Zöldség- Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 3 4. s z á m, m á r c i u s á p r i l i s

Átírás

1 Piac Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 3 4. s z á m, m á r c i u s á p r i l i s Zöldség- és F u i t v e b M a g y a r Z ö l d s é g - G y ü m ö l c s S z a k m a k ö z i S z e r v e z e t l a p j a

2 Vásároljon itthonról otthonra minõségi zöldséget, gyümölcsöt Garantáltan megbízhatóak az alábbi termelõi szervezetek termékei CHAMPIGNON UNION TÉSZ DÉL-KERTÉSZ DOMBEGYHÁZI EURO TÉSZ HAVITA-TÉSZ MEZÕ KER TÉSZ MÓRAKERT TÉSZ ZÖLD KERT-TÉSZ Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány

3 f u i t v e b m a G y a r Z ö l d s é G - G y ü m ö l c s s Z a k m a k ö Z I s Z e r v e Z e t l a P j a Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c T A R T A L O M A K T U Á L I S A kertészet lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv életbelépésével 5 Magyar Agrárgazdasági Minőség díjat kapott a Cibakert Kft. 5 T A N Á C S K O Z Á S Meggytalálkozó 6 Merre tart a meggyszektor? 6 Új stratégiát keresnek a francia cseresznyetermelők 6 A friss zöldség-gyümölcsök árának leszorítása ellen 7 F R U I T V E B Tisztújítás a FruitVeB-ben 2 8 Innovációs projektekaz ágazatban 9 Control Union Hungaria Kft. a FruitVeB EurepGap együttműködő partnere, tel.: (36 1) Piac Zöldségés Gyümölcs A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja Kiadja és terjeszti: a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út Szerkesztőség: A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út Tel.: Fax: info@fruitveb.hu Szerkesztőbizottság: Árvay Ferencné, Ferencz Anita, Fodor Zoltán, Dr. Lux Róbert, Dr. Mártonffy Béla, Medina Viktor Szakértők: Dr. Bittsánszky János Szabó József Dr. Thurn László Főszerkesztő: Dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Tördelés: Marossy Attila Hirdetésfelvétel: Boldog Marketing Tanácsadó Bt. Tel./Fax: (36-1) boldog@mail.datanet.hu Megjelenik: havonta ISSN A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. GyümölcsPiac X I. é v f o l y a m, 3 4. s Z á m, m á r c I u s á P r I l I s Zöldség- és K I Á L L Í T Á S Biofach Angers tanulságai 13 a l m a t e r m e s z t é s Megtört a jég 1 14 Mit lenne jó kutatni? 15 Agrárinnovációs díjat kapott a GYÜDIKI 15 p i a c Az EU alma és körte importja 16 A német agrármarketing centrum tevékenysége 16 Áttekintés a málna világpiaci helyzetéről 17 A spárga-automatától a cukorkás-zacskóig 17 Z Ö L D S É G T E R M E S Z T É S A zöldségtermelés szerkezeti kérdései Pfalzban 18 Tagozatok szervezése a Zöldségtermelői Főbizottságban 18 k e r e s k e d e l e m Egyre több 100%-os gyümölcslé és nektár fogy 19 Felmérés az élet(kor)érzésről 19 e n e r g i a Az energia-megtakarítás műszakilehetőségei az üvegházi termesztésben 20 h í r e k Fotó: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Megvalósult 21 Nyilatkoztunk MJ AÁ NR UC ÁI UR S F ÁE PB R IU LÁI RS

4 Tanulmányút a Bralára és csonthéjas tanulmányút Dél-Franciaországba 2007 májusában a FruitVeB szervezésében! Bővebb információ: Medina Viktor, FruitVeB tel.: (1) , viktor.medina@fruitveb.hu visszaigazolás a jelentkezés sorrendjében BRALA Berlin, május Brandenburg tartomány legnagyobb mezőgazdasági kiállítása, ahol lehetőség nyílik a magyar zöldség-gyümölcs bemutatkozására, valamint a tartományban működő 2 TÉSz meglátogatására. Csonthéjas körút Dél-Franciaország május Lehetőség nyílik bepillantani a csonthéjasok (kajszi, őszi, cseresznye, szilva) termesztésébe, és megismerkedni egy speciális, francia tovább képzési formával.

5 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c A kertészet lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv életbelépésével Utólag, társfinanszírozással A támogatás pályázatos úton nyerhető el. A támogatás ún. társfinanszírozással valósulhat meg, 85%-ot az EU, 15%-ot a magyar állam biztosít. A támogatás csak a projekt megvalósulása után hívható le, ezért az agrár kormányzat igyekszik a pályázatok mellé kedvezményes hitelkonstrukciókat kialakítani. A tervezet a mezőgazdasági ágazaton belül két kiemelt területtel számol, az állattenyésztéssel és a kertészettel. A magyar kertészet ilyen nagyságrendű támogatásban utoljára a 70-es évek közepén részesült. Támogatási jogcímek A támogatási jogcímek közül kiemelkedik a versenyképesség javítása, melyre az összes forrás 47%-a fordítható. Évtizedek óta először a dísznövénytermesztés is támogatható. Beruházások támogatása alap támogatás 40% fiatal gazdák +10% kedvezőtlen adottságú térségek +10% Támogatható beruházások hűtőházak, tárolók, osztályozók, csomagolók termesztőberendezések, üvegházak, fóliasátrak gombaházak új, korszerű technológiák ültetvénykorszerűsítés és ehhez kapcsolódó kivágás Gép beszerzések támogatása alap támogatás 25% speciális gépek +10% A kertészeti termesztés és manipulálás gépei nagy valószínűséggel 35%-os támogatásban részesülhetnek. Az Európai Unió közötti költségvetésében szereplő Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) a magyar mezőgazdaság számára az idén kezdődő 7 évben 1380 milliárd Ft forrást biztosít a jelenleg is rendelkezésre álló területalapú támogatáson kívül. Ennek a nagy támogatási összegnek a felhasználására készült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv, amely része a Nemzeti Fejlesztési Terv II-nek. ten jelentős szerephez kell jutnia. A magas támogatási szint miatt nagy az érdeklődés, csak a termelőknek konkrét segítséget nyújtani hivatott szakembergárda még nem található. Jelentős támogatásra számíthatnak a minőségbiztosítási és nyomonkövethetőségi rendszerek, valamint a marketing tevékenység. A K T U Á L I S Ezek támogatási szintje és formája még kidolgozás alatt van. A kertészeti ágazat szempontjából rendkívül fontos öntözésfejlesztés is jelentős támogatásra számíthat. A FruitVeB a pályázatok elbírálásában A pályázatok folyamatosan kerülnek meghirdetésre, évente 1 2 alkalommal, viszonylag rövid határidővel. A minisztérium szándéka szerint a pályázatok egyszerűen kitölthetők lesznek, az értékelés 70%-a objektív mérőszámok alapján történik, 30%-a bíráló bizottság döntési kompetenciája. A pályázatok kiírásában és elbírálásában a Fruitveb Szakmaközi Szervezet várhatóan jelentős szerepet kap. Az első pályázatok (géptámogatások) kiírása április-májusban várható. A kertészeti ágazat jó pályázatok készítése esetén egyedülálló fejlesztési lehetőséghez jut. DR. BITTSÁNSZKY JÁNOS, Magyar Kertészeti Tanács Magyar Agrárgazdasági Minőség díjat kapott a Cibakert Kft. A Magyar Köztársaság földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere, Gráf József március 15-e alkalmából a Magyar Agrárgazdasági Minőség díjat adományozta a CIBAKERT Mezőgazdasági Kft.-nek. A díjat a minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó területeken kifejtett tevékenysége során a minőségügyben kiemelkedő, példa értékű eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerésére alapították. Agrárkörnyezetvédelmi támogatások Ez a támogatási forma a jelenleg futó programhoz hasonlóan fennmarad, de többlet forráshoz nem fog jutni. A jelenlegi támogatási ciklus ban zárul. Új pályázatra 2009-től lehet számítani. A rendelkezésre álló pénzügyi alapokból a kertészet a jelenleginél nagyobb részhez juthat. Szaktanácsadás támogatási szint 80% TÉSz-ekben tömörült gazdák előnyben A rendszer még nem alakult ki, a termelői értékesítő szervezeteknek ezen a terüle- A kitüntetést Subicz Ferenc, a Cibakert Kft. résztulajdonosa vette át Tavaly második alkalommal írt ki pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minőség díj odaítélésére. A díjra pályázni lehet. A minisztérium által megadott kritériumok alapján összeállított pályázatot mondatról mondatra ellenőrzik a pályázat elbírálói, és a komplex vizsgálat eredményeként ítélik oda a díjat a pályázatot benyújtó cégnek. A Cibakert Kft ben is megpályázta a Magyar Agrárgazdasági Minőség díjat, amit ekkor nem sikerült elnyernie. A évi próbálkozás viszont sikerrel járt. A társaság évi megalakulása óta a feldolgozóipari szabadföldi zöldségtermesztésre specializálódott. Több termelő taggal összefogva a piacok fölkutatását, az értékesítést a 2002-ben megalakult Cibakert TÉSz-en keresztül végzik. A termelést saját tulajdonú illetve bérelt földeken, saját, korszerű gépparkkal folytatják, a tulajdonosok irányításával. Saját vetőmag bázissal rendelkeznek, a terület egésze öntözhető, minden növényt írásba foglalt termesztéstechnológia alapján állítanak elő. A termesztés, a növényvédelem egész folyamatát a kiépített minőségbiztosítási rendszerek (HACCP, EUREPGAP) alapján szabályozzák. Ennek nyomán a teljes körű nyomonkövetés is biztosított a rendszerben, amit a megbízhatóság és a piaci lehetőségek növelése szempontjából tartanak elengedhetetlennek. A Cibakert Kft. üzleti partnerei közé tartozik az ország összes nagyobb konzervgyára és hűtőháza. Tehát a cég teljes termelési, értékesítési folyamata kézben tartott, szabályozott, a minőségi termelést szolgálja, így méltán érdemelték ki az elismerést M Á R C I U S Á P R I L I S

6 T A N Á C S K O Z Á S Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Meggytalálkozó A német Parasztszövetség Zöldség-Gyümölcs Választmánya (BOG), valamint gyümölcstermesztők egy csoportja találkozót szervezett a vezető meggytermelők és -kereskedők számára, hogy meghatározzák a 2006-ban termett meggy tényleges mennyiségét, és hogy a évi szezon kísérő körülményeit elemezzék. A találkozóra december 18-án került sor, Oppenheimben. A hírt az Obstbau közölte. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ilyen találkozások igen hasznosak, és továbbra is szükségesek. szakemberek megállapították, hogy A ban a meggytermés valamivel nagyobb volt a vártnál, de az egyes régiókban igen eltérő eredményeket regisztráltak. A meggy ültetvények területe között 15%-kal csökkent, amit a jövőben, a statisztikai értékelésekben, a termésbecslésben és az árképzésben is tekintetbe kell venni ben az EU újból felméri a különböző intenzitású termesztésben résztvevő gyümölcsfák számát és a gyümölcsösök területét. A résztvevők az alábbi következtetéseket vonták le: meg kell vizsgálni egy nemzeti árképzési bizottság felállításának célszerűségét, szükségesnek látszik az összekapcsolt kínálat kialakítása nemzeti szinten, nagyobb áttekinthetőség kívánatos, különösen a nyitó árak tekintetében, a nemzetközi tárgyalásokat el kell mélyíteni, törekedni kell szerződéses megállapodásokra a konzerviparral, fokozni kell az erőfeszítéseket a feldolgozóiparba kerülő meggy gépi szüretelésének elterjesztésére a versenyhelyzet javítása érdekében, további fejlesztésekre van szükség, egyrészt új meggyfajták, másészt a szüretelési eljárások javítása terén. Referálta: MADARÁSZNÉ FARSANG ILONA Merre tart a meggyszektor? A Fruit Logistica idején az idén is folytatódtak a FruitVeB által kezdeményezett szakmai találkozások a meggypiaci zavarok kezelésére. A meggypiac egyre inkább spekulációs piaccá válik, ezért minden benne szereplőnek érdeke, hogy korrekt információcserével föl lehessen tárni a valós helyzetet. A megbeszélések eredményei igen nagy érdeklődésre tartanak számot, ezért minden évben közös kommüniké készül, amelyet minden érintett ország szaklapjában egyeztetés után közzé tesznek. A végleges változat még nem látott napvilágot. Az első megbeszélésekre Németország és Magyarország között került sor, később bővült a kör Lengyelországgal, és mára egyre többen csatlakoznak a konzultációkhoz. A jövő évi véleménycserére Csehország és dánia is jelezte részvételi szándékát. Az Érdi Jubileum friss fogyasztásra és ipari felhasználásra egyaránt alkalmas A évi meggyszezon jobbnak ígérkezett az előző évinél, mégsem volt zavartalan. Nem helytálló információk kerültek a köztudatba, amik megzavarták a piac szereplőit. félrevezető az is, hogy a statisztikai számbavétel nem követi a változásokat. A évi ültetvény összeírásnál ezt a hibát fontos lesz kiküszöbölni. Több helyen is komoly gondot jelent a szüret idején a szezonális munkaerő hiánya, így a termés jelentős része marad a fákon, és akadályozza a termelés továbbfejlesztését. Az ültetvények felülete nem növekszik sehol, sőt Lengyelország jelentős csökkentésre készül. A szerb piac átláthatatlansága nyugtalanságban tartja a piac szereplőit. A piac kiszámíthatatlanságát az is befolyásolja, hogy a meghatározó országokban alig van szabad készlet, ugyanakkor pedig a lekötött áru nincs lehívva. Az áru értéke a frisspiacon mutatkozik meg igazán. A magyar meggy egészségmegőrzésben betöltött szerepe, ennek propagálása jóval több odafigyelést érdemel. B.B. Új stratégiát keresnek a francia cseresznyetermelők Bár a évi cseresznye-szezon kiegyensúlyozottabb volt, mint az előző, az ágazat helyzete 2006-ban is válságos maradt. A termelők ezért új stratégiát keresnek versenyképességük megőrzése érdekében, illetve azért, hogy a hazai termelők számára új piaci szegmenseket találjanak (Fruchthandel). A múlt év decemberében, Valence-ben tartott szemináriumon a termelők és a nemzeti szekció képviselői elsődleges célként határozták meg a termelési költségek csökkentését és a kínálat kifejezettebb szegmentálását a vevőkör kiszélesítése érdekében. A francia cseresznyetermelés 2006-ban elérte a tonnát, ebből tonna frissáruként került a piacra, ami az előző évi mennyiséghez képest 4%-kal kevesebb. Az utóbbi öt esztendő átlagához viszonyítva azonban a frissáru piacra termelt mennyiség 10%-kal nőtt tette közzé a francia zöldség- és gyümölcs szakmaközi szervezet (Interfel) novemberi szezonértékelésében ban kissé nőtt a fogyasztás, bár a háztartásoknak csak 36,4%-a vásárolt legalább egyszer cseresznyét, mégpedig átlagosan 0,81 kg-ot. Ezeket a számokat tekintve, elkerülhetetlennek látszik a kínálat sokkal hangsúlyozottabb tagolása. Ehhez új változatok elsősorban a kétszínű cseresznye meghonosítása, valamint a szüreti időszak meghosszabbítása lenne szükséges. A fő nehézséget az jelenti, hogy az új cseresznyeváltozatokat a fogyasztók nem ismerik, ezért nem is becsülik. Emiatt mindenképpen szükség van egy intenzív marketing-kampányra, bár a termelők attól tartanak, hogy ez elsősorban a spanyol konkurenseknek fog kedvezni, mivel ők ezen a téren előnyös helyzetben vannak, hiszen a spanyol cseresznyeszüret korábbi időszakra esik. Most tesztelnek egy új, szár nélküli cseresznyefajtából összeállított kínálatot. Ez a bonbon-cseresznye -fajta eredeti csomagolásban, saját termékjelöléssel kerül forgalomba, kifejezetten új fogyasztói rétegnek szánva. A termesztés szintjén ennek előállításához új szüretelési módszerre van szükség, amit szintén most próbálnak ki, s ami mintegy 30%-os költségcsökkenést hozhat. A termelési költségek csökkentése a francia cseresznyetermelésnek most is a legfőbb gondja. Ezért hosszabb távon teljesen gépesíteni akarják a szüreti munkát, hogy jelentősen alacsonyabb bérköltségük folytán konkurenseikkel szemben megőrizhessék versenyképességüket. Referálta: MADARÁSZNÉ FARSANG ILONA M Á R C I U S Á P R I L I S

7 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c T A N Á C S K O Z Á S A friss zöldség-gyümölcsök árának leszorítása ellen A zöldség-gyümölcsfélék árának drasztikus leszorítása komoly következményekkel járhat a termelőkre, a kereskedőkre és a fogyasztókra egyaránt. E hatások elemzésére a Németországi Nagybani Piacok Szövetsége (GFI) pódiumbeszélgetést szervezett a Fruit Logistica idején. A német kormány a beszerzési ár alatti értékesítés tiltásának megerősítését tervezi. A rendezvényen közel 150 fő vett részt, köztük számos külföldi vendég is. jelenlegi jogalkotás a GFI-t aktívan bevonta a kartelljogról szóló rendelet ki- A alakításába, ami kimondja, hogy: a kisebb élelmiszerüzleteket, piacokat fenn kell tartani, hiszen ezek az élelmiszerhálózatok árakciói következtében az egzisztenciájukat veszélyeztető versenyhátrányba kerülnek. Az árukészlet szűkülni fog, hiszen olcsó árut csak standardizált tömegtermékekkel lehet fenntartani. Az élelmiszerbotrányok is az olcsó áru stratégiák következményeit bizonyítják. Az élelmiszerek bizalmi termékek, és éppen szükségességük miatt élnek vissza az áraikkal! A vendégeket Katrin Lompscher, Berlin egészségügyi, környezet- és fogyasztóvédelmi szenátora köszöntötte. A témához az alábbi előadók szóltak hozzá: Eckhard Engert, Szövetségi Mezőgazdasági, Élelmezési és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Gerhard Schulz, a német Parasztszövetség Zöldség-Gyümölcs Választmányának (BOG) elnöke, Otto Weihe, a Weihe Früchte & Salate KG tulajdonosa, Wilfried Thal, a BSM piaci szektor részlegének szövetségi elnöke, dr. Wolfgang Bokelmann, Humboldt Egyetem, Berlin, agrármenedzsment-agrármarketing tanszék vezetője, Carsten P. Oehlrichs, jogász, Uwe Kluge, a brémai nagybani piac ügyvezetője, a GFI elnöke. A pódiumbeszélgetést Clarissa Ahlers, gazdasági újságíró, jogász moderálta. Rendelet fogja tiltani a beszerzési ár alatti értékesítést A készülő rendelettervezetben több kérdést kívánnak szabályozni. Első és legfontosabb az árletörés megakadályozása. A hetvenes években a fogyasztók még bevételeik 30%-át élelmiszerekre költötték, ez ma átlagosan 15% körül van. A rendelet tiltani fogja a beszerzési ár alatti értékesítést, befolyásolni kívánják az árujelölést, különösen odafigyelnek a lejárat előtti árukra (ezt jól láthatóan kell majd kitáblázni). Az árut úgy kell kínálni és értékesíteni, hogy arra a vevő szívesen áldozzon, az egész kereskedelem tortáját kell megfelelően naggyá alakítani, hogy abból mindenkinek megfelelő szelet jusson. Példaként az 50-es években jól működő frankfurti termelői piacot említették, ahol a piacmester volt a felelős a piac sikeres működéséért. A szakemberek leszögezték, hogy a diszkriminációt meg kell szüntetni, meg kell akadályozni az irreálisan olcsó áruk értékesítését, el kell érni, hogy ne lehessen semmilyen terméket a bekerülési értéke alatt eladni, ez ugyanis sok gazdasági veszélyt rejt magában. További fontos feladat a romlott áruk piacra jutásának megakadályozása. A csökkenő árak nem nyújtanak fedezetet A Weihe KG cégnek 160 alkalmazottja van. A cég vezetője összehasonlította az elmúlt 20 év áralakulását. Egy fej saláta 1986-ban 12 cent áron került értékesítésre, ma ez 8,4 cent. Egy kg 70+ paprika 3,24 euró volt, ma 2,43. Egy Golf ára ez idő alatt a duplájára nőtt. A cégnek a legkülönbözőbb minőségügyi rendszereket kell működtetnie, csak erre a munkára 4 alkalmazottat foglalkoztat. Úgy látja, van elég pénz az országban, csak rossz az elosztás, az embereknek többet kellene áldozniuk az egészségükre. A német élelmiszerpiacot 80%-ban az élelmiszerhálózatok uralják, közöttük is a diszkontok dominálnak, 51% részesedéssel. Az árak erősen ingadoznak, egy saját gazdaság átlagosan 25 ha nagyságú, melynek árbevételeiből nem lehet fejleszteni (évi 343 ezer euró). Ez nem nyújt fedezetet a fenntartható fejlődésre, ilyen módon nem tud fejlődni a vidéki gazdaság. Az élelmiszerláncok külön akciói pedig mindenképpen rossz jelzések. Megoldás: szociális piacgazdaság A hálózatokban különböző minőségű áruk kerülnek értékesítésre, a kevésbé elfogadott terméknek kisebb az értéke. Tehát mindenkinek a jobb minőség előállítása az érdeke. A beszerzési ár alatti értékesítés ma még megtalálható a gyakorlatban, ez a fogyasztókra, a kereskedelemre, az egész társadalomra negatív hatással van, a fogyasztókat manipulálják általa. A gazdaságok 3%-a hagy fel évente mezőgazdasági tevékenységével, ezért nagyon fontos az, hogy fair kereskedelem alakuljon ki, és legyenek elfogadottak a normál árak. A termékek sokszínűségét, sokféleségét fönn kell tartani, elsősorban regionális szinten. A szövetségi kormány felismerte a szociális piacgazdaság fontosságát, hiszen hosszú távon mindenkinek ez a legjobb út. A nagy kérdés az, kinek kell ebben veszítenie, és ki fogy nyerni. Költsön többet a fogyasztó minőségi élelmiszerekre! A 5 am Tag program nagy jelentőségű, de az is általános ma már, hogy minden egész évben kapható. Az áruk szezonalitását a fiatal, városi generáció már nem is ismeri. Gyakorlatilag minden, sok kényelmi termék is, beszerezhető kedvező áron. A termelőtől megkövetelik a jó minőséget, de a megfelelő árat nem fizetik meg érte. A fogyasztó az egzisztenciáját, a szórakozást, az utazást helyezi előtérbe, a regionális termékeknek egyre kisebb a szerepe. A gazdasági élet leépülőben van, a városokon belül is jelentősek a változások, az adók mértéke nő, emelkednek az energiaárak, a szociális ellátás is egyre többe kerül. A fogyasztói magatartást keményen befolyásolják a reklámok. A gond az, hogy a fogyasztó nem is gondol magatartásának következményeivel. Az árak lenyomása a termelőket, a szállítókat kiszolgáltatottá teszi, az alacsony áruérték, alacsony béreket inspirál, és ez így egy negatív spirált eredményez. A megoldás abban rejlik, hogy a fogyasztókat informálni kell arról, hogy ez a tragikus magatartás milyen következményekkel jár. Biztosítani kell a fogyasztóknak a magas minőségű egészséges élelmiszereket, úgy, hogy tisztában legyenek azok értékeivel. El kell érni, hogy egészségük érdekében többet áldozzanak a fogyasztók a minőségi élelmiszerekre. A GFI csatlakozott ahhoz a CMA programhoz (70 milliárd euró), mely azt vizsgálja, menynyivel támogatja, illetve mennyit fizeti ki a fogyasztó az áru értékéből. A szövetség azon van, hogy minél több fogyasztóhoz jusson el a szükséges információ. Összeállította: FERENCZ ANITA, FruitVeB M Á R C I U S Á P R I L I S

8 F R U I T V E B Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Tisztújítás a FruitVeB-ben Folytatjuk a FruitVeB újonnan választott vezető képviselőinek az előző számban megkezdett bemutatását. Cseh László Feldolgozóipari Főbizottság elnöke, egyben a FruitVeB alelnöke A gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Tudomány karán szerzett diplomát 1973-ban. Először növényvédelmi agrármérnökként dolgozott a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben. A kertészeti termeléshez a szőlő és a bogyósgyümölcsök növényvédelmi feladatainak megoldásán keresztül került közel. Feladatai közé tartozott a termelési integrációk kialakítása, az üzemek működéséhez az alapanyag biztosításához a szervezeti keretek megteremtése, szervezése és irányítása is ben vállalatgazdasági szakmérnök képesítéssel a szövetkezet hűtőházába került, amelynek 1991-től igazgatója. Egyben igazgatósági tagja a közel 4 milliárd forint termelési értéket előállító nagyrédei Szőlőskert Részvénytársaságnak től az akkor megalakult Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke, egyben újraválasztott elnöke a Feldolgozóipari Főbizottságnak. Tevékenységét az ágazatból kikerülő élelmiszer-előállítás teljes vertikumának átfogó kezelése iránti igény jellemzi. Meggyőződése, hogy a termelés és feldolgozás részfolyamatainak összhangja nélkül nem lehet hosszú távú, jól működő kertészeti és élelmiszergazdaságot fenntartani. Vallja, hogy a termékpálya kezelése és szabályozása csak a szereplők közösen kialakított érdekei mentén szervezhető egységes egésszé, és csak ezen keresztül tartható fenn a résztvevők érdekeltsége. Subicz Ferenc Felügyelő Bizottság tagja A kertész szakmában tól dolgozik. Az egyetem után 5 éven át először szőlővel és csonthéjasokkal foglalkozott, utána 1988-tól az ipari szántóföldi zöldségtermesztés lett a munkaterülete. Jelenleg a Cibakert Kft. meghatározó résztulajdonának megtartása mellett a CIBAKERT TÉSz Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet elnöke. Ebben a minőségében célja a termelő tagok összefogása, szakmai irányítása, a piacok felkutatása és a tagok érdekeinek a legmesszemenőbb képviselete. A TÉSz megalakulása a Cibakert Kft. által korábban megkezdett integrációs tevékenység folytatása a piacok hosszú távú megőrzésére, a minőségi 2 árualap megteremtésére, a jövedelmezőség növelésére. A Cibakert Kft. résztulajdonosaként a feldolgozóipari szabadföldi zöldségtermesztésre specializálódott cég napi működtetésében (zöldborsó, zöldbab, fejtett bab, csemege kukorica, vöröshagyma) tevékenykedik. A társaság a saját termelésen túl a fokozott piaci igények miatt 1994-től több megyében alakított ki integrációkat, ezekből indították el 2002-ben a Cibakert TÉSz-t. Emellett 1996-tól üzleti kapcsolatot épített ki a holland Pop Vriend Seeds B.V. vetőmagcéggel, amelynek kizárólagos képviselője Magyarországon. A képviseletet 2002-től a Cibakert Mag Kft. önállóan látja el. Később újabb területeket vontak művelésbe. Jelenleg 2000 ha 100%-ban öntözhető (a teljes területen 10 db lineár típusú öntözőberendezés van felszerelve) területen gazdálkodnak. Partnereik közé tartoznak gyakorlatilag az ország összes nagyobb konzervgyárai és hűtőházai. A termelés, az áruvá készítés egész folyamatát minőségbiztosítási rendszer szabályozza (HACCP, EUREPGAP), és ennek részeként a teljes körű nyomonkövetés is kialakításra került. Ennek célja az előállított nyersanyagok minőségének és megbízhatóságának megtartása és ez által a piaci lehetőségek növelése. A FruitVeB Felügyelő Bizottságának tagjaként Subicz Ferenc cégvezetői, gazdasági és szakmai tapasztalatait kamatoztatva együttműködik, segíti a szakmaközi szervezet munkáját. Dr. Szukics József Felügyelő Bizottság tagja A Közgazdaságtudományi Egyetem agrár szakának elvégzése óta, 1969-től dolgozik a szakmában, kezdetben kutatóként és egyetemi oktatóként. Húsz évet dolgozott az agrárszabályozás és -finanszírozás különböző területein. A kilencvenes évek elején nemzetközi team (angol-francia-belga) tagjaként mérte fel a hazai agrárgazdaság helyzetét, az európai uniós csatlakozással együtt járó magyar agrárágazati lehetőségeket és kihívásokat. Mezőgazdasági termelő üzemeket irányít vezérigazgatóként 1995 óta. Vezetésével Siófokon, közel 300 ha-on foglalkoznak gyümölcstermesztéssel is már 1998 óta. A terület adottságainak megfelelően elsősorban csonthéjasokat termesztenek, de alma és körteültetvényeik is vannak. Fontosnak tartja a hazai gyümölcstermelés megújítását, piaci pozícióinak javítását, az innovációt és a posztharveszt tevékenység fejlesztését. Az Felügyelő Bizottságban ez utóbbiak figyelemmel kísérése mellett elsősorban a területet érintő szabályozási és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Dr. Tóth Magdolna Etikai Bizottság tagja A Kertészeti Egyetemen 1974-ben végzett. Azóta annak jogutód intézményében jelenlegi munkahelyén dolgozik, 2000-től egyetemi tanári beosztásban óta a Kertészettudományi Kar dékánja és a Gyümölcstermő Növények Tanszék vezetője. Tanszékén a pomológiai és gyümölcsnemesítési tudományos kutatócsoport vezetője, a gyümölcsfaj- és fajtaismerettel kapcsolatos diszciplínák kidolgozója, vezetője és oktatója. Emellett a Kertgazdaság folyóirat főszerkesztője, az International Journal of Horticultural Sciences folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya doktorképviselője s az Élettudományi Doktori tanács tagja. A multirezisztenciára irányuló almanemesítés hazai megalapozója és kidolgozója. Kutatási szakterületei közül kiemelhető az alma fajtaértékelő kutatás, az almanemesítés, a különböző fajtajellemzők öröklődésmenetének vizsgálata alma hibridállományokban, a betegségekkel szemben ellenálló új génforrások felkutatása és begyűjtése a Kárpát medencében található Malus és Prunus taxonokból, valamint a gyümölcstermő taxonok rezervációja. Tudományos és szakmai munkájának főbb eredményei: több mint 150 nyomtatásban megjelent tudományos publikáció és számos szakmatörténeti, ismeretterjesztő kiadvány és jegyzet, 5 államilag elismert almafajta, 6 állami elismerésre bejelentett rezisztens alma fajtajelölt, 15 új nemesítési génforrás. Tizenhárom szakmai szervezetben végez szakmai közéleti tevékenységet, közülük a legfontosabbak: Magyar Biológiai Társaság, International Society for Horticultural Science, Magyar Kertészeti Tudományos Társaság, Eucarpia Fruit Section, MTA Kertészeti Bizottság és annak Gyümölcs Albizottság, Magyar Növénynemesítők Egyesülete, IPGRI alma munkacsoport. Voloncs Miklós Kereskedelmi Főbizottság elnöke, a FruitVeB alelnöke Közgazdasági és külkereskedelmi tanulmányok után 1963-tól kezdett dolgozni a Hungarfruct Külkereskedelmi Vállalat csomagolási osztályán. Közreműködésével kerültek kialakításra a ma is használt export fagöngyölegek, majd a hullámkarton csomagolóeszközök. A 80-as évek végétől átvette az export árualapot biztosító áruforgalmi főosztály vezetését. A megyei Hungarofruct irodákat a 80-as évek végén gazdasági társaságokká (Kft) alakította. Az áruforgalmi tevékenységet 1993-ig folytatta, ekkorra a Hungarofruct monopolhelyzete megszűnt. Még ebben az évben az Albert Piltz GmbH német import céggel közösen meg M Á R C I U S Á P R I L I S

9 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c F R U I T V E B A konferenciát dr. Felföldi János, a DE ATC docense nyitotta meg. A zöldség-gyümölcs ágazatot érintő fejlesztési lehetőségekben az EMVA első tengelyéről, tulajdonképpen a versenyképesség növelésének lehetőségeiről dr. Bittsánszky János, az MKT elnöke tartott ismertetőt. Az EMVA keretében a közötti időszakban 1380 milliárd Ft áll rendelkezésünkre a magyar mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére. Ez a jelenleg terület alapúnak nevezett támogatáson felül hozzáférhető összeg. Tehát nem járó, hanem pályázatos úton elérhető támogatás, 85%-át az unió biztosítja, 15%-ot hazai forrásból kell mellé tenni. Ilyen mértékű fejlesztési lehetőség a hetvenes évek elején állt utoljára a kertészet rendelkezésére, bár nem biztos, hogy le is tudjuk hívni tette hozzá az elnök. E pénzösszeg fölhasználására készítette el a minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervet. (Erről részletesen lásd: A kertészet lehetőségei az Új Magyaralapította az Albert Piltz Budapest Kft-t, amely a Hungarofruct korábbi tevékenységét vitte tovább. Ez igen komoly szerepet játszott a rendszerváltást követően abban, hogy a német tőkét a hazai szakismerettel és tapasztalattal ötvözve fizetőképes és megbízható partneri kapcsolatot tudtak kínálni a termelőknek ban a gazdasági tevékenységet átszervezték az APIMEX Budapest Kft-be, változatlan tulajdonosi körrel és tevékenységgel. Az APIMEX Budapest Kft évben 2,7 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ami a magyar zöldség-gyümölcs vezető exportőrévé teszi a céget. Tevékenysége alapvetően a friss zöldség-gyümölcs export, melyhez jelentős mélyhűtött forgalom kapcsolódik. Szakmai tevékenysége során Voloncs Miklós a külpiaci igények ismeretében elősegítette több új cikk (magnélküli görögdinnye, póréhagyma, új gyümölcsfajták) bevezetését. Legjelentősebb eredménynek a kápia paprika magyar bevezetésének sikertörténetét tartja, amely új lendületet adott a paprika exportnak. Voloncs Miklós a kezdetektől tagja volt a különböző terméktanácsoknak. Működésüket azzal segítette, hogy a napi problémákat a szövetségek elé tárta. Hozzájárult az uniós csatlakozás előtt és kapcsán egy olyan szakmai szövetség (FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet) kialakításához, mely a különböző terméktanácsokat integrálni tudja, és ezáltal az ország mezőgazdaságának megjelenítőjeként és érdekérvényesítőjeként partnere tud lenni az EU hasonló szerveinek. A FruitVeB Kereskedelmi Főbizottságának korábbi és jelenlegi elnökeként arra vállalkozik, hogy segít meggyőzni a még kívülállókat az egység érdekében, segíti az összefogást, az időnkénti ellentétes érdekek kisimítását. A verseny kereteinek meghatározását tűzi ki célul, együttműködést, a hazai érdekek előnyben részesítését javasolja. Kezdeményezi az aktuális problémák vagy ellentmondások megoldását (pl. ÁFA-visszatartás ellenzése, a magyar meggy helyzetének javítása). Ilyen a magyar meggy Pándy néven történő védjegyoltalmi bejegyzésének kérése, a főbb és problémásabb export cikkek indulás előtti kerekasztal megbeszéléseinek szorgalmazása (spárga, meggy, kajszibarack, görögdinnye stb.). A Kereskedelmi Főbizottságban céljai az elkövetkező időszakban: a kereskedelmi tevékenység szakmai elismertetése, a TÉSz-ek intenzívebb bevonása a kereskedelembe, a hazai forgalom elemzése és tanulságainak értékelése a kereskedelem szempontjából, az új exportpiacok elvárásai, lehetőségei, áruválaszték elemzése az export szempontjából, új fajták elterjesztése, bevonása a termelésbe, az export nyomonkövetési feltételeinek ismertetése, elemzése, a követelmények elérése, a belföldi fogyasztás orientálása új fajtákra, az együttélés gyakorlása a versenyhelyzetben (konkurensek asztalhoz ültetése), közös stratégia kialakításának elkezdése az exportőrök között a magyar áru értékállósága érdekében, minőségbiztosítás kiterjesztése a teljes szállítói körre, tanácsadás az új telepítések fajtaválasztékát illetően a piac ismeretében, javaslattétel a csomagolás, kiszerelés megújítására, állandó kapcsolat a FruitVeB társ-főbizottságaival, közös megbeszélések az egyes árucikkek szezonjának indulása előtt, lobbizás a szabályozók értelmezése, javítása, bevezetése terén, illetve a hátrányos piaci helyzet javítása érdekében, a marketing tevékenység fejlesztése a piaci ismeretek birtokában, a stratégiai cikkek indulás előtti helyzetértékelése, a hazai stratégia kialakítása, a szakmába nem illő társaságok, személyek kiközösítése, megbélyegzése, nem fizető külföldi partnerek listázása. Innovációs projektek az ágazatban pályázatban az alma ágazat és a zöldség termékpálya került az érdeklődés homlokterébe. A A fölkért előadók a szakma elismert szakemberei közül kerültek ki, és a szervezők lehetőséget nyújtottak a szakmai vitákra is. Az előadások anyagát írásos formában is eljuttatják az érintetteknek. Megnyíló lehetőségek ban A FruitVeB-bel közösen szervezett konferenciát Debrecenben a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma azzal a céllal, hogy szaktanácsadási központként is működve egyre nagyobb szerepet vállaljanak a mezőgazdaság fejlesztési feladataiban. A Baross Gábor Program keretében megnyert pályázattal ágazati szintű innovatív projektek megalapozását tervezik az Észak-alföld régióban. ország Vidékfejlesztési Terv életbelépésével, 5. old. A szerk.) Elemző munka a zöldségszektor lehetőségeinek föltárására A zöldségtermesztés technikai, technológiai fejlesztési irányiról dr. Kádár András, a FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottságának elnöke tájékoztatta a résztvevőket. Ismertette a főbizottság tagozati felépítését, amely a hajtatási, a szabadföldi és az ipari zöldségfélék csoportosításnak megfelelően kerül kialakításra. A Nemzeti Fejlesztési Terv kertészetre vonatkozó programjában egyik alapcélkitűzésként szerepel a hajtató felületek illetve a termesztés biztonságát segítő termesztő berendezések fejlesztésének kérdése. A tagozat ehhez a fejlesztéshez és a hozzá kapcsolható támogatások lehetőségeihez kívánja fölkészíteni a termelőket megnyerve egy olyan csapat támogatását, akik között szaktanácsadók, integrátorok, egyetemi oktatók, vetőmag forgalmazók is vannak. A szabadföldi zöldségfélék tagozati körén belül egyaránt megtalálhatók kiemelt tagozatok pl. dinynyefélék, gomba, melyek évek óta következetesen dolgoznak, szervezett kereskedelmi és marketing tevékenységet végeznek. A káposztafélék és a gyökérzöldségfélék tagozatai viszont a klasszikus hazai őstermelés jegyeit viselik minden előnyével és hátrányával együtt. A szabadföldi zöldségféléken belül a fajta és technológiai innovációnak kiemelt jelentőségű, ezért minél több növényféléből, minél több termőtájban tervez a tagozat szakmai napokat. Az ipari zöldségfélék vetésterülete a hazai szántóföldi zöldségtermesztésnek több mint a fele, ezért volumenben és értékben egyaránt meghatározó mutatott rá Kádár András. A nagymagvú ipari zöldségek esetében szinte napi kapcsolatban állnak a FruitVeB vezetőségével és a tagozat szereplőivel. Az ipari paradicsomnál pl. komoly elemző munkát igényel, hogy feltárják a vetésterület négy év alatti, közel 50%-os csökkenésének okát és segítsenek a tagozat szereplőinek. Csak a magas minőség teremtheti meg a biztos piaci hátteret A gyümölcstermesztés technikai és technológiai fejlesztéséről dr. Lux Róbert, a FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke beszélt. A gyümölcsszektor egy dologban jelentősen eltér a többi ágazattól, mégpedig abban, hogy nagyon lassan változtatható tevékenység: legalább 15 év szükséges az eredmény megtapasztalásához. Optimizmus és következetesség nélkül nem lehet csinálni. A piaci trendekről elmond M Á R C I U S Á P R I L I S

10 F R U I T V E B Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c ta, hogy az elmúlt évek nagy rendezvényei: a Prognosfruit, a Fresh konferenciák, a világ nagy termelői szervezeteinek és nagykereskedőinek együttgondolkodása mind előre mutatnak abban, hogy a kínálat világméretűvé tétele felé szükséges elmozdulni, ehhez pedig fejlett logisztika kell. Az esélyeink igen eltérőek, vannak esélyes és kevésbé esélyes termékeink. Ebből adódóan szelektív fejlesztés szükséges. Úgy értékelte, hogy nem szabad a színvonal alatti áruk irányába elmozdulnunk (ezzel nem térülnek meg a kiadások), hanem a minőséget kell megcélozni. Sajnálatának adott hangot, hogy a konferenciáról hiányoztak az ország más területein működő gyümölcstermelő szakemberek, pedig a magyar termékek eladásának javítása nemcsak régiós, kistérségi feladat. Az unió 27 országra bővült, tehát piac van, csak meg kell keresni azokat, akik nem önellátók zöldségből, gyümölcsből. Látni kell azt is, hogy a hazai piac fölértékelődik. Például a hazai szamóca és a kajszi elsőbbséget vívott ki magának az import áruval szemben. Ez lehet tehát az az irány, amit meg kell célozni: minőségi, darabos, étkezési célra termesztett gyümölcs, hiszen ízben, aromában a top -on vagyunk, amihez a folyamatos kínálat nem nélkülözhető. Látni kell, hogy az unióban az ipari méretek kapnak prioritást. A kiút a következő lehet, több irányba kell egyidejűleg elindulni: a meglévő termékekből kell magas minőséget előállítani, a technológiát kell megújítani, az öntözést kell általánossá tenni, a fajtahasználatot kell megújítani. A termelők tudnak legjobban az élelmiszerbiztonságra hatni Ferencz Anita a nyomonkövethetőség, illetve a minőségirányítás helyzetéről mondta el a legfrissebb tudnivalókat. Ha pontosan a cím szerint kellene megtartani az előadást hamar be is fejezhetném mondta, mivel országosan nézve nagyfokú elmaradás tapasztalható. Ezért a követleményrendszert állította a középpontba. Két uniós jogszabályra hivatkozva elmondta, hogy a termelőknek milyen követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a nyomonkövethetőség teljesíthető legyen, hiszen ők tudnak legjobban az élelmiszerbiztonságra hatni. Összefoglalta, hogy melyek azok a külső és belső adatok, információk, amelyekre folyamatosan szükség van. Ismertette azokat a rendszereket, amelyek az élelmiszerbiztonság terén integrálják a nyomonkövethetőség alapkövetelményeit. Két évvel ezelőtt magyar elképzelés alapján létrehoztunk egy olyan komplex követelményrendszert, hangsúlyozta Ferencz Anita, amely a külső és belső követelményeket integrálja az áruforgalmazás tekintetében, figyelembe véve azt a 40 jogszabályt, amely az áru azonosítását megköveteli, hiszen ez nem lehet független sem a nyomonkövetéstől, sem az élelmiszerbiztonsági alapkövetelményektől. Integrált termesztés a jövő útja Ledó Ferenc, a DélKerTész elnöke az integrált termesztés lehetőségeiről és jelenlegi helyzetéről tartott ismertetést. Az integrált termesztés egyre nagyobb hangsúlyt kap, különösen napjainkban, amikor a környezet szennyezése nagy méreteket ölt. Bio-, organikus, ökotermesztés néven említjük azokat a környezetkímélő művelési módokat, amelyek a környezet terhelése nélkül állítanak elő egészséges termékeket. Az integrált termesztés csak okszerű növényvédelmet tesz lehetővé: csak szerves anyagok, zöldtrágya, mulcs, komposztok, természetes ásványok pld. zeolit, riolit, kén, réz-sók, mész, baktérium készítmények, növényi kivonatok szerepelhetnek köztük. Míg Ausztriában az ökogazdálkodás aránya meghaladja a 10%-ot, addig Magyarországon a 2%-ot sem éri el. Az integrált növényvédelmet az EU kiemelten kezeli. A gyümölcstermesztésben az új telepítéseknél 1998-tól plusz támogatás igényelhető, az agrárkörnyezetgazdálkodási alapból pedig pályázati úton lehet támogatáshoz jutni. A szabadföldi zöldségtermesztésben is ismert fogalom, a termeltetők, pl. konzerv üzemek (bébi étel) előírhatják alkalmazását. A zöldséghajtatásban 4000 ha hajtatott felületből kb. 200 ha-on folytatnak biológiai növényvédelmet, tehát a fejlődés lehetősége adott. Az integrált növényvédelem eszközeiről szólva Ledó Ferenc az agrotechnikai növényvédelem elemeit említette. Ide sorolta a rezisztens, toleráns fajták termesztését, az üzemhigiéniát, gyommentességet, a megfigyelést, adatrögzítést, a csapdázást, a hálózást (izoláció), a klímaszabályozást. Ezek mellett említést tett a kémiai és a biológiai növényvédelemről is. Biológiai védekezés előnyei között utalt arra, hogy a rezisztencia kialakulásának veszélyei minimálisak, nem kell számolni a munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel, nem jelentkezik fitotoxikus hatás, nincs káros szermaradék. Tudni kell, hogy egyes kártevők ellen ez az egyedüli hatásos eljárás. és nem utolsó sorban a költségek tekintetében is versenyképesek. A teljesség kedvéért meg kell említeni a hátrányokat is. A biológia védekezés nem biztosít kártevő mentességet, hatékonyságához megfelelő környezeti feltételeket kell biztosítani, alkalmazása alaposabb biológiai ismereteket feltételez és előre tervezett pontos technológiát igényel. Szükség esetén kiegészítő beavatkozásra pedig csak meghatározott készítmények alkalmazhatók. Piacgazdaság közösségi marketing nélkül nincs A FruitVeB ügyvezető igazgatója, dr. Mártonffy Béla a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelését segítő marketing lehetőségeiről számolt be. A CMO és az EMVA határozza meg napjainkban a zöldség-gyümölcságazat működési területét. A piacszabályozás oldaláról döntő jelentőségű a TÉSz-ek működése, ami tulajdonképpen integrációs lehetőség arra, hogy a szétaprózott termelés kínálatát alkupozícióba lehessen hozni. A másik, amit figyelembe kell venni az az, hogy nincs elegendő minőségi termék, amit a piac igényel. Természeti adottságaink révén kiváló teremékeket tudnánk produkálni, és adottságainkat marketing szempontból meg is tudnánk lovagolni. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kertészet a gabona és hús ágazat mellett a harmadik legfontosabb területe a magyar agrárgazdaságnak, ami a szabad piac miatt fejleszthető. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a friss terület a nyíló piac, itt érdemes előre lépni. Magyarország számára egyrészt adott a környező országok piaca, másrészt van egy jelentős belföldi piacunk. Mit kell tennünk, ha a frisspiacot fejleszteni akarjuk? tett föl a kérdést az igazgató. Lehetőségeink jók, ehhez kell hozzátenni a marketinget. Amerikából indult és az egész világot meghódította a zöldséggyümölcsfogyasztást népszerűsítő 5 a Day program, ami az életminőség javítását, végső soron a zöldséggyümölcsfogyasztás bővítését hivatott szolgálni. Ezt a programot nekünk is alkalmazni kell, hiszen ezen keresztül jelentősen növelhető a fogyasztás, illetve a termesztett mennyiség. A program segítségével a gazdasági és a népegészségügyi cél együttesen valósítható meg. Ha a mi Naponta 3x3 programunkban megfogalmazott minimum 400 g/alkalom fogyasztást meg tudjuk valósítani, ez azt jelenti, hogy ezer tonnával több zöldséget-gyümölcsöt kell termelni. Az idén folytatódik a közösségi marketing ennek a programnak a továbbvitelére, a fiatalokat és a nőket célozva meg kiemelten. A külföldi programok úgy tűnik szintén megindulnak: a Brala Berlinben és az ígéretes Freshproduce Moszkvában. Ehhez kapcsolódik egy piaci információs rendszer kiépítése, illetve a Piac újság megjelenése. Meg kell érteni, hogy ezek a marketing eszközök szükségesek a fogyasztás növeléséhez, amivel a globális piacnövekedést elérhetjük. Az eredetmegjelölés és a védjegy előnye A márkázás, a védjegy bevezetésének témakörét a zöldség-gyümölcsfélék kereskedelmében Medina Viktor, FruitVeB járta körül. Rámutatott, hogy a sikeres értékesítéshez többek között a piaci igényeknek megfelelő termék, folyamatos áru ellátás, állandó minőség, versenyképes ár szükséges. No meg védelem. Amire közösségi szinten oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szükséges, szabadalom alapján pedig védjegy. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre példákat is hozott a nagyvilágból: a görög alma Mila Zagora Piliou, Mila Delicious Pilafa Tripolos, a görög cseresznye Kerasia Tragana Rodochoriou, a spanyol őszibarack Melocotón de Calanda, a spanyol körte Pera de Jumilla, a francia dió Noix de Grenoble, stb. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzésnél kevésbé szoros kapcsolat a termék jellemzői és a földrajzi környezet között. Ilyen pl. a dán répa Lammefjordsgulerod, a német uborka Spreewälder Gurken, a német torma Spreewälder Meerrettich, stb. A hagyományos különleges termék összetételében vagy előállítási módjában hagyományos anélkül, hogy valamely földrajzi területtel kizárólagos kapcsolatban lenne. Mint pl. a olasz sajt, Mozarella, az angol pulyka Traditional farm fresh Turkey, stb. Az eredetmegjelölés, a földrajzi árujelzők használatából előny származik. Mivel a termék mennyisége behatárolt, keresleti piacot indukál, az ártöbblet elérheti a %-ot. A kiegyenlített stabil minőségnek köszönhetően meg lehet szerezni a fogyasztó bizalmát. Nincs eljárási díj, és támogatást lehet kapni a promócióhoz. A magyar zöldség-gyümölcs ágazatban földrajzi árujelző használatára 5 jelölt van, amelyek átmeneti nemzeti oltalomban részesülnek. Ezek: a hajdúsági torma, a gönci barack, a makói hagyma, a kalocsai paprika és a szegedi paprika. A védjegy a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel, a külföldi védjegyoltalom az adott ország iparjogvédelmi hivatalánál szerezhető meg. A MSZH elvégzi a magyar bejelentők nemzetközi és közösségi védjegybejelentésének továbbítását. A zöldség-gyümölcs ágazatban alig fordul elő védjegy. Számos előnye miatt pedig érdemes vele foglalkozni: egyszerűbb és rövidebb eljárást jelent, nem túl magas az eljárási díj, jól behatárolható, hogy ki, és milyen feltételekkel használhatja, jól ki tudja fejezni az egyediséget, és teljesen szabadon variálható. B.B M Á R C I U S Á P R I L I S

