennek következtében asthma, bebizonyosodott. A megkérdezett szülők 79%-a dohányzik a gyermeke közelében, ebből 21% a terhesség alatt is dohányzott. Második hipotézisem szerint a nem megfelelő életmód a gyermeknél asthma kialakulásához vezet, szintén bebizonyosodott. Harmadik hipotézisem is bizonyítást nyert, mert a megkérdezettek 1/3-nál nem történt életmódbeli változás a diagnózis felállítása után sem. Az szülők mindössze 5%-a ismeri a gyermeke gyógyszereinek hatását, és csak 18% tudja helyesen kezelni otthon az asthmás rohamot, így a negyedik hipotézisem is bebizonyosodott. Javaslataim közül legfontosabbnak tartom a prevenciót. A már kialakult asthma esetén nagyon lényeges a jó orvos-beteg kapcsolat, és a rendszeres, félévenkénti szakorvosi gondozás. Az életmód változtatás jelentőségére és az alternatív gyógymódok jótékony hatására is fel kell hívni a figyelmet.

3 A LAKOSSÁG ISMERETEINEK FELMÉRÉSE A MÉLYVÉNÁS LÁBSZÁRFEKÉLY MEGELŐZÉSÉVEL ÉS A KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN Korányi Ákosné Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Ápolás és betegellátás Szak, IV. évfolyam Dr. Sós Anna bőrgyógyász szakorvos, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula és Dr. Dankó Miklós főiskolai tanár, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet A lábszárfekély az egyik leggyakoribb idült bőrbetegség, mely Magyarországon népbetegségnek számít. A gyulai Bőrgyógyászati osztályon dolgozom közel 17 éve. Rengeteg lábszárfekélyes beteggel találkozom, és számuk egyre nő. Ami még aggasztóbb, hogy egyre fiatalabb korosztályt is érint már ez a betegség. Tapasztalataim alapján, a betegek nincsenek tisztában azzal, hogyan is lehetne megelőzni a lábszárfekély kialakulását, ill. ha pedig már kialakult, hogyan lehet azt megfelelően szakszerűen úgy kezelni otthonukban, hogy az javulást és begyógyulást eredményezzen. A vénás eredetű lábszárfekély a mélyvénás trombózis egyik legsúlyosabb szövődménye. Így rendkívül fontos az, hogy ne alakuljon ki sem a visszeresség, sem pedig mélyvénás trombózis. Kutatásomat a gyulai Pándy Kálmán Kórház Bőrgyógyászati Osztálya, illetve a gyulai Bőr és nemibeteg Gondozó Intézet betegei körében kérdőíves módszerrel végeztem. A megkérdezett betegek többsége olyan munkakörben dolgozott, ahol sokat kellett állni, vagy nehéz fizikai munkát végzett. Felmérésem is igazolta, hogy a nőknél fordul elő gyakrabban vénás eredetű lábszár fekély. Nőknél több az ezt kiváltó tényező. Ilyen például a terhesség. A terhesség alatt több olyan változás is történik, amely elősegíti a visszerek kialakulását. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a véna kompressziót okozó, növekvő testsúly következtében változik meg a vénás keringés. A nők körében gyakoribb a varicositas családi halmozódása. Az örökletes hajlam mindenképpen meghatározó. A szülők, nagyszülők érfalainak gyengeségét az utódok is örökölhetik. A megkérdezett betegek nagy többségének (76%) volt már mélyvénás trombózisa, s ezután alakult ki a vénás eredetű lábszárfekély. A munkám eredményei is igazolták, hogy ez a betegség is nagyban hozzájárul a fekély kialakulásához. A betegek kétharmadánál szerepelt az anamnézisben a dohányzás. sokan még most is meglevő lábszárfekély mellett is dohányoznak. A visszerek kialakulásáért - az örökletes hajlam mellett - felelőssé tehető a súlyfelesleg és a mozgáshiány is. A visszeres lábpanaszok a kóros elváltozás kezdeti stádiumában még csak" kellemetlen érzés, viszketés, vádli feszülés, éjszakai lábikragörcsök formájában jelentkeznek, ekkor még sokan elviselhetőnek gondolják a tüneteket, és nem fordulnak panaszaikkal orvoshoz. Nem szabad megvárni, hogy visszatérő tünetté váljon a tompa, feszítő alsó végtagi (lábszár) fájdalom, az alsó végtagok fáradékonysága, az ún. ólomláb-érzet, az érintett területen a bőr (piros) elszíneződése, hogy kemény, meleg, fájdalmas kötegként tapinthatóvá váljon a begyulladt ér. Mint minden betegségre, a visszerességre is igaz: a korai stádiumban elkezdett kezeléssel meg lehet előzni a kór súlyosbodását, a szövődmények kialakulását. A konzervatív kezelés során alkalmazott gyógy krémek, gélek, gyógyászati segédeszközök (rugalmas pólya, kompressziós harisnyanadrág), a speciális lábtorna, a rendszeres séta erősítik az érfalakat, ezáltal csökkentik a visszér okozta panaszokat, és lassítják, sőt meg is állíthatják a visszeres folyamatot. Szükséges a betegeket ezen eljárások szakszerű alkalmazására megtanítani. Legalább ilyen fontos a betegség kialakulásának megelőzését célzó ismeretek átadása. Az élet minden területén feltétlenül szükség van a különböző felvilágosító, életmód javító programok megszervezésére.

