ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1.

Átírás

1 A szövegszerkesztő használata A szövegszerkesztők alkalmazások számos lehetőséget nyújtanak az oktatásban, mind a tanárok, mind pedig a diákok számára. A tanulók az informatika óra keretében megismerkednek a szövegszerkesztés alapismereteivel, a szövegszerkesztő alkalmazás kezelésével. Az ismeretek gyakorlása, alkalmazása pedig más tárgyak óráival is összekapcsolhatók. A tanári munkában is sokat segíthet, ha tudjuk, hogyan és mire is használhatjuk a szövegszerkesztő programokat. A szövegszerkesztés alapvető ismereteinek és a szövegszerkesztő programok kezelésének elsajátítása után a szövegszerkesztő program tetszőleges tantárgyban felhasználható. A szöveg felépítése A szöveg alapvető eleme a BETŰ, melynek lehet stílusa, maga a betűtípus, lehet mérete, színe, stílusa (dőlt, félkövér, aláhúzott), stb. A betűkből egy SZÓt kapunk, azaz a betűk szavakat alkotnak. A szavak MONDATokat képeznek, az összefüggő mondatok egy BEKEZDÉSt alkotnak. A szövegek OLDALakból állnak, hiszen szövegszerkesztő program esetén az az alapvető szempont, hogy végső soron ki szeretnénk nyomtatni művünket. Az oldalakat tovább oszthatjuk SZAKASZokra, s ezek mind alkotják magát a DOKUMENTUMot. Ezekhez az egységekhez magán a szöveg tartalmán (betűk és írásjelek összessége, hozzátartozó képek, ábrák, stb) egyéb tulajdonságokat is rendelhetünk, formázhatjuk azokat. A bekezdéseket igazíthatjuk például középre, jobbra, balra, megadhatjuk a közöttük lévő távolságot, szélességüket, mintázatukat. Ezek után lássuk, mire is alkalmas a szövegszerkesztő: Szövegek bevitelére (gépeléssel, szövegdigitalizálással) Szövegek egyszerű javítására, beszúrására, törlésére Szövegek formázására (betűk, szavak, mondatok, lapok, a teljes dokumentum) Táblázatok használatára Grafikák, képek, rajzok, különböző diagramok beillesztésére, elkészítésére A szöveg helyesírásának ellenőrzésére, javítására A kész dokumentum nyomtatására Szövegek elmentésére, visszatöltésére

2 A Microsoft Word szövegszerkesztő felépítése: Dokumentum: a levél, szöveg, amit szerkesztünk. Egy lapot formáz, melyre dolgozunk. A kézi írás analógiájára. Menüsor: a szerkesztési funkciókat a menürendszeren keresztül érhetjük el. Eszköztárak: a leggyakrabban használt funkciókat innen is elérhetjük. Ez a felület teljesen testre szabható. Vonalzók: a pontosabb szerkesztést segítik elő. Kurzor: Ez a mozgó függőleges vonal jelzi számunkra a beírás helyét. Ha elkezdünk gépelni, ennek a jelnek a helyére kerül a szöveg, míg ez egy hellyel jobbra lép A gyakorlati példák elkészítéséhez a szövegszerkesztő program alapvető ismeretére van szükség: egyszerű szövegformázások, kijelölés, másolás, bekezdésformázások, a dokumentum mentése, nyomtatása. Ezek bemutatására a tananyag nem tér ki. Az alábbiakban ismertetek néhány, a tanítás során felhasználható, alkalmazható példát, ezek elkészítésének menetével fogunk majd találkozni a gyakorlati tananyagban. Feladatok megoldása A feladat megoldásához a felülről-lefelé építkezés elvét követjük. Általánosságban elmondható szerkesztési elv, hogy amennyiben lehetséges a formázásokat csak a dokumentum, vagy annak egy a többitől jól elkülönülő rész elkészítése után végezzük el, mert így sok időt spórolunk meg azzal, hogy nem kell az egyes formázásokat esetleg újra elvégeznünk. Ezért a dokumentum elkészítése mindig egy pontos tervezéssel kezdődjön, ezt eleinte papíron is elvégezhetjük. A formázások között is állítsunk fel elsőbbséget, rangsort. A szövegek formázását előbb végezzük el, mint az egyes elemek precíz pozícionálását, méretezését. Ha ugyanis a szöveghez (annak méretéhez) igazítunk például egy képet, majd a szöveget átméretezzük, esetleg félkövér stílust alkalmazunk rá, akkor a legtöbb esetben újra elvégezhetjük a kép pozícionálását. További fontos alapelv, hogy gyakran hagyjunk üres, formázatlan sorokat, ne az utolsó sorba gépeljünk! Ha ugyanis megformázzuk az adott sort, majd egy új sort szúrunk be (enter új bekezdést is beszúr, vagy shift+enter billentyűkombináció új sort szúr be, bekezdést nem töri meg), a formázások az új sorra is érvényesek lesznek. Egyszerűbb és hasznosabb ilyenkor az enter vagy shift+enter használata helyett egyszerűen egy sorral lejjebb lépni. Ha például