11 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c K I Á L L Í T Á S Biofach 2007 Változatlanul kedvező konjunktúrát sejtet a februárban lezajlott BioFach Az idén első alkalommal, a BioFach-hal párhuzamos önálló szakvásárként jelentkezett a Vivaness, a természetes kozmetikumok és a wellness szakvására. Az év vendégeként 2007-ben Olaszország állt a figyelem középpontjában. BioFach a bioélelmiszerek a nyersanyagoktól a fogyasztásra kész élelmiszerekig A, egyéb természetes termékek: textíliák, játékok, az ökológiai művelés termékei és értékesítési segédeszközök seregszemléje, a Vivianess a természetes kozmetikumokat és testápoló szereket, a drogéria és wellness termékeket, a természetes alapú gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket mutatta be. A 2566 kiállító 66%-a az idén is Németországon kívülről érkezett (2006-ban: kiállító és 66%). A kiállítás nagyjából változatlan területen, m²-en (2006: m²) került megrendezésre. A szakmai látogatók, 45 ezer fő (2006-ban fő), 34%-ban Németországon kívülről, 116 országból jöttek. A szakvásárral párhuzamosan neves szakemberek mutatták be több mint 100 rendezvény keretében a piaci változásokat és trendeket. Németországban bővül a biotermékek forgalma A biotermékekre szakosodott boltok és a szupermarket-láncok merőben eltérő ütemben fejlődnek az egyes országokban. A legnagyobb ütemű fejlődést jelenleg az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Svédország mutatja: ezekben az országokban a következő öt év során a biotermékek forgalma megkétszereződik. Ezek az országok adják a legfontosabb ötleteket a biotermékek piacának fejlesztésére, és egyben ezek jelentik a fontos felvevőpiacokat is. Az ökológiai művelés Európa-szerte szinte mindenütt egyre jobban terjed. Spanyolor- szágban az ökológiai művelésű terület ben 10%-kal 808 ezer hektárra bővült, a feldolgozó üzemek száma 8%-kal, több mint 2000-re nőtt, és ezzel Spanyolország az éllovasok közé tartozik az Európai Unióban. Németországban változatlanul kedvelik a biotermékeket, a bioszektor 160 ezer embernek ad munkát. Az ágazat árbevétele 2005-ben elérte a 3,9 milliárd eurót (Prof. Ulrich Hamm, kasseli egyetem), és 2006-ban újra 10% feletti növekedésre számítanak. A piacbővüléshez elsősorban az évente újonnan megnyíló bioszupermarket, valamint a diszkontláncok járulnak hozzá. A sorozatos élelmiszer-botrányok és a génmanipulált élelmiszerek miatt egyre tudatosabban választják a fogyasztók a minőséget. Csak Berlinben ma már több mint 30 bioszupermarket működik ben 9 új szupermarketet nyitottak egyenként több mint 200 négyzetméteres alapterülettel. Az élesedő verseny jelentősen megváltoztatta a piaci részesedést is. A biotermékek ma már szélesebb körben és könnyebben elérhetők, így a közvetlen értékesítés és a szakosodott kisebb boltok kezdenek visszaszorulni. A hagyományos élelmiszer-kiskereskedelem piaci részesedése 2005-ben 41%-ra nőtt (ez +4%), ezalatt az őstermelők közvetlen értékesítése 14%-ra csökkent (-2%-kal). A reformboltok részesedése 6%-ra csökkent (-2%-kal). Az abszolút árbevétel növekedése ellenére a természetes élelmiszerekre szakosodott boltok piaci részesedése kis mértékben (-1%-kal) 25%-ra csökkent, ugyanígy a biohentesek és biopékek piaci részesedése is 1%-kal összesen 6%-ra. Az élelmiszer-kiskereskedelem mellett A Demeter által tanúsított bioalma Bioalma és biokörte minden mennyiségben a drogériák, házhoz szállító vállalatok és feldolgozók részesedése 1%-kal már nyolcra nőtt (Prof. Hamm). A felmérésben nem mutatták ki külön a diszkontláncokat, amelyeknél azonban vélhetően kiemelkedő ütemű volt a piacbővülés. A biotermékek az élelmiszerek teljes forgalmára vetített részesedése a mai 3%-ról 2010-ig kétszeresére nő a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó társaság és a kölni EHI Retail Institute közös felmérésének tanulmánya alapján. A PresseForum BioBranche, a bioágazat sajtófórumának becslése szerint a biotermékek Németországban 160 ezer, a biotermékek termelésével, előállításával, kereskedelmével, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó munkavállaló bérét biztosítják. A BLE, a német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Intézetnél a bio-élelmiszerek termelőjét, előállítóját és feldolgozóját tartották nyilván 2005 végén. Ehhez jönnek még a nonfood termelők, akik többek között természetes kozmetikumokat, az ökológiai követelményeknek megfelelő mosó- és tisztítószereket, természetes textíliákat állítanak elő, illetve ehhez szállítanak be, szolgáltatnak, a szakmai szövetségek. Dánia biotermék ágazata ötéves stagnálást követően ismét a növekedés útjára lépett. A Danmarks Statistik adatai szerint a biotermékek forgalma 2005-ben 12%-kal bővült. Az ennek mintegy 80%-át adó kiskereskedelmi láncoknál a növekedés visszafogott ütemű volt. Az élelmiszer-kiskereskedelmen belül változatlanul a Coop-hoz tartozó Irma lánc áll az élen, amelynél a biotermékek az árbevételre vetített aránya 11-ről 13%-ra nőtt. A svéd kormány a tanúsított biotermelés arányát 2010-re 20%-ra kívánja növelni végére ugyan már 19%-ot értek el az ökológiai követelményeknek megfelelő művelésben, de csak a művelési terület 7%-ára állt rendelkezésre tanúsítvány, ezért a kormány fokozottan támogatja. Becslések szerint, ha a közintéz M Á R C I U S Á P R I L I S 11

12 K I Á L L Í T Á S Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c A német Rotbäckchen C-vitaminnal dúsított Bio-Multi Rot készítménye 5 féle gyümölcsöt tartalmaz mények 2010-ig 25%-ra növelik a biotermék beszerzésüket, akkor ez a 2005-ben 434 millió eurós svédországi piac kétszeresére bővülését eredményezi. Miközben az élelmiszerek piaca Nagy-Britanniában mindössze 3%-kal bővült, addig a biotermékeknél a növekedés 30%, az előző évi háromszorosa volt jelentette a Soil Association, a brit biotermelők szövetsége. A biotermékek teljes árbevétel elérte az 1,6 milliárd fontot (2,3 milliárd eurót). A brit fogyasztók között háromból ketten tudatosan választják a biotermékeket. A Soil Association előrejelzése szerint az évtized végére a biotermékek forgalma 3 milliárd eurót tesz ki Nagy-Britanniában. A biotermékek értékesítésében a Sainsbury s szupermarket-konszern valamint a Waitrose áll az élen. A Sainsbury s és a Tesco az ország teljes területén megkezdte a biozöldségcsomagok kiszállítását. Közép- és Kelet-Európában jelentős fejlődés Rohamosan bővül Közép- és Kelet-Európában a biotermesztés, ami egyrészről nagyon vonzó kiviteli potenciált jelent, másrészről pedig tovább javítja az országokon belüli értékesítés helyzetét is. 50 millió euróra becsülik (SixtyTwo) a biotermékek forgalmát Lengyelországban ben az ökoművelést folytató üzemek száma ra bővült, területük pedig hektárral kétszeresére nőtt. A biotermékek feldolgozása és piaci értékesítése eddig lemaradt a bioüzemek gyors bővülése mögött. A lengyel mezőgazdasági minisztérium ezért 3,1 millió eurót irányzott elő a biotermékek értékesítésének elősegítésére. A marketing-programmal a piac meghódítását kívánják elősegíteni. Litvániában 1993-ban mindössze 148 hektárt műveltek ökológiai módon, miközben 2005 végén már hektáron folyt művelés, ami 1,5%-os hányadnak felel meg. A litván kormány 1996 óta közvetlen támogatással segíti a biológiai művelést. A 2004 és 2006 közötti időszakban az országfejlesztési terv szerint a megművelt mezőgazdasági terület 5%-át kívánják bioművelés alá vonni (2,3%), a biotermékek piaci részesedését pedig 2%-ra kívánják emelni. Emelkedik a biotermékek kereslete a török fogyasztók körében Isztambulban 2006 nyarától rendezik meg minden szombaton Törökország első biopiacát. A mintegy 100 standon bemutatott árukínálat teljes egészében ellenőrzött ökológiai művelésből származik mégpedig elfogadható áron, amely alig 20%-kal haladja meg a hagyományos árukét. A rendszeres látogatók száma eléri a ezret. Bioliszt és -gabona jelenleg nincs elegendő a török piacon, ezért az isztambuli önkormányzat egy projekt keretében szerződéses alapon termelteti az árukat. Ma már van biokenyeret is sütő pékség, és támogatják a földművesek továbbképzését is. A projektet 2005-ben Törökország tíz városában Bioművelés biokenyér néven indították el. Jelenleg két bioáruházlánc, az Ecolife és a City Farm építi a bio szaküzletek hálózatát a 15 milliós fővárosban. A Frucht Garten biodzsemjei emelt gyümölcstartalommal (60 70%) készülnek Az Egyesült Államok a biotermékek legnagyobb ütemben bővülő piaca a világon A nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, mint például a Wal-Mart, a Supervalu és a Safeway megjelenésével a biotermékek piaca az Egyesült Államokban is emelkedő árbevételről számolhat be ben 13,8 milliárd dollár volt (ez 10,9 milliárd eurónak felel meg), ami közel háromszorosa a német biotermék-piacnak. Az Egyesült Államok piacán a biotermékek részesedése 2,5%, ami kissé alatta marad a németországi értéknek. A szakosodott kereskedelem a jelenlegi 47%-os részesedésével még a piac nem kis részét tudhatja magáénak, ez azonban a hagyományos értelemben vett láncok piacra lépésével jelentősen megváltozhat. Emellett azonban az Egyesült Államokban olyan, természetes élelmiszerekre szakosodott szupermarketek is működnek, mint a Whole Foods, ahol 3 5 ezer négyzetméter közötti egységeket kínálnak, vagy a szakosodott kereskedők között a Wild Oats lánc. Az árbevétel 46%-át az OTA Organic Trade Association adatai szerint a hagyományos élelmiszer-kiskereskedelem képviseli, mintegy 7%-át pedig az őstermelői piacok, a közvetlen értékesítés és a házhoz szállítók adják. A fenntartható gazdálkodás tetemes forgalomnövekedést ígér A bioélelmiszerek piacán tapasztalható tetemes növekedés szervesen illeszkedik a fenntartható gazdálkodás, a klímaváltozás és a géntechnika körül folyó vitába, és kiterjed a non-food termékekre is. Ennek jegyében a közeljövőben megjelennek az öko minőségű farmernadrágok is. A fogyasztói szokások átértékelése főként azoknak a vállalatoknak kedvez, amelyek idejekorán környezetkímélővé alakítják a termelésüket M Á R C I U S Á P R I L I S

13 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c K I Á L L Í T Á S Angers tanulságai Már hagyománya van a minden év elején Angers-ban megrendezésre kerülő kertészeti kiállításon a magyar látogatói részvételnek. A FruitVeb Szakmaközi Szervezet szervezésében az idei évben is ellátogattak magyar zöldség- és gyümölcstermelők a franciaországi SIVAL kertészeti kiállításra. Ez a kiállítás a táj adottságaiból kiinduló, a fejlesztést célzó olyan üzleti bemutató tájékoztatott dr. Lux Róbert, a FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke, ahol az árut meg is lehet vásárolni. Mintegy 20%-a az általános agráriumról szól, traktorok, szántóföldi termesztést segítő gépek, termelési rendszerek kerülnek bemutatásra, 50%-a a szőlővel és borászattal kapcsolatos eszközöket mutatja be, a fennmaradó 30% foglalkozik a zöldségekkel, gyümölcsökkel. Jelentős a térségben az almatermesztés, az étkezési almatermesztés egyik franciaországi központja ez a terület. A magyar körülményekhez kell igazítani A látogatók érdekes törekvéseket ismerhettek meg: itt is előtérben áll az áruminőség javítása, hogyan lehet jobban tárolható, nagyobb hússzilárdságú, jobb ízű, viszonylag nagy méretű, színesebb almákat termelni. Ezzel kapcsolatban az INRA (francia országos mezőgazdasági fajtakutató intézet) és a CTIFL (zöldség- és gyümölcstermesztés terén a technológia fejlesztésével foglalkozó szervezet) együttműködésükről, nemesítési törekvéseikről adtak számot. Beszámoltak a világ más tájairól kipróbálásra és értékesítésre odahozott fajták és fajtajelöltek meg a hagyományos fajták, illetve a most értékelés előtt álló új francia fajták összehasonlító értékelő kísérletéről. Irigykedtünk a francia termesztőkre tette hozzá Lux Róbert, hogy ők saját térségükben kísérhetik figyelemmel a kipróbálás alatt lévő fajtákat. Elengedhetetlen, hogy a versenyképes magyar almatermeléshez a hátrány behozásán jóval túlmenően ezeket az eredményeket át kell ültetni, a tudomány, az oktatás minden lehetséges eszközét fölhasználva a fajtaértékelésben, a kiválasztásban, majd az adaptálásban. A zöldségek, a szántóföldi növények tekintetében sokkal jobb a helyzet, a gyümölcsfélék adaptálásában hatalmas az űr. Éppen ezért francia üzletemberek, gyártó és forgalmazó cégek szakembereinek látogatását szervezte meg a FruitVeB a magyarországi Francia Kereskedelmi Kirendeltséggel közösen április 17-én. Angers a magyar zöldségtermesztők szemével A kiállítás helyszíne, Angers, a Loire völgyében fekszik, és meghatározó szerepet tölt be az ország zöldségtermesztésben. A térségben 200 ezer tonna hajtatott illetve szabadföldi zöld- A francia sárgarépa kisebb méretű, ugyanakkor könnyebben csomagolható, mint jelenleg a magyar gyakorlatban elterjedt ségfélét termelnek. A termőtáj éghajlati adottságainak megfelelően nagy felületen folyik a salátafélék és hónapos retek hideg hajtatása. A szántóföldi növények közül elsősorban a spárga, a póré illetve a sárgarépa termesztése jelentős. A megtermelt zöld áru 50%-át belföldi friss piacon, 17%-át a belföldi feldolgozó iparnak értékesítik. Az áru 33%-a kerül exportra osztja meg tapasztalatait dr. Kádár András, a Zöldségtermesztési Főbizottság elnöke. A 2007-es SIVAL kiállításon különös hangsúlyt kaptak a kézimunka csökkentését célzó gépek, a palántázástól a manipuláláson keresztül egészen az értékesítésig. A munkabérek tekintetében a témának külön lendületet adott Románia és Bulgária január 1-jei uniós csatlakozása. A franciák a kertészetben is 35 órát dolgoznak egy héten, amit az alkalmazottaknak be kell tartani, különben túlórázás esetén az adóhatóság szigorúan büntet. A 35 órás munkahét betartása miatt a francia gazda gyakran vállal plusz munkát alkalmazottai helyett. Az Angers környéki zöldségtermesztésben elterjedt 8 10 eurós órabér hallatán mindannyian egyetértettünk abban, hogy a közeljövőben ilyen mértékű bérszínvonalat magyarországi gazdálkodásban nem kell terveznünk. A francia almatermelők fajta-klubjaikkal, termékfejlesztéseikkel és kapcsolódó marketing munkájukkal a konkurens szakembereket és a fogyasztókat egyaránt elkápráztatták. A gyümölcstermesztők marketingjével szemben a zöldségesek mintha lépéshátrányban lettek volna, ugyanakkor a fajtainnovációt tekintve a zöldségeseknél van az előny. Az új nemesítésű zöldség fajták több országban is rövid idő alatt bevezethetők, míg egy ültetvény telepítése és termőre fordulása jóval hosszabb időt igényel. A póré nemesítéssel foglakozó francia és holland vetőmagos cégek standjain mindenütt megtalálhatók voltak a hibridek, melyekből néhány újdonság bevezetése már a magyar piacon is megindult. A póré hibridek hazai térhódítása a közeljövőben elsődlegesen a frisspiacon várható. A hibridek megjelenése egyöntetűbb és tetszetősebb, állományuk kiegyenlítettebb mint a konstans fajtáké. A hibridizáció előrehaladásával várhatóan a rezisztencia nemesítés eredményei is beépülnek majd az új fajtákba. A póré feldolgozás gépei közül a legszélesebb választékot talán a Christiaens cég mutatta be, melynek póré-mosógépét St. Gemmes sur Loire-ban működés közben is megtekintettük. A sárgarépa, kötöző hagyma, levélpetrezselyem, spárga és más frissen vágott termékek csomózására az ARC cég ajánlotta praktikus célgépeit. Érdeklődésünk középpontjába került a LIMEX cég láda mosó sora, mivel a magyar zöldségkereskedelem egyik legaktuálisabb kérdése a szabványos (és tiszta) göngyöleg forgalmazása. Az angers-i nagybani piac 14,4 ha-on fekszik és 30 ezer köbméter hűtőkapacitással dolgozik. Évente 260 ezer tonna élelmiszer fogadnak be, 2006-ban 172 millió EUR volt az éves forgalmuk. A nagybani piacot a Somnival vállalat működteti, melynek 65%-ban tulajdonosa a helyi önkormányzat. A többi részvény helyi részvényesek illetve termelők kezében van. A nagybani zöldségpiacon alaposan végigmustráltuk az értékesítésre előkészített belföldi és import zöldség szállítmányokat. A csomagolás kifogástalan volt, romló hibát gyakorlatilag nem találtunk. Egyedül a póré takaró levelei és a szár között találtunk egy kis földet, de értetlenségünkön a francia kereskedő csak mosolygott. Ugyanakkor hazai körülményeink között a pórét forgalmazó élelmiszerláncok átvevői általában nem egy elnéző mosollyal intézik el az ügyet beszállítóik felé. A káposztaféléket kivéve a fejeskáposztát a franciák darabra értékesítik. Az áttelelő karfiolt, brokkolit és kelkáposztát 6 db/karton kiszerelésben kínálták. Érdemes lenne a hazai kereskedelemben is áttérni erre a kiszerelésre, mert az áru külleme, tetszetőssége lényegesen jobb, mint a hazai lédig, súlyra történő értékesítés esetén. Sárgarépából egy időben kínálják a ládás mosatlan, frissen csomózott, mosott zacskózott valamint fagyasztott termékeket. Szinte kizárólag nanti fajtakörből használnak fajtákat, melyek jóval rövidebbek, keskenyebbek egyszóval kisebbek, mint amit nálunk a hazai ízlés elfogad. Ugyanakkor ha a közeljövőben frisspiaci sárgarépát kívánunk exportálni vagy belföldön értékesíteni francia illetve angol tulajdonban lévő élelmiszer láncoknak, érdemes odafigyelnünk, hogy ők milyen sárgarépával próbálnak bennünket etetni M Á R C I U S Á P R I L I S 13

14 a l m a t e r m e s z t é s Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Megtört a jég Három dolog egyidejű jelenléte szükséges ahhoz, hogy a magyar almatermesztés színvonalas legyen foglalta össze a tanácskozáson elhangzottakat dr. Lux Róbert, a FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke. Az egyik a technikai fejlődés, ami azt jelenti, hogy válogatott, jobban csomagolt árut kell kínálnunk, a másik a technológiai innováció, ami visszahozza a kézműves világban működött gyakorlatot: vagyis, ha a piac 80+ almát keres, akkor a megtermelt összes termésből minél nagyobb hányadnak kell ezt a kritériumot teljesíteni. Hogy ez megvalósítható legyen, ahhoz szükség van kondíciónövelésre, amihez az okszerű táplálás és öntözés nélkülözhetetlen. Kell továbbá arányos és értelmes terhelés, hogy a kondíciótöbblet a termést szolgálja. A gyümölcsritkítást pedig a rendszer integráns részévé kell tenni, hiszen nem mindegy, hogy a növény a magképzésre vagy húsképzésre fordítja az energiát. Olyan integrált technológiát kell bevezetni, amivel darabos almát, tehát fogyasztóbarát minőséget a lehető legkisebb környezeti terheléssel, zöld szerekkel vagy biológiai módszerekkel lehet produkálni, amelyikkel az élelmiszerbiztonság nem csorbul. Erényt is lehetne kovácsolni abból, hogy a magyar alma dokumentálhatóan biztonságosan fogyasztható. A harmadik összetevő a fajtahasználat. Ma a magyar fajtahasználatot a követő vagy a legalacsonyabb árkategóriába eső fajták termesztése jellemzi. Ezt tudatosan el kell mozdítani erről a pontról, és a Magyarországon megtermelhető fajtákat kell a legmagasabb szinten termeszteni. És nincs idő késlekedni! Az almatermesztés piaci háttere A tanácskozás igen alaposan, mindenre kiterjedően taglalta az almatermesztés kérdéseit. A gazdasági háttérből kiindulva a kártevők és az ellenük való védekezés lehetőségeit, készítményeit bemutatva, a gyomirtáson át az integrált technológiáig sorra vette a teendőket. Az alábbiakban a piac oldaláról közelítjük a témát dr. Lux Róbert írását idézve. A magyar almatermesztés jobbításához mint láttuk több tényező együttes megléte szükséges. A gazdasági környezet ismerete ebben nem elhanyagolható. Az évi rendkívüli és hatalmas károkat okozó, Dél-Európára is kiterjedő kemény tél miatt hiány keletkezett a gyümölcsfélékből. A magyar termelők tudatában ez azt a látszatot keltette, a soha nem látott olasz, francia, spanyol gyümölcskereskedők megjelenésével és a szerény minőségű 1 Az alma növényvédelmével kapcsolatban átütő jelentőségű eseményre került sor, amikor több, növényvédő szereket gyártó és forgalmazó cég összefogásával tanácskozást hirdettek, és az elhangzott információkat egy technológiai füzetben foglalták össze azok, akik szívükön viselik a magyar almatermesztés sorsát és fejlődését. áruért kínált jó árakkal, hogy a nyugat-európai piacon valódi kereslet van a kínált minőségű magyar árura. Ez a kereslet azóta sem ismétlődött, és a szakma csak később szembesült a valóságos piaci korlátokkal, és ismerte meg a fizetőképes piac valódi igényességét. Sajnálatos módon a kilencvenes évek elején a kormányzati támogatás kimerült a telepítés-támogatás lehetőségével, és nem jutott elegendő figyelem, sem elegendő pénz a piacképes áruhányad növelésének és piacra juttatásának műszaki, technikai feltételeire. Nem sikerült a versenyképességet szolgáló szakmai igényességet érvényesíteni a döntéshozásban, sem az ültetvények tervezésénél, sem a konkrét megvalósításban. Ezért napjainkban csak részben rendelkezünk új fajtájú és új technológiájú, versenyképes ültetvényekkel. A környezetbarát, döntően biológiai módszereket és környezetkímélő beavatkozásokat használó integrált technológiák széles körű alkalmazása sajnálatos módon gátakba ütközik, és így komoly versenyhátrányt jelent minden gyümölcstermelő tagállammal (pl. Lengyelországgal) szemben ben indult meg, 2003-ban felgyorsult és elkezdődött a termelői szervezetek áruvá készítő infrastruktúrájának tervezése, kialakítása. Csalódással kellett azonban tapasztalni, hogy a csatlakozás nem jelentette a támogatáshoz jutás megkönnyítését, és az agrárkormányzat a korábbi gyakorlatot felülírva nem vállalt részt az intézményes továbbépítésben. A közel száz előzetesen elismert szervezetből a hatvan feletti sorszámúak szinte esélytelenekké váltak az infrastruktúra felépítéséhez, működtetéséhez szükséges források megszerzésében. A műszaki kapacitások korlátja miatt így aztán nem tudunk élni a leghatékonyabb eladás-bővítési lehetőséggel, a megtermelt összes termésből a lehető legtöbb osztályos csomagolt áru egyesített piacra juttatásával. Minőségi áruhoz öntözés szükséges A minőség kérdése nincs a helyén szemléletünkben, nincs rend a fejekben a kérdéskörrel kapcsolatban. A gyümölcstermelés tudásigényes, kézműves kultúra, mely a hagyományok mellett konkrétan kötődik a kedvező ökológiai termőhelyekhez. A termőhely-kiválasztás során sok esetben sajnálatos hibákat követtünk el. Az almatermelés eredményességét leghamarabb az előállított termés minőségi, friss piacon eladható áruhányadának növelésével tudjuk javítani. Ehhez a termesztéstechnológiai innovációt kell felgyorsítani. A technológiai elemeket a táblára, fajtára adaptálva, megtervezve, a végrehajtást szaktanácsadóval felügyeltetve újra kell gondolni. Az árugyümölcs termelésbe minden olyan termelő be tud kapcsolódni, aki ezt az ajánlott technológiát precízen végrehajtva, kifogástalan áruminőséget kínál. A termésbiztonság, az egyes évek termésmennyiségének kiegyenlítettsége, az eladható gyümölcsméret biztonságos elérése a magyar gyümölcs esetében öntözés nélkül lehetetlen. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy a gyümölcsültetvények kevesebb, mint 20%-a öntözhető, ennek az aránynak megfordítására van szükség. Az okszerű tápanyag utánpótlás, a klinikai szintű szaktanácsadás, a rendszeres növényanalízis, az ezt figyelembe vevő öntözési javaslat, lombkondicionálás ma csak az élenjáró magyar üzemek gyakorlata. E módszerek intézményes elterjesztése, szolgáltatásként történő eljuttatása lehet a többleteredmény záloga. Az alma esetében is szakítani kell az igénytelen, egymenetes betakarítás gyakorlatával. Jól fizető, igényes piaci szegmensek eléréséhez különleges áruminőségre van szükség, többszöri színelőszedéssel. A betakarítási időpont műszeres, cukorvizsgálaton alapuló meghatározása első lépés ezen az úton. A korábban említett posztharveszt bázisok, áruvá készítő központok felépítése, kialakítása során nem lehetünk igénytelenek, már elavult, olcsó megoldások alkalmazói, mert versenytársaink a korszerűt napjainkban cserélik még korszerűbbre és egy rossz döntés konzerválhatja kedvezőtlen pozíciónkat. Az ULO-tárolók használata új távlatokat nyitott a gyümölcs értékesítésben, mert nap alatt leérő fajtákat 23 hónapig tudunk kínálni. Terjedő új lehetőség a fogyasztóknak a szabályozott légterű csomagolásban kínált gyümölcs. A szaküzletekben, a piacokon s az áruházláncok pultjairól kínált áru minősége a mai magyar gyakorlatban sajnos az esetek jelentős részében sem a hazai szállítók, sem az importőrök árujában nem éri el a szabványban a másodosztályra vonatkozó előírásokat. Az élelmiszerbiztonság, a nyomonkövethetőség és a minőség szabályozva van. Ezek betartatásával, a piaci rendet garantáló gyakorlati működtetéssel van problémánk. A minőségellenőrzés gyakorlatilag csak a pulton levő árut vizsgálja. A megoldás első lépcsője a szakmailag megalapozott és a várható forgalomra épülő árurendelés január 1-je óta az EU teljes területén kötelező a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása. Ennek alapja a precíz jelölés, mely bizonyíthatja, hogy a GAP a helyes mezőgazdasági gyakorlat, a környezetbarát termesztéstechnológia, a lehető legkisebb környezetterhelés, a higiénés előírások betartása a termelő földjétől, csomagolóházában, a kereskedő raktárajtajában átvételkor, a kereskedő raktárában árukezelés közben és a pulton is M Á R C I U S Á P R I L I S

15 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c a l m a t e r m e s z t é s visszakövethető legyen. A bizonytalan eredetű hazai és a bizonytalan előéletű külföldi termékek egyaránt veszélyt jelentenek a magyar áruk jó hírének megőrzésében. Versenyre késztet az importnyomás A hazai származású gyümölcsfogyasztás az es mélypontról vélhetően a fizetőképes kereslet növekedésével folyamatosan kezdett növekedni, a fejlődés kitapintható. Meggyőződésünk, hogy a hazai almafogyasztás a remélttől elmaradó növekedésének nem a déligyümölcs konkurencia az oka, sokkal inkább a polcon sokszor megjelenő szabványon kívüli minőség, a folyamatos áprilismájusig terjedő kínálat hiánya. A csatlakozást ( ) követő piaci sokk, a vevők kivárása, a megszűnő belépési ár, mint orientáló tényező (kvázi árcentrum) megszűnése krízishelyzetet, piaci összeomlást, alacsony árakat és túlkínálatot eredményezett. A fajtájában már nem piacos, alacsony termőképességű ültetvények gyorsított megszüntetésével jelentősen csökkenthető a túlkínálat, konszolidálhatóak az árak. Ez minden piaci résztvevőnek érdeke. A piacon versenytársaknak tekinthető, nagy gyümölcstermelő országok rendkívüli figyelmet fordítanak az ültetvények és a fajtaszerkezet korszerűsítésére. Érezhetően fokozódott az importnyomás, ez egyfelől a szezon megnyújtásának lehetőségét kínálja, másfelől választékbővítésre ad lehetőséget, de legfontosabb hatása, hogy versenyre kényszeríti a hazai termelőt. Nagyon fontosnak látjuk, hogy ebből a versenyből az inkorrekt szereplőket és a nem megfelelő minőséget ki tudjuk zárni. A hatósági ellenőrzés szigorításával, a civil szervezetek önkéntes ellenőreinek képzésével és a részükre adott részleges jogosítványokkal lehet és kell segíteni a piaci rendteremtést. A friss étkezési piac fölértékelődik Stratégiaváltásra van szükség mind a termelésben, mind az eladások során. Nem tartható tovább a szinte kizárólagosan ipari feldolgozása szánt árukínálat, mert csak nagyon kevés gyümölcsfaj esetében vagyunk a legkedvezőbb ökológiai optimumban ami legújabban megszabja a Magyarországon dolgozó gyümölcsfeldolgozók által fizetett árakat. Az arányaiban bővülő, megváltozó termelési cél a nagyméretű, szinte egyedileg kezelt gyümölcsök kínálata jelentősen több kézi munkát igényel, melyet körültekintő módon kiválasztott piacokra, jelentős részben új piacokra kell eladnunk. A hazai friss érkezési piac egyre inkább felértékelődik. Prémium minőséget, szép csomagolásban kínálva, versenyképes áron ezek lehetnek a főmotívumok. A termelés belső struktúrájában a feldolgozási célú áruhányad rovására növelni kell a friss, lehetőleg egyedileg csomagolt áru arányát. Piacbővítés fogyasztásnöveléssel A piacbővítés lehetőségének mintáját kínálja számunkra a Kanadából indult 5 a Day program, melynek fő célja a lakosság egészségmegőrzése, növekvő zöldség-gyümölcsfogyasztással a betegségmegelőzés. Magyarországon nyolc éve működik a program, és szeretnénk hinni, hogy az egészségügyi, szociális oktatási és egyéb illetékes tárcák erősíteni fogják a törekvéseinket. A szakma számára a nemzetgazdasági előnyön kívül számolunk a fogyasztás növekedése által indukált piacbővüléssel is. Mit lenne jó kutatni? Hagyományihoz híven kutatási napot tartott Újfehértón a Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., hogy számot adjon a tavalyi évben végzett munkájáról, eredményeiről. Az intézmény kutatási tevékenységben nagyon pozitív elemek vannak: időszerű problémákat kezelnek, és alapkutatás-szerűen végzik kutatási munkájukat kommentálta dr. Lux Róbert az előadásokat. A magyar agrárkutatásban, főleg ami a kertészetet illeti, a technológiával foglalkozó kutatások szolid arányt képviselnek. Meggyőződésünk, hogy ez nincs jól így. Tőlünk keletre is és nyugatra is a különféle kutatóhelyeken, egyetemi bázisokon, kutatóintézetekben, bemutató kertekben és állomásokon gyakorlati fajtaértékelő és bemutatási célokat is szolgáló kísérletekről lehet hallani. Ezek olyan technológiai kísérletek, amelyek segítik a gazdákat az eligazodásban, abban, hogyan lehet nagy hatékonysággal, egyenlő magas termésátlag mellett nagy gyümölcsű, eltartható, piacképes gyümölcsöt termelni. Nagy hibája a hazai tudományos kutatások kiírását végző szervezeteknek is, hogy ez a cél nem szerepel megfelelő súllyal a programban. Ez az egyik súlyos oka annak, hogy a gazdák nem tudnak versenyképesen gyümölcsöt termelni. A többi tudományos eredmény szintén nem tud a kívánatos ütemben elterjedni, mivel a fogadókészség a szegénység miatt kisebb. A mai pályázatkiírási gyakorlat az átgondolt megfontolást nélkülözi, rövid távú és sokszor öncélú programokat preferál. A gyümölcstermelők, akik megélni akarnak, természetesen fontosnak tartják az alapkutatást. Akarják, hogy a jövő problémáira megoldást találjanak a tudósok, de jó lenne használható, a kertekben adaptálható ajánlást, szaktanácsot kapni. Olyan tanácsokra várnak, hogy mit, mikor, mennyivel öntözzenek, milyen tápanyagot adjanak. Mindez milyen időpontokban, milyen talajvizsgálatokon alapuljon. Kétségtelenül fontos dolog, hogy bizonyos tápanyagoknak a mélyebb talajrétegekbe, esetleg talajvízbe kerülését meg kell előzni, ki kell dolgozni ennek megakadályozására a megfelelő módszert és gyakorlatot. Nem szabad ugyanakkor kiindulópontnak tekinteni, sem kinyilatkoztatni uniós irányelvbe csomagolva az öntözés hátrányos voltát. Tehát nem azt kell magyarázni, hogy mit miért nem lehet csinálni, hanem meg kell találni a legjobb megoldást. Ehhez kell tanácsot adni. A technológiai fejlesztéseknél hasznos lenne, és sajnos évek óta nem szerepel a kutatásokban a kondíciónövelés melletti terhelésnövelés, ami magasabb hozamon alapuló magasabb termésátlag elérését teszi lehetővé. Jó lenne tudni, hogy ez a korábbinál lényegesen több termés milyen eladható gyümölcsméretekben fejlődjön ki, és mit kell tenni, hogy megfelelő ideig tárolható legyen. Természetesen a fent elmondottak nem az újfehértói kutatóállomás kritikája, hanem minden olyan magyarországi kutatóhelyre vonatkozik, ahol szétaprózottan meglehetősen sok pénzt használnak föl koordinálás nélkül gyümölcskutatás címen, sokszor parciális érdekek mentén. Lejegyezte: B. B. Agrárinnovációs díjat kapott a GYÜDIKI A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium évi Agrárinnovációs díját érdemelte ki a Rita, Carmen és Axel magyar nemesítésű cseresznyefajták termesztésbe vonása című innovációval az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. A díjat Szenci Győző igazgató vette át a Parlamentben megtartott ünnepségen. A Magyar Innovációs Nagydíjjal egyidejűleg több minisztérium, az Ipari, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal is adott át innovációs díjakat. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra a február 13-i határidőre 54 pályázat érkezett be. Az értékelés során vizsgálták az eredetiséget, újszerűséget, innovativitást, az innováció révén 2006-ban a pályázónál elért többleteredményt, a társadalmi hasznosságot. Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke elmondta, nagy reményt fűznek az innovációs stratégiához, amely kijelöli a magyarországi kutatás-fejlesztés, az innováció pilléreit. (magyarország.hu) M Á R C I U S Á P R I L I S 15

16 P I A C Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c Az EU alma és körte importja Az Unió importja az elmúlt 10 évben nagyobb volt az exportnál, ez a helyzet 2005-ben megfordult és részben a licenc rendszer miatt nem rendeződött vissza ban a Bizottság ezer tonna importra adott ki engedélyt. A korábbi években ez a mennyiség a 940 ezer tonnát is elérte. Ez év második felében, amikor új import rögzítési rendszer kerül bevezetésre, akkor ez az átmeneti intézkedés megszűnik. Az év első kétharmadában érkezik az import 95%-a Az Unió főbb partnerországai a déli féltekéről: Chile, Új-Zéland, Dél-Afrika, Brazília, az északi féltekéről pedig: Kína, USA és Kanada. Természetesen a legnagyobb mennyiség az év első kétharmadában érkezik az egyénként is nagy import-forgalmat bonyolító uniós országokba. A 9 12 hónapokban az egész évi összes almaimport 5%-a kerül be az Unióba. Körte esetében Argentína, Dél-Afrika, Chile, USA a szállítói sorrend. Az összes import ezer tonna körül alakul, ennek 90 93%-a a déli féltekéről érkezik. Az összes mennyiség 90% az év első felében kerül az uniós piacokra. Legjelentősebb fogadó országok: Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság. A Brüsszelben kiadott alma importlicencek a 179/2006 EK rendelet szerint, tonna Országok hónap hónap Összesen Chile Új-Zéland Dél-Afrika Argentína Brazília Kína USA Ausztrália Uruguay Kanada Egyéb ország az északi féltekéről Egyéb ország a déli féltekéről Összesen Dél-Afrika fő piaca Anglia és Hollandia A Dél-Afrikai Köztársaság által megtermelt gyümölcs legnagyobb hányadban szőlő (30%), majd alma (28%) illetve körte (16%). Összesen 1992 gazdaságot tartanak számon. Az alma felülete 20 ezer ha, melynek legnagyobb hányada a Granny Smith (25%), majd a Golden Delicious (22%), Royal Gala (12%) és a Pink Lady (7%). Az ültetvények több mint 30%-a 25 év feletti. Az előző évi termés 636 ezer tonna volt, a 2007-es 689 ezer tonna körül várható. Az export mennyisége 23 millió karton (287 ezer tonna), mely legnagyobb részt Angliába és Hollandiába érkezik. A megtermelt árumenynyiség 40%-a exportra, 30%-a a hazai piacra és a fennmaradó 30% a feldolgozóiparba kerül február elsejétől az almaimport engedélyköteles az uniós országokban. Az importengedélyezési rendszer jól működik, a biztosíték értéke 15 euró/ tonna. Az Unió országai közül Anglia, Hollandia és Németország a legnagyobb importőr. A körte felülete ha, a Forelle, Packhams Triumph és a Vilmos a fő jellemző fajták. Az ültetvények negyede 25 év feletti, de ennél több az új ültetvény. A termésmennyiség 41%-a kerül exportra, 18%-a hazai piacon talál vevőre, 39% pedig a feldolgozóiparba kerül. Legfőbb partnerek Észak-Európa, Anglia és Oroszország. Brazília nagyobb almatermést vár Az alma termőterülete 2005-ben 35 ezer ha volt. Ezeken legnagyobb részt Gala (60%) és Fuji (35%) terem. Az idei előrejelzés szerint jó évet vár Brazília, méretes gyümölcsöket és várhatóan 25%-kal nagyobb termést. A tavalyi összes termés 656 (2005: 816) ezer tonna volt, melyből 396 ezer tonna (2005: 469 ezer to) volt a Gala, 220 ezer tonna (2004: 306 ezer to) a Fuji, tehát mintegy 20%-kal kevesebb alma termett. Az idei szezonban a évihez képest 1%-kal várnak nagyobb mennyiséget, mintegy 821 ezer tonnát es adatok alapján 140 ezer tonna került európai exportra, ennek is közel fele Hollandiába, ez a Brazil export 91%-át jelenti ös adatok szerint ez 91 ezer tonna (92%), 2006-ban már csak 53 ezer tonna (93%). Az idei szezonban 95 ezer tonnás mennyiséggel számolnak. Az összes import ezer tonna körül mozog, amely legnagyobb részt a szomszédos országokból érkezik (95%). A Gala ára 2005-ben 1,51, 2006-ban 1,9 R$ volt, a Fujié pedig 1,89, 2,11 R$/kg csomagolóházra visszaszámolva. A Pénzügyminisztérium szerint az infláció 2006-ban 3,14% volt, ben várhatóan 3,1% lesz. Az árfolyam (R$) az euróhoz képest 2,6 2,9 között váltakozik (1 R$ = Ft között ingadozott az elmúlt évben). Brazília népessége jelenleg 187 millió fő, s az elkövetkezendő 15 évben 19%-os növekedéssel számolnak, ami 219 millió lakost fog jelenteni. Új-Zélandon bőséges termést jósolnak a Jazz-ből A 2007-ben várható termés jó minőségűnek, átlagos mennyiségűnek ígérkezik, kivéve a Cox fajtát. A Royal Gala és a Braeburn mennyisége magasabb lesz, a legnagyobb mennyiségi növekedést a Jazz fajtánál várják. A 2006-os termés 269 ezer tonna körül alakult, a es mennyiség 298 ezer tonna körül várható. A 2006-os export mennyisége 112-ezer tonna volt, ez idén 125 ezer tonna várható. Új-Zéland legjelentősebb piaca az Európai Unió. A német agrármarketing centrum tevékenysége Németország nem rendelkezik központi agrár-külgazdasági stratégiával. A mezőgazdasági termékek exportjának, közösségi marketingjének elősegítése a Német Agrárgazdaság Központi Marketing Társasága (CMA) feladata. A CMA ezt a tevékenységét 175 dolgozóval végzi. A CMA-val együttműködnek a német agrárgazdaság különböző szereplői: mezőgazdaság, élelmiszeripar, kereskedelem. A CMA az értékesítési alapról szóló törvény alapján tevékenykedik. Ez a jogszabály a német mező-és élelmiszergazdaság versenyképességének javítására jött létre 1969-ben. A törvény hatálya alá tartozik a CMA mellett a Központi Piacés Árfigyelő Szolgálat (ZMP) is. A CMA 1970-ben kezdte tevékenységét, és ott folytatja azt, ahol az egyes mezőgazdasági vagy feldolgozó üzemek önerőből nem tudnának értékesítési ösztönzést folytatni. CMA költségvetését az értékesítési alapból kapja. Az alap pénzügyi bevételeit az Élelmezési Szövetségi Hivatal (BLE) biztosítja a feldolgozóipar hozzájárulásaiból. A hozzájárulás összege az áruk értékének 0,4%-a. A feldolgozóipar a hozzájárulás arányos összegét átháríthatja beszállítóira, a termelőkre. A német agrárgazdaság hozzájárulásán kívül további bevételt jelentenek a különböző szolgáltatásokból származó jövedelmek. A pénzeszközöket alapvetően annak arányában osztják el, ahogyan a különböző ágazatok az alaphoz hozzájárultak. Erős piaci zavarok esetén átcsoportosíthatnak pénzeket, de utóbb ezeket mindig vissza kell fizetni. Dull Péter Az USA kis részesedéssel bír az európai piacon A legutóbbi szezon friss almatermése 4,5%-kal haladta meg az elmúlt öt év átlagát, viszont az export értékesítés, csak 0,5%-kal volt kevesebb az előző szezonhoz képest. A minőség többnyire kiváló volt, de fajtánként változó. Washington állam termésmennyisége 5%-kal kevesebb volt a 2005-ös terméshez képest. A termés 30%-a kerül exportra, és ennek 5%-a Európába, annak is 77%-a az Egyesült Királyságba. Az USA összes termésének 4%-a került 2006-ban Európába. A évi összes termés ezer tonna, melynek 65%-a frisspiaci áru. Előzetes becslések szerint a várható termés 2007-re ezer tonna. A jelenlegi szezon körteexportja kevesebb lesz a tavalyinál. Ennek oka leginkább a kisebb termésmennyiség következtében kialakult magasabb árban keresendő. A zöld Anjou a leggyakrabban exportált fajta, de potenciális piaccal rendelkeznek még a piros Anjou, a Bosc és a Forelle fajták is. A legjelentősebb partnerországok Németország, EU, Írország és Svédország, de összességében még mindig igen csekély az amerikai körte hányada az EU piacán (kevesebb mint 1%). A tavalyi évben tonna volt az összes export. Ennek 97%-át az Anjou fajta adja. Az USA összes körtetermelése 660 ezer tonnára tehető, ebből 400 ezer tonna a frisspiacra, 260 ezer tonna a feldolgozóiparba kerül. A legnagyobb mennyiségben a Vilmos fajtát termesztik (55%), a Green Anjou 33%, a Bosc pedig 8%-ot tesz ki. Összeállította: Ferencz Anita, FruitVeB M Á R C I U S Á P R I L I S

17 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c P I A C Áttekintés a málna világpiaci helyzetéről A málna iránti kereslet világszerte növekszik és ennek megfelelően a termelése is ben a FAO adatai szerint világszerte 500 ezer tonna málnát termeltek, ami 50%-os mennyiségi emelkedést jelent. Legnagyobb málnatermelő Szerbia, Lengyelország, az USA és Chile. FAO adatbankjában szereplő adatok némelyik ország esetében csak az áruter- A melésre vonatkoznak, más esetben magukban foglalják az önellátás céljából termelt mennyiséget is. Ez utóbbi eset áll fenn a FÁK országaiban, ahol a 207 ezer tonnás (2005) termés nagy része valószínűleg a kiskertekből származik, és igen nehéz az árutermelés arányát megbecsülni. A lengyel adatok is tartalmazzák a kiskertek produktumát, de itt a termés túlnyomó része a piacra kerül. Németországra vonatkozólag a FAO adatai kétesek: a 2005-re jelzett 20 ezer tonnás málnatermés értelemszerűen a kiskertek termését is tartalmazza. Tudni kell azonban, hogy a málna teljes területét Németországban utoljára ben mérték fel, és kizárólag az árutermelésre vonatkozólag pedig adatokat első ízben csak a évi országos kertgazdálkodási felmérés szolgáltatott. A FAO tehát egyrészt jóval nagyobb termést mutat ki, mint az értékesítésre termelt málna feltételezhető mennyisége, másrészt pedig nem szerepel az adataiban Chile, holott Chile évi 50 ezer tonnás termelésével az egyik legjelentősebb piaci szereplő. Chilével és reálisabb Németországra vonatkozó számokkal együtt de a FÁK áttekinthetetlen adatai nélkül körülbelül 330 ezer tonnára tehető a piacra termelt málna világszerte. A friss málna luxustermék A világkereskedelemben a fagyasztott málna jóval nagyobb jelentőségű, mint a friss. Ez nem csupán romlékonyságának tudható be, közrejátszik benne a málna igen rövid szezonja is. A friss málna luxustermék, mert drága. Németországban a háztartásoknak alig 10%-a vásárol egyáltalán friss málnát, ezek is átlagosan évente kétszer. A fagyasztott málnával vagy málnasűrítménnyel is csak gyümölcsjoghurtban, édességekben, fagylaltban vagy süteményekben találkozik a fogyasztó. A friss málna kereskedelme viharos fejlődésnek indult A friss málna exportja a FAO szerint 2004-ben 57 ezer tonnát tett ki. Ebben kétszer számolt adatok is vannak, mert például Hollandia az importált árut részben újból exportálja. A reexport becsült mennyiségét levonva 52 ezer tonna marad. A legfontosabb exportáló országok: Lengyelország 32 ezer, Spanyolország 6.100, Chile 4.500, Szerbia és Kanada 3 ezer tonnával. Az USA valószínűleg ezeknél kevesebbet exportál, de export statisztikája nem is mutatja ki külön a málnát. A friss málna kereskedelme az utóbbi években viharos fejlődésnek indult világszerte. A kilencvenes évek közepétől 2001-ig az export 37 ezer tonna és 42 ezer tonna között ingadozott, 2002-től azonban felgyorsult és 2004-re elérte az előzőekben említett Hazai termesztésre javasolható málnafajták nyári málnák Fancsalszki egyyszertermő Fertődi zamatos Malling Exploit Malling Promise Nagymarosi Willamette Autumn Bliss Fertődi kétszertermő Zefa Herbsternte őszi málnák Próbatermesztésre ajánlott fajták Fertődi aranyfürtű Fertődi kármin Gradina Meeker Resa Tulameen Autumn Cascade Golden Bliss nyári őszi 57 ezer tonnát. Az import 2001-ig 31 ezer tonna és 42 ezer tonna között változott, ezután szokatlanul megugrott és 2004-re elérte a 74 ezer tonnát. A fagyasztott málna világkereskedelmét nehéz meghatározni, mivel erről a FAO nem regisztrálja az adatokat. Akár a friss málnánál, a gyorsfagyasztott málna célországa is valószínűleg az EU és az USA/Kanada, így ezek importstatisztikájából elvben következtetni lehet legalább a nagyságrendre. Az EU-25 importja kereken 130 ezer tonnára tehető (2005-ös nem végleges adat), ebből 73 ezer tonna EU-n kívüli országból származik. Az EU belkereskedelmében szereplő importból valószínűleg csak az új tagországokból érkező import valódi, a többi kettős számbavételből keletkezett adat. Az EU valódi importja tehát mintegy 100 ezer tonnát tesz ki. AZ USA ben 24 ezer tonna fagyasztott málnát importált. Összegezve tehát: a gyorsfagyasztott málna világkereskedelme elérheti a ezer tonnás nagyságrendet. A málna-szektor legdinamikusabban Chilében fejlődött. A szakértők szerint a málnaterület jelenleg 12 ezer hektárra tehető, míg az ezredfordulón csupán 5 ezer hektár volt. A termés a kilencvenes évek második felében körülbelül 30 ezer tonnát tett ki, 2005-ben pedig már átlépte az 50 ezer tonnát. Ez kiolvasható a kivitel számaiból is, ami 2005-ben a gyorsfagyasztott málnából elérte a tonnát, friss málnából pedig az tonnát. A frissen fogyasztott vagy málnalének feldolgozott mennyiséget a termés 20%-ára becsülik. A gyorsfagyasztott áru kivitele három év alatt megkétszereződött. (ZMP Marktbilanz Obst 2006) Referálta: Madarászné Farsang Ilona A spárga-automatától a cukorkás-zacskóig Segédeszközök és a zöldség előkészítése a közvetlen árusításban volt az egyik témája a Karlsruhe-ban megrendezett 11. Európai Spárga- és Szamócabörzének (Gemüse). A Siegfried Roesler automata-szerviz cége (Sande) bemutatta itt a 36 áru-rekeszes FWA-32+4 jelű friss-áru automatáját. A rekeszekben a spárgát már felvásárláskor jégtörmelékbe ágyazott tálcákon helyezik el, így tehát órákon át jól behűtve áll, ezalatt pedig a jég lassan elolvad. A keletkező víz a rekeszek lejtősen kiképzett alján, hátrafelé kifolyik. A Roesler cég természesen hűtőrendszerrel ellátott automatákat is kínál, de ezek jóval drágábbak és hálózati csatlakozást is igényelnek. A Krause Landbau cég (Cleebronn) modulárisan felépített spárga-polcrendszert kínál. A gördíthető, cm méretű nemesacél asztalhoz nemesacél jégtartó tál tartozik, valamint polcok az árukészlet és a kiürült eszközök számára. A Jur Werbewerkstätten (Moisburg) által kínált, 2,5 m magas, teleszkópos reklámhordozó rúdállvány, az Eco, gyorsan felés leszerelhető, állványlábbal vagy anélkül szállítják. A hozzáillő zászló -reklámot egyéni kívánságnak megfelelően készítik el, műanyagból vagy zászlóanyagból. Az úgynevezett couponing (az egyénre szabott marketing új és vonzó eszköze a szerk.) igen kedvelt a fogyasztók körében. Ehhez használható kis cukorkás zacskókat mutatott be a German s Best (Denzlingen). Ezek egyik oldalára a Spargelhof (spárga udvar) ajánlatát nyomtatták, a másik oldalon egy 1 kg-os spárga-tálcára beváltható kupon található. Az ilyen reklám jelenleg trendi, és ennek hasznát venni a közvetlen árusítás művészete. Manapság trendi a különleges és az individuális. Az Aseo (Bensheim) kínálatában kosárkába ültetett vízijácint is szerepel. De kínálják a spárgát ajándékként kiszerelve, holland-szószt tartalmazó dobozkával és egy üveg borral együtt. A Ziegra-Eismaschinen (Isernhagen) különleges kartondobozokat mutatott be a jégbe ágyazott spárga szállítására. A dobozok mérete cm vagy cm. Aljára különleges szívóképességű fátyolalátétet (vlies) helyeznek, erre kerül a spárga, amit aztán jégtörmelékkel fednek be. A doboznak sem az alján, sem az oldalain nincsenek nyílások, tehát a víz nem folyik ki. M-né F.I M Á R C I U S Á P R I L I S 17

18 ZÖ LDS ÉGTE R M E SZ TÉ S Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c A zöldségtermelés szerkezeti kérdései Pfalzban zöldség-gyümölcs termelői szervezetek A szövetségének elnöke, Karl Schmitz kertelés nélkül beszélt a zöldségtermelőkhöz: Az alagútnak még nincs vége. Sokkal nagyobb szerkezetátalakítást kell végrehajtaniuk, csakis ez javíthat az értékesítés helyzetén. Mekkora legyen a TÉSz? A német termelői szervezetek méretéről szólva kijelentette, hogy a nagyság mindig viszonylagos, és kizárólag az a kérdés, hogy mekkora legyen a szövetkezet a felvásárlóihoz viszonyítva. A fogyasztók a zöldségféléknek 51%-át diszkontáruházakban vásárolják meg. Elég nagyok és elég erősek a termelői szervezetek ahhoz, hogy ekkora keresletnek jól megfeleljenek? Ha nem, majd meg fog felelni más, erről van szó. zárta gondolatmenetét az elnök. Össze kell-e fogni a TÉSz-eknek? Előadásának apropója tulajdonképpen a Pfalz i termelők nagy gondja: egyesüljenek-e a több régióban működő Landgard TÉSz-szel, ami esetleg segít értékesítési nehézségeiken, vagy ne? Ezzel kapcsolatban Schmitz feltette a kérdést: vannak konkrét félelmeik a pfalziaknak a szerkezet-átalakítással illetve -javítással kapcsolatban? Tartanak-e a Landgard TÉSz óriás-társasággal tervezett egyesüléstől? Tartanak-e attól, A németországi Pfalz tartományban a zöldségpiac nehézségei már 25 év óta megoldatlanok. A zöldség- és gyümölcstermelők számára csakis a piacbővítés hozhat fejlődést és biztonságot, ezért nem kell félniük a régión túl is érvényesülő piaci koncepcióktól. Ez a kijelentés abban az előadásban hangzott el, amelyet Új követelmények és kényszerűségek a német zöldségértékesítésben címmel Mutterstadt-ban tartottak, a Pfalzi Zöldségtermelői Napokon (Gemüse). hogy a csorbulni fog függetlenségük, döntési joguk? Olyan jogosnak tűnő aggodalmak is léteznek, hogy elvész majd a regionalitás, a régió sajátossága, megkülönböztethetősége, vagy esetleg jobban ki lesznek szolgáltatva a kiskereskedelemi áruházláncoknak. Schmitz szerint a Landgardról eddig szerzett tapasztalatok nem ezt mutatják. A régiókon túl terjeszkedő fúzió, akár a Landgard köpenye alatt is, nem szünteti meg a regionális termelés előnyeit, és csorbítatlanul megmarad a termékek regionális arculata, vagyis sajátossága és értéke. A termelők zsarolhatósága a kiskereskedelmi hálózatok által nem reális veszély, ennek feltételei nincsenek meg. Tagozatok szervezése a Zöldségtermelői Főbizottságban A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskeméten adott otthont március elején a Zöldségtermelői Főbizottság soron következő ülésének. Egyik legfontosabb napirendi pontként kialakították a főbizottság tagozati rendszerét. Létre hozták a hajtatási zöldségfélék, szabadföldi zöldségfélék és ipari zöldségfélék tagozati körét. Hajtatási zöldségfélék tagozat A évi munkaprogram tervezetére kiépített tagozati rendszerben a hajtatási zöldségféléknél a következő tagozatok működnek: paprika + szabadföldi paprika, paradicsom + szabadföldi paradicsom, hajtatott káposztafélék, hajtatott uborka, salátafélék és egyéb hajtatási zöldségfélék. A hajtatási tagozat alakuló ülése Szentesen lesz, április 24-én. A tagozat munkáját egy kb. 20 főből álló csapat segíti, amelynek soraiban termelők, termeltetők, szaktanácsadók, vetőmag forgalmazók, integrátorok és egyetemi oktatók dolgoznak. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. kertészetre vonatkozó programjában egyik alapvető célkitűzésként szerepel a hajtató felületek, illetve a termesztés biztonságát segítő termesztő berendezésék fejlesztésének kérdése. Ehhez a fejlesztéshez a termelők felkészítése a legfontosabb összekapcsolva ezt a lehetőséget az EMVA által elérhető támogatásokkal. Szabadföldi zöldségfélék tagozat A szabadföldi zöldségeknél a következő fajokra alakult tagozat: dinnyefélék, káposztafélék, gyökérzöldségfélék, hagymafélék, spárga, gomba és egyéb szabadföldi zöldségfajok. A szabadföldi zöldségfélék tagozati körén belül egyaránt megtalálhatók kiemelt tagozatok, pl. a dinnyefélék, a gomba, melyek évek óta következetesen, szisztematikusan dolgoznak, szervezett kereskedelmi és marketing evékenységet folytatnak. A klaszszikus hazai őstermelés jegyeit viselik, illetve annak minden előnyét és hátrányát magukon hordozzák a káposztafélék és a gyökérzöldségfélék tagozat. A szabadföldi zöldségféléken belül a fajta és technológiai innovációnak kiemelt jelentősége van. Ezért az idei évben több növényféléből szakmai napot és tagozati üléseket tervez a főbizottság, mégpedig minél több termőtájban. Ipari zöldségfélék tagozat A nagymagvú ipari zöldségek tagozat kiemelt termékei a csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab, az ipari paradicsom, konzervuborka, torma, fűszerpaprika és egyéb ipari zöldségek. Az ipari zöldségfélék vetésterülete a hazai szántóföldi zöldségtermesztésnek több mint a felét adja, ezért volumenben és értékben egyaránt meghatározóak. A nagymagvú ipari zöldségek esetében szinte napi munka folyik a FruitVeB vezetősége és a tagozat között, a tagozat szereplőinek bevonásával. Ugyanakkor az ipari paradicsom esetében az elmúlt négy év átlagában közel 50%-kal csökkent a vetésterület. Komoly elemző munka szükséges a csökkenés okainak feltárásához, ennek nyomán a tagoknak nyújtandó segítség kialakításához. A tagok tervbe vették, hogy a Zöldségtermelői Főbizottság alakuló tagozati ülésein SWOT analízissel, az erős és gyenge pontok föltérképezésével föltárják a zöldségfélék termékpályáinak szerkezetét, pozícionálják az egyes zöldségfajokat, és ennek alapján határozzák meg a fejlesztés módját. A Landgarddal való egyesülés esetén minden termelői szervezet egy holding egyenrangú tagjává válik, ugyanakkor regionális központok is szerveződnek közöttük, ezek is mind egyenragúak. Ugyanakkor nem ajánlatos, hogy a termelői szervezetek tőlük független kereskedelmi vállalkozással egyesüljenek, ekkor ugyanis beleszólási jogukat igen hamar elveszítik. Nem elég magas a termelés szervezettsége A Közös Piaci Szabályozás évi reformja alkalmas volt arra, hogy a szükséges piaci szerkezetváltásnak megadja a kezdő lökést. Akkoriban Németországban 78 termelői szervezet működött, ezekből ma már csak 50 létezik, s ezek közül is mindössze 34 az EG 2200/1996 sz. rendelet szerint elismert szervezet. Két termelői csoportosulást 2006-ban ideiglenesen ismertek el, egy harmadik elismerése pedig folyamatban van. Európában a német termelői szervezetek forgalma az értéket tekintve a hetedik helyen áll. A termelés szervezettsége viszont mindöszsze 31%-os, ez pedig Európában a 10. helyet jelenti, a termelői szervezetek számát alapul véve pedig Németország a hetedik helyet foglalja el. A német termelői szervezetek átlagos évi forgalma 17,6 millió euró, de két legnagyobb versenytársnál, Hollandiában és Belgiumban 124 illetve 140 millió eurót tesz ki. Nyitás külföld felé A zöldség- és gyümölcstermelést érintő Közös Piaci Szabályozás legújabb reformja kifejezetten ösztönzi a nagy kereskedelmi vállalkozásokat, hogy lépjenek be egy termelői szervezetbe, vagy alapítsanak ilyet. Összegezve azonban megállapítható, hogy Németország aránylag kevés uniós támogatást vett igénybe, míg Hollandia és Belgium különböző operatív programjai révén sokkal jobban kihasználta ezt a lehetőséget. Rég óta esedékes a pfalzi zöldség- és gyümölcstermelők határokon túli piacainak kiépítése is, mint például Belgium és a Baywa együttműködése az alma étékesítésében. Tiltott szer használata kizárás A zöldség értékesítését a jövőben egyre jobban befolyásolja a növényvédelem mikéntje. Az elnök szükségesnek tartja, hogy azt, aki bizonyíthatóan tiltott szert alkalmazott a növényvédelemben, azonnal zárják ki a termelői szervezetből és büntessék meg. Azt viszont nem tartja jogosnak, hogy néhány kereskedelmi lánc a hatóságinál szigorúbb határértékeket szab meg. Referálta: Madarászné Farsang Ilona M Á R C I U S Á P R I L I S

19 Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c K E R E S K E D E L E M Egyre több 100%-os gyümölcslé és nektár fogy Magyarországon a fogyasztásban vezet a narancs- és őszibaracklé, de mind népszerűbb a multivitamin is. Növekszik a nagyobb gyümölcstartalmú gyümölcslevek forgalma. Egyre több 100%-os juice-t és nektárt értékesít a kiskereskedelem. Összességében a gyümölcslé bolti eladása értékben meghaladta a 42 milliárd forintot 2006 február 2007 januárban. Ez 7%-kal haladja meg az előző hasonló időszakét állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat. A mennyiségi értékesítés 260 millió liter felé közeledik, és a szóban forgó időszakban csekély mértékben emelkedett. Az egészséges étkezési szokások terjedését jelzi, hogy a gyümölcslé az előkelő ötödik helyen áll a Nielsen által vizsgált élelmiszerek forgalom szerint összeállított toplistáján. Figyelemre méltó, hogy a 100%-os juice részaránya mennyiségben is, értékben is 1 1%- ponttal emelkedett a szóban forgó időszakban, és eléri a 17, illetve 25%-ot. Ennek következtében a 100%-os juice éves kiskereskedelmi forgalma túllépte a 10 milliárd forintot. A 100%-os juice-hoz nagyjából hasonló mértékben nőtt a nektár részaránya (mennyiségben 8%-ra). Mindkettő az italok rovására javított pozícióján, amelyekre mennyiségben még mindig 75, értékben pedig 65%- jut a bolti értékesítésből. Az ízek között vezet a narancs és az őszibarack, de mindkettő részaránya csökken. Pozitív tendencia jellemzi viszont a vegyes és különösen a multivitamin szegmens forgalmát. A fogyasztói átlagárak jelentős mértékben változtak az elmúlt időszakban. Egy liter A gyümölcslé mennyiségben mért kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése 2006 február 2007 januárban, % 100%-os Bolttípus Nektár Ital juice nm felett nm nm nm nm és kisebb Forrás: Nielsen piackutató vállalat 100% os juice átlagára 2004 december 2005 januárban 408, rá egy évre 438, míg a legutóbbi hasonló periódusban 458 forint volt. A nektár literenként átlagosan 10%-kal került többe 2006 december 2007 januárban, mint egy évvel korábban. Stagnált viszont az italok átlagára. A bolttípusok fontossági ranglistáját ugyan továbbra is a hipermarket vezeti, de a Szegmens Gyümölcslevek fogyasztói átlagára az elmúlt időszakban, Ft/liter 2004 december 2005 január 2005 december 2006 január 2006 június július 2006 december 2007 január juice nektár ital Forrás: Nielsen piackutató vállalat négyzetméteres boltok jelentősen felzárkóztak a vizsgált periódusban. Ez a szupermarketet és diszkontot magában foglaló bolttípus nektárból 50, italból pedig 29%-ra növelte piaci részesedését. A kereskedelmi márkák részaránya 20%-nál tart, és 2%-pontos emelkedést regisztráltak egyik évről a másikra. Az alkoholmentes szomjoltó italok közül a szénsavas üdítőital kiskereskedelmi forgalmával a Nielsen tavalyi top-listáján 4. helyen áll. A piac mérete meghaladja az 50 milliárd forintot. Ugyanakkor a top 10-es listán ez az egyetlen kategória, amelynek forgalma értékben nem nőtt, az előző évhez képest. Az ásványvíz szintén szerepel a top-listán, 40 milliárd forint felé közeledő piacméretével a 7. helyen. Dinamikusan növekszik a forgalma, hiszen tavaly 13%-kal haladta meg az előző évit. Bajai Ernő Felmérés az élet(kor)érzésről 60-as éveikben járó kortársakra a magyar felnőttek majdnem fele (49%-a) te- A kint úgy, mint korábban a középkorúakra. A 30-asokat régebbi huszonévesnek nézi 52%. Mindkét mutató közel áll az európai átlaghoz. A jelenlegi 40-eseket a magyarok 53%-a látja olyannak, mint a közelmúlt 30-asait. Itt az európai átlagtól 6%-kal elmaradunk. Életérzés és látszat Amíg az életérzés fiatalodik, a látszat kevésbé fontos. Legalábbis abból a szempontból, hogy az idő előrehaladtával csak a magyarok 15%-a mérlegeli majd, hogy esetleg plasztikai műtétet végeztessen magán, a szebb megjelenés érdekében. A görögök, baltiak és írek kétszer ekkora arányban veszik fontolóra a beavatkozást, míg az európai átlag 22%. Az ifjúság, mint életszakasz kitolódására vonatkozott a következő kérdés: Egyetért-e ön azzal, hogy a fiatalok húszas éveik végéig a szüleiknél lakjanak? Igen-nel a magyarok 42%-a válaszolt. Kevesebben, mint a 47%-os európai átlag. A lendületesebb életszemléletet tükrözi, hogy öt magyar felnőttből négyen vélik, hogy Fiatalodik a társadalom életfelfogása. A magyar felnőttek többsége gondolja ugyanis azt, hogy a mostani 30-asok mentalitása és viselkedése a régebbi huszonévesekre jellemző, a mai 40-esek pedig olyanok, mint a tegnapi 30-asok. Az új életstílus megváltoztatja a fogyasztási szokásokat is. Többek között ezt állapítja meg az ACNielsen piackutató vállalat 41 országban, köztük Magyarországon is végzett felmérése. a reklámok túlságosan hangsúlyozzák a fiatalságot és jelképeit, hogy azzal adjanak el terméket vagy szolgáltatást. Inkább nők forgatják vissza az idő kerekét A világ legnagyobb online felmérése során négy földrész 41 országában internetfelhasználó véleményét kérdezték meg az ACNielsen munkatársai. Megállapították, hogy korunkban tovább élünk az előző generációknál, és az ifjúsághoz képest megnövekszik az időskori évek száma. Ezen kívül tovább tart a képzés és gyakran a huszonévesek is a szülői házban maradnak. Elmozdultak az életpálya keretei. Amikor fiatal felnőttekről, idősekről vagy középkorúakról beszélünk, akkor a hozzájuk tartozó életstílus és viselkedés mást jelent, mint a közelmúlt évtizedeiben. A nők inkább hajlamosak visszaforgatni az idő kerekét. Világszerte a nők 64%-a gondolja úgy, hogy a mai 40-esek olyanok, mint a tegnapi 30-asok, a férfiak aránya ebben a kérdésben 58%. A többi életkor összehasonlításánál ugyanilyen eltérések tapasztalhatók. Huszonévesek a szülői házban Világszerte a vélemények legnagyobb mértékben a huszonévesek szülőkkel való együttéléséről különböznek. Az otthon maradást az összes megkérdezett 53%-a tartja rendben lévőnek. Ázsiában azonban 61%, mert ott a több generációs család a mindennapi kultúra része. Kiemelkedik Szingapúr és Indonézia, 80% feletti mutatókkal. Teljesen ellentétes, negatív hozzáállással néhány európai ország lakói emelkednek ki: a norvégek, oroszok, franciák és svájciak 80% körüli része helyteleníti, ha a huszonévesek még szüleiknél laknak. B.E M Á R C I U S Á P R I L I S 19

20 E N E R G I A Az energia-megtakarítás műszaki lehetőségei az üvegházi termesztésben Az üvegházak egy részében még rossz hatásfokú, elöregedett fűtőkazánt használnak. Az ilyen berendezések hőveszteségei elsősorban az állandóan magas üzemi hőfok, a nem megfelelő szigetelés és túlhevült füstgáz miatt keletkeznek. A hőelosztásban a szivattyúk, armatúrák, valamint az elöregedett, vagy rosszul összeszerelt fűtőrendszerek okoznak gyakori problémát. Az üvegházon belüli hőmérsékletmérésnél, továbbá a fűtőrendszer leállításában is sok hibát követnek el. A következők a meglévő nehézségek felismeréséhez és megoldásához nyújtanak javaslatokat. Probléma: elöregedett vagy elromlott a fűtőkazán Meg kell vizsgálni egy korszerű, alacsony hőfokú, fokozatmentesen szabályozható, üzemi hőmérsékleten működő kazán beépítésének lehetőségét. Ha az energiahordozó gáz, akkor célszerű fűtőértékre alapozott kazánt alkalmazni, de bizonyos körülmények között ez a fűtőolaj alkalmazásánál is megfelelő lehet. A Technaflon nevű svájci cég például igen érdekes lehetőséget kínál a fűtőérték-technika alkalmazásához alacsony kéntartalmú fűtőolaj felhasználása nélkül is. De ezen a téren ajánlott az óvatosság, mert igen sok a komolytalan ajánlat. Egy kazánnál elérhető energiatakarékosság mértékéről az ún. normális kihasználási fok nyújt felvilágosítást. A korszerű, alacsony hőfokú kazánoknál ez 93 95%, a fűtőértékes kazánoknál akár 109%-os is lehet. Az 1970 vagy az 1980 évi kazánokhoz képest ez 15 20%-os kihasználás-növekedést jelent. A gyártók szerint a kazánok kihasználási fokának növekedése takarékos üzemanyag-felhasználással jár együtt: kedvező esetben a gáz vagy a fűtőanyag fajlagos felhasználása 15 20%-kal is csökkenhet. Ezt az eredményt többek között azáltal érik el, hogy a kazán hőmérsékletét nem szükséges állandóan magas értéken tartani. Megfelelő szabályozással ugyanis a kazán hőmérsékletét a külső hőmérséklettől függően emelik vagy csökkentik, ezt nevezik csúszó hőfok-szabályozásnak. Ez a szabályozási mód azonban a kertészet számára nem ideális, ugyanis a benapozott üvegházakban nincs vagy csak igen kismértékben van szükség a hőmérséklet emelésére még a külső hőmérséklet süllyedése esetén sem. Itt csak egy speciális szabályozás segít, amely a külső hőmérsékleten kívül a besugárzást és más tényezőket is figyelembe képes venni. Az ilyen szabályozásnak viszont csak számítógéppel vezérelt klímaberendezéshez kapcsolva van értelme, vagyis a beruházási költségek ennek megfelelően alakulnak. Probléma: magas a füstgáz hőmérséklete Ha a füstgáz hőmérséklete magasabb a gyárilag megadott értéknél, akkor a teendő a következő: a füstgáz kivezető csövét ki kell tisztítani, ami egyébként is évente esedékes, javítani kell az égőfej beállításán. Z ö l d s é g - é s G y ü m ö l c s p i a c A hő előállításánál és elosztásánál az üvegházban gyakran feleslegesen nagy hőveszteség keletkezik. A Gemüse című folyóirat írásában közölt megtakarítható százalékok mindig maximális értékeket jelentenek, melyek a hővezető szerkezettől, az üvegház szerkezetétől és az esetleg már létező hőtakarékossági megoldásoktól függően a gyakorlatban kisebbek is lehetnek. Ezért feltétlenül szükséges a kertészeti gazdaság pontos állapotfelmérése a hőtakarékossági intézkedések megtervezése előtt. Ezekkel az igazításokkal akár 5%-os megtakarítást is el lehet érni. Az alacsony hőfokon működő kazánoknál a füstgáz-hőmérséklet az 1. fokozaton C, a 2. fokozaton pedig körülbelül 170 C. Minden 1 mm vastag koromréteg a füstcsövön kereken 50 C-kal emeli a füstgáz hőmérsékletét, és emiatt az éves kihasználási fok 2 3%-kal csökken. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet az égéstérbe ajánlott különböző adalékok alkalmazására. Tudományosan igazolták, hogy ezekkel nem lehet üzemanyag-megtakarítást elérni, és emellett alkalmazásuk esetén megszűnik a gyártó garanciális kötelezettsége is. Probléma: veszteségek a hőelosztásnál Ha a növénytermesztő térben hőelosztási nehézségek állnak fenn, akkor ajánlatos a keverő- és a körszivattyúkat csak szükség esetén bekapcsolni, a keverő-, nyomó- és keringtetőszivattyúk állapotát, kifogástalan működőképességét ellenőrizni, a keringtetőszivattyúkat fokozatosan visszakapcsolni és ezalatt az üvegházakban ellenőrizni a hőteljesítményt, a csöveket és armatúrákat szigetelni, a szabadban vezetett csöveket (pl. távhő) műanyag csőköpennyel szigetelni. Mindezekkel akár 15%-os energia-megtakarítás érhető el. Probléma: a fűtőrendszer elöregedett vagy nincs jól alkalmazva Ebben az esetben a hőt lehetőleg közel kell vinni a növényekhez (asztal alatti vagy talajfűtés), gyorsan reagáló, kevés vizet alkalmazó fütőrendszereket kell választani (pl. léghevítő), horganyzott csöveket kell használni, és a növények felé eső oldalukat fehérre kell festeni. A csővezetékes fűtés előnye, hogy a meleg közel kerülhet a növényekhez, emellett a besugárzó hőnek is nagyobb része hasznosul. Mivel a csövek átérője kisebb, mint más rendszereknél, kevesebb víz kering bennük, így a rendszer gyorsabban reagál. Még előnyösebb lenne a közvetlenül, helyben fűtő rendszer, ahol nincs készenléti és hőelosztó veszteség. A jó hatásfok eléréséhez azonban optimális légvezetésre és üzemi feltételekre van szükség. Probléma: a fűtőrendszer leállítása Ez az üvegházakban általában nem jelent nehézséget, ha a következő szabályokat betartják: a hőérzékelőt a leghidegebb fokozatra kell állítani és összekapcsolni az ennek megfelelő keverési csoporttal, a fűtővizet körübelül 5 C-on kell tartani, a szivattyút alapszintre kell állítani. Az így leállított üvegház is pénzbe kerül, az energiafelhasználás ebben az esetben is mintegy 1,5 liter fűtőolaj/m 2 és ez nem járul hozzá az általános rezsiköltségek fedezéséhez. Más eljárások alkalmazása, mint például a víz teljes leeresztése, vagy fagy ellen védő adalékok használata, sem műszaki, sem gazdasági okból nem ajánlatos. Probléma: hibás hőmérsékleti értékek Közismert probléma, hogy a mért hőmérsékleti érték hibás. A helyes méréshez a következőket kell tenni: a hőmérőt a növényállomány mellé vagy abban kell elhelyezni, sugárzás ellen védett vagy ventillátorral összekapcsolt hőmérőt kell használni, rendszeresen ellenőrizni kell a hőérzékelő működését, az általa jelzett értékeket össze kell hasonlítani egy kifogástalan kézi hőmérőével. Ezekkel az intézkedésekkel akár 15%-os lehet a megtakarítás. A gazdaságosságot egyedileg kell elbírálni A fenti javaslatok gazdaságosságát konkrét viszonyokra alkalmazva kell megvizsgálni. A közölt számításokban a metodika felmutatása volt a lényeges, nem annyira az abszolút számok, ezeket ugyanis mindig konkrét viszonyokból kiindulva kell kiszámítani. A számítási példák a következő keretfeltételeken alapulnak: Venlo típusú üvegház, alapterülete 1 ezer m 2, függőleges fal magassága 3,0 m, a fal és a tető egyrétegű üveg, hőmérséklet novembertől márciusig 6/4 C, áprilistól októberig 18/16 C, energiahordozó EL fűtőolaj (0,47 euró/l). A számításokat Hortex Version 3,0 programmal (Hannoveri Egyetem) végezték. Az ismertetett feltételekkel termesztő üvegházakban 18 l/m 2 fűtőolaj-felhasználásra kell számítani, vagyis a példában (1 ezer m 2 és 47 cent/l) az éves költség kereken euró. Ha a hőmérő 1 C-kal alacsonyabb értéket mutat, mint amire ténylegesen fűtenek, ez éves szinten 27%-kal több fűtőolaj felhasználásával jár, így a fűtési költség euróra emelkedik. Ezzel szemben egy hőernyő beépítésével az energiafelhasználás 34%-kal csökkenthető, vagyis a fűtési költség évi euróra esik vissza. Az üvegház függőleges falainak burkolása műanyagfóliával (hólyagfólia) mintegy 21%-os megtakarítást jelenthet. A hőernyő beépítésének költsége szereléssel együtt 18 ezer euróra tehető, ami a számítások szerint alig 4 év alatt megtérül. Referálta: Madarászné Farsang Ilona M Á R C I U S Á P R I L I S