Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet

Átírás

1

2 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet

3 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

4 Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Készítette: Marksteinné Molnár Julianna Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) info@educatio.hu internet:

5 TARTALOM Bevezető 7 Bevezetés A Biztos Kezdet Óvodai Program Előzmények Törvényi háttér A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképe, helyzetelemzése, értékelése Helyzetelemzés Helyzetértékelés Minőségirányítási szempontjainak kialakítása Külső minőségbiztosítás Belső minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok szabályozása Felhasznált irodalom 21 Mellékletek 23

6

7 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M 7 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közok tatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt 1. számú Fejlesz téskoordinációs hálózat, horizontális együ tt mű ködések kiépü lésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségü gyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális terü leteken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együ ttműködéssel az óvoda iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és kü lönbségek minimalizálása valósul meg. Örömü nkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belü l megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjü k. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Milánkovics Ibolya Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP TÁMOP TÁMOP Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft.

8

9 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M 9 Bevezetés A nevelés teremti az embert és az ember a hazát. (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg tanulmánykötetünk jelmondatául választott fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek csak témaválasztása fontos és időszerű, ha az egyes témák bemutatása is szakszerű és alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő zedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

10

11 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M A Biztos Kezdet Óvodai Program 10.1 Előzmények A korai életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a gyermekek későbbi életkilátásait, iskolai sikerességét. A hátrányok csökkentésére irányuló beavatkozást minél korábbi életszakaszban kell megtenni a társadalmi leszakadási folyamat kialakulásának megelőzése érdekében. A gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani az Egyesült Királyságban 1999-ben indult Sure Start (Biztos Kezdet) program, amely 2003-ban került bemutatásra Magyarországon. Ezt követően a megalakult munkacsoport vezetésével különböző településeken megkezdődött a Biztos Kezdet modellkísérleti program. A Biztos Kezdet Óvodai Program kiépítésének közvetlen előzménye a TÁMOP program alapján kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak, amelyek mellé pilot program keretében kiválasztásra kerültek a közoktatás rendszerén belül a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára alapozó óvodák, valamint öt kontrollóvoda is. A Biztos Kezdet Óvodai Program az együttnevelési stratégiák kialakítását, megvalósítását tűzte ki célul a gyermekesélyek növelése és a hátrányok halmozódásának, állandósulásának megelőzése érdekében. A Legyen jobb a gyermeknek Nemzeti Stratégia tárgyú 47/2007. (V. 31.) OGY határozatot az Országgyűlés 2007-ben fogadta el, és ebben a hatékony beavatkozás sürgető szükségessége fogalmazódott meg. Az Európai Unió tagországainak gyermekszegénységre vonatkozó összehasonlító adataiból megállapítható, hogy az EU-ban használt szegénységi küszöb mérése alapján Magyarország a 27 tagország közül a huszonharmadik volt 2008-ban. A Legyen jobb a gyermeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentésében Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes a tapasztalatokat összefoglalva megállapította, hogy Magyarországon a gyermekszegénység sajátos formában jelenik meg. Az eltartott gyerekek száma valószínűsíti ugyan a szegénységet, de ennél is fontosabb a szülők, az eltartók, a háztartásfők iskolázottsági szintje, ami döntően meghatározza munkaerő-piaci pozíciójukat és így a háztartás tagjainak megélhetését. Az eltartott gyerekek száma tehát erőteljesen növeli ugyan a szegénységi kockázatot, de ez inkább közvetve, az eltartók iskolázottsági szintjén keresztül érvényesül. A magasan iskolázott háztartásfők esetén a háztartásaikban élő gyerekek szegénységi kockázata minimális, még akkor is, ha nagycsaládról van szó. A magas gyermekszám, a községi lakóhely, valamint a háztartásfő alacsony iskolázottsága döntően befolyásolják a szegénységi kockázatot. 1 Az alacsony státuszú társadalmi csoportok, a szegény, iskolázatlan, állástalan szülők gyermekeinek hátránya dominánsan megjelenik a beiskolázás szakaszában, amennyiben az óvodai nevelés során az eltérő sajátosságaikat figyelmen kívül hagyva, megfelelő módon kezelve lényegesen elmaradnak a ked- 1 Gyerekesélyek Magyarországon. A Legyen jobb a gyermeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése. Vál. és szerk.: Ferge Zsuzsa Darvas Ágnes. Bp., Legyen jobb a gyermeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, (Látogatva: ) 126.

12 12 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E vezőbb helyzetben lévő társaiktól. A család szociális hátránya miatt a gyermek tanulási problémáinak várható g yakorisága közötti összefüggés világszerte megfigyelhető jelenség, és ez a szegénység generációk közötti továbbörökítésének domináns faktora. A Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő pilot intézmények a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirek esztettségét kívánják visszaszorítani azzal, hogy egyrészt összehangolják a helyben meglévő, 3 7 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, beillesztik azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket építenek, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. Az integráció, a differenciálás, a kooperáció, az interdiszciplinitás, a szervezetekre való irányultság szerinti rendszerbe szervezés, az együttnevelési stratégiák kialakítása a Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzése. Célja: az óvodáskorú gyermekek optimális fejlődésének elősegítése, a hátrányaik miatt szükséges kompenzáció előmozdítása; az együttnevelési formák kialakítása; a szülőkkel való együttműködéssel a helyi erőforrások kiaknázása, támogatása; partneri kapcsolatok építése a szülőkkel, a szociális, egészségügyi, oktatási, civil és egyházi képviseletekkel; a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk segítése a program részét képező, kifejlesztett tartalmi elemekkel; a szolgáltatást nyújtó szakemberek, intézmények együttműködésének fejlesztése, hálózatépítés; a közösségi részvétel, a helyi közösségek erősítése a helyi jó gyakorlatok megismerésével, alkalmazásával Törvényi háttér A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról megfogalmazza, hogy a gyermekek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak fejlődésükhöz. A közoktatási intézmények, a gyermekek ellátását biztosító szervezetek feladata, hogy a jogszabályban megfogalmazottak szellemében a gyermekek életkoruknak és egyéni szükségleteiknek megfelelő ellátást igénybe tudják venni. A többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. fejezete meghatározza a tanulói jogokat és kötelességek et. A közoktatási törvény 10. (2) bekezdése a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani meghatározásával az egyenlő bánásmód elvére világít rá. A (3) bekezdésben megfogalmazza a gyermek jogait a megfelelő nevelésre: képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. A közoktatási törvény 24. paragrafusa az óvoda feladatait határozza meg. A (2) bekezdésben szerepel egyfelől az, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározo ttak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is, másrészről pedig a (3) bekezdésben kötelezi a gyermeket az óvodai nevelésben való részvételre: abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvényb en elfogadottak, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény, valamint az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról határozza meg azokat a jogszabályi kereteket,

13 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M 13 amelyeket figyelembe véve juttathatjuk érvényre a gyermekek mindenekfelett álló érdekét. Alapvetésként jelenik meg a szakemberek, intézmények, szülők együttműködése a fenti jogszabályokban. A gyermekek ellátását végző együttműködő intézmények, szakemberek áttekintése abból a szempontból, hogy a gyermekszegénység csökkentését mennyire szolgálhatják: Védőnő minden családhoz eljut és minden családdal ho sszabb-rövidebb ideig kapcsolatot tart. A védőnői munkát szabályozza az 5/1995. (II. 8.) NM rendelet, a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet, az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységét a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. A területi védőnő feladata a várandós anyák, a 0 3 éves és a 3 6 éves korú, közösségbe járó gyermekek szükség szerinti egészségügyi gondozása, illetve a rendeletben előírtak szerint a gyermek fejlődésének otthoni (családban történő) ellenőrzése. Tevékenységében megjelenik a segítés és az ellenőrzés szerepe. Az iskola-egészségügyi szolgálat részeként a védőnő az oktatási intézményben végzi a tevékenységét, ahol döntően a gyermekekkel kerül kapcsolatba. A gyermekvédelem területét az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szabályozza. A törvény a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi többek között a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetését (39. (3) a), valamint a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladata ellátásának segítését (40. (2) e) írja le. Gyermekjóléti szolgálat létrehozását és működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 39. paragrafusa szabályozza. Feladata a gyermek testi és lelki egészségének, családban való nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztetettség megszüntetése az egész gyermekpopulációra kiterjedően, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű gyermekekre. A családsegítő szolgálatok létrehozását, működtetését az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szabályozza. A szak- és szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények, szakemberek feladatait és működését, az integrált oktatásban résztvevő, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítését a befogadó intézményekben a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény, valamint a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szabályozza. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, amelynek figyelembe vételével kell tervezni a nevelési környezet kialakítását, a tárgyi és személyi feltételek meglétét, biztosítani a nevelési célok megvalósítását. Az óvodák a helyi óvodai nevelési programjukat a 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelően készítik el és alkalmazzák azt a mindennapi gyakorlatukban. Az alapprogram bevezető szakaszának 1. pontjában leszögezi: a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, zeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy zetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt zetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Megfogalmazza, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával. 2 2 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. I. Bevezető fejezet első bekezdésében találhatóak az idézett szövegrészek. (Látogatva: )

14 14 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E 10.3 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképe, helyzetelemzése, értékelése A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképének feltárására, helyzetelemzésére, értékelésére kutatási program készült. A kutatás során feltérképezésre került a fejlesztésekben részt vett intézmények óvodapedagógusainak, segítő szakembereinek, a civil szervezeteknek, egyházaknak, szülőknek a véleménye az inkluzív pedagógia megvalósíthatóságáról, a jelenlegi helyzetről Helyzetelemzés A programban részt vevő óvodák gyermeklétszáma A programban résztvevő óvodák gyermeklétszámai fő fő fő fő fő fő Összes gyerek száma HH gyerekek száma A programban részt vevő óvodák gyermeklétszáma 2450 fő, amelyből a hátrányos helyzetű gyermekek száma 1560 fő, amely meghaladja a 63%-ot. A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodák Magyarország különböző településein találhatóak, a Biztos Kezdet Gyerekházak vonzáskörzetében. Túlnyomó többségükre jellemző, hogy az intézményben magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Kiemelkedően magasnak mondható a hátrányos helyzetű gyermekek száma az összes gyermek számához viszonyítva a gilvánfai, a katymári, a törökszentmiklósi, a zsadányi, a pusztadobosi, a nyírvarsányi óvodákban. Alacsony számban vannak jelen az abai, a mórahalmi, az ópályi óvodákban. Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő óvodák gyermeklétszámai Összes gyerek száma HH gyerekek száma 300 fő 250 fő 200 fő 150 fő 100 fő 50 fő 0 fő Aba Bogádmindszent Budapest Dencsháza Dombrád Dorogháza Gilvánfa Hernádnémeti Katymár Mórahalom Nyírmada Nyírvasvári Ópályi Pécs-Frankel Pécs-Keleti Pécs-Óvoda Porcsalma Pusztadobos Sátoraljaújhely Szakoly Törökszentmiklós -Napraforgó Törökszentmiklós -Aranykapu Zsadány

15 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M 15 A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodákba járó gyermekek egy része Biztos Kezdet Gyerekházból jött. A 0 3 éves gyermekek számára biztosított napközbeni ellátás, bölcsőde, fejlesztő központ a hátrányos helyzetűek számára többségében érhető el, ugyanakkor iskolázottsági, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetük miatt nekik lenne a legnagyobb szükségük a fokozott segítségre. Az óvodapedagógusok és a fejlesztésben részt vevő szakemberek véleményét megkérdezve öt területen vizsgáltuk a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek jellemzőit: a gyermekek kommunikációs képességei; a szülők aktivitása az óvodai programokban való részvétel során; egészségesebb életkörülmények között élnek-e a gyermekek; a gyermekek rendszeresen járnak-e az óvodába; közelít-e egymáshoz a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete. Érdekes megfigyelni, hogy az óvodapedagógus és a megkérdezett szakember vélekedése milyen mértékű eltérést mutat. A legnagyobb eltérés a szülők aktivitásának megítélése tekintetében jelentkezik: a szakemberek szerint 72%, míg az óvodapedagógusok szerint 37%. A gyermekek rendszeresen járnak óvodába a szakemberek (65%) és az óvodapedagógusok (70%) szerint. Sarkalatos kérdés, hogy közelítsen egymáshoz a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete (szakemberek 71%-a és óvodapedagógusok 56%-a). A gyermekek kommunikációs készségei jók kijelentéssel a szakemberek 48%-a és az óvodapedagógusok 44%-a ért egyet. Az egészséges életkörülmények tekintetében a helyzet meglehetősen rossznak mondható, mindössze a szakemberek 33%-a és az óvodapedagógusok 11%-a szerint élnek egészségesebb életkörülmények között a gyermekek Szolgáltatások igénybevétele A Biztos Kezdet Óvodai Program épít a helyben megtalálható szolgáltatások, szakemberek, szervezetek együttműködésére. A hátrányok csökkentése érdekében minden lehetséges ellátást helyben szükséges nyújtani. S zolg áltatás ok ig énybevétele 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A lapfokú művés z etoktatás 21% Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás 39% 43% Fejlesztő felkészítés 89% Nevelési tanácsadás L ogopédiai ellátás 93% 100% Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 0% Gyógytestnevelés 36% G y ermekjóléti s z olgálat 93% Bölcs őde 11% Cs aládi napköz i Is kolai napköz i Házi gyermekfelügyelet Cs aládok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona "Hely ettes s z ülő" ellátás i forma 4% 4% 0% 7% 0% 4%

16 16 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Valamennyi megkérdezett, azaz 100% jelezte a nevelési tanácsadás igénybevételét. A gyermekjóléti szolgálat és a logopédiai ellátás egyaránt 93%-ban jelent meg. A fejlesztő felkészítés 89%-ban, a gyógypedagógiai tanácsadás 43%-ban, a korai fejlesztés és gondozás 39%-ban igénybe vett szolgáltatás, ami arra világít rá, hogy jelentős számban vannak jelen sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodákban. A gyógytestnevelés, illetve a különböző mozgásterápiák igénybevétele 36%-os. Alapfokú művészetoktatás is megjelenik 21%-ban, ami megjeleníti a különleges gondozási igényű gyermekek körében a tehetség gondozásának fontos feladatát. A szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó egyéb szolgáltatások csekély mértékben jelennek meg: a bölcsőde 11%-ban, a családok átmeneti otthona 7%-ban, a családi napközi és az iskolai napközi, a helyettes szülő ellátási forma 4%-ban igénybe vett szolgáltatás, amelyek specialitásuknál fogva minden településen vannak jelen. Megállapítható, hogy a gyermekek átmeneti otthona szolgáltatást és a házi gyermekfelügyeletet senki sem veszi igénybe A programban résztvevő óvodák tárgyi és személyi feltételei A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodák a működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel véleményük szerint megfelelő mértékben rendelkeznek. A tárgyi feltételek tekintetében 78%-ban vélekednek úgy, hogy azok megfelelőek. Az internet elérésének lehetősége 86%-ban biztosított. A legnagyobb gond az elegendő helyiségek számával van, ami megjelenhet a fejlesztésre használt helyiségek hiányában, illetve a magas csoportlétszámokban. A szakember-ellátottság tekintetében 79% jelenik meg. A programban résztvevő óvodák ellátottsága 90% 80% 70% 78% 86% 79% 60% 50% 40% 30% 46% Tárgyi feltételek E legendő helyiség Internetelérési lehetőség S zakemberellátotts ág A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézményekre jellemző, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését a képzési kötelezettségnek megfelelő végzettségű óvodapedagógusokkal látják el. A gyermekesélyt biztosító integrált nevelésre való felkészültségük eltérő mértékű. Az óvoda iskola átmenet, valamint a fejlesztőpedagógia speciális képzettséggel az óvodapedagógusok 68%-a rendelkezik. Az óvodapedagógusok 46%-a a differenciálás, 32%-a a projektpedagógia és a kooperatív technikák, 25%-a a drámapedagógia módszerét sajátította el. Mozgásterápia, illetve gyógytestnevelés terén 21%, a beszédés nyelvművelés esetében 11% speciális képzettségű óvodapedagógus található a vizsgált intézményekben. Az integrációra felkészítő képzéseken részt vettek az óvodapedagógusok, de ez mondható általános, mindenkire kiterjedő mértékűnek. Az inkluzív szemlélet megteremtése érdekében fontos a felkészítéseken, a továbbképzésen való rendszeres részvétel.

17 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M Együttműködések A Biztos Kezdet Óvodai Program fontos célkitűzésének tartja a helyi közösségek bevonását, az együttműködések kiépítését a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik érdekében. Az intézmények túlnyomó többségében (77%) a civil szervezetek együttműködése eszközök biztosításának formájában jelentkezett. Gyakori az anyagi forrás biztosítása (38%), az előadó biztosítása különféle programokhoz, illetve szakmai támogatás az intézmény részére (23%). Civil szervezetek együttműködési formái 80% 70% 77% 60% 50% 40% 30% 20% 38% 23% 23% 10% 0% anyagi forrás biztosítása előadó biztosítása programokhoz eszközök biztosítása szakmai támogatás Az intézmények pályázati forrásokból bővítették a meglévő lehetőségeiket; a tárgyi feltételeket a szakemberek 82%-ban minősítették megfelelőnek. Az esélyegyenlőségi pályázatokon HEFOP, TÁMOP, IPR többségében részt vettek, mindössze 9%-uk pályázott Együttműködések, az együttműködési formák eredményessége A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmények jellemzően széles körű együttműködéseket építettek ki a helyben megtalálható szak- és szakmai szolgálatokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, a szolgáltatásokat igénybe vevő szülőkkel, valamint társintézményekkel. Valamennyi megkérdezett elsőként a védőnői hálózatot emeli ki, majd a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot, a gyermekorvost, illetve a szakmai szolgálatot említi. Az egyházak, óvodák, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok szintén hatékony együttműködő partnerek. Együttműködési formák eredményessége a szülők részéről 90% 80% 70% 60% 50% 69% 72% 69% 67% 89% 57% 73% 77% 56% 40% 30% 20% 33% 10% 0% esetmegbeszélés értekezlet fogadóóra kerekasztal közös családlátogatás közös rendezvény műhelymunka nyílt nap nyilvánosság biztosítása szakmai előadás

18 18 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Az együttműködés eredményességét tekintve valamennyi megkérdezett véleményét figyelembe véve nagy eltérést tapasztalhatunk a műhelymunka, a kerekasztal-beszélgetés és a fogadóóra megítélésében. Megállapítható, hogy az óvodapedagógusok, a szakemberek, a szülők, az egyházak képviselői, a civil szervezetek egyaránt az esetmegbeszélést és a közös projektet tartják a leghatékonyabb együttműködési formának. A szülőkkel kialakított együttműködési formák közül a legeredményesebbnek a közös rendezvény bizonyult (89%). Fontosnak tartották a nyilvánosság biztosítását (77%) és a nyílt napokat is (73%). Legkevésbé tartották hatékonynak a kerekasztal-beszélgetést (33%) és a szakmai előadást, valamint a műhelymunkát Iskolaérettség A gyermekek rendszeres óvodába járása, a szülői ház és az óvoda nevelési elveinek egymáshoz való közelítése alapvető célkitűzése a Biztos Kezdet Óvodai Programnak. A hátrányos helyzetű, iskolaérettséget elért gyermekek jellemzően (75%) négy éven át vették igénybe az óvodai fejlesztést, a három éven keresztül óvodai fejlesztésben részesülő gyermekek körében ez mindössze 43% volt. A hátrányos helyzetű gyermekek 7%-a részesült két évig óvodai fejlesztésben. A hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó többsége négy évig igényelte az óvodai fejlesztést, amely időtartam a hátránykompenzálás szempontjából a legeredményesebbnek bizonyult Helyzetértékelés Kutatási tervünk hipotézisei a kisgyermekek iskoláskorba lépésének esélyegyenlőségével összefüggő legfontosabb tendenciákra irányultak. I. Kutatásunk alapfeltételezése volt, hogy a jelenleg működő ellátórendszer képes az esélyegyenlőséget biztosítani. Igen jelentős különbségek vannak az egyes településeken az integráció keretében megvalósuló szolgáltatások minőségében, amelyet a szolgáltatások helyzetének vizsgálata alátámaszt. II. Feltételeztük, hogy az együttműködés hiánya akadályozza az eredményességet. Előfeltevésünk szerint ezek az együttműködések gyakran formálisak. Az együttműködés eredményességének értékelése ezt az előfeltevést alátámasztja.

19 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M 19 III. Vélelmeztük, hogy eléggé ismertek a jó gyakorlatok és a modellkísérleti programok. Mindemellett egyértelmű az integráció, inklúzió elméleti alapvetése és fogalmának használata. A kutatásunk alapján megállapítható, hogy a modellkísérleti programok csak részben ismertek. IV. Úgy gondoltuk, hogy a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt érhető el a szükséges ellátások mindegyike. Egyértelművé vált, hogy hiányosak a szakmai kompetenciák a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelését illetően. V. Feltételeztük, hogy az időben megkezdett óvodába járás hátránykompenzációs hatású. Vélelmeztük, hogy minél korábban kezd a kisgyermek óvodába járni, annál jobbak az iskolába lépési kondíciói. A kutatás alátámasztja ezen állításunkat, az időben megkezdett óvodába járás hátránykompenzáló hatása szignifikánsan megjelenik. VI. Feltételeztük, hogy a rendszeres óvodába járás hátránykompenzációs hatású, és hogy ennek hiányában a várt hátránykompenzációs eredmények elmaradnak. A kutatás alátámasztja a rendszeres óvodába járás elmaradása esetén a hátránykompenzáló hatás eredményének csökkenését. VII. Előzetes tapasztalataink alapján úgy véltük, hogy a minél korábban megkezdett óvodai fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekek eséllyel kezdhessék meg az iskolai éveket. Valójában már az iskolaérettség elérésére is hatással van az időben megkezdett fejlesztés. Kutatásunk alapján megállapítható, hogy a kisgyermekek esélye megnő a minél korábban kezdett fejlesztéssel, amelynek segítségével a hátrányos helyzetű kisgyermekek iskolaéretté válnak Minőségirányítási szempontjainak kialakítása Az elvégzett kutatás tapasztalatai alapján a minőségirányítás szempontjainak kialakítása szükséges a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmények fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. A minőségirányítási szempontoknak a külső és a belső minőségbiztosításra, a folyamatok szabályozására egyaránt kell irányulnia Külső minőségbiztosítás A Biztos Kezdet Óvodai Programnak való megfelelés a külső minőségbiztosítás legfontosabb célkitűzése, amely a belső minőségirányítási rendszerre támaszkodik. Fontos eleme a célcsoport, továbbá minden érintett szakember, szervezet, egyház azonosítása és a programba való bevonása. A cselekvési terv a feladatok és az intézményi dokumentumok alapján kerül kidolgozásra, a bevont partnerek a tervezett tevékenységeket dokumentálják és értékelik. A fenntartónak (önkormányzat, alapítvány, egyház stb.) stratégiai szerepe van, ki kell nyilvánítania elkötelezettségét a program megvalósítása iránt. A Biztos Kezdet Óvodai Program helyi stratégiájában szükséges megfogalmazni a hosszú, a középés a rövid távú céloknak megfeleltethető feladatokat: a családok erősítése, támogatása; az egészségkultúra fejlesztése; a gyermekek fejlődésének elősegítése, vizsgálata; a szociális, kommunikációs, érzelmi fejlődés támogatása; az óvoda iskola átmenet segítése; horizontális tanulás; főiskolai hallgatók képzése; kommunikációs terv.

20 20 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E A külső minőségbiztosítás fontos eleme a jelentések közzététele, az eredmények bemutatása, a nyilvánosság biztosítása. A konkrét eredmények bemutatása intézményi és munkacsoporti szinten javasolt, a munkatervben vállalt feladat tükrében bemutatva a megvalósított tevékenységet, amely megalapozza a következő lépéseket, teendőket. A folyamatszabályozás érdekében javasolt valamennyi munkacsoportnak Intézkedési tervet készíteni a programcélok nyomon követhetősége érdekében. A következő lépés az Intézkedési tervek megvalósítása, majd annak értékelése. Ezt követően történhet meg a szükséges korrekció. A célokat, a feladatokat, a módszereket, az indikátorokat, a megvalósítás időtartamát, határidejét, felelősét, résztvevőit, az érintettek körét, a folyamat értékelési szempontjait minden munkacsoport a saját erőforrásainak figyelembe vételével tudja megtervezni, szem előtt tartva a PDCA ciklus megvalósításának nyomon követhetőségét, illetve a szükséges korrekciók kivitelezhetőségét Belső minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok szabályozása A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmény a minőségirányítási programjában meghatározza a célkitűzéseit, felvázolja a jövőképét, meghatározza a küldetésnyilatkozatát, amely összhangban áll a Biztos Kezdet Óvodai Programmal. Intézményi önértékelés keretében reális helyzetelemzést készít, amelyben a problémahelyzeteket tárja fel; az Intézkedési tervben a lehetőségek és a veszélyek figyelembe vételével a megoldásra fókuszál. Az óvoda képes segítséget nyújtani a környezetében működő intézmények, szervezetek szélesebb körű partnerhálózatának kialakításához, az együttműködések kiépítéséhez, a szervezetek vállalt feladatainak teljesítéséhez. A Biztos Kezdet Óvodai Program belső folyamatainak szabályozása során figyelembe kell venni: a törvényi megfelelőség biztosítását; a céloknak való megfeleltetést; a személyiségi jogok és a kompetenciahatárok tiszteletben tartását; az inklúzió fejlesztését; a partnerközpontúság kialakítását; az együttműködő partnerek teljes körű bevonódását. A helyileg legitim minőségfogalmat minden intézmény saját környezetének, adottságának, küldetésének megfelelően, a partnereivel, a támogató erőforrások lehető legteljesebb együttműködésével tudja kialakítani, a gyermeki sokféleséget figyelembe véve. Az inklúzió fejlesztése csökkenti a kirekesztés veszélyét, az akadályokat valamennyi gyermek számára minimalizálja a különbségek felismerésével és tiszteletben tartásával. Az akadályok csökkentése érdekében a helyi erőforrások, a helyi közösségek támogatása szükséges. Ez lehet a gyermekekben, a szülőkben, az óvoda programjában végbement változás, az intézményekben, szakemberekben és az együttműködő partnerekben felhalmozódott tudás és tapasztalat. A szülőkkel való együttműködés során az óvodapedagógusoknak és szakembereknek elérhetővé kell tenniük magukat a szülők számára, és az egész családot be kell vonniuk az intézmény életébe a közös célok elérése érdekében. A minőségirányítási rendszer kiépítésének területei: a szervezeti kultúra fejlesztése, a befogadás/elfogadás mint érték hangsúlyozása; a folyamatos fejlesztéssel és a tudás átadásával dolgozó teamek munkájával a módszertani kultúra fejlesztése, az esélynövelés biztosítása, a pedagógiai többlettámogatások megszervezése, a gyengeségek leküzdése; folyamatszabályozás, önértékelés PDCA logika érvényesítésével. A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításához, a munka tudatos szervezéséhez nélkülözhetetlen a résztvevők folyamatszabályozási képességének kialakítása. Az intézmények munkamegosztása, a lehe-