3 egy táblázatot szúrtunk be, és alatta nincs legalább egy üres sor, akkor nagyon nehéz lesz alá keveredni! Szerkesztéskor gyakran kapcsoljuk be a Minden látszik (egyes verziókban Mindent mutat) gombot az eszköztárról, ezzel láthatjuk a ki nem nyomtatódó szerkesztési jeleket, üres sorokat, stb., ha zavar, nyugodtan kikapcsolhatjuk, ugyanis ez egy nyomógomb. Az üres sor, illetve az enter megnyomásának jele:. A shif+enter billentyűkombináció jele pedig:. A szóközök helyén pedig pontok látszódnak.

4 1. feladat: Feladatlap, dolgozatlap készítése A programmal igényes kivitelű feladatlapok készíthetők, dolgozatokhoz, órai gyakorláshoz. Az alábbi példa, amolyan állatorvosi ló, elkészítésével számos hasznos szövegszerkesztési eszközt ismerhetünk meg, hogy a későbbiekben magunk is tudjunk ehhez hasonló feladatlapokat készíteni. Olyan eset is előfordulhat, hogy a tanulók a feladatlapot magában a szövegszerkesztő programban töltik ki. A feladat megoldásához szükséges, a tananyagban elsajátítandó ismeretek: Tabulátor használata Felsorolás és számozás Táblázat Keretezés, szegély és mintázat Téglalaprajzolás Kép beszúrása Szövegdoboz beszúrása

5 A feladat elkészítésének menete: Először mérjük fel, hogy a dolgozatlap milyen elemekből épül fel: (word-1.swf) Ezután tervezzük meg az egyes elemek sorrendjét! (word-2.swf) A dokumentum elkészítése: Majd kezdjük elkezdjük begépelni a szöveg vázát: Feladatlap magyar irodalomból Év eleji felmérés 7. osztály Név: Láthatóan a szöveg beírása után hagytunk néhány üres sort, illetve a szöveget (még) nem formáztuk meg. Az első két sort akár meg is formázhatjuk, hiszen ide már nem akarunk semmit sem írni. A formázások egy részét az eszköztárról, (formazas.swf), míg más részét a Formátum menü Bettűtípus vagy Bekezdés menüpontokban tudunk beállítani. Ezt követi a név utáni vonal és az Osztály szöveg elkészítése. Ezt a részt tabulátorral készítjük el. A név utáni vonal ugyan elkészíthető egy vonal rajzolásával is, de a Név és Osztály szavak közti távolságot érdemes nem számos szóköz megnyomásával, hanem néhány, avagy elegánsabb esetben egyetlen egy tabulátor megnyomásával.

6 Tabulátor A tabulátort szóközök helyettesítésére és a szövegek soron belüli pozícionálására használjuk. Szövegek közti távolságot ugyan szóközökkel is kitölthetjük, de ez nem a legjobb megoldás. A tabulátor (Tab) billentyű megnyomásával néhány szóközt helyettesíthetünk. Amennyiben viszont definiálunk tabulátor helyet, megadhatjuk, hogy hova kerüljön a kurzor a billentyű megnyomását követően, hol folytatódjon a szöveg beírása. Tabulátort a vonalzón vehetjük fel, s attól függően, hogy a szöveg a tabulátor mely részéhez igazodjon, használhatunk balra, középre, jobbra, számok esetén pedig ún. tizedes tabulátort is. (tabulator.swf) Felsorolásban és táblázatban a tabulátor billentyű helyett használjuk a CTRL+TAB billentyűkombinációt (ez mindig helyesen működik)! A tabulátort a vonalzón egyszerűen áthelyezhetjük az egérrel. A tabulátor jelre rákattintva, a bal egérgombot nyomva tartva, majd az egeret lehúzva a vonalzóról, a tabulátor törlődik. (tab-áthely-töröl) A Formátum menü Tabulátorok menüpontjával pontosabban pozícinálhatjuk a tabulátort, helyét cm-ben megadva. Ahogy a képen látszik igazítást az előzőekhez hasonlóan állíthatjuk be, újdonság a kitöltés rész. Itt tudjuk meg adni, hogy a tabulátor milyen vonalat, pontsort húzzon maga után. (tabulator-2.swf)

