Nem kellene meleg ruhákat is pakolnod? szemlélte meg Dorothy a ruháim. Az erdőben hideg van esténként,

Átírás

1 1

2 1. fejezet Tegyük fel, hogy beszorulsz a félmeztelen, részeg pasid alá, és tíz perced van arra, hogy hazaérj, mielőtt az anyád észreveszi, hogy a szobafogsági tilalmat figyelmen kívül hagyva ellógtál otthonról. Mit teszel ilyenkor? Én nem tudtam, mit tegyek, ott feküdtem egy szál melltartóban és bugyiban egy nagydarab, tunya fickó alatt, akinek már negyed órája könyörögtem, hogy szálljon le rólam, de válaszként, csak ittas mormolást kaptam. Hát jó, szívem, ha te így, én úgy! Elegem lett abból, hogy finom és nőies legyek. Teljes erőmből felhúztam a térdem, és éreztem, hogy bizony jócskán sikerült eltalálnom Gary legérzékenyebb testrészét, mire végre lefordult rólam. De fel sem ébredt! Mi a fene? Keményen tökön rúgom, és meg sem rezdül? Lássuk be, az átlagos csajok nem ilyen barátról álmodnak. Ahogy én sem álmodtam épp Garyről, csak épp így hozta össze a sors. Ugyanez a sors fog most elválasztani is minket. Sietve felugrottam az ágyról, és a miniruhám után kezdtem kutakodni, aminek valahol a szobában kellett lennie. Csak épp túl mini volt ahhoz, hogy ráleljek. Az értékes tíz percből kettő arra ment el, hogy kirángassam a részeg barátom bocsánat exbarátom alól, és magamra rángassam, majd, ahogyan jöttem, ugyanúgy távoztam is, vagyis az ablakon keresztül. Negyed órás sétára voltam otthonról, ha futok, még hazaérhetek. Lerúgtam magamról a magassarkú szandálom, és mezítláb rohanni kezdtem a hajnali harmattól nedves füvön. Ez a szép a kertvárosban, mindenhol egy csomó fű meg nyugalom mindenütt. Senki még csak észre sem veszi, ha átvágok az udvarán. Miközben futottam, eszembe jutott, hogy kellett volna hagynom valami szakító cédulát magam után Garynek vagy ilyesmi, de gondoltam, majd mobilon lerázom, ha hív. Az mégis személyesebb, mint a cédula. Amúgy sem voltunk szerelmesek vagy valami. Még csak nem is dugtunk. Azért így mindjárt nem olyan nagy ügy az egész. Igazság szerint Gary túl bárgyú volt ahhoz, hogy lefektessen egy ilyen lányt, mint én. Nem, az csak a nagymenőknek sikerül, mint például hagyjuk, gondolni sem akarok rá! A házunkhoz érve láttam, hogy még senki nem ébredt fel, még anya sem, aki pedig a koránkelés mintapéldája volt. Hangsúly a volton. Merthogy hat hónapja, mióta megszületett a kisöcsém, már nem is kel olyan korán. Sőt, néha az új férje, Hudson készít reggelit a suliba. Kérdem én, milyen idióta név az a Hudson? Borzalmas. Tehát beosontam a házba se anya, se Hudson, se Dorothy, a nővérem felsurrantam a szobámba, a kezemben tartott cipőt behajítottam a sarokba és ledobtam magamról a ruhát is, eltűntetve a nyilvánvaló bizonyítékait annak, hogy nem voltam itthon. Sietve elővettem egy óriási bőröndöt, és vidáman csomagolni kezdtem. Az idei nyáron végre beteljesíthetem az álmomat. Tudtam, hogy sikerülni fog, tizenkét éves korom óta csakis Róla álmodozom, és idén végre meg fogom hódítani. Már alig várom! Hirtelen nyílt az ajtó, és a nővérem, Dorothy viharzott be rajta. Már amennyire egy tizennyolc éves, karcsú, szelíd szavú lány viharzani tud. Hol voltál már megint, Laurie? kérdezte fojtott hangon, és visszafogott indulatoktól csillogott a szeme. Ez nála azt jelentette, hogy nagyon dühös. Egész éjjel kimaradtál! Megint! Nem igazán bírom a felelősségre vonást, rendszerint jól megmondom annak, aki felelősségre akar vonni, de a nővérem azon személyek egyike volt, akit szerettem. Mivel ezekből nem sok volt, jelen pillanatban csak három na, jó, talán négy, ha számoljuk az új öcsémet is, mint teljes értékű embert, igyekeztem a legkedvesebben bánni velük. Elbúcsúztam Garytől mondtam kedves, behízelgő hangon, amitől tudtam, hogy meglágyul. Ki tudja, mikor látom megint. Ó felelte, és megbocsátóan elmosolyodott, majd úgy csinált, mintha mégis haragudna. Most az egyszer nem mondom el anyának! Köszi vigyorodtam el. Te már kész vagy? Persze, már napokkal ezelőtt összepakoltam mosolygott. Matt nyolcra jön értünk. Fantasztikus. Olyan rendes volt Haleytől, hogy meghívott, igaz? kezdett lelkes fecserészésbe, és nekiállt segíteni nekem bőröndöt pakolni. Meglátod, milyen kedves lány, nem ismered annyira, ugye? Nem ráztam a fejem, mire tovább mondta a magáét. A helyzet az, hogy nem számítottam rá, hogy meghívást kapok egy olyan helyre, ahol jelen lesz a személy, akit legjobban utálok. Eszemben sem volt Emilyvel az undok féltestvéremmel tölteni a nyaramat, de mivel a tíz férőhelyes vadászház az erdő közepén ahol talán egy hónapot is eltölthetünk majd öt lakója férfi lesz, akikből három csúcsszuper pasi, úgy döntöttem, nem is lesz olyan kellemetlen a dolog. Igent mondtam Haleynek, akit bár morális okokból nem kedvelhetek, mégis elég kedves volt ahhoz, hogy én is kedves legyek vele. Egyelőre. Szóval nyaralni megyek, és egy csomó időt tölthetek el együtt azzal az egyetlen férfival, aki megérdemli, hogy szerelmes legyek belé. Azt hiszem, ez mindenkit boldoggá tett volna. 2

3 Nem kellene meleg ruhákat is pakolnod? szemlélte meg Dorothy a ruháim. Az erdőben hideg van esténként, eshet is, és Oké, anyu! húztam a szám gúnyosan, és bedobtam két farmert, meg két pulcsit is a cuccaim mellé. A vastag ruhadarabok miatt nem is maradt hely benne. Csodálatos! Elővettem egy kisebb bőröndöt, és beleraktam a legújabb Jimmy Choomat (nagylelkű ajándék Garytől), és még két pár magassarkút. Laurie? szólalt meg újra az én drágalátos nővérem. Egy erdőbe megyünk. Tudod, fák, bokrok meg sár. Kényelmesebb cipők kellenének. Magamban morogva elővettem a lapos talpú félcipőm, meg egy pár Nike futócipőt, és mosolyogva rádobtam a kupacra. Meg vagy elégedve? Még a dzsekidet tedd el, és meg sem szólalok többet nevetett fel. Na, persze! Két percig nem bírja beszéd nélkül. Rácsuktam a cipőimre a bőröndöt, majd előkaptam egy kistáskát a szépítkező szereimnek. Mivel nem voltam vele tisztában, mire lesz szükségem, minden sminkemet eltettem, plusz a hajformázót meg a hajszárítómat is. A fogkefém és a nehezen kiválasztott négy parfümöm már alig fértek el. Mivel még mindig melltartóban és bugyiban parádéztam ki kellett választanom valami göncöt, ami azt suggalja, hú, mennyire megnőtt a cicid, mióta utoljára alaposabban megnéztelek magamnak. Mert ezt kellett elérnem. Tizenhat leszek, nem tekinthet többet kislánynak! Végül le kellett vennem a melltartómat, hogy majd kedvére szemügyre vehessen. Nem akartam kurvásnak tűnni, hiszen ő nem az a fajta, aki az ilyesmit szereti, így visszafogtam magam. Kikopott halásznadrágot vettem fel, ami legalább egy éve megvan, és a boltilag koptatott foltokon kívül, néhány igazi is van rajta, és egyszerű, bézs pamuttopot, ami takar, de kiemel. Hegyes orrú, lapos papucsba bújtam, copfba fogtam a hajam, és késznek nyilvánítottam magam. Gyere, csináljunk szendvicseket az útra invitált Dorie lefelé, és mivel nem akartam modortalan lenni, kelletlenül követtem. Szerencsére nem várta el, hogy túl sokat nyúlkáljak a zsíros sajtjaihoz, nekem csak be kellett rakosgatnom a lezárható tetejű dobozba az elkészült darabokat. Talán nem utáltam volna a dolgot, ha nem jelenik meg Hudson, hogy rontsa a levegőt. Magas és nem túl izmos, negyvenkét éves pasas. Sosem bocsátom meg anyának, hogy képes volt hozzámenni egy ilyenhez. Persze apám sem volt valami nagy szám, de ez a pasas tök vén, ráadásul pénze sincs. Nem értettem, miért, egyáltalán mikor történt mindez. Egyik nap, anya kijelentette, elég idő telt el a válás után, randizgatni kezd, a következőn azt, hogy Hudson beköltözik, aztán már terhes is lett, és emiatt összeházasodtak. Tiszta őrültség volt, csak a kiskrapek miatt. Jó reggelt, lányok! vigyorgott ránk. Komolyan, ha több eszem lett volna, elüldözöm innen, mielőtt végleg befészkeli magát, de most már mindegy. Néha olyan hülye tudok lenni! Justinnak jó éjszakája volt, igaz? mosolygott vissza Dorothy. Egyszer sem hallottam, hogy sírt volna. Hála Istennek bólintott Hudson. Clara végre kialudhatja magát. Ti összekészültetek? Ja morogtam. Hát, persze! Már annyira izgatott vagyok. Örülök, hogy végre eltölthetek egy kicsivel több időt Emilyvel. És be is pasizhatsz az egyetem előtt nevetett az az idióta Hudson. Azért csak óvatosan, és lehalkította a hangját ne engedd Laurie-t rosszalkodni. Mormoltam valami nem túl kedveset az orrom alatt, és úgy döntöttem, máshol a szobámban várom meg, hogy Matt eljöjjön értünk. Nem szerettem otthon lenni, alig vártam már, hogy én is tizennyolc legyek, és végre elmehessek otthonról. Tudtam, hogy szeptembertől, amikor Dorothy összeköltözik Emilyvel meg fogok őrülni egyedül idehaza. Nem volt semmilyen kellemes kilátásom. Végül elérkezett a nyolc óra. A dudálás hangjára felkaptam a két nagyobb bőröndömet, és leszáguldottam a lépcsőn. Dorothy már vidáman fecsegett Mattel, de amikor megláttak engem, mindketten elhallgattak. Hát, ez kínos, de igazán nem én tehetek róla. Matt is akarta azt a csókot, még csak nem is ellenkezett. Tehetek én róla, hogy az az idióta Emily épp azt a pillanatot választotta a betoppanásra? Miatta van minden. Egyébként a borzalmas ízlése ellenére kedveltem Mattet. Húsz éves, csupa izom pasi, és már évek óta ismerjük egymást. Elvileg jóban is vagyunk, de most még rám nézni sem mert, így nem erőltettem a dolgot. Segítsek valamit? kérdezte Dorothyt, aki bólintott, így felmentek lehozni a nővérem bőröndjeit. Sebaj, legfeljebb nem beszélgetek majd Mattel, úgyis a kiállhatatlan Emilyvel lesz elfoglalva. Szerencsétlen totálisan bele van zúgva, de persze nyilván nem annyira, hogy ne csókolózzon velem. Igaz, előtte órákig azzal áltatott, mennyire hasonlítok a szerelmére, akit már régóta nem látott csupa blabla. Tudom, hogy nem szabadna jött elő Hudson a konyhából, de azért szeretnék adni egy kis költőpénzt. Ó, köszi mondtam meglepetten, ahogy átvettem a nem túl nagy összeget. Igaz, jobb a semminél. Felezd el Dorie-val. 3

4 Az arcomra fagyott a csodálkozás. Mekkora egy sóher! Csoda, hogy nem kedvelem? Csak tudnám, miből fogok vásárolni magamnak útközben. Sajnos Garyt már dobtam, pedig a hitelkártyái olyan jól jöttek. Na, mindegy. Igazán nagylelkű vagy mondtam gúnyosan, és további kényszeredett jópofizás nélkül kivittem a bőröndjeim Matt kocsijához. Nem igazán tudtam, hogy viszonyuljak az autó tulajdonosához. Az ügyünk Matt szalagavatója előtt egy héttel indult, amikor is Matt eljött hozzám, és megkérdezte lennék-e a partnere, ugyanis az egyetlen, akit szívesen vinne, Emily, csakhogy neki abban az időpontban épp fellépése volt New Yorkban (merthogy színésznő a drága). Mivel szívesen elmentem volna vele, barátilag igent mondtam. Annak rendje és módja szerint eljött értem, és már a legelső pillanatban, amikor meglátott az ezüstszín ruhámban, azt mondta, olyan vagyok, mint ő. Nem kértem ki magamnak, mert bóknak vettem. Aztán táncoltunk, és ő panaszkodni kezdett, mennyire rossz, hogy Emily sokat dolgozik, miegymás, és hogy mennyivel jobb lenne valaki, aki elérhetőbb, aki közelebb lakik, és hát, mit szépítsem, smárolni kezdtünk. Alig volt pár másodperc, és amint elhúzódott, egyetlen szót suttogott. Emily persze kábé három másodperc múlva rájöttem, hogy nem engem nevezett így, hanem az éppen beérkező barátnőjét vette észre. Elrohant mellettem, nyilván, hogy megmagyarázza a helyzetet annak a cafkának, és azóta nem láttam egyikőjüket sem. Tehát határozottan nem én vagyok a hibás, mégis még Dorothy is engem szidott le később. Sajnos, nagyon sokszor előfordul, hogy én kerülök ki bűnbakként a meleg helyzetekből. Megígértem magamnak, hogy ilyen többet nem lesz, olyan visszafogottan és komolyan fogok viselkedni, hogy a nyaralás végére Neki kétsége se lehessen afelől, hogy én vagyok számára az igazi. Még ha ez azzal is jár, hogy el kell viselnem Matt kínos, és Emily undok társaságát. Nem nagy ügy. Dorothy és Matt kivergődtek a bőröndökkel Dorothy lehozta az utolsó táskám is, és bepakoltuk őket Matt kocsijába. Biztosak vagytok benne, hogy semmit nem hagytok itthon? vigyorgott Matt, bár csak Dorothyra nézett. Ha összehúzzuk magunkat, az ajtófélfa még befér. Gondolod, hogy túl sok holmit csomagoltam? kérdezte Dorothy rémülten. Nem vette észre, hogy Matt csak viccel. Néha reménytelen tud lenni. Fogadjunk, hogy te csak egy ágyékkötőt hozol mosolyogtam. Extra méretűt. Matt elpirult, mint valami elsős kislány, Dorothy pedig felszisszent, mintha rosszat mondtam volna, egyedül én kacarásztam a viccemen. Ez van, a tények, azok tények. Ez a fickó hírhedt a méreteiről és a teljesítményéről. Nem a legjóképűbb pasi a világon, annyi szent, de ha az ember azokon a történeteken nő fel, aminek ő a főszereplője, hajlamos már-már legendának tekinteni őt. Öt évig voltam a volt barátnője húgának legjobb barátnője, első kézből hallottam mindent. Induljunk morogta zavarban Matt, míg én elégedetten nevettem a helyzetén. A többiek már biztos várnak. A többiek! Az izgatottságom határtalan volt, alig vártam már, hogy újra lássam Őt! Sietve bepattantam a kocsiba, és nem törődve a kínos hallgatással dúdolgatni kezdtem magamban. Ez a nyár az én nyaram lesz! ** Matt nem Knighték vér szerinti rokona. A dúsgazdag házaspár már a nyolcadik kölyköt fogadta be magához, ezek egyike volt Matt is. Persze ő már nem kölyök, igazi felnőtt, meg minden, de szeptemberig még ő is a Knight házban lakott. A két korban hozzá legközelebb álló fogadott testvére, a szőke ikrek Michelle és Michael, szintén velünk tartanak a nyaralásra. Michelle-t nem nagyon ismertem, de Michaelről meg volt a véleményem. Másfél évig járt a nővéremmel, Dorothyval, aztán szakítottak. A mese szerint közös megegyezéssel, de Dorothy nekem elmondta, hogy azért, mert nem voltak boldogok együtt, és a céljaik sem egyeztek. Mivel ez elég hülye indok volt, kifaggattam Dorie-t, és megtudtam, hogy a szex sem volt az igazi, ráadásul mindketten tök tapasztalatlanok voltak mielőtt találkoztak egymással, és csak nem tölthettek le egy egész életet egymás mellett. Az élet nem egy elcseszett romantikus regény, szerelmek jönnek-mennek, a kapcsolatok sem tartanak örökké, ez sikerült alaposan az eszembe vésnem. Tehát emiatt a Michael miatt úgy gondoltam, Dorothy kényelmetlenül fogja érezni magát, ha találkoznia kell és persze együtt nyaralnia vele, de úgy viselkedtek, mint a régi barátok. Még puszit is adtak egymásnak. Képmutatás! Bementünk a házba, ahol máris óriási kavarodás vett körül. Az ajtó mellett annyi bőrönd volt felhalmozva, hogy úgy tűnt, az egész család indulni készül. Egy ötévesforma gyerekre kis híján rázuhant egy táska, de egy szőke félisten, még időben megmentette. Sasha, ez veszélyes, ne rohangálj itt! Még soha nem találkoztam a pasival, de a leírásokból rájöttem, hogy csakis Mark, Michelle pasija lehet az. Szőke haja oldalt kicsit hosszabbra volt hagyva, hátul viszont teljesen felnyírták. A póló szexin feszült az izmos mellkasára, magas volt, napbarnított és a szeme azt hittem, kiesek a cipőmből, amikor találkozott a pillantásunk. Majdnem olyan kék volt, mint az Övé. 4

5 Szia! lépett oda hozzám kivillantva a tökéletes fogait. Te biztos Lauren vagy. Mondták már mennyire hasonlítasz Emilyre? Hallottam már morogtam. Már megint ez a szöveg. Hogy utálom én ezt! Mark vagyok. Nem fogtunk kezet, meg semmi ilyesmi, mert még mindig a szabadulni igyekvő gyereket tartotta a kezében. Örülök, hogy megismerhettelek. Hát még én válaszoltam rámosolyogva a legjobb tudásom szerint. Ha Ő nem lenne, talán elgondolkoztam volna egy kis flörtön Markkal, de így esélytelen volt a dolog. Meghan szólított meg egy szőke hajú lányt. Vigyázz Sashára egy kicsit, megnézem, mi tart ilyen sokáig. Átadta a lánynak a gyereket, és felsietett a nappaliból felfelé vezető lépcsőn, ahonnét épp egy barna hajú, ismeretlen srác jött le. Te vagy Lauren? kérdezte meg a kiscsaj mellettem. Ja néztem végig rajta. Legfeljebb tizenkettőnek tűnt. Hasonlítasz Emilyre. Valami csúnyát mormoltam az orrom alatt, mire fogta a kölyköt, és eloldalgott. Szerencsére. Nem úgy a barna hajú srác, aki most mosolyogva tartott felém. Magasabb volt nálam pár centivel, de az arca még elég kölykös volt, amiből arra következtettem, fiatalabb nálam egy kicsivel. Szia, Peter vagyok állt meg előttem. Te pedig Dorothy húga, igaz? Igen mosolyodtam el elégedetten, hogy végre nem Emilyhez hasonlítottak. Tökre olyan vagy, mint Emily. Na, húzzál innen, mielőtt seggbe rúglak! vesztettem el a türelmem. Tökre, mint Emily ismételte, és otthagyott. Mintha a sok emlegetéssel megidézték volna, Emily lépdelt lefelé a lépcsőn. A karjában egy hihetetlenül kövér, hófehér macskát tartott. A vörös haját, ami kicsit hosszabb az enyémnél, béna copfba fogta, de még a divatból kiment felsőjével, és a kissé bő farmerjében is csinosnak tűnt. Persze, ha bányarém lenne, akkor nem kapott volna annyi szerepet a színdarabokban. Mögötte szorosan Matt jött lefelé, egy macskahordó dobozzal, amibe úgy tűnt, az a szerencsétlen, túlhizlalt állat nem fog beleférni. Mondjátok, hogy a macskát nem hozzátok! szörnyedtem el a gondolatra. Lauren! Emily rám mosolygott, mire legszívesebben hánytam volna. Hogy vagy? Rég találkoztunk. Nem olyan rég, nem emlékszik, hogy legutóbb a pasiját kellett leoperálnia a számról? Jól húztam a szám. Mi bajod Pihécskével? kérdezte Matt sértődött hangon, mintha valami rosszat mondtam volna. Pihécske? ismételtem. Így hívják a macskát? Pihécske, nem csak egy macska, és igen, magunkkal visszük torkollt le. Szerintem azt hitte, megijedek tőle, vagy mi, de én csak felvontam a szemöldököm. Tőlem. De arra ne számíts, hogy belefér abba a dobozba. Nem kompatibilisek. Emily felnevetett, mintha vicc lett volna, amit mondtam, Matt viszont csak morgott valamit, és eltűnt egy boltív alatt. Hópihe igazából emelte a szemem elé Emily a macskát. Aranyos válaszoltam kényszeredetten. Bár kicsit túlsúlyos, nem? Kicsit? Tizenegy kiló! Az állatorvos adott egy diétás étrendet neki, de Matt egyszerűen képtelen betartani. Titokban folyton eteti. Bevallom, megpróbáltam érdeklődő képet vágni, de mindez kit érdekelt? Örülök, hogy te is eljössz. Ja, én is mondtam, mert kivételesen igaz volt. Azt nem tettem hozzá, mennyivel jobb lenne, ha ő inkább visszamenne New Yorkba, de hát semmi sem lehet tökéletes. Hallgattunk. A csend kínosan sokáig elhúzódott, így végül megfordultam, és kimentem a ház elé. Turkáltam a táskámban, és előkaptam egy szál cigit, meg a kedvenc, ezüst öngyújtóm volt pasim, Brett ajándéka, és rágyújtottam. Figyeltem az utat, hátha meglátom az Ő kocsiját, de elég kihalt volt a környék. Eltöprengtem a lehetőségeimen, és rájöttem, egész sok opció közül választhatok. Alakíthatom a szende ártatlanságot, de ehhez nem volt kedvem, ez túl unalmas. Lehetek a szerelmi bánatos, átvert kislány, akinek sok figyelmességre van szüksége, amit Ő meg tudna adni, csak épp ez túl sokáig tart. A szexi csábító kiesik, így a negyedik eshetőségen gondolkodtam. Mielőtt megunhattam volna a magányt, sötétkék Civic hasított keresztül a ház előtt kígyózó autóúton, majd fordult be a ház felé vezető útra. Megfordult a fejemben, hogy eldobom a cigim, és visszavonulok a házba, aztán mégsem tettem. Nem fogok megfutamodni! Egykedvűen szemlélődtem hát tovább, amíg a kocsi meg nem állt közvetlenül előttem. Nem néztem oda, csak hallottam, ahogy a bent ülő alak leereszti az ablaküveget. Hé, bébi, elvihetlek egy körre? 5

