A rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetése a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégiumban

Átírás

1 TÁMOP /A-12/ A rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetése a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégiumban

2 Nyitórendezvény

3 Érdemes-e úttörônek lenni? A kérdést megfogalmazhatjuk egy magyar közmondás kérdéssé formálásával is. Érdemes-e a járt utat járatlanért elhagyni? Azon az intézmények pedagógusai, akik a TÁMOP A-12/1 pályázatot benyújtották valamennyien úgy gondolták, hogy igen. Közöttük volt a karcagi Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium vezetése és nevelôtestülete. Aki ellátogat az iskola honlapjára, láthatja, hogy nem nagy intézmény a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium. Olvashatunk projektjeikrôl, melyek közül több a szakmai képzéshez kapcsolódik a közvélemény általában a nagy iskolákról gondolja, hogy innovatívak, pályáznak, erre a sztereotípiára cáfol rá a Varró. Az új honlapon már nem olvashatjuk, hogy milyen mélyen gyökerezik a megújulás, fejlôdés szándéka a nevelôtestületben, hiszen aktív és eredményes részesei voltak a SZAKMA projektnek is. A címben megfogalmazott kérdésre egyértelmûen igennel válaszolhatunk, ha elolvassuk a kiadványban megjelent beszámolókat, értékeléseket az elvégzett munkáról. Valamennyi vállalt szakmában elkészültek a szakmai dokumentumok, a munkacsoportok felkészültek, hogy a tudásukat, tapasztalatukat átadják más iskoláknak, errôl tanúskodnak a disszeminációs rendezvények. Gratulálok a projektben résztvevô vezetôknek és pedagógusoknak a sikeres projektzáráshoz. Kívánom, hogy a befektetett munka eredménye könnyítse meg az elkövetkezendô tanévekben a mindennapokat. További sikeres projekteket, eredményes munkát kívánva: Szymczak Judit

4 ISKOLÁNKRÓL Iskolánk története Karcag városában az iparos képzésnek régi hagyományi vannak, az iparos-tanonc iskola szeptember l-el kezdte meg mûködését. Akkori célját -mely napjainkban is helytálló- az alábbiakban fogalmazták meg. Hazafiasan érzô, a kor igényeinek emelkedésével versenyt haladni képes, értelmes, takarékos munkás elemet nevelni. Az iparos képzés szeptember l-én kapott önálló épületet Karcagon, innen számítjuk iskolánk történetét. Kezdetben 629. számú Ipari Szakmunkásképzô Intézet, majd Ragó Antal Ipari-Kereskedelmi Szakmunkásképzô Intézet és Gépipari Szakközépiskola néven mûködött. Jelenlegi névadónk, Varró István nevét szeptember 1-tôl vette fel az intézmény. A kor követelményeinek való megfelelés eredményeképpen két alkalommal bôvült iskolánk. Az iskola épülettel közös portán 120 fô befogadására alkalmas kollégium épült, mely szeptember 1.-tôl fogadja a vidéki tanulókat ben négy tanteremmel és négy szertárhelyiséggel bôvült az iskola épülete és nyerte el mai képét. Iskolánknak 1990-ig saját tanmûhelye nem volt. A rendszerváltást követôen az iskola bázis üzemei leépültek - velük együtt a képzéshelyek is megszûntek. Az iskola gyakorlati képzési lehetôségei beszûkültek. A fennmaradás érdekében saját erôbôl, pályázatok, valamint a fenntartó anyagi támogatásával két gyakorlati képzési bázist jött létre, a Kisújszállási úti forgácsoló tanmûhely és a volt munkásôr laktanya épületében kialakított képzôhely. Iskolánk szeptember 1.-tôl a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás által létrehozott Térségi Integrált Szakképzô Központ tagja. A TISZK-en belül biztosítja a Nagykunsági terület gépi forgácsoló szakképzésének gyakorlati feltételeit. A képzési feltételek javítása céljából 2010-ben a Karcag Város Önkormányzat az iskola használatába adott egy újabb épületet, melyet fenntartói támogatással s önerô felhasználásával tanmûhellyé alakítottunk és a gyakorlati oktatást a korábbi helyszínekrôl áthelyeztük szeptember 1-tôl a volt Arany János Általános Iskola beintegrálásával az intézmény alapfeladata az általános iskolai oktatással bôvült január 1-tôl az intézmény állami fenntartásba került, az intézmény fenntartója és mûködtetôje a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete. Beiskolázási körzet: Karcag, azon belül iskolánk beiskolázás szempontból kedvezô földrajzi helyzetben van. Három megye határán fekszik, így beiskolázási körzetünk átnyúlik Hajdú-Bihar és Békés megyére is. Az iskola tanulóinak 58%-a karcagi, 42%-a vidéki tanuló. A karcagi tanulók jellemzôen a két külvárosi általános iskolában végezték alapfokú tanulmányaikat. Vidékrôl legtöbben Kunmadaras, Bucsa, Abádszalók és Tiszaszôlôs általános iskoláiból érkeznek, olyan hátrányos helyzetû kistelepülésekrôl, ahol kevés a munkalehetôség, a családok nagy része segélyekbôl, alkalmi munkákból él.

5 Intézményünkre vetítve is jellemzô az, az országos tendencia, miszerint a hátrányos helyzetû tanulók a legnagyobb arányban szakiskolában tanulnak tovább. Személyi feltételek Intézményünkben az oktató-nevelô feladatokat 62 pedagógus látja el. A szaktárgyi tanítást végzôk mellett könyvtáros, 2 gyógypedagógus, 2 fejlesztô pedagógus, valamint ifjúságvédelmi felelôs, családi koordinátor és gyógypedagógiai asszisztens segíti a kötelezô feladatok ellátását. Az intézmény gazdasági feladatait háromfôs gazdasági csoport látja el. Munkánkat 18 fô technikai dolgozó segíti. Tárgyi feltételek Az oktatás két iskolaépületben folyik, külön épületben kapnak helyet az általános iskolás tanulók. A Varró úti iskolaépület jó állapotú, a tantermek berendezése újszerû, technikai felszereltségük biztosított. Korszerû oktatástechnikai eszközökkel rendelkezik. Az Arany János úti épület kevésbé jó állapotú, kívül-belül megérett a felújításra. Az elôírt oktatási eszközök rendelkezésre állnak. A szakmai alapozó képzések gyakorlati feltételeit az iskola területén kialakított mûhelytermek, oktatótermek biztosítják. A gépi forgácsoló tanulók gyakorlati képzése jól felszerelt tanmûhelyben, a legkorszerûbb technikai feltételek mellett valósul meg a Laktanya úti tanmûhelyünkben. Vidéki tanulóink számára a 120 férôhelyes kollégium nyújt szálláslehetôséget Mûvelôdés, önmûvelés lehetôségét mindkét iskolaépületben könyvtár, Idegen nyelvi Tanulóközpont és az Internet labor biztosítja. A sportolási feltételeket, a mindennapos testnevelés lehetôségét 2 tornaterem, a kondicionáló terem, a sport udvarok biztosítják. Pedagógiai alapelveink Nevelési elveink mottója egy Michelangelo-i gondolat: Minden kôben benne van a szobor, csak a felesleget kell róla lefejteni Pedagógiai gyakorlatunkban ezt, úgy értelmezzük, hogy minden tanítványunk tehetséges valamiben, és a mi feladatunk, hogy ezeket a felszínre hozzuk. Ennek érdekében nevelô-oktató munkánkban olyan módszerek alkalmazását preferáljuk, ahol a tanuló alkotó részese a tanítás, tanulás folyamatának. Olyan iskolai légkört megteremtésére törekszünk, ahol felnôtt és diák egyaránt jól érzi magát. Oktatott szakmák az Intézményben Bolti eladó Gépi forgácsoló Kômûves és hidegburkoló Ács Villanyszerelô GAZDASÁGI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLET: Logisztikai ügyintézô MÛSZAKI SZAKTERÜLET: Épület és szerkezetlakatos Festô, mázoló és tapétázó Asztalos Nôi szabó

6 Stratégiai fejlesztések és kihívások a magyar szakképzési rendszerben A magyarországi szakképzés az 1989-es rendszerváltás óta a folyamatos változás állapotában van. A 2000-es évek két, mélyreható reformintézkedést hoztak: bevezetésre került a kompetencia-alapú, moduláris szakképesítési rendszer, amely a tantervek folyamatban lévô megújításával járt együtt, valamint a korábban szélsôségesen szétaprózott intézményi rendszer térségi integrált szakképzô központokban (TISZK) koncentrálódott. TISZK- ben mûködô iskolák száma között a székhelye szerint Forrás: Országos Szakképzési tanévnyitó / Modlané Görgényi Ildikó 2011 A szakképzési partnerek az utóbbi években nagy hangsúlyt fektettek a szakiskolai beiskolázás növelésére, különösen a hiányszakmákban. Az elmúlt években a fejlesztési törekvésekkel megegyezô irányban, mintegy 3 százalékkal csökkent a középfokon gimnáziumban továbbtanulni kívánók száma és 2,4 százalékkal nôtt a szakiskolába jelentkezôk aránya A szakközépiskolába törekvôk aránya gyakorlatilag változatlan maradt (kb. 39%). Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is nagy kihívást jelent a korai iskolaelhagyás megelôzése, bár ez alacsonyabb az EU átlagnál. A 9. évfolyamos tanulók megoszlása iskolatípus szerint (%) Forrás: A szakképzés Magyarországon ReferNet országjelentés

7 A munkahelyen történô tanulás ösztönzése az európai trendbe illeszkedik, melyet az EU olyan kiemelkedô programja tûzött zászlajára, mint a Mozgásban az ifjúság (Európai Bizottság, 2010a). Az elképzelések szerint 2012-re legalább ötmillió fiatalnak kellene munkahelyi gyakorlaton alapuló képzési programokban részt vennie. Egy további kihívás, amely a legtöbb ország szakképzését próba elé állítja: annak biztosítása, hogy a szakképzés során a résztvevôk az általános és a specifikus (foglalkozáshoz kötôdô) készségeknek egy olyan megfelelô arányú összetételét szerezhessék meg, ami megkönnyíti a zökkenômentes elhelyezkedést, szükség esetén a munkahelyváltást, valamint a foglalkozási pálya során szükséges tanulást, továbbképzést. Magyarország az európai trendet követi azzal, hogy a szakmai készségek oktatása mellett az alapkészségek fejlesztése is hangsúlyt kap. Mivel manapság már sem az alapképzésben megszerzett készségek, sem pedig az állások nem egész életre szólnak, egyre fontosabbá válik a felnôttek tanulása. Számos fontos kezdeményezés történt a szakképzés fejlesztésére vonatkozóan, a rendszer azonban nem állt össze. Minôségi problémák: a munkaerô foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag, az iskolarendszer nem reagált idôben a demográfiai hatásokra, az iskolaszerkezet torzul, nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre. A foglalkoztatási ráta éves népesség körében Magyarországon IV. negyedévében: 55,8%, az Európai Unió tagállamai között a legalacsonyabb. A pályakezdô szakmunkások elhelyezkedési rátája 20% alatti. Pályakezdô szakmunkások elhelyezkedési rátái az EU országaiban Forrás: MKIK adatok alapján saját szerkesztés A gazdaság szereplôi régóta elégedetlenségüknek adnak hangot a szakmunkásképzés mennyiségét és minôségét illetôen. Ennek következtében az elmúlt évtizedben a szakképzés-politika folyamatosan erôsítette a társadalmi partnerek, különösen a kamarák szerepét a szakképzésben. A fizikai munka alacsony presztízse és az általános képzés

8 lényegesen magasabb megtérülése miatt a fiatalok csak utolsó lehetôségként választják a szakmunkásképzést. A jelenlegi kormány szándéka a szakképzés arányának és presztízsének növelése. A szakképzés elméleti dominanciáját csökkenteni, a munka alapú képzés arányát növelni kívánja, a vállalatoknál folyó képzés arányának növelésével egyfajta duális képzés irányába való elmozdulással (melyet olyan, erôs tanoncképzéssel rendelkezô országok ihlettek, mint Németország). E cél elérése érdekében Magyarország miniszterelnöke és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke keretmegállapodást írt alá 2010 novemberében decemberében elfogadott Szakképzési törvény és a Köznevelési törvény hivatott megteremteni az ehhez szükséges jogszabályi kereteket. Az erôfeszítések végsô célja a szakképzés vonzerejének és a szakképzô programokban tanulók arányának növelése, miközben a szakképzésbe korábbi életkorban léphetnek be a tanulók. Veleginé Máté Mária projekt vezetô Új képzési forma a szakképzésben A magyar szakképzésben 2011-ben radikális változások kezdôdtek el, amely változások még napjainkban is folyamatban vannak. 2013/2014 tanévtôl a szakiskolákban a képzési idô három évre csökken, a diákok a korábbinál fiatalabb életkorban kezdik meg a szakmatanulást. A szakközépiskolai képzésben a közismereti oktatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az un. ágazati szakmai képzés, a diákok a szakmai tárgyból is érettségi vizsgát tesznek. A képzési idô rövidül. A szakképzésben elôtérbe kerül az úgynevezett duális képzés. Mit jelent a duális képzés? Duális képzés alatt olyan képzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig üzemekben, vállalatoknál történik. Az üzem és az iskola kiegészíti egymást. Az iskolákban az általános mûveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítô tárgyak oktatása folyik, a gyakorlati (üzemi) képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. A duális képzési modell több európai uniós tagállamban eredményesen mûködik A magyar szakképzési rendszer ettôl kissé eltér, ezért napjainkban szívesebben használjuk a rövidebb idejû szakképzés kifejezést. 1 A szakképzés Magyarországon ReferNet országjelentés p

9 Miben különbözik a duális képzés a korábbi képzéstôl? A képzési idô szakiskolában a korábbi 4-5 évrôl 3 évre csökken. A három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két évfolyamnyi szakmai órával, és már az elsô szakiskolai évfolyamon beépül a tanórák közé a szakmai gyakorlat. A tanulók bár szigorú. feltételek mellett, de- már kilencedik évfolyamon is köthetnek tanulószerzôdést. Az elméleti oktatás és a munkahelyi képzés összehangolása, a vállalkozások igényeinek megfelelô képzettség elsajátítása javítja a fiatalok munkaerô-piaci esélyeit. A projekt elôzménye A szakiskolák lehetôséget kaptak arra, hogy szeptember 1-tôl az új szakmai és vizsgakövetelmények ismeretében egy évvel korábban bevezessék bizonyos szakmákban a duális képzést. Iskolánk nevelôtestülete vállalkozott arra, hogy egy a kamara által kidogozott pilot program alapján kísérleti jelleggel megkezdi a duális képzést augusztus végén örömmel értesültünk arról, hogy a korábbi bevezetést a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a minisztérium pályázat kiírásával támogatja. A pályázati kiírás ismeretében úgy döntöttünk, hogy két osztályban, négy szakmában (gépi forgácsoló, épület- és szerkezetlakatos, eladó, kômûves és hidegburkoló) bevezetjük a rövidebb idejû szakképzést és vállaljuk azokat a feladatokat, tevékenységeket, melyet a támogatásért cserébe a program elvár.

10 A pályázatban vállalt feladatok Projektnyitó elôadás 10

11 11

12 A közismereti munkacsoport tevékenysége Iskolánk évek óta úttörô módon vesz részt a szakképzés megújításában, megreformálásában tett intézkedések megvalósításában között az SZFP II. programban, 2010-tôl az alternatív szakképzés bevezetésében és jelenleg a rövidebb idejû szakképzés korábbi bevezetésében vállaltunk szerepet. A változtatások minden esetben alapvetôen érintették a közismereti tantárgyakat is, melyek mind tartalmi, mind strukturális viszonylatban új kihívást jelentettek a közismereti tantárgyakat tanító pedagógusoknak. A változás alapja minden esetben a módszertani megújulás, az egyetlen közös nevezô a kompetenciaalapú oktatás. A tananyagfejlesztô munka megvalósításához a TÁMOP A-12/1 jelentôs támogatást adott. A feladat elvégzésére munkacsoport alakult, melynek célja a közismereti képzési tartalmak kidolgozása. A tagok kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a kolléga mélységében átlássa, ismerje tantárgyának eddigi alakulását, tartalmát. Minden kolléga írt már helyi tantervet és mindegyikük szakmailag széles palettáját ismeri a pedagógia eszköztárának. Mindenkire elmondható, hogy munkájáért felelôs, aktív, innovatív tanárok, számos bemutató órával a hátuk mögött. A közismereti munkacsoport tagjai a következôk: Osztályközösség-építés (OKÉ): Facsar András Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom (KOMA): Nagyné Oros Edit Matematika: Kovács Judit Idegen nyelv (német): Kovács Krisztina Társadalomismeret: Vargáné Glatz Júlia Természetismeret: Barna Sándor A hatfôs csoport koordinálásával Facsar András általános igazgatóhelyettest bízták meg. A munkacsoport minden héten csütörtök délutánonként ült össze. A munkacsoport tevékenységét Puháné Urbán Katalin szakmai vezetô és Veleginé Máté Mária projektvezetô rendszeresen figyelemmel kísérte. A projektvezetô által kiosztott pályázati anyagot áttanulmányozta a csoport. Megismerkedtünk a tartalmával, feladataival, elvárásaival és a határidôkkel. A szakmai vezetô felvázolta a munka végrehajtásához szükséges feltételeket, elvárásokat, úgymint heti óraszámok, éves óraelosztás, a pedagógiai programnak megfelelô elvek. A munkát nehezítette, hogy a kerettanterv a 2012/2013-as tanévre még csak ajánlásként jelent meg. Az elôzô kerettantervekhez képest jelentôs változás volt, hogy a tartalma teljes mértékben meghatározta a tananyagtartalmakat, sokkal kevesebb a pedagógus mozgástere. A legnehezebb feladatot az jelentette, hogy az egyes közismereti tantárgyakat össze kellett hangolni egymással és lehetôség szerint a szakmai tantárgyakkal. Végül elkészült a projektterv, amely fô lépései kilométerkövekként szolgáltak a pályázat megvalósítási ideje alatt. A közismereti munkacsoport tapasztalatszerzô tevékenységének fô állomásai: 12

13 2012 júniusában az Oktatáskutató és Fejlesztô Intézet munkatársai Debrecenben mutatták be az új 3 éves szakiskola kerettantervét. A továbbképzésen a kerettantervi program ismertetése mellett a résztvevôk megismerkedhettek a kerettanterv iskolai szintû alkalmazását támogató módszertani anyaggal is, amelynek a bemutatására és vitájára mûveltségterületenként szekciókban (osztályfônöki, természettudomány, társadalomismeret, matematika, idegen nyelv, magyar-kommunikáció) került sor januárban Kerettantervek alkalmazása a gyakorlatban címmel Dr. Kaposi József, az OFI fôigazgatója elôadást tartott Szolnokon intézményvezetôknek februárban Kerettantervek adaptálása a gyakorlatban címû mûhelymunkán és tankönyvajánlón vettünk részt Szolnokon márciustól kezdôdôen az elkészült tanügyi dokumentumainkat bemutattuk partner iskoláinknak és megosztottuk a fejlesztés során szerzett tapasztalatainkat. Májusban és júniusban a munkacsoport részt vett a fejlesztésben érintett tanulókkal közös tanulmányi kirándulásokon Komáromban? Esztergomban és Szentendrén. Június végén a munkacsoport tagjai 30 órás képzés keretében foglakoztak a rövidített idejû szakképzés közismereti képzésének gyakorlati kérdéseivel. A tanév során határidôre elkészült minden tantárgy helyi tanterve, tanmenete. Minden megvalósító tartott legalább egy bemutató órát, s mindenki volt óralátogatáson is. A tanév befejezése utáni feladat a produktumok összegyûjtése, a dokumentumok összerendezése a pályázat elszámolásához illetve a jövôbeli hasznosításhoz. Összességében elmondható, hogy a csoport minôségi munkát végzett, melynek eredménye a hároméves szakképzés közismereti oktatására alkalmas dokumentumok, tantervek, tanmenetek, óravázlatok és oktatási segédanyagok. Munkacsoportok szakmai kirándulása, Komárom 13

14 Az Eladó munkacsoport tevékenysége a projektben A Eladó duális szakképzés bevezetésére munkacsoport alakult az alábbi tagokkal: Kiss Attila, szakmai tanár Mészáros Lászlóné szakoktató Mihály István Szakmai tanár A háromfôs csoport koordinálásával Mihály István szakoktatót bízták meg. A projektvezetô által kiosztott pályázati anyagot áttanulmányozta a csoport. Megismerkedtünk a tartalmával és a határidôkkel. A kinyomtatott anyagok segítségével elkészítettük a projekttervet, ami iránytûként szolgált a pályázat kifutási ideje alatt.. A következô kardinális kérdés a taneszközök beszerzése volt, különös tekintettel a tankönyvekre. A csoport ötletrohammal kezdte meg gyûlését, majd fokozatosan kristályosodott ki a végeredmény. Így sikerült megbeszélni a tananyag elsajátítását támogató szemléltetô eszközök, taneszközök beszerzésének módját. A Kello adatbázisának segítségével igyekezett a tankönyvfelelôs felkutatni azokat a tankönyveket és segédleteket, amelyek magukba foglalják a tananyagot. Sajnos kevés sikerrel járt, mert például az új áruismeret tantárgyakhoz (ruházati áruismeret, mûszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk) nem sikerült olyan tankönyvet találni, ami magába foglalná a teljes tananyagot. Látványos tevékenység volt a bemutató órák tartás a tél folyamán. Vendégként intézményünkben jártak a helyi általános iskolák tanulói tanári kíséretükkel. Majd 2013 tavaszán a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont tanulói is részt vettek bemutatókon. A témák változatosak voltak, a legnagyobb sikere a Hungarikumokkal és a karcagi sajátosságokkal foglalkozó áruismeret órának volt. Jelentôs disszeminációs rendezvény volt a Szolnokon megrendezésre kerülô Tehetség, szakma konferencia és kiállítás. Eladó szakmában egy diák képviselte iskolánkat, aki igyekezett bemutatni Karcag gasztronómiai és építészeti sajátosságait, majd egy karcagi különlegességgel Ferdinánddal kínálta a résztvevôket. Képünkön a konferencián díjazott tanulóink. A jó gyakorlat terjesztésében a megyehatár nem jelentett akadályt. A csoport bemutatókat tartott az elvégzett munkáról Mezôtúron, Kisújszálláson és Szentendrén a helyi szakiskolákban. Végig a pályázat kifutási ideje alatt munkacsoportunk együtt tudott dolgozni, a felmerülô szakmai problémákat a csapat tagjai mindig konstruktívan oldották meg. A heti rendszerességgel ismétlôdô munkamegbeszéléseken esetleg félbehagyott feladatokat volt, hogy hétvégén, vagy éppen a szabadság ideje alatt kellett megoldani. Ezek a kisebb gondok nem szegték kedvét a kollégáknak és így sikerrel tudták lezárni ezt a jelentôs pályázatot. 14

15 Az elkészített sok-sok tanügyi dokumentumok közül egy óravázlat: Tantárgy: Áruismeret II. Elmélet Tananyag: Hungarikum- Karcagikum Feladat Idôtartam Módszer Eszköz Megjegyzés Bevezetés, adminisztrálás Csoportalkotás kártyák segítségével Motiválás keresztrejtvény segítségével A megfejtések ellenôrzése PowerPointos bemutató a Hungarikumokról, különös tekintettel a karcagi jellegzetességekre Információs lap segítségével feladatlap kitöltése Produktumok elkészítése csoportonként: 1. Plakát 2. PPT bemutató 3. Étlap 4. Gémeskút Ellenôrzés, értékelés 1 perc Napló perc Azonos kép, azonos fogalomhoz 4 perc Csoportmunka 2 perc Csoportmunka 5 perc Frontális munka 10 perc Csoportmunka 20 perc Csoportmunka 1 perc Szóbeli értékelés Szókártyák és a kártyához kapcsolódó képek Nyomtatott keresztrejtvény, toll Elôre elkészített kártyák közül húznak a tanulók Fontosak, hogy egyszerûek legyenek a kérdések, ne menjen át a feladat megoldása idôhúzásba Projektor, tábla Projektor, tábla Vigyázni kell az idôhatárok betartására, hogy ne legyen unalmas az elôadás Feladatlap, toll A plakáthoz szükséges anyagok: karton, filctoll, fénymásolt képek 2. A PPT bemutatóhoz: laptop, projektor 3. Az Étlaphoz: karton, vonalzó, filctoll 4. A gémeskúthoz: elôkészített darabok használati útmutatóval A csoportalkotó kártyákon vannak meghatározva, hogy melyik csoport, melyik produktumot készíti. Nekem az tetszett, hogy: 15

16 A kômûves munkacsoport tevékenysége a projektben A kômûvesmester az az ember, aki megvalósítja a tervezô és a megrendelô álmait. Ô készíti el a jövendô épület testét, megalapozva az ôt követô szakemberek munkáját. A kômûves jól együttmûködik másik szakmák képviselôivel, villanyszerelôkkel, gáz-, víz- és központi fûtésszerelôkkel, asztalosokkal stb. Hiszen az általa elkészített vázat a másik szakma mesterei teszik teljessé. Ez sokrétûség már a képzésük során is jelentkezik, mivel alapszinten el kell sajátítaniuk az összes, olyan szakma alapismeretét, mely kapcsolatba kerül munkájukkal. A Kômûves és hidegburkoló szakképesítés duális képzésének bevezetésére a következô szakmai munkacsoport alakult meg: Erdei Barna szakmai tanár Kovács Sándor szakoktató oktató Szántó István szakmai tanár A háromfôs csoport koordinálására Erdei Barna szakmai tanár kapott megbízást. A munka indításaként a csoport elkészítette munkatervét Feladat/ tevékenység A kômûves és hidegburkoló szakképesítés helyi tantervének kidolgozása. A kômûves szakképesítés tanmeneteinek kidolgozása a 2012/2013-as tanévére Bemutató órák tartása Határidô Módszer Felelôs Erôforrás Óralátogatások Egyéni munka, a kidolgozásban résztvevô tanárok a saját szakmai tevékenységeinek megfelelôen végzik Egyéni munka, a kidolgozásban résztvevô tanárok a saját szakmai tevékenységeinek megfelelôen végzik Füzet, Toll, Laptop, Projektor, Információs lapok, Feladat lapok Füzet, Toll, Laptop, Projektor, Szemléltetô táblázatok Tantárgyanként a szakmai tanárok Tantárgyanként a szakmai tanárok Szántó István Kovács Sándor Erdei Barna Szántó István Kovács Sándor Erdei Barna A Szakképzési Tantervi ajánlás A Szakképzési Tantervi ajánlás A hatályos SZVK Tankönyvek Óratervek, szemléltetôanyagok Naplóbejegyzések 16

17 Beiskolázási körutak Pályaválasztási rendezvények és Intézmény, képzési profil bemutatók, szülôi értekezleteken, egyéb rendezvényeken. Meghívott vendégek Szántó István Kovács Sándor Erdei Barna Szántó István Kovács Sándor Erdei Barna Bemutatók, szórólapok Bemutatók a képzésrôl Szakmai kirándulások Disszeminációs rendezvények Szállítóeszköz, Partnerintézmények Partnerintézmények dolgozói, meghívott vendégek Tantestület tanulók Szántó István Kovács Sándor Erdei Barna Fényképek, jelenléti ív Fényképek, jelenléti ívek, beszámolók A következôfô kérdés a taneszközök beszerzése volt az új duális képzéshez. Sajnos a tapasztalat az volt, hogy a tankönyvkiadók és a taneszköz gyártók nincsenek felkészülve a szakképzés gyors változására. A team ezért a jelenleg elérhetô tankönyvekbôl, és egyéb szakirodalomból gyûjtötte össze a tananyagot. A szemléltetô eszközöket a szakoktatók és tanulók maguk állítottak elô. A pályaválasztási rendezvényeknek és a bemutató óráknak sajátos tapasztalatai voltak. Az általános iskolai intézményekben a technika tantárgy háttérbe szorult, a tanulók nem ismerik a szakmák jellemzôit és szerszámait. Vendégként intézményünkben jártak a helyi általános iskolák tanulói tanári kíséretükkel, melynek során bemutatóórákat tekintettek meg az építészet szakmacsoport vonatkozásában is. A bemutató órák közül az állványbemutató érdekelte legjobban a látogatókat, ahol egy gurulós állvány építését nézték meg. Majd 2013 tavaszán a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont tanulói is részt vettek bemutatókon. Kômûves tanulók tanmûhelyi gyakorlaton 17

18 A jó gyakorlat terjesztésében a csoport bemutatókat tartott az elvégzett munkáról Mezôtúron a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban és Szentendrén Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskolában, ahol a gyakorlaton kívül a tapasztalatcsere folyamán kiderült, hogy a szakképzésben hasonló problémákkal küzdünk. A pályázat során a munkacsoport tagjai továbbképzésen vettek részt, melynek a címe A szakképzési rendszer változásaiból adódó irányítási és oktatásszervezési feladatok a szakképzô intézményekben. A továbbképzés nagyon sikeres volt, felkészített a jogszabályi változás következményeként megjelenô komplex szakmai vizsgáztatásra. A továbbképzés arra is lehetôséget adott, hogy más intézmény pedagógusaival tapasztalatainkat cserélve, megosztva fejlesszük a szakképzésben alkalmazott módszertani sokszínûségünket. Összegezve a pályázat ideje alatt munkacsoportunk jól összekovácsolódott. Sikerült összhangban, jó idôbeosztásban elvégezni a feladatokat. A pályázat sokszor hétvégi munkavégzéssel is járt, de ezt az egyéb motiváló módszerekkel feledtetni tudtuk. A kooperatív munkavégzés és a tapasztalatátadás a különbözô szinteken, nagyban fejlesztette a pedagógus szakma iránti elhivatottságunkat, tudásunkat. Ismét szembesültünk azzal, mennyi munkát jelent a szakképzésben történô változás. A duális képzés sikeréért, nekünk is sokat kell tennünk, ugyanis a házat is az alapoknál kezdjük és nem a tetônél. A hatékonyabb didaktikai módszerek elôtérbe helyezése a szakoktatásban A duális szakképzés bevezetése iskolánkat is érinti. A bevezetéssel járó többletfeladatok elvégzésére munkacsoportok alakultak, akik egy a bevezetést támogató nyert pályázat - projekt munkatervének útmutatása és ütemezése alapján végezték, és végzik munkájukat. Az épület és szerkezetlakatos szakmacsoport tagjai: Kiss László szakoktató Oláh István szakmai tanár Vincze Sándor szakmai tanár A csoport tagjai Oláh Istvánt választották munkájuk koordinálására. A mi értelmezésünkben az oktatáspolitikában az a pedagógiai szakmai törekvés fogalmazódik meg és kerülhet megvalósításra a rövidített idejû szakképzés bevezetésével, ami az empirikus módon történô tanulást támogatja. Az ember veleszületett tulajdonsága a megismerési vágy. Ezt az emberi tulajdonságot a tágabb társadalmi környezet determináló hatásán túl jellemzôen az iskolás korú gyermekek esetében a szûkebb családi, baráti és iskolai környezet erôsen befolyásolja. A pedagógusok minden nap tapasztalják, és kezelik a tanulók ezekbôl adódó külsô és belsô motiválatlanságait. A tanár feladata, hogy ezeket a kondícióbeli különbségeket érzékelje, és a tananyagot mind mennyiségileg mind minôségileg úgy tolmácsolja, hogy az 18

19 minden tanuló számára a leghatékonyabban legyen elsajátítható. A didaktika mint tudomány ismer módszereket a probléma kezelésére. Ezek alapvetôen a vizualitás, és az empirikus módon történô ismeretszerzés hatékonyságát hangsúlyozzák. A rövidebb idejû szakképzés területén az oktatási segédletek elkészítésénél és a gyakorlati oktatás során is igyekeztünk ezt a legmesszebbmenôkig figyelembe venni. Munkánk során, tehát azt tekintettük a fô feladatunknak, hogy a tanulók belsô motiváltságát önálló tanulásra való hajlandóságát erôsítsük. Az elsajátítandó tananyagot tehát igyekeztünk oly módon feladatokká konvertálni, hogy azok a tanuló számára ne kötelezôen elvégzendô feladatsoronként jelenjenek meg, hanem olyan lehetôséget teremtsenek a számára, amik felkeltik az érdeklôdését veleszületett természetes kíváncsiságát és a tevékenység ill. a produktum örömöt okozzon. Az épület és szerkezetlakatos szakma oktatása során talán az egyik legfontosabb feladat a tanulók térlátásának kialakítása, fejlesztése. A tanulónak meg kell tanulnia a mûszaki rajzok készítését és értelmezését. Ehhez jó térlátásra van szükség. Jól kell tudnia tájékozódni síkban és térben egyaránt. A munkadarabok kézi szerszámokkal történô megmunkálását nagyban megkönnyíti, ha a fô kontúrokat elôrajzoljuk, a fontosabb méreteket bejelöljük. Ehhez elengedhetetlen az alapvetô síkgeometriai szerkesztések rutinszerû alkalmazása, a szabályos síkidomok különféle szerkesztési módjainak ismerete. A szabályos síkidomok és testek készítése érdekes feladat. Elkészítésük viszonylag egyszerû, mégis precizitásra, pontosságra nevel mivel a legkisebb eltérés is nagymértékû esztétikai romlást eredményez. A tanuló így még a méretek ellenôrzése nélkül is azonnali visszajelzést kap saját munkájának minôségérôl. Empirikusan tanul. Megtapasztalja, hogy a mûszaki életben a század millimétereknek is nagy jelentôsége van. Ezeken túlmenôen a munkadarab készítése közben szinte észrevétlenül tanulja meg a kéziszerszámok használatát, ugyanis a figyelme csak közvetett módon terjed ki a szerszámhasználatra. Figyelme jellemzôen arra irányul, hogy valóban szabályos azaz jelen esetben esztétikailag szép - munkadarabot készítsen. A helytelen szerszámhasználat általában megakadályozza ebben, így a szabályos esztétikus munkadarab elkészítésének érdekében, ösztönösen fogja megtanulni a helyes szerszámhasználatot is. Ez megalapozza a tanuló munkához való pozitív hozzáállását, a minôségi munka végzés iránti igényének kifejlôdését. Mi a fô hangsúlyt tehát a munkavégzés örömének megélésére helyeztük. Tapasztalataink szerint ezek után már nem jelentett gondot más használati tárgy (pl.: kézi kalapácsok kézi szerszámokkal való elkészítése) ill. egyéb tradicionális feladat megoldása sem. (pl.: nyújtás hajlítás, egyengetés, szegecselés, szerelés és egyéb lakatosipari tevékenység végzése). 19

20 A gépi forgácsoló munkacsoport tevékenysége a projektben Mindennapjaink során a háztartásunkban, és életünk szinte minden területén találkozhatunk fémekkel. Nem csak huzalok, csapok, csövek, lemezek, tartályok, szerszámok, kötôelemek és szerkezeti elemek, de használati tárgyak is készülnek belôlük. A fém fontos, de drága nyersanyag, amit általában ércekbôl nyernek ki, különféle eljárásokkal. A kibányászott nyersanyag megmunkálása nem éppen új keletû. Az évszázadok során egész iparág épült a fémfeldolgozásra. A legrégebben ismert vas- és fémipari szakterületek a köszörûs, az esztergályos és a marós szakmák, melyeket gyûjtônéven forgácsoló megmunkálásokként tartanak számon. A gépészet szakmacsoport keretein belül a Gépi forgácsoló szakképesítés duális szakképzésének bevezetésére a következô pedagógusokkal alakult meg a szakmai munkacsoport: Ökrös Imre szakoktató; Gyôri József szakoktató; Tánczos Zoltán szakmai tanár. A projektvezetô által kiosztott pályázati anyagot a csoport áttanulmányozta. Megismerkedtünk annak tartalmával és a határidôkkel. A kinyomtatott anyagok segítségével elkészítettük a projekttervet, ami vonalzóként szolgált a pályázat kifutási ideje alatt. A munkacsoport minden héten szerda délutánonként ült össze. Az addig elvégzett feladatokat értékeltük, összegeztük, és megbeszéltük az esetleges hiánypótlásokat. Az újonnan kapott feladatokat személyre szabottan meghatároztuk. A határidôket pontosan be kellett tartani, mert egy heti munka elmaradása esetén, a következô hétre a többletmunka komoly problémákat okozott. A munkaterv A munkaterv a munkacsoport elôtt álló feladatok elvégzését részletesen, határidôvel pontosan tükrözi. Elkészítésekor fontos szempont volt a személyek hozzárendelése a tevékenységekhez, hiszen a különbözô pályázati dokumentumok elkészítése, csak akkor tudnak maradéktalanul megvalósulni, ha a megfelelô személyek kapják a hozzájuk közelálló feladatokat, illetve lehetôség szerint mindenki egyenlôen veszi ki a részét a munkából. A munkaterv fontosabb pontjai a mellékletben találhatók. A taneszközök beszerzése A következô fô kérdés a taneszközök beszerzése volt az új duális képzéshez. Sajnos a tapasztalat az volt, hogy a tankönyvkiadók és a taneszköz gyártók nincsenek felkészülve a szakképzés gyors változására különös tekintettel a tankönyvekre. A team ezért a jelenleg elérhetô tankönyvekbôl, és egyéb szakirodalomból gyûjtötte össze a tananyagot, míg a szemléltetô eszközöket az elôzô évekbôl származóakat kombinálták a szakoktatók által gyártott oktatási segédeszközökkel, melyeket az iparban használatos eszközökbôl állítottak elô. A csoport minden tagja gépészeti gyakorlattal rendelkezik, ezért a szemléltetô eszközöket az iparból jól elôkészítve tudták bemutatni. A gyakorlati képzések során a tanulók nem csak elméleti alapon, hanem gyakorlatban is elsajátították a szakma alapjait. 20