A Baranya Megyei Önkormányzat. Közgyűlése tevékenységének. félidős értékelése

Átírás

1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős értékelése Pécs, 2004

2 Tisztelt Olvasó Már akkor, amikor a megyei önkormányzat őszi megalakulását követő hónapokban az új ciklus stratégiájának megalapozásához készültünk, az akkori helyzetet elemezve, szembe kellett néznünk az optimizmusra okot nem adó gazdasági tényezőkkel, az önkormányzatok működését befolyásoló törvények korlátaival. Már akkor tudtuk, hogy a őszéig tartó időszak mértéktartó tervezést követel a politikusoktól, fegyelmezett és következetes végrehajtói magatartást a köztisztviselőktől és az intézmények közalkalmazottaitól. Csak az e követelményekkel való megfelelésnek köszönhető, hogy két esztendő, a félidő elteltével testületi értékelésünk, számvetésünk során, megállapíthattuk, hogy eredményes és jó volt a csapatmunka, hogy nem rúgtunk váratlan öngólokat. Mindvégig volt figyelmünk és energiánk arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzunk a stabil működést segítő bevételnövelésre és a takarékosságra, az intézményi struktúrának az ésszerűség keretei közötti változtatására. Tettük ezt úgy, hogy mindeközben figyelemmel kellett lennünk az uniós követelményekre, az akkreditációs feltételek szigorodására. Hogy a félidőben mindvégig talpon maradhattunk a pályán, s hogy nem lankadt kitartásunk, köszönhettük azt a stratégiánkat megalapozó és jó taktikát kidolgozó megyei önkormányzati politikusi körnek, a jól felkészült és magát nap mint nap szakmailag megújító hivatali apparátusnak, intézményeink vezetőinek és dolgozóinak. A sikerben része van állandó együttműködő partnereinknek és az e ciklusban kialakított Civil Stratégia eredményeként a munkánkat nem a partvonalról szemlélő, hanem velünk azonos célért küzdő civil szervezeteknek, érdekképviseleteknek. A két esztendő bármely eredményének, sikerének, vagy problémájának ezen előszóban való kiemelése csak ismétlése lehetne annak, ami ezen félidős értékelés fejezeteiben a maga helyén szakszerűen megfogalmazódott. Tisztelt Olvasó! Kívánom, hogy e beszámoló, amelynek oldalait a számítógép képernyőjén figyelemmel követi, legyen hasznos összefoglalója, hiteles dokumentuma annak a tevékenységnek, amellyel a Baranya Megyei Önkormányzat 2002-től 2004-ig az Európai Unióba május 1-jén történt csatlakozásunkat közvetlenül megelőző és követő időszakban szolgálta Baranya lakosságának érdekeit. Ugyanakkor e számvetés tapasztalatai adjanak erőt a következő másfél-két esztendőre. Mindannyiunknak csak azt kívánhatom: Jó második félidőt! Pécs, február 28. Dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke 2

3 Tartalomjegyzék Tisztelt Olvasó... 2 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése évekre szóló középtávú munkaprogramja végrehajtásának félidős értékelése... 4 I. A megyei önkormányzat, mint közjogi-politikai szervezet... 5 II. Társadalmi kapcsolatok... 7 III. A testületi munkát segítő hivatali szervezet... 9 IV. A Baranya Megyei Önkormányzat gazdálkodása V. Területrendezés, területfejlesztési tevékenység VI. Humánszolgáltatási tevékenység, az önkormányzati intézményrendszer működése.. 18 VII. Nemzetközi kapcsolatok, az uniós csatlakozással összefüggő feladatok /2004. (XI.18.) Kgy. határozat Összesített adatok a közgyűlés üléseiről és az azokon hozott testületi döntésekről Baranya Megyei Önkormányzat pénzügyi mérlege Baranya Megyei Önkormányzat évi jelentősebb fejlesztései Beruházási-felújítási program A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények nyertes pályázatai a évben

4 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése évekre szóló középtávú munkaprogramja végrehajtásának félidős értékelése Hagyománnyá vált gyakorlat, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése nemcsak az egyes önkormányzati ciklusok végén, hanem annak félidején is számot ad tevékenységéről. A legutóbbi önkormányzati választások óta ismét eltelt két év, aktuális tehát, hogy összefoglaló értékelés készüljön arról, meddig jutottunk a program megvalósításában. Az áttekintés nem öncélú, a pillanatnyi helyzetkép támpontot adhat a súlyponti kérdések, és a még előttünk álló feladatok kijelöléséhez ban, a stratégiát megalapozó helyzetelemzés során szembesülnünk kellett azzal, hogy a Dél-Dunántúli régió és ezen belül Baranya megye gazdasági mutatói kevés optimizmusra adnak okot. Habár országos szinten a gazdasági növekedés folytatódott, a bruttó hazai termék nőtt, a térség és a megye gazdasági folyamataiban azonban az elmúlt két év nem hozott pozitív változást. A foglakoztatási helyzet továbbra is neuralgikus pont maradt, a munkanélküliségi ráta a I. félévi KSH adatok szerint Észak Magyarországot követően a Dél-Dunántúlon a legmagasabb, 6,9%, az egy lakosra jutó ipari termelés értéke országosan Baranya megyében a legalacsonyabb. Mindebből következik ami nehezen elfogadható -, hogy a remélt felzárkózás helyett Baranya a megyék közti rangsorsorban pozicióvesztésben van. A középtávú stratégia két determináns tényezővel számolt: ez az uniós csatlakozás, illetve az akkor még felgyorsulni látszó önkormányzati és államigazgatási reform május 1-én Magyarország az Európai Unió részévé vált, és - ami a történelmi tényen túl igen fontos - úgy tűnik képes lesz a következő két évre allokált uniós fejlesztési forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és kohéziós keretprogramja keretében lekötni. Nem lett viszont új alkotmány, nem született politikai konszenzus az önkormányzatok működését befolyásoló 2/3- os törvények módosításáról sem. Mára világossá vált az is, hogy a közigazgatási reformból csupán a kistérségi társulások létrehozásának feltételeit sikerül megteremteni, a regionális rendszer kialakítására ebben a ciklusban nem mutatkozik reális lehetőség. Nem történt pozitív elmozdulás a központi finanszírozási rendszerben, az önkormányzatok romló költségvetési kondíciók mellett próbálják ellátni tényleges hatásköri bővítés nélkül -a jogszabályváltozások generálta többlet feladataikat. Mindebből kitűnik, hogy a stratégia alkotásakor fennállt képlékeny és bizonytalan jogi és gazdasági környezet a jelen időszakra is változatlanul érvényes. Ez nem hagyható figyelmen kívül a végzett munka értékelésénél ugyanúgy, miként az már a kiinduláskor is behatárolta az önkormányzat mozgásterét. A közgyűlés a megye helyzetét és saját eszközrendszerét objektíve felmérve olyan koncepciót alkotott és azon belül ágazati szinten olyan feladatsort szabott, amely lehetőségeinek keretein belül reálisan teljesíthető a négy éves időintervallumban. Kiemelt stratégiai irányként fogalmazta meg az ellátási és szolgáltatási tevékenység fenntarthatósága érdekében az intézményi struktúra racionalizálását, az akkreditációs feltételek és az uniós követelmények teljesítését, valamint a szolgáltatási színvonal javítását célzó beruházások további folytatását. Alapvető feladatként határozta meg a pénzügyi egyensúly folyamatos biztosítása mellett az elérhető legtöbb fejlesztési forrás bevonását, a pályázati önerő nagyságrendjének növelését. Célul tűzte olyan projekt-tervek kidolgozását, amelyek révén a megnyíló területfejlesztési források hozzáférhetővé válnak a megye számára. Rögzítésre került annak igénye, hogy a szakmai programok végrehajtásában az eddiginél jobban kell támaszkodni a civil szervezetek által képviselt társadalmi bázisra is. Amint azt a mellékelt beszámoló részletesen láttatja, az elmúlt két évben a Baranya Megyei Önkormányzatnál célirányos és eredményesnek tekinthető munka folyt. Előterjesztés a Baranya megyei Önkormányzat Közgyűlése november 18-i ülésére 4