4 AZ ATHEROSCLEROSIS METABOLIKUS RIZIKÓFAKTORAI Metabolic risk factors of the arteriosclerosis Hubayné Timkó Mária, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Ápolás és betegellátás Szak, IV. évfolyam Dr. Dankó Miklós főiskolai tanár, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet A holisztikus szemlélet a jelenségeket egységes, komplex módon értelmezi. Ám az egész nem egyenlő az egyes részösszetevők összegével, hanem egy új minőséget teremt. Dolgozatomban a testi működések összetettségét, komplexitását szándékozom bemutatni. A szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak az anyagcserével összefüggő metabolikus rizikófaktorok. Egészségünk, egyensúlyi állapotunk akár egy jelentéktelennek tűnő ponton, testsúlyunk túlzott növekedése miatt is felborulhat, ami maga után vonja a többi elváltozást, hiszen szervezetünk működése összehangolt, a működését jelző értékek egymással összefüggenek. A vérzsírok mennyiségi illetve minőségi megváltozása zsírlerakódást eredményez az érfalban, főleg, ha az ezzel ellentétes hatású HDL koleszterin szintje is alacsony. Az összkoleszterinszint ugyanakkor szoros összefüggést mutat a vércukorszinttel is. Erre vonatkozó vizsgálataimat egy kardiológiai szűrővizsgálat adatainak statisztikai elemzésével mutatom be. Ha mindezek mellett még vérnyomásunk is emelkedett, megvalósul a metabolikus szindróma összes kritériuma. Vizsgálom a metabolikus szindróma gyakoriságát, jellemzőit. Egyensúlyi állapotunk endogén okok miatt is felborulhat, kérdőíves felmérésemben azonban inkább az életmóddal befolyásolható rizikótényezőkkel foglalkozom, a halmozott rizikófaktorú anyagcserebetegek egészségügyi és táplálkozási ismereteinek felmérésével. Eredményeim szerint az érelmeszesedés korai kezdetével és folyamatjellegével nincs mindenki tisztában. Az életet veszélyeztető következmények ugyan jól ismertek, ám a korai tüneteket kevesen hozzák összefüggésbe az érelmeszesedéssel. Pedig a folyamatot lassíthatjuk, de ennek alapfeltétele az egészségtudatosság, hogy figyeljünk szervezetünk működését jelző értékeinkre. Az alapvető táplálkozási ismeretek alkalmazásán túl fontos, hogy a közvetett összefüggéseket is átlássuk, csak így tudunk szervezetünk igényeihez alkalmazkodni, ami az optimális működés feltétele. Az egészségügy kiemelt feladata a prevenció, fontos az oktatás, a felvilágosító munka nem pusztán a betegek, de az egészségesek körében is. Fontosnak tartom szűrővizsgálatok végzését, de ezt inkább az ugyanilyen hatékonyságú, de olcsóbb szemfenékvizsgálat ill. boka-kar index meghatározásával. Minél fiatalabb korban kell ezt megkezdeni, hiszen a cél az egészség megőrzése. Ezzel a súlyos anyagi terhet jelentő beavatkozások, következmények elkerülhetők.

5 VÉDD AZ ÉLETET, MOSS KEZET A Kézhigéne örök aktualitása Botyánszkiné Bíró Edit Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Ápolás és betegellátás Szak, IV. évfolyam Dr. Nagy Kamilla, SZTE Kórházhigénés osztály, vezető főorvosa A szerző a laikusok, és az egészségügyi dolgozók, kézhigiénés ismereteit, véleményüket, valamint gyakorlati kézhigiénés szokásaikat vizsgálta. A vizsgálat célja az volt, hogy képet kapjon a laikusok kézmosási szokásairól és ennek tükrében felmérhesse a szakdolgozóktól elvárható, kompetencián belüli tudásszintjét is. Jelen dolgozat az óvodás korúak, a felnőttek kézmosási szokásait és az egészségügyi dolgozók kézfertőtlenítésre vonatkozó vizsgálatának eredményeit mutatja be. Az első megfigyelés egy békéscsabai óvodában, óvónő segítségével történt. A gyermekek kézmosási szokásának megfigyelése 5 napon át tartott, napi négy alkalommal. A 22 gyermek összesen 298 alkalommal használta a mosdót. A vizsgálat eredménye alapján az óvodás korúak kézhigiénés comliance-a 60% A második megfigyelés két nagy forgalmú étterem női mosdójában volt, és a nők kézmosási gyakoriságát nézte WC használat után. A két helyszínen összesen 180 felnőtt nő került megfigyelésre. Ebben az esetben a compliance 40%-osnak bizonyult. A harmadik megfigyelés helyszíne egy egészségügyi intézmény területén lévő gyorséttermi vendéglátóhely, ahol a közvetlen étkezés előtti kézmosások száma lett nézve, egy nap, 11-15h közötti időben. Megfigyelések száma összesen 375, ebből 50 fő (13%) mosott kezet. Az egészségügyi dolgozók kézhigiénés szokásairól kérdőív segítségével történt a tájékozódás. Feldolgozásra 43 db kérdőív került, amely 16 db különböző típusú kérdést - feleletválasztásos, félig zárt kérdést, rangsorolós kérdést, többválaszos kérdést, index és skála típusú kérdést egyaránt tartalmazott. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az egészségügyben dolgozók ismeretei sokkal szélesebbek a Kézhigéne területén, mint a laikusoké, ami joggal el is várható. Az ápolók 64%-ának jut elegendő ideje a kézmosásra, mégis a kórházi fertőzések visszaszorításában még mindig ez jelenti a legnagyobb problémát. Az egészségügyi dolgozók 70%-a a kialakult szemléleten változtatna. A kellő rutin elsajátítása jelentene előrelépést a témában. A vizsgálat alátámasztja a prevenció és az oktatás fontosságát az egészségügyi dolgozók körében.