7 Szegélyvonal elkészítése Előfordulhat, hogy egy szövegrész köré keretet, szegélyt szeretnénk rajzolni. Ezt megtehetjük ténylegesen vonal megrajzolásával, de a legegyszerűbb módja, ha az egyes bekezdéseket bekeretezük a Word beépített keretezési lehetőségeit kihasználva. Fontos tudni, hogy a keret és a háttérszín (minta) ez később majd a táblázat fejlécében előkerül -, a bekezdés széléig tart. Ez nem egyezik meg a szöveg hosszával. A bekezdés széleit, azaz behúzását a vonalzón vonalzón található háromszögekkel, illetve a Formátum menü Bekezdés menüpontjában tudjuk beállítani. A vonalzó: Első sor behúzása: A bekezdés első sorának bal széle. Függő behúzás:a bekezdés többi sorának bel széle. Bal oldali behúzás: Az első sor és a függő behúzásokat arányosan állítja be. A keretezés és a mintázat bal széle az első sor és a függő behúzás közül addig tart, amelyik a lap bal széléhez közelebb van. Jobb oldali behúzás: A bekezdés jobb széle, ilyen széles lehet a szöveg A keret és a szegély is eddig tart (behúzás.swf) Szegélyezést az eszköztáron található szegély gombbal, vagy a Formátum menü Szegély és mintázat pontjában tudjuk beállítani. Utóbbi esetén megadhatjuk a vonal színét, szaggatottságát, vastagságát. (keret.swf) Ha mindenképpen vonal rajzolásával szeretnénk elkészíteni a szegély, ahhoz a Nézet menü Eszköztárak menüpontjában ki kell pipálni a Rajzolás eszköztár láthatóságát. Lássuk a lehetőségeket: (szegely.swf)

8 Számozás Felsorolásokat és listákat készíthetünk kézzel is, egyszerűen beírva a számokat, azonban kényelmesebb, precízebb, ha mindezt inkább a számítógépre bízzuk. Ezt könnyedén, a számozás és felsorolás ikonok használatával tudjuk elérni. Érdemes a szöveget először begépelni felsorolásjelzők, sorszámozás nélkül, arra ügyelve, hogy minden bekezdés egy külön felsorolás elem, így egy pontba tartozó elemek között ne nyomjunk enter-t, hacsak nem akarunk új felsorolás pontot kezdeni. Ha mindenféleképpen új sort akarunk kezdeni, mindezt adott felsorolásponton belül, azt a SHIFT+ENTER billentyűkombinációval tegyük. Gyakran a szövegszerkesztő automatikusan felismeri, hogy felsorolást szeretnénk készíteni, például, ha egy bekezdést számmal kezdünk, utána pontot rakunk, majd szököz után folytatjuk a szöveget. Ha nem szerettünk volna felsorolást, válasszuk ki a visszavonás gombot az eszköztáron, vagy a Szerkesztés menü Visszavonás pontját. Bonyolultabb, összetettebb, egyéni felsorolásokat készíthetünk a Formátum menü Felsorolás és számozás pontjában: (felsorolas.swf) Készíthetünk többszintű felsorolást is, ennek módját az alábbi animáció mutatja be. (többszintu_felsorolas.swf)

9 Táblázat A táblázat egyfajta szövegkialakítás. A táblázatban tárolt információk egymással logikai kapcsolatban vannak az olvasó számára, az így tárolt adatokat gyorsabban felfogja, értelmezi. Az oktatásban is érdemes kihasználni a táblázatok adta lehetőségeket. Táblázatok kezelésére, elsősorban számolási műveletek elvégzésére táblázatkezelő programokat használnak. Azonban adatok táblázatos szemléltetése egy szöveges dokumentumban, vagy egy bemutatóban is gyakorta előfordul. Ilyen táblázatokat könnyedén készíthetünk Word-ben is. A Táblázat menü Beszúrás, Táblázat pontjával könnyűszerrel készíthetünk táblázatot, ha megadjuk a táblázat sorainak, oszlopainak számát. Ezt persze a későbbiekben változtathatjuk, a Táblázat menü Beszúrás menüpont Sor vagy Oszlop elemeit választva avagy ugyanebben a menüben a Törlés pontot kiválasztva. Természetesen az eszköztáron is találhatunk egy gombot táblázat beszúrásához. (tabla1.swf) Sőt, a táblázatot át is alakíthatjuk, átszabhatjuk kedvünk szerint. Az egyes cellákat egyesíthetjük, feloszthatjuk több cellára, növelhetjük a sor magasságát vagy az oszlop szélességét. (tabla2.swf) Megadhatjuk a szegélyét, mintázatát. (tabla3.swf)