5 A stabil gazdasági működést segítette a bevételek növelését és a kiadások csökkentését célzó intézkedési terv végrehajtása, az intézménystruktúrában foganatosított változtatások. A folyamatos beruházási-felújítási tevékenység révén sikerült előrelépni az akkreditációs feltételek és uniós előírások teljesítésében, és a szolgáltatás színvonalának javításában. A pályázati önerő fokozása az erre a célra elkülönített keretösszegek emelésével mind a megyei, mind a támogatott települési önkormányzatok tekintetében kézzelfoghatóan növelte a sikeres pályázatok esélyét. A beszámolási időszakban több uniós társfinanszírozású pályázatot nyújtott be a Baranya Megyei Önkormányzat, ezek egy részében már pozitív döntés is született, másik része pedig elbírálás alatt van. Országosan is példaértékű kezdeményező szerepet vállalt a társadalmi kapcsolatok szervezésében. Megszületett az önkormányzat Civil Stratégiája és az annak alapját képező civil adatbázis, megalakultak az ágazati civil kerekasztalok, folyamatban van a közvetlen partnerszerepet betöltő Civil Tanács felállítása. A kistérségekkel kötött keretmegállapodás a kistérségi érdekek érvényesítése mellett területfejlesztési tevékenység összehangolását szolgálja. Stratégiai súlyának megfelelően az önkormányzat tovább építette nemzetközi kapcsolatait, több fontos kétoldalú együttműködési megállapodást kötött, aktív tevékenységet folytatott a különböző nemzetközi szervezetekben. Siekeresnek tekinthető az európai uniós felkészülési program, valamint az - intézményi, illetve kistérségi-települési szinten indított - uniós forrásszerzés lehetőségét növelő tájékoztatásiképzési program megvalósítása. A közgyűlés és bizottságai működésében, hozott döntéseiben a törvényesség alapvető kritériumként érvényesült. Megtörtént valamennyi alaprendelet egységes szerkezetbe foglalása és a jogharmonizációs felülvizsgálat során saját jogszabályait az uniós normákhoz igazította. A program végrehajtása természetesen nem nélkülözhette a hivatali szervezet és az intézmények felelősségteljes munkáját, elmondható, hogy tőlük telhetően mindent megtettek a kijelölt feladatok eredményes ellátása érdekében. Amikor most áttekintjük az elmúlt két évben végzett munkánkat, egyrészről jólesően nyugtázhatjuk annak kétségtelen eredményeit, ugyanakkor nyilvánvaló számunkra az is, hogy a megyei helyzet jobbítására irányuló szándéknak és törekvéseknek korlátot szabnak az objektív körülmények. Helyesen jelöltük meg tevékenységünk fő irányait és józan célmeghatározással igyekeztünk az önkormányzati erőforrásokat hasznosítani. A jövőben sem tehetünk másként, hiszen a ciklusprogram kibővítésének főleg a még elvégzendő feladatok, és a várható újabb költségvetési megszorítások tükrében - nincs reális esélye. A megszabott irányok, prioritások aktuálisak és vállalhatók, a következő két év munkájában is érvényesítendők. I. A megyei önkormányzat, mint közjogi-politikai szervezet Az évi önkormányzati választáson megválasztott képviselőtestület tagjainak száma 40 fő, a testületben 6 párt és 3 társadalmi szervezet képviselteti magát. A megyei önkormányzatot irányító koalíció változatlan maradt, csupán az azt alkotó erők tekintetében történt némi arányeltolódás. Az MSZP, SZDSZ, valamint Civil frakció alkotta kormányzó koalíciót az MDF frakció támogatja együttműködési megállapodás alapján. A közgyűlés jelenleg működő frakciói: MSZP 23 fő, SZDSZ 2 fő, Civil frakció 2 fő, Fidesz-MPP- MKDSZ-KPE-BM-i Gazdakörök 11 fő, MDF 2 fő. A közgyűlés alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit: elnökét és alelnökét mindketten az MSZP képviselői -, akik tisztségüket főállásban látják el. Irányítási feladataikat a közgyűlés elnöke által meghatározott ágazati munkamegosztás alapján végzik. 5

6 A közgyűlés a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére 11 állandó bizottságból (+ az Egyeztető Bizottság és a Közbeszerzési Bíráló Bizottság), továbbá 7 tanácsnokból álló szervezetet hozott létre, amelyet utóbb egy bizottsággal bővített. A bizottságokba személyi átfedésekkel 64 képviselő és 35 külső bizottsági tagot választott. A közös feladatokban való együttműködés előkészítésére a megyei jogú város és a megyei önkormányzat közgyűlése Egyeztető Bizottságot hozott létre. A közbeszerzések lebonyolítását Közbeszerzési Bíráló Bizottság segíti. A bizottságok közül hetet az MSZP, kettőt a Civil frakció, egyet a Fidesz-MPP vezette frakció, további egyet pedig az MDF képviselője irányít. A kiemelt jelentőségű feladatok ellátásának felügyeletére választott tanácsnokok közül hárman az MSZP, ketten az SZDSZ, egy pedig a Fidesz- MPP képviselője. Az intézményekben működő reprezentatív szakszervezetek képviselőit tömörítő Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács a közalkalmazottak széles körét érintő kérdések egyezetésének fóruma. A beszámolási időszakban összesen 9 alkalommal ülésezett és 12 napirendet tárgyalt: az aktuális évi költségvetési koncepciókon kívül véleményt nyilvánított a gyermekvédelmi ágazat racionálisabb működését elősegítő fenntartói intézkedések tervezetéről, valamint a közalkalmazottak 50 %-os bérfejlesztése végrehajtásáról szóló közgyűlési előterjesztésről, állást foglalt a Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány között létrejött megállapodás tárgyában, módosította saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint előzetesen véleményezte a Gyermekkórház működésével kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetét. A Baranya megyét és Pécs városát egyaránt érintő feladatok végrehajtásának koordinálására, törvény alapján létrehozott Egyeztető Bizottság - bár munkaterve általában évi két ülést irányoz elő, de sajnálatos tény, hogy 2003-ban és 2004-ben is csupán egy-egy ülést tartott, összesen 9 napirendet vitatott meg, mert az EB tagjainak szerteágazó elfoglaltságai miatt az ülések időpontjának egyeztetése olykor áthidalhatatlan nehézségeket okoz. A testület az önkormányzati működéssel összefüggésben: Végrehajtotta a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával és vagyonnyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatos feladatokat; Döntött - az új összeférhetetlenségi szabályok okán is az önkormányzat különböző szervezeteibe (hazai és nemzetközi szervezetekbe, gazdasági társaságokba, érdekképviseleti fórumokba és alapítványokba) új tagok delegálásáról; Elvégezte az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának átfogó felülvizsgálatát. Ennek keretében elfogadta a testület az önkormányzati munkát hatékonyabban segítő hivatali munkaszervezeti módosításokat, valamint a bizottságoknak és a közgyűlés elnökének - az átruházott hatáskörök bővítésével - tágabb mozgásteret biztosított; Áttekintette a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtását; Évente nagy érdeklődés mellett, sikerrel rendezte meg az önkormányzati rendszerrel egyidős mai nevén - Európában a megye országos konferenciát; Az uniós csatlakozás megkívánta jogharmonizáció keretében felülvizsgálta rendeleteit, melynek eredményeképpen 6 rendeletét módosította, 3-at hatályon kívül helyezett, illetve 1 új rendeletet alkotott. Valamennyi helyi norma, egységes szerkezetbe foglalását követően - a Közigazgatási Hivatal által kezelt - Megyei Rendelettárba feltöltésre került, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére a Magyar Közlönykiadóval tárgyalások folynak a hivatalos CD-Jogtárba történő megjelentetésükre is. 6

7 II. Társadalmi kapcsolatok A középtávú munkaprogramban a kiemelt stratégiai irányok között került megfogalmazásra, hogy a szakmai programok végrehajtásában az eddigieknél jobban kell támaszkodni a civil szervezetek által képviselt társadalmi bázisra. A komoly szervező munkát igénylő feladat ellátása az Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Irodán az ágazati irodák együttműködésével biztosított. A testület hosszas előkészítő munka eredményeként márciusában fogadta el a Baranya Megyei Önkormányzat civil stratégáját, amellyel keretet adott a civil szervezetekkel való együttműködésnek. A stratégia a civil szervezetek véleményének, javaslatainak figyelembevételével készült, megalkotását közel 200 civil/nonprofit szervezet részvételével az országban az elsők között megrendezett - ún. Civil Fórum, társadalmi vita előzte meg. A civil igények figyelembevételével megalkotott stratégiából kitűnik, hogy az önkormányzat egy szélesebb körű kapcsolatrendszer kiépítésére, a civilek erősítésére, társadalmi szerepvállalásuk segítésére törekszik. Tiszteletben kívánja tartani a civil szervezetek autonómiáját, önállóságát és ösztönzi a civilek egymás közötti együttműködését. A stratégia célcsoportjai a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, a közhasznú társaságok és a köztestületek. A velük való partnerség a szakmaiság, az átláthatóság, a megbízhatóság, a pártpolitika-mentesség és a szubszidiarítás alapelveire épül. A stratégia célja a civil szervezetek egymás közötti valamint az önkormányzattal kiépített együttműködésének erősítése, az egyes ágazati feladatok hatékony ellátásának biztosítása a közoktatás, ifjúsági- és sport, a kulturális, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos, az egészségügyi, a szociális és gyermekvédelmi, a területfejlesztési és területrendezési, környezetvédelemi stb. feladatok területén. A stratégia részeként a közgyűlés együttműködési megállapodást kötött - a humanitárius eszmék terjesztését, egészséges életmódra nevelést, szociális gondoskodást, a megyei lakosság életminőségének javítását felvállaló - Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezetével. Az önkormányzat együttműködő partnere lett a Faág Baráti Kör Egyesület, amely hatékonyan segíti a megyei gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményrendszer működését, valamint a hátrányos helyzetű településen élő fiatalok esélyegyenlőségének növelését. Szeptemberben döntés született arról is, hogy a megyei testnevelési és sportszervezési feladatok ellátására a testület megállapodást és feladatellátási szerződést köt a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségével és a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal. Civil szerveztek kezdeményezésére és részvételével megalakult a Baranya Megyei és Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa, valamint a Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Tanács. Az önkormányzat pénzügyi, szakmai és infrastrukturális támogatással kívánja elősegíteni a szervezetek tevékenységét. A évi költségvetésben 10 millió forintos alap került elkülönítésre az önkormányzati feladatokat megállapodás alapján ellátó civil szervezetek pályázati önrészére, önrészek kiegészítésére. A pályázatokról az illetékes szakbizottság véleményének ismeretében a közgyűlés elnöke november 30-ig dönt. Az Önkormányzat honlapján Civil Fórum címszó alatt megtalálható a civil stratégia anyaga, a Baranya megyei civil szervezetek listája, valamint a civil szervezeteket érintő aktuális pályázatokról, eseményekről szóló hírek. A kapcsolattartás intézményrendszerén belül a szakmai ágazatonként szerveződő Civil Kerekasztalok és a megyei érdekképviseletet ellátó Megyei Civil Tanács kiváló lehetőséget nyújthatnak a szervezetek együttműködésére, közös pályázatok benyújtására. Az önkormányzat közreműködésével szervezett alakuló üléseken 9 szakmai civil Kerekasztal jött létre: a Szociális, az Egészségügyi; a Gyermek, Ifjúság és Sport; a Környezetvédelem és 7

8 Területfejlesztés; a Kulturális; az Oktatási; az Idegenforgalmi; a Közrend, Közbiztonság és Fogyasztóvédelmi, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kerekasztal. Jelenleg a kerekasztalok 1-1 képviselőjéből álló Civil Tanács ülését szervezzük. A Tanács a vele kötendő megállapodást követően - az önkormányzat közvetlen partnere lesz. Tagjai meghívást kapnak a közgyűlés és bizottságai üléseire, ahol lehetőséget kapnak észrevételeik és javaslataik ismertetésére az őket érintő témákban. A bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok ellátásának széles társadalmi összefogással való segítése érdekében 2001-ben megalakult Baranya Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság az elmúlt két évben 5 alkalommal ülésezett. A tanácskozások során a résztvevők - társadalmi szervezetek, önkormányzati bizottságok, szakhatóságok és közalapítványok képviselői - megismerték és konstruktív javaslataikkal segítették a rendőrség, a határőrség, a polgárőrség, a vám- és pénzügyőrség bűnmegelőzéssel és a közbiztonság erősítésével kapcsolatos tevékenységét, továbbá betekintést nyertek a Drogambulancia működésébe és e feladat ellátásának nehézségeibe. A BKB jelenleg a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját rögzítő országgyűlési határozat és az annak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról rendelkező kormányhatározat alapján, a tagszervezetek között a helyi sajátosságok figyelembe vételével létrehozandó konzisztens együttműködés kidolgozásán munkálkodik. A Baranya Megyei Önkormányzat részvételével 2 alapítvány és 7 közalapítvány működik. A szervezetek közül kettőt (a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt valamint az INDÍT Közalapítványt) önkormányzatunk önállóan, a többit más önkormányzatokkal illetve szervekkel közösen alapította még az 1990-es években. A jelen ciklus alatt valamennyi alapítvány ill. közalapítvány tekintetében változott a kezelő szerv személyi összetétele néhány szervezetnél többször is módosult továbbá, kisebb-nagyobb mértékben a tevékenységi kör is. A korábban évekig nem működő Magyar-Svéd Fejlesztési Alapítvány tevékenységét közalapítványi formában felélesztettük, a közalapítvány jelenleg a rendelkezésére álló eszközökkel a két ország gazdasági és kulturális együttműködésének erősítésén fáradozik. A Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány alapításkori célja a éves korú tanulók idegennyelvi képzésének ösztönzése volt, feladatát azonban anyagi lehetőségei elégtelensége miatt nem tudta hatékonyan ellátni. Ezért a közalapítványt tevékenységét és vagyonát a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványba integráltuk, ez utóbbi feladatkörét az idegennyelvi képzés ösztönzésével bővítve. A közalapítványok tevékenységükről évről évre beszámolnak a közgyűlés illetékes bizottságai előtt a beszámolók tapasztalata, hogy a szervezetek működésének nehézségei elsősorban anyagi természetűek. A megyei önkormányzat 3 olyan alapítványt támogat rendszeresen (ingyenes ingatlanhasználat biztosításával illetve ellátási szerződés keretében), amelyek alapításában nem vett részt. Ezek a Pro Pannónia Kiadó Alapítvány, a Szolgáló Szeretet Alapítvány és a Jelenkor Alapítvány. Kommunikáció, PR A ciklus kezdetén a sajtókapcsolatok és a PR munka szervezésére az önkormányzat új céggel kötött megállapodást. A KES Reklámügynökség az elmúlt két év tapasztalatai alapján jó partnernek bizonyult. Heti rendszerességgel kerülnek egyeztetésre az önkormányzat és a vezetés soros kiemelt rendezvényei, az ügynökség 26 médiaegységgel tartva kapcsolatot széles körben adja közre az önkormányzat aktuális programjait, illetve szervezi sajtótájékoztatóit. Nagy érdeklődés kísérte a 2003-ban és 2004-ben eredményesen megrendezett éves sajtópályázatot, amelyen a megye egészét érintő értékes pályamunkák születtek. Hasonlóképpen színvonalasan került lebonyolításra mindkét év megyeborának kiválasztása is. 8

9 Az Új Dunántúli Naplóval kötött támogatási szerződés alapján havi rendszerességgel jelenik meg az újság megyei melléklete, és napi szinten tudósítanak a települések programjairól, eseményeiről is. Az arculat konzekvens használatát biztosítja az újonnan szerkesztett arculati kódex és ennek megfelelően már elkészültek a megyei önkormányzatot megjelenítő tárgyak (táskák, mappák, tollak, stb.) is márciusától megújult, és tartalmában is gazdagodott Baranya Megyei Önkormányzat web-lapja, amely többek között a közgyűlési- és hivatali szervezetet, döntéseket, együttműködési formákat, fejlesztési koncepciókat, pályázati lehetőségeket, intézményrendszert, választási eredményeket bemutatni hivatott adatok mellet a megye értékeiről turisztikai, kulturális kínálatáról is információt nyújt. Az oldalak aktualizálásának mikéntjére szabályozás készült, de a naprakész információ-tartalom érdekében az irodák és intézmények munkáját a jelenleginél jobban össze kell hangolni. III. A testületi munkát segítő hivatali szervezet A testület a ciklus elején egy hatékonyabb hivatali munkaszervezet kialakítása érdekében iroda-és csoport összevonásokról döntött, illetve néhány szervezeti egység elnevezését a felvállalt új feladatokhoz igazította. A Hivatal jelenleg 6 irodából és 2 közvetlen irányítású csoportból áll, továbbá a szervezethez kapcsolódik a társulásként működő Európai Fejlesztési Iroda -, valamint a közgyűlés elnökének közvetlen irányítása alatt álló Védelmi Iroda. A hivatali munka jobb informatikai kiszolgálását célozta a Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda keretében az Informatikai Csoport közelmúltban történt létrehozása. Az önkormányzati munkaszervezet 140 fős engedélyezett létszámából 139 a betöltött státusz, amelynek összetételét tekintve némi szakmai átrendeződés figyelhető meg, néhány fővel nőtt az illetékügy, továbbá a területfejlesztés, idegenforgalom, informatika szakterületek gondozására kinevezett köztisztviselők száma. Az ügyviteli feladatot ellátó ügykezelők két év után ismételten visszakerültek a Köztisztviselői Törvény hatálya alá munkaviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át - melynek eredményeként a hivatal nyolc dolgozójának munkajogi státusza kedvezően változott. A középtávú munkaprogramban kitűzött célnak megfelelően egyre gyakoribb munkamódszerré vált a különböző irodák szakembereiből adott feladatokra (költségvetés, intézményi átszervezés, pályázatok előkészítése stb.), eseti jelleggel megvalósuló teammunka. A döntések szakmai előkészítése ezáltal megalapozottabbá, összehangoltabbá vált, a kívánatos szakmai egyeztetések az előkészítés folyamatába épültek be. Ennek tényét több nagyobb szabású napirend tárgyalása során a képviselő-testület is visszaigazolta. A köztisztviselők képzése, továbbképzése a hatékonyan működő szakértői hivatali szervezet fenntartása érdekében - kiemelt szerepet játszott a beszámolási időszakban is. Az elmúlt két évben 4 fő fejezte be felsőfokú, 2 fő pedig posztgraduális tanulmányait, 3 fő szerzett felsőfokú szakképesítést. Ugyanezen időszak alatt 5 fő kezdte el felsőfokú tanulmányait és 9 fő iratkozott be másoddiplomás képzésre. Velük együtt jelenleg 28 fő vesz részt alapdiplomás, vagy posztgraduális képzésben, 3 fő pedig szakképzésben önkormányzati támogatással. Az önkormányzat 3 fő idegen-nyelvi ismeretének elsajátításához nyújt támogatást. Az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében 5 fő részesült minősített közigazgatási képzésben Felkészülés a Strukturális Alapok igénybe vételére címmel, valamint 34 fő tett ECDL START vizsgát és szerzett alapfokú számítógép kezelő (használó) OKJ-s szakképesítést. Az elmúlt két évben sikeres közigazgatási alapvizsgát 12 fő, közigazgatási szakvizsgát pedig 11 fő tett, ezáltal valamennyi érintett köztisztviselő a törvényben előírt határidőre teljesítette vizsgakötelezettségét. 9

10 A képzéseknek is köszönhetően a hivatal személyi állományának szakmai felkészültsége folyamatosan javul. A köztisztviselők ez irányú törekvéseit a közgyűlés a Ktv. előírásainak megfelelően anyagi elismeréssel is ösztönözte, ennek megfelelően tovább bővült az un. képzettségi pótlékban részesülők köre. Ez évtől az európai szakjogász oklevéllel és az európai szakértő oklevéllel rendelkező köztisztviselő is jogosult - az illetményalap 50 %- ának megfelelő mértékű - pótlékra. Az előző ciklushoz képest emelkedett a törvény által előírt idegennyelv-tudási pótlékban részesülők száma is. Jelenleg a kiemelt nyelvekből (angol, francia, német) 21 fő köztisztviselőnek van államilag elismert nyelvvizsgája, nem ritka a két idegen-nyelv középfokú (felsőfokú) ismerete sem. A szakmai színvonal emelkedését jelzi az elismerések számának növekedése is, hiszen 4 fő részesült a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Kitüntető Díjában, 1 fő megkapta a Baranya Megyei Önkormányzat Közszolgálati Díját. A belügyminiszter A Köz Szolgálatáért érdemjel arany fokozatát adományozta 1 főnek, ezüst fokozatát 3 főnek, bronz fokozatát 6 főnek, miniszteri elismerést pedig egy 1 fő kapott. A Miniszterelnök kimagasló közigazgatási tevékenysége elismeréseként egy főnek Magyary Zoltán Emlékérmet adományozott. A beszámolási időszakban a hivatalban, illetve a jogelőd szervezeteknél hosszabb időn át színvonalas munkát végző 33 dolgozó vehette át a Közigazgatás Szolgálatáért Emlékplakett különböző (17 fő arany, 6 fő ezüst, 10 fő bronz) fokozatait. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy 2004-ben végre megoldást nyert az Illetékhivatal már régóta esedékes, kultúrált, szakmai igényeknek megfelelő elhelyezése, melynek révén mind az ügyfelek kiszolgálása, mind az ügyintézői munka feltételei lényegesen jobbá, hatékonyabbá, korszerűbbé váltak. A deklarált minőségbiztosítási irányelvek érvényesítését bizonyítja a februárjában tartott megújító audit, amelyen Hivatal kiváló eredménnyel felelt meg, így megkapta az ISO 9001:2000 szabvány szerinti működést igazoló tanúsítványt. A középtávú munkaprogram szintén nevesítette az Európai Unióban már működő - belső elégedettségmérésen alapuló - Közös Értékelési Keretrendszer (Common Assessment Framework - CAF) bevezetésének szándékát. A rendszer kiépítésének előkészítése év végén kezdődik el az önkormányzat Hivatalában. Összegzésképpen elmondható, hogy a hivatali szervezettel kapcsolatosan megfogalmazott középtávú munkatervi feladatok időarányosan teljesültek. A köztisztviselők képzése, továbbképzése ugyanazon prioritások (másoddiploma megszerzése, informatikai tudás elmélyítése, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény által preferált idegen nyelvek - angol, francia, német- elsajátítása) mentén a jövőben is kiemelt feladat. A korszerű hivatali munka technikai feltételeinek javítása során továbbra is elsőbbséget kell biztosítani a számítógépes infrastruktúra fejlesztésének. Az európai uniós pályázatok elkészítése újszerű szemléletet és munkamódszert követel meg a köztisztviselőktől, amely a klasszikus hivatali munka mellett egyúttal többletterheket is ró az ezzel foglalkozó ügyintézőkre. Napirenden van a pályázat-előkészítés szervezeti rendjének és az érintett köztisztviselők munkájának elismerésére vonatkozó javaslatok kidolgozása. A köztisztviselői munka új elemeként naprakész információval kell rendelkezni az európai uniós jogalkotásról, illetve a jogharmonizáció keretében kibocsátott hazai jogszabályokról. IV. A Baranya Megyei Önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzat gazdasági programjának fő célkitűzése a pénzügyi egyensúly folyamatos biztosítása mellett a változó körülményekhez igazodva, az elérhető legtöbb fejlesztési forrás biztosítása, a pályázati önerő nagyságrendjének növelése. Emellett a beszámolási időszak éves költségvetéseinek alkotásában alapelv volt az önkormányzat és intézményei működőképességének megtartása és a vállalt kötelezettségek teljesítése. 10

11 Ennek megvalósításaként: A személyi juttatások személyenként, elemi szintről felépítve, a törvényi előírások figyelembe vételével kerültek megtervezésre. A közalkalmazotti juttatások előirányzata évtől magában foglalja az előrehozott, a szeptember 1-i hatállyal végrehajtott átlagosan 50 %-os bérfejlesztés éves szintű hatását, évben pedig lehetőség nyílt az önkormányzati finanszírozású intézményekben foglalkoztatottak részére átlagosan 6 %-os jövedelemnövekedést eredményező személyi juttatás fedezetének biztosítására. A köztisztviselők tekintetében a személyi jellegű kiadások fedezetet biztosítottak évben 6,9 %-os bérfejlesztésre, évben pedig 6 %-os jövedelemnövekedésre. Az intézményi költségvetések évben 5 %-os, évben 6,8 %-os - a hivatali költségvetés 6 %-os - mértékű dologi előirányzat növekményt tartalmazott a többletkiadások ellentételezésére, és fedezetet biztosítottak mindkét évben a halaszthatatlan karbantartási feladatokra. A testület a ciklus első évében a biztonságos gazdálkodás érdekében több feladat céltartalékba történő elkülönítését rendelte el, köztük a komlói önkormányzattól működtetésre átvett három oktatási-nevelési intézmény normatíván felüli, II. félévi fenntartói támogatására szolgáló 50 millió forintot. A évi költségvetés 759 millió forint összegű tervezett hitelfelvétellel került egyensúlyba. A magas hitelösszegre tekintettel a testület februárjában döntött a feladat-ellátási struktúra áttekintéséről és az önkormányzati gazdálkodás felülvizsgálatáról. Ennek keretében a bevételek növelését, a működési költségek csökkentését célzó intézkedési tervet fogadott el, melynek végrehajtása egyben megalapozta a évi költségvetést. Az intézkedési terv végrehajtásának eredményeként változott az intézményi struktúra, mérséklődtek a dologi kiadások, zárolásra kerültek létszámfejlesztési és fejlesztési célú előirányzatok, csökkent a működési és a fejlesztési célú hitel-igénybevétel tervezett összege, nőttek a saját bevételek, és korlátozó intézkedésként mai napig is engedélyhez kötött az üres álláshelyek betöltésének lehetősége. A megtakarítás évben mintegy 297 millió Ft-ot jelent, amely nagymértékben hozzájárul az önkormányzat költségvetésének stabilitásához. A költségvetés kiadási oldalán jelentkező megtakarítások, valamint a saját bevételeknél döntően az illetékbevételeknél mutatkozó többletbevételek mérsékelték az eladósodás nagyságrendjét tekintve, hogy évben a tényleges működési célokat szolgáló hitelfelvétel 230 millió forint összege a tervezett előirányzatnak csupán 53 %-a volt, melyhez 269 millió forint fejlesztési célú hitel igénybevétele párosult, biztosítva a Harkányi Gyógyfürdő Rt. alaptőke emelésének 100 millió forintos fedezetét is. A években felvett, és a évben igénybe venni tervezett hitelek törlesztése jelentős kamatfizetési kötelezettség mellett a évi költségvetést 298 millió forinttal terhelte. A pénzügyi egyensúly évben ismételten jelentős, 836 millió forint hitel költségvetésben történő tervezését követelte meg, mely év közben a Pécs-pogányi repülőtér fejlesztésének beruházásához kapcsolódóan vállalt készfizető kezességvállalással további 100 millió forinttal emelkedett. Ugyanakkor elmondható, hogy évben a tervezett hitel 32 %-ával szemben a ténylegesen igénybe vett hitel 53,9 %-a, évben pedig a tervezett hitel 52,9 %-a fejlesztési célokat szolgál. Emellett a testület évben a fejlesztési célú hitelszerződések 10 éves futamidőre történő megkötéséről rendelkezett. 11

12 A ciklusprogram célul tűzte ki a pénzügyi egyensúly folyamatos biztosítása mellett az elérhető legtöbb fejlesztési forrás bevonását és a külső forrásbevonás szervezési, technikai feltételeinek biztosítását. A évi eredeti költségvetés 65 millió forint intézményi-és önkormányzati pályázati alapot tartalmazott az önrészek fedezetére, mely év közben az igényekhez igazodva 31 millió forinttal egészült ki. A pályázati alapok igénybevétele szerepet játszott abban, hogy a évi fejlesztési források 1,4 milliárd forint tényleges összegét a évi tervezett források 31,7 %-kal, azaz 444 millió forinttal haladják meg. A testület a évi költségvetésében a pályázati önerőképesség fokozása érdekében az önrészekre, önrészek kiegészítésére 100 millió forintot különített el, továbbá a települési önkormányzatok pályázati saját erő kiegészítésére 50 millió forint területfejlesztési, valamint a turisztikai fejlesztések támogatására 5 millió forint Turizmusfejlesztési támogatási alapot hozott létre. A minél nagyobb mérvű külső forrás bevonás, a hatékony és eredményes pályázati tevékenység érdekében kialakításra kerültek a pályázati eljárási rend keretei. A projekttervezés folyamatának főbb szakaszai: a nyilvántartási rendszer kialakítása, a szakmai team felállítása, a pályázati ütemterv összeállítása, a pályázatkészítés módja és a pályázatkészítés szakasza. A projekt cél meghatározás és az utóellenőrzés a szakmai team részvételével és irányításával valósul meg. A bevételek növelésére, a külső források bevonására irányuló intézményi érdekeltségi rendszert a ciklus mindkét évének költségvetési szabályozása fenntartotta azzal a módosítással, hogy az új szabályozás a jutalmazási lehetőség megállapításának alapjául szolgáló elnyert támogatás értékhatárát az önkormányzati finanszírozású intézmények teljes körére azonos mértékben jelöli meg. A kiadások csökkentésére irányuló szabályozásban új elemként jelent meg évben az az érdekeltségi rendszer, mely szerint a költségvetési intézmény vezetője a 6 %-os jövedelememelésre biztosított fedezet betartásával, a juttatás formájának megválasztásával (önkéntes biztosítópénztári támogatás, szociális-, jóléti-, kulturális juttatás stb.) kedvezőbb jövedelemnövekedést eredményező döntést is hozhatott. Ezzel a lehetőséggel összesen 8 2 szociális, 3 oktatási és 3 kulturális intézmény élt. Az e célt szolgáló egyedi döntések önkormányzati szinten további 0,3 %-os jövedelemnövekedést eredményeztek. Mindemellett mindkét év költségvetése szabályozást tartalmaz követve az év közben jelentkező kapacitásváltozások hatásait a normatív támogatások évközi lemondása, illetve év végi elszámolása során felmerülő befizetési kötelezettség intézményi költségvetéseket érintő hatásáról. Ennek értelmében, amennyiben intézményi szinten visszafizetési kötelezettség állapítható meg, az intézménytől elvonásra kerül a visszafizetési kötelezettség 60 %-ának megfelelő fenntartói támogatás, a dologi kiadási előirányzat egyidejű csökkentésével. Ennek összege évben meghaladta a 4 millió forintot. Az intézmények saját bevételei közül az alaptevékenységek bevétele döntően intézményi ellátási díjakat és az alkalmazottak térítéseit tartalmazza. E bevételek megalapozását szolgáló helyi rendeletek módosításával évben 10,5 %-kal több bevétel teljesült az előző évinél, évben pedig a szociális intézmények körében többletbevételt eredményezhet az emelt szintű ellátási forma bővülése. A kiadások mérséklése érdekében a testület a ciklus első évében az intézkedési terv, valamint az egyes pécsi székhelyű intézmények gazdálkodásának áttekintése keretében, továbbá mindkét évben az intézményi struktúra változásával összefüggésben, együttesen 105 közalkalmazotti és 9 köztisztviselői álláshely megszűntetését eredményező létszámcsökkentésről döntött. A jóváhagyott intézményi létszámkeret a évi eredeti költségvetés megalkotásakor 3083 fő volt, amely az intézkedési terv végrehajtásának hatására részben csökkent, a szakmai 12

13 többletfeladatok ellátáshoz és a komlói középfokú oktatási-nevelési intézmények átvételéhez kapcsolódó létszámfejlesztések következtében részben nőtt jelenleg 3232 fő. A közpénzek és a köztulajdon felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését célzó új rendelkezések -.az un. Üvegzseb törvény, az Államháztartási törvény, valamint a kapcsolódó kormányrendeletek - jelentős feladatokat róttak az önkormányzatra és intézményeire egyaránt. A gazdasági és szakmai működés széles spektrumát érintő, nagy tömegű adathalmaz önkormányzat honlapján történő - közzétételének eljárási rendjére részletes szabályozás készült, végrehajtása, illetve az adatok aktualizálása folyamatos munkát igényel. A megyei önkormányzat szervezeti keretében működő Megyei Illetékhivatal a korábbiakhoz hasonlóan az elmúlt két évben is jelentős mértékben járult hozzá a megyei költségvetési célkitűzések megvalósításához. Az előírás tételszáma és összege folyamatosan emelkedett, részben az ingatlanok forgalmi értékének növekedése, részint a hitellehetőségek korábbi kibővítése következtében. Tárgyévi előírás (viszonyítási alapként a évi adatok feltűntetésével): év e Ft év e Ft év e Ft Előírás tételszáma: év e Ft év e Ft év e Ft I. félévi előírás összege: e Ft tételszáma: e Ft Nagy munkakapacitást kötött, illetve köt le a hátralékok, kintlévőségek csökkentése. Hátralék: 2001.év e Ft év e Ft év e Ft A hivatal létszáma, technikai ellátottsága bővült és sokat javult, a hivatal új elhelyezése e tekintetben igazi minőségi változást hozott. A hatékony munkavégzést azonban több körülmény nehezítette, illetve nehezíti: A január 1-től hatályos, adózás rendjéről szóló új törvény a korábbinál rosszabb és áttekinthetetlenebb lett, különösen amiatt, hogy valamennyi adóhatóságot egy törvényben próbál szabályozni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az 1991-ben alkotott illetéktörvény alkalmazhatósága a számtalan módosítás (42) következtében megkérdőjelezhető, mindenképp egy áttekinthető, korszerű új illetéktörvényre lenne szükség. Ugyanígy problémát jelent az az elavult, de már eleve nehezen kezelhető számítógépes program, amellyel a hivatal dolgozni kénytelen. Ebben érdemi változást hozhat az évek óta ígért és várt egységes új program, amelyhez viszont az 50%-os bevételi részesedés alapján egyrészt indokolt, másrészt a nagyságrendre tekintettel nélkülözhetetlen a központi költségvetés hozzájárulása. Ilyen aspektusból nézve az elintézett hatósági ügyek számát és összetételét az alábbi táblázat szemlélteti: 13

14 2001. év év év Iktatott ügyek száma: Államigazgatási hatósági ügyek: Főjegyző által hozott határozatok: Érdemi döntések: Végrehajtási intézkedések: Összességében a hivatal eredményes és kiszámítható munkát végzett, továbbá az önkormányzati ingatlanok forgalmi értékének megállapításával, szakvélemények készítésével kapcsolatos tevékenysége elősegítette, hogy e körben is megalapozott testületi döntések szülessenek. Vagyoni helyzet, a vagyonnal kapcsolatos feladatellátás A Baranya Megyei Önkormányzat eszközeinek értéke év végére meghaladta a 14,9 milliárd forintot; ezen belül a saját vagyon értéke (eszközök értéke kötelezettségek) 12,7 milliárd forint volt. Az önkormányzat vagyona 2003-ban jelentősen könyv szerinti értéken több mint 3,3 milliárd forinttal nőtt. A vagyonnövekedés döntő része - 2,5 milliárd forint - az üzemeltetésre átadott, korábban értékben nyilván nem tartott orfűi ingatlanok (a megváltozott számviteli előírások alapján kötelező) felértékeléséből, illetve a székházépület értékének helyesbítéséből eredt. A tényleges vagyonbővülés mintegy 800 millió forint, amely a pécsváradi iskola címzett támogatásból megvalósult rekonstrukciójának, és további, összesen 400 millió forint értékű beruházásnak és felújításnak, valamint gazdasági társasági részesedésünk növekedésének eredménye. A beruházások és felújítások egy részét, valamint a Harkányi Gyógyfürdő Rt. 100 millió forint alaptőke-emelését az önkormányzat célhitelből finanszírozta. A felvett célhitelek biztosítására az önkormányzat hét forgalomképes ingatlanára jelzálogjogot jegyzett be a hitelező bank. Az intézménystruktúra átalakítása következtében felszabaduló ingatlanok hasznosítása, illetve értékesítése folyamatosan történik. Ennek eredményeként években több kisebb értékű, más célra nem hasznosítható ingatlan, a siófoki üdülő, valamint a bakócai és a mecsekjánosi ingatlanok kerültek eladásra. Értékesítésre kijelöltek továbbá: az Illetékhivatal más ingatlanban történt elhelyezése miatt feleslegessé vált Pécs, Szigeti u. 33/a sz. alatti épületegyüttes, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága használatában lévő Mohács, Szerb u. 32. alatti ingatlan, a révfülöpi üdülő, a korábban bérlő által üzemeltetett balatonberényi üdülő, a bérbeadás útján hasznosított Pécs, Hengermalom u. 4. sz. alatti és több kisebb értékű, jelenleg nem hasznosított forgalomképes ingatlan. Az önkormányzati vagyon számítógépes nyilvántartása teljes körűen kialakításra került, korszerűsítése, bővítése folyamatosan történik. A költségvetési gazdálkodás integrált számítógépes rendszerének beüzemelése most van folyamatban, jelenleg a korábbi számviteli-nyilvántartási rendszerekkel párhuzamosan működik. A rendszer 2005-től alkalmas lesz a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére, valamint az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi gazdasági folyamatainak figyelemmel kíséréséhez, elemzéséhez szükséges adatszolgáltatásra. 14

15 Beruházási, felújítási tevékenység A vagyongazdálkodás keretén belül a beruházás-felújítási tevékenység legfontosabb célkitűzése években az uniós előírásoknak, akkreditációnak megfelelő intézményrendszer kialakítása. A ciklus első két évében is kiemelt hangsúlyt kapott a külső fejlesztési források bevonása. Több nagyberuházás valósult meg központi címzett, vagy szakminisztériumi támogatással és évben is több pályázat került benyújtásra az uniós fejlesztési forrásokra is (részletes kimutatás a 3. sz. mellékletben). Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében 2004-ben 10 millió forint költséggel megkezdődött a használaton kívüli olajtartályok megszüntetése, a használatban lévők duplafalusítása. A program évben folytatódik. Az intézményi konyhákon megtörténtek azok az építészeti átalakítások, amelyek az uniós előírásokkal összhangban a HACCP élelmiszerbiztonsági-rendszernek való megfelelést célozták.. A nagyobb volumenű programokon kívül az állagmegóvás érdekében folyamatosan zajlanak a karbantartások és a kisebb felújítási munkák is. A következő évekre szóló beruházási-fejlesztési programban a fejlesztési források elosztása tekintetében az ágazatok közötti hosszabb távú arányosságra való törekvés érvényesül (4. sz. melléklet). V. Területrendezés, területfejlesztési tevékenység A közgyűlés támogatandó célként jelölte meg programjában a településközi kooperációk erősítését és különösen a közigazgatási reformkoncepció tükrében a kistérségek megszilárdítását, stabilizálását. A megvalósítás fontos momentuma volt 2003 év elején megkötött együttműködési megállapodás, amely egyrészt a közös pályázati tevékenység (a Dráva illetve a Mecsek projektek), másrészt a kistérségi települések pályázati aktivitását segítő térségfejlesztési alap működésének kereteit rögzítette. A térségfejlesztés szereplői új szervezetekkel - a kistérségi fejlesztési tanácsokkal, valamint a többcélú kistérségi társulásokkal bővültek, tényleges tevékenységüket majd csak 2005-ben kezdik el. Feltétlenül szükséges ezen új szereplőkkel a partneri együttműködés kialakítása. Stratégiai fontosságú a megyében a humánerőforrás fejlesztése, az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az ezt szolgáló intézményi és infrastrukturális háttér kialakításának igényével a közeljövőben készül el a megye szakképzésfejlesztési programja Pécs város és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével. Az önkormányzat a megye foglalkoztatási helyzetének javítására a lehetőségek szabta keretek között folyamatos erőfeszítéseket tett: Kezdeményezésére Foglalkoztatás bővítését elősegítő Munkacsoport alakult. Ezen túlmenően az Európai Unióban sikeresen alkalmazott best practice módszer alkalmazásával foglalkoztatási paktumot kíván működtetni. Ennek első lépéseként az önkormányzat gesztorságával pályázatot nyújtottunk be Baranya Paktum néven, melynek célja, hogy partnereinkkel közösen (Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Baranya Megyei Területi Agrárkamara, Európai Fejlesztési és Tájékoztatási Egyesület, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont, Baranya Megyei Munkaügyi Tanács) együttműködés alakuljon ki a közös érdekek mentén a térségi foglalkoztatáspolitikai szereplők között; A Kitárul a világ c. pályázat beadása a foglalkoztatási esélyek szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépését vagy visszailleszkedését segítheti elő. Partnereink többek között Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási Kht. és fogyatékkal élőket gondozó intézményeink; 15

16 Megyei szinten megszerveztük az Akadálymentesítő közmunka mintaprogramot, melyet az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Munkaügyi Minisztérium támogatott. A 200 munkanélküli öt hónapi foglalkoztatását biztosító program 225 millió forintos központi, és a megyei partnerek összesen 40 millió forintos (ebből 10 millió önkormányzati) helyi forrásból valósult meg. A megye jövőjét tekintve meghatározó közlekedési infrastruktúra fejlesztése bár történt előrelépés -, de nem a kívánt ütemben folyik. Az M 6-os autópálya Budapest Dunaújváros közötti szakaszának megépítésre vonatkozó megállapodást a nyertes kivitelezővel aláírták. Sajnos az előzetes ígéretek ellenére valószínűnek tűnik, hogy ezzel egyidejűleg nem indulhat meg az út országhatártól visszafelé történő építése. Az M 6-os és az M60-as 2x2 sávos gyorsforgalmi út baranyai szakaszaira a tervező cégeknek az engedélyezési terveket április végére kell a szakhatósághoz benyújtani. Az érintett ingatlanok tulajdonosaival kötött megállapodás alapján a lőszer mentesítés, illetve a régészeti kutatások előbb is megkezdhetők. A terveknek megfelelően zajlik Pécs-pogányi Repülőtér beruházási projekt. Várhatóan ez év végén készül el a precíziós leszálló rendszer, valamint a üzemanyagtöltő állomás. A megyei önkormányzat 110 millió forint önrésszel vett részt a repülőtér fejlesztését megvalósító pályázatokban, illetve 100 millió forint értékű kezességvállalással segítette az üzemanyagtöltő állomás felépítését. Az elérhetőség javítását, oldását szolgáló információs alapinfrastruktúra fejlesztése, illetve az ehhez kötődő szolgáltatások (e-demokrácia) fejlesztése érdekében az önkormányzat kutatásfejlesztési célból pályázatot nyújtott be az önkormányzatok informatikai rendszereinek összekapcsolása érdekében (GVOP 3.1.1).. A turisztikai, idegenforgalmi szektor, mint a megye egyik lehetséges húzóágazata, az önkormányzat területfejlesztési tevékenységében fokozott hangsúlyt kapott. A Turizmusfejlesztési Alap felhasználása koncentráltabban, a megye kiemelt terméktípusainak támogatására célzottan került felhasználásra. A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban is egyre inkább meghatározó elem a borászati területen történő együttműködések ösztönzése. Rems-Murr járással megállapodás rögzíti a Remstahl Borút és a Baranyai borutak közötti együttműködés előmozdítását, valamint a térségek borainak kölcsönös bemutatását; A francia Vaucluse megyében rendezendő gasztronómiai fesztiválon Baranya egyben Magyarországot is képviseli, ahol a pécsi és a villányi borvidék borait is népszerűsítik, borturisztikai ajánlatokkal kísérve; A finn Päijät-Hämeen Régió siklósi bort választott a régió borául, ami szintén kiváló lehetőséget kínál a baranyai borok népszerűsítésére. A kulturális turizmus kiemelten fejlesztendő terméktípus. A megye 2004-től tagja a Pécs/Sopianae Örökség Kht-nek. A szervezetben való aktív megyei részvételnek az a célja, hogy a Világörökségi helyszínek összehangolt fejlesztése mellett, képviselje és összefogja a vidék gazdag örökségét, kulturális sokszínűségét, az ehhez kapcsolódó fejlesztési projekteket is. A megyei önkormányzat februárjában csatlakozott az AVEC (Európai Történelmi és Kulturális Városok és Térségek Hálózata) Egyesülethez. Különösen a városok turisztikai hasznosítása terén kezdeményeztünk lépéseket, de a megye kistérségeit képviseletét is erősíteni tudjuk a kulturális örökség megőrzését, hasznosítását érintő programokban. A turizmus marketing tevékenység fejlesztése érdekében strukturális átalakítást hajtottunk végre júliusában megalakult a megye turizmus marketing feladataiban meghatározó szerepet vállaló Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht. A szándék az, hogy a turizmusban érdekelt mind több szereplő intézményesült együttműködését segítsük elő. A turizmusfejlesztés stratégiai dokumentumainak aktualizálása folyamatban van. 16

17 A Dráva valamint, a Mecsek projekt kidolgozásra került, a Világörökség projekt nyertes lett, amely projekt folytatása mindenképpen indokolt és szükséges. Politikai, szakmai egyeztetést követően dönthető el, hogy a turisztikai vonzerő fejlesztésére a következő években milyen projektek kívánunk a Regionális Operatív Programokra benyújtani. Megoldandó feladat továbbá a lovas- a bor, a gyógy- és termál-turizmus klaszterbe szervezése. Az ehhez kapcsolódó programok nem nélkülözhetik megye kezdeményező szerepvállalását. Az önkormányzat évi költségvetésének speciális célú támogatásai között szereplő 50 millió forint összegű Területfejlesztési Alapból a baranyai települések, különösen a hátrányos helyzetű kistelepülések pályázataik önerejének kiváltására igényelhettek támogatást. A beérkezett 172 pályázatból amely összegigényében közel négyszerese volt a rendelkezésre álló keretnek - 81 pályázat nyert támogatást. Baranya megye környezetvédelmi programjának végrehajtására tett intézkedések a környezeti és természeti értékek megóvását és megőrzését szolgálták. A Tiszta, virágos Baranyáért megyei környezetszépítő verseny meghirdetése, lebonyolítása; A Tiszta környezetért környezetvédelmi akcióprogram keretében az illegális hulladéklerakók felszámolására pályázat kiírása, megállapodások elkészítése, a projekt lebonyolítása (5 millió Ft támogatással 50 települési önkormányzat területén sikerült felszámolni az illegális hulladéklerakókat); Közreműködés - a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség koordinálásával - a Déldunántúli régió hulladékgazdálkodási tervének, valamint a Pécsi Önkormányzat gesztorsága mellett megvalósuló - Mecsek-Dráva települési szilárd hulladékgazdálkodási program elkészítésében; A garéi környezeti károk felszámolásának gyorsítása érdekében felterjesztési jog gyakorlása az érintett felsőbb szervek felé; A hulladékgazdálkodás regionális és megyei helyzetének értékelése, feladatainak áttekintése, valamint a megyei hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának előkészítése (ütemterv összeállítása); A Zengőre tervezett lokátor állomás környezet- és természetvédelmi kérdéseinek figyelemmel kísérése, az ügyben megyei tájékoztató megszervezése; A STRABAG Építő Rt. által tervezett Bükkösdi Cementgyár környezetvédelmi hatásairól írásos anyagok készítése, részvétel a témában tartott sajtótájékoztatón és az érintett civil szervek megyei vitanapján; A Drávára tervezett horvát vízerőmű várható környezetei hatásainak feltárásában való közreműködés, az érintett állami és civil szervekkel közösen; Az uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő rekultivációs feladatokat tartalmazó beruházási program megvalósításának, különösen a zagytározók és környezetük rekultivációjának, táj- és vízrendezési munkáinak áttekintése; A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezési projekt (Bátaapáti), valamint a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezési projekt (Boda) újraindításának figyelemmel kisérése; A Pécsi-víz üledékében felhalmozódott környezetszennyező anyagokról szakmai viták, lakossági fórum szervezése; Az FVM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatala, valamint a Baranya Megyei Területi Agrárkamara bevonásával szakmai nap tartása az agrár- és vidékfejlesztés társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási és szociális fontossággal bíró - Baranya megyét érintő - aktuális kérdéseiről. 17

18 További feladatot jelent és együttműködést igényel: A garéi veszélyes hulladék lerakó kármentesítésének befejezését szolgáló program (II. ütem) meggyorsítása; Az uránérc-bányászat megszüntetésének rekultivációs feladatairól készített beruházási program folytatása, különösen a zagytározók és környezetük rekultivációjának, táj- és vízrendezési munkáinak finanszírozása. Ezzel összefüggésben a pécsi ivóvízbázis védelme érdekében a radioaktív és kémiai anyagokkal szennyezett vizek kezelésének, tisztításának hosszú távú, biztonságos megoldása; A magas arzéntartalmú vizet fogyasztó lakosság egészséges ivóvíz-ellátásának (arzénmentesítés) biztosítása. A 10 μg/l-es arzén határérték a megyében 33 települést, és mintegy főt érint. A Pécsi-víz medrében található káros anyagok eltávolítása és ártalmatlanítása. Utolsó fázisához érkezett a Megyei Területrendezési Terv készítése. Az előzetes tervezetet a jogszabályi előírásoknak megfelelően megküldtük Baranya megye valamennyi önkormányzatának, a kistérségeknek, és az illetékes hatóságoknak. A beérkezett észrevételeket a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. mint a terv készítője feldolgozta, és beépítette az anyagba. A végleges változat elkészítése előtt a megyeházán széles körű szakmai vitát tartottunk. A kormány állásfoglalásától függően a közgyűlés várhatóan tavaszán tűzi napirendjére a végleges anyag elfogadását. Az elkövetkező években az egyik fő cél a pályázati aktivitásunk fenntartása, erősítése mellett a már folyamatban lévő, illetve induló projektek megvalósításában való hatékony közreműködés. Partneri együttműködést kell kialakítani a kistérségi fejlesztési tanáccsal, valamint a többcélú fejlesztési társulással. VI. Humánszolgáltatási tevékenység, az önkormányzati intézményrendszer működése Egészségügyi ágazat Az egészségügyi intézmény-struktúra racionalizálása elengedhetetlen volt az ellátás, és a működőképesség fenntarthatósága, valamint a várható egészségpolitikai intézkedések miatt. A Baranya Megyei Kórház, és a Baranya Megyei Kerpel Fronius Ödön Gyermekkórház integrációja eredményeképpen négy alapszakmás, három telephelyes megyei kórház jött létre. Az ellátás színvonalának javítása, a minimumfeltételek megteremtése, a költségcsökkentés motiválta a közgyűlést akkor, amikor hozzájárult, hogy a megyei kórház által működtetett néhány szakrendelés (fiziko-terápia, reumatológia, bőrgyógyászat, tüdőgondozói ellátás, fogászat) egészségügyi vállalkozások részére átadásra kerüljön. Az akkreditációs feltételeknek való megfeleltetés, valamint az EU-s követelmények sürgető teljesítése indokolta, hogy a kórházak a beszámolási időszakban rendszeresen nyújtottak be pályázatot, amelyhez a fenntartó a szükséges önrészt biztosította: Gyógyfürdőkórház Harkány egészségügyi turizmussal kapcsolatos pályázat; Baranya Megyei Kórház sürgősségi kórképekkel kapcsolatos pályázat ; Gyermekkórház sürgősségi betegfogadó hely kialakítása ; Gyermekkórház és Gyógyfürdőkórház az egészségügyi ellátás komfortosságának fejlesztésére kiírt pályázat. Jelentős nagyságrendet képvisel a harkányi Gyógyfürdőkórház pályázata rehabilitációs központ kialakítására 1 milliárd 150 millió forint, a Baranya Megyei Kórház szűrő diagnosztikai központ kialakítása és működése c. pályázat 900 millió forint, valamint ugyancsak 18

19 a megyei kórház (konzorciumi tagként) informatikai fejlesztésre vonatkozó pályázatának 1 milliárd 350 millió forint támogatása. A benyújtott három HEFOP pályázat közül ez ideig az informatikai pályázat eredményes, ahol a konzorcium a teljes pályázati összegre támogatást kapott az intézményközi, valamint belső informatikai fejlesztésre. A harkányi Gyógyfürdőkórház pályázata egyben egy régiós, rehabilitációs központ kialakítását is lehetővé teszi, és megoldást ad a leromlott állapotú, használaton kívüli A épület felújítására. A beszámolási időszakban a fenntartó eredményesen nyújtott be pályázatot a Baranya Megyei Kórház A épületének címzett támogatással történő rekonstrukciójára, és elkészült a pályázat az ún. B jelű ingatlan felújítására is. Jelentősen javult a kórházak eszköz-gép ellátottsága, folyik az a program, amelynek keretében a megyei kórház 157 millió forint összegben szerzett be nagy értékű orvosi gépműszert. Megkezdődött a harkányi Gyógyfürdőkórház 14 mellékhelyiségének komfortosítása, átadás előtt van az ún. psoriasis (pikkelysömör) medence. Kialakításra került a gyermekkórházban a sürgősségi betegfogadó hely. Körvonalazódik a megyei, a városi önkormányzat, valamint az Egészségügyi Centrum közötti együttműködést tartalmazó ún. konzorciumi megállapodás. A Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Egyesület szervezetének átalakítása lehetővé teszi, hogy jogszabályi felhatalmazás után létrejöjjön a Dél- Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács, amely célra a régió három megyei önkormányzata eredményes pályázattal 10 millió forintot nyert. Az önkormányzat által fenntartott kórházak és az egyetem jó kapcsolatát bizonyítja, hogy mindhárom kórház oktató kórházi minősítést kapott. Összegezésként megállapítható: a középtávú program időarányos megvalósítása az egészségügyi ágazatban eredményes, helyesek és időszerűek a kitűzött feladatok és célok, a folyamatok követik a várható egészségpolitikai intézkedéseket, a fenntartó által hozott intézkedések rugalmasan alkalmazkodnak a finanszírozási változásokhoz. Szociális ellátások A közgyűlés 3 programpontban összegezte szociálpolitikai stratégiáját: biztosítani az intézmények feladatellátásának feltételeit, részt vállalni a szociálpolitika szereplői közötti rendszeres párbeszéd fenntartásában, és továbbfejleszteni a megyei módszertani feladatok ellátásának színvonalát és hatékonyságát. Az intézményi feladatellátás színvonalának értékelése szempontjából kiindulópontnak az egyes intézmények működési engedélye tekinthető ben intézményeink működésének harmadik felülvizsgálatát hajtotta végre a Közigazgatási Hivatal, határozatilag megjelölve az elvégzendő feladatokat. Jelentős előrelépés, hogy a már 2000-től határozatlan idejű (végleges) működési engedéllyel rendelkező Szigetvár-turbékpusztai intézményen kívül a Komló-Mecsekjánosi pusztai intézmény is határozatlan idejű működési engedélyt kapott, vagyis személyi és tárgyi feltételeiben egyaránt megfelel a jogszabályi követelményeknek. Szintén határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik a bólyi intézmény mellett, a települési lakókörnyezetbe integrált 3, illetve a helesfai intézmény területén kialakított 1 lakóotthon. A többi intézmény is közelebb került az előírt feltételek teljesítéséhez, ugyanakkor továbbra is probléma a teljes körű akadálymentesítettség hiánya, a részleges zsúfoltság, illetve az előírtnál alacsonyabb szakdolgozói létszám. A működési feltételek javítása érdekében jelentős fejlesztésekre került sor: Kastélypark Módszertani Otthon, Görcsöny A keresztespusztai telephelyen demens részleg kialakítása valósul meg. Az épületbővítéssel egybekötött rekonstrukció forrását a 10 M Ft-os központi támogatás és 5 M Ft-os fenntartói önrész biztosította. 19

20 A görcsönyi székhelyen a kastélyépület fűtési rendszerének gázüzemű átalakítása, és ehhez kapcsolódóan a konyha és mosoda rekonstrukciója készült el 36,3 M Ft-os fenntartói támogatással. A régi műhelyépület felújításával a módszertani intézmény által szervezett, fogyatékos személyek felülvizsgálatát végző szakértői bizottság elhelyezésére szolgáló épület került kialakításra 2 M Ft-os központi támogatással. Szintén a görcsönyi székhelyen került sor a vízvezetékek cseréjére, illetve a folyosók burkolására 4,9 M Ft értékben. Időskorúak Otthona, Szederkény Az ellátotti lakóépületek és a mosoda rekonstrukciójára vonatkozó pályázat eredményeként 29 M Ft-os központi támogatás és 12,5 M Ft önrész felhasználásával az intézmény színvonalasabb, tárgyi feltételeit tekintve kedvezőbb feltételek között működik. A beruházás során az A és B épület nyaktaggal való összekötésére, a B épület teljes belső rekonstrukciójára, illetve az intézményi mosoda felújítására került sor. Az intézmény teljes ablakcseréje 3,3 M Ft-os központi támogatás és 4,5 M Ft-os önrész felhasználásával valósult meg. Időskorúak Otthona, Komló-Mecsekjánosi A működési feltételeknek megfelelő, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkező intézmény folyamatos karbantartása, akadálymentesítése valósult meg. A B épületben 3,5 M Ft-os fenntartói támogatással közösségi helységet alakítottak ki. Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly Az intézmény az ellátottak integrációja, illetve az intézményi zsúfoltság enyhítése érdekében a meglévő mellett 2 újabb lakóotthonnal bővült. A 2. lakóotthon épületét a szakminisztérium pályázati támogatásának felhasználásával vásároltuk 16,5 H Ft-ért, a 3. lakóotthon már meglévő ingatlanát a megyei önkormányzat az intézmény mellett működő Bólyi Egészségügyi Gyermekotthon Lakóiért Alapítványtól vette térítésmentesen bérbe. Az együttműködés jól példázza az intézmények mellet működő civil szervezetekkel való sikeres együttműködést, a külső források ellátórendszer fejlesztésébe történő bevonásának lehetőségét. Fogyatékos Személyek Otthona, Mozsgó A mozsgói Fogyatékos Személyek Otthonában a kazánház és hőközpont rekonstrukciójára került sor 10 M Ft-os fenntartói támogatással, továbbá napkollektorok telepítése történt 4,5 M Ft-os költséggel. A beruházások eredményeként biztosított az intézmény által nyújtott szolgáltatások folyamatossága. Boróka Otthon, Helesfa Helesfai intézményünk új, korszerű lakóotthonnal bővült, melyet 12 fő pszichiátriai beteg ellátott vehetett a birtokba. A beruházás a szakminisztérium pályázati támogatása mellett 31,75 M Ft-ból valósult meg. Horizont Otthon, Szigetvár-Turbékpuszta Az intézmény a régi épületben képzési központot alakított ki. A beruházás a szaktárca 8 M Ft-os támogatásából valósult meg, amely lehetőséget teremt az ellátottak egyéni és csoportos képzésére, képességfejlesztésére. A meglévő intézményi kör feladatellátásán túl az ellátotti igényekhez igazodóan két új intézmény kialakítására történtek érdemi lépések pályázati források bevonásával. A Pécsbányatelepi volt kórházingatlan szociális célú hasznosítására elkészült program finanszírozása érdekében a megyei önkormányzat áprilisában központi címzett támogatásra nyújtott be pályázatot. A tervek szerint a kialakítandó 100 férőhelyes intézmény idősek és szenvedélybetegek számára nyújtana speciális ellátást. 20