6 Lassan kifújtam a füstöt, de semmi nem jutott eszembe, amit mondhatnék, így hát hallgattam, mintha mi sem történt volna. Jó trükk különben, az ilyesmi mindig elveszi a pasik önbizalmát. Ahogy gondoltam is, a Civic továbbhajtott egyenesen Matt kocsija mellé. A Civicből előkászálódó srác Zach Sheridan habozás nélkül sétált elém, majd zsebre tett kézzel megállt centikre tőlem, és nem szólt semmit. Hát, igen, a trükk néha visszaüt. Világoskék pólót viselt, egy farmerral, ami úgy nézett ki, mintha ő maga vágta volna le a szárát, plusz strandpapucsot vett fel, ami röhejesen nézett ki a meglepően ápolt lábán. A francba, Garynek olyanok voltak a lábkörmei, mintha életében nem hallotta volna, hogy manapság a férfiak is pedikűröznek. Felnéztem, és szándékosan az arcába fújtam a füstöt. A sok pasim közül ő volt az egyetlen, akit zavart, hogy dohányzom. Csak egyszer kerültünk össze, de már megjegyezte, hogy jobb lenne az illatom nélküle. Mintha lett volna joga hozzá. Na, mi van? kérdeztem foghegyről. Nem hívtál vissza közölte velem vészesen komolyan. Lassan a számhoz emeltem a cigim, hogy legyen időm gondolkodni a válaszon. Hiszen az több mint egy hónapja volt. Ráadásul akkor még a szemétláda Chistopherrel jártam. Oké, hívott egyszer-kétszer, amire nem feleltem, de mit akart? Figyelj! fújtam ki megint a füstöt egyenesen az arcába, de ennek ellenére sem akart hátrébb lépni. Ami köztünk volt, jó volt, amíg tartott, de nem értem, mit vártál. Csak megkíméltem magunkat a felesleges köröktől. Azt hittem, ez oké neked. Ennyi? kérdezte megbántott hangon. Ó, hogy oda ne rohanjak, a srác színésznek megy, tuti megvannak ezek a begyakorolt arcai. Azt hittem, hogy hogy ez valami volt köztünk. Hiszen azt mondtad Részeg voltam, érted? vágtam közbe durván. Úgy tudtam, hogy emlékeztetni fog azokra a dolgokra! Részegen hülyeségeket beszélek. Ne csinálj úgy, mintha megbántottalak volna! És ne emlegesd ezt a dolgot a többiek előtt. Dorothy nem tudja, és jobb lenne, ha így maradna. Ha egy helyes srác úgy néz rád, mintha az érzéseibe amik nincsenek, tudtam, hogy nem szabad hinnem mindenféle képtelenségben tapostál volna, az sosem jó érzés, ezért elfordultam, hogy mégis bemenjek a házba, csakhogy a ház felé vezető úton feltűnő újabb autó látványa minden gondolatomat félresöpörte. A közeli bokorba hajítottam a cigimet, nehogy Ő meglássa, hogy dohányzom, és megigazítottam a hajam. Azt hallottam, most Gary Tuckerrel jársz mondta végül Zach, de már nem igazán figyeltem rá. Csak múlt időben hadartam, és elindultam, hogy bevessem magam. Amit egész életemben a legjobban akartam, az Ő volt. Hogy vele legyek, hogy rám mosolyogjon, hogy engem csókoljon meg olyan gyengéden, mint Ő maga. Ehelyett kinek jut? A lány szállt ki először. Haley Morgannek hívják, és tizenkilenc éves. Nehéz ellenfél, ugyanis nem a külsejével hódít. Az igazán rendes srácok megfogásához nem elég, ha valaki csinos, oda ész is kell, és mivel Haley nem volt kifejezetten csinosnak mondható, arra tippeltem, okosabb, mint amit kinézek belőle. Hiszen két éve járnak együtt. Valamit nagyon tudhat. Sajnos nem sok információm volt róla. Egyetemre jár, de nem oda, ahol Ő tanul, valami művészféle, és rendkívül igénytelenül öltözködik. Egy rózsaszín pólót viselt, ami lógott rajta, leért a combja közepéig, és onnantól valami kockás rövidnadrágban folytatódott, ráadásul koszlott edzőcipő virított a lábaim. Vajon ismeri a napozás fogalmát? Nem úgy tűnt. Az arca átlagosnak tűnt, az orra picit túl hegyes volt, a szája vékony, a szemei óriásiak a béna szemüveg mögött, de mindezt valahogy kiegyensúlyozta az arcának szív alakja. Hosszú volt a haja, azt hiszem, nem sok lánnyal találkoztam, akinek hosszabb lett volna. A fonott copfjának vége a derekáig ért. Amúgy semmi extra nem volt benne, csak ne mosolygott volna. Kényszeredett vigyorba rendeztem az arcom, majd felé siettem. Szia, Haley! odasiettem, és nyomtam két puszit az arcára. Még meg sem köszöntem rendesen, hogy elhívtál. Annyira örülök! Semmiség, Lauren. Örülök, hogy elfogadtad a meghívást. Biztos vicces lesz így együtt. Na, igen, el sem tudod képzelni, mennyire. Előre sajnáltam szegényt, de nem volt mit tenni. Olyasvalamije volt, ami kellett nekem. Ott állt Ő! Száznyolcvannyolc centiméter totális gyönyörűség, sosem-láttam-szebbet kék szemekkel, a homlokába hulló, fekete hajjal, és olyan arcszerkezettel, mint amilyen azoknak a kis angyalkölyköknek van a templomok freskóin. Dean! mondtam ki a nevét, és mielőtt akárki megállíthatott volna, felé siettem, és átöleltem. Szia! súgtam a mellkasába. Visszaölelt, amitől elárasztott az a felséges nyugalomérzet, mint legelőször, amikor megölelt. Rég találkoztunk mondta megnyugtató hangon, ami mára mélyebbé vált, mint amire emlékeztem. Jól megnőttél. Reméltem, hogy érzi a cicijeim is, amiket hozzádörzsöltem. Már nem vagyunk kislány többé mosolyogtam, ahogy elhúzódtam. Azt látom mosolygott vissza rám. 6

7 Mielőtt bármi mást mondhattunk volna harsány, női hangot hallottam a ház felől. Dean! Nem én voltam az egyetlen, aki örült. Michelle Knight rohant a helyembe, és jóformán felugrott a srác nyakába. Jóképű, mint mindig! Pedig már azt hittem, kinőtted ezt a tökéletességet. Michelle nem volt félénk lány, szétborzolta Dean tökéletes haját, majd cuppanós puszikat nyomott az arcára. Hol van már az az idő, amikor segítettél a zuhany alá imádkozni az idióta bátyámat? És arra emlékszel, mikor elmagyaráztad az óvszer használatát? Azóta is ki akarom próbálni! Mikor azt mondtam, Michelle nem félénk, úgy értettem, hogy teljesen zizzent a csaj. Nem igazán ismertem, de Dorothy ellátott pár történettel róla. Amúgy jobban nézett ki, mint hittem volna. A haja valahol a válla fölött tíz centivel végződött, és szőke meg fekete csíkok váltották egymást benne. Rövid sortot viselt végre valaki, aki egészséges napbarna és egy vajszínű ujjatlan topot, ami meglepően jól állt rajta. Még szerencse, hogy volt pasija, különben nagyon népszerűtlenné vált volna nálam. Dean vele sokkal közvetlenebb volt, mint velem, de nem bántam annyira. Visszafordultam Haleyhez, és megint rámosolyogtam. Figyelj, lehetne, hogy veletek utazzak? Szeretnélek jobban megismerni! Amikor visszamosolygott, elégedetten nyugtáztam, hogy be fog jönni a tervem. Legjobb barátnő hadművelet indul! 7

8 2. fejezet Amit az életben nagyon jól megtanultam az az, hogy vagy megcsalsz, vagy megcsalnak. Millió ilyet láttam, a rohadék apám többször is megcsalta anyát, a legjobb barátnőm nővérét is csúnyán megcsalták (épp az én féltestvérem, Emily által), aztán a legjobb barátnőm is, és engem persze nem. Nekem volt választásom, lehettem az összetört megcsalt, vagy az a csábító, akivel a srácok megcsalják a barátnőjüket. Számomra ez sosem volt kérdéses, ezért is nem sajnáltam annyira Haleyt. Majd lesz neki valaki más, eddig mindig ez történt. Kapcsolatok jönnek-mennek, ahogy mondtam is, és én most épp az új kapcsolatom kialakításán dolgoztam. Nem is számítottam rá, hogy az a barom Zach elrontja. Egy meghitt édeshármas utazást terveztem, csak Dean, én és a zavaró harmadik, Haley, de Zach az utolsó pillanatban találta ki, hogy nem akarja hozni a kocsiját. Matt, Emily, Dorothy és a macska ültek az első kocsiban, Mark, Michelle és Michael a másodikban, és mivel én Deanékhez csatlakoztam, Zach útitárs nélkül maradt volna. Nevetséges volt a nyavalygása, de Haley gyorsan beültette mellém, a csomagjait meg jó ég, a srácnak több csomagja volt, mint nekem! szétosztotta a három kocsiban, így bár kicsit késve, de végre elindulhattunk. Az út első körülbelül negyed órájában Haley kikérdezett engem Justinról, a szüleimről, és persze Garyről, így én halkan persze nem annyira, hogy Dean ne hallja előadtam a sztorimat arról, Gary és én mennyire nem vagyunk összeillőek. A csaj egyetértően bólogatott, majd mikor kifulladt a beszélgetés, megkérdezte, énekelünke. Mármint zene nélkül, mint az óvódás kölykök. Elkaptam Dean kétségbeesett pillantását, amit a visszapillantóba vetett, majd kelletlenül megvonta a vállát. Ha énekelni akarsz, énekelj. És a csaj énekelni kezdett egy úti nótát, amibe hamarosan becsatlakozott Zach is. Az ablaknak döntöttem a fejem, és arra gondoltam, ha nem fejezik be hamarosan, nemcsak cigire lesz szükségem, de be kell szereznem valami piát is. Az első baklövésemre akkor került sor, amikor egy óra és negyvenhét perc múlva megálltunk az első benzinkútnál. Dean azt mondta, ő nem kér semmit, így csak Haley és Zach mentek be. Áthajoltam a két ülés között, közvetlenül a válla mellett, és úgy manővereztem magam, hogy amikor beszélek, a leheletem a nyakát érje. Megőrjít ez az éneklés. A tarkójára göndörödő fekete hajszálak meglibbentek. Tudtam, hogy érzi. De legalább nem olyan rossz a hangjuk. Megdöbbentően gyorsan kapcsolta ki az övét, és még előre is dőlt, amikor válaszolt. Haley hangja nagyon is rendben van! Azzal mielőtt bármi mást mondhattam volna, kiszállt a kocsiból, és becsapta az ajtót. Hűha, milyen heves! Imádtam ezt, és azt is, hogy tudja, mit akarok tőle, mégis dacol velem. Igazi kihívás, pont olyan, amilyenre szükségem volt. Ezt a fordulót ő nyerte, de a játék nem ért véget. Sőt, még csak most kezdődött. Kiszálltam, én is, majd előkotortam a táskámból az öngyújtóm. Lauren Sullivan! Komolyan, mintha anyámat hallottam volna, pedig csak Dorothy kiáltott rám. Ez egy benzinkút, meg ne merd gyújtani azt a cigarettát! Esküszöm, még csak a kezemben sem volt. Egyáltalán elolvastad azt a könyvet, amit a múltkor adtam neked? Hát persze, anyu feleltem gúnyosan, arra gondolva, hogy én azt a borzalmas kiadványt, ami a dohányzás ártalmairól szól, ki nem nyitom, míg világ a világ, aztán elindultam távolabb a kocsiktól és mindenkitől, hogy nyugodtan élvezhessem az egyetlen örömöt az életemben, amihez nem kell pasi. A nővérem még fel akart kínálni egy szendvicset, de sikerül leráznom. Inkább csak figyeltem őket távolról, ahová a beszélgetésük már nem ért el, de még láthattam, mit csinálnak. Ettek, és dumálgattak, Matt kivette a macskát, és egy röhejes pórázon sétáltatta körbe-körbe, amire Emily a fejét rázta. Haley és Zach nemsokára kijöttek a boltból, és chipsszekkel meg üdítőkkel megrakodva odasétáltak hozzájuk. Dean lehajolt, hogy szájon csókolja Haleyt. Szerintem bűntudata volt, amiért hatással volt rá a lehelet-trükköm. Különben miért húzódott volna el olyan gyorsan? Mondhatta volna azt is, hogy ne csináljam. Kábé öt perc telhetett el, amikor Zach felém nézett, majd elindult hozzám. Nem örültem neki, de igyekeztem közömbös arcot vágni. Szerencsére most nem flörtölő szöveggel indított. Ez a Mark egy barom. Felém nyújtott egy bontott csomag sajtos chipset, és megkérdezte. Cserélünk? Azt hittem, nem dohányzol adtam át neki a cigimet, és elvettem a rágcsálnivalót. Nem is felelte, majd nekinyomta annak a fának, aminek az árnyékában álltam. Vedd úgy, hogy elszívtam helyetted. Remek válaszoltam, és a chipsből egy maroknyit a számba tömtem. Mi bajod Markkal? - Nem vagy huszonegy, Zach, nem kaphatsz sört utánozta a srác hangját. Az apámnak képzeli magát? Az az idióta odabent meg személyit kér. Adj egy kis pénzt, és szerzek neked sört. Hogyan? kérdezte egy félmosollyal, és kíváncsian megbámult. Megvannak a módszereim, te csak fizess! 8

9 Előhúzta a pénztárcáját, aztán kivett egy ötvenest a kötegből, amivel meg volt tömve. Utáltam, hogy ennyire jól megy egyeseknek, míg nekem jó jegyekkel meg ilyen értelmetlenségekkel kell előrukkolnom, ha zsebpénzt akarok. Nézhetem? kérdezte. Megvontam a vállam, átvettem az ötvenest és bementem a boltba, egyenesen a hűtőhöz, ahonnét kivettem két hatos dobozt, majd a pult felé vettem az irányt. Sajnálom mondta a kassza mögött tunyuló, kövér hapsi. Nem lehetett annyival idősebb nálam, legfeljebb huszonöt éves volt. Látnom kell egy személyit, különben Muszáj személyit mutatnom? kérdeztem pislogva. Mi csak szeretnénk egy kicsit szórakozni. Nekidőltem a pultnak és előrehajoltam. Láttam, ahogy a pillantása a mellemre siklik. Hülye lúzer! Bocsi, de engem kirúghatnak, ha megtudják, hogy Ki tudná meg? kérdeztem, miközben nekinyomtam magam a hűvös söröknek. Kérlek! A hideg megtette a hatását, a fickó pupillái kitágultak és merev, robotszerű mozgással beütötte a tucat sört, majd átvette az ötvenest, amit felé nyújtottam. Közben egy pillanatra sem vette le a szemét a melleimről. Hahaha. Tudod, ez tök igazságtalan mondta Zach két perc múlva, mikor rágyújtottam odakint egy újabb cigire. Én ezt sosem tudnám megcsinálni. Növessz ciciket. Nem biztos, hogy jó ötlet. Te hogy bírod ki, hogy nem fogdosod őket egész nap? Seggfej! nevettem el magam. Komolyan! Ha nekem ilyenek lennének, egész nap magamhoz nyúlkálnék. Miért, most nem azt csinálod egész nap? kérdeztem vissza. Hallottam pár pletykát. Ha arra célzol, hogy mostanában kevesebb szexben volt részem, mint neked, akkor igazad van vigyorgott, de szerintem egyáltalán nem volt vicces. Gyűlöltem, mikor arra céloznak, hogy ribanc vagyok. Mintha tudnák! Nem csodálom, hogy senki nem akar játszani a kis izéddel! vágtam vissza. Menj csak, piszkálgasd egyedül! Azzal megfordultam és magára hagytam a rohadékot. Méghogy én többet szexelek, mint ő? Halálbiztos, hogy nincs igaza! Mekkora segg! Mégis kérek egy szendvicset! szóltam oda Dorie-nak, ahogy közeledtem a társaság felé. Dean nagyon vigyázott, hogy ne nézzen rám, vigyorogtam is magamban a dolgon. Csak ha eldobod azt a cigarettát! sápítozott a drága nővérkém. Nem kérsz töltött tojást? nyújtott felém egy tálat Haley. Túl sokat csináltam, meg kellene ennünk, mielőtt megromlik. Nézzük csak, dobjam el a cigim és egyek szendvicset, vagy szívjam el és csapjak le a nem túl gusztusos, ám biztos töltött tojásokra? Kérek, de ezt még befejezem mosolyogtam rá. Nagyon jól néz ki! Köszi! Hihetetlen, de a csaj, mintha sosem hallott volna szebb bókot. Komolyan megsajnáltam és el is döntöttem, hogy tényleg lelkendezni fogok, milyen finom. Hogy szereztél sört? kérdezte meg Michelle. Fölényesen elmosolyodtam, hiszen a felém irányuló figyelemből egyedül Matt volt elfoglalva a pórázvégre kapott macskájával, leszűrtem, hogy mindenkit érdekel a dolog. Megmutattam a melleim a pasinak. Dorie exbarátja, Michael még a száját is eltátotta döbbenetében, de a többiek sem tűntek kevésbé meglepettnek. Hogy ez nem jutott eszembe! nevetett fel Michelle (egyedül ő). Kaphatok egyet? Nem! felelte a pasija, Mark, miközben én vállat vontam, hiszen a cucc Zach-é volt. Tényleg ezt csináltad? kérdezte Haley és hitetlenül pislogott rám. Laurie, miért kell mindig ilyen közönségesnek lenned? sopánkodott Dorothy. Vetettem rá egy lesújtó pillantást. Nincs abban semmi rossz, ha kihasználom az adottságaim, nem kurválkodtam, az istenért! Emilyre néztem, akire ez inkább volt jellemző, mire azonnal elkapta a szemét rólam. Touché, ribanc! Talán ezeket az adottságaid okosabban is használhatnád mondta nekem Mark. Ahogy ez egészségedre is vigyázathatnál. Nem vagy az apám! feleltem. Utáltam azokat az embereket, akik beleütik az orrukat mások dolgába. Még csak nem is ismersz engem, úgyhogy hagyd meg a dumáid, olyannak, akit érdekel! Attól, hogy betöltötted a kicseszett huszonegyet, még nem kell, hogy ekkora arcod legyen! Élveztem az elképedt pillantását kábé öt másodpercig, aztán Michelle nekem jött és belemászott az arcomba. Ha még egyszer így mersz beszélni vele, behúzok neked egyet! Lehet, hogy Mark és Emily eltűrik a szemétláda viselkedésedet, de engem nem érdekel, hogy milyen tininyavalyákban szenvedsz, szállj le a pasimról! 9

10 Ellie, hagyd! húzta el tőlem Mark. Nem érdekel a pasid mondtam gúnyosan és a földre ejtettem a cigimet, hogy elegánsan rátaposhassak. Csak tartsátok meg a csesztetésetek magatoknak és én sem zavarom a tökéletes baráti körötök. A kocsiban leszek, ha kellenék, hogy tovább borzoljam az idegeiteket. Lúzerek! Ha valamiben, hát hátat fordításban jó vagyok. Szerintem hülyeség a Bibliának az a fordítsd oda a másik orcádat is része, én a magam részéről elhúzok, amilyen gyorsan és méltóságteljesen csak lehet. Ne is törődjetek vele suttogta Dorie, bár nem elég halkan. Most éli a lázadó korszakát. Mennyi ideje is? kérdezte Michelle. Négy éve? Az úti célom Dean kocsija volt, ahol pár percnyi békés magány helyett, csak a sört vedelő Zach-re leltem rá. Akármit is mondott, már nem haragudtam rá, sőt, milliószor jobb társaságnak tűnt, mint a banda. Beültem mellé, elcsórtam egy sört és egy hajtásra megittam vagy a felét. Mark egy seggarc közöltem vele. Én megmondtam felelte. Szerintem az a baja, hogy több mint két éve nem dugott senkivel. Tudtad, hogy Michelle még nem volt meg neki? Tényleg? néztem rá. Akkor nem csoda, ha dühös a csaj. Majdnem leszedte a fejem. Kortyoltam még egyet a sörömből. Amúgy szerinted Emily és Mark nem csinálják Matt háta mögött? Kizárt, Laurie vágta rá rögtön. Kivételesen nem róttam fel, hogy becézte a nevem. Emily nem olyan lány. Vagy csak megjátssza, hogy nem olyan. Hiszen színésznő, ráadásul együtt lakik Markkal. Á, lehetetlen. Matt és Emily szeretik egymást. Rohadtul. Ami nem zár ki semmit. Nem szerelemről beszélünk, hanem félredugásról. Tényleg azt gondolod, hogy soha, semmikor? Gondolkodott néhány másodpercig. Ha igen, akkor sem akarom tudni. Elég nekem az az izé Haley és Dean között. Milyen izé? kérdeztem rá felkapva a fejem. Titok mondta Zach. Bocs, de nem mondhatom el. Köt a legjobb baráti titoktartás, ami megszeghetetlen. Hallottál már erről? Nem. Nincs olyan titok, amit örökké meg lehet tartani. És ha volt valami izé Dean és Haley között, nekem tudnom kellett. Mi történt? Dean félrekacsintott? Nem hinném, hogy Haley járt rossz utakon, bár néha a szerénynek látszó csajok a legnagyobb lotyók. Haley nem lotyó nézett rám komolyan Zach. Ő nem olyan, mint az átlagos lányok, hanem, mint ő csak Haley. Egyenes, és sosem csalná meg Deant. Előbb hinném el Emilyről, hogy megvolt neki a fél színházi zenekar, minthogy Haley akárcsak egy pillanatig is ránézett valakire, aki nem Dean. Te nem tudod az a srác mekkora mázlista! Oké, nyugi! emeltem magam elé a kezem. Valaki belezúgott a legjobb barátja csajába? nevettem el magam. Csak barátok vagyunk zárta le komoran. Ne szemétkedj vele! Nem állt szándékomban. Már ha azt nem vesszük szemétkedésnek, hogy megszabadítom a pasijától. Az meg úgyis később lesz, szóval lényegében igazat mondtam. Már jön is a szerelmed! énekeltem gúnyosan Zach azonban nem reagált. Legalábbis rám. Mosolygott Haleyre, és előrehajolva kinyitotta neki az anyósülés ajtaját. Nem akarlak zavarni titeket kezdte a csaj, mintha valami intim dolog zajlott volna köztem és Zach között. Csak itt hagyom a tojásokat azzal felém nyújtotta a töltött tojásokkal félig teli tálat. Imádom a töltött tojásaidat, Haley-bébi! vigyorgott rá Zach. Kivett egyet és az egészet a szájába tömte. Isteni! Jó étvágyat! felelte vidáman a lány és otthagyott minket. Zach rágás közben figyelte a távolodó alakját, majd visszafordult hozzám és kivett még egy tojást. Komolyan mondtam. Ő a legjobb barátom, ne szívózz vele! Nem fogok feleltem, ám most nagyon is úgy éreztem, hogy hazudtam. Akartam Deant, nagyon. Viszont nem bánthattam meg Haleyt, ha nem akartam igazi gennyládának érezni magam amiből, köszi, elég volt, így csak egy megoldás maradt. Haleynek új pasit kell kerítenem. Elnézve a mellettem kajáló Zach-et, lassan meg is formálódott az ötletem, már csak meg kell valósítani. ** Vannak visszatérő rémálmaim, olyan dolgokról, amiket senkinek sem kívánok. A hetek, amikor egy egész város köszörülte a családunkon a nyelvét, a napok, amikor egyedül voltam a világban, a percek, mikor anya közölte, hogy apám elhagy minket, és a pillanatok, amikor az arcomra szorított kézzel, elszorult torokkal próbáltam nem elbőgni magam, mind ezek közé tartoztak. 10

11 De aznap nem álmodtam ilyesmiről. Hét éves voltam, mikor apa elvitt minket a vidámparkba. Dorie és én háromszor felültünk a hullámvasútra, amíg ő hányni nem kezdett. Anya elkísérte a mosdóba Dorothyt, apa pedig vett nekem vattacukrot és kimondta azt, amit sosem fogok elfelejteni. Laurie, te pont ugyanolyan vagy erős vagy, mint én. Dorie az anyádra üt, de benned látom saját magam. Akkor azt hittem, ez jó. Tizenegy évesen, amikor apa és én újra elmentünk a vidámparkba, és apa rosszul lett az első menet után a hullámvasúton, rájöttem, hogy hazudott nekem. Nem is volt soha erős. Én az voltam, de ő nem. Ezután figyelni kezdtem a hibáit, a gyengeségeit, és egyre többet fedeztem fel ezekből. A legnagyobb Emily volt. Voltak napok, amikor csak meredt maga elé, és tudtam, ilyenkor rá gondol. A lányára, aki az ő hibájából távolodott el tőle, és akit azóta gyűlöltem, amióta tudomást szereztem a létezéséről. Kiskoromban sokszor kijátszottam a kártyát, ha akartam valamit, de nem kaptam meg, sokszor megkérdeztem: Apa, engem is el fogsz majd hanyagolni, mint Emilyt? És akkor mindent megvett nekem, mert bűntudata volt. Most már szégyellem, hogy ezt tettem, talán ez is volt az oka annak, hogy egyszer megpróbálta hozzánk költöztetni a kis ribancot, amiből a végére az lett, hogy mindketten egy napon szívódtak fel az életünkből Tehát az álmomban ott álltam apa mellett és vattacukrot ettem, miközben Dorie és Emily bömböltek, hogy ők miért nem kapnak, de apa csak rám mosolygott, és azt mondogatta, hogy csak te vagy olyan, mint én, csak te vagy olyan, mint én, amitől megkeseredett a számban a vattacukor. Majdnem olyan íze lett, mint a sörnek. Erre ébredtem. Undorító, sör íze volt a számnak, a fejem pedig valami kényelmetlenül keményen Zach combján nyugodott. Mindjárt megérkezünk hajolt fölém vigyorogva. Jól elaludtál! Az ő szájának finom mentolillata volt. Kellemesnek találtam az alvás utáni mámorban. Nézd, mennyi fa! szólalt meg Haley az első ülésről. Egész ijesztő ebben a félhomályban. Felültem, és körülnéztem. Előttünk és mögöttünk is egy autó a többiek haladt, a vékony, kétsávos utat pedig mindkét oldalról sűrű erdő határolta. Alig volt még délután, de a félhomály valóban alkonyatközeli időt sejtetett. Jobbra a folyónál mondta Haley, mielőtt elaludtam volna. Aztán a kis úton a városig. A városból a fahídon keresztül és a második kicsi elágazásnál balra. El sem fogjuk tudni téveszteni, azt mondták. Már akkor is kételkedtem, most már biztos voltam benne, hogy el fogunk tévedni. Haley, biztos vagy benne, hogy fogunk találni folyót errefelé? kérdezte meg Dean vagy tíz perccel az ébredésem után. Szerintem eltévedtünk. Szólok Mattéknek, hogy Nem tévedhettünk el, Dean rázta a fejét Haley. Itt lesz a folyó, tudom. Dean bólintott, mintha feltétel nélkül bízna a kis okoskában, két perc múlva viszont megálltunk, ugyanis Matték is megálltak előttünk. Nehogy kiszállj! szólalt meg Zach, mikor Matt előmászott a kocsijából és felénk igyekezett. A horrorfilmekben is mindig az hal meg először, aki kiszáll. Marha! morogta az orra alatt Dean és kinyitotta az ajtót. Szerencsére nem vitte a kulcsokat suttogta Zach Haleynek. Ha átlövi a fejét egy nyíl, vagy agyonüti egy fellógatott farönk, gyorsan előremászom és elhúzunk innen. Tényleg olyasmi, mint egy horrorfilmben ismerte el Haley és a homályba vesző fákat vizslatta. Ekkora idiótákat! Haley szerint nemsokára elérünk a folyóhoz hallottam Dean hangját. Eléggé biztos benne, szóval csak menjünk tovább. Ennek az útnak vezetnie kell valahová. Jó felé megyünk! hajolt át a lány a vezetőülésre, hogy kiszóljon a nyitott ajtón. Majd mi megyünk elől, hagyd, hogy Dean beelőzzön. Ebben maradtak, így Dean visszaült, megelőzte Matt kocsiját és most már mi vezettük a kis konvojt. Ott a folyó! sikított fel végül a Haley. Kis híján frászt kaptam, Zach derült is azon, hogy megugrottam. Csak fordulj jobbra. Ugye megmondtam, hogy nem tévedtünk el? Ugye, Dean? Figyeltem a srác reakcióját, csodálkozva azon, hogy bírja elviselni az ilyen nyavalygást, de a szeme sem rebbent. Szerintem két év alatt bőven kiégett belőle minden szenvedély. Nem értettem, hogy miért nem szakított még a csajjal. Szerencsére már nem kell sokáig várnia, majd én segítek megszabadulni tőle. Nekünk nem lesz ilyen a kapcsolatunk, az teljesen biztos. Igazad volt ismerte el végül, hogy a csaj leálljon. Hamarosan beérkeztünk a városnak nevezett településre, ahol láttam összesen legfeljebb húsz házat, ennek ellenére Haley örvendezett annak, hogy az egyik egy élelmiszerbolt és benzinkutat is láttunk. Valóban el sem kellett fordulnunk, rögtön szembetaláltuk magunkat a folyó egy másik szakaszával, amin keresztül keskeny fahíd vezetett át. Le fog szakadni mondta Zach jól játszva a rettegő hülyegyereket. Bár folytatta, amikor Dean rágurult a hídra legalább nem halunk bele. Igaz, a víz kábé másfél méternyire volt alattunk, és nem tűnt mélynek, inkább volt patak, mint igazi folyó. 11

12 Nem is mondtam, hogy van egy tó is a ház közelében fordult hátra Haley, hogy rám mosolyogjon. Állítólag kellemes ilyenkor a vize, legalább tudunk majd úszni. Hoztam fürdőruhát vigyorogtam vissza a legkedvesebb mosolyommal. Nagyon szeretek úszni! Várom már, hogy odaérjünk! ujjongott. A legmegdöbbentőbb, hogy Dean és Zach úgy csináltak, mintha ez a dedós viselkedés volna a normális. Nem volt kétséges, hogy Haley olyanfajta lány, mint Dorothy ha nem rosszabb, és emiatt egy kicsit bűntudatom volt. Dorie akkor is nagyon kikészült, mikor Michaellel szakítottak, el tudtam képzelni, mi lesz Haleyvel, ha Dean majd dobja értem. Persze csak ha addig nem találok neki valaki mást. Nehéz dolgom lesz, annyi szent. Ez a második elágazás, fordulj balra, Dean! Dean befordult és megint az erdő közepén találtuk magunkat. Biztos, hogy ez az? kockáztatta meg Zach a kérdést. Olyan ez az út, mint egy turistaösvény. Biztos bizonygatta Haley. Csak pár méter és ott vagyunk. Öt perc telt el némán. Talán tévedtem. Lehet, hogy nem itt kellett volna befordulni. Szerinted, Dean? Nem tudom, Haley. A te fejedben van a térkép. Ez volt a második elágazás motyogta, majd élesen felszisszent. Nézd, Dean! Ott van! Nézzétek! Tehát megérkeztünk, így végre eleget tehettem a sürgető kényszernek, kiugrottam a kocsiból és az öngyújtóm után nyúltam. Mennyit szívsz egy nap? kérdezte Zach, amikor ő is kiszállt. Jó kérdés volt, jobb napokon beértem háromnégy szállal, de volt, amikor össze sem tudtam számolni a körülöttem heverő csikkeket. Igaz, akkor alaposan ki voltam borulva. Nem tudom vigyorogtam rá. Miért? Tudtam, hogy zavarja és azt is tudtam, ha beszól, akkor megkapja a magáét, de azt hiszem, ezt ő is sejtette, mert csak vállat vont és a ház felé fordult. Bevallom, valami másra számítottam, nem egy konkrét vadászházra, amit persze emlegettek is. Be kellett ismernem, hogy Zach-nek igaza volt, mikor azt mondta, tisztára, mint egy horrorfilmben. Kivéve, hogy azok a házak általában tiszták, ez meg mocskos volt. Nem olyan vészes magyarázta Haley bűntudatosan. Csak le kell venni a bútorokról a huzatot meg alaposan kisöpörni és lakható. Akkor lássunk neki mihamarabb mondta Emily. Pihenni akarok. Hallod ezt, Mark? Mindenki megállt a mozgásban és hallgatózni kezdett. Az égvilágon nem hallottam semmit. Ah, csend van sóhajtott fel Mark és csókot nyomott a döbbent képet vágó Michelle feje búbjára. New York után megfizethetetlen. El sem hiszem sóhajtotta Emily szenvedőn. Erre vágytam, mióta eljöttünk Mauiról. Szerencsétlen, hogy oda ne rohanjak! Nem akarok ünneprontó lenni szólaltam meg lassan. De van valami program, vagy ilyesmi? Egymásra néztek, majd rám, mintha hülyeséget kérdeztem volna. Semmi mondta végül Emily. Nem gondolunk munkára, problémákra vagy akármilyen stresszes dologra. Csak pihenni fogunk és együtt leszünk a szeretetteinkkel. Atya ég, ezt meg honnan olvasta? Tökéletes morogtam. Mire számítottál? kérdezte meg Matt. Úgy szorította magához a macskáját, mintha félne, hogy összepiszkolódik a bundája a padlót borító mocsokban. Nem is tudom ismertem el. Buli, pia és szex? Ez nekem is tetszik szólalt meg Michelle és sokatmondó pillantást vetett Markra. Annak fényében, amit Zach mesélt, tökre röhejesnek hatott a dolog. Talán van valamilyen szórakozóhely a városban mondta végül Haley nagyokat pislogva rám. Majd körülnézünk, úgyis el kell mennünk a boltba is. Szóljatok, ha indulunk mondtam és gondoltam keresek magamnak egy szobát. Nyikorgó lépcsőkön kellett felsétálnom az emeletre, ahol megláttam a korhadtabbnál korhadtabb ajtókat. Kétség kívül nem volt egy luxushely. Benyitottam a lépcsőhöz legközelebbi ajtón és mivel úgy gondoltam, az összes szoba ugyanolyan putris, azt kineveztem a sajátomnak. Mivel két ágy volt benne, feltételeztem, hogy valakivel meg kell majd osztanom. Elvégre tízen voltunk az öt szobára. Kinyitottam az ablakot és félrelöktem a zsalukat, amik minden fényt kizártak. Sokkal rosszabb lett a helyzet, a szoba, ha valaki ki nem takarítja tippelni lehet, hogy ki lesz az egyszerűen lakhatatlan. Nem tudom a többiek hogy voltak vele, de én nem csomagoltam tisztítószereket az útra, így visszaindultam a földszintre. Sajnálom, Dorie, de már most utálom hallottam Michelle hangját. Annyira dühítő és flegma, azt hallottam, igazi kis lotyó. A cipőm talpa talán kissé túlságosan is a lépcsőhöz csapódott, hirtelen minden felbámultak rám. Ha befejeztétek a kibeszélésemet, akkor induljunk vissza a városba. Gondolom, egyikőtök sem hozott tisztítószereket. Odakint leszek. 12

13 Rágyújtottam egy újabb szál cigire és rájöttem, tizenhat éves vagyok, ha elfogy, akkor legálisan nem vehetek sehol, így rá kell majd dumálnom valakit. A francba, akkor kellett volna vennem, amikor megálltunk annál az idióta benzinkutasnál. Most már mindegy. Sürgősen szereznem kellett, különben kinyuvadok ezek között. Ennyit még Dean sem ért meg. Elviszlek szólalt meg mögöttem egy ismerős hang. Megfordultam, és észleltem, hogy Michael az, Dorothy nővérem béna expasija. Két fejjel magasabb volt nálam és talán, ha nem úgy nézett volna ki, mint akit megnyújtottak, még tűrhető srácnak mondtam volna. Tizennyolc éves korához képest szerintem még nem volt szüksége borotvára, az arca olyan puhának tűnt, mint az enyém. Michael olyan fajta krapek volt, akit a magamfajta lányok megesznek reggelire. Ez nagyon kedves tőled mosolyogtam rá és félretettem az ellenérzéseim, mert tényleg nagyon szükségem volt cigire, annak ellenére is, hogy még volt nálam. Akkor induljunk is. Útközben kiderült, hogy ő vállalta el, hogy szerez be valami kaját vacsorára, és vesz néhány flakon súrolószert meg ilyesmit. Csak bólogattam és tűnődtem, mennyi ideig bírnám ki dohányzás nélkül. Nem elég ideig ahhoz, hogy még Deant is meg tudjam hódítani. Szerencsére elég hamar megérkeztünk a városba, ahol Michael leparkolt a háztartási bolt előtt, az én szemem azonban nyomban a szemben lévő trafikosra siklott. Menj csak be, mindjárt megyek én is döntöttem el és Michael válaszára nem várva, arrafelé vettem az irányt. Szükségem volt cigire! Már messziről láttam a táblát, hogy kiskorúakat nem szolgálnak ki, ráadásul a trafikos egy nő volt, amitől már-már elcsüggedtem volna, de akkor észrevettem egy csapat srácot, akik közül páran nagykorúaknak tűntek. Helló! szólítottam meg őket, ahogy közelebb sétáltam. Nem csináltak semmi különöset, álldogáltak a műszaki bolt előtt a hátukat a falnak vetették, ketten dohányoztak és most már kivétel nélkül mind engem stíröltek. Ha nagyon szépen kérem, nem venne valamelyikőtök egy karton cigit nekem? Kérdésekre számítottam, vagy kételkedésre, esetleg leszúrásra, de az egyik sötét hajú, izmos srác, aki a legjóképűbbnek tűnt, csak előlépett és anélkül, hogy elkérte volna a pénzt a trafikos felé vette az irányt és csak távozóban kérdezte meg, mire is vágyom igazából. Kihallottam a hangjából, hogy többre gondol egyszerű cigarettavásárlásnál, és kiderült, hogy igazam is van. Így történt, hogy tíz perccel később, mikor Michael kilépett a boltból, megmondtam neki, hogy majd jövök és újdonsült ismerősömmel, Bennel akinek volt egy tök király motorja elhajtottunk a lassan, de biztosan kezdődő éjszakába. 13

14 3. fejezet Utálom azokat a reggeleket, amikor felébredve, nem tudom pontosan, hol vagyok. Meztelen voltam és egy másik forró test tapadt az enyémhez. Eltartott fél percig, mire rájöttem, hogy Ben az. A francba! Az éjszakából nem sok ragadt meg a fejemben. Bulizni voltunk, táncoltunk azon az idióta nevű helyen, ami az egyetlen valamirevaló szórakozóhely a környéken legalábbis Ben szerint, aztán itt kötöttünk ki. Lassan viszszajöttek az intim emlékek is, az ügyetlen gyorsasága, a vad mozgás, amitől hányingerem lett és végül a megkönnyebbülésem, amiért vége is van. A francba! De legalább védekeztünk, legalábbis azt hiszem Igen, határozottan rémlik. Az egyszerű tervem a gyors felöltözés és az eliszkolás volt, de kinézve az ablakon már javában benne voltunk a délelőttben rádöbbentem, hogy valami erdő közepén vagyunk és fogalmam sincs, hogy fogok visszajutni a saját faházunkba. Kelletlen bűntudatszerűség jött rám, mert tudtam, hogy Dorie ki lesz akadva, ráadásul ez a kis kalandom a Deannel való jövendőbeli viszonyomra sem vet majd jó fényt, de talán ki tudom magyarázni magam. Oké, előbb persze haza kell jutnom valahogy, vegyük ezt a problémalista elejére. Elnéztem a békésen hortyogó Bent és elcsodálkoztam rajta, milyen helyes pasikra lehet bukkanni itt a semmi közepén. Talán még lehetne is belőle valami, ha jobb lenne az ágyban. És persze, ha közelebb lakna. Ahogy nézegettem, hirtelen kinyitotta a szemét és rám hunyorgott. Jó reggelt, szivi! Lassan kinyújtózott és a meztelen testemen legeltette a szemét. Tudtam, hogy nem találhat kivetnivalót rajtam, ezért nem is voltam szégyenlős. Vissza kellene vinned mondtam neki ösztönzően, hogy emelje a seggét. Nem tudom, hogy merre lakunk. Oké egyezett bele. De csak ha benne vagy közös zuhanyban. Naná! vigyorodtam el. Úgy fél óra múlva nem csak az alkohol tette, a srác tényleg gyorstüzelő végre felültünk a motorjára és visszavitt a házhoz. Mindenféle erdei földúton kanyarogtunk és már az is felötlött bennem, hogy talán soha nem érünk oda, de aztán hirtelen kikötöttünk a vadászház előtt, amit inkább az előtte álló autókról (csak Matté és Michaelé) ismertem fel. Ben megállt közel a bejárathoz, mire Dorothy viharzott ki a házból. Lauren Sullivan! Tényleg anyára ütött, egy az egyben az a hangszín. Hol a fenében voltál?! Van fogalmad róla, hogy mennyire aggódtunk érted?! Azzal sírásban tört ki. Leugrottam Ben mögül, megpaskoltam a vállát, majd odasiettem Dorie-hoz. Néha elég gyerekes hisztiket tud levágni, de azért szerettem. Sajnálom! öleltem át, miközben ő is alaposan megszorongatott. Mondtam Michaelnek, hogy nem kell aggódnotok, csak találkoztam ezzel a sráccal Hallottam, hogy Ben időközben el is húzott mindenfajta köszönés nélkül, de nem bántam, jobb, mintha le kellene vakarnom magamról. Méghogy sajnálod! lökött el magától hirtelen. Vedd tudomásul, hogy faházfogságot kapsz! Mégis ki volt ez? És hogy tölthetted vele az éjszakát, amikor egy napja sem ismered? Nincs benned semmi tisztesség? Mi van szegény Garyvel? És Figyelj! vágtam közbe, mielőtt még jobban belelovallja magát. Gary és én már nem járunk, az a múltkori éjjel volt a búcsúestünk. Ez a srác Ben volt, kedves és nem csináltunk semmi botrányosat. Na, ne sírj! Emily is megjelent mellettünk és olyan képet vágott, mintha meghalt volna valaki. Utáltam ezt benne, megláttam és elment a kedvem mindentől. Gyertek, menjünk be! Átkarolta Dorie vállát, ami miatt én elhúzódtam és bevezette a házba. Odabent megtudtam, hogy a fiúk Michael, Zach és az édes Dean aggódtak értem, ezért bementek a városba kérdezősködni. Haley épp nekik telefonált. Távollétemben a ház meglepő változáson ment keresztül, most már lakhatónak nézett ki, sőt állítom, a padlóról enni is lehetett volna, ha nem mászkál rajta a macska. Két választásod van mondta végül Dorothy, amikor már nem sírt, mint egy ötéves gyerek. Vagy hallgatsz rám a továbbiakban vagy hazaküldelek anya felügyelete alá. Nyaralni jöttünk, nem azért, hogy azon aggódjunk, melyik út szélén fekszel holtan, elvágott torokkal! Kis híján felnevettem ezen a hülyeségen, de visszatartottam és megkérdeztem. Mi lesz a büntetésem pontosan? Mondtam már! A házat csak megbízható felügyelettel hagyhatod el és csak oda mész, ahová mi is megyünk! Különben hazaküldelek! Oké vontam vállat. Most felmehetek a szobámba? Mielőtt újra bőgni kezd. Nem szólt semmit, amit beleegyezésnek vettem és felrobogtam körülnézni, hogy van-e odafent is változás. Volt, méghozzá nem is akármilyen, a szobában, amit kiválasztottam kellemes illat és szép rend uralkodott. Az ablakhoz közelebbi kényelmesebbnek tűnő ágyon a táskáim hevertek, a másikon valamelyik lány holmija. Nem Dorothyé, reméltem, hogy nem is Emilyé, így ez azt jelenti, hogy 14

15 Remélem, nem baj, hogy velem leszel egy szobában hallottam a halk hangot, mire csodálkozva megfordultam. Haley állt az ajtóban és tétován mosolygott. Egy kinyúlt pólót viselt, ami leért majdnem a térdéig, a haja pedig úgy festett, mintha előző reggel óta nem fésülködött volna, ugyanis jónéhány szál, már-már tincsek bomlottak ki a fonatából. Nekem oké mondtam meglepetten. De Hogyhogy nem alszom Deannel? kérdezte kicsit elpirulva. Bólintottam. Most teszteljük a kapcsolatunk vont vállat könnyedén. Nem alszunk együtt egy ideig. Értem dünnyögtem elgondolkodva, nem tudtam, fejezzek-e ki sajnálkozást vagy valami. Hogyhogy? Elsápadt ami tapasztalataim szerint megcsalást jelent és megrázta a fejét. Ne haragudj, de nem szeretnék beszélni róla. Bocs, hogy felhoztam vigyorogtam rá, amire visszamosolygott. A kedves emberekkel az a gond, hogy nagyon könnyű őket megtéveszteni. Szerintem a negyed óra alatt, amíg csevegtünk és én megtudtam, hogy Matt fát gyűjteni ment, mert éjjel majd megfagytak, Michelle és Mark pedig a konyhában főznek, egyszer sem jutott eszébe, hogy én a pasijára aki nem is biztos, hogy teljes értékű pasija hajtok. Tudsz főzni? kérdezte végül. Olyasmit, ami több mint egy tojásrántotta? kérdeztem rá. Kizárt. Akkor jó, gondoltuk, ezért Zach-kel raktunk össze. Ez így megfelel, ugye? Mi? értetlenkedtem. A főzés magyarázta. Megbeszéltük, hogy minden nap mások főznek, ma Michelle és Mark, holnap Emily és Matt, utána Dorie és Michael, Dean és én, aztán ti ketten Zach-kel. Jó így? Tőlem vontam vállat végül. Van még valami érdekes? Megtudtam, hogy Emilyn és Matten kívül mindenki ugyanolyan neművel alszik, Dorie Michelle-lel, Michael Markkal, Dean Zach-kel, én pedig Haleyvel. A csaj aki egész sokat tud beszélni, ha az ember ráhagyja még azt is elmondta, hogy hoztak néhány szabályt, mint például a szobamacska érdekében nem szabad nyitva hagyni az ablakokat meg a bejárati ajtót és etetni is tilos. Mivel egyetlen fürdőszoba van egy kicsi villanybojlerrel, mindenki csak mérsékelten használhatja a meleg vizet és rendet kell tartania maga után. Semmi vészes. Előszedtem néhány cuccot és gondoltam átöltözöm, de Haley olyan szemeket meresztett rám, mintha életében nem látott volna még másik meztelen lányt. A koliban is ilyen szégyenlős vagy? kérdeztem meg, mikor illedelmesen félrefordította a pillantását. Egyből visszanézett és fülig vörösödött. Nem tudom. Mármint nem lakom a koliban, anyáék szerint az nem nekem való, így béreltek nekem egy lakást. És milyen? kérdeztem kicsit irigykedve. Minden vágyam volt, hogy egyedül lakhassak, de az én szüleimnek sosem jutna eszébe lakást bérelni nekem. Hallgattam Haley beszámolóját a tanulmányairól még rajzokat is mutatott, amit egy mappában tárolt és anyám, milyen rajzok voltak!, meg arról a párizsi útról, amit tervezett. Az volt a fejében, hogy minimum fél évet halaszt az egyetemén és Párizsba megy, hogy ihletet gyűjtsön. Ahogy beszélt, kezdtem kedvet kapni azokhoz a dolgokhoz, amiket felsorolt, mint végigjárni (meg lerajzolni) a Loire-menti kastélyokat, éjfélkor az utcákat járni és különböző szögből megnézni (meg lerajzolni) a fényárban fürdő Eiffel-tornyot vagy egyszerűen csak üldögélni azon a kimondhatatlan nevű híres utcán (na meg persze rajzolni azt) és nem törődni semmi mással. Annyira csodálatos lenne! sóhajtotta álmodozva és azon vettem észre magam, hogy én is sóhajtok. Mi lenne csodálatos? jelent meg Dean az ajtóban. Mosolygott, amitől a szívem félrevert, de ahogy láttam, Haley is elpirult. Nem kis teljesítmény elpirulni a saját pasidtól, főleg, ha már két éve jártok együtt, bár ha ennyire gyér a szexuális életük, akkor az a finom csók, ami elcsattant közöttük, igazi szexorgiának tűnhetett. Vajon mi van ezek között? Miért nem szexelnek? Elhatároztam, hogy ezt még kiderítem, de most úgy éreztem hiszen a szerelmem a szemem láttára csókolózott valaki mással!, el kell szívnom ez cigit. Fogtam a táskám, ami tömve volt, hála Bennek és kislisszoltam a szobából. De szerencsére Laurie nem feküdt le vele mondta épp Dorie, amikor leértem. Mark és Michelle is előjöttek már a konyhából, de ott volt Zach, Michael és Matt is, mind a nővérem bámulva, aki mindezt olyan arccal adta elő, mint egy ártatlan gyerek, viszont szemlátomást ő volt az egyetlen, aki el is hitte. Ahogy leértem, mind rám bámultak, egyesek rosszalló, mások határozottan undorodó pillantással, így muszáj volt megeresztenem egy fölényes vigyort. Hová mész? kérdezte meg Dorie neheztelő hangon. Csak elszívok egy cigit. Itt leszek kint, esküszöm! Azzal már kint is voltam. Mivel nem volt hangulatom Dean csábítást játszani, csak egyszerű kikopott farmert és egy elnyúlt topot viseltem, így nem volt baj, ha leülök a ház mellett felhalmozott farönkök egyikére. Remegett 15

16 a kezem, miközben az öngyújtóm kerestem és ez az idióta állapot csak akkor hagyott alább, mikor a tüdőm végre megtöltötte az annyira vágyott füst. Hiszen ma még rá sem gyújtottam, pedig szex után mindig szoktam. Felröhögtem a gondolatra. Vagyis az igazi szex után szoktam, nem az ilyen valami után, amit még csak aktusnak sem lehet nevezni. Vajon Ben tudja, hogy a korai magömlés betegség? Nevetni kezdtem, mint egy őrült, egészen bele is fájdult a gyomrom. Nem tudom, mikor csapott át a nevetés hisztérikus bömbölésbe, de azt vettem észre, hogy egyáltalán nem vagyok vidám, a könnyek csorognak az arcomról és legszívesebben felkötném magam egy fára. Igyekeztem visszafogni magam, de nem ment. A könnyeim egyre csak folytak, hiába próbáltam eltűntetni őket a topom aljával. Hirtelen egy kéz érintette meg a vállam, mire ijedten felnéztem nem akartam, hogy akárki rajtakapjon, ahogy itatom az egereket, mint Dorie, de csak Zach volt az. Lehuppant mellém egy másik farönkre, szó nélkül az ölébe húzott és a mellkasához ölelve ringatni kezdett, mint egy gyereket. Fogalmam sincs a cigi hová tűnt a kezemből, de amikor a következő pillanatban átöleltem a srác nyakát, már nem volt nálam. Elengedtem magam és sírtam, amíg el nem apadtak a könnyeim, amíg úgy nem kezdtem érezni magam, mint a világ legszerencsétlenebb idiótája. Nem sokszor bömbölök, de hogy már másodszor ez előtt a srác előtt, az nem normális. Mikor lenyugodtam, ugyanúgy szó nélkül, ahogy ő tette, kilöktem magam a karjai közül és arrébb sétálva újabb cigit vettem elő. Nem kell megjátszanod magad, tudom mondta egyszerűen, amitől görcsre rándult a gyomrom. Mit? kérdeztem kiszáradt szájjal. Hogy nem vagy az a szívtelen, könnyűvérű ribanc, akinek tetteted magad. Tudom, hogy más vagy. A komoly arcára nézve kedvem lett volna újra elsírni magam, de csak mély levegőt vettem és visszatettem a gyújtóm meg a cigit a táskámba. Nem tudtam megszólalni, csak bemenekültem a házba, átkozva magam, amiért annyira gyorsan dobog a szívem, és amiért legszívesebben visszabújtam volna a karjai közé, de nem tehettem. A lényem egy rejtett kis szeletkéje iszonyúan megrémült a lehetőségtől, hogy igaza van, míg egy másik darabkám a Zach hangjából kicsengő magabiztosságon csodálkozott. Nem számított, mindkettő arra sarkallt, hogy a lehető legtávolabb kerüljek tőle. Zach Öt héttel korábban ** Sosem néztem meg őt úgy, mint akkor este. Lauren Sullivan nekem csak egy kislány volt, akiről egyre több vadabbnál vadabb pletykát hallottam, mígnem össze nem futottunk. Akkor a kislány volt az utolsó szó, ami eszembe jutott róla. Szexis, észvesztően gyönyörű és fékezhetetlen, ez volt ő, ahogy a vodkától mámorosan vonaglott az unalmas techno ritmusára. Mosolygott nagyjából mindenkire, de mintha senkit sem látott volna. Érzékien rázta a formás fenekét, akárha ezzel keresné a pénzt és eltartott egy ideig, mire észrevettem, hogy nem csak nekem maradt tátva a szám a látványtól. Kétség kívül a legdögösebb csaj volt a bulin, ahová csak unalomból mentem el és máris azon kezdtem gondolkodni, hogy hogyan fűzhetném meg. Kis híján elindultam felé, hogy becsatlakozzak a lehengerlő riszálásba, de egy hang, mintha Haley-bébi hangja lett volna, megállított. Természetesen ő maga nem volt jelen, saját belső és mondhatni jobbik énem mondatta fel velem a szabályokat. A legfontosabb, hogy tartózkodom attól, hogy minden utamba kerülő dögös csajt az ágyamba vonszoljak. Főleg nem egy olyat, akivel később kényes lenne a szakítás. Az egyik legjobb haverom, Matt barátnőjének a húga volt ő, vagyis kizárt, hogy komplikációk nélkül hozzáérjek. Sőt, már az is túlzás lenne, ha túl sokáig bámulnám. Szemügyre vettem hát a hozzám hasonlóan Laurent figyelő fickókat. Mindegyiküknek csak egy hevesebb csípőtekerés kellett volna, hogy elcsurranjon a nyáluk, de a csajok sem voltak jobb állapotban. Laurenhez képest az összes szürkének és átlagosnak látszott. Csak egy-kettő volt, akire a legnagyobb túlzással is legfeljebb azt lehetett mondani: csinos. Pedig a lány nem volt alulöltözve, mint a többi. Szűk nadrágot viselt, ami izgatóan rásimult a fenekére, míg az apró top második bőrként feszült a mellére és hasa felső részére. A csípőcsontjai nem szúrták a bőrét, mint a manapság divatos alakú csajoknak, mégis a dereka és a csípője közötti ív tökéletes volt. A bőre csillogott. Kellett egy kis idő, hogy rájöjjek, nem csak a villódzó fény teszi. A ragyogás mesterséges eredetű lehetett, a köldöke körül szikrázott a fény, az alig takart hátán milliónyi apró csillám táncolt, hogy önkéntelenül is az jutott eszembe, vajon a tök átlagos ruhája alatt is ennyire csillog-e. És hogy mutatna ez a test az enyém alatt, ha nem viselne mást, csak azokat a csillámokat? Már megint őt bámultam elmerülve a fantáziálásban, mikor észrevettem, hogy felém közelít. Nem hagyta abba a táncot, ugyanazzal a csábító mosollyal az arcán lépdelt felém, tartva a korábbi ritmusát, mégis egyre közelebb került, aztán már ott is volt. 16

17 A karjait a nyakam köré fonta, a mellei a mellkasomhoz dörzsölődtek, ahogy puszit nyomott az arcomra. Orgonaillat fészkelte be magát az orromba. Zach-bébi mosolygott rám kihívóan és húzni kezdett, kérés nélkül tudatva velem, hogy táncpartnerének kíván. Több mint egy éve nem találkoztunk. Hogy lehet, hogy egy ilyen nagypályás, mint te, leereszkedtél ide közénk? Zach-bébi? Tényleg ezt mondta nekem és nem voltam benne, hogy gúnyolódik-e rajtam. Ha igen, nagyon jól csinálta. Átkaroltam a derekát és magamhoz vontam, amilyen szorosan csak tudtam. Lauren. Nem tehettem a végére, hogy bébi, az szarul jött volna ki. Ugyanezt kérdezhetném én is. Nem vagy idevaló. Rohadtul nem, milliószor inkább illett volna puha matracra, meztelenül Ciki lehet neked, hogy be kell érned az én seggem bámulásával nevetett hangosan, csillogó szemekkel. Cseppet sem zavarta az ölelésem sőt, önként dörzsölte nekem a testét olyan szorosan, hogy éreztem szinte minden izmának a vibrálását. Senki nincs, aki a kedvedre való lenne, mi? Azért ezt nem mondanám feleltem célzatosan és próbáltam finoman bekapcsolódni a ritmusába, anélkül, hogy hülyét csinálnék magamból. Végigfuttattam az ujjaim a selymes bőrén, ami kellemesen puha volt, mégis feszes és persze izgató. Beletörődtem az elkerülhetetlenbe, a lány ma az én ágyamban végzi. Legalábbis egy ágyban, a legközelebbiben, amit találok. Ez úgy hangzott, mintha rám gondoltál volna. Tovább nevetett, de a szemeiben, mintha megfakult volna a csillogás. Vehetem megtiszteltetésnek? Még mindig nem tudtam, komolyan beszél-e, a csípőjének mozgásától nem tudtam tisztán gondolkodni. Nem csak egyéjszakás, döntöttem el, talán vele hosszabb ideig is tarthatna. Bár kissé fiatal, pontosan ilyen csaj kell nekem. Megőrjített a gondolat, hogy mit fogok tenni vele. Forró, vad, orgona- és vágyillatú éjszakánk lesz. Mi újság Deannel? kérdezte, míg én tűnődtem, hány szoba lehet ebben a házban és hogy melyikbe vigyem. Még mindig ugyanazzal a csajjal lóg? Azzal a Haleyvel? Haley nevére volt szükségem ahhoz, hogy a jobbik felem ismét kicsit több teret kapjon. Ágyba rángatni egy újabb lányt, ahelyett, hogy az eszemre hallgatnék, megint olyasmi, amit nem szabadna megtennem, ugyanakkor ez nem rossz. Nem fogom kihasználni Laurent, hiszen komolyan gondolom, hogy nem csak éjjelre kell. El tudod képzelni vele magad, mondjuk filmnézés közben? szokta kérdezgetni Haley-bébi, és én el is szoktam gondolkodni ezen. Általában. Igen feleltem. Még Haleyvel jár. Miért? Gondoltam beszélgethetünk, hogy ne kelljen annyira arra koncentrálnod, hogy ne álljon fel. Kis híján leblokkoltam. Sokatmondó mosolygással várta a válaszom és én nem tudtam, tagadjak-e, vagy ismerjem el, hogy valóban nehezen őrzöm a józanságom. Pontosan tudta, milyen hatással van a férfiakra és a lehető legjobban használta ki. Okos. Mielőtt válaszoltam volna, hirtelen eltávolodott tőlem. Mégis mi a fenét csinálsz, Laurie? förmedt rá egy nagydarab, szőke fazon. Ki ez? Chris! Lauren minden tétovázás nélkül karolta át most az ő nyakát és halkan ezt mondta. Csak táncoltunk, bébi, ne legyél féltékeny. Ő Zach, a nővérem ismerőse. A fickónak rám villant a szeme, majd újra Laurenre nézett. Megint részeg vagy! förmedt rá. Nem vagyok felelte a lány széles mosollyal. Valóban nem volt annyira részeg, mint gondoltam, de azért józannak sem lehetett nevezni. Gyere, táncolj velem! Hol voltál idáig? Úgy hiányoztál! Szinte rámászott a pasira, mire az nagy nehezen magához ölelte és megkísérelt pár béna lépést vele. Egyáltalán nem illettek egymáshoz, de az agyam már elfogadta a lelombozó tényt, amit a testem még nem volt képes: együtt vannak. Hátrébb léptem, de továbbra is figyeltem őket. Laurennek két percébe telt, mire érzéki suttogással és a szexis táncával felhúzta a pasit, aki végül gyengédnek nem nevezhető mozdulattal megragadta a karját és maga után húzta a szobák irányába. Jellemző! Nem érintett valami jól ez a dolog, így szétnéztem, hogy hol találok most egy megfelelő lányt, akivel végigcsinálhatom a Laurennel eltervezett fantáziát. Hamarosan meg is láttam egy lófogú, nagy szemű szöszit, akiről úgy gondoltam, talán megteszi. Két perc múlva, mikor a képembe vihogott, tudtam, hogy ez már nyert ügy. Nem tehettem róla, untatott a szex előtti bemelegítő beszélgetés, így folyton arrafelé pillantgattam, amerre Lauren és a fickó eltűntek, míg a pasi fel nem bukkant megint. Nem telhetett el több mint negyed óra. A szőke hangja kikapcsolt a fejemben, ahogy arra gondoltam, én ezalatt a negyed óra alatt még az előjáték előtti játékkal sem végeztem volna. Pancser! Csupán negyed óra egy ilyen nővel? Dupla pancser! További három perc telt el figyeltem az órám, míg Lauren is előmerészkedett. A ruháit igazgatta, a barna haja az arcába lógott. Le sem tagadhatta volna, hogy szexelt, ahogy azt sem, hogy korántsem elégült ki. Volt bőven tapasztalatom, tudtam, milyen egy nő, mikor ki van elégülve. Izgalom futott végig a testemen, mikor láttam, hogy Lauren keres valakit. Arrafelé nézett, ahol táncoltunk, majd végre kiszúrt engem és azonnal felém indult. Ahogy egyre közelebb ért, észrevettem, mennyire kipirult az arca és a mosolya is eléggé megfakult, de azért rögtön nekem dörzsölte magát. 17

18 Jó, hogy itt vagy még! suttogta átölelve a derekam, mintha az én szeretőm lenne. Hé! háborodott fel a szőke. Mégis mit képzelsz? Lauren vetett rá egy lesajnáló pillantást, majd figyelmen kívül hagyva őt, felpillantott rám. Hová lett az ízlésed, bébi? Ez egy trampli! A francba is, igaza volt, már-már megsajnáltam a szöszit. Gyere velem! Ha az eszemre hallgatok, nemet mondok, ugyanis nem vonzott a gondolat, hogy azután a fickó után, most én jövök, de a testem az ösztönök vezérelték, amik egyszerűen követelték, hogy fogadjak el mindent, amit ez a tökéletes testű bombázó kínál. Hülye lettem volna kihagyni. Szó nélkül hagytam ott a szőkét és követtem Laurent egy üres szobába kellemesen puhának tűnő ággyal -, ahol ő rögtön elkezdte ledobálni magáról a ruhákat. Hé! állítottam meg, megragadva a nadrágját kikapcsolni készülő kezét. Sietsz valahová? Hagyd meg ezt nekem. Ráérősen csókoltam meg, de ő mintha meglepődött volna ezen, nem viszonozta azonnal. Lassan ízlelgettem az ajkait, közben kényszerítettem, hogy a kezeivel inkább engem öleljen, ahelyett, hogy önmagát vetkőzteti. Ott még nem tartottunk. Alig múlt éjfél, amit azt jelentette, hogy hajnalig még majdnem hat óra volt vissza, annak bőven elégnek kellett lennie, hogy megtapasztaljon egy igazi szeretkezést. Élveztem, mikor beletörődött, hogy csak csókolózunk és ellazulva belesimult a karjaimba. Az ágy mellett álltunk ő egyre gyengülő térdekkel, mert nagyon akartam, hogy már a csókunk is érezze az egész testében, míg be nem teltem az ajkaival és következhettek más, eddig elhanyagolt, de igenis fontos porcikái. Szerettem felfedezni a női test minden apró zugát, amik Laurenen különösen tökéletesek voltak. Míg a dolgomat végeztem előcsalni belőle az élvezet nyögéseit minden lehetséges módon, rájöttem, hogy nem találtam semmit, ami ne tetszett volna rajta. Nem voltak rejtegetnivaló szépséghibái, édesen érzékeny volt minden érintésre, minden finom csókra. És ahogy végigpörgettem a fejemben a nőket, akikkel dolgom volt, nem találtam senkit, aki nála hibátlanabb lett volna. Mindig is azt hittem, hogy a szőke nők az eseteim, ezzel szemben Lauren barna tincsei természetesnek tűntek holott eredetileg szőke -, és még az is eszembe jutott, mennyire furcsa, amiért szőkéről váltott barnára. A nők általában fordítva csinálják. Hmm, ez trükkös nyögte, mikor hagytam neki egy szusszanásnyi időt, mielőtt belekezdünk, abba, amit én igazából szexnek hívok. Valld be, hogy csak azért csinálod, mert nem vagy eleresztve alul. Mi? kérdeztem vissza, a csillogó testét bámulva. Jobban festett, mint elképzeltem. Kicsi a farkad? kérdezte nyíltabban. Azért húztál fel ennyire, hogy mindegy legyen, mire odáig jutunk. Jó trükk. Ez nem trükk! csattantam fel. Beletaposott a férfiúi önérzetembe. Durván. Még soha senki nem panaszkodott. És nem kicsi! Hadd lássam! felült és várakozva nézett az alsómra. Tudtam, hogy igazam van, mégis kicsit feszélyezett voltam, ezért lassan toltam le a gatyám. Hmm mondta miután alaposan és kiismerhetetlen arccal jól megnézett és visszadőlt a párnára. Mi van? kérdeztem elborult aggyal. Semmi. Tényleg nem kicsi. Fellélegeztem, de be kellett ismernem sikerült kiugrasztania a ritmusomból. Közelebb húzódtam hozzá és lassan újabb csókot kezdeményeztem, amit ő sóhajtva megtört. Akkor meg mi van? Gyorsan fogsz elmenni? Nem fogok vágtam rá. Ne legyél már ennyire türelmetlen! Te meg ne legyél már ilyen lassú! Mégis mire vársz? Nem vagyok szűz. Csak lehangoló. Ha sietsz valahová, menj el most! Hülye voltam, ha valóban otthagyott volna, beledöglöm. Nem sietek mosolyodott el. Na jó, folytasd! Ellenkezhettem volna, de végül folytattam, nem gyorsabban, mint terveztem. Alig tudtam száműzni a gyanakvásaim. Ezek a feltételezései arra engedtek következtetni, hogy még sosem volt férfi, akivel ennyire hosszan tartott volna. Tisztában voltam vele, hogy a legtöbben elsietik a dolgokat és még csak nem is törődnek vele, hogy a lánynak mennyire jó. Nekem mindig is külön élvezetet jelentett figyelni az eksztázistól kipirult arcokat, hallgatni az élvezet kiváltotta hangokat és érezni az édes remegéseket, amiket mind én idézek elő. Ez nem ugyanaz, mint egy szimpla dugás, ez már majdnem művészet. És én maximálisan élvezem csinálni... 18

19 4. fejezet Kezdtem megsajnálni Michelle-t. A barátja, Mark egyszerűen túl tökéletes volt ahhoz, hogy hetero legyen. Vegyük azt, ahogyan kinézett, egyszerűen fenomenálisan, baromira szuper volt a külseje. Fehér, rövid ujjú inget viselt, amin vékony, szürke csíkok futottak le és csupán három gombot kapcsolt be, ami azt jelentette, hogy reggeli készítés közben, amikor minden figyelmét a készülő kajának szentelte, alaposan megfigyelhettem a mellizmait, sőt egyszer még a kockákat is láttam a lapos hasán, mikor lehajolt valamiért. Jóképű is volt, a homloka magas, az arccsontjait akármelyik filmsztár megirigyelhette volna, a haja pedig, mint az álom. Nem ismertem senkit, akinek hasonló frizurája lett volna, de biztos voltam benne, hogy senkin nem is mutatott volna olyan jól, mint ezen a szexi férfipéldányon. Kérsz még kávét, Laurie? kérdezte meg Emily, aki az asztal tőlem legtávolabbi felén ült, ölében a macskával és sápadt arccal. Ő és Mark is tudta, hogy kihallgattam őket ma reggel. Kiderült, hogy ők ketten mint én szintén korán kelők és épp idelent ölelkeztek, mikor lesétáltam. Megint bűntudatod van? kérdezte tőle Mark, aki előző este olyan vacsorát csinált, hogy kis híján belehaltam az élvezetbe. Hogy egy ilyen szexi pasi ennyire jól főzzön egyszerűen lehetetlen. Kivéve persze, ha meleg. Na, nem mintha előítéleteim lennének. El kell mondanom Mattie-nek nyivákolta Emily. Nagyon dühös lesz ránk és csalódni fog bennem. Nem tudhatod biztosan érvelt Mark. Nem szándékosan csináltuk, egyszerűen vétettünk egy hibát. Meg fogja érteni. De mi van, ha nem?! nézett a szemébe Emily. Tudtam, hogy csókra vár, ahogy azt is, hogy ezek ketten mégiscsak összeszűrték a levet. Ugrottam egy lépcsőfokot, mire úgy rebbentek szét, mint két kis megzavart pillangó. Jó reggelt! vigyorogtam a lehető legártatlanabbul, hogy tudják, igen, mindent hallottam. Szegény Matt, már előre sajnáltam, mi lesz, ha ez kiderül. Persze tőlem nem tudja meg, legalábbis nincs okom rá, hogy elrontsam a boldogságát. Beültünk a konyhába, ahol Mark felajánlott egy kávét, amíg azt kortyolgattam, gondolkozni kezdtem, miért is nem smárolta le a félnővérkémet, mikor megvolt rá a lehetősége. Ugyanazért, amiért még nem tört rá szerencsétlen Michelle erényeire. Mert meleg. Hogy lehetne hetero, aki ilyen isteni kávét főz? Nem, köszi válaszoltam Emilynek megint azzal a mindent-tudok vigyorral, amitől vörösbe váltott a képe, de nem mondott semmit. Nehezen indult a nap, de tizenegyre sikerült mindenkinek felébrednie és ki-ki magához vette a reggeli betevő falatját. Az értelmetlen, unalmas társalgásuk elől menekülve már a negyedik cigim szívtam odakint, mikor Haley végre előrukkolt az ötlettel, hogy keressük meg azt a tavat, amiről hallott. Helyes gondoltamés felugrottam a szobánkba valamelyik fürdőruhámért. Nem voltam biztos benne, hogy mit kellene felvennem, de amikor megláttam Haley visszafogott bikinijét óriási bugyija volt, majdnem a combjaira lógott, a felsőrész pedig hasonlított az egyik rövidebb toppomra, mindez unalmas sötétkékben, úgy döntöttem, oké. Felvettem a világoskék fürdőruhám, aminek a közepét kék-fehér sávok díszítik. A fürdőruhát boszszúból vettem kábé egy évvel korábban, mikor Brett kifogásolni merte a szerinte túl kihívó bikinim. Az volt a tervem, hogy elborzasztom vele, de miután felpróbáltam rájöttem, hogy nem fog menni. Jól néztem ki benne, anélkül, hogy mutogatnám magam. Elválasztottam a hajam, ahogy Haleyé volt elválasztv, és hasonló, csak jóval rövidebb fonatot csináltam magamnak, mint az övé. Nem felesleges az? kérdezte meg, mikor fújtam egy keveset a bőrömre a kedvenc parfümömből. Ha fürödni fogunk, akkor Vízálló vigyorogtam és hirtelen ötlettel mellé léptem. Próbáld ki! Azzal befújtam vele Haleyt. Mosolygott, de nyilván csak azért, mert nem gondolt be a hátsó szándékaimba. Haley nem kifejezetten az a parfüm-lány és én azt akartam, hogy Dean szokja az illatot, amit legtöbbször rajtam is fog érezni. A képzeletbeli listámra feljegyeztem, hogy be kell fújnom Haley cuccait is, persze majd észrevétlenül. Amikor lesétáltam, összekészülve, a kedvenc, saját nevemmel hímzett törölközőmmel a kezemben és a strandholmimmal a táskámban, Matt épp Michaelnek magyarázott. És ha nyávogni kezd, az azt jelenti, éhes. Adj neki Ne adj neki semmit vágott közbe Emily, aki fehér, levélmintás bikiniben ami amúgy tök átlagosnak nézett ki, rajta még is undorítóan jól állt a dereka körül egy kendővel és rosszalló arccal bámult Mattre. Hópihe már reggelizett, Matt. Tudod, hogy fogyókúráznia kell! Matt a kopott kanapén fekvő macskára nézett úgy tűnt, az a macska tényleg több számára, mint egy egyszerű macska, este azt is hallottam, hogy beszélget vele, majd vissza Emilyre. Csak azt mondom, hogy ha enni kér, akkor Mattie, nem kaphat enni, értsd meg. Majd ha hazaérünk, akkor adsz neki valami sovány húst, de addig 19

20 De Pihécske ahhoz van szokva, hogy naponta kettőnél több alkalommal eszik! Matt kezdett feldühödni és a kezével védelmezően végigsimított a macskája terjedelmes valóján. Az állat meg sem moccant, bizonyára nehezére esett volna a szőrös lufihoz hasonló testalkatával. Akkor majd leszokik róla! erősködött Emily. Induljunk, Michael ellesz Hópihével. Megleszünk biztosította Michael. Nem voltam biztos benne, hogy ő miért is nem jön a tóhoz, de nem érdekelt annyira, hogy megkérdezzem sőt, jobb is, hogy marad, legalább nem fájdítja Dorothy szívét a szánalmas megjelenésével. Nővérem a kedvenc és hozzá hasonlóan szerény, mégis csinos sötétrózsaszín bikinijében és a finoman karamellszínű bőrével magára vonta Michael pillantását. Hosszan elidőzött rajta a szeme, mielőtt visszatért a laptopjához, amit mindenhova magával hurcolt. Mekkora marha ez a srác! Hogy lehet dobni egy ilyen lányt? Akárhogy is, végre elindultunk, hasonló autóelrendezésben, mint érkezéskor. Mi ez az illat rajtad? kérdezte meg Dean Haleyt. Mintha rosszallás lett volna a hangjában. Laurie parfümje közölte vele Zach azonnal. Valahogy megigéző, nem? Kérdő pillantást vetettem rá, mire rám kacsintott, Haley pedig halkan megkérdezte Deant. Nem tetszik? Nem rossz ismerte el Dean. De nem a te illatod, Szépségem. Szépségem?! Mármint Haley? Hát, ízlésficamos a srác, azt meg kell hagyni. Milyen Haley illata? érdeklődtem meg kedves hangon. Más válaszolta Dean mogorván. Azt hittem, hogy ennyiben hagyja, de aztán folytatta. Az ő bőréhez inkább az édes illatok illenek, nem ezek az intenzív virágaromák. Haley vanília és talán valamilyen gyümölcs. Tehát te inkább az édeset szereted összegeztem elszontyolodva. Oké, én utálom az édes illatokat. Nekem az orgona és a jázmin a kedvencem. Méghogy vanília, nem vagyok én sütemény! Én szeretem az orgonát jegyezte meg Zach. Fülledt éjszakákra emlékeztet. Na, ne mondd! csattantam rá. Emlékeztem, hogy a mi éjszakánkon is ez a parfüm volt rajtam, de nem akartam, hogy világgá kürtölje. Dean és Haley tudják, Laurie. Valaki most azonnal lökjön ki kocsiból, hogy Mark elgázolhasson! Ez övön aluli volt, Zach-nek nem kellett volna felhoznia azt az éjszakát, nyilván azért csinálta, hogy keresztbe tegyen nekem. Rohadék! Hát, én már nem nagyon emlékszem mondtam végül elvigyorodva. Nem értem, miért emlegeted fel. Ez szerencsére az arcára forrasztotta az önelégült vigyorgást. Sőt, a helyét valami búskomor kifejezés vette át, amit jobbnak láttam nem észrevenni. Csak egyszer kellett útbaigazítást kérni és már oda is találtunk a tóhoz. Hatalmas tó volt, de senki nem tartózkodott ott rajtunk kívül. Valószínűleg azért, mert olyan hideg volt a vize, hogy két perc után fogvacogva rohantam ki belőle. Én voltam az egyetlen természetesen a fiúkon kívül, aki olyan sokáig kibírta, a többiek Michelle, Emily és Dorie meg Haley és Zach már elterpeszkedtek odakint, két külön csoportban. Mivel akárki vonzóbb társaságot jelent, mint Emily Zach-hez és Haleyhez csatlakoztam. Zach épp idiótán vihogott, miközben Haley a fejét rázta. Ez nem igaz, Zach! Vond vissza! Mi nem igaz? huppantam le melléjük arra a takaróra, amit Haley leterített a gyér fűvel borított földre. Semmi vágta rá Haley elpirulva. Mivel esélyes volt, hogy Deanről volt szó, nekem tudnom kellett, így adtam a kedvesen nem kérdezősködőt. Bocsi, tényleg semmi közöm hozzá sóhajtottam és hátradőltem. Zach csak mondott valami hülyeséget Deanről magyarázta Haley, míg én csukott szemmel fordítottam az arcom a nap felé. Értem feleltem. Tényleg semmiség tette hozzá a csaj. Megértem ismételtem ugyanolyan hangsúllyal, mire csak kibökte. Hát, jó Zach azt mondta, hogy Dean azért úszik ilyen sokat, hogy mondd el neki te, Zach! Hogy levezesse a fölösleges szexuális energiákat röhögött Zach. A srác már totálisan Haley-bébire van indulva. Félek is együtt aludni vele. Felnevettem, Haley meg elvörösödve sápadozott. Mennyi ideje nem voltatok együtt? kérdeztem meg csevegő hangon. Március vége óta rebegte halkan. Majdnem három hónapja. Szegény, szerencsétlen Dean! Három hónap szex nélkül? Utoljára tizennégy évesen bírtam ki addig. Na, nem mintha szexmániás lennék vagy ilyesmi, csak mindig akad valaki, akivel csinálhatom. Pasim szinte mindig van, az lenne a furcsa, ha nem csinálnánk. Szóval, Haley mesélj magadról! szólítottam fel továbbra is behunyt szemmel. Miről meséljek? kérdezte szerencsétlenül. Pasikról vágtam rá. Elmondhatnád, hogy kik voltak Dean előtt. Biztos bomlottak érted a pasik. Reszketős nevetést hallatott. 20