Javaslatok a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítésére és a szükségszerű állatvédelmi reformok bevezetésére

Átírás

1 1.sz.melléklet Javaslatok a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítésére és a szükségszerű állatvédelmi reformok bevezetésére Budapest Összeállította: Mészáros Gabriella alapító Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány, mint a Kinológiai Állatvédelmi Tettre kész Csoport tagja 1

2 Bevezetés Javaslataink három jelentős pillérre épülnek. Bevezetés 1.) Tényleírás az alaphelyzet megfogalmazása 2.) Analízis a problémák elemzése 3.) Reformok megoldási javaslatok Befejezés A javaslataink célja: - Korszerűsíteni a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszert (pénzügyi, szakmai és erkölcsi rálátásban). Oka: A jelenlegi állapot tovább így nem fenntartható. 2

3 A magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer: - elavult - az elmúlt évtizedek alatt megjegecesedett (lemaradt, nem haladt a kornak megfelelően) - nem tudja kiszolgálni a modern társadalmi igényeket - negatív spirálban mozog - önmagát generálja - nem segíti elő a kóbor és gazdátlan állatok populációjának a csökkentését - állatvédelmi feladatokat nem vagy alig, pusztán önszorgalomból lát el - helyenként - jelentős mennyiségű kóbor és gazdátlan eb felesleges halálához vezet évente A magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítése elősegítené elsősorban: - a kóbor és gazdátlan ebek számának csökkentését az elpusztított ebek számának csökkentését - a kapcsolódó civil szféra szerepvállalásának a tisztázását - a terület állami és civil szereplőinek intézményes együttműködését - a felelős állattartást (kutyatartást) - a társadalom mentális edzettségét, erkölcsi fejlődését A kutyáról: Nem csak hazánkban találkozunk az urbanizáció hatására túlszaporodott ebek okozta problémával. Szerte a világon ismeretes, hogy a háborúk utáni városiasodás következtében, ahogy az emberek élettere nőtt, úgy a kutyáké csökkent. Egy adott kutya-populáció emberi beavatkozás nélkül nem szaporodik túl. Günter Bloch neves német farkaskutató és kutya szakértő végzett egy kutatást, miszerint egy több hektáros tökéletesen lekerített rezervátumon belül két farkasfalka fajfenntartási-, utódgondozási- és élet szokásait figyelte meg több éven keresztül. A kanadai Rocky Mountains területén lévő Banff Nemzeti Park ( km2 nagy. Ez elegendő életteret biztosít két farkasfalka természetes életéhez. Günter Bloch és munkatársai, három éven keresztül intenzíven figyelték a falkák életét. A Bowtal falkában kezdetben 4, később 5 állat élt együtt, a Fairholme falkában kezdetben 9, később 13, majd ismét csak 9 állat élt együtt. Az állatok mindenkori pozícióját egy GPS navigációs rendszerrel, valamint 8 db, állatra rögzített rádióadó segítségével tudták nyomon követni. A viselkedéseket (a sötét napszakokban is) videó- és fényképfelvételeken rögzítették. 3

4 A többi közt arra a megállapításra jutott, hogy a természetes szelekció következtében a populáció létszáma nem változik. Ebből az következik, hogy mi emberek vagyunk felelősek értük. Mi szelídítettük meg őket, mi domesztikáltuk őket, mi változtattunk életterükön és életszokásaikon és mi vagyunk felelősek a túlszaporodásukért is. Ma inkább a kutyák szaporításáról beszélhetünk, nem a szakmai tenyésztésükről (genetika, takarmányozás, környezet). A probléma ott is keresendő, hogy ma azok az egyedek is szaporodnak ill. szaporítják őket, akik egyébként erre valójában alkalmatlanok volnának. A kutya egy oktalan, domesztikált állat, érezni, szenvedni és örülni képes élőlény, mi emberek pedig felelősséggel tartozunk legjobb barátainkért! Kitekintés Európába: A vasfüggönytől nyugatra és keletre a tőkés és a szocialista világrend okozta különbözőségekből eredően különbözőképpen alakult az európai nemzetek jog-, államigazgatási- és közigazgatási rendje. Hazánkban a rendszerváltást követően francia mintára átvett közigazgatási rendet vezettek be. Csakúgy, mint hazánkban, Franciaországban is a helyi önkormányzatok feladata a helyi gyepmestert kijelölni, mely ott is állami feladat és kapcsolódik a területhez a civil szféra. Ezzel ellentétben, Németországban például minden település és város saját államilag finanszírozott állatotthonnal rendelkezik. Náluk nincs gyepmester, a terület egyszereplős, hiszen az állami és civil feladatok egy kézben összpontosulnak. A hatósági ebrendészeti feladatokat is az állatotthonok látják el. Kétségtelen, hogy jelentéktelen Németországban a közterületen lévő kóbor, gazdátlan ebek létszáma, tehát feladatuk lényegesen kevesebb, mint a miénk. Ebből következik, hogy az egy ebre jutó ellátás lényegesen magasabb Németországban, mint a Kelet-Európai országokban. Norvégiában pedig egyáltalán nincs kóbor állat, nincs sem hatósági gyepmesteri telep, sem civil állatotthon. Romániában sok szempontból rosszabb a helyzet mint hazánkban, viszont ők már jogszabályozást alkottak a T.N.R. programról, segítve ezzel a kóbor állatok túlszaporulatának redukálását. A T.N.R. program (Trap, Neuter and Return) lényege, hogy megfogják a kóbor állatot, ivartalanítják, majd visszahelyezik a közterületre. Nálunk is hatalmas problémát jelent, a kóbor állatok túlszaporulata, a mellett a probléma mellet, hogy az állattulajdonosoknál is megszületnek a nem kívánt szaporulatok. Egyelőre alig észrevehető, hogy az erdőkben, mezőkön élő a társadalom perifériájára szorult hajléktalan emberek mellé szegődött antiszocializált szuka kutyák nem kívánt vemhessége megtörténik. Ez a létszám becslések szerint nálunk nem olyan magas, mint Romániában. Ennek oka az lehet, hogy a hajléktalanok rendszeresen magukhoz veszik ezeket a kölyköket és behozzák a városba, ahol a közterületen főként 4

5 aluljárókban kb Forintért értékesítik őket kartondobozokból, zacskókból. Ezek a kölyök kutyák oltatlanok, féreghajtó és külső parazitamentesítő kezelést még nem kaptak. A járókelő állampolgárok többnyire szánalomból magukhoz veszik ezeket a kis apróságokat. Tehát e folyamat végén megállapítható, hogy ez a típusú szaporulat eljut az emberekhez és nem marad az erdőkben, mezőkön. Viszont még így is jelentős mennyiségű az antiszocializált, perifériára szorult szuka kutyák létszáma. A rendszer: A rendszerek kialakításában a lényeg az lenne, hogy a kóbor és gazdátlan állat ne legyen hátrányban, sokkal inkább szem előtt legyen a többivel szemben. A zoonózis és a balesetveszély elkerülése érdekében mindnyájunk érdeke, kutyabarátnak és nem kutyabarátnak egyaránt, hogy ne legyenek kóbor, gazdátlan állatok a közterületeken. Továbbá azt is meg kell érteni, hogy az állatok korszerűtlen tartása és tömeges elpusztítása a modern társadalom mentális megbetegedéséhez vezethet, különös tekintettel a felnövekvő fiatal generációra. Úgy gondoljuk, hogy a hatósági ebrendészetre szükség van Magyarországon. A közigazgatási rendünk egyelőre - nem teszi lehetővé, hogy eltöröljük a gyepmester fogalmát. Viszont az európai szokások és a civil társadalmi akarat is kizárja, azt a magatartást, ahol a kóbor és gazdátlan állatok az áldozatai, profitorientált alvállalkozók pedig a nyertesei lehetnek az államilag finanszírozott gyepmesteri rendszernek. Itt meg kell jegyeznem, hogy a főváros és a vidék tekintetében eltérően nyújt megoldást az állam a kóbor állatok közterületről való befogására. A főváros önkormányzati rendszerben játszott kivételezett helyzetét a kormányzó koalíció mindenképpen ellensúlyozni akarta. A dilemmát a törvényalkotó úgy vélte megoldani, hogy kétszintűvé tette a fővárosi települési önkormányzatot, ahol mind a főváros, mind pedig a főváros kerületei számára biztosítja az autonómia és a demokrácia legelemibb követelményeit. Tehát a fővárosban nem a kerületi jegyzők jelölik ki kerületenként a gyepmestert, hanem Budapest teljes közigazgatási határán belül, a Fővárosi Közterületfelügyelet végzi el a gyepmesteri teendőket. (Budapest Főváros Közgyűlésének 31/1991. (1992.I.2.) számú önkormányzati rendelete a gyepmesteri telepek ellátására.) Ez okból kifolyólag tanulmányomat erre tekintettel készítem el. 5

6 A rendszerek kialakításában számtalan megoldási lehetőség van, de ezek közül érdemes kiválasztani, amelyik a kóbor és gazdátlan állatok korszerű ellátását, a preventív állatvédelmi feladatok megvalósulását biztosítja és financiális szempontból is reálisan kivitelezhető. Hívhatnánk a modern gyepmesteri telepet akár Rescue Station-nak vagy Rehoming Centernek, de a lényeg az lenne, ha az állatokról szólna és ha az állami költségvetésből az erre elkülönített pénz észszerűen és célszerűen lenne felhasználva. Érdemes újragondolni, hogy a területet jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztés-ügyi rendeletek szabályozzák, ahelyett, hogy a területet szerepéből- és műfajából is eredően a Környezetvédelmi szabályozások irányítanák. Ez év márciusában került megrendezésre a II. Állatvédelmi Kerek-asztal, ahol 40 állatvédő civil szervezet az ország minden pontjáról egyetértésre jutott abban, hogy elég a sintérbizniszből és a visszaélésekből: - Önkormányzatok adóforintokból származó százmilliói - ebek tízezreinek a holocaustja! - Tiltakozunk! Adóforintjainkat ne a kóbor állatok tömeges mészárlására fordítsák az önkormányzatok! - Követeljük a gyepmesteri telepek működésének nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét, a gyepmesteri telepek szerepének tisztázását! - Követeljük, hogy állatvédelmi törvényt a gyepmesteri telepeken is betartsák! A programtervet elsősorban gyakorlati aspektusból fogalmaztuk meg, mely gondolatokkal kívánunk hozzájárulni az együttgondolkodáshoz. 6

