NÉHÁNY ADALÉK AZ ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK FEJLŐDÉSÉHEZ
|
|
- Ida Kissné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 OSZETZKY GÁBOR* NÉHÁNY ADALÉK AZ ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK FEJLŐDÉSÉHEZ A villamos műszerek fejlődése párhuzamos magával az elektromos kutatások irányával. Már az 1600-as években rendelkezett a világ dolgai után figyelő ember olyan szerkezettel, amely a villamosság, pontosabban a villamos töltések okozta hatásokat, elváltozásokat jelezni volt képes. A villamos jelenségek, a mai fizikakönyvek terminológiájával élve, statikus vagy dinamikus mivoltukban nyilvánulnak meg. Az előbbi a villamos töltések taszító, ill. vonzó hatását, míg az utóbbi a villamos áram okozta mágneses tér változásait vizsgálja. Az elektrostatika a XIX. századig meglehetősen nagy fejlődésen ment keresztül, legalábbis ami a jelenségek megfigyelését illeti. Az eredmények gyakorlati hasznosítása azonban váratott magára. Történelmi távlatból nézve egy kissé úgy tűnik^ mintha a kutatók nem tudtak volna mit kezdeni a statikus villamosság jelenségeivel. A kísérletek javarészt megrekedtek a szalonbemutatók szintjén, túlzott gyakorlati jelentőségük nem volt. ' Az elektrodinamika születése éppen a XIX. század elejére esik. AMPERE szenzációs felfedezése, a kémiai úton történő folyamatos áram előállítás az első, és elengedhetetlen feltótele volt a további fejlődésnek. (CALDANI már 1756-ban, őt követően GALVANI 1780-ban lényeges megfigyeléseket tesznek a galván áramokkal kapcsolatban, végkövetkeztetéseikben azonban nem jutnak el AMPERE eredményeiig.) A vegyi úton nyert villamos energia óriási lehetőség volt a kutatók kezében. AMPERE 1800-ra kelteződő felfedezése megteremtette a lehetőségét annak, hogy 40 év alatt, tehát 1800-tól 1840-ig OERSTED, FARADAY és HENRY, valamint maga AMPERE papírra vessék az elektrodinamika legalapvetőbb törvényeit. A szaknyelv terminológiájával élve mondhatjuk; az elektrodinamika elméletének fejlődése 1840-ig olyan mérvű volt, hogy szükséges és elégséges alapot nyújtott a század közepén meginduló világméretű fejlődéshez. Vizsgálódásunk célja azt kutatni, hogyan hatott ez az általános haladás az elektromechanikus műszerek viszonylatában. Mint ahogy az már elhangzott, a villamosság elméleti része és a műszertechnika kölcsönösen feltételezik egymás fejlődését. Példák sokasága bizonyítja, hogy az áram bizonyos hatásainak megnyilvánulása sok esetben elsőként éppen a műszertechnikában nyert alkalmazást. Másrészt viszont a villamos áram közvetett hatásai teszik lehetővé magát a mérést. * Országos Műszaki Múzeum, Budapest.
2 A M P E R E és ORESTED kutatásainak eredményeként derül fény 1820-ban az áram mágneses hatására, nevezetesen arra a tényre, hogy az áramtól átjárt vezető a mágnestűt kitéríti nyugalmi helyzetéből. (1.) Ugyanebben az évben SCHWEIGGER gyakorlati úton jön rá a solenoid, vagy multiplicator jelentőségére, hogy tudni illik az az á r a m mágneses h a t á s á t megsokszorozza. (2.) 1821-ben POGGENDORF m á r mérőműszerként használja a tekercs belsejében elhelyezett mágnestűt. (3.) Ez az első alkalom, amikor a villamos áram mágneses hatását tudatosan alkalmazzák az áram nagyságának mérésére. A kísérleti eredmények szerint a selyemmel szigetelt tekercs belsejében forgó mágneses t ű szögelfordulása hússzoros, mint az OERSTEDféle kísérlet esetében, ahol csak egyszálas egyenes vezető került alkalmazásra. A szembeötlő analógia az első villamos mérőműszer és az iránytű között amely i. e óta ismert azonban problémákat vet fel. Az iránytű kitérése a Föld mágneses tulajdonságának következménye. A villamos műszer az áram mágneses hatása alapján működik. Mérés közben tehát a műszer kitérését egyrészt a villamos vezető mágneses tere, másrészt a Föld-mágnesség determinálja. Ez a probléma egyik oldala. A másik az, hogy az iránytű nem az Északi-sarok, hanem a Föld mágneses pólusa irányába