10 Kép és rajzolások Számtalanszor fordul elő, hogy egy dokumentumba képet kell illesztenünk, rajzot kell készítenünk. Ezek mind nagyon egyszerűen vihetők véghez. Annyi teendőnk van, hogy állítsuk be a rajz eszköztár láthatóságát a Nézet menü Eszköztárak pontjában, mint ahogy arról már volt szó korábban. A szövegdoboz egy szöveget tároló elem, ez lehet akár egy téglalap, de bármilyen más, rajzolt alakzat is. Előnye, hogy szinte bárhova elhelyezhető, s majdnem úgy tud viselkedni, mintha egy kis dokumentum lenne, függetlenül attól, hova helyeztük el. Ennek segítségével írhatunk a szövegre, képre, s benne lévő szöveget is megformázhatjuk. Szövegdobozt készíthetünk a rajzolás eszköztárról vagy a Beszúrás menü Szövegdoboz menüpontját kiválasztva. Mindkét esetben meg kell rajzolni a szövegdoboz helyét. Amennyiben elméreteztük a szövegdobozt, széleit az egérrel megfogva átméretezhetjük azt. Avagy a szövegdoboz keretén jobb egér gombot nyomva a megjelenő menüben a Szövegdoboz formázása pont kiválasztása után feljövő ablakban átméretezhetjük, megadhatjuk a szegély vonalának színét, vastagságát, mintázatát, illetőleg a szövegdoboz háttérszínét. (szovegdoboz.swf) A téglalap a vonalhoz és a szövegdobozhoz hasonlóan készül el. Kép beillesztése: Képet a Beszúrás menü Kép pontjával illeszthetünk be, vagy a rajzolás eszköztárról. A beillesztett kép származhat fájlból, avagy egy, az Office termékekhez adott ún. clip-artokból. A kép formázása, a szövegdobozhoz hasonló. (kep.swf)

11 2. feladat: Oklevél elkészítése Tanulmányi- és sportversenyeken, év végi értékeléskor okleveleket szokás kiosztani, az arra érdemeseknek. Ezt könnyedén elkészíthetjük akár a szövegszerkesztő programmal is. Igényesebb oklevelek készítésére alkalmasabb erre a célra egy kiadványszerkesztő, vagy egy grafikai program, de akár a bemutatókészítő (powerpoint) is. A megoldáshoz szükséges ismeretek: Rajzolás, rajzok pozícionálása, alakítgatása Oldalszegély Elkészítésének lépései: 1. Oklevél megrajzolása. 2. Oklevél szövegének elkészítése 3. Oldalszegély 1. Rajz eszköztár, Alakzatok menüpontjában található ilyen alakzat. 2. A beillesztett alakzatra akár írhatunk is. Az alakzaton, a jobb egér gomb megnyomásával feljövő menüben a Szöveg hozzáadása pontot választva, és ezzel az alakzatot szövegdobozzá alakítva. Ezáltal a szöveg elékészítése egy hagyományos Word dokumentum elkészítéséhez hasonló.

12 3. A dokumentumot be is keretezhetjük, oldalszegéllyel ellátva azt, a Formátum menü Szegély és mintázat menüpontjának Oldalszegély fülén.

13 3. feladat: Oktatási segédanyag Egyszerűen készíthetünk saját készítésű tananyagot diákjainknak. Ezek többnyire kiegészítik a tankönyvet, illeszkednek a tanmenethez. Lehetnek akár több oldalas dokumentumok is. Az elkészített segédanyagot elmenthetjük akár weboldalakra szánt formátumban is. A stílusok használatának több előnye is van. Egyrészt a tartalomjegyzék elkészítése a címsorként definiált bekezdések alapján hozható létre. Másrészt az azonos stílusú bekezdések formázása nagyon egyszerűen végezhető el, egyetlen lépésben. A megoldáshoz szükséges ismeretek: Stílusok használata: Stílusok használatával adott bekezdésekhez azonos formázási beállításokat rendelhetünk. Az ábrán látható módon a szöveget kijelölve ez eszköztáron tudunk stílust kiválasztani. Stílusokat formázni, átalakítani a Formátum menü Stílusok és formázás menüpontjában tudunk. (stílus megadása.swf) Tartalomjegyzék készítése: A Címsor stílussal megformázott bekezdésekből tartalomjegyzéket készíthetünk a dokumentumhoz a Beszúrás menü / Hivatkozás / Tárgymutató és tartalomjegyzék menüpontjával. (Tartalomjegyzék.swf) Oldalszámozás, fejléc, lábléc készítése: A dokumentumhoz készíthetünk oldalszámozást, egységes fejlécet, élőlábat a Nézet menü / Élőfej és élőláb menüpontjával. (fejléc.swf)

14 Elmentés weboldalként: Fájl menü / Mentés weblapként hatására a dokumentumunkat az Internetre is elhelyezhető ún HTML formátumban menti el a szövegszerkesztő. Szimbólumok: Beszúrás menü / Szimbólum menüpont segítségével különböző matematikai, görög és arab betűs és egyéb betűket illeszthetünk a dokumentumba. (szimbólum.swf) Egyenletszerkesztő: Beszúrás menü / Objektum / Microsoft Equation 3.0. Matematikai, fizikai képleteket készíthetünk az Egyenletszerkesztő segítségével. (egyenlet.swf)

15 Gyakorló feladat: Tanterv, tanmenet, előadásvázlat készítése Elengedhetetlen, szerves része a tervezés a tanítási-tanulási folyamatnak. Egy áttekinthető tanmenet elkészítésével a tanár a saját és kollégái munkáját is megkönnyíti. Ezenfelül a javítási, szerkesztési lehetőségek jelentősen leegyszerűsödnek, akár évek múlva is. Ennek elkészítését az olvasóra bízzuk. Szükséges ismeretek: Táblázatok Tabulátor Szegélyezés, keretezés

16 Végezetül néhány zárógondolat: Ne feledjük el, hogy a fenti példák azt mutatták csupán, hogy a tanár hogyan tudja felhasználni oktatási munkája során a szövegszerkesztő programot. Legalább ennyire fontos, hogy a diákok helyesen alkalmazzák a szövegszerkesztő programot munkájuk során. Hiszen feltételezhetően leendő munkahelyükön majd egy szövegszerkesztő programmal kell elkészíteniük ezekhez hasonló feladatot. Más témában természetesen, - hiszen nem mindenkiből lesz tanár -, de a szövegszerkesztő alkalmazás ugyanezen eszközeit használják majd. Ehhez segítséget nyújt, ha szövegszerkesztéssel és egyéb alkalmazói programmal - nem csupán informatika órán találkoznak, hanem más tantárgyak tanulása során is. Az alábbi példa túlmutat mind a szövegszerkesztő program által nyújtott lehetőségeken, mind pedig egy konkrét tantárgy témakörén, összekötve a szaktárgyat az informatikával. Jelen esetben az irodalom és a magyar nyelv tárgyakat az informatikával. Feladat: Korabeli irodalmi pályázat Az 1840-es években járunk. A Kancellária nevében Irodalmi pályázatot írtak ki, korabeli magyar költők-írók számára. Írjunk (közösen) egy pályázati anyagot valamely magyar író vagy költő nevében egy irodalmi mű elkészítésére. A pályázat kiírása, megírása és elbírálása is a csoport feladata lenne, esetleg több csoportba osztva a résztvevőket. Elvárt eredmény: a diákok nem csupán az irodalmat tanulmányozzák a tanulók a feladat megoldása során. Mindezt számítógép segítségével készítik el, miközben megtanulják, hogyan keressenek az Interneten, a könyvtárban, hogyan dolgozzanak a szövegszerkesztőben, csoportosan, hogyan használják a levelezőprogramot a csoportkommunikáció elősegítésére. Továbbá elsajátítják a pályázatok megírásának mikéntjét is, így vonva be a feladatba a nyelvórát. Az előzőekből levonva megállapíthatjuk, hogy az informatika kiválóan alkalmas arra, hogy tantárgyakat kössön össze, megszüntetve ezáltal azt a problémát, hogy bizonyos fogalmak, csupán egy adott tantárgy keretein belül élnek.

17 Táblázatkezelő használata A táblázatkezelő feladata táblázatosan elrendezett adatok hatékony és látványos kezelése, azaz a különböző típusú adatok bevitelén és megformázásán túl, a rajtuk végzett számolások és diagrammok készítését, kezelését is. Az oktatásban többnyire a reál tárgyakban használható, függvények ábrázolására, számítások elvégzésére, de kiválóan alkalmas statisztikai feladatok, egyéb kalkulációk elvégzésére, például testnevelés órán a sport eredmények nyilvántartására. A táblázatkezelőtől elvárt szolgáltatások: Adatok táblázatban való elrendezése, beírása, módosítása A táblázat megformázása: szegély, háttérszín, szegélyek Kalkulációk, pénzügyi, statisztikai és egyéb számítások elvégzése Az adatok szemléltetése diagrammon A táblázat elmentése, visszatöltése, nyomtatása A táblázat felépítése (Excel bemutato.swf) A táblázat sorokból és oszlopokból álló rácsos elrendezés. Egy sor és egy oszlop metszetét cellának nevezzük. A cella hivatkozása a neki megfelelő oszlop és sor koordináta. Az oszlopokat betűk, a sorokat számok jelölik (például A4). Erre a függvények és képletek használata miatt van szükség. Aktív cellának nevezzük azt a cellát, amelyikbe éppen adatokat tudunk bevinni a billentyűzetről (példánn az az A6-os cella) kb, pontos tartalmát a szerkesztőlécben láthatjuk. Ez azért fontos különösen, mert amennyiben egy cellába képletet vagy függvényt írtunk, a szerkesztés után a cellában a képlet vagy függvény eredményét látjuk, és csupán a szerkesztőlécben láthatjuk a pontos tartalmát, azaz magát a képletet. Továbbá, ha a cellában annak szélessége miatt nem láthatjuk a tartalmát - nem fér ki -, itt akkor is látható. Egy táblázatban nagyon sok sor és oszlop is lehet, ezt a munkaterületet munkalapnak hívjuk. Az alábbiakban néhány olyan feladatot mutatok be, melyeket felhasználva és átdolgozva feldobhatjuk segédanyagainkat, óráinkat leválthatjuk papíros nyilvántartásunkat. Előismeretek: Táblázat kitöltése, Cellatartományok kijelölése, Adatok másolása, Alapvető cellaformázások, betűformázások, Táblázat mentése, visszatöltése, Nyomtatás Az alábbiakban a Microsoft Excel táblázatkezelő alkalmazás segítségével egy olyan összetett feladatot fogunk elkészíteni, mely egyrészt végigvezet ez Excel kezelésén, főbb pontjain. Másrészt melyen keresztül megismerjük, hogy mire is használható egy táblázatkezelő alkalmazás az oktatásban.

18 A feladat: A feladat egy dolgozat összesítő sablon elkészítése, melyet a későbbiekben használhatunk majd az iskolai dolgozatok javítása, értékelése során. Továbbá, melynek alapján akár a tanév végi összesítő is elkészíthető. A sablont minden dolgozat megíratása után kitöltjük, és a táblázat automatikusan kiszámítja az érdemjegyeket. Természetesen a ponthatárok, a feladatok száma, pontértéke, az osztály létszáma, és persze a tanulók neve változhat, ezek azonban nem lényegi változtatások. A tananyag ezek megoldását is bemutatja. Kiegészíthetjük a kiértékelést, például készíthetünk egy diagrammot, annak megállapítására, hogy hány tanuló kapott jeles, jó, közepes, elégséges vagy elégtelen osztályzatot, továbbá különböző statisztikai számításokat végezhetünk. A példát úgy oldjuk meg, hogy feltöltjük fiktív adatokkal, ez természetesen nem lenne szükséges, azonban ez segíti a hibajavítást, a megértést. A feladat megoldásához szükséges, a tananyagban elsajátítandó ismeretek: Formázás: szegély és mintázat Automatikus kitöltés Sorok és oszlopok beszúrása, törlése Oszlop szélességének állítása Függvények: MIN, MAX, ÁTLAG, SZUM, DARABTELI, FKERES Relatív és abszolút cellahivatkozás Függvénymásolás Diagram beszúrása és formázása

19 A feladat megoldásának menete A feladat megoldásának menete: 1. A táblázat vázának elkészítése 2. Táblázat kitöltése 3. Számítások, függvények, képletek elkészítése 4. Táblázat formázása Ideális esetben a táblázat formázása (néhány eset pl.: oszlopszélesség állítása kivételével) csupán a feladat megoldásának utolsó lépése lenne, a teljes táblázat kitöltése után, ez azonban nagy rutint igényel. Valójában ezt természetesen bármikor megtehetjük, akár a táblázatot részekre osztva is. A táblázat használata során előkerülő egyéb teendők: (Excel-vált-swf) Adatok átírása: feladatok pontértéke, elért pontszámok, tanulók neve, stb. Új tanuló felvitele: Egy új sort kell beszúrni és a képletet átmásolni erre a sorra is. Tanuló törése: amennyiben kevesebb tanuló lesz, például a következő évben (sor, vagy cellák törlése) Új feladat: az egyes dolgozatok feladatainak száma eltérhet a sablonban szereplő 10 feladattól. Amennyiben több feladatot tartalmaz a dolgozat, ezt a táblázatban is meg kell oldani, új oszlop beillesztésével. Kevesebb feladat: oszlop törlése Mire kell figyelni módosításkor? Amennyiben csupán az adatok módosulnak, a függvények, és a diagramm automatikusan módosul, ilyenkor nincs más dolgunk, mint átírni az adatokat. Sor, oszlop törlése sem okoz problémát. Ezzel szemben amennyiben új sort vagy oszlopot rögzítünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a függvények és a diagram figyelembe vegyék a módosításokat, továbbá a formázásokat is be kell állítani az új cellákra. Ha új tanulót rögzítünk, akkor arra is figyelni kell, hogy a nevek ABC rendben maradjanak. Ezt megtehetjük úgy is, hogy a kívánt helyre rögzítjük a tanulót, avagy a táblázatkezelőre bízzuk az adatok rendezését.

20 Táblázat vázának elkészítése A feladat megoldásának első lépése a táblázat vázának elkészítése: Ehhez egyszerűen gépeljük be a cellákba a megfelelő szöveget: (Alap táblázat.swf)

21 Segítség a táblázat vázának elkészítéséhez Alapok Adatbevitel Az aktív cellába adatok beviteléhez egyszerűen el kell kezdeni gépelni a cellában. Amit beírunk, a cellában és a szerkesztőlécben egyaránt megjelenik. Ha gépelés közben megnyomjuk a szerkesztőlécen a piros X-et, vagy megnyomjuk az Escape (ESC) billentyűt, akkor visszaáll a cella eredeti tartalma: Új cellába lépni többféleképpen tudunk: Egér kattintással Kurzormozgató nyilakkal Enter billentyű megnyomásával egy cellával lejjebb, A tabulátor billentyű lenyomásával pedig egy cellával jobbra. A táblázatkezelő programok különféle típusú adatokat tudnak tárolni a cellákban, úgymint szöveges, numerikus, dátum vagy pénz, stb. Ezek beállításával később foglalkozunk még, azonban fontos tudni ezek szerepét. A táblázatkezelő programok a celláikban tárolt adatokon különböző (pl. formázási) műveleteket, függvényeket tudnak végrehajtani. Adatok módosítása A cellákban lévő adatokat átírhatjuk, vagy módosíthatjuk. Átírásnál ugyanúgy kell eljárni, mint adatbevitelnél, rá kell állni arra a cellára, majd be kell gépelni a megfelelő értéket. Ha a cellában lévő adatot nem szeretnénk kitörölni, csak módosítani szeretnénk, elírtuk, vagy az adat megváltozik, akkor vagy a szerkesztőlécen tudjuk módosítani a cella tartalmát, a már szokott módon, avagy duplán kattintva az adott cellán, kijavíthatjuk a cella értékét. (szerkesztolec1.swf) Adatok törlése Cella tartalmát törölését a cella kijelölésével, majd a DELETE billentyű lenyomásával oldhatjuk meg. Ilyenkor azonban az adott cella, vagy cellák formátum-beállításai megmaradnak. Ha a formátumot is törölni szeretnénk, akkor a Szerkesztés menü Tartalom törlése menüpont segítségével töröljük. Cella hivatkozás, (cella)tartományok: Mint arról már volt szó a cella hivatkozása a neki megfelelő oszlop és sor koordináta. Az oszlopokat betűk, a sorokat szám jelöli. Például az A oszlop 4. sorában lévő cella az A4-es (kis- és nagybetű nem számít, az a4 is jó megadás). Erre a függvények és képletek használata miatt van szükség, valamint azért, hogy egyértelműen azonosítani tudjunk egy cellát. Gyakran előfordul, hogy egy több cellából álló tartományra kell hivatkozni, egy képletben. Egy téglalap alakú cellákból álló, összefüggő halmazt nevezünk cellatartománynak, vagy rövidebben tartománynak. Megadása úgy történik, hogy megadjuk a tartomány bal felső cellájának az azonosítóját, illetve a jobb alsó celláét kettősponttal elválasztva. Például az ábrán jelölt terület megadása: A1:C6.

22 Cellák kijelölése: Formázásokkor, függvények készítésekor, cellák másolásakor gyakran elengedhetetlen, - illetve munkánkat is könnyíti, gyorsítja -, hogy ne egyesével kattintgassunk a cellákra, azaz, ne egyesével jelöljük ki azokat, hanem egyszerre több cellát is ki tudjunk jelölni. Tartományokat úgy lehet kijelölni, hogy rákattintunk a kijelölendő tartomány egyik sarokcellájára, majd az egérgombot lenyomva tartva az egérrel elmegyünk a tartomány szemközti cellájáig, sarkáig. Például a fenti ábrán látható tartomány kijelölésére egy lehetséges módszer: rákattintunk az A1-es cellára, majd a bal gombot lenyomva tartva elmegyünk az egérrel a C6-os celláig. (kijelölés.swf) A kijelölést úgy lehet megszüntetni, hogy az egérrel kattintunk egy tetszőleges helyen a munkalapon belül, azaz kijelölünk egy másik cellát. Egy egész sort, vagy egész oszlopot úgy jelölhetünk ki, hogy az egérrel rákattintunk a sor, vagy oszlopazonosítóra. Ilyenkor azonban ügyelni kell arra, hogy nem csak az a rész lesz kijelölve, ami a képernyőn látszódik, hanem az is, ami nem. Vagyis ha egy egész oszlopot kijelölünk, akkor cellát jelölünk ki. Tehát ha ki szeretnénk jelölni a 3-as sort, akkor rá kel kattintani a 3. sort azonosító számra. Több sort, illetve oszlopot hasonlóképpen jelölhetünk ki, mint egyet, azzal a különbséggel, hogy miután kijelöltük például az első oszlopot, akkor az egérgombot nem szabad felengedni, hanem az egeret végig kell húzni azokon az oszlopazonosítókon, melyeket még ki szeretnénk jelölni. Ezeknek a területeknek is van hivatkozásuk, amit úgy kapunk meg, hogy megadjuk az első sor vagy oszlop jelét, majd kettőspont, végül az utolsó sor vagy oszlop jelét. Például az 1. oszloptól az 5. oszlopig kijelölt terület hivatkozása: 1:5. Ha csak egy sorról vagy oszlopról van szó, akkor azt ugyanígy kell megadni, csak az első és utolsó sor megegyezik. Például az egész A oszlop hivatkozása így néz ki: A:A. Cellák másolása Gyakran szükségünk van arra, hogy egyes cellák tartalmát átmásoljuk a munkalap más pontjára, esetleg egy másik munkafüzetre, munkalapra. Ehhez első lépésként ki kell jelölni a másolandó cellákat. Majd fel kell szólítani a cellákat, arra, hogy másolásra kerüljenek. Ez utóbbit négyféleképpen tehetjük meg: 1. Eszköztárról: 2. Jobb egér menüből 3. Szerkesztés menü Másolás parancsával 4. Billentyűzetről a CTRL+C billentyűkombinációval. Ezzel a másolandó cellák tartalma az ún. vágólapra másolódik. Egészen addig ott marad, amíg be nem illesztjük valahova. Ehhez ki kell jelölni a beillesztés helyét, avagy beillesztés kezdőpontjára kell kattintani, ahonnan a táblázatkezelő beillessze a másolandó cellákat. A beillesztést szintén négyféleképpen tehetjük meg:

23 1. Eszköztárról 2. Jobb egér menüből 3. Szerkesztés menü Beillesztés parancsával 4. Billentyűzetről a CTRL+V billentyűkombinációval. A folyamattal akár más alkalmazásba is átmásolhatunk adatokat, például a szövegszerkesztőbe. (másolás.swf) Cellák kivágása Kivágás a másoláshoz hasonló folyamat, azzal a különbséggel, hogy a cellák az eredeti helyükről törlődnek. A cellákat kivágja a helyükről, áthelyezi a vágólapra, egészen annak beillesztéséig. Végrehajtásának lépései: 1. Az áthelyezendő cellák kijelölése 2. Kivágás Eszköztárról Jobb egér menüből Szerkesztés menü Kivágás parancsával Billentyűzetről a CTRL+C billentyűkombinációval 3. A célhelyre pozícinálás, avagy a célhely kijelölése 4. Beillesztés: Eszköztárról Jobb egér menüből Szerkesztés menü Beillesztés parancsával Billentyűzetről a CTRL+V billentyűkombinációval. (kivágás.swf)

24 Sormagasság és oszlopszélesség beállítása Amennyiben egy cella tartalma nem fér el a neki szánt helyre, - azaz a cella nem elég széles - akkor látszólag belelóg a következő cellába, amennyiben az üres, azonban a szomszédos cella tartalma nem változik. Minderről a szerkesztőléc segítségével győződhetünk meg. Ha a szomszéd cella nem üres, akkor természetesen nem írja rá erre a szöveget. Ennek, továbbá a túl nagy méretű cellák például a táblázat pontozásánál nincs szükség olyan nagy szélességű cellákra - elkerülésére érdemes a cellákat átméretezni: (Oszlop szélesség.swf). Feladatunkban a Maximális pont szöveg belépésekor tapasztalhatjuk azt, hogy ez hosszabb, mint a cella szélessége, és a szöveg kilóg a cellából. Azonban a szöveg jól látható, egészen addig, amíg a B9-es cellába be nem írunk valamit. Ekkor a kilógó szövegrészt levágja, s nem fog látszódni. A levágott szöveg természetesen nem veszik el, csupán nem látszik. Erről a szerkesztőléc segítségével magunk is meggyőződhetünk. Ahhoz, hogy lássuk a cella teljes tartalmát, át kