Bodor Kálmán emlékünnepély születésének 130 évfordulója alkalmából

Átírás

1 1 Bodor Kálmán emlékünnepély születésének 130 évfordulója alkalmából Ezelőtt 130 évvel született Bodor Kálmán gazdamérnök, a híres gyógynövény szakértő és forgalmazó, május 17 én. E dátumhoz legközelebb álló hétvégéjén május 14 én az Erdélyi Múzeum Egyesület Agrártudományi és Természettudományi szakosztálya bensőséges ünnepély keretében emlékezett meg a híres gyógynövény szakértőről és forgalmazóról, Páter Béla a világhírű gyógynövény kutatónak a tanítványa. A múlt század harmincas éveinek az elején az EGE Gyógynövény Szakosztályának titkára volt. Több könyvet jelentetett meg a gyógynövény termesztés és hasznosítás tárgyköréből. Lécfalvy Bodor Kálmán régi nemesi család sarja. Nem voltak gyermekei, de oldalági leszármazottai ma is élnek, akik közül nem is egy ismerte és szerette. Az emlékünnepélyen részt vettek unokaöccsei (László Csaba, László Attila, László Miklós, László Kálmán és családjaik), akik nem egyszer nála nyaraltak és volt alkalmuk megszeretni a gyógynövényeket, valamint feleségének unokája, Lakatos Katalin. Mindnyájan elismerően nyilatkoztak a jó gazdamérnökről és a kedves rokonról, aki számukra az aranyember volt. Farkas Zoltán: Megnyitó beszéde után, aki azt hangsúlyozta, hogy Bodor Kálmán Páter Béla tanítványa volt. Ő vezette be Bodor Kálmánt a gyógynövénygyűjtés, termesztés és hasznosítás rejtelmeibe. Páter Béla hozta létre az Agrobotanikai kertet, a mai Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem felett, így Kolozsvárnak tulajdonképpen két botanikus kertje van, állapította meg Farkas Zoltán. Ezután Veress Éva ismertette Bodor Kálmán életét és munkásságát, kitért kéziratban lévő írására is, melynek címe Az ezeréves tölgyfa alatt. László Kinga, ebből olvasott fel részletet, majd a zeneiskolás ükunokák (László Andrea és László Renáta) előadása következett. Csedő Károly nyugalmazott egyetemi tanár Bodor Kálmánnal kapcsolatos emlékeit idézte László Miklós. Az emlékünnepély első része László Kinga szavalatával zárult, aki Áprily Lajosnak Az irisorai szarvas című versét szavalta. Áprily ifjúkori ismerőse volt Bodor Kálmánnak. A második részben a leszármazottak visszaemlékezései következtek: László Attila történész professzor Bodor Kálmán családfáját ismertette. László Kálmán vegyészmérnök elmondta éveken keresztül élvezték Kálmán bácsi vendégszeretetét Sülelmeden László Csaba gépészmérnök, rámutatott arra, hogy a Bodor család felmenői között nem egy neves gazdamérnök volt, melyek közül Bodor Pál munkássága a legjelentősebb, de erre még visszatérünk novemberi lapszámunkban. Bodor Kálmánnal kapcsolatos kedves emlékeit idézte rokona, Lakatos Katalin, aki egyenesen Svédországból repült ide, hogy részt vehessen az ünnepélyen. Katalin vagy, ahogy nagyanyja (Récseyné, akinek Bodor Kálmán volt a második férje) nevezte Zümi, Bodor Kálmán közelében nőtt fel, aki Irén nagymama második férje volt. Zümi sok szép és kedves emléket elevenített fel Kálmán bácsival kapcsolatban, akivel sokat üldögélt az ezeréves tölgyfa alatt, s akitől egy életre szóló tudást kapott, a gyógynövények ismeretét és szeretetét. Mai napig is fogyasztja a gyógyteákat. Talán ennek tudható be, hogy túl a nyolcvanon jó egészségnek örvend, anélkül hogy marok számra szedné a gyógyszereket. Tőkés Marika elmondta, hogy az Unitárius Kollégium szertárában van egy növényi preparátum gyűjtemény, mely Bodor Lászlótól származik, majd feltette a kérdést: rokona e Bodor Kálmánnak? Akkor még a jelenlevők nem tudták megválaszolni ezt, de utána nézett László Miklós, előkerült a családfa, mely az 1300 as évekig vezethető vissza és kiderült, hogy oldalági

2 2 rokon, gazdamérnök volt, és a múlt század elején ajándékozta a gyűjteményt a kollégiumnak. Végül egy pohár borral koccintunk Bodor Kálmán emlékére és még sok kedves emlék került elő a múlt homályából. Bensőséges szép ünnepély volt, mindenki elégedetten tért haza. Végezetül hadd tegyek hozzá annyit, hogy a Sülelmedi természet közeli nyaralások rányomták bélyegüket az utódok egész életmódjára, függetlenül attól, hogy mi az alapfoglalkozásuk, kertészkedéssel, gyógynövénytermesztéssel (László Miklós, László Kálmán), vagy éppen tájfutással (László Csaba, László Kálmán) is foglalkoznak mind a mai napig. Csedő Károly, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott professzorának, Bodor Kálmánnal kapcsolatos emlékeit, előző lapszámunkban adtuk közre. Ezúttal László Kálmán, László Dezső legkisebb fiának, gyermekkori kedves emlékeit közöljük, szerkesztett formában. Bodor Kálmán emlékezete Több mint 60 év távlatából állítok emléket édesapám László Dezső, nagybátyjának Bodor Kálmánnak, a mindnyájunk által szeretett Kámán bácsinknak. Gyermekkorom sok szép, meghatározó értékű emléke kapcsolódik hozzá. Számunkra ő volt az ARANYEMBER. ARANYEMBER volt, mert nem panaszkodással, nem az elmúlt idők visszasírásával foglakozott, hanem kereste és megtalálta a követhető utat, s így el tudta tartani szűkebb családját, és emellett segíteni tudta széles rokonságát, környezetét a háború utáni igen nehéz években. De azért is ARANYEMBER volt, mert mindezt önzetlenül tette. Harmadsorban is ARANYEMBER volt, mert a segítséget a lehető legjobb formában adta: tenni kellett érte nem az ő hasznára, hanem nevelési céllal, valamennyiünk épülésére, és nem utolsó sorban volt ARANYEMBER azért, mert megvolt a tudása, vállalkozói szelleme, rugalmassága, önkritikája, pozitív gondolkozása, életereje és fegyelme, hogy előteremtse az ARANYEMBER aranyát. Kalandos (mai szóhasználattal, mondhatnám nonkonformista) ifjúsági évek után, élete végéig Sülelmeden a Szilágyságban élt a Récsey földbirtokos családnál. Kezdetben mint gazdatiszt dolgozott. Később, vezette a birtokot, majd feleségül vette Récsey Endre özvegyét, Irénke nénit után őt nem telepítették ki, mert ő nem volt földbirtokos. A Récseyek által bérelt birtokot elvették, de megmaradt egy 2 hektárnyi terület az egykori kúria körül, ahol kisgazdálkodásra állottak be. Felszánttatta az egykori gazdasági udvar egy részét és azon az udvaron rendezte be a konyhakertet, amelyet az állatok évszázadokon keresztül trágyáztak. Fantasztikus termékekkel látta el, a konyhát: az 1 kg t meghaladó paradicsompéldányok mindennaposak voltak. A murok, petrezselyem óriásira nőtt. Mi gyerekek nem győztük csodálni a sok szép és frissen szedett zöldséget és gyümölcsöt. De emlékszem a sárga és görögdinnye uzsonnákra is, azóta sem ettem olyan ízletes, mézédes dinnyéket, mint amilyent Kálmán bácsi termesztett. A telek másik részén mentát termelt. Az borsmenta volt a kiválasztott faj. Kapásnövényként, igen jó termést adott és ő a PLAFAR on keresztül (akkor így hívták az országos gyógynövény értékesítő vállalatot) jól is értékesítette. Mivel nem volt Nagybánya tartományban gyógynövényes szakember, elvállalta a gyógynövény begyűjtő központ megszervezését, éppen Sülelmeden. A régi földbirtokosi istállók, azok padlásai új életre keltek: ott volt az átvevő központ, ott volt a szárítási csomagolási felület. A helyi kollektív gazdaság is elfért e mellett. Kálmán bácsi. egész életében segítette nagyszámú rokonait, akik a két világháború következtében, igen sok nehézséget éltek át. Ennek számos példáját sorolhatnám fel.

3 3 Testvére Bodor Ida az én apai nagyanyám, a nyolcadik gyermeke szülésénél meghalt. Hét gyermek maradt utána, dr. László Ferenc a régész tudós özvegyen maradt. Bodor Kálmán viszont úgy érezte, hogy segíthet az árvákon és segített is, mind a hét gyermek iskoláztatásában, majd azok gyermekeinek nevelésében, neveltetésében. Minket, a következő generáció tagjait unokáinak tekintett. Hihetetlen pedagógiai érzékkel rendelkezett. Nemcsak levelezni tanított meg, hanem íráskészségünket is fejlesztette. Rendszeresen zsebpénzt kaptunk tőle úgy, hogy beszámoló leveleket írtunk neki és Irén néninek, a téma lehetett bármi és ő válaszlevelében küldte az úgynevezett sorpénzt. Minden sor után, soronként talán 10 banit kaphattunk. A testvéreim közül Ferinek teljesítménye volt kimagasló. Talán ez a levelezés is hozzásegítette írói vénája kialakulásában. Jómagam a legkisebb László fiú, akkoriban még csak ákom bákom írásokat küldtem, de erre is jött a prémium. Aztán amikor a rajzokért firkákért egész oldalas juttatást igényeltem, jött is a dorgáló megjegyzés. Tíz unokával leveleztek rendszeresen. Kálmán bácsi arra ösztökélt, hogy a humort mindig ismerjük fel, bárhova mennénk, és arról számoljunk be, mert az élet egyik, ahogy ő mondta borsa cukra a humor. A másik igen nagy segítség a nyári vakációban a Sülelmeden töltött nyaralási lehetőség volt. A szép nagy házban a család minden tagját szívesen látták 2 3 hétre nyaralni. Idejében be kellett osszuk a nyarat, hisz a László, Récsey, Somogyi családban voltunk vagy 20 an erre jelentkezők. Egész nyár folyamán mindig volt 6 8 vendég. Az elején még volt ló a gazdaságban, a hozzátartozó kocsival. A tehenek, kecskék ellátták a házat tejjel, vajjal, sajttal. De kocsis is volt, Vaszi bácsi, sőt szakács is, Zsuzsa néni. A kocsival mindig szép kirándulást tettünk Ardóra, ott élt nevelt lánya Kebike férjével Like bácsival. Később Irén néni halála után Kebike vezette a sülelmedi háztartást s fogadta a nyaraló rokongyermekeket. Ami pedig még jobb volt Sülelmeden, nagyobb korunkban lehetett dolgozni is, akár gyógynövényt gyűjteni, akár az átvevő irodában átvenni a falusiaktól a begyűjtött anyagot, kifizetni ellenértékét, majd gyógynövényt a padláson szárítani forgatni. Ha jól emlékszem, az 50 es években 3 lej órabért kaptunk, ami a mi akkori zsebünknek igen szép összeg volt. Egy egy nyaraláson sikerült akár lejt is összeszedni, a csalán, a nadragulya vagy a csipkebogyó átvételével. Ugyanakkor a lányok dolgozhattak akár a konyhában, akár a laskatészta gyártásban. Ildikó unokatestvérem a kiadandó gyógynövényes könyv rajzait készítette. Egy másik igen kellemes sülelmedi program a Szamosban való fürdés volt. Felnőtt személy felügyelete mellett kimehettünk a talán 1 km re levő Szamos partra, én ott tanultam meg úszni. Ezen kívül magas és távol ugró gödör is kerekedett a kúria udvarán, finom homokot a Szamospartról hoztak. Emlékeim között ott van még a kert hatalmas, 1000 évesnek nevezett tölgyfája, melynek törzsét, ha körül akartuk fogni, szükség volt legalább tíz gyermekre. Kálmán bácsi halála után nem sokkal az is kettérepedt. És volt ott egy igen szép könyvtár, benne a 150 kötetes teljes Jókai, Kálmán bácsi kedvenc olvasmánya. Nekünk is bejárásunk volt oda. Így teltek gondtalan nyaralásaink a sülelmedi rokoni, unokatestvéri táborban. Őreá, Kálmán bácsira pedig úgy emlékezem, mint arra az ARANYEMBERRE, aki bearanyozta gyermekkoromat.

4 4 Ma itt Bodor Kálmánra emlékezünk. Most is bebizonyosodik annak a tételnek az igazsága, hogy nem neki van szüksége az emlékezésre, hanem nekünk van szükségünk tapasztalataira, példamutató életének tanulságaira. Köszönöm, hogy meghallgattak. László Kálmán Elhangzott, 2016 május 14. én Bodor Kálmán nevével először a PÁTER BÉLA által alapított (1904) Gyógynövény Kutató Laboratórium munkatársainak a névsorában találkoztam. Bodor Kálmán Páter Béla kedvenc tanítványa volt, diákkorában megbízást kapott tőle a gyógynövény telepének az ellenőrzésére, és így alkalma volt bedolgozni és megszeretni a gyógynövény szakmát. Később ennek nagy hasznát vette, mert 1922 ben, újra felkereste Páter Bélát az Adonis szövetkezet akkori vezetőjét, és tanácsot kért miképpen kapcsolódhatna be a szövetkezetbe és a gyógynövény üzletbe. Páter Béla nagy szeretettel fogadta és lelkiismeretes felvilágosításokat adott. Így aztán Bodor Kálmán évről évre egyre jobban bekapcsolódott a gyógynövény termesztésbe és a gyógynövény értékesítésbe. E mellett ki is tartott a háborúig, de akkor egy időre feladta és mással kezdett foglalkozni, majd újra visszatért a gyógynövények termesztéséhez és komoly munkát végzett megyei szinten a begyűjtés és értékesítés megszervezése terén. Időközben Dr. Kopp Elemért a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatású Intézethez (Ma a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) a Gyógynövény Ismereti Tanszékcsoport professzorává nevezték ki. Ő említette Bodor Kálmán nevét, mint jó gyakorlati érzékkel rendelkező szakembert, aki nagyon bedolgozta magát a gyógynövény szakmába. Bodor Kálmán 1955 ben meglátogatta az egyetem kísérleti gyógynövény részlegét Kopp Elemér engem bízott meg a kerti munkák és egyéb tevékenységeket mutassam be vendégünknek, Bodor Kálmánnak. Abban az időben fiatal tanársegédként a következő gyógynövényekkel kísérleteztünk: Piros gyűszűvirág, (Digitalis purpurea), amelynek a szárított leveleiből végbélkúp készült. Ezt szívelégtelenség kezelésére igen eredményesen használták. A gyógynövénykertünkben termesztettük azt a piros gyűszűvirág fajt, amelyet e sorok írója a Szászvárosi Digitalis szövetkezetből telepített át Marosvásárhelyre. A Faragó Endre által meghonosított fajnak igen magas volt a hatóanyag tartalma. A Szászvároson termesztett gyűszűvirágot, Közép Európa szerte, értékelték, és könnyen lehetett rá piacot találni. Bodor Kálmán is ezután érdeklődött Macskagyökér, (Valeriana officinalis), még ma is a legjobb mellékhatás nélküli nyugtató szerünk. A kertünkben az 1950 es évektől egy holland fajtát termesztettünk, amelynek a gyökere sokkal nagyobb volt mind a vadon termőké és nem volt annyira elágazó, könnyebben lehetett a talajtól megtisztítani (a hosszas mosás ugyanis, mindig hatóanyag veszteséggel jár) Bors menta, (Mentha piperita), illóolaj tartalmú gyógynövény, amely a Páter intézetből került Marosvásárhelyre. Ezzel a növénnyel Kopp professzor, az 1920 as évek végén foglalkozott és nemzetközileg is az elsők között közölte eredményeit. Az említett gyógynövényeken kívül bemutattam: a köménymag (Carvum carvi), az édeskömény, (Foeniculum vulgare), az ánizs (Pinpinella anason), az orvosi zsálya, (Salvia officinalis) termesztését és szárítási módszereit. BODOR KÁLMÁN, 1955 május hónap végén, a Marosvásárhelyi Gyógynövénykertben eltöltött napokat jól kihasználta és hazatérve az ott tanultakat gyümölcsöztetni tudta

5 5 Bodor Kálmán A Szilágyság területén példamutatóan megszervezte (szövetkezeti szinten): az orvosi székfűvirág, (Matricaria chamomilla), az anyarozs (Secale cornutum), anyarozs, varjúköröm, cornul secari, Claviceps purpurea a bőven termő csipkebogyót (Pseudofructus cynosbataz), valamint a nadragulya gyökér gyűjtését atropin előállításához. Jól működő szárító berendezéseket működtetett. Az 1930 as évektől egészen 1944 ig az EME gyógynövény szakosztályának titkára. A rendszerváltás után az 1940 es évek vége fele a CENTROCOOP (A Fogyasztó szervezetek Nemzeti Szövetsége) keretében megalakul a gyógynövények értékesítését felvállaló egysége a Plafar, Bukarest központtal, de minden megyében kirendeltséggel. Ettől kezdve Bodor Kálmán a Plafar beszállítója lesz ben állami állást vállalt. A Szilágy megyei gyógynövényközpont vezetője és szakmai irányítója. Példásan dolgozott. Összegezve: Bodor Kálmán azok közé a Páter tanítványokhoz sorolható, akik egész életükben tiszteletben tartották a NAGY MESTER kérését szeressétek a gyógynövényeket Fiatal korától élete végéig az új ismeretek elsajátítására törekedet. A kitűnő gazdasági szervező, igen nagy mértékben hozzájárult, a Szilágyság kulturális és gazdasági fejlesztéséhez, különösen a jó minőségű gyógynövények termesztéséhez és értékesítéséhez. Kitartóan küzdött a kisgazdák megélhetőségének a javításáért. Az Erdély szerte szakmailag nagyra értékelt mezőgazdasági mérnök írásaival és könyveivel maradandó értéket hagyott az utókornak. Az általam ismert jelentősebb szakmai írásai és könyvei: 1) Bodor Kálmán. A háromholdas gazdának is meg kell élnie. Hasznos könyvtár kiadó, Brassó,1935, ez talán megélte a II. kiadást is 2) Bodor Kálmán A gyógynövénygyűjtés és értékesítés, az Erdélyi Református Egyházközösség kiadás, Kolozsvár ) Bodor Kálmán A vadon termő gyógynövények Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadás, Bukarest, ) az előző második kiadása 1963 ban jelent meg Dr. Csedő Kálmán, nyugalmazott professzor Összeállította: dr. T. Veress Éva Emlékeim Bodor Kálmánról ( )