Zsámboki János függeléke Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum decades c. művéhez. Forgách Ferenc: De statu Reipublicae Hungaricae Commentarii, kézirat;

Átírás

1 Zrínyi Miklós (1620. május 1. Ozaly 1664.nov. 18. Kursanec) epikája 1. Szigeti veszedelem 2. Peroratio 1. Szigeti veszedelem (hősköltemény) elemzése A Szigeti Veszedelem ig írta megjelent 1651-ben Bécsben az Adriai tengernek Syrenaia c. kötetben. Forrásai: Horvát és latin nyelvű históriás énekek, krónikák (pl. Istvánffy Miklós műve, melyet Pázmány Péter adott ki Kölnben 1622-ben: Historianum de rebus Ungaricis Libri XXXIV.; a történetíró ifjú korában a szigeti Zrínyi környezetben volt, tőle vitézi nevelést kapott; Sziget ostromát minden más történetírónál részletesebben írta meg. A költő Zrínyi tőle vette anyagának legnagyobb részét. Zsámboki János függeléke Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum decades c. művéhez Forgách Ferenc: De statu Reipublicae Hungaricae Commentarii, kézirat; Samuel Budina fordítása egy horvát krónikából, Ferenac C rnko műve: Historia Sigethi; Albinus Petrus, De Sigethi Hungariae propugnaculo Ez az ún. Zrínyi album, amelyben több, a szigeti ostromot és a várvédők hősiességét megörökítő írás található több szerzőtől. Forrás még egy névtelen szerző munkája: a Sziget veszésérül való história 1566-ból; Brno Krnarutics Bernát horvát nyelvű éneke 1584-ből Sziget várának elfoglalásáról, s még sok egyéb munka. Zrínyi nagyon alapos kutatásokat végzett e tárgykörben. Minta: az antik és itáliai példák, Homérosz, Vergilius (1. versszak a korábbi költészetére utal Awnwisből átvett kezdő sor a 2. vsz.-ban: Ama virumque cano Fegyvert s vitézt éneklek. (Az itáliaik közül Ariosto; Marino; Scipione Errico: A lerombolt Babilon c. kiseposza; Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálam c. eposza; (Marino-nak A lerombolt Jeruzsálem c. tervezett eposzából csak egy ének készült el); Tasso elvárásai: 1. Feltalálás, inventio: az elbeszélés anyagának, témájának megválasztása: félig közeli történeti esemény legyen, amelyet még alakíthat a költői képzelet; 2. Elrendezés, dispositio: kiemelés, elhagyás, valószínűsítés, változatosság; 3. Kifejezés, elocutio: gyönyörködtetés, csodálatkeltés, fennkölt versezet, szerepeljen benne a kiváló harci erény, halálra való elszántság, jámborság, vallásosság, legyen benne szerelem és barátság, nemzeti dicsőség, tanácskozások, seregszemlék leírása, ne túl hosszadalmasan; a halál leírása legyen változatos, a fenyegetés büszke, kemény, a sirám, panasz rövid, szívreható Egyéb hatások: a magyar bibliai kultúra, mély vallásosság, a reformáció hitelvei: a politikai, hazafiúi 1

2 elkötelezettség a hittel szorosan összefonódik, de felekezeti elfogultság, vallási türelmetlenség nélkül. A humanista kultúra nyoma: Erasmus állítása volt, hogy a török ellen csak a megújult erkölcsű kereszténység léphet fel a siker reményében; Zrínyi felfogása: Isten a törököt bűneink miatt hozta ránk. Hat rá a magyar históriás ének, valamint a hitvitázó irodalom, ismerte Balassi költészetét még annak szerelmes verseit is. Arisztotelész Poétikája szerint gondolta feladatát: Nem az a költő feladta, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség vagy a szükségszerűség alapján. A késő reneszánsz és barokk felfogás szerint az eposz képes leginkább megteremteni az erények és bűnök példáit, (exempla), amelyek révén a mű eléri eszmei célját, vagyis hogy a bűnöktől elrettentsen és az erényre buzdítson. Téma: Szigetvár 1566-os ostroma, a várvédők (így a költő dédapjának) hősies küzdelme és halála, a törökök felett aratott (erkölcsi) győzelem. Cél: Emléket állítani, követendő példát mutatni a nemzeti összefogáshoz, erényekhez; Hihetővé tenni azt a paradox tételt, hogy a számbeli fölényben lévő török haderőt a kicsi magyar sereg képes volt felmorzsolni, s a fizikai megsemmisülés ellenére erkölcsi győzelmet aratni; Alapkoncepció: kiindulás: Magyarországon eláradt a bűn és a gonoszság: vallási egyenetlenség, erkölcsi züllés, fösvénység, a politikai egység hiánya, feudális pártviszályok, hadtudományban való elmaradottság és a fegyelem hiánya. A magyarok ezzel felidézik Isten bosszúálló haragját, és képtelenné válnak a törökkel szembeni ellenállásra. Isten a törököt küldi büntetésül, de kilátásba helyezi a büntetés feloldását, ha a magyarok megtérnek, vagyis elhagyják a felsorolt bűnöket. Szerkezet (kompozíció): a barokk szerkesztés kettős követelménye: látomásos elemek, a részletek reális ábrázolása; Indítás három cselekményszálon: 1. Isteni rendelkezés az égben (látomás); 2. Arszlán budai pasa vállalkozása, kudarca, Turi győzelme (reális ábázolás); 3. Zrínyi imája, mártíriumra való eltökéltsége (látomás és realitás). Találkozás, összefonódás: a III. énekben a siklósi csata miatt fordul a szultán Szigetvár ellen; Az első hat ének: az előkészületeké: I. ének: személyes költői indítás, tárgykitűzés (propozíció: Fegyvert s vitézt éneklek, átvétel Vergiliustól); Fohászkodás (invokáció: Szűz Máriához: Adj pennámnak erőt, úgy írhassak mint volt ) Isten haragja; törökök tanácsa, török seregszemle (enumeráció a szigetieké az V. énekben mindkét seregben bátor, vitéz katonák vannak, a különbség: a törökök zsákmányért, a magyarok a hazájukért harcolnak, ez ad erkölcsi fölényt számukra. II. ének: Arszlán budai pasa balul sikerült vállalkozása, Turi győzelme; Szulimán elindulása, jellemzése; Gyula eleste, Zrínyi bemutatása, imája, mártíriumra való eltökéltsége; a feszület válasza Isten ígérete, hogy 3-4 nemzedék során, ha a magyarok megtérnek, leveszi a magyarokról a büntetést. III. ének: Mehmet bég Siklós alatt; Zrínyi ellene indul és megveri. 2

3 IV. ének: Diadalmenet Sziget felé. Hálaadás, gyászbeszéd, lakoma; Szulimán Szigetvár ellen fordul. Madárjóslat a törököknél (anticipáció: később bekövetkező események előre vetítése; felhő hasonlat ); a Zrínyitől való félelem miatt nagy veszteséget okozó pánik a török táborban. V. ének: Zrínyi készülődése. Beszéde a vitézekhez; a szigetiek seregszemléje (Deli Vid, Juranics, Radivoj, Radován, Stipán, Golemi, Farkasics, Novákovics, Dandó, Alapi, Csontos ágyúmester); Zrínyi levele a királyhoz; búcsúja György fiától. VI. ének: Török követek. Halul beszéde (világhódító program mint Isten akarata). Zrínyi válasza; Török előhad. Ali Kurt ágyúmester érkezik; szigeti kitörés, Hamviván halála. A VII XIII. ének: (második hatos egység) a vár ostromának bemutatása: tömörítés, változatosság; 10 ostrom helyett a X. énekben egyetlen nagy ostrom leírása, közben epizódok: szerelmi Deli Vid Borbála; Delimán Cumilla; Juranics és Radivoj küldetése és halála; VII. ének: a szultán Harsányból Szigetre indul; impozáns, félelmetes érkezés, ágyúzás, Allah-kiáltás; Csontos két lövéssel nagy kárt tesz a törökben; Farkasics halála; Zrínyi gyászbeszéde a rút visszavonyás ellen. IX. ének: Ágyúzzák a Szigetet. Zrínyi üzenni szeretne a királynak, Radivoj és Juranics vállalkozása és hősi halála a török táborban, a törökök is siratják halottaikat. X. ének: A török általános ostromot indít. Támadás három oldalról, Delimán, Demirhám és Aigas vezetésével. Radován vitézkedése és halála, Delimán hősiessége Zrínyi mint vízi óriás és mint halál az falon leírva. XI. ének: Delimán szégyenkezik megfutása miatt. Rustán gúnyolja, Delimán megöli. A szultán haragja, Delimán elbújdosása, Deli Vid és Demirhám párbaja; orvtámadás hitszegés, Vid kénytelen eltűnni. XII. ének: Cumilla és Delimán szerelmi története; lázongás a török táborban; Delimán visszahívása; Cumilla halála; XIII. ének: Borbála története. Deli Vid kitörése és hazatérése Borbálával. Szulimán elkeseredése, kegyetlen eltökéltsége; két tanácskozás: a nyilvános sikertelen, a titkos az elvonulást javasolja; a galamb elfogása a szigetiek levelével; a végső, döntő ostromra indulás. XIV. ének: Alderán varázsló a pokolbélieket idézi a szigetiek ellen (csodás elem: deus ex machina: a túlvilági seregek jelenléte (Hazret Ali megidézése; Ali keserű szavai a török romlásról Isten akaratából; Deli Vid és Demirhám végső párbaja, mindkettejük halála. XV. ének: Zrínyi utolsó beszéde. A vitézek elszántsága. Zrínyi elégeti kincseit díszruhába öltözik. Mindenki elvet pácélt, sisakot. Mennyei jelenet. Égi sereg a démonok ellen; Gábrielt az égiek elküldik a mártír szigetiek lelkéért; Gábriel Zrínyi előtt a mártírium pálmaágával. A gonosz lelkek pokolra űzése. Kirohanás. A törökök félelme. A szigetiek végső, nagy, csodaszerű hőstettei. Delimán halál előtti jósló rettegése, vívása Zrínyivel és halála, Zrínyi levágja Szulimánt. A szigetiek és Zrínyi eleste. Megdicsőülés. Az eposz nyelve: erőteljes, gazdag, érzékletes; Versformája: négyes rímű tizenkettes (hangsúlyos magyaros verselés bokorrímekkel) Költői képek: gyakran mint egy barokk festmény (pl. a csatajelenetek, a hajnal leírása; mozgalmasság, barokk körmondatok, hosszú, részletező hasonlatok stb.) a testi és lelki erőt bemutató képek, jelzők 3

4 sokasága. Különbözése az antik eposzoktól: Korának szóló aktuális üzenetet hordoz; A költő személyes viszonya a tárgyhoz (családi vonatkozás és célok azonossága) keresztény világkép (múzsája Szűz Mária, akárcsak Tassonál; megjelenik nála Isten harcos katonája, a kereszténység ügyéért küzdő, ha kell életét áldozó atleta Christi) a bűn és bűnhődés gondolata (a reformátor-írók érveléséhez hasonlóan) a mártíromság tudatos vállalása barokk tablók; széles átfogó képek, a fenség, a szenvedés, az önfeláldozás, a halál stb. képei, monumentális, ellentétek; Terjedelem: 15 ének, négysoros versszakok, 1566 sor = 1566-ban történt esemény. 2. Peroratio ( ) A cím jelentése záróbeszéd, utóhang, berekesztés. Az Adriai tengernek syrenaia című kötet záró darabja, amely 1651-ben jelent meg. Az eposzon kívül epigrammákat és idilleket tartalmaz. Retorikai szerepének megfelelően összegző, visszatekintő, emelt hangú és ünnepélyes. Hangja személyes. A Peroratio mintája az Ovidius Metamorphosesének végén álló, önmagának szintén halhatatlanságot jósoló záróbeszéd. A vers alapmotívuma, akár Ovidiusnál: az időnek ellenálló hírnév. Szemben minden pusztítással (tűz, vas, ég haragja, irigység), a test halandóságával, a szablyával és pennával véghez vitt munka jutalma, a hír fennmarad. Szerkezet: A vers négy, egyenként négysoros strófából áll. 1. vsz.: A felütés a munka befejezésének bejelentése. A 2-4.sor halmozó, párhuzamos szerkesztésű, a nagylélegzetű kezdősornak alárendelt tárgyi mellékmondat. Az itt felsorolt motívumok mindegyike szemben áll a peroratio tárgyával, de valamennyi számára kikezdhetetlen. Megtagadásuk a mű nagyságát hangsúlyozza. 2. vsz.: A testi halál és a halhatatlanság ellentétét bontja ki. A hírnév fontosságán és túlmutató panteisztikus képzetben a mű az alkotó lelkeként él tovább. Ez a szakasz az alkotás transzcendens, valóságon túlmutató, egekre néző voltáról beszél, míg a 3. vsz. a világiról. A 3. szakasz hozza be a penna mellé a szablyát, a zárlat esküjében magasra emelt küldetéstudatot. 4. vsz.: A Peroratio berekesztése. Az első három versszak versmondatai kapcsolatos mellérendelő viszonyban állnak egymással, a záróstrófa pedig ellentétes mellérendelő viszonyban az előzőkkel. A zárlat esküje a Szigeti veszedelem hősi értékvilágához kapcsolódik, és újból megemeli a verset, 4

5 magasabbra a 8. sor csúcspontjánál. Versforma: felező tizenkettes, bokorrím. 5