mutat. A jelentkező szögeltérés vízszintes irányú komponense a deklináció. Ezeket a nyilvánvaló mérési hibákat kiküszöbölendő, alkalmazott A M P E R E 1821-ben két, egymás fölé helyezett, ellenkező polaritású mágnestűt (4.), H A U Y pedig a mérőtű mellé helyezett állandó mágnest. (5.) Ez utóbbi megoldás kissé bonyolultabb, mert az állandó mágnes esetében a műszert mérés előtt tájolni kellett. Mindkét eljárást asztatizálásnak nevezzük, s megjegyzendő, hogy még hosszú évtizedeken keresztül visszatérő problémát jelentett ez a jelenség a műszerkonstruk tőrök számára ben N O B I L I az AMPERE-féle asztatikus t ű t és a SCHWEIGGER-féle multiplicatort egyesítve hozza létre az első, valóban jól használható galvano métert. (6.) POGGENDORF 1826-ban jelentősen növeli a galvanométer használhatóságát azáltal, hogy bevezeti a tükrös fénymutatót. A mágnestű függőleges tengelyére egy kis tükröt szerelt, amelyre fényt vetítve, tetszőleges hosszúságú fénymutatót kapott. A m u t a t ó hosszát csak az alkalmazott fényforrás erőssége befolyásolta. Egy kis ötletes szerkezet segítségével a mágneses deklináció napi változásait is korrigálni lehetett műszerén. (7.) Még ugyanebben az esztendőben, tehát 1826-ban készítette el BECQUEREL az első differenciál-galvanométert. K é t, minden tekintetben azonos tulajdonságú, de ellentétes mágneses teret létrehozó tekercsben két különböző áram összehasonlítása vált lehetővé. A mórőmű n y o m a t é k á t a két áram különbsége képezte. (8.) (Zárójel ben ugyan, de már most ide kívánkozik, hogy az összehasonlító módszer a mérés technikában m á r ebben a korai időben is jelentős szerepet kapott. Később, a század utolsó évtizedében külön mérési eljárás alakul k i, melynek alapja az összehasonlítás.) 1833-ban GAUSS a göttingeni földmágnességet vizsgáló obszervatóriumban egy magnetométert készített, melynek segítségével lengő mágnesrészecskék lengés idejét és mozgásmomentumát vizsgálta. Ezt a készüléket később W E B E R közre működésével tükrös galvanométerré alakította át, mégpedig úgy, hogy a lengő mágnestű kitérésének szögértékét teodolittal mérte. Ez a galvanométer elektro dinamikus elven működött. (9.) 1837-ben C. P O U I L L E T megszerkesztette a tangensbussolát. Ez az első, tudo-
3 mányos igényeket is kielégítő mérőmű. Külön technikatörténeti jelentősége is van, mert ezzel a műszerrel nyert számszerű bizonyítást elsőként a már 1826 óta ismert OHM-törvény. (10.) A tangensbussolával történő mérés elve még mindig az iránytű analógiáján alapszik. Az elforduló mágnestű egy-egy menetet képező, rendszerint rézből készült fémkeret mágneses terében helyezkedik el, amelyet a földmágnesség létrehozta mágneses meridiánba tájoltak. A mérendő áram hatására a mágneses viszonyok megváltoztak, kitérítve a mutatót nyugalmi helyzetéből. A visszatérítő nyomatékot a földmágnesség képezte, amely a mérendő áram mágneses hatásához viszonyítva kicsiny, így a műszer érzékenysége meglehetősen nagy volt. A műszer felépítéséből adódóan a lengőrész szögelfordulásának tangense volt arányos a mérendő árammal. Mint az ismert, tangens 0 fok = 0; tangens 45 fok = 1; tangens 90 fok = végtelen. Ebből adódóan a szögelfordulás kb. 20 fokig volt arányos a mérendő árammal, 20 fok felett már nem. A mutató 20 fokot meghaladó kitérését csak műszerenként elkészített empirikus táblázatok alapján lehetett értékelni, az ilyen táblázatok elkészítése viszont igen nehézkes és bonyolult volt, minden esetben a pontosság és a használhatóság rovására lehetett csak kierőltetni". A méréshatár változtatására különböző ellenállású tekercseket használtak. Az eredeti POUILLET-féle galvanométerhez pl. 5; 10; 40; 70 és 100 méteres tekercseket készítettek. (11.) (Megjegyzendő, hogy 1837-ben az Ohm, mint az ellenállás egysége távolról sem volt elfogadott, hiszen éppen ezt hatályosította az 187 l-es párizsi konvenció.) Különböző műszer elrendezéssel hasonló elvű sinus bussolát is készítettek. A mérendő áram vertikális mágneses síkját a vízszintes felé elforgatva ctg és cos bussolák is készültek. A bonyolult kezelési módot egyszerűsítendő, fejlesztette tovább a műszert 1851-ben GAUGAIN (12.) 