7 I./1.) Hiányzik a terület állami felelőse - Tényleírás az alaphelyzet megfogalmazása: A felelősségre vonás nem tud megvalósulni felelős személy nélkül. Egyelőre nincs pontosan meghatározva az a személy, aki a gyepmesteri telepek működési rendjéért, üzemeltetéséért felelős lenne. A jogszabályi háttér rendkívül hézagos és pontatlan. Az önkormányzat feladata, azon belül a jegyző aki az elsőszámú állatvédelmi hatóság - feladata alkalmazni a gyepmestert (41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 5.sz. függelék 3.4. pontja), de arra már nem kötelezi semmi az önkormányzatot, hogy ellenőrizze a hatásköréből profitorientált magán vállalkozónak kiadott közfeladatot ellátó, költségvetési pénzből gazdálkodó tevékenységet. Tehát, ma Magyarországon, úgy lehet valaki gyepmester, hogy nincs is gyepmesteri telepe továbbá a szükséges felszerelés és a tevékenység további feltételei részleges vagy teljes hiányában végezheti ezt a feladatot. Továbbá, az sincs rögzítve, hogy illetményéből mekkora összeget kell a tevékenységre fordítania és mekkora összeg a honoráriuma. Mindezekből következhet: a gyepmester anyagilag abban érdekelt, hogy magánfelhasználásra fordítsa a bevételét, nem pedig a kóbor, gazdátlan kutyát ellátására, a későbbiekben pedig azok értékesítésére vagy humánus leölésére. De térjünk csak vissza az elsőszámú állatvédelmi hatóság kijelölésére: A 7/2010. (IX.24.) VM utasítás az MgSzH szervezeti és működési szabályzata pontja felsorolás szintjén említi az állatvédelmi hatósági feladatok ellátását, de nem részletezi azt. Továbbá ennek ismeretében nehezen érthető, hogy a 274/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló rendelet 10. -a nem jelöli ki egyértelműen állatvédelmi hatóságként az MgSzH-t. Ugyanezen rendelet 15. (3.) bekezdése ugyan taglalja, az állami állatvédelmi feladatok ellátását, de az államilag finanszírozott gyepmesteri telepek tekintetében már nem rendelkezik. A fent említett VM utasítás és kormányrendelet mellett a 334/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet bekezdés szintén az állatvédelmi hatóság kijelöléséről dönt, mely az MgSzH Központját és a jegyzőt egyaránt kijelöli állatvédelmi hatóságként. ( bekezdés): 1. (1) Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt jelöli ki. (2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 24/C. -ában és 24/D. (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a jegyzőt, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és területi szervét jelöli ki. (3) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 29. (4) bekezdésében és 31. (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét jelöli ki. 182/2009. (IX.10.) Korm.rendelet bek. Hatályos okt. 1.től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezte ugyanezen rendelet 688. (2) Hatálytalan jan. 2.tól (4) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. -ában foglaltak tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és területi szervét, valamint a jegyzőt jelöli ki. 7

8 I./2.) Hiányzik a terület állami felelőse - Analízis a probléma elemzése: A rendelet hivatkozik az Állatvédelmi törvény 45/A -ában foglaltakra, viszont ugyanezen Állatvédelmi törvény hatálya nem terjed ki minden állatra, így a gyepmesteri telepeken lévő befogott, gazdátlan állatokra sem. Az évi XXVIII. az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 2. (1.) bekezdés i) pontja, pusztán a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat) tér ki, de a gyepmesteri telepeken tartott állatokra nem. A gazdátlan állat és a kóbor állat fogalma nem ugyan az. Hiszen minden gazdátlan állat kóborol vagy kutyatelepen van, de nem minden kóbor állat gazdátlan. Ha például egy kutya kóborol, attól még lehet neki gazdája, csak éppen elkóborolt vagy elveszett otthonról, de attól még keresik, visszavárják. Viszont, ha az Állatvédelmi törvény hatálya kiterjedne a gyepmesteri telepek jelenlegi állapotára, akkor az ország szinte valamennyi gyepmestere és vele együtt a jegyzők rögtön mennének a börtönbe, mert az állapotok egyes helyeken siralomházra emlékeztető valóságos holocaust a kutyák számára, tehát az ország szinte valamennyi gyepmesteri telepe szemben állna a törvénnyel, természetesen tisztelet a kivételnek. Tehát, a jogszabályok értelmében két állatvédelmi hatóságunk is van különböző paragrafusok tekintetében, de egyiknek sem feladata az államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri telepek működtetését, üzemeltetését, gazdálkodását ellenőrizni. A gyepmesteri telepek állat-egészségügyi felügyeletét a 41/1997. FM rendelet szerint a hatósági állatorvos látja el. Ez nem elegendő. Szükség van még a telepek nyilvántartását, nyitva tartását, állattartását, közbeszerzéseit, szükséges feltételeit, hiteles szakmai beszámolóját, gazdálkodását stb. ellenőrző felügyelő személy is, aki a telepek működtetéséért és üzemeltetéséért lenne felelős. Ez azért lenne nagyon fontos, ha költségvetésből az erre a feladatra elkülönített összeg észszerűen kerülne felhasználása, akkor finanszírozni lehetne az állatvédelmi szempontok alapján kialakított hatósági gyepmesteri rendszert. A hatósági gyepmesteri telepek átlátható nyilvántartása hiányában a kutyáját kereső, kutyát örökbe fogadni szándékozó állampolgárnak esélye sincs kutyára találni, s ezzel együtt a kutyának az életre való esélye is nullázódik. Mindezekből következik, hogy a hézagos és pontatlan jogszabályi háttér következtében nehezen lehet megállapítani a felelősséget. A felelősségre vonás nem tud megvalósulni felelős személy nélkül. Amíg nincs anyja a gyereknek addig árva marad a gyerek. Az állami állatvédelmi feladatok és azok végrehajtásáért felelős személyek pontos meghatározása nélkül nehezen lehet tisztán látni ezen a területen. Jelenleg óriási gondot okoz, hogy a helyi önkormányzatok kevés kivételtől eltekintve többnyire nem hogy az együttműködést, hanem az adatközlést sem adják meg az állatvédelmi civil szervezetek 8

9 részére. A helyileg illetékes jegyzőnek és a helyileg illetékes gyepmesternek nem érdeke kevés kivételtől eltekintve, hogy ennek a közszolgáltatásnak a minősége javuljon. A kóbor állat nem jelent több gondot a városnak. és részükről itt többnyire le is zárult a folyamat. Minket, állatvédelmi civil szervezeteket viszont a gazdátlan állatok sorsa is érdekel. I./3.) Hiányzik a terület állami felelőse Reformok megoldási javaslatok: - Ki kellene egészíteni a évi LXV. a helyi önkormányzatokról szóló tv át és a 92.A-D..-át egyértelműen a gyepmesteri tevékenység gazdálkodásának, hatékonyságának, szakmai és pénzügyi beszámolójának ellenőrzésével. - Egyértelműen rögzíteni kellene a 7/2010. (IX.24.) VM utasítás az MgSzH szervezeti és működési szabályzat pontjában az államilag finanszírozott gyepmesteri telepek teljes körű ellenőrzését, az MgszH feladataként /2006. (XII. 23.) Kormány rendelet bekezdés egyértelműen és részletesen kellene rögzíteni, hogy mely feladatok tartoznak a jegyző és mely feladatok az MgSzH hatáskörébe. - Törekedni kellene arra, hogy az Állatvédelmi törvény hatálya kiterjedjen a gyepmesteri telepekre is. Irányelvek megfogalmazása /2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló rendelet 10. -ában egyértelműen ki kellene jelölni elsőszámú állatvédelmi hatóságként az MgSzH-t. - 41/1997. FM rendelet III. fejezet az állat-egészségügyi intézmények és egységek közé be kellene építeni a gyepmesteri telepet is, mint á.-eü.i intézményt. 9

10 II./1.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az FM rendelet tekintetében Tényleírás: Az államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri tevékenység ill. telepek tekintetében kevés a rendelkező hatályos jogszabály. Szeretnék pár meghatározó rendelkezést kiemelni, amely mindenképp a sarokkövei a témának. Az egyik a 41/1997. FM rendelet, a másik pedig a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. Törvény. Jelenleg a 41/1997. (V.28.) FM az Állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló rendelete a hatályos irányadó az önkormányzatok számára. Ezen rendelet 5. számú függeléke 3.as pontja elavult, korszerűtlen A gyepmesteri telep A gyepmesteri telepet el kell látni: a) az állathullák megőrzésére, lebőrözésére és boncolására szolgáló, szilárd anyagból épített, jól fertőtleníthető helyiséggel (hullakamrával), b) a bőr és a szaruképletek szárítására és tárolására alkalmas helyiséggel, c) megfigyelésre alkalmas kisállat férőhelyekkel, d) az állathullák begyűjtésére alkalmas járművel, s ezek működtetéséhez szükséges helyiséggel, e) a városban rendelkezésre álló közművekkel, f) a telepen dolgozók részére fekete-fehér rendszerű öltözővel (zuhanyzóval, WC-vel), g) nagynyomású fertőtlenítőgéppel Az állatifehérje-üzem hullabegyűjtő körzetében, a kijelölt gyepmesteri telep kapuján belül megfelelő nagyságú területet kell fenntartani az üzem számára, a hullák gyűjtésére alkalmas tartályok és az egyéb felszerelési tárgyak elhelyezéséhez A gyepmesteri telepen gondoskodni kell arról, hogy a) a hullák és a befogott állatok szállítására megfelelő, külön szállítóeszközök, b) mérleg, c) az állatok leöléséhez, a hullák lebőrözéséhez és boncolásához szükséges eszközök, d) fertőtlenítőszerek, továbbá e) sérülés esetén szükséges elsősegélynyújtáshoz gyógyszerek és kötözőanyagok mindenkor rendelkezésre álljanak Az állati eredetű hulladékok, valamint az állathullák megőrzésére, lebőrözésére és boncolására használt helyiségekben és istállókban a padozatot, valamint a padozattól számított két méter magasságig a falakat könnyen mosható és fertőtleníthető, vízálló anyaggal kell burkolni. 10

11 3.5. A gazdálkodó szervezetek [Ptk c) pontja] által fenntartott hullabegyűjtő helyekre - az állomás előírása szerint - a gyepmesteri telepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Az állathulláknak a gyepmesteri telepre szállításával, őrzésével és ártalmatlanná tételével járó feladatok elvégzésére minden városban gyepmestert kell alkalmazni. A gyepmestert a polgármesteri hivatal alkalmazza Gyepmesterként az a személy alkalmazható, aki az állatok leölésében, a hullák lebőrözésében és szétdarabolásában kellő jártassággal rendelkezik. Alkalmazása előtt a dolgozót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, és részére a feladatait tartalmazó munkaköri leírást át kell adni A gyepmester feladatai a következők: a) a polgármesteri hivatal felhívására minden, pl. a közúton talált állathullának késedelem nélkül történő kiszállítása a gyepmesteri telepre, a hulladéktemetőbe, a hulladékemésztő veremhez, és ott - a hatósági állatorvos intézkedéséig - annak megőrzése, majd ártalmatlanná tétele, b) az állathullák lebőrözése - ha azt nem tiltják az egyes bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek leküzdésének szabályai -, továbbá a boncolásban való segédkezés, c) az elrendelt állatleölések végrehajtása, d) a hullaszállító járművek, tartályok, és ártalmatlanná tételre használt eszközök, felszerelési tárgyak tisztántartása és fertőtlenítése, e) mindazoknak az állategészségüggyel kapcsolatos köztisztasági tennivalóknak az elvégzése, amelyeket a települési önkormányzat előír, f) a város utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása, kóbor állatok és ebek befogása, amelyet kíméletesen kell végrehajtani, g) ebzárlat idején - a körzeti állatorvos által megállapított időközökben - a zárlat alatt álló terület bejárása, és a tilalom ellenére szabadon talált ebek befogása, h) a befogott állatoknak a gyepmesteri telepre szállítása, gondozása és a hatósági állatorvos utasítása szerinti megőrzése, - a polgármesteri hivatal határozatában megállapított tartási és ápolási költségek megtérítése után - a tulajdonosnak való kiadása, vagy a leölés utáni ártalmatlanná tétele, i) a gyepmesteri telepen megfigyelésre elhelyezett állatok gondozása és azokról nyilvántartás vezetése, j) a gyepmesteri telepre szállított állathullákról, a hatósági rendelkezésre leölt állatokról átvételi elismervény kiállítása és nyilvántartás vezetése A gyepmesteri telepen csak a telephez tartozó igásállatokat és a házőrzésre szükséges ebet szabad tartani. Az igásállatokat csak a telep területén erre a célra kijelölt istállóban szabad elhelyezni, és azokat más állattól távol kell tartani, idegen istállóba, vagy más állatok tartására szolgáló helyre tilos bekötni. Etetésükre és itatásukra külön eszközöket kell használni. A munkára alkalmatlanná vált igásállatokat vágóhídra kell irányítani A gyepmesteri telep állat-egészségügyi felügyeletét a hatósági állatorvos látja el. Először hadd emeljük ki az állítmányokat a 3.8.-as pontból, mely a gyepmester feladatait sorolja fel: - kiszállítás - ártalmatlanná tétel - az állathullák lebőrözése - állatleölések végrehajtása - boncolásban való segédkezés - tisztántartás és fertőtlenítés - tennivalók elvégzése - a város havonkénti bejárása, kóbor állatok és ebek befogása - a befogott állatok szállítása, gondozása, megőrzése, kiadása vagy leölés utáni ártalmatlanná tétele 11

12 - nyilvántartás vezetése - elismervény kiállítása II./2.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az FM rendelet tekintetében Analízis: Kutyamentőként nehéz kommentárt fűzni a rendeletalkotó gondolkodásmódjához. Az azonban bizonyos, hogy a rendeletet sürgősen újra kell gondolni. Számos példa van arra, hogy a fővárosi és a vidéki gyepmesteri telepek a gyakorlatban már kibővültek más feladatokkal. Például a fővárosi gyepmesteri telepen már egyedi azonosítót (mikrochipet) is kapnak a telepet elhagyó kutyák, melyet regisztrálnak is a telepen. Ezt csak dicsérni tudjuk. A rendelet szemlélet- és gondolkodásmódja mára már jelentősen elavult. A kutyák társállatokká váltak és már nem pusztán házőrzésre használják őket, az udvaron láncra kötve, ridegtartásban. Hozzáteszem, sosem értettem, hogy egy kutya mégis hogyan tudná őrizni a házat ha láncra van kötve?! Ha van kutyaólja, akkor esetleg azt tudja őrizni, de a tulajdonosa házát nem. Az állatokat állat-egészségügyi vizsgálatban és ellátásban kellene részesíteni a gyepmesteri telepeken - tisztelet, a kivételnek - legalább törekedve arra, hogy a bekerüléskor meglévő egészségügyi állapotát megőrizze, de lehetőség szerint a gyógyítása érdekében lépéseket tenni. Ha ez a helyszínen nem megoldható, akkor állatvédelmi civil szervezet segítségét, együttműködését kellene kérni az állat életének a megmentése érdekében ill. a további egészségromlását megelőzendően. Jó példa erre, a fővárosi gyepmesteri telepen a befogott, de kórházi ellátást, vagy gyors életmentő sebészeti beavatkozást igénylő sérült, balesetes állatok életének a megmentése érdekében az onnan mentő civil szervezetek részére rögtön elektronikus levélben ad tájékoztatást ill. hívja fel a figyelmünket a bajban lévő állatra a telep vezetője. Az esetek többségében csatolva van a gyepmesteri telep által készített röntgen felvétel digitális változata is, segítve és gyorsítva ezzel az életmentési folyamatot. Az esetek 99%-ban mindig sikerül megoldást találni! Örvendetes ez az állami és civil együttműködés. 12

13 Ha volna műtő a gyepmesteri telepeken, ahol egy alkalmazott állatorvos el tudná végezni az ivartalanítási műtéteket, akkor a szuka kutyák ivartalanítva hagyhatnák el a gyepmesteri telepeket. A fővárosi gyepmesteri telepen például rendelkezésre áll a műtő, műtőlámpa, sterilgép, altatógép, ultrahang, röntgen és 4 állatorvos is van a telepen, mégsem tudnak megvalósulni az ivartalanítási műtétek, néhány kivételtől eltekintve. A fővárosi gyepmesteri telepen kb szuka kutya fordul meg évente. Ha ezek a szuka kutyák mind ivartalanítva kerülnének ki a telepről, akkor nem hatványozódna a létszámuk évről évre. Egy szuka kutya félévente ivarzik és kb. 3-8 kölyköt tud világra hozni. Nem kell hozzá sokat számolni, hogy rájöjjünk kb. hatszorozódhat az állomány ivartalanítás nélkül. Az állattartáshoz szükséges felszerelések, eszközök, védőruházat stb. raktározása és mindenkori rendelkezésre állása elengedhetetlen követelmény egy európai állattartó helyen. Az állatokat mozgatni kell tartásuk során. Máskülönben az állat emésztése, ürítési szokásai negatív irányban megváltozhatnak. Mely élettani hatások befolyásolják az állat mentális és idegi kondícióját. A gyepmesteri telepeken helyhiány vagy túlzott agresszió esetén túlaltathatják a kutyákat. A kutyák a gyepmesteri telepeken érzik hiszen sokkal kifinomultabb érzékekkel vannak megáldva, mint mi emberek hogy életük veszélyben van. Ha egy élőlény úgy érzi, hogy élete nincs biztonságban, akkor fél. Ha fél, akkor a viselkedése, magatartása torzul. Ha torzul a viselkedése, akkor személyiségéről is egy torz képet mutathat, mely alapján nehezen vagy egyáltalán nem lehet értékesíteni a telepről. Ők a pszichésen sérült, un. traumatizált kutyák. A Kutya-segélyszolgálat Alapítvány az ilyen egyedeket menti elsősorban a fővárosi gyepmesteri telepről. A gyepmesteri telepre került kutyának már maga a befogás és a szállítás is traumát jelenthet. Ha a kutyatartó telepen legyen az állami vagy civil, ez most mindegy az állomány létszáma meghaladja a ebet, akkor ott a kutya már frusztrálva érzi magát, hiszen csak fajtársát tudja egymástól megkülönböztetni egy adott szimatlátó- és hallótávolságban. Ez pontosan úgy működik, mint az ember gyerek az óvodában vagy az iskolában szintén nem képes gyereknél több gyerektársának megjegyezni a nevét. Az államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri telepeken elsősorban nem egy komfortos állatotthon berendezésére kell törekedni (hiszen lássuk be ez egyelőre még távoli cél), hanem első lépésben az állatok optimális életszükségleteinek a biztosítására. Lépésről lépésre. Egyúttal azonban érdemes látni, hogy hova vezetnek a folyamatok. Véleményünk szerint a terület állami és civil szereplőinek intézményes összefogásával, együttműködésével nagyon is szép eredményeket lehetne elérni. Ehhez azonban elengedhetetlen a tisztánlátás és a szerepek, feladatok tisztázása. Ezt majd a következő témában fogom taglalni. 13

14 A kutyák mozgatása (sétáltatás, futtatás) alkalmával a gyepmesteri telepen lévő kutyák karakterét jobban meg tudná ismerni az állatgondozó, aki ezáltal hitelesebb karakter leírást, jellemrajzot tudna adni a kutyáról a kutya iránt érdeklődő állampolgárnak. Megfelelő kutyát, a megfelelő helyre! Ha a kutya passzol az új gazdájához és az új környezetébe, akkor jelentősen alacsonyabb a visszaadás veszélye, vagy esetleg annak, hogy kidobja az állampolgár a kutyáját. (Ember - kutya - idegtípus) Ha a gyepmesteri tevékenységet végző jogi személy non profit volna és munkabérének összege rögzítve lenne, akkor jelentősen nehezebb lenne a feladatra szánt közpénzt kijátszani a kutyák orra elől. Ha a gyepmesteri tevékenységet végző non profit vállalkozás szakmai és pénzügyi beszámolója minden gyepmesteri telepen megfelelően ellenőrizve volna, akkor sokkal nehezebb volna magánérdekeket képviselni, a közérdek helyett. Ha a gyepmesteri telepeken volna arra mód, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében nem pusztán értékesítené a telep a kutyát, hanem örökbe adná vagy legalább volna mérlegelési jogköre, akkor talán elkerülhetők volnának azok az esetek, amikor a hajléktalan szállóra kitöltött lakcímkártyával hajléktalan ember vásárol magának kutyát forintért, majd pár nap koldulás után vagy sorsára hagyja az állatot a városban vagy haszonszerzés céljából fedezteti a keverék szuka kutyát, hogy később a kölyköket eladja. Tehát itt azt kell megérteni, hogy amíg nem húzzuk ki a probléma méregfogát, addig a rendszer önmagát generálja és sosem lesz vége a kóbor kutya áradatnak! Márpedig a kutya, csak akkor tudja elérni a hozzá méltó értéket, ha nem lesz belőle ilyen irreálisan sok ebben az országban. II./3.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az FM rendelet tekintetében Reformok: A 41/1997. (V.28.) FM az Állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló rendeletének a 3-as pontját az alábbiak szerint kellene változtatni, kiegészíteni: 3.1.-es pontot az alábbiakkal ki kell egészíteni A gyepmesteri telepeket el kell látni: - állat-egészségügyi vizsgálóval 14

15 - állat-egészségügyi vizsgálatot elvégző állatorvossal - állat-egészségügyi berendezésekkel - állat-egészségügyi műtővel - takarmányraktárral - takarító és mosó helyiséggel - az állattartáshoz szükséges felszerelésekkel, eszközökkel - az állattartáshoz szükséges felszerelések tárolójával - az állatok mozgatásához szükséges kifutóval ill. sétáltatóval - kisállat fürdetővel 3.1. c) megfigyelésre alkalmas kisállat férőhelyekkel, mely férőhelyek kialakításakor törekedni kell az állat komfortérzetének megtartására. A férőhelyeket a talajon kell kialakítani. A férőhely az állat testméretének megfelelően úgy legyen kialakítva, hogy az állat fel tudjon állni, le tudjon ülni, meg tudjon fordulni, le tudjon feküdni, úgy, hogy a lábait teljes mértékben ki tudja nyújtani. A férőhelyek padozata nem lehet olyan kialakítású, amelyeken kifér a kutya valamely testrésze vagy végtagja. A férőhelynek minimum 4 négyzetméteresek de lehetőség szerint 6-10 négyzetméteresek legyenek es pontot az alábbiakkal ki kell egészíteni: Gyepmesterként az a személy alkalmazható, akinek OKJ-s bizonyítványa van arról, hogy a szakirányú továbbképzést elvégezte. Továbbá gyepmesterként csak az a jogi személy alkalmazható, aki non profit alapon végzi a tevékenységet, szerződésben rögzített honorárium ellenében. Gyepmesterként az a személy alkalmazható, aki egészségügyi és ideggyógyászati alkalmassági vizsgával rendelkezik as pontot az alábbiakkal ki kell egészíteni: 15

16 A gyepmester feladatai a következők: - biztosítani legalább naponta 1 alkalommal az állomány állatorvos által történő szemlézését, szükség esetén vizsgálását és minimum a bekerüléskor meglévő egészségügyi állapot megőrzésére ill. a gyógyítására intézkedéseket tenni - lakossági bejelentés alapján a közterületen kísérő nélküli kóbor, gazdátlan állat befogása - biztosítani a telepen lévő állatok szakszerű ellátását és gondozását - együttműködni az állatvédelmi civil szervezetekkel - elősegíteni, hogy a befogott állat mihamarabb visszatérhessen eredeti tulajdonosához. Az állat tulajdonosának a felkutatására lépéseket tenni - elősegíteni a gazdára váró állatok elhelyezését - egyedi, regisztrált azonosítóval ellátni az értékesített állatot - honlapot üzemeltetni - fényképes nyilvántartást vezetni, mely adatokat napi frissítésben honlapján közzétenni - az alkalmazott állatorvossal az ivartalanítási műtéteket a megfigyelési idő lejáratát követően, a 15. napon elvégeztetni - a műtött egyedeket kezelő helyiségben elkülöníteni - honlapján közzétenni éves tényszerű szakmai és pénzügyi beszámolóját tevékenységéről 3.9.es pontot teljes egészében törölni kellene. hacsak nem jár még valamelyik honi gyepmesterünk lóháton vagy lovas szekéren állatot befogni?! 16

17 III./1.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az Önkormányzati Törvény tekintetében Tényleírás: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatés hatásköreiről szóló évi XX. Törvény. Az évi XX. Tv a kimondja, hogy az önkormányzatoknak kötelezően el kell látni a gyepmesteri teendőket. Ezt a paragrafust hatályon kívül helyezte a évi XXXV. Tv. 64. (3) pontja, VIII.16-tól. Ezt a törvényt hatályon kívül helyzete a évi XLVI. Tv. 86. (c) pontja, 2008.IX.1-től. Ezt a törvényt hatályon kívül helyezte ugyanezen törvény 87. (2) bekezdése, hatálytalan 2008.IX.3.tól évi XX. Tv a: 40. A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: a) a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról; c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és összeírás alapján; Ez a törvény bizonyos részleteiben elavult, kiegészítésre szorul. 17

18 III./2.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az Önkormányzati Törvény tekintetében Analízis: A kiirtás szó használat negatív értelmű. Ennél talán érdemesebb volna egy humánusabb kifejezést használni pl. ártalmatlanná tétel, hiszen szóhasználatunk, kifejezőeszközeink benyomást adnak tevékenységünkre is. A hatósági rendezett ebnyilvántartás feltétlenül szükséges volna a populáció létszámára vonatkozó adatok pontos megismeréséhez és az állat tulajdonosok felelősségvállalása tekintetében. III./3.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az Önkormányzati Törvény tekintetében Reformok: Az évi XX. Tv. 40. (b) bekezdésben a kiirtás szót át kellene írni ártalmatlanná tételre. Az évi XX. Tv át ismét hatályba helyezni, vagy ha hatályban van akkor be kéne tartani! Az évi XX. Tv. 40. b) és c) bekezdését az alábbiak szerint kellene kiegészíteni: A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, gondozásával, állat-egészségügyi ellátásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével ez vonatkozik a leadott ebekre is - továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról; c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és összeírás alapján. Az ebnyilvántartás rendezetten és naprakészen kell vezetni. 18

19 IV./1.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása a Főváros tekintetében Tényleírás: A főváros tekintetében így alakult a gyepmesteri helyzet a rendszerváltást követően: januárjában született egy Fővárosi Közgyűlési rendelet 31/1991. (1992. I.2.) a fővárosi gyepmesteri feladatok ellátásáról. A rendelet a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló évi XXIV. Tv. 10. (4) bekezdés d) pontja felhatalmazása alapján rendelkezik. A rendelet kimondja, hogy a Budapest Főváros Önkormányzat intézményeként működő Fővárosi Közterület-felügyelet látja el Budapest területén a gyepmesteri feladatokat. Ezt a rendeletet megtámadta az akkori köztársasági megbízott, de az Alkotmány Bíróság nem semmisítette meg a rendeletet. (32/1993. (V.26.) AB határozat). A jelenleg hatályos Fővárosi Közgyűlési rendelet a 74/1999. (XII.30.), a Fővárosi Közterület-felügyelet állat-egészségügyi feladatait tartalmazza: 6. (1) A Felügyelet állat-egészségügyi feladatai különösen: a) A főváros belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása. Ez a rendelkezés nem alkalmazható az ebfuttatás céljára kijelölt területen szabadon engedett, valamint a megkülönböztető jelzéssel ellátott vakvezető ebekre és a rendvédelmi szervek szolgálati célra használt ebeire. b) Az állat-egészségügyi hatóság rendelkezésére az embert mart és veszettség szempontjából aggályos eb és macska 14, illetőleg az embert mart és veszettségre vagy veszettség fertőzöttségre gyanús eb és macska 90 napig tartó megfigyelése. (2) A Felügyelet állat-egészségügyi szolgáltatásai: a) Az elkobzott és a továbbtartani nem szándékozott ebnek a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepen történő díjmentes átvétele. b) Bejelentésre a továbbtartani nem szándékozott ebnek a tulajdonos lakásáról történő díjmentes elszállítása, illetve - térítési díj ellenében - a helyszínen elaltatása és az állathulla elszállításáról, ártalmatlanná tételéről való gondoskodás. (3) A Felügyelet a befogott ebeket 14 napig tartja. Ezen az időn belül a befogott ebet a tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. (4) A befogott és ki nem váltott, a leadott, a beszállított és az elkobzott ebekkel a Felügyelet 19

20 szabadon rendelkezik, azokat értékesítheti. Az elkobzott eb a volt tulajdonos részére nem adható vissza. Az értékesítés során elő kell segíteni az állatvédő szervezeteknek az eb tulajdonoshoz való elhelyezésére irányuló kezdeményezéseit. (5) A Felügyelet állat-egészségügyi feladatait az állatok kíméletével köteles ellátni. (6) A Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telep működésének részletes szabályait, a térítési díjakat és a közzététel módját a Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megállapítani. A térítési díjakat évente felül kell vizsgálni, a változásokat a tárgyévet megelőző év december 31-ig közzé kell tenni. Ez a rendelet bizonyos részleteiben elavult, kiegészítésre szorul. IV./2.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása a Főváros tekintetében Analízis: A felelős állattartásra való nevelés ott kezdődik egy országban, hogy a jogszabályi háttér nem méltatlanul nyilvánul meg egy kutyáról: továbbtartani nem szándékozott eb. Miért csodálkozunk azon, hogy a magyar emberek többsége háztartási kisgépként gondolkodik a kutyájáról, ha a rendelkező jogi megfogalmazás is megerősíti téves megállapításra jutásában?! Ez a hozzáállás oda vezethet, mintha egy háztartási kisgépet vásárolnánk. Vegye meg olcsón, vigye haza, aztán ha nem működik vagy ha nem akarja tovább tartani, akkor hozza vissza! Hát, kérem szépen! A kutya egy élő, érző lény! Nem egy goffry sütő! A fővárosi gyepmesteri telepre évente bekerülő kutyák csaknem fele leadott kutya. A leadott kutyákat sokkal jobban megterheli pszichésen a gyepmesteri telep, mint a befogottakat, hiszen előző nap még a kanapén aludhattak, másnap pedig a hideg betonon találhatják magukat a teltház miatt altatásra váró kutyák között. A leadott kutyák bizonyos életkor felett nagyon nehezen találnak új gazdira. Az állampolgárokban nem volna szabad azt az érzetet kelteni, hogy a fővárosi gyepmesteri telep, egy jól működő kutyakölcsönző, ahol minden happy, mert a halál nem happy! Talán az is elegendő volna, ha az állampolgárnak a tudomására hoznánk, hogy ha leadja a kutyáját a kedves gazdi, akkor lehet, hogy el kell altatni helyhiány miatt, akkor lehet, hogy tudna még várni egy kicsit vagy mégis csak eltudja helyezni a kutyáját, számára is megnyugtató módon. Meg kellene próbálni hozzátenni a szükséges állatvédelmi szakmai segítséget. A Fővárosi Közterület- 20