- m6ssz6val. - vet6lked6se

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- m6ssz6val. - vet6lked6se"

Átírás

1 Osszegezve az afrikai kusok neveivel kapcsolatban szerzett ismereteinkef figrr l6tjuk, hogy ez a nr5p 6llatteny6szt6 volt, eleinte m6g f6mkultrlra 6s vr{,rosi civiliz6ci6 n6lkiil. Legfontosabb h6zi6llata a juh, sert6s 6s a kutya lehetett, de sz6rnyasokat (tyrikot, kacs6t) is tartott. Ismerte a m6hekkel val6 helyes b6ndsm6dot, a tejet fel,clolgozta sajtt6 6s trir6v6. EI6nk lehetett a n6pben a kiv6ndorldsi v6gy 6s ha egyes fiai ftilkertiltek Egyiptomba, a R6gi Kelet Amefikf,jdba, ott boldogan szolg6ltak mint kistisztvisel6k. Sok ndvvel illett6k 6ket magyar mestereik, szinte mindennel, amit veliik kapcsolatban 6rdekesnelq figyelemre m6lt6nak, saj6- tosnak tal6ltak: testiik szin6r6l, kiiliinleges juhaikr6l, sert6seikr6l, fekete kuty6jukr6l r6s mez6ikrdl. Minclez felbecsiilheteueniil 6rt6kes tudom6nyos erealm6ny az egyiptol6gia ter6n, de benniinket m6gis az lep meg a legjobban, hogy vizsg6l6d6saink sordn teljesen nem vdrt m6don rengeteg mag-yar szira, kifejez6sre 6s mondatra bukkantunk, amelyekb6l val6s6- gos mezilgazdasfl,gi sz6t6,rt tudunk iissze6llitani a Kr. e. III. 6s II. 6vezredben forgalomban volt mawar szavakb6l. Tal6n felesleges rijra felhlvni a figyelmet arra, hogy a thrgyalt irott magyar nyelveml6kek nem az Uralhegys6g vid6k6r6l kertiltek el6, hanem a Nilus fels6 viilgy6b6l 6s hogy az egyiptomi-magyar kiiziis szavak nagy dtiriimbiil6ssel kiivetelik a maryat eredet ural-szib6riai elm6let6nek m6d6sitds5.t. Feltiind, hogy a megvizsgrilt sziivegekben sem az angol szakemberek, sem mi nem tal6ltunk semmif6le ritmutat6st arra, hogy mi lehetett a kusok saj6t nyelve. Vag:y tal6n 6k is magyarul besz6ltek? Erre egyeldre nem tudunk feleletet adni. Folytatjuk teh6t vizsg6,latainkal,, hogy a rejt6ly nyitj6ra n6mileg r6jiijjiink. A magyarok megh6diti6k a kusokat 6s keverednek velfik Az egxriptomi magyarok az afrikai kusokkal Kr. e thj6,n keriiltek el6sziir kiizvetlen 6rintkez6sbe, amikor a Nilus viilgy6be behatoltak 6s ott egy nagy orszdgot alkottak maguknak. A lej6tsz6d6 esem6nyek sor6n a feket6k sorozatos veres6get szenvedtek 6s visszaszorultak az els6 k6torlaszt6l d6lre es6 viilgyszakaszokba. Nem tekintett6k azonban veres6giiket v6glegesnek, hanem minden egtiptomi uralkod6 tr6nral6p6se alkalm6val kis6rletet tettek arra, hogly legal6bb a Th6ba kiirtili viilgyszakaszt isszah6dfts6k, ahol a magyarok honfoglaldsa utdn is jelent6s l6tsz6mban 6ltek kisebbs6gbe szorult faji.estv6reik. Tiirekv6siik tal6n sikeriilt is 6tmenetileg 6s egyszer-mdsszor a gy6ztes magyarok mad6r-szimb6luma mellett, s6t a helyett a kusok fekete kutya szimb6luma is megjelent a kirdlyi ielv6nyek 6,rb6c6.n (59m 96, 101, stb.). A "madarak" 6s "kuty6k" - m6ssz6val magyarok 6s kusok" vagtis a feh6rek 6s a feket6k - vet6lked6se a hagyom6ny szerint szdz,adokig elhriz6dott 6s v6giil is kiegyez6ssel fejez6diitt be. Ennek 6rtelm6ben a Nilus viilgte az els6 k6torlasz felett a 19

2 magyarok uralma al6 keriilt, az alatt viszont minden a kusok6 lett akik fejedelme ezutfn 6szakr6l lekiilttiztitt d6lre, a negyedik kdtorlasz vid6k6re. Ezt az elrendez6st nyilvsn nem fgy kell elk6pzelntink, mintha a k6t f6l kiizdtt m6r azonnal valami modern orcz{,ghathrt 6llitottak volna fel, amelyen innen is, tril is m6s kozigazgatds miikiidtitt, csend6riikkel, v6m<ird'kkel 6s hat6rdrtikkel. Akkoriban m6g nem is igen volt kdzigazgatds, fcileg nem a kus vid6ken, ahol az emberek az illlamtalan tdrsadalom kor6ban 6ltek. Az elrendez6sben a magyar f6hat6s6g al6 jutott kusok tehst tovibbra is zavartalanul 6lt6k a maguk helyi vil6g6t 6s tisztelhett6k saj6t fekete cistiket, az asszuilni istenanyst. Th6ba alatt, az Elef6nthon-szigeten p6ld6ul m6g a Kr. e. 5. szdzadban is az volt a helyzet, hogy a kusok elktiliinitett lak6negyedekben 6ltek (94m I 724 sk). Hasonl6k,6ppen magdba zdrk6zva, tdbb6-kev6sb6 zavattalanul 6lte vil6g6t a deltabeli Kos-Hon lakoss6g:a. Ez az 6si 6llapot azonban a kibontakoz6 v6rosi kfi,zpontok ha' thsdra m6sf6l-k6tezer esztend6 leforgisa alatt Egyiptom legtiibb r6sz6- ben m6gis megvsltozolf, s az egyhdzi, kozigazgat6si 6s katonai int6zm6nyek kialakulss6val az egyiptomi kus n6pess6g fokozatosan beolvadt az Sllamvezetl magyarssgba. A beolvadt kusok szdma tekint6lyes lehetett, mert j6- ideig fennmaradt eml6ke. Az egyiptomiak ugyanis k6t 6saty6"t6l szdt' maztaft,dk magukat, Magyart6l 6s Kust6l 6s orsz6gukat is k6t n6wel nevezt6k: Magyar Frildj6nek 6s Cham (Kus) l'iildj6nek." Azt is tudjuk, hogy az osztozkod6sban kusoknak jutott teriileten a kusok sem egymagukban 6ltek, mert kiiziitttik maradtak azok a magyar tdmbiik, amelyek a M6nes-f6le honfoglalfls idej6n valamilyen okb6l hdtrarnaradtak 6s ut6bb sem telepedtek 5t az ii hazdba. F.zek a Kusftlldiin h6tuamaradt magyarok szint6n szabadon, sai6t szokilsaik szerint 6lhettek. Erre egy tinnepelt egyiptomi utaz6 a taniink, aki a 6. dinasztia idei6n felderitti ktirutat tett a Kusfiildiin 6s visszat6rve bosz6molt azokr6l az orsz6- gokr6l, amelyeken 6thaladt. Ezek kiiziitt emlit egy M-A-K-AR, 'Magyar' nevii orsz6got is, mely sz6 ir6sjeleit (okmsnyt6r 17) Budge professzor is Makhernek olvassa (222m L0). A Nilus viilga6nek testv6ries megfelez6se ellen6re is tov6bb folytak a kisebb-nagyobb csetepat6k, tigyhogy Egyiptom a feket6k gyakori betiir6se miatt mhr a 3. dinasztia idej6n (Kr. e. kb ) k6nytelen volt katonashgot tartani a d6li hat6ron. A k6t f6l kdzittt a 4. dinasztia idej6ben ism6t komoly h6,borri folyt; Kr. e ban pedig, az 5. dinasz' tia idej6n, bizonydra a h6,borri befejez6sekor, Egyiptom kirslya fel6llilotta a d6li k6torlaszn6"l az els6 szab6lyos hat6rkbvet. Azt iratta 1fl, hogy a fekete embereknek e k6n6l meg kell Sllniok, azon t6l nem mehetnek, sem S. Thev called it the land of MEZOR and repre-s-ented.as -the two--patron. delties. of ttre'tinit ol btlnnt from their two anqe{ the Monarch.y (231m 98), ahol Set alatt i6is,'luiictr ttre Gieet< rendered MESORA Kus, Horus. alatt.magyar (Ur) f-rten-{6. A 6. iiro'ciiamia. tgtm zga. Ugyanez a gon- dinasztirit6l kezdve azonban Kusr6l nincs idtat-l'iitiis'ioaili eouen - a me-d6llapitds-ban t6bb6. sz6, a Monarchia_v6dndke akkor mdr G: -ttrrouqhout the Early Dynastic period egyediil Horus' 231m 99. and the dld Kingdom SET and HORUS are 20

3 gyalogszerrel a partok mentdn, sem haj6zva a foly6n. Nem szabad nekik iuhot, kecsk6t 6s szamarat sem r{thajtani a hat6ron, kiv6ve ha az 6tllatokat eladr{sra sz6,njd,k (l93m III 86 sk). Egyiptom d6li bejrf,.r6inal< lezdrrflsa n6hdny lvszazadra bek6s viszonyokat teremtett a k6t, orsz6"g kdziitt. A Lz. dinasztia idej6n azonban (r<r. e. kb ) a srirl6d6sok ism6t kirijultak 6s az er6s kezii akkori egnptomi kir6lyok a helyzetet gyiikeresen akart6k orvosolni. A sorozatos hat6rs6rt6sek miatt a Nilus viilsy6t megoszt6 6si eryezm6nyt 6rv6nytelennek tekintett6k 6s a Kusftildet a harmadik kdtorlaszig belcebelezt6k orsz6gukba. Ez a teriilet azt6n ezer esztendeig, Kr. e. g4b-ig, Egyiptom felboml5.s6ig, megszakits,s n6lktil maryar uralom alatt maradt. Azok az egyiptomi kir6lyok, akik e h6ditrf,st v6grehajtott6k, tr6nneveik kiiz6 fellett6k az'6s6,r, Sertdshon una' cimet (Okm6nytfr Ig), az egyiptol6gusok Usertsen-j6t. A 12. dinasztia kir6lyai joggal tartottsk nagy dolognak, hory orsz6gukat ery ilyen hosszri viilglyszakasszal megtoldott6k 6s a fekete vesz6lyt a kirslysag d6li hatrirait6l eltdvolitott6k. Feladatukat azonban a katonai gydzelemmel nem tekintett6k befejezettnek, hanem igyekeztek az ij teriletet min6l jobban elzhrni a marad6k Kusftildttil 6s min6l szervesebben hozzil"kapcsolni Egyiptnmhoz. Ev6gb6l a hosszri mdsodik k6torlaszt6l d6lre mintegy hatvau kilomrsterre, az.o'n a helyen, ahol a viilgy iisszesziikiil, Szamneh 6s Kumneh n6ven k6t hatalmas t6glaer6dtit emeltek a foly6 bal illet6leg jobb partj6n, egym6ssal majdnem szemben. E k6t erddhiiz rdviddel ut6bb a k6torlasz 6sr,aki v6g6n6l egy Brihon nevii harmadikat is 6pltettek E vr{.rak h6romszdg6ben helyeztlk el azt6,n az I. sz. egyiptomi hadsereget, amely ezentril a hatrirvid6k rendj6re iigyelt (ld. az L. sz. t6rk6pet). Figyelmet forditottak arra is, hogy a feket6k keriil6 fton, a sivatagok fel6l se tudjanak Egyiptomba belop6dzni. Ezt a c6lt merzei rend6rs6g felillitasdval 6rt6k el, amely a lakhat6 foly6vtilry 6s a sivatag 6rintkez6si s6vjr{,ban teljesit szolgslatot. A technikai hatarzfu fel6ilft6sdn kiviil UL Sert6shon ura m6st is tett. Az els6 k6torlaszban ew 3416b sz6les ee 24 l5b m6ly csatorn6t v{,gatolt 6s ezen a m6don a haj6k sz6* mdra kdzvetlen utat teremtett a d6li hatdw{,rak 6s birodalma kiizpontja kdziitt. E kiizvetlm haj6rit feleslegess6 tette az 6ruk kor6ban sziiksdges k6tszeri ilfuakflsdt, 6s neh6z szirazfilldi terepen val6 sz6llitr{s6t. A csatorna egyfttal eldk6szitette a Kusfiild szabadon maradt r6sz6nek jiivend6 megh6ditdsat. A 12. dinasztia kirrilyai v6gtl azzal korondztilk meg tiirt6nelmi miiviiket, hogy a megh6ditott teriileten bevezett6k az Am6n-vall6st minden intum9nyovel egyiitt. Hitt6rit6 papokat kiildtek be, templomokat 6pitettek Am6n tisztelet6re, bevezett6k az egyrptomi ir6st x az egesz megh6ditott viilgyszakaszt iltitatti.jr az egypitomi magtar kultrir6val. A bennsziiliittek ezt a magas kultrirrit feltiin6 igyekezettel saj6titott6k el 6s a tiibb mint ezer esztend6s egyiitt6l6s alatt elt6phetetlen lelki 6s szellemi kiitcl6kekkel kapcsol6dtak az egyiptomi magyar vil6.ghoz. A Kusfiild szabadon maradt d6li r6sz6nek ut6bb bekiivetkezett megh6-2l

4 ditds6t 6s egyiptomi gyarmattfl, t6tel6t egyes kutat6k kiz6,r6lag gazdas6gi okokkal magyafinz6k. Egyiptomnak nagyon sok f6mre (f6leg aranyra), dpit6anyagra (grdnitra), tdmj6nre 6s fiiszerre volt sziiksdge 6s ezek - mondj6k beszerz6se v6gett t6voli orsz6gokkal kellett kereskedelmet - folytatnia, le eg6szen a Nagytavakig, Zambidig. Ez a kereskedelem a Niluson, az Est-Bordn, a Vtiriis-tengeren, meg egy sereg karavdnriton bonyol6dott le. Igy tulajdonk6ppen ezeknek az utaknak biztonssgoss6 t6- tele k6sztette volna a f6,ra6kat a marad6k Kusfiild megh6ditssara. Ilyen anyagi term6szetii indit6kok is bizonydra srilyosan estek a latba a nagy elhatiffozilskor, de a f6ok talsn m6gis politikai term6szetti lehetett. Egy 6j vil6ghelyzet volt kialakul6ban, amely Egyiptom l6t6t 6s fennmaradss6t vesz1lyeztette, teh6t j6el6re v6dekezni kellett Az tdrtlnt, ugyanis, hogy Kr. e ktizijtt a fekete emberek, az 6 nagy tartal6kukb6l, az Indus viilgy6b6l, a R6gi Kelet tiibb teriilet6t ellept6k 6s azokon magulmak vezetlszerepet biztositottak. Kassi vagy Cossi n6ven elfoglaltdk a Tigris 6s Eufrdtesz als6 szakaszdt (Szumert) 6s ott itszdz r6vig, Kr. e. kb ig 6k uralkodtak. Egy m6sik tiimegiik a Oxus foly6 viilgy6be leereszkedve, a Kaspi-t6ig terjed6 vid6ket lepte el. Egy harmadik 6guk pedig elkalandozott a Nilus deltsjdba s ott okozott zavart. Az indiai r6s 6zsiai kusok e vizdziinszerti el6nyomul6sa 6ppen el6g besz6des jel lehetett arra, hogy az egyiptomi magyarok is meg6rts6k, sors' fordul6hoz firkeztek. Tal6,n m6g azt is sz6mbavehett6k, hoglr a nagy n6pmozgilst a Magas Azsi6ban (Haute Asie) lak6 tiirk emberfajta inditotta el, amely r6gi lak6hely6t a Gobi-sivatag rijabb kiterjed6se miatt nagv tiimegekben elhagyta 6s maga el6tt izte a fiives teriiletek kor6,bbi n6- pess6g6t. Szerintiink e megbomlott vil6gegyensrily r6szbeni vagy eg6szbeni felismerr6se k6sztethette az eg:yiptomi f6ra6kat arra, hogy sorsuk fel6l nagyobb ta,vlatokban gondolkodjanak *5s bizonyos katonai l6p6seket tegyenek a v6rhat6 esem6nyek megel6z6s6re. De b6rmi lehetett is cselekedetiik igazi rrig6ja, tfiny az, hogy a szabadon maradt Kusftjld elfoglal6,s6val d6len, Kdnafln 6s Sziria birtokbav6tel6vel pedig 6szakon is ura lettek az orszfltggk hatdrai el6tt fekv6 strat6giai terepeknek 6s igy a iiivend6 kiizdelmeket nem az anyaorczdg tertilet6n kellett megvivniok. E hat{rokon tfli h6ditflsok, mint a k6s6bbi igazoltdk, helyesnek bizonyultak, mert Egyiptom l6t6t ezer esztenddvel meghosszabitottdk s lehet6v6 tett6k, hogy az orszdg n6p6nek jelent6s r6sze id6ben elkiiltiizz6k mds teriiletekre 6s igy a pusztul6sb6l megmenektiljiin. Az tti politikai elgondol6s megfogalmazhsa 6s kivitelez6se a 18' dinasztia kir$lyainak az 6rdeme, akik a tiirt6nelemben igazi politikai g6niuszokk6nt mutatkoztak be. A d6li oper6ci6t Kr. e. kb ben I. Tud6masa hajtotta v6gre, aki a negyedik kdtorlaszig terjesatette ki uralm6t. Riividdei ut6bb III. Tud6m6sa katon6i mdr az Est-Bora 6s a Set6t foly6nsl 6lltak, amivel az eg6sz Kusfiil,tl Egyrptom uralma al6 keriilt. A hsborfi gyors lefoly{,srl volt 6s mindeniitt a magyarok g4y6zelm6vel v6gz6d6tt, iki[ akkori haditudomdny 6s haditechnika szabfl,lyai szerint harcol- ^, 22

5 tak a j6r6szben m6g botokkal 6s kdszersz6mokkal felszereg fegyelme' zetlen kusokkal szemben. F,zrek az rfljabban meg+zev,ett d6li teriiletek kiir0lbeliil hatsz6.z 6vig maradtak kiizvetlen egyiptomi igazgatils alatt, szint6n a Kr. e esztendeig, amikor a Kusf0ld Egyiptomt6l elszakadt 6s fiiggetlen orsz6gg6 lett. Mik6nt a 12. dinasziia h6dit6 kir6lyai, akk6nt I. Tud6mdsa (az esyrptol6gusok Tuthmese) is arua tiirekedett, hogy sz,erzem6ny6t 6lland6 jellegii int6zm6nyekkel kapcsolja birodalma tiirzsteriiletihez. Ez ir6nyri szorgoskod6s6nak legfontosabb rendelkez6se a th6bai Am6n-papok jelent6s r6sz6nek Napatd,ba (Napotthonba) val6 Sttelepit6se volt 6s az eg6,sz megh6ditott teriiletnek a th6bai egyhflzba val6 szerves be6pit6se. A betelepitett papok a Kusfiild m6sodik szakaszfi,n is mindenfel6 templomokat 6pitettek 6s felsllitottfl,k az ewhsni 6lettel kapcsolatos kultrirint6zm6nyeket. Az eg6sz Kusfiild legnagyobb templom6t III. Am6naWa (Amenhotep) kir6,ly idej6ben (Kr. e ) a Nilus partj6n l6v6 Sulb v6rosban 6pitett6k fel. A magyar-kus tisszefon6das jel6iil a templomhoz vezet6 sug6rutat oroszldn- 6s kos-szobrokkal 6kesitett6k, a magyarok illetve kusok n6pi szimb6lumaival (196m 60 sk). Az egyhdzi h6l6zat ki6pit6s6vel azonos jelent6s6gii nagy int6zked6s volt a kusfiildi korm6,nyz6sdg fel6llit6sa, ugyancsak Napotthon (Napata) sz6khellyel. E kiizponti korm6nyszerv 6l6n eglr alkirdly 5llt, akit eg:riptomi sz6rmaz6si tisztviseldk tsmogattak munk6j6ban. Az alkirdlyi m6lt6s6got rendszerint a th6bai kir6.ly fia, Eg':riptom tr6ni6nak vdromi,nyosa tiiltdtte be, aki itt nyert bevezetdst az 6,llarnkormdnyz6sba. KivrStelesen azonban bennsziiliittet is kineveztek e rendkiviil fontos drhelyre, ha az megel6z6leg mint kirs,lyi f6tisztviseld hosszf 6veken 6t' tanibizonys6gd.t adta hfis6g6nek 6s r6furmetts6g6nek. Ilyen kiv6tel volt az a 'Siit6t Yez0f (Waser Satet), akit I. Am6natya jutalmazott meg az alkir6lyi 6ll6ssal (211m 4? sk). Az alkfuilly tekint6ly6nek aliltdmasztilsdta szolg6.lt a helyszinen 6,llom6soz6 eryiptomi katonas6g:. Az alkirsly tov6'bbi fontos feladata volt a gazilag nribiai aranyb6ny6"k zavartalan tizemeltet6se 6s az 6vente termelt hihetetlen mennyis6gii aranynak Egyiptomba val6 biztons6gos 6"tsz6,llit6sa. Igy a Kr. e. II. 6vezred kiizep6n a ffua6k D6lkeleLAfrik6ban egy hatalmas gyarmatot alakitottak ki, amelynek minden er6- forrds6t ig6nybe vehett6k az orszirg fennmarad6s66r* vivott ktizdelemben. A kusfiildi,gi'yarmatra Eg:yiptomb6l kezdett6l fogva sok katona, pap, kiizigazgatdsi ember, iparos 6s kereskedl firkezett. L 22. dinasztia kezdet6kil fogva (Kr. e. 950) pedig m6r tiimeges egyiptomi bev6ndorlss is ttirt6nt. Ekkor ugyanis a megel6z6 dinasztia alatt kett6szakadt Eryiptom egyesit6s6re a deltabeli rii kirdly kisdrletet tett, amib6l Eszak- 6s D6l- Egaiptom - Memfisz 6s Th6ba kiiziitt fegyveres iisszeiitktizr6s keletkezett. A polg6.rh6borriban a th6bai - pap-kir6ly lett a veszteq aki enttdn papjaival, h6zan6p6vel, kdzigazgatdsi embereivel,6s hiveivel egyiitt felkerekedett 6s egy kisebb fajta n6pvdndorl6s keret6ben 6tvonult a d6li gyarmatra 6s ott a Napata nevii tartomd,nyban (Ntibi6ban) telepedett le. 2g

6 Ez a rnagyar beiiziinl6s a napatai nfiprajzi helyzetet gyiikeresen megy6ltoztatta. Egy masik hasonl6 nagy m6retti egyiptomi bevdndorl6s psametik (hieroglif6i szerint Pis-mentik, azaz.vizmentiek' ura) deltabeli kir6ly idej6ben (Kr. e. kb. 600) j6tsz6dott le, amikor a masodik k6torlaszn6l6llom6,soz6 240,000 katona a zsold elmarad6sa miatt fellhzadt, 6rhely6t elhagyta 6s szint6n 6tvonult a gyarmatra. Hi6ba pr6b6ltdk 6ket szeretteikre hivatkozdssal terviikr6l lebesz6lni, azok folytatt6k ritjukat, mondv6;n, hogy asszonyokat mindeniitt tal6lnak. F,zek a bev6ndorl6k a Napatdn tril ktivetkezfi, negyedik 6s hatodik k6torlasz ki)26 es6 viilgyszakaszt kapt6k meg lak6helyiil, ahonnan a kusokat j6r6szben a Viiriis-tenger fel6 es6 Kossala vagy Kassala (Kos Helye) nevii hegyvid6kre toftek et 6s az eg6sz tartom6nyb6l egy nagy 'Maglyar Otthont', mds n6ven 'Magitri6t'alkottalc. N6pi 6s kultrlr6lis telcintetben ez ut6bbi k6t bev6ndorl6s, a mdr kor6,bban betelepedett egyh1tzi 6E kdzigazgatirsi szem6lyzettel egytitt a Nilus S-alakri hatalmas dupla kanyarj6ban m6lyrehat6 v6ltozasokat id6zett el6. Budge professzor megitel6se szerint: "Nribia val6ssgos m6sodik Esyiptomm6, vil,ltvzott 6s a nribiaiak a lehet6 legnagyobb m6rt6kben 6,tvett6k az egtiptomi kultfrdt" (193m VI 113). Uryanezt mondhatjuk el Nribia ikertartom6ny6r6l, Mag6ri5r6l, amely nev6vel is jelzi n6pi 6s kultrir6lis fel- 6plt6s6t. Amikor az egyiptomi magyarok n6pi, gazdas6gi, t6rsadalmi 6s kultrir6lis hat6.sa ekk6nt a hajdani Kusfiilddn tet6pontra jutott 6s a Nilus kdtorlaszoliikal tagolt h6rom szakasza megtnagtarosodott, a sors ktiliinds alakul6sa folyt6n a gyarmat elszakadt az anyaorsze$,616s iin6ll6 kirdlys6,gk6nt fo$atta 6let6t ezer esztendeig. Az tinsll6sult hajdani Kusftild azonban ekkor m6r alig hasonlitott a rdgihez.int6zm6nyekkel iisszetartott, kdzigazgatirsi h6"l6zattal ellitott, j6l megszewezett modern orsz6,g volt, amelyben a hatalom gyakorl6i a kusokkal keveredett magyarok voltak, az trgynevezett "fekete magyarok". E vsltozds jelek6nt a Kus n6pn6v fokozatosan h6tt6rbe szorult 6s helyette Nribi6r6l 6s Mag5ri6r6l, azaz Napotthonr6l 6s Magyar-Otthonr6l besz6ltek. A "fekete" magyarok politikai iintudata A kus-mag:tarok vagy fekete magyarok iinr4ll6 orsz6gl6.sa Kr. e. 945-t6l A.D. 335-ig tartott. Ez ut6bbi 6vben az id&kiizben naggyd lett szomsz6djuk, az Axumi KirS,lys6s sz6tdarabolta orsz6guk teriilet6t, majd a kis dllamokat a 6. szdzadban keresztlny hitre k6nyszeritette. Ekkor a lakossdg 6,tt&ni nem akar6 r6sze - a nagt tiibbs6g - az iild,ldz6s el6l elv6ndorolt az orcra,gbil. A fiiggetlenn6 lett Kusfiildnek h6rom nagy tartom6nya volt 6s h6t jelentdsebb keriilete. Az els6 tartom6ny fejedelme a 'Fekete kandsz' cimet viselte 6s r6la a tartomfinyt' a'fekete lwnrtsz szdkdnek' nevezt6k. Ha e n6v els6 ir6sjel6t (Okmanyt6r 2L) nern ideogramk6nt (azaz nem Feke- 24

7 t6nek) olvassuk, hanem sz6tagosan (P6-nek), a tartom6ny neve: 'F6ltorudsz sz6lee' (Budge olvasdsa: Pehqennes).6 Ez nyilv6n a bennsziiliitt fejedelem tartom6nya lehetetf az Est-Bora 6s a Set6t foly6kt6l 6szakra eltertilfi amely az 6n6,ll6 Kusftild 6let6ben alig ir{tszott szerepet. A mdsodik tartom6ny a N-A-P-x-oT-(H)ON,'Napotthoz' volt (Okm6,nytirr. 22), amely Nfbi6t, vagyis a m6sodik 6s negtedik kfitorlaszkiizf esd viilgtszakaszt jelentette, a sivatag fel6 es6 aranybsny6kkal egyiitt. A n6vben az x-szel jeliilt helyen az EPIT '6pit, 6piilet' fogalomhat{tozb 6ll, amit nem olvastunk bele a n6vbe. Napotthon alatt eredetileg ugyanis csak a Napistennek szentelt v$rost 6rtett6k 6s annak 6rtelemhat6roz6ia volt a sok 6piilet jelztue. Ut6bb igt hivtfik a tartomsnyt is, de akkor a fdv6ros nev6hez illesztett6k m g a nagyobb teriiletet ielent6 'otthon-' 6rtelemhat6,roz6t is. Nevezt6k e tartom6nyt 'Napi Tanak' is, vag:yis Napfiildnek, Nap-orszd.gnak s ebb6l keletkezett a Napata 6s a Nribia n6v'? Napata els6sorban vallfsi kiizpont 6s papi v6ros volt. Amig ott sz6kelt a menekiilt th6bai pap-kir6ly, addig az volt az egflsz Fekete-Magyarorczflg f6v6rosa. Ebbeli szerep6t a Kr. e. 4. szdzad kiizep6n vesztette el, amikora vezet6s 6tkeriilt a kafonai iellegti harmadik tartomdnyba, Mag6'ri6,ba 6s annak fejedelmei szolgl"ltatt1k az orszil,gos dinaszti6t. Mag6ria nevgt igy olvassuk: MAG-AR-I O-T-(H)ON,'Maggar Otthort (Okmfl,nytfu 24)' Ez a tartomdny a negtedik 6s a hatodik k6torlasz kiizd es6 term6keny Nilus-szakaszt ioglalta mag6ban, az Est-Bora 6s K6k-Nilus 6ltal alkotott sziget egt darabi{,val egyiitt. Nagy el$nye volt, hoglr teriilet{n iisszpontosult az lkerorcz rg neh6zipara, ott mtikiidtek a vasolvasrti kemen-.ct C" az,on 6t vezettek a legfontosabb keresketlelmi ritvonalak is'8 Ez a Mag6ria lehetett tal6n az a ilgt MAKAR-orszdg, ahol az egyiptomi honfogialsskor a magyarok egy nagyobb tiimege hf'tramatatlt s amelyr$l a 6.-dinasztia idei6fien hallunk 6s akik kiiz6 iiittek a Psametik kir6lv kor6- ban dezert6l6 katon6k. Magdria tartom6ny nev6t 'Makori Ta' alakban is ismerjiilg amely N6bia 'Napi-Tai (Napfitld) nevahez hasonl6 m6don keletkezett Magyar Fiiltl 6rtelemben. Nrlbia-Mag6ria itn6,ll6 6let6nek elsd szakaszhban, Kr. e. 945-tdl Kr. e. 6b6-it *Cg i** besz6lhetiink ktiliin kusfdldi politikai iintudat l6tez6s6r6l. A kir",6lygel akkoriban telies eg6sz6ben Egyiptom r6sz6nek 1rezte mags't, amit a ifrefuai menekiilt dinasztia Napat6ban val6 naryon is va' l6szlntiv6 tett. A menekiilt kir6ly ugyanis tov6bbra is Egviptom tbrv6- nyes ur6nak tekintette ntag6l, viselte a kir6lyi koron6t, hasrnfllta az \ 5. A tartomdnyok fr6slelelt 22m 39 6s Yqlt,-g Noba-hegv^et-Naphegyek,", 237m rgsrn vrii u2lipl6r6l veiiil, a h6t ke' 2e3' R6szletesen: '.0let irdsielei ts megtalslhat6k. "rlol Tovdbbi g. Smeltlng ryqflq o.n a glgentic,scglq ItfU '6szfetek, 222m 12. already been.lnltiate.d at Meroe [=Magyar :. Kdnav Ferenc mrirt sz6zadi keretkuta- 3l*l"llrl;ofl""t,!.ti'!#[:iii:Rlii# fft -ie!t,infi'ir"6eiiiitii,-tr,iliv' Egylpt_om-fa1 fhq center -of the larsorol. iron'smeltlng In' :i'l:uiio[-'iitdk: i6t6 " iaeiidti-"ketre-set dustry inafrica southbf the Mediterranean -,.]i'tienv"a--t-6uue,-trosv Nribla-Napf6ld coast, 196m 48' 25

8 eg'yiptomi kir6lycimeket 6s terveket sz6tt az anyaotszhgba val6 visszat6rcsre, a birodalom egys6gr6nek helyre6llit6s6ta. Bzt a gondolato! a? Am6n-papok nagy iryekezettel 6polt6k 6s heves vallasi propagand6jukkal a ttimegetcben is nepszertisitett6k. Ugyanigy gondolkodtak a nagyurak is, akik a menektilt kirdlyi csal6ddal kercszthhzass6gok r6v6n rokons6gba keriiltek. Az Egyiptomba val6 visszat6r6sre azonban csak mintew k6tsz6,z 6v mflva, ; K". e. 8. sz;,zad kiizep6n keriilt sor, amikor egy nribiai fejedelem, kartusa szerint a 'Szud6ni Kos-Ta ura' egyiptomi feles6ge r6v6n ig6nyt emelt a ffua6k tr6ni6ra 6s a bels6 zavarokkal kiizdd orszsgban ""na"y 6vre uralomra tudott jutni. Th6b6ban sz6kelt, a gyarmat vezet6- s6t peaig f.ifua bizti, aki Napat6ban az Am6n-papok ir6nyit6.sa szerint korm6nyzott. E,t"p"t"i ifiabb kir6ly nev6t sokf6lek6ppen hieroglifslt6k 6s val6sziniileg tofftot" rokonhangzhsfi cimmel is illett6k' Irisjeleit bettizhetjtik PIONkInak 6s PONKURnak, amit ts,mpont hi6nv6ban hangz6sithatunk Fiunk, Ap6nk, Feiiink esetleg Fdniik ir vagy m6s valaminek. B6,rhogy is 6lljon a aotog, Napata f6nd,ke, a k6zikiinyvek Piankhiia, apja hal6la ut6n katon6ival o6t-ngyiptomba sietett, elfoglalta Th6b6t (Kr' e' iiol er oft magdt tr"sy po*piu"t ngviptom kir5ly5v6 koron6ztalta. Miut6n eg6sz Egyiptom il.gftoaoft neki, a "Nr"'rbiai Kir6lys6g" egyid6re Nap"tatof a potot<ozi-tengerig 616 nagyhatalomms, lett. A th6baiak nagv csal6dds6ra azonban ^a;p6nl-rir, akit ezentril'ap6nk-m6r-am6n-ra' cimmel ir kartusa, nem maradt az'6si kirslyi vsrosban, ha19m visszat6rt Napitai" maga helvett nribiai alkir6lvt hagwa h6tua Th6bSban helvtart6nak.e A nribiai eredetii egyiptomi kir6lyok sz6m6t (3 vagy 5) 6s uralkodasuk sorrendj6t nem tudju-k pontosan meg6llapitani, mert az adatok egym6snak ellentmondanak. Deiigyelmiinkel nem is annyira akdz6fut1net vonja iiearu,hanem ink6bb uri-t1ny, hogy Piankhi (Ap6nk) kir6lvt tiibb kar- ;;;;-;0";rgy""ort' nevezi, tltuzve: os-ma-t-ar' os-m-a-t-ar 6s A-MA-D-AR-I UR (193m Vi frf sk; 193m VIII 144, 145)- Akit pedig Sabataka n6ven tartanat nyilv6n, annak neve az rir r6szleg hozn6ad6,s6val SZa-Ba-Ta-fa-RA, vagyis 'Sza6adok ura' (193m VI 133, 192). TudomSsunk van egy,ta-hoiia-tr'nevii nribiai eredetii egyiptomi kirdlyr6l is' aki uralkodasa v6ge iel6 t6rsuralkod6ul maga mell6 vette jiivendd ut6tlst'.am6n-tanitja urai' (222m 33 No 5; 193m VI 15s). Miut6n ez az ifjabb kir6ly beletanult mesters6g6be r5s Stvetle az utalmat (Kr. e ) 'Tanult Am6n' lett bel6le. A nribiai erecletti dinasztia uralma Egyiptom felett minteg:y sz6z 6vig, Kr. e. 750-t6l Kr. e. 663-ig tartott. A v6ge fel6 azonban ez az uralom m6r g. A ThdbSban sz6kel6 nfbiai.alkir6lyok kevered6sri dgynevezett."fekete magvarok" eqvik6nek, tal6n 6ppen-al'iitdisoniri,- arq- tibulat testes-iti meg, aki azonban igazib6l k666t okmenyt6runk sz. t-r. -;irtt 'm,iiaiiut< m6r nem mondhat6- feketenek' de 6ppen' [El"i:lntiiJiS'stinii sr"tini-'"i -i2 atkiratv, s6ssel feh6rnek sem. aki Kr. ri. 0so talan halt meg' az aria-kus 26

9 csak n6vleges volt 6s Kr. e. 671-ben ttibb 6vre megszakadt, amikor Esarhaddon asszfr kirdly megh6ditotta Egyiptomot. Eg7 nemznti felkel6s ugtan visszadllitotta a nribiai kirsly eryiptomi uralmdt, de Assurbanipdl Kr. e. 663-ban rijra megh6ditotta az orszsgot 6s ezznl a Th6b6t6l rsszakra eltertl6 Nilus-viilgyben a nfbiai uralomnak egyszer s mindenkorra v6ge lett. Egyiptom ezentril m6r szinte megszakit6s n6lkfll mindig idegen megsz6,ll5,s alatt 6llott z az asszirok uralma ut6n perzsa uralom kiivetkezett, a perzsa uralmat giiriig uralom vdltotta fel, azuthn pedig r6mai uralom jiitt. Erdemes megiegyezniink, hogy a nribiai eredetti egyiptomi kir6lyok 6lland6an a magyar tjntudat emel6s6n tdradoztak. Neviikhiiz f:dizddik a magyar mrilt kutat6s6nak el6mozdit6sa, a r6gi magyar nevek r5s szokdsok feftijitdsa, egy olyan szellemi mozgalom elindi' L4sa,6s p6rtolssa, amit nem egrsszen tal6,l6an "archaiz6l6" tiirekv6snek neveznekaz irodalomban. Enn6l sokkal tiibbr6l volt ott sz6: az egyiptomi magyar 6llameszme hiis6ges kdvet6s6r6l. A fekete magyarok k6pviselik Afrik6ban a magyar kultrir6t ezer 6ven 5t Tanult Am6n hal6la ut6n (Kr. e. 656) a Nilus dupla kanyariaban elhelyezked6 Fekete-Magyarorszfug 6let6ben rij korszak kezd6dtitt. Ezentril az anyaorszfuggal val6 rendszeres kapcsolatok fenntart{sa nem volt le' hets6ges, mdsr6szt a d6lkeleti szomsz6dsdgban egy rii nagyhatalom alakult ki, a vd,r$s-tengerre t6maszkod6 Axumi Kir5,lys6g. Ez a kir6lyssg olyasf6ie szerepet t<ezdett i tszani Nfibia-Magdri{nal szemben, mint ko' Egyiptom 6s az ikerorczdgot dflkelet-afrikai t6i6koz6d6sra k6ny' "6bb"tt szeritette. A v6,ltoz6,s azonban egyelflre nem 6rintette az orsz6g bels6 rendj6t, ott az iiriikliitt 6si kultrira, vallss 6s irds elemi erdvel tartotta az egyiptomi magyar 6letform6t. Egy6bk6nt Egyiptomb6l ezuthn is jiitt m6glaiami n6pi meger6sit6s kisebb-nagyobb menekiil$ csoportok form6- j6ban. A Napat6ban 6s MagTar-Otthonban letelepedett Am6n-papok is zaval' talanul bfi'ot O"tikbett tattottdk hiveiket, gondosan Spolva azt a hiedelmet, amely szerint Isten a papok sz6,i6val kiizvetiti a fiildieknek sz6l6 parancsait. A papok ezen a m6don a vil6gi dolgokba is hat6konyan be iudtak avatkozni,-amint ez a kfu6,lyv6laszt6sok alkalm6val i6l megfigyeihet6. A kir6lyjeliilteknek meg kellett jelenniiik Magyar-Otthon sz6khe- Iy6n, az Aranv Templomban, 9y istenszobor el6tt, amelynek fei6t 6s uafiat eg:r titkos helyrdl mozgatni lehetett. Amikor azt6n a papok kiratyjetofijl keriilt a szobor el6, a szobor hirtelen megelevenedett 6s karontoeta a jeliiltet. Flzt az "6gi" megnyilatkozflst az odaseregl6 papsag 6s ka]tonas1,g azonnal 6rtelmezte: ime, Isten az illet6t v6lasztotta ki :Otai tepvi*aoi{iit (192m 39 sk). Az ilyen besz6l6, int6, iizenfi 6s karonios6 szobrokon kereszhil a magdriai Am6n-papok a nekik nem tetsz6, 27

10 elaggott vagy kellemetlenked6 kir6lyt el is tudt6k tavolitani tr6ni5r6l. Isfun nev6ben megiizent6k neki, hogy m6r lej6rt az ideje 6s - v6gezzen iinmagrf,val! A kir6lyok babonas f6lelmiikben eleget is tettek az 697 int6snek. Iddvel azonban akadt ery ARQ-AMEN nevii bizony6ra '0reg Am6n' kir6ly - a giiriigtik Ergamenese aki ellenszegilt az isteni int6snek. Nem m6rgezte meg magdt, hanem - katondival berontott az Arany Templomba 6s az ott 16v6, hatalmukkal vissza6l6 papokat iisszekaszabolta. A kir6lw6lasztasi szertart6st ezuliln m6dositott6.k. A 16gr kultur6lis beidegezetts6g jutott kifejez6sre abban is, hogy Ntibi6ban 6s Magrf,ri6ban ragaszkodtak az egyiptomi lr6sm6dhoz s azt az of sz6g fennmarad6sa v6g6ig gyakorolt6k is. A kirdlyok nev6t kartusokba frt4k s az uralkod6 cimei kdzbtt mindv6gig szerepeltett6k a "K6t Egnptom ura" 6s "6se a Nap" kit6telt. A k6t kartusba irt n6v egyik6ben Sltal6ban az orszilg teriilet6t neveztlk meg:, a m6sikban viszont az orszhg f6n6p6t, mindegyik utrin odat6ve az'vra' r6szleget. Az els6 kartusiban gyakran l6tjuk ezt a cimetz'[jr-homok wa' (l6witva Honogrir, Hung6r; Okm6nyt6r 23), a m6sodikban pedig ezt: A-MA-Ta-RO-K URA, 'A Ma' gaarolc uroj (Okmdnffir 25). Amikor a dinaszti6t Napotthon (Napata) helyett a Magd,ri-Otthon (Makorita) szolgilltatta, az onnan ered6 elsti kir6ly ezt a jellemz6 eimet viselte: '0rdltdbm tw, Amdn, 6sluk6lc ura' (Okm6.nyt6r 26), mindig magyar nyelven. - Az a:rumi t6"j1koz6dds egyik kiivetkezm6nye abban mutatkozott meg, hory az egyiptomi szentird,s mell6 Kr. e. 230-t6l kezdve fokozatosan bevezett6k a vonalas vag;y rov$sirdst, amit a szakkiinyvek "Meroitic script" n6ven tartanak nyilv6n. Ebben az irdsban a mondatr6szek 6s gtakran a szavak is kettdsponttal vannak egym6st6l elv6lasztva s az irdsjelek sz6.- ma a rovssban szok{,sos huszoniit-harminc kiirtil mozog. Sok ilyen irsssal k6szitett okmdnyt taliitak a r6g6szek amib6l fejlett ir6sgyakorlatra kiivetkeztetnek. Ezeket a magyarhoni ir6sokat m6g nem fejtett6k meg; mintdjukat Okm6.nyt6runk 27. sz. alatt mutatjuk be. Abban is az rii politikai t6i6koz6dds iutott kifejez6sre, hogv a napatai kir6lyok az egyiptomi kirdlycimek mellett Kr. e. kb. 200-t6l a va- I6s6gos helyzetnek jobban megfelel6 rij clmeket is kezdtek haszn6lni. Ez,eket is k6t kartusba irt5,k s benniik egyebek ki5ziilt az orszitg egtre sivatagosod6 fdldjet juttatt6k kifejez6sre. Okrn6nyt6runkban a 28. sz. alatt kiiziilt iit nribiai maryar kirdlycimet igy olvassukz (1) 'Napatai, lcdptralc 2rra - Na,plcel,eti-Wugati s6mez6,nele urai; (2) 'Nwatai {trhonok ura - Nonlceteti,nezdnelt abashd'n (abesszin? haboshoni'?) wa'; (3) 'Napato{ rnaggo,r ndp ura - Napatai' mezdnelt (drth.'teheneltd a mez6, ami, a6ilett) taa,; (4) 'orhonolt urd Az iisszeszd,radt s0nalc u,ra'; (5) - 'Ase R6, Sztrutik sdtdt, m,int a iuh6, 'fir'. A 3. helyen olvasott cim szerepel az Okm$nytSr 30. sz. alatt bemutatott kirsly k6t kartusflban is. - Ismerjtik a Maryar-Otthonban sz6kel6 egyik-m6,sik kir6ly arck6p6t is. Az eryik k6pen (okm6nyt6r 29) a kir6ly D6l-Egyiptom kobrskkal 6kesttett korondj6t viseli, nyak6ban aranyl6ncon Am6n-isten k6pe l6thal,6. 28

11 Jobbj6ban kost, 6brinol6 jogart tart, balj6ban az egyiptomi kfltorszhg iogar6t, az oetort 6s a botot. Kirdlyi sz6ke (tr6nja) alatt iil 'A N6p 6se' (Anubis), ez a kus szilrmazdsra eml6keztetd fekete kutya, el6tte kisgyermekek k6p6ben az ut6dok. A kiivetkez6 k6pen (Okm6nyt6r 30) a maryar n6p MAATAR ur6t l6tjuk: k0t6ny6n madsr szerepel, er6sen kiteriesztett sz6rnnyal (MAAT), amelynek v6g6ben a kobra (AR) l6that6. A nribiai-mag6riai kir6lyk6pekkel kapssolatban egy mssik firyelemre m6lt6 mozzanat az, hogy az uralkod6 (kir6ly 6s kir6,lyn6) gyakorta kend6t visel a v6ll6n (Okm6nyt6r 31). Ez a rahadarab a jobb v6llat eltakarta, de a balt a mellel egyiitt az isteneknek j5,r6 tisztelet jel6iil szabadon hagyta. Francia 6s angol k6zikiinyvek el6addsa szerint a nfbiai 6s mag6riai kendds kir6lyokat a CANDACE cim illette meg ami a giirtigiik feliegyz6se szerint KANDAKEnek hangozhatntt (52m I96; 193m VIII 168; 222m 84 sk, ll.2). Az angol tud6sok nem tudt6k megdllapitani, mi lehet e cim 6rtelme. Ha nem vonjuk k6ts6gbe az 6 olvasdsuk helyess6g6t, akkor magyar nyelvtuddsunk alapj6n a Kandasz, Kandakf cimel a v6llon viselt kend6- vel hozhatjuk kapcsolatba, 'Kend6s' alakban hangz6sitva. Ez a ruhadarab a meleg 6giiv alatt v6delmet nyrijtott a legyek csip6se 6s a Nap heve ellen, de ewrtffial rangot is jelentett, hiszen rahdra csak az el6kel6 6s gazdag embereknek tellett.'o A kend6s cim eredet6nek 6s 6rtelmr6nek tiszt'626- s6val eg:y rijabb, fontos szerepben 6116 magyar sz6ra bukkantunk. A sz6 6s jelent6se ezfittal ktiliiniisen fontos, mert amikor Eur6p6ban a Duna' medencr5ben 616 r6gibb magyar tdrzsekhez Arp6d vez6r nlpfvel 6s a fekete magyarok sokas6gdvalbefirkezett, volt ktiziittiik egy f6ember, akit a I(ende cimmel illettek, arab feljegaz6sben K-N-D-H. Tudjuk 6s r6gebben rs tudtuk, hogy ez az et7;1:6pai Kende is kir6ly volt, de cim6nek eredeti 6rtelm6t nem tal6ltuk meg. A nubia-magiriai viszonyok vizsgf,jat{,b6l most kr6zenfekvdnek l6tszik hogy az Arpfld-korabeli Kendeh is 'Kend6s' kir6ly volt.ll Attekintve a fiiggetlenn6 lett Nribia-Magfuia p6,lyafut6s6t, bizonyosnak l6tszik, hogy a fekete mag;yarok az afrikai vil6gr6szen az osi maryar kultrir6t anyaorszdguk buk6sa ut6n m6g i6 ezet esztendeig fenntartottdk. Olyasf6le jelens6g zajlott le EgTiptom mawar gyarmatdn, mint amin6 az rijabb korban egyes spanyol 6s francia g:yarmatokon is lejdtsz6dott, ahol a hodit6k az fislakoss{,ggal keveredve, fi n6peket hoz,tak l6trg de kultrir6ban az anyaorszf,gt haryom6nyokat folytattdk. Amikor az afrikai Fe- J 10. Gandace... all the queens of Napata ve. Th6ba kus eredetii alkir{lya is fejkenana nrteioe-fore this title... Of the m'ean- d6t hordott, amelynek hdl6szerii sz6v6se inq of this title and lts origin, nothing is volt (Okmdnyt6r 321. knbwn, 222m Budge kdz6l k6! -olyan tlrtuil Qiim w No 2 6s- 112), amelybe-n-a 11. Az gu1-opai kenf,69 rlr?gv-ar lir6lvrpl fel' K-eN-D-E-r6szleq naqvon 16l olvashat6, de trin5en hallgatnak kr6nik5ink, Ugy l6tszik, az utena k6vetk6z6 iisslelek 6rtelm6t egye' az Arp6d-h6zi kfrilyqt alatt nem volt tan& l6re nem tudiuk kell6 biztons6ggal megsl- csos flrtatni a feket6k sorsdt. Dinasztlacse- Iaoitani- A kend6 Eqviotomban 'is a kirdlyl re van itt a hdtt6rben, amelynek sor6n nemruhatdr kell6kei kiiz-6 tartozott, de ott v6- csak a cfm visel6ie, hanem maga a cfm ls szonb6l k6szitett6k, 'nemes kenddnek' ne. eltunt. Mindenesetre a dolgot most (l szemvezt6k s a l6ra6 a fbicn hordta, kikem6nyft- pontb6l m6rlegelhetl0k. 29

12 kete Magyarorszdg befej ezte pil,lyafutasst a 6s mint kultrir-misszion6riusok elvitt6k a Afrika szsmos hely6re. n6p az risi foldrtil sz bl,radt civiliz itcia f6kly6 jat Stttet- Kik iirtikiilt6k az afrikai magyar kultfrdtl A kutatasok eddig el6rt eredm6nyei szerint Nribia 6s Mag6ria nt4pess6- ge az A.D szszad esem6nyei ut6n nagy csoportokban hagyta el az orszi,got 6s r6szben nyugat fel6 vonult el. Az errefel6 thvoz6k, tdbbs6gben bizonyilra nribiaiak, 6tkeltek a Szuddn sivatagos irv6n Kordofdnon 6s Darfriron 6s a CsSd-t6 kijrtili nedvesebb dombvid6ken - 6llapodtak meg. Ogy l6lszik, - nemcsak egyszerti tiirzsek vettek r6szt ebben a kiiltiizdsben, hanem a helyi fejedelem maga is errefel6 thvozott. A CsSd-t6 kiiriili n6- pek eml6kezet ben ugyanis mdig 6l a hag:yom6ny, hogy kiiz6jtik egykot kelet fel6l 6ri6sok (riri 6siik) 6rkeztek, akik csod6latos tudissal rendelkeztek 6s 6ket a magasabb kulttira vivm6nyaival megismertett6k (196m 59). Fekete magyarok Siit6t-Afrikhba 6tkez6s6r6l 6s Cs6d-t6 kijriili leteleped6s6r6l a vid6k fiildrajzi nevei is tanr"'rskodnak. Ezekben a nevekben a bev6ndorl6k kett6s n6pi jellege, magyar 6s kus volta vil6gosan ttikriiztidik. Vannak ugyanis itt olyan helynevek, amelyek az TJri vagy Magyari r6szleg:et foglaljs,k magukban 6s mdsok, amelyekben a Kus-r6szleg-figyelhetd At el6bbi csoportban emlithetiiik a Jebel-tlri, Ja-flri, Uri, Kang-Ori, ^"i. Abu-Uruq, Ztar, Mo-Ura, Abu-Matariq, Wadi Magr-rir r5s Monsro-Oro, Modra neveket, meg bizonydra az Arehai (Arkai), Baki, Turda 6s AbwZabad (Szabad) neveket is. A mdsodik csoportba tafinznak term6szetesen a Kussi, Kusri nevek 6s val6sziniileg a Cs6d-t6 neve is, amely a set(6t) n6vre vezethet6 vissza. A cs6d-t6t6l beljebb is megmararlt a n6pess6g keleti eredet6nek eml6ke. ott a Joruba n6p mondja ma- 9616l, hogy mai hely6re A.D s 900 k6z6tt valahonnan kelet fel6l jdve. Ezek a "j6 urak" (6,ri6k) nemzeti isteniiket 'rkezeti, Shangfnak nevezik 6s kos alakban Sbrdzolifl,k (196m 46,6I, 113, 141). A felsorolt adatok szerint teh6t a fekete magyarok kultur6lis iiriiks6g6b6l a kiiz6pafrikai n6gerek b6s6gesen r6szestiltek. A kusfiildi n6pess6g egy m6sik r6szlege, a mag6riai tiimeg, fiildrajzi kiivetkezt6ben a d6l fel6 vezet6' kiinnyebben jdrhat6 utat vslasztotta, ameme kereskedelmi kapcsolatai r6v6n is i6l ismerte a j6r6st-kel6st 6s amerre egyrittal fajtestv6rei segits6g6t is rem6lhette. Ezek a d6l fel6 elvonul6 magtar n6pr6szek a Nagytavak ktizels6g6ben 6llapodtak meg, magas hegyek kdziitt, K6nya 6s Tanganyika teriilet6n. Az Afrika-kutat6k errefel6 l6pten-nyomon a "kus mtivelts6g" nyomait fedezik fel 6s az illtalak bemutatott adatok kiizdtt tiibb esetben hat'fltozottan magyar mozzanatok 6szlelhetdk. Azt halliuk p6ld6ul, hogy a tengerparti iiakaszon a kiilt6k mflg a kiiz6pkorban is Mashairi (Magyari) n6tskat 30

13 szereztek 6s ezeket utobb irrisba is foglaltalq de m6,r swahili nyelven. )Iegakad a szemtink azon a hatalmas romv6roson is, amelyet a t6g6szek 1935-ben fedeztek fel, a Vikt6ria-t6t6l kelet fel4 f6hiton a tenger ir5- ny6ban, K6nya 6s Tanganyika hatarhegyei kiiziitt. Ezt a romvr{,rost Engaru-Kanak hivtrik es itt volt, az rirjakusok vagy fekete magyarok vasipari kiizpontja (196m 22,4,-235). Engaru-Ka a nubiai-magdriai sok Hungar-nevet id6zi eml6kezetiinkbe r5s pdrhuzamba 6,llithat6 a dr6lmezopot6- miai Ki-Engara nev6vel. Az afrikai Hungriria romjait L.S.B. Leaky szemrev6telezte eldsztir 6s megdllapit6sa szerint ott kiiriilbeliil 6,300 hhz maradv6nyai rejtlznek a ftild alatt, egy tsvolabbi viilgyben pedig tov6bbi 500. Ennek alapj6n Engaru-Ka lakoss6g6t harminc-negyvenezerre becstlte. A vsrost lak6 n6p szemfilyazonoss6gdt, virdgzil,sfi,nak 6s pusztulss6nak idej6t 6s ktiriilm6nyeit m6g nem tudt6k meg6llapitani. Annyi azonban bizonyosnak l6.tszik, hog"y itt is a "kus drtiks6g" egyik hatalmas darabj6val 6llunk szemben, amely idegen kiirnyezetben sokdig meglrizte eredeti vondsait. Lexikonokban azt olvassuh hogy K6nya 6s Tanganyika mai lakoss6ga fcik6nt nr6ger szirmazds:6, nyelve pedig bantu. Hozziiifuik azonban, h<tgy a lakoss6gban van egy jelent6s r6sz, amely fajilag nem n6ger, besz6de sem bantu, hanem valami m6.s emberfajta, amelynek n6pi eredete 6s nyelve rejt6lyes. E,zt az eliit6, kiiliinr4,ll6, rejt6lyes n6pess6get nilusi-hamita (Nilo-Hamitic) n6ven tartjbjr. nyilvdn 6s kiiz6jtik sorolj6k a Masai n6- pet, a Nddi, Kipsigi, Tutsi, Turkana 6s szilznhl is tiibb m6s tijrzset. Ennek a nilusi-hamita vagy nilusi-6ria embercsoportnak eredete 6s nyelve tal6n nem is olyan rejt6lyes, ha ismerjflk a fekete magyarok sors5t." Az egykori Kusftild - Nribia 6s Mag6ria - mawaxjainak szfltdradilsdt' vizsg6lva, felmeriilhet az a k6rd6s, vajon nem mentek-e egyes ttirzsek, vagy nagyobb csald,dok keleti irdnyba is, az Axumi Kir6lys6g tertilet6re s onnan egy papi vagy fejedelmi csoport 6s kis6rete nem jutott-e el valahogyan a Duna-vid6ki Magyarorszdgba? Ebben az eur6pai Magyarorsz6gban ugyanis tdbb olyan mozzanal,ot ismeriink, amelynek p5ti6't esakis a Nilus viilgy6ben 6lt 6rja-kus kevered6sii fekete magyarokn6l tal6ljuk meg. Ezek kiiziitt a mozzanal,ok ktiziitt emlitiiik a Kendds kir6lycimet, a l{orka nevet, a kos-fejben v6gz6d6 fokos haszn6,lat6t, a fe' kete magyarok elnevez6st, a j6l v6szet't munka ut6ni nagy ev6s-iv6st (61- dom6st) 6s m6g egyp6r m6s apr6s6got. Az ilyenfajta adatok annsl inkdbb gondolkod6.sra k6sztetnek benniinket, mert nemzeti kr6nik6,ink az 6shaz5-16l sz6lva, emlit6st tesznek Nribi6r6l, sz6lnak p6rduer6l (a fekete kusok {.2. A kus tdrt6nelem 6s n'praiz nagy tu- to the Barabara (?!) stock... The ethnic c6sa, prof. Budge nem ad ienimi li6zz-el.- affinities of the Nubian Barabara are unioohitri fitmutatzst arra n1zve, hosy kik known, and their language, which is still voftak 6s miv6 lettek a kusok, vaqy milyen spoken, has not been satisfactorily assignnvelven besz6ltek. A k6rd6sr6l -'egyetlen ed to any known group of tongues; lt ls in eivszer nvilatkozik. amikor fqv sz6l: By race no way connected with either the Berber tht peopl-e of this countrv-ikush)... be- (Hamitic) or Semitic idoms, l93m Vl long6d, 'as they still do foi the most part, 185 sk. 31

14 egyik n6pi szimb6lumsr6l), sok-sok aranyr6l, a Viiriis-tenger ment6n tett 6tr6l, aa Akabai-iibiiln{l l6vd Evilath v6rosr6l 6s ery6b soha figyelemle nem m6ltatott mozzanatolrc6l. A felcete magyarok probl6mdia 6s 6ltal6' ban a kus'magyar kevered6s a legsiirg6sebben megvizsg6land6 tudom6- nyos probl6m6ink egyike. A Nilus-vOlgyi magyarok Afrik6ban szetosztott szellemi iiriiksdg6bdl csak ery-k6t mozaanatot emeltiink ki, hiszen a k6rd6snek ez a r&ze, b6r szerves tafi.oz6;ka a maryar $stiirt6netnek, annak m6gis csak mell6ksga. De amit bemutattunk, alfi&stmasztia az itiabb Afrika-kutat6k legl6nyegesebb megsllaplt6sflt, amely szerint a kus civitiz6ci6 f6benj6,r6an befoly6- solta Kiiz6p- 6s D6lkelet-Afrika miivel6d6si 6s technol6giai feil6d6s6t. Ez6rt "nem tfilzfus azt illlitani, hogy a kontinent6lis Afrika nagy r6sz6nek tiirt6nete elvfllaszthatatlan Kusoisz6,,e tiirt6net6tdl."'s Amde az is igaz, amit nem g:fdziink rljra 6s ism6telten hangsrllyozni, hogy az afrikai n6gerelimek ataa-ott els6 magas kultrira "made in lfungary" volf a Nflus-vitlgTi esoddlatos magyar haza alkot{tsa. Hog:y pedig milyen magasan 6,Jlt az afrikaiak a nekik kultrir6t hoz6 mag12r, azt' ragyog6an igazolia, hogy 6k az istent sok helyen ma is emel a sz6val fejezik ki: Mak6r (70m II i85). Fekete Afrika a magyaroknak mindez6ft hi'lfua van kiitelezve. Jegyzet az t$abb Afrika.kutatdsok f6bb ir6nyair6l,,mintegy hatvan esztenrl6vel ezelfitt tiirt6nt, lria az egj Ik mai AfrifltutatO, hogy ery mag:yar ember, aki belga - szolg6latban 6llt, an erdds Kong6 - egpti tiszffus6.n iilve, iegyzeteket irogatott. A helyet 6s iddt tekintve ez a maryar, n6vszerint Torday Emil, szokatlan tipusf ember 6s szokatlan eur6pai volt. Amit 6 keresett, nem gumi, nem elef6nt-csont 6s nem is rabszolga volt, hanem r6gi id6trre vonatkoz6 tiirt6neti adatok." Basil Davidson szavai ezek, aki kiinwe (196m) nyits,ny{ban lry h6dol est el$ttiink ismeretlen maglfar m6rndk eml6k6nek. Torday Emil haz$,nffiia bizoryfura uryanaz$rt kezdett jegtezgetni, mint ami$rt Tibet vid6k6n K6- rdsi (isoma S-6,ntlor is. Maglyar szive 6s fiile nem haqy+a nyugodni, mikdzben a Kong6 vi,ilek$n a Kassai nevfi foly6n, majd a Sank-Uru foly6n hai6- zott fiilfel6 6s eldrkezett a Bushong6 n6phez.ltt 6iszak6'kon 5,t hallgatta a helybeli mond6kat 6s az dregemberek eml6kezet6ben 616 tiirt6netet. Ifov6 lettek iegqete1 nem tutliulq tartalmukr6l sincs 6rtesiil6stink. Csak annyit l.?,,'j",i,"(,lt",lll"l"?i"1r'$t #3i"'"L11il feo'llg "F:{xjii}xq'li':ff-s-i!:'-+ lii,"i ': iid"5i'i#'sirlln"iiseiit, Outa_.e to the Afrlba. is no-exasseration in sav- -.Th-ere ;."dilrt'li ;iid ;;'Aa 6i-dlvifzins ideas. and ins that the history.of -much of continental YJIti'"-:ir"tlrJr-iriti,uir;ui;u;ii'"ol-ioniilen- Airica is inseparable from. the.history.o! iai'afrii:i to tne i,esi--dirc-6ouitr..-..tlt" Kush. hdrbm id6zet helve: 196m 43' 29 -A ir?'edt-icf transmitters of Egvptian be.liefs, 6s 46. ideas. and materlal Inventions would not 32

15 ov,ott meg vere kapcsolatban a kr6nika, hogr ery a{f,lit0nosen megutttte ftil6t. A Bushong6 n6p kird,lyj "gievzi sierepl6..kilencvenhatodik uralkod6 6let6ben, a kiralyokat visszaiel6 men6 rendben sorolva' egy d6lben a Nap *rs;;t;ifigitani Os rovia id6re siit6ts6g borult a fdldre' Torday EmiI ebtxil-ii uautiot meg tudta 6llapitani, logv- " k6rdtues ki' r6ly 1680-ban orarxoaott, *"* tnltt ;;;;b"" m5'rcius 13-6'n Bushongd felett teljes napfogyatkoz* noft:.fjztilc. a Kong6-vid6k tiirt6netir6's6ban az els6 hitelesen megs'llapitott d6tum-' amito" t jelenlegi' n6p' amelynek eml6kezet6b en az esem6nv megmaradt '-ii' mai fr.etyfn Jakott' Tordayt ma az afrikai tti"rijeffiomaivot rittiir6j6nek tekintik 6s nev6t arany- -tlitir.r.j irt6k fel az Afrika-kutat6k n6vjegvz6k&e' ^ -, Erdemes honfit6rsunk lelem6nyes "ii"il-oi" az Afrika-tudomS'nvok nagy l6p6ssel haladtak el6re, mert " gyi'^u!'o]<.fel^szafadulss6'val meg6- I6nkiilt az 6rdekl6dr5s a herybeli n6pek ;;ili;ir6nt. Az elmfilt tiz 6v sor6n' 1960_19?0, sok egyetemen l6tesitgg5--^o.iiil,"+ansz6ket- es txivitettek ki r6gibb emr.u-irrti"ll"-r."t, tov6bbl rij foly6iratokat inditottak 6s kiinvvt6rnyi munkst t"ttzi"l'o'ia' Az atritai ieie'"et is sok rii meg- $-9*1"'tt"n 6llapit6st tett. UJ'mar-liroryoffiak veszik p6ld5,ul, hogv ezen a nagy kontinensen u, lct*ittio eu tota" es6s ko;szak l6ter'e*t 6s "rliii "eiy azok egybeestek Eur6pa n6gy icgr."r*"r.auzt. lu es-{s neri6dusokban a Nilus 6,rad6sai mintegy n6gt m6terr"i **g*"tb vizsll6st eredm6nyez- 1#li9u 'az es6sz konti- tek, mint jelenlqg 6s igv a termel6sr"e ;il;h" nensen nagyobbatc ;t"k NribiS'ban iat: Kt:,"' is teh6ncsord6.k legelhettek, de ugyanott amikorunkban avizet horct6 mag6- ft-t'--gvezredben n1'os szam6r is alig tal6'l mag^6'nuft A sivatagi F6f "ttti"ufot- - a Szahata - kialakutssa es a fiitd fokozatos'k irii""ai* uu.ot:u Afrika igazi drdmd,j6,t, u t utuilj* t".-9 -r;i"a"a*ia* inctit6 ok6"t,.- 6llapitj6k meg' Eg:y tov6bbi ereamenvt6nt esjre ffi"" i"": ed az-afrika-kutat6kkozt az a n6zet, u*"rv"ir"iilt';; -";6"". 6;;- *piens) ki3t3t<ulasa Kelet-Afrik6ban tiirt6nt orl ru"g*i'ika teriilet6n' vallisk azonban, hoga ennek *'"ti{iii6sembernei ""-""-tit"-"at ""i;;;k6"y, fiirt6netileg 6szlelhet<i lesz6rmaz6i", uu6ii^et^"il.auur, *i"j""l"1ed9s- 616, n6p bev6ndorl6' Az elsri bev6nd*,u ijil?"i.#-i;i ;;u, ;mltvnetr t9g,rcsiln nvomait Khartum kiirny6k6n 6J'Ti*fof.titOf-,tu*-'*"t# i*l6ll6tk mes s Kr' e' kiiriilbeliil b000-"u t"sar. ro*i."t.- rtl"ca[apiiasailr -ia,lf.to1 szerilt * e' 5"' IV' '6vezredet megel6 26, igynevezett _predf#ittf."t szhtmaz6 egviptomi koponyaknrr. r.o"-i;,rujiil egyharmua rz*ru i"r.inthet6 a fekete b6rii emberiajta testi *""uaiiriyarui. pr"f. ".OlA m"ii emberek azonban - mond- :6kbizonyo*oyo*utckkal-o.*."-''cg"rkateg6riSbatafi'oztak,hanem r. kr'rs katego"iau""t"'ft"toft51leryid6ben' vagt szo-r-osar az 6 nyomukban i'keztek rreret teior,'*a-rj1. ";b;;fi" k6pvisel6i, akiket a tudomsnv :':gebben nu*i#"ta1:"-if"et"" lt# nvilv6n' tle akiket riiabban n6pneveiken.ru,tpjt"ittet' bzet< u-ftu*itift voltak azok' akik a Nilus vtilg1'6t megszautait"c*^littk"t ; 5f"5fift"- ir6k n6pi nevtikiin Mazori' az e5.iptomi t"fi.#rer.f.''iil;h";i Z. fr,f"gr"f n6ven emlesetnek s akik leszhr- 33

16 maz6i mi vagyunk, magyarok. 0k szervezt6k meg nemcsak Egyiptomot' hanem Mezopotimiilt, K6,na6"nt 6s Sziri6,t, hanem val6szintileg tciltik eredt az Indus-viilgyi kultrira is. Az fijabb Afrika-kutat6sok benniinket ktizelebbrdl 6rintd nagy el'edm6nye a kusfiildi Mag6ria (MeroE) v6ros romjainak koriilhat6rol6.sa. A romok szilmbav6tele 1958-ban tiirt6nt meg 6s annak sor6n tiibb mint k$tszdz lel6helyet irtak ijssze. Ma ez a leggazdagabb, eddig m6g lii tiern akndzott r6g6szeti komplexum eg6sz AfrikSban, Ki-Engar6val egyiitt. M6r eddig felfedeztek itt egy nagyobb kiterjed6sri templomot, eg;' csom6 rovssir6sos eml6ket, rengeteg kos-szobrot 6s azt' is megtudt6k, hogl' Mag6ri6ban is nagymr5retri bronz- 6s vasipar mfikiiddtt. Tov6bbi siker: Magyar-Otthont6l (Merod) mintegy harminc kilom6terre, ma mar a sivatag 6ltal teljesen elboritott teriileten, egy m6sik v6ros romjaira is bukkantak, amelynek nev6t angolosan Musawarat alakban irj6t 6t. Aho' gyan a hieroglifslt szavakat az idegenek ker6kbetdrik, e 16v mdssalhangz6inak helyes hangz6sithsa a magyar k,ulcs szerint Ma-S-ll-AR-TA' 'Magyar Ta', azaz Magyar Fijld lenne. A r6g6szek n'6zete szerint en'ideig innen kormdnyoztilk az eg6sz Kusfiildet. Ezekkel a r6g6szeti leltihei:-ekliel kapcsolatban magyar szempontb6l sok k6rd6s mertilhet fel, de azokra valaszt adni nem tudunk. Az rijabb Afrika-kutat6soknak k6ts6gtelen sok sikere mellett l'ar'r egy Srnyoldaluk is. A kutat6k a feh6r ember minden afrikai teljesitm r:1'6ve} szemben bizonyos fokri tiirelmetlens6get tanusitanak, igyekeznek azokat Iekicsinyelni 6s 6rdemtelenn6 tenni, m6sr6szt viszont hajlamosak minden alkot6st afrikai tal6lminynak min6siteni. Szerintiik a feh6r emberek nem alkottak semmi nagyot, csak 6ppen felfirijdk a dolgokat, "feh6r' iiltizi6kat" teremtve. Ha a feh6rek Afrika sz6lein meg is alkottdk az elscj magas kultrirst, - mondj6k - az nem az ci fajtabeli kir'5l6bbs5.guknah.iele, mert hiszen ha a n6gerek Kiiz6p-Afrika helyett tijrt6netesen E""zak- Afrik6ban vag:y a Nilus viilg3r6ben lahtak volna, 6k ugyanolyan j61 - vagt ugyanolyan rosszul (!) - meg6pitett6k, volna az els6 maga.s lflrltfir6t. Az ilyenfajta polemikus elmefuttat6soknak term6szetesetr semmi kiiziik sincs a tiirt6nettudomdnyhoz, mert annak nem az a feladata, hogy leirja 6s tanitsa ami nem tdrt6nt meg, hanem az, hogy leirja 6s tanitsa ami val6ban megtdrt6nt. Az is meglep6, hogy a kusokat minclig mint tisztdra afrikai n6pet szerepeltetik, akik minden alkotssa afriha.i gvtikerii.'n Mi el6gg6 beigazoltuk, hogy a kusok a magya,rok tanitvdnlai es sorst6rsai voltak, akik id6k mriltin egym6ssal egybefon6dtak 6s fekete magyarokk5 lettek. Ehhez mos hozzdtehetjiik, hogy nem talsltunk az Afrit<a-t<utatOk tiirt6neti munk6iloan semmi olyan helyt6ils mee6llapitdst. ami arra inditott volna benni.inket, hogy ezen alapt6teliinkrjn m'5dositsu1k. 14. Eov-k6t iellemz6 id6zet: Yet every one guessrvork, and for-the most-part.it was "i'tti,"rl''ritii,j;;;;i;-;;j phenomena is 'qrrite rrnsrounded. A hamita felsobb'enduil;";;;";ti;-;;;;;a-i" h;vei had a purelv d6qr6l sz6l6. elm6let feh6r ill(zi6'. arrit leq- [iihn"'b-,:iil'i. A"nii; tetreret< a{rikai'teljd- iobb min6l h.amarabb eltemetni: burvino it lli,i,ii,rve'ioi"iioi'i6'6l" iiiati,- ait that w'as bs iust another white illusion, 1e6m e'l1. 34

A MAGYAR vv szvnrsg HIVATALOS LAPJA nelllt ^Z Ú csapat n rvetkrz nayvnn? T Kertai Gyula elnok Kovcs Tams technikai igazgat Kovcs Edit f utnp tls igazgato titkr s segtcik... FELNOTT KEKET Szccs Bertalan

Részletesebben

Plotinus Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Holding Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Időközi vezetősgi beszmol 2014 Q3 (2014 július 1.- szeptember 30.) Kszült: 2014/10/03 Vezetősgi jelents A Plotinus Holding Nyrt. jelentsben a 2014 harmadik

Részletesebben

ffitw sikeress6 Debrecent! Tegytik egytitt Bringing it all together Gazdasdgi 6s m6rnciki pozici6k pslyakezd6t6l a vezet6i szintig I Debrecenben

ffitw sikeress6 Debrecent! Tegytik egytitt Bringing it all together Gazdasdgi 6s m6rnciki pozici6k pslyakezd6t6l a vezet6i szintig I Debrecenben ffitw Bringing it all together Tegytik egytitt sikeress6 Debrecent! Gazdasdgi 6s m6rnciki pozici6k pslyakezd6t6l a vezet6i szintig I Debrecenben A BT Global Services a vil6g egyik legnagyobb 6s legsikeresebb

Részletesebben

Plotinus Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Holding Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Időközi vezetősgi beszmoló 2014 Q1 (2014 janur 1.- mrcius 31.) Kszült: 2014/04/03 Vezetősgi jelents A Plotinus Holding Nyrt. jelentsben a 2014 első negyedvi

Részletesebben

Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ú ú ő ő ő ő Ú ű ő ő Á ő ő Ő Á Á ő ő ő ű ő ő ő ő ő ú ú ú ő ő ő ő ű ő ő ő Ö ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő Á Ő Á Ő Á Á Ú ú ő ő ő ő ő ő Á Á Á Á ő Ö ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2010. április 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2010. április 14-i ülésére Baranya Megyei Önkormnyzat Közgyűlse Gazdasgi s Foglalkoztatsi Bizottsgnak Elnöke Szm: 19-3/2010 Mellklet: 1 db ELŐTERJESZTÉS a Baranya Megyei Önkormnyzat Közgyűlsnek Gazdasgi s Foglalkoztatsi Bizottsga

Részletesebben

Ö Í Ö í í í Ö Ü í í ktildtek egy rszletesebbet, azonban maradktalanul ez Sem megfelel brjuttatst, de sajnos az ennyl mivel van id sebb, s rgen itt dolgo letkort l, s szolg ati id t l fiigg, ezenvltoztatni

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Időközi vezetősgi beszmoló 2013Q1 (2013 janur 1.- mrcius 31.) Kszült: 2013/04/05 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. jelentsben az első

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Időközi vezetősgi beszmoló 2012 Q3 (2012.július 1.-szeptember 30.) Kszült: 2012/10/05 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. jelentsben a harmadik

Részletesebben

í Ö í Í Ö í í í Í í Ö Muroryl Krjzsg 7./ onkormrylzata Muroryl Frjldv ri utca ]. Murony Kiizsg onkorm nyzutdnak 2013. vi kiiltsgvetse Fekete Ferenc Zoltn polgrmester: Az e oz testíileti tilsen azrt nem

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

ö ö í í ö ö ö í í ü ö ö Ö ö ö ö ö ö í ö ö ö Ö ú í ú í í í í ú ú Ó ú ü í í ö ö ű ű ö ö í ö ű í í ö ü ö ö í í í ö ö ö í ú ö ö ö ü ö ö í í í ü ö ü ö ö ü ü ú ö ö ö ö ö ö ö í ö ö ö ö ö ö ö Ő ö ü ö ö ö ö í ü

Részletesebben

Ö Ó Í Á Í Á ö Ú Á É ö ő ö ö ú ú í ö ö ö ő ü ö í ö ő ü ö ő ü ö ő í ö ő ő ő ú ö ö ú ö í í í ő ú ű í ö ű ű í ő ő ő ő Ö Ö Ó Ő Ö Ö Ü Ö Ö Ö Ö Ö Ú Ö Ö Ö Ö É ú Ú Ö Ö Ö ö ú Ö ö ö í ö í ö í ö ű í Ö Ó Ú ö ú Ú ű ö

Részletesebben

a tartalomhrfl alfajok teny6szt6se te16n

a tartalomhrfl alfajok teny6szt6se te16n a tartalomhrfl Az id6n unnepli tizedik szrilet6snapj5t a Miskolc V6rosi Vadaspark tigrise, 26n6, aki kalandos k6rulm6nyek k6z6tt kerult a budai R6zsadombr6l a borsodi megyesz6khely 6llatkertj6be. Az EAZA

Részletesebben

rprimeaudit kdnyvv izsgf l6, ad6taniicsad6 ds pdnzugy i korlitolt felel6ssdgri t6rsasiig Fii ggetlen kiinywizsg6l6i j elent6s A Miskolc Holding Onkorminyzati Vagronkezel6 Zflrtkiirffen Miiktid6 Reszv6ny&irsasig

Részletesebben

Á Í Á ű ú ú ú ú ű ü Ó Ü ű Ü ű Ü Ó Í Ü ú Ü Ü ű Ö Ü Ó ú ü Ü Á Ó Ó Ó Á Á Ó ú Í ú Ú ü Ó ü ú Ü Ó Ü Í ü Ó Ó Á Ó Ó Ü ú Ü Ü ü Ü Á Ü ű ü ú Ü ü Ó Ü ü ü Ü Ü ú Ó Ü ú Ü ü Ó ű ű Ü ű ű Ü ú ú ú ü Ü Ö ú ű ü Ü ü ü ű Í ú

Részletesebben

Á ő ó ö ü ű í Ú í ó ü ú í ó É ő ó ó í ő ú ő ó ó ő í ő Á ó ö ő í ő ó í ó ö ö ő ő í ő ó ő ő ó ö ö í ó í ó í ü ö ű ő ő ő í ö ő ő ő ö ő í í ó í ő ü ű í ő ő ö ő ú í í ő ó ő ő ö í ő ő ő ó ő ö ő ő ó Á ü ű í í

Részletesebben

ó ü ĺ ó Ĺ ő ľ ó í í í ľ ź ő ó ĺľ ő ö ö ö ö í ľ ő ę ö ö ó ő ľ ů ü ĺ ĺ ű ó ó ü ĺ ö ü í í í í ő ü Í ľ ó ó ő ő ý í ď ľ ł ł ö ő ű ö ő ź ö ĺ ő ö ťĺ ő Ĺ ő ĺ ő ń ő ö í ę ü ó ť ű ő ő ú ő ü ó ę ü ó ő ĺ ú ő ľ ő ö

Részletesebben

é ó ő Ü Ű ő Á Ü é é ó ü Ö é é é ü é é ő ó ó ó é é é é ó é ó é é é é é é é Á ü é é é é é é Á Í é ó ó é é é é ő é é é é é é é ó é é é é é ű é é ú é ő é ó ó ő ő é é é ó é é é é é ű é ó ü é é é é é ű é ű é

Részletesebben

í ű í í ó í ö ú ó í ó ü ö í í í ó í ó í í í í ö ö ó ó ó í í ó í í ó í ö ó ó ö í ö ú í ö ó ó ö ö ú í ú ú í í ú í í í ö ö ö í ó ö ö ó ö ö ü ö í í ó ü í ü ó í ó ü ö ö Ü ú ö í í í ö ü ö í í ú í ó ö ö ö ó í

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ ľ ő ü ü ö ľő ő ľ ó ő ő ü ľ ő ú ö ő ő ő ő ő ö ó ź ő ľ ő ö ľ ę ő ó ľ ó ó ľ ó őö ľ ľ ő ę ź ú ő ő ó ľ ľ ľ ľ ö ń ő ő ź ľ ű ź ú ü ľ ę ó ő ę ľ ľ ö ľ ő ü ö ľ ö ú ľ ő ő ó ľ ü ę ő ű ľ ľ ő ő ľ ű ľ ú ó ľ

Részletesebben

ö ö í Í É ö ö í ö ö ö É É í ű ü ű í ö ö ü í ö í í ö ö ö í ű í ö ö ö ö Ó ö Í ö ö í ö ö ö ö í ö ö ö ü ö í í ü ö í ö ü ö ö ö ö ö í ö ö Ö ö ö ö í ö ö ö ö ö Á É Á Í Á ö ö í ö ö í í í ö ö ü ö í í í í ö í ö ö

Részletesebben

m ffi ffffl], [T-[], n

m ffi ffffl], [T-[], n A kett6s kijnywitelt vezet6 egy6b szervezet egyszer0sitett beszamol6ja 6s kdzhasznlsagi metl6ktete 2014 I PK'142 Reg 16" T6rs6gfejlosztesi Kiizhaszn! 1.2, Sz6khely 1.3. Beisgyz6 hate.ozat szema: 1.,1.

Részletesebben

rg. s '{} t!" lolo 1,* cdr 25.G.21.58512009. Pest Bud egyei Bfr6s6g pest Erkezetr: 2010 }, Aj. 03

rg. s '{} t! lolo 1,* cdr 25.G.21.58512009. Pest Bud egyei Bfr6s6g pest Erkezetr: 2010 }, Aj. 03 t!" lolo 1,* {} 25.G.21.58512009. Pest Bud I,EST llegyet riittos.,ic lotrrrrr, l\u/irx.,q:rr:i\i l:olli irtr,. egyei Bfr6s6g pest Erkezetr: 2010 }, Aj. 03 Postan. kijz!rllen hci\diis. gyii ili;l.1drlh(ll

Részletesebben

Ő Á Á Á Ó ó ő í ó í ó ó ö ó ó Ö ö í ü ü ú ö ő ó ú ű ö í ű í ú í ó ó ű ö ü í ű ö ű ü í ő ő í ö ü ű ö ó ó ő ü ó í ó ö ó ó ü ű ö ő ö ö ö ö ő ö ó ó ú í ő ő ű í ü ó ö ó ö ü ú ü ö ü í ó ó ó ö ó í ű ó ó í í ó

Részletesebben

Népirtó nátriumhiány és káliumtúladagolás. (Megbízás nélküli ügyvitel keretében közérdekű kárelhárítás, lásd Ptk.)

Népirtó nátriumhiány és káliumtúladagolás. (Megbízás nélküli ügyvitel keretében közérdekű kárelhárítás, lásd Ptk.) Ügykd: nepirtonatriumhianyeskaliumtuladagolas140606 Npirt ntriumhiny s kliumtúladagols (Megbzs nlküli ügyvitel keretben közrdekű krelhrts, lsd Ptk.) NOBEL-DJAS MELLKVESEKREG KUTATK LETTANI KSRLETEI IS

Részletesebben

Á Á ő ű ű í Ú í ó ü ú í ő ó ő Á ő ó ó ő í ő Á ó Á Á Ó É ö ő í ő í ó í ó ö ő ö í ó í ó ő í ü ö ü ő íő ó í ő ó í ó ö ö ő ő í í ö ő ő ő ö ő í íí ó ő ü ű í ó í ő ö ő ú í ő ó ő ő ö í ő ö ő ő ő ö ő ő ó ü ű í

Részletesebben

Plotinus Holding Nyil. nosan Mfik6d6 R6szv6nyt6rsas6g. ld5kiizi vezet6s6gii. mol6. 201sQl. K6sztilt: z0t1lo4l09

Plotinus Holding Nyil. nosan Mfik6d6 R6szv6nyt6rsas6g. ld5kiizi vezet6s6gii. mol6. 201sQl. K6sztilt: z0t1lo4l09 Plotinus Holding Nyil nosan Mfik6d6 R6szv6nyt6rsas6g ld5kiizi vezet6s6gii mol6 201sQl K6sztilt: z0t1lo4l09 Vezet6s6gi jelent6s A Plotinus Holding Nyrt. jelent6s6ben a 2015-tis els6 negyeddv folyamatair6l

Részletesebben

ő ü ó Ö ő ź ü ę ő ľ ő ľ ő ő í É ĺ ĺ ľ ü ó ľ ľ ľ ľĺ ó í ľ ľ ó í ĺ ő ő ő í Ü í ó í ü ő ľ ü ľ ö ĺ ó ö í ľ ü ő ő ű ź Ę ö ö ó ó í ó ó ĺź ó ť ĺź ó ö ö ü ö ü í ó í ő ź ű ź ú ö ö ó í ł ó ö ü í í ł ą í ó ł ö ü

Részletesebben

ú ľ ź ő ü ü ó ő ę ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ľ ü ľ ü ú Ö ő ü ľ óľ ő ü ő ü ź ľ ľ Ę ő ľ Ü Ö Á ĺ ľ ő ő ľ ő ö ö í ľ ő ö ó ó ó ú ö í ő ó ő ó í ó ľ ő ő ú ő ű ó ľ ő ö ő ľő Ú ę í őľ ö ö ľ ő í ő ü ę ó Ź

Részletesebben

ľ ľĺ ó ü ý í ź ó í ľ ĺ Í í ę É ź đ ü ý ľ ę ö ź ó ä í ó í ó ü ľ ĺ í ó í í ó ö í ö ú ö ó ę ó ĺ ö ü ó ĺ ľ ľ ó í í ó ĺ í ę ó í ö ú đ í ö ó Ĺ ę ý ű ö ĺ ä ź ľ ľ ó ü ę ľ Ĺ ö ü đó í ĺ ó ĺ í ó ź öľ ĺ ę ü ó ü ý

Részletesebben

ú Ő Ö Ő Ü Ő Ú ú Ú Ú ű Ő ű Ú Ú Ű Ő Ú Ú Ü ú ú ú Ú ú Ú Ó ú ú Ó Ó Ü Ó Ü ú ű ú ű Ó ű ű ű ú ú ű Ö Ö ű Ö Ö Ö Ü Ü Ö ú ú ű ű ű ú ú ű ú ű ú ú ű ú Ú ű ű ú ú Ó Ü Ü Ü ű ű ú ú ú ú ú ú Ő Ö ú ű ű Ö ú ú ú ű ű ű ú ú ú ú

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Ü ü í ú í í í ü ü í ú í í ú í ü í í í í í í É í Ü ü í ü í í í í í í í í í í í ü í ü ü í í ü í Í í ü í í ü í í ü í ü í ü í í í ü ü í í í É ü í ü ü í ü ú ü í í í ü í í í ü ü í í É ú í í í Í

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

ű ó ó ó ü ü ó ó Ö ó ó Ü Ő ő Ú Á ó Á ő ő ó Á Á Ü Ö Ö ó Ö Ö ó Á ó ó Á Á Á ó Á Á ó Á Ú Á Ú Á ó Á Á ő e e, q ( e 0 ts!, l, e { 6 n rl 8 ó {! G ü,, r, r\. 9 l! 6, t\

Részletesebben

ú ľ ú ľ ľ ľ ľ ľ ľ ľ ľ ó ö ľ í íí Á ľ ó ű ů ú ľ ó ł ó ú ö ó ó ą ľ ú ĺ ľ řř łäłí ľ ł ö ľ ó ę ó í í ľ ó ľ ó ó í ľ ľ ę ę ö Í ü í í ę ó í í ľ ü ľ í í ľ ó í ľ ľ ľű ľ í ű ö ľ ę ó í Ż ź ľ í ű ö ĺ ę ľ ó ó ú ú Ż

Részletesebben

í ó É Ö ú í ó í ó ó ó ó ü ó ü Ö Ö Ö ó ó í ó Ú í ü í ú ú Ö ú ó ü ó í ó í ó ű ó í ű ó ó ü ó í í í ó í ú ü í ü í ü ó ó ü ü ú ó ó ó ü ó ó í í ü í ó í ó í í ó í ó í í ó ú í ó í ó ú ó í í ü ó ó ú ó ü ó í ó ó

Részletesebben

É Ö Á É Ü É Í Í Ö Á É Á Ö Ú Í Ö Ö Ö Ö Á Í Í Í Ű Á Ö Á Í Í ú É ú Í É Á Í Í Í Ü Í Í ü ő ő ö ó ö ö ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ú ő É Í Í Í Í ú Á Í Ö Á ú Á Í A szolglatvezeto _ a megllapodst felmondssal, rsban

Részletesebben

EEEE_EE_tTE. F;;--_-l l---_-l EEEEEEEE-E_EE. l-lffsfl-m-m. m m f.i-'t.i'el tlzt o I o fal t ffi ffirffi/ftr;trital. rirsy6v: Hq-+l.

EEEE_EE_tTE. F;;--_-l l---_-l EEEEEEEE-E_EE. l-lffsfl-m-m. m m f.i-'t.i'el tlzt o I o fal t ffi ffirffi/ftr;trital. rirsy6v: Hq-+l. A kett6s ktinywitelt vezet6 egy6b szervezet I egyszeriisftett beszfmoloja es ktizhasznrisiigi melleklete I PK-142 Tiirv6nysz6k: L3 Budapest Itiirnv6ki Tiirv6n rirsy6v: Hq-+l BektlldS adatai Viselt n6v:

Részletesebben

ó ľ Á Áĺ ľ ľ ĺ ĺó Éľ ľľ É Í Á ĺ ľ ĺ ĺó ó í í ĺ ć ö ĺ ĺ ü ó ú í ó ó ě ľ Á ĺ í ű í ú ú í ú ľú Á ĺí ú ú ľ ľ í ú ó ľ ĺ ľ ĺó í ö ľ Á ś í ĺ ś ź í ú ś ó ú ú ľ ĺ Á ü ó ł Ľł ó ľ ł ĺ ó ź ó ó Í ł ó ú ľ ľ ľ íĺ ú ó

Részletesebben

ü ü ü ü Ö ü ü ü ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ü Ő ü ű ü ű 1997.NOVEMBER 21. 2. OLDAL ruocatottjaink! A Kiskundorozsmrt Alaptvny Kuratriuma f. v november 5-i ii snelbrlta a berke. zett pa yzatokat s

Részletesebben

ö é é ő í Ü íé é ó Ü Ű é ő Á ü é é ó é í é ö é Ö é ő ü ö ö ö é ü é é é ü í ó ő é ü ö é é é ü ü é é ó ü ó é ó é ő é ö é ü é é ő ü é é é ó ü é é ö ö ő ü é é é é ő ő ő é é é é é é ö í ő é ü é é ö ö é é é

Részletesebben

Az llal orvosta nhallgatk lapj a vl. 2. szml995. december 6. Ara: 3O,- Fl Mcsy Jnos 1895 november 30-n, Kalocsn született. Allatorvosi tanulmnyainak beejezseutn 1 9 1 81 9-ben az Álami Bakieriolgiai Intzetben

Részletesebben

a BalkS,n-f6lszigetre 6s onnan a Duna-medenc6be. Ez a Dunamedenc6be a szerzlje az ottani els6 magas kulttir6,nak, az 6 n6phull6maik megel6ziu6k

a BalkS,n-f6lszigetre 6s onnan a Duna-medenc6be. Ez a Dunamedenc6be a szerzlje az ottani els6 magas kulttir6,nak, az 6 n6phull6maik megel6ziu6k francia tud6s a mafri nyelv hetita 6,gilt vette vizsgfulat alh 6s megsllapitotta, hogy az a Tarim-medenc6ben a jelen iddsz6,mit6,s 7. szl,zadhig besz6lt tokh6,ri nyelwel mutat rokons6got (40m 23), azzal

Részletesebben

ő ľ ľ ó ľ ľ ĺ ĺ ľ ő ĺ ĺ Ü Ü É ľ ĺ ĺ ĺ ü ľ ľ ľü í ő ő ő í ő í ĺ ö ö ü ľ ü ó ľ ő ö ő ő ő ö ľ ö ü ź źą íł ö ő ę ľ ö í ľ ő ĺ ö ö ő í źĺ ľ ó ó ó ü ó ó ó ó ą ą ł ő ö ű í í ĺ ó ĺź ö í ľ ó í ü ó ö ő ő ó í í ĺź

Részletesebben

alatt l6v6 kutat6reaktora k6rnyezetv6delmi

alatt l6v6 kutat6reaktora k6rnyezetv6delmi BARANYA MEGYEI KORMANYHIVATAL lktat6sz6m: 9104-412015. El6ad6: Emesz Tibor dr. Jeges-Varga Ferenc T6rgy: Az MTA EnergiatudomSnyi Kutat6k6zpont '1121 Budapest, Konkoly Thege Mikl6s 0t 29-33. sz5m alatt

Részletesebben

ő ü ó ľ ő ľ Ü Ő ľ ü ü ľ ľ ľ ő ź ő Ĺ ę ö ö ľ ľ ő ó ľ ľ ö Ĺ źýź ü ź ő ö ö ü ő ő ó ö ü źů ü ő ö ö ö ü ů ö ö ö Ĺ ő ü ö ö ü ů ź ó ý ű ö ę ő Ö ź ű ü ü ő ý ę ő ü ó ę ó ó ö ü ö ó ę ę Ü ö ü ź ü ń ľ ö ő ű ö ü ó

Részletesebben

í úí ő í í ú Í Í Á Á É Ö Á Ó Á Á Á ö ö ő ő ő ö ő í í ő ú ő ú ő ő ö ö ö ő ö í ő ő ő ö ö í ő ö ő ő í ő ő ő ő ő ő ő í ö ö ő ö ő ő ő ő ő ő ö í ö ő ö ü ü ő í ü ú ő Á ü ő ő í ő í í ú ő í ő ö í ö ő ő 4 A diplonadolgozati

Részletesebben

č ú ú ď ä Ó É ü ü ú Ż ĺĺ Ę ü ź íí ú Ą ö í ü ó ü ö ö ü ę í ó ö ó đ ü ó ó ó ú ű í ö ö Ż ü ü đ ó ó ó ó ó ó ú í í Ŕ í ú ü Í ö ö ó ú Ö ü ö ó ó ó ö ó ó ó ö í ö ó ú ü ü ö ü ú ö đ í ú Ż ö ö ó ú ę ö ű ö í ű ö í

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

ő ü ő ľ ü Ü Ü ľ ź ő ľ ľ ő ő ü ľ ő ö ü ľ ő ő ü ú ź ö ö ö Ĺ ő ö ľő ő ú ű ö ö ľ ü Ę ú ő ü ö ľ ź ő ľ ů ö ľ ź ő ľ ő ö ö ľ ľő ľ Í ő ľ ő ľü ľ ő ľ ľ ź ľ ö ü ú ű ź ő ľ ľ ľ ľ ú ú ľ Á ľ Í ő ö ü ő ź ź Í ö ľ ő ľ ő

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

ü ü đ ü ť ę Ü ú ü ü ľ ź ľ Ü ö ú Ĺ í í ü ü ö ü í ü ĺ ĺ ű ę ü ü ö ö í ź ö ľ ü ű ö ű ö ö í ĺ ú ü ü ź ź ź ö ö ľ ę ö ź ľ í ć ľ ü ö ű í ü ü ü ź ľ í ľ ľ í í í í ľ ú í ö ö ö ę í í ľ ü ü ę ľ ę í í ü ö ú í ý ü ę

Részletesebben

X\l vfol-vam 3' szm, 2005. ]K

Részletesebben

A szlmviteli torveny szerinti egyeb szervezetek

A szlmviteli torveny szerinti egyeb szervezetek 1 8 1 3 7 I 9 el4lslel5 9 0 1 Sttistiki smjel vgy ddsm (csekksmlsdm) A slmviteli trveny serinti egyeb serveetek egyserusitett eves besmlj 2 0 1 2 Orsgs Al ltment Alpitviny egyeb seryeet megnevese 1 138

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

Az llatorvo - s zoolgushallgafk lapja lll. vf. 9. szrn 1997 nwernber Ára-40.- Ft k,m. E "s W -% l nn conpailv Á í ü í ű í í Ő ú É ü ü í ú É í í ü Ü ú ű ú ü í ű í ü Ö Ö í ü í í Í í Á É É Á Ó ü ú Ó ú Ú ű

Részletesebben

ú ľ ľ ľ ú Ż ľ ľ Ż ŻŻ ľ ú ľ ü ľ ü ĺľ ü ľ Ę Ü Ą ú ú ĺ Ĺ ô ł ŕ ĺí Ł ü ł Ł ü ö ľ ę ľ ü ö ü Ż ö ö ľ ľ ĺż ö ĺ ü ľ Á ľ ö ĺň ö ľ í ü źů źń ź ľ ľ ż ö í ö ĺ ű ö Íĺ ĺź ě í ö ň ű ĺ ľ ś ö ę ľ ľ ö ę ę ö ö ź ě ü ę ü

Részletesebben

ĺ ĺ Ą ľ ĺ ü ł ľú ľ ľ ĺ ĺ ľ ü Đ É Íľ ĺá É Íľ ľ í ü łĺ ľ źů í ö É Ü É É Á ĺ ľ É ľ ł É ĺ ľ ĺá ĺ ü ľ ľ ľľ źí í ź Í ĺá Á Á Ü ľá ü ĺ ľ í ĺ ź í Á ŕ ĺ ü ľ ĺ ľ ö ö ź ľ ĺ ľ ľĺ ľ ľ ö ö ľ ú ź ź ľ ľ ź ľ ľ ö ľĺ ľ ü

Részletesebben

Á ö ľľ ĺ Ú ö źů í źĺ ö íľ üö ľ ľ ź ľ ĺ í Ą ĺ í ľ ü í í ź ź í í ľ ź üö í ö ę ĺ ú ö ö ö ű ö ö ľ Ĺ í ü ę ĺ í ĺĺľ í ľ ĺ ľ ľ ö ľ ľ öľ ę ľ í ź ľ üö ü ľ í Ĺ ę Ĺ đ í ę ľ ű ö ĺ ű ö Ä ü ĺ ú ö ę ę ű ö ź í Ä ĺ ű ö

Részletesebben

ú ľ ú ľ Ż ł ľ ľ ő ľ ľ ő ü ü í ü ö ľ í ő Á ľ Íö ő ü ő ö ľ ő í ö ľ őí ľ ę Í öí Í ő í ő ľ ö ú ű ő ö ľ ę í ľ ľ ő ő Í í ľ ö ľ í őö ő ľ ľ í ľ ő ő ü ľ ľ ö ú ő ť ł ľ ű Í ő ö ö ő Í ć ö ő ř Í ę Ż ä ł ö ł đ ął É

Részletesebben

í Á ö Ú Á Ó Í Á í ö í í ű ö ö ú í ú í ö ú í ö ú í ű ö Ó Ü Ó í Ó ű í ű ö Ó Ó í ö Ü í ű Ó í ö Ü í ű í ö ö í ö ú í í Ü í ü ű Á ű Ü Ó Ó ö É ö ö í ö ú í É í í ü ü í í Ó ű ö Ü Á í ü í ö ö ű ö í Ü Ó ö Ü ö ö ö

Részletesebben

k-'-- qoc( -t--twz- Or) Zo,if,o 4. N. I r...y.?:.!... I r, \ c(scu c-ileoe tnldf l. Ingatlanok \,'/

k-'-- qoc( -t--twz- Or) Zo,if,o 4. N. I r...y.?:.!... I r, \ c(scu c-ileoe tnldf l. Ingatlanok \,'/ 2-Cn,C -ot, c(scu c-ileoe tnldf 2. mell6klet a 2OfL. vi CLXXX X. torv6nvhez Vagyon-, jiivedelem- 6s gazdasdgi 6rdekelts6gi nyilatkozat helyi tinkormdnyzati k6pvisel6' (polgiirmester, alpolgdrmester), valamint

Részletesebben

ő ő ź ź ő Ĺ ź ő ő ĺ ü ĺ ľ ĺ ľ ú í ú í ľ í í ĺ ľ í üľ ú ő ľ ő ó í í ľ í ü ö ź đź ü ł ľ ľ ü ź ő ö ő ü ĺí ź ő ľ ĺ ĺí ó ő ź ĺ ź ő ľ ő ĺ í ó ó ő í ń ó ľ ź ĺ ĺ í ľľ ĺ ľĺ Ĺ ű ú í ľ ĺľ ľ ú ľ ľ ĺ ú í ó ľ ľ ó ľ

Részletesebben

Ö Í Ö Ö Ö Fekete Ferenc Zoltn polqrmester: Szeretnm tjkoztatni a tisztelt jelenlv ket Murony Kozsg Önkormtnyzatnak mirlt vi gazdlkodsr l. A tewezett bevtel l58.454. 000 Ft volt, ezzel szemben a val s bevtel

Részletesebben

ő ú Ö ő ü ę ő Í í ü ú ü ő ü Á ő ő Ĺ í í ő ő ő Ĺ ü ő ö ő ö ö Ę ő ü ö ő ü ő í ü í ü ü í ő ö ü ő ö í ő Á ő ö í őĺ ú ő ú ő ö ĺ ő í ő ę í đ í í í ę ę ő í í ü ő í ú ő ü ú ő í í ĺ ő ö ő í ő í í ű ő ő ę í ę ü

Részletesebben

á ö ő á á á á á Ö Ó Ü ű í á ő ö ő á ö ü á ő áí á á á á í í á ő ö í á ü ö ö É ö ö í ú á á á Ö á ő ő á á ö ö ú í í ő á á á á ö á á á á á ö ö ü ü ú á á ő ö ő á í á á á á á á ú á á á á ő ö á á á ú á á á á

Részletesebben

Pannon-Váltó Nyrt. 2010. évi konszolidált beszámolója

Pannon-Váltó Nyrt. 2010. évi konszolidált beszámolója Pannon-Váltó Nyrt. 2010. vi konszolidált beszámolója á á á ó ő á á ü ü ő á á í á á á ó ő á Ó á á ő ő Á Í í á á á ó á í ö ő á á á ó á á ó ö ó í á ö ö Á í á á á í á ű Ü á ő á í Á Ö Ö ű á ű á á ú í á ó á

Részletesebben

ő ľ ľü ľ ľ ü Ü Ü ľ ő ľ Ő ń ľü ľ íľ ő ő źů ő í í ü ö ü ľ ź ő ö ü ő ľő ő ö ü źů ź ź í ö ľ ź ő ľ ü ö ö ź ő đí ź ľ ő ö ű í í ö ü ö í í ú ü í ź ő ő í ú í ő Ó ő ü ú í í ú í ú ő ú ľ ő ü ő ü ű ő ő í ü ö ő í ą

Részletesebben

Ú Í ĺ ú ó Ĺ ö Í Ó ú ľ Ö ľ ü öľ ö ó í ľ í ü ű ľ ü ľ ó ľ íĺ ľ ľó ő ő ó ö ő ľ ő ü ľ í ő ó ő ľ ú ľ Ö ľ ü ű ü ő ó ő ľ ö ź ľ ő ő ó ö ő ľ ú ľ Ö ľ ő ü ű ö ľ ő ő ó ö í ó ő ľ ó ő ľő ľľ ľ íľ ó íĺ ľ ö ľ í íĺ ú ľ ő

Részletesebben

ő Ĺ ó ľ ő ü ü ľ ü ü ľ É ľ ó ü ľ ő í ő ź ő ě í Ĺ ľ ö ü ó Í ö ő ö Ĺ ĺ ľ í ő ő ľ ľ ő ü ő ó ü ő Ĺ ő ó őö ö í ĺ ü ö ľ ľü ö ý ő ü ö ľ ő Í ö ő ľ ö ó ó ĺ ę ľ ő ü í ő ź ú ń í Ź ó ľ ľ ó ő í ó ó Ł ľ ő ľ ź ó ö ó ź

Részletesebben

Í Ü Ü É Ü É Ü Ű É É Á Á ü ő Ü ő ő ő Ú ü ö í ő ő ü ü í ő ő ő PROBIO ZRT Balatonfüred Előterjeszts 2008.decemberiülsre a Kpviselő.testület T{ev: 2009. vihulladkszllítsisrtalmatlanítsidíjakkalkulcija Tisztelt

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Ózd, Jászi Oszkár út 3.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Ózd, Jászi Oszkár út 3. í ő ő ő ő ó í Á ó Ü Ö Ö Ö Í í ő ö í ő ő ö ú Ó ó ú í ő ő ő ő ó í ő Ó Ó Ö ö É Ó í ő ö ö ú í Ó ú ó ő ő Á ő ő ő ő ó í í ó í ü ű í í ű í ö í í ü ü ű ü í ű í Ü Ű Á Á Á í ü í ü í Í Ü ó ó ö íö ó Ó ó í ö ő ő Borsodi

Részletesebben

í ő ü ó ü Ö ő í ł Ő ü Í Í ü ľ ľ Í ź ľ ú ö ľ ľő ó ľ ľ í ő í ő ő őí ę ő ő ő ľ ü ö ö ü í ő ö ó ł ľ ü ő ľ ó ź ö í ő źú ő ü ľü ź ő ľ íľ í ő ö üö ő ő ő í ő đ ő ö í ő š ő ö ö ő đ ő ľ ő ń íľ ľ í í ü ź ő ü ľ ľ

Részletesebben

Ö ü ú Ö ü ú ĺ ö ĺ ĺ ü ü ę ü Íě Ü ĺ Ö ü ü ę ü Í Í ö Ú ö ü ü Á ĺ ü ö ü Ĺ ü ö ü ö ú Ĺ ť ö ę Í Í ü ü ü ú Í ö ĺ Í ü ę ü ĺ ö ü ĺ ö ü ö ú ű ö ü Í ö ü ö ö Í đ ĺ Ü ú ü ű ź ą ĺ ĺ ĺ ĺ Ż ę ü ü ö ö ü ü ĺ ü ü ü ö ü

Részletesebben

ö ö ő ö ö ő ĺ ő Ü í ü ó Ü ő ö ö ó ő ö ĺ ő ó ö ł ĺ í ö Ü ö ő ĺ ő ú ő í ĺ ó ü ó ó ó í ó Ü Ü ó ő ú í ó ó ó ü ú ó Ü ĺ ő ő í ĺ ü ő ó Ü Ü ő ő ő ú ö ö ő ő Ü ó ö ö ö Ú í ő ó ó ö ű ö ü ő ó Ü ú Ü ó ő í ő Ü ö ő ó

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

é ő Á í í Ü é é ő Ü Ü é ő Á é ő é ü é é é ü í ó ö é Ö é ő ü ö ö ö é ü é é é ü í ó ó í ö ü é é ó ó ü é é é ó é ü é é ö ö ő ü é é é é ő ó ó é é ó í é é é é ö ő ü é é ö ö é é é é é é é é é ű ő ü é é é é ő

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

ő ľ ľ ľ ľ ü ő ő ą ü É í ľ ő ő ő í ü ő ü ö í ü ü ö ö ź ő ź ő ö í í ü ő ľ ü ő Ĺ ć ü ľ í ú ľí í Í í ľ í ő ü ö ü í í ľ ł ľľ őö ö ý ő ő ź ź í ö ý ľ ő ö ö Ó ő ľ ö ő ö ź ľ ö ľ ő ü ö źůő ę ö í ö ő Ĺ ľ ü ö ő đ

Részletesebben

Ossze6llitotta: Siklaky lstvdn, Bruckner Jozsef, Darab Csaba,

Ossze6llitotta: Siklaky lstvdn, Bruckner Jozsef, Darab Csaba, ,, JOLETI A SZENT I GAZDASAG AORSZAGABAN Ossze6llitotta: Siklaky lstvdn, Bruckner Jozsef, Darab Csaba, Doh6rn Mihdly, Drdbik J6nos, Gallai lstv M6ndoki Andor, Marek Tibor, Toth EleK 'adai Mihaly Zsolt,

Részletesebben

ľ ľ ľ ľ ü ľ ľ ľ ĺ ű ü ű ľ ĺ ź ü đö ť í É Í ĺ ľ É ĺá Á ľ ľ ą ĺü Á ą Á Á ą Á ą Ĺ ľ Ą É Í ľ É Ü Éľ ńĺľ É ł Á ł ľ É ĺ ą ľôł ľ ü ź ý ů ń ľ ö ĺ ź ľ ö ź í ľ í ö í ľ ü í đ í Ĺ Ű Ó ľ ĺ ĺ Ą í ľ öľ í í ľ ę ľ É Ł

Részletesebben

í ľ ü ľ ľ ľ ü ú ľ ź ľ í ľ ľ í ö ľ í ľ ü ĺĺľ źů ĺ ĺ ĺ ę ĺ ü É Íľ É ľ Á ö Ü Ü É ĺ ľ Á Ó É Ü É É ľŕí ľ ą ł ľ ľ ĺ ł ĺ ĺ ĺ É ą ł ĺ ąíľĺáľ ľ ü ĺ ź ĺ ź ĺ ľ ü ď ľ ź ĺ ä ű ö ö ö ü ö í ĺ ü ö ľü ü ü ľü í ű ö ĺ Ĺ

Részletesebben

A Pannon Váltó Nyrt. 2012. évi egyedi beszámolója

A Pannon Váltó Nyrt. 2012. évi egyedi beszámolója A Pannon Vltó Nyrt. 2012. vi egyedi beszmolója ó ő ü ü ő í ő É ó Ő Á Ö ő ő ó ó É ü ö ö Á Í í Ü Í ő Á í Ö ö ű ű ú í ő ö ö í É Ü ö Ö ó ó ó ö ö ó ó ó ö ó ö ö ó ő í ú ö ó ó ö í ö í ó Ö É ő ö ó ó ö ö ó ö ö

Részletesebben

Ť ł ľ ó ö ö ő ű í ó ö ö ó ó ó ó ĺ Ĺ ő Ú í ó Í ó Ö í ľ ö ö ú ő ű ö ú ĺ ü ö ö ó ü ú í ő ö ú í ö ö ö Ü ö ú ö ú í ŕ ő í ó ő ú í ő ó ű ö ó ó ú ő ó ó ó ő ó ó ö ö ő ó ö ö ü í ó ó ö ö í ö ö ó ĺ ú Á ö ö ú ú

Részletesebben

SZAKMAI BESZAMOLO. A MNL N6 grid Me gyei Lev 6lthr a kiiziin s 6 gs zolgi./rati terein ek fej leszt6s e

SZAKMAI BESZAMOLO. A MNL N6 grid Me gyei Lev 6lthr a kiiziin s 6 gs zolgi./rati terein ek fej leszt6s e SZAKMAI BESZAMOLO A MNL N6 grid Me gyei Lev 6lthr a kiiziin s 6 gs zolgi./rati terein ek fej leszt6s e c 6lf, - 3 5 42 / 0 02 5 4 azono sit6 szhmi -p illy ilzathnak elszdm o l6s rih oz A N6grrid Megyei

Részletesebben

š ó ľ ĺ ľ ľ ľ ĺľ ü ľ ľ ľ ü óľ ú ĺ ľ ľ ľ đ í Ĺ ź ľ í ö É Íľ É Á Ü ľá É Í ľľ ľ ĺ Ú É Á É Ü É É Á ł ą Ĺ ĺ É ł ł ĺá ľ ü ľ ľ ľ ź źę ü ľ źú ľü ó ľ ó ľ ľó ó ó ľ ü í ó ó ó öľ đ í ö ľ ĺ ú ó ó ó ö ź ó ó ó ö ó ó

Részletesebben

ú ľ ľę ľ ú Ż Ż ü ľ ľ ľ ü ú Ö ľ ü ú ľ ö ľ í ű ľ ľ ľ ľ ľ ő ľ ľ ľ ľ í ő ő ľ öľ ö ľ ő ľ ő ľ ö ö ĺ ö ľ ľ ľ ľ ö ľő ő ľ ő ľ ľ Í ő Ź ö ľ ö ľ Í Í í ľ ü ö ľ Í ľ őł ü ľ ü ö ľ ö ľ ľ ę ő ę ĺľ ľü ü ľ ľ ľ ő ľ ő ľ ľ í

Részletesebben

ő ó ľ ő ü ź ü ľ ľ ü ü ľ ő ľ ľ ľ íľ ő ľ ľ ľ Í ő ő ő í ľ í ü ö ö ü źů ć ő í ź É ľ ü ö ľ ľ ü ű ľó ú í ď í ű ľ ü ó ó ő ľ ľ ź í ľü ő ľ ő ó ľ ü ú í ľü ö ó í ő ő í ź ő í ő ľ ü ó ľ ő ľ ő ľ ó í ü ľő ő ő ľ ő í Ü

Részletesebben

ő á ó á ź é ő ę ü é ő á á ő ő á á á Ü ĺá ő ĺ Ő É ő á á ú é é á á ó á á á ő ő ńá ő é í ó á á á íü ĺá á ü é ö é á é é é ĺ ő á á é á á é é á é é ó á á ó á é ń á ź ü é á ó é é í á ó é ő é é ĺ í Ü ő ú é ő é

Részletesebben

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, minősítése: közhasznú tevékenység.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, minősítése: közhasznú tevékenység. Á ö ű í í ó ö í í ú ő Ö ű í Ú ó Á Á ö É ö Á í ő Á í É ö ú í ó I. Alapadatok Az alapítvny neve: BÁB-SZÍN-TÉR KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Szkhelye: 7400 KAPOSVÁR HONVÉD U. 20/C Az alapítvny alapítója: Turi Endre

Részletesebben

ő Öľ ü ú Ö ľ ő ü ó óľ ő ő ü ľ Á ę ö ő ó ę ő ľ ó ĺ ü í ę ę ő ő ó ő ö ö ő ö ó ő ó ü ő ü ő ü ő ę ľ ę í ľ ü ő É ó ó ľ ö ő ó ó Ó ő ó ę ő ö ó ü ő ú í ö ę ú ő ő ü ő ĺ ü ü ĺ í ü ü ö ę ó ľ ü ő ő ę í ő ę ę ő Á ü

Részletesebben

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ MÓDOSÍTOTT

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ MÓDOSÍTOTT Trgy: Vmosprcsi Kistrsgi Jróbeteg Szakelltó Központ csapadkvz elvezetsi terve Megrendel: Vmosprcs Kistrsgi Egszsgügyi Szakelltó Nonprofit KFT. Tervez: Lovas Pter Dtum: Debrecen, 2011. janur hó Tervszm:

Részletesebben

Ą ął Ď Í ő ľ ľü ĺó ľ ĺ ľ ő ü ĺ ö ľ Ö ľ ó ő ĺ ó ĺ ö ľ ľ ĺó ľó ő ľ ó ź ő ü ó ľ ó ĺó ó ó ö ź öľ ĺ ö ĺľ ö ő ľ ó ő ő ő ľ ď ő ľ ĺľ ú ę ö ľ ő ó ź Í ö ő ľ ľ ľ ö ú ľü ő ü ő ű ö ü ő ľ ó ó ľ źú ü ő ű ű đ ő ü Đ ö

Részletesebben

ľ ľ ü ľ ľ ľ Ę í ü ź ľú í ü É Íľ É Á É Ü ľé Ü Á ľ É Íľ Á É Á Éľ Ü É ĄĹ Á ą Ą É Á ľ ü ľ ü Ĺ Ú ú ź ú źęź Í ľ ü ý ę íí ľ ę ľ ź ľ É í ľ ł í í ľ ź í Í Í ę ľ ý ü ü ü ź ü ľ ú íá ú ä đ źń ľ í Í ú í í ź í ľ ť í

Részletesebben

ffi,ffi " Ebrerneny" Kutyavedo Egyesi.i tet 2011. Kiizhasznus69i jelent6s Szekhely Adoszam Kozhasznusagi fokozat

ffi,ffi  Ebrerneny Kutyavedo Egyesi.i tet 2011. Kiizhasznus69i jelent6s Szekhely Adoszam Kozhasznusagi fokozat " Ebrerneny" Kutyavedo Egyesi.i tet Kiizhasznus69i jelent6s Szekhely Adoszam Kozhasznusagi fokozat 1107 Budapest, Somfa koz 13 19725227-1_42 k6zhasznu szervezet 2011. ffi,ffi Budapest, 2012.05.22 I / t

Részletesebben

Á ó ľ ľ é ő ü ő ľ ő é ĺ é ń ő ö ĺ é é í é éľő í ü é ľ ĺ Ĺ é É Íľ É ł Á É Ü É Ü Á É ĺ ľľľľ ł É Ü É Á ł ĺĺ ľé ł ľ é é ü é é é éĺ ź é é ü é ő ő ľ ĺé é ő ü ő é é ő ü ź ű ź é ú ö ö é é é ó í é é é ő í ö é é

Részletesebben

ó ľ ľ ü ü ó ľ ó ó ĺ ö ľ ü í ü ĺľ ĺ ů í É Í É ó Á Á Í ľ ľ ľ ĺá Á Á Ü Á É Íľ ľ Á ą ĺ ĺ ľ É ĺéľ ľó ľę ľ ł Ü ľĺľé É Ü É É ą Á ĺ É ĺ ó É ĺáľł ł ľ ĺ ł ł ą Ą ľ ĺ É ľ ü ľ ü źę ź ü źú ü ľ Ĺ ó ľ ź ű ĺ ö ľ ó Ó ó

Részletesebben