1870-ben pedig WIEDEMANN (13.) A gyártó cégek közül elsőként a Siemens Halske állított elő és fejlesztett tovább összevont tangens-sinus bussolát. (14.) A kezelés azonban így is bonyolult maradt, a műszernek elsősorban csak a tudományos igényű méréseknél volt szerepe. Közben haladt a világ, a galvánelemeket felváltották a dinamógépek, amelyek nagyságrendekkel nagyobb áramot termeltek. Furcsa problémával kerültek szembe a kutatók; a bussolák túl érzékenynek bizonyultak. (Bár paradoxonnak tűnik, mégis így van; a shunt és előtét ellenállások mai formáját AYRTON és PERRY az 1800-as évek legvégén készítik csak el.) Az 1870-es évek végére szinte divattá válik a nagy áramerősségeket mérő műszerek szerkesztése. A gyakorlati élet késztette erre a konstruktőröket. Dr. OBACH 1876-ban úgy gyengítette a tangens bussola tekercsének mágneses hatását, hogy a tekercset a vízszintes síkba helyezte. így a mutató a csapágyazással együtt szintén síkot változtatott. (15.) HIPP huroktekercselést használt a bussola érzékenységének mesterséges lerontására. A tekercselés irányát változtatgatva az eredő mágneses térerősség csökkent. (16.) DEPREZ 1880-ban olyan állandómágnesű műszert szerkesztett, melynek forgórésze mágnestű helyett számos mágneses lamellából állt. Ezzel jelentősen megnövelte a forgórész tömegét, amely nagyobb áramerősség mérésére adott módot. (17.)
4 A döntő változást az év hozta. D'ARSONVAL dolgozta ki azt a műszerkonstrukciót, amelyet ma állandómágnesű lengőtekercses műszerként ismerünk. (18.) Az előzményekhez azonban hozzátartozik, hogy az első forgótekercses műszer 1867-ben látott napvilágot, s ez Lord Kelvin Syphon Recordere" volt. Speciális tengeri kábel mérésekhez készült regisztráló műszer volt. Könnyű analógiát találni azonban a lágyvasas tűs galvanométer és a forgótekercses műszer között is. Lágyvasas tűs galvanométert DEPREZ, AYRTON és CARPENTIER is készített, mindhárman 1880-ban. (19.) De térjünk vissza a lengőtekercses műszerre. Az új konstrukció lényege abban rejlett, hogy az addigi mágnestűs vagy lágyvasas lengőrész helyett tekercset alkalmaztak, amelybe a mérendő áramot bevezetve, jött létre az elfordulás, egy állandó mágnes sarkai között. Az új szerkezeti kialakítás azonban többet jelent, mint azt első pillanatra gondolnánk. Nem az történt ugyanis, hogy csak a műszer álló és lengőrészét cserélték fel, hanem az elforduló tekercs és a mágneses légrés kialakításával olyan technológiai tulajdonságokat biztosítottak a műszernek, amelyekkel a mérési eredmények számottevően javultak. Tekercs alkalmazása mágnestű helyett a lengőrószben, szükségessé tette a mesterséges visszatérítőnyomaték képzését is. Erre kezdetben, s így volt ez egynémely DEPREZ műszer esetében is, torziós rugót alkalmaztak. Az ú.n. feszítettszálas megoldás egyben rögzítette a lengőrészót az állandómánges sarkai között. A mesterséges visszatérítőnyomaték képzésére egyébként azért is szükség volt, mert az árammentes tekercsre anyaga réz nem hatott a föld-mágnesség. A DEPREZ műszerek első változatának torziós rugója egy konkrétan meghatározott rugóállandót biztosított, amely a mért eredmény számszerű értékelését nagymértékben megkönnyítette. A műszer későbbi változataiban már megjelent a spirálrugó. (20.) Az állandó mágnesű lengőtekercses műszer csúcsa" az 1888-ban szabadalmaztatott WESTON-féle műszer. Konstrukciója követi a DEPREZ D'ARSONVALrendszert, illetve még tovább fejleszti azt. A lengőrész visszatérítőnyomatékát spirálrugó-párral képezi, amely egyrészt megoldja a tekercs áramcsatlakozását, másrészt arányos visszatérítőnyomatékot létesít. A WESTON-műszer technológiai kivitelezése is elsőrangú. Az állandómágnes anyagának megválasztása, a kövezett csúcscsapágyazás, az alkalmazott tükörskála együttesen biztosítják a közel egy nagyságrendnyi tehát tízszeres pontosságnövekedést az előttük alkalmazott műszertípusokhoz képest. A műszer későbbi példányaiba a SWINBURNE-féle hőmórsékletkompenzáló kapcsolás is belekerült. (21.) A WESTON-műszer Európában is elterjedt, számos példány ma is található belőlük. Eddig tulajdonképpen a galvanométerek fejlődésének néhány vonatkozásáról volt szó. Ahhoz, hogy tovább léphessek a történeti rész vizsgálatában, egy-két elméleti megfontolás feltétlenül szükségessé válik. A galvanométerek lengőrészének csillapítására többféle eszközt használtak fel. Csillapítást hozott létre a torziós rugó, belső súrlódása által, sőt csillapított a tűcsapágy is, természetesen kisebb mértékben. A XIX. század vége felé vezették be a mesterséges lég-, és folyadékos csillapító szekrényeket. A 90-es években került sor a mág-
5 neses csillapítás alkalmazására. A mesterséges csillapítás bevezetése jelentős t é n y a műszertechnikában; a m u t a t ó mért értékre való beállását éppen a kielégítő csilla pítás által tudjuk az optimális legrövidebb időre szabni. Az olyan lengőrész, melynek visszatérítőnyomatékát rugóval képezzük, egy lengőképes rendszert alkot. A mérés következtében a nyugalmi helyzetéből kimoz duló lengőrész rugójában potenciális energia keletkezik, amely a kitérítő nyomaték megszűntekor nyugalmi helyzetébe juttatja a lengőrészt. A mozgó rendszer inercia nyomatéka következtében túllendül, a rugó potenciális energiája mozgási energiává alakul. Ha a mozgás közben energia nem emésztődne fel, csillapítatlan lengések kelet keznének. A súrlódás, és kisebb mértékben a közegellenállás révén azonban a lengé sek csillapodnak. Ez a m u t a t ó, illetve a lengőrész beállási viszonya. A lengőrész mozgásegyenletét egy másodfokú, állandó együtthatójú homogén differenciálegyenlet írja le, melynek megoldásaként három különböző gyököt ka punk ; egy aperiódusos megoldást, egy aperiódusos határeset megoldást, és egy perió dusos megoldást. A műszerek működésének javarésze a periódusos megoldáson ala pul, de van műszer, amelyet az aperiódusos határesetre méreteznek. Ennek jelentősé gét D U BOIS m á r 1869-ben felismerte, kidolgozta az erre vonatkozó elméletet, sőt műszert is szerkesztett. (22.) Aperiodikus műszer volt egyébként DEPREZ első galvanométere, és hasonlót WESTON is szerkesztett. (23.) Különleges célú galvanométerek is készültek a múlt század végén, különbözősé gük éppen a csillapítás mértékében rejlik. A ballisztikus galvanométer rövid ideig t a r t ó áramimpulzus mérésére szolgált, a flux-mérővel, melyet a francia GRASSOT készített el, feszültségimpulzust mértek, váltakozóáramú mérésekre szolgált a vib rációs galvanométer, amelyet W I E N tervezett és készített 1890-ben, és végül külön leges műszer ma is a hurkos oszcillográf, amellyel elsőként lehetett az áram időbeli lefolyását láthatóvá tenni. Ez utóbbi 0. F R Ö L I C H munkája 1889-ből. (24.) Az állandómágnesű műszerek mellett a múlt század utolsó negyedében kezdett tért hódítani az elektrodinamikus mérőmű. Működésének alapja az, hogy két, áram tól átjárt tekercs mágneses tere egymással dinamikus kapcsolatban van. Ez az elv 1846 ó t a ismert, amikor W E B E R publikálta elméleti eredményeit és egy elektrödinamomótert is készített, amely a fenti hatásokat demonstrálni is képes volt. (25.) A műszer fejlesztésével sokan foglalkoztak. A THOMSON által készített árammérleg mértékügyi jelentősége nagy, ugyanis precíziós kivitele egészen pontos mérést tett lehetővé ben O. F R Ö L I C H továbbfejlesztette az elektrodinamikus mű szer elméletét, 1881-ben pedig műszert is készített. Az amerikai T R O W B R I D G E 1878-ban, K O H L R A U S C H 1881-ben készített hasonló műszert, B E L O T T I 1888-ban t o v á b b fejlesztette ezeket. (26.) Tegyünk i t t említést a magyar B L Á T H Y OTTÓ-ról is, aki a múlt század végén a még ma is használatos torziós rendszerű, vasmentes elektrodinamikus teljesítmény mérőt készítette. (A torziós rendszerű teljesítménymérés nagy előnye, hogy a mérés kezdetekor és befejezésekor az álló-, és lengőrész egymáshoz viszonyított helyzete ugyanaz, így a kitérítő nyomaték kizárólagosan a mérendő mennyiség f ü g g v e nye.) (27.) Az indukciós mérőmű születése az 1880-as évek végére esik. Egy ismert fizikai jelenség alapján 1888-ban F E R R A R I S készített elsőként indukciós rendszerű mérő műszert, amelynek megjelenése meglehetősen nagy vihart kavart fel szabadalmi berkekben. (A prioritás kérdése ma sem tisztázott; az orosz N I P K O W szabadalmi
6 bejegyzése 1887 májusára datálódik.) (28.) Az indukciós mérés egy speciális felhasználási területe a váltakozóáramú fogyasztásmérők. FERRARIS, BOREL, FER- RANTI és SHALLENBERGER neve mellett újból BLÁTHY OTTÓ-t kell megemlítenünk, aki 1889-ben végleg megoldotta az indukciós fogyasztásmérők technológiai problémáit. Ma a világon mindenütt a Bláthy-féle rendszer terjedt el. Az elektromos áram keltette hőhatás is hasznosítható az áram jellemzőinek mérésére. De la RIVE 1837-ben ismerte fel a jelenséget, az első használható műszert azonban csak 1876-ban készítette el CARDEW. Miután felismerték, hogy ez a mérési elv egyen-, és váltakozóáramra egyaránt felhasználható, továbbá jelentős mértékben frekvenciafüggetlen, igen sokan foglalkoztak a tovább fejlesztésével. HANKEL, RUBENS, AYRTON és PERRY után a HARTMANN BRAUN cég is készített hődrótos árammérőket. A rendszeréből eredően a műszer nagy hibája a viszonylag magas működési energiaigény. Ma már csak elvétve használják. (29.) Befejezésül a témához kapcsolódó, elveiben ma is igen modernnek mondható és gyakorta használt mérési elv történetére szeretnék visszatekinteni néhány mondat erejéig. Nevezetesen a kompenzációs vagy összehasonlító mérési elvről van szó. A mérésekhez használt feszültség-, és árammérők belső ellenállása messze elmarad az ideálistól, sem elvben, sem gyakorlatban nem érheti el azt. így a mérőmű működtetéséhez szükséges energia, melyet az elektromechanikus műszerek esetében a mérendő mennyiségből vagyunk kénytelenek lecsalni", bizony néha számottevő lehet. Ha a mérendő mennyiség nagyságrendileg megközelíti a műszer fogyasztását, a valóságtól eltérő, hibás mérési eredményt kapunk. FECHNER, POGGENDORF és WHEATSTONE jutottak arra a gondolatra, hogy a mérendő igen kis mennyiségeket egy nagyon pontos etalonnal való összehasonlítás révén kell mérni. Ha egy hiteles feszültségforrás forrásfeszültségét egy precíziós ellenállásra juttatjuk, az átfolyó áram igen pontosan meghatározható. Ha most ezt az áramot hasonlítjuk össze az ismeretlen feszültség és ismert ellenállás létrehozta árammal, és az eredményt, a különbségi áramot egy megfelelő pontosságú galvanométerrel mérjük, nagyságrendekkel pontosabb eredményhez juthatunk. Ezt az elvet valósítják meg a kompenzátorok, melyek közül 1890-ben készült el a ma is használatos FEUSSNER-féle. A kompenzátorok nagyon sok változata terjedt el a méréstechnikában. Hiteles feszültségforrásként normálelemeket alkalmazunk, melyek közül az elsőt CLARK készítette 1874-ben, a ma is használatos WESTON-elem 1892-re datálódik. Az összehasonlítás elve túlnőtte az analóg műszerek rendszerét, és ma már a digitális technikában is felhasználásra kerül. Előadásomban túlnyomóan a XIX. század második felét tekintettem át a műszertechnika fejlődése szempontjából. A felsorolt számos név is bizonyítja, hogy ez a kor már túl késő ahhoz, hogy bárki is szenzációs meglátásokkal irányíthassa a technikai fejlődés menetét. (A néhány kivétel erősíteni látszik a szabályt.) Ez a korszak már a tudomány termelőerővé válásának kezdete, eredményei a fáradhatatlan tudósok és kutatók lépésről lépésre haladó munkájának köszönhető. Csak ez az alapos, nem is mindig sikerrel kecsegtető munka biztosíthatta a technikai fejlődést, a technikának az ember szolgálatába való állítását.
7 IRODALOM 1. Bern Dibner: Oersted Burndy Library; Norwalk p. 22 és p u. o. p u. o. p u. o. p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften Springer Verlag Berlin p u. o. p Bern Dibner: Oersted Burndy Library; Norwalk p. 30. Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften Springer Verlag Berlin p u. o. p u. o. p Bern Dibner: Oersted Burndy Library; Norwalk p Bern Dibner: Ten Founding Fathers of the Electrica! Science. Burndy Corporation p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften. Springer Verlag Berlin p Guillemin: A mágnesség ós elektromosság. Magyar Kir. Természettudományi Társulat, Budapest, p Schellen: Der elektromagnetische Telegraph. Braunschweig p Guillemin: A mágnesség és elektromosság. Magyar Kir. Természettudományi Társulat, Budapest, p Zeitschrift für angewandte Elektrizitätslehre. Verlag Oldenbourg. München, Leipzig p Schellen: Der elektromagnetische Telegraph. Braunschweig p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften. Springer Verlag. Berlin p Schellen : Der elektromagnetische Telegraph. Braunschweig p Zeitschrift für angewandte Elektrizitätslehre. Verlag Oldenbourg. München, Leipzig p Zeitschrift für angewandte Elektrizitätslehre. Verlag Oldenbourg. München, p Zeitschrift für angewandte Elektrizitätslehre. Verlag Oldenbourg. München, Leipzig p Zeitschrift für angewandte Elektrizitätslehre. Verlag Oldenbourg. München, Leipzig p. 159; p La Lumière Electrique. Paris p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften. Springer Verlag. Berlin p Keinath : Die Technik der elektrischen Messgeräte. Verlag Oldenbourg. München, Berlin p Zeitschrift für angewandte Elektrizitätslehre. Verlag Oldenbourg. München, Leipzig p p The Electrical World. New-York febr. p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften. Springer Verlag. Berlin p. 674.
8 .23. La Lumiere Electrique. Paris p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften. Springer Verlag. Berlin Feussner; 1890 Wien. 25. u. o. p Elektrotechnische Zeitschrift. Berlin p p p p Centralblatt für Elektrotechnik p The Electrician. London. Bd. 20. p. 612, p Fortschritte der Elektrotechnik Elektrotechnische Zeitschrift. Berlin p. 487, p p. 28. The Electrical Engineer. New-York. Bd. VII. N. 81. p Elektrotechnische Zeitschrift. Berlin p Ludwig Darmstädters: Handbuch zur Geschichte der Naturwissenschaften. Springer Verlag. Berlin p u. o. p u. o. p Elektrotechnischer Anzeiger. Berlin p Chwolson: Lehrbuch der Physik. IV. p. 678.
Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz
Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül
RészletesebbenRégi műszerek a MIT-60 kiállításon Varga Sándor Dudás József Tóth Csaba
Régi műszerek a MIT-60 kiállításon 2014.05.22-23. Varga Sándor Dudás József Tóth Csaba Galvanométer Függesztőszálas tükrös galvanométer Thomson galvanométer A függesztőszál helyettesíti a lengőtekercs
RészletesebbenMérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁYI EGYETEM VILLAMOSMÉRÖKI ÉS IFORMATIKAI KAR VILLAMOS EERGETIKA TASZÉK Mérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók vizsgálata
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi
RészletesebbenÁramerősség, feszültség és ellenállásmérés eszközei
Áramerősség, feszültség és ellenállásmérés eszközei (áramerősség, feszültség, ellenállás, fáziseltolás, teljesítmény) A villamos mérőműszereket működésük elve alapján az alábbi csoportokba oszthatjuk.
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
Részletesebben75 éves az indukciós váltakozóáramú fogyasztásmérő. A Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, a Műszer és
VAJDA PÁL 75 éves az indukciós váltakozóáramú fogyasztásmérő A Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, a Műszer és Irodagépértékesitö Vállalattal, a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenElektrotechnika 9. évfolyam
Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenÖsszefüggő szakmai gyakorlat témakörei
Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Villamosipar és elektronika ágazat Elektrotechnika gyakorlat 10. évfolyam 10 óra Sorszám Tananyag Óraszám Forrasztási gyakorlat 1 1.. 3.. Forrasztott kötés típusai:
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
RészletesebbenElektromágneses indukció kísérleti vizsgálata
A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:
RészletesebbenElektromos áram, áramkör, kapcsolások
Elektromos áram, áramkör, kapcsolások Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az
RészletesebbenOhm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.
A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. Eszközszükséglet: Elektromos áramkör készlet (kapcsolótábla, áramköri elemek) Digitális multiméter Vezetékek, krokodilcsipeszek Tanulói tápegység
RészletesebbenFIZIKA II. Egyenáram. Dr. Seres István
Dr. Seres István Áramerősség, Ohm törvény Áramerősség: I Q t Ohm törvény: U I Egyenfeszültség állandó áram?! fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Áramerősség, Ohm törvény Egyenfeszültség U állandó Elektromos
RészletesebbenAz Ohm törvény. Ellenállás karakterisztikája. A feszültség és az áramerősség egymással egyenesen arányos, tehát hányadosuk állandó.
Ohm törvénye Az Ohm törvény Az áramkörben folyó áram erőssége függ az alkalmazott áramforrás feszültségétől. Könnyen elvégezhető kísérlettel mérhetjük az áramkörbe kapcsolt fogyasztón a feszültséget és
RészletesebbenElektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok
Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenElektromágnesség tesztek
Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk onzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához asdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez asdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenÁramköri elemek mérése ipari módszerekkel
3. aboratóriumi gyakorlat Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel. dolgozat célja oltmérők, ampermérők használata áramköri elemek mérésénél, mérési hibák megállapítása és azok függősége a használt mérőműszerek
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenNyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások
Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások - - Az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányozni nem lehet. Rendkívüli, nem tervezhető esemény esetén az igazgatóhelyettest kell értesíteni. - A tanulók
RészletesebbenMÁGNESESSÉG. Türmer Kata
MÁGESESSÉG Türmer Kata HOA? év: görög falu Magnesia, sok természetes mágnes Ezeket iodestones (iode= vonz), magnetitet tartalmaznak, Fe3O4. Kínaiak: iránytű, két olyan hely ahol maximum a vonzás Kínaiak
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
Részletesebben11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét
ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenElektromosság, áram, feszültség
Elektromosság, áram, feszültség Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok
RészletesebbenEgyszerű kísérletek próbapanelen
Egyszerű kísérletek próbapanelen készítette: Borbély Venczel 2017 Borbély Venczel (bvenczy@gmail.com) 1. Egyszerű áramkör létrehozása Eszközök: áramforrás (2 1,5 V), izzó, motor, fehér LED, vezetékek,
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
Részletesebben205 00 00 00 Mûszertan
1. oldal 1. 100710 205 00 00 00 Mûszertan A sebességmérõ olyan szelencés mûszer, mely nyitott Vidi szelence segítségével méri a repülõgép levegõhöz viszonyított sebességét olyan szelencés mûszer, mely
RészletesebbenAz aszinkron és a szinkron gépek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az
8 FORGÓMEZŐS GÉPEK. Az aszinkron és a szinkron géek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az állórész,- hengergyűrű alakú. A D átmérőjű belső felületén tengelyirányban hornyokat mélyítenek, és
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenEllenállásmérés Wheatstone híddal
Ellenállásmérés Wheatstone híddal A nagypontosságú elektromos ellenállásmérésre a gyakorlatban sokszor szükség van. Nagyon sok esetben nem elektromos mennyiségek mérését is visszavezethetjük ellenállásmérésre.
RészletesebbenMagnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenA mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell
A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési
RészletesebbenMágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált
Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenMinden mérésre vonatkozó minimumkérdések
Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a
RészletesebbenElektromos töltés, áram, áramkör
Elektromos töltés, áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenMÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)
MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési
RészletesebbenKiss Attila: A rezgési paraméter választás szempontjai
Kiss Attila: A rezgési paraméter választás szempontjai 1. Forgógépek rezgései A forgógépek működésekor a belső, dinamikus periodikus erőhatások periodikus rezgéseket keltenek. Minden egyes szerkezeti elem
RészletesebbenElektromos áram, áramkör
Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek
Részletesebben1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal
Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,
RészletesebbenElvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás
Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen
Részletesebben2.2 GEOELEKTROMOS MÓDSZER- MÜSZERKUTATÁS A GE-50 tipusu, automatikusan számoló univerzális ellenállásmérő műszer.
134 2.2 GEOELEKTROMOS MÓDSZER- MÜSZERKUTATÁS 2.2.1 A GE-50 tipusu, automatikusan számoló univerzális ellenállásmérő műszer ^zabadváry László A GE típusjelű műszerek családjában a GE-50 változást jelent
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenMérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Alapinformációk a tantárgyról a tárgy oktatója: Dr. Berta Miklós Fizika és
RészletesebbenElektromágnesség tesztek
Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenFelvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
RészletesebbenFizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/
Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a
Részletesebben3. Mesterséges izom:
3. Mesterséges izom: Erősíts polimer horgászzsinórt egy elektromos fúróra, majd kezdd el feltekerni a megfeszített zsinórt. Egy idő után a zsinóron rugó-szerű elrendezésben feszes spirálok képződnek. Hő
RészletesebbenFizika Vetélkedő 8 oszt. 2013
Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013 Osztályz«grade» Tárgy:«subject» at: Dátum:«date» 1 Hány proton elektromos töltése egyenlő nagyságú 6 elektron töltésével 2 Melyik állítás fogadható el az alábbiak közül? A
RészletesebbenFizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat
Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos
RészletesebbenMÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ
Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
RészletesebbenMÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK
MÁGNESES NDUKCÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK Mágneses indukció Mozgási indukció v B Vezetőt elmozdítunk mágneses térben B-re merőlegesen, akkor a vezetőben áram keletkezik, melynek iránya az őt létrehozó
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Részletesebbenírásbeli vizsgatevékenység
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 0896-06/3 Mérési feladat
Részletesebben0 Általános műszer- és eszközismertető
0 Általános műszer- és eszközismertető A laborgyakorlatok során előforduló eszközök vázlatos áttekintésében a teljesség igénye nélkül s a célfeladatokra koncentrálva a következő oldalak nyújtanak segítséget.
RészletesebbenELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN.
ELLENÁLLÁSMÉRÉS A mérés célja Az egyenáramú hidakkal, az ellenállásmérő műszerekkel, az ellenállásmérő módban is használható univerzális műszerekkel végzett ellenállásmérés módszereinek, alkalmazási sajátosságainak
RészletesebbenAz önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet
Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet A hallgatói útmutatóban vázolt program a csoport felkészültsége
RészletesebbenFizika II. tantárgy 4. előadásának vázlata MÁGNESES INDUKCIÓ, VÁLTÓÁRAM, VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK 1. Mágneses indukció: Mozgási indukció
Fizika. tatárgy 4. előadásáak vázlata MÁGNESES NDKÓ, VÁLÓÁAM, VÁLÓÁAMÚ HÁLÓAOK. Mágeses idukció: Mozgási idukció B v - Vezetőt elmozdítuk mágeses térbe B-re merőlegese, akkor a vezetőbe áram keletkezik,
RészletesebbenSZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel
RészletesebbenTestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor
1. Fizikai mennyiségek Jele: (1), (2), (3) R, (4) t, (5) Mértékegysége: (1), (2), (3) Ohm, (4) s, (5) V 3:06 Normál Számítása: (1) /, (2) *R, (3) *t, (4) /t, (5) / Jele Mértékegysége Számítása dő Töltés
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenMágneses kölcsönhatás
Mágneses kölcsönhatás Kísérlet A mágnesesség története https://www.youtube.com/watch?v=ptkdiqdhle8 Mágnesesség A milétoszi THALÉSZ i.e. 600-ban a kisázsiai MAGNESIA városában, mely a mai Törökország területén
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
Részletesebben4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!
Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg
RészletesebbenSZÁMÍTÁSOS FELADATOK
2015 SZÁMÍTÁSOS FELADATOK A következő négy feladatot tetszőleges sorrendben oldhatod meg, de minden feladat megoldását külön lapra írd! Csak a kiosztott, számozott lapokon dolgozhatsz. Az eredmény puszta
Részletesebben2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!
1.) Hány Coulomb töltést tartalmaz a 72 Ah ás akkumulátor? 2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! a.) alumínium b.) ezüst c.)
Részletesebben3.M. 2. L. 1, Bevezetés. 3.M. 2. L. 1.1, A mérés, mint szakmai tevékenység szerepe a villamos szakmák gyakorlatában
3.M. 2. L. 1, Bevezetés 3.M. 2. L. 1.1, A mérés, mint szakmai tevékenység szerepe a villamos szakmák gyakorlatában A villamos szakember munkatevékenységének szinte minden fázisában van valamilyen célú
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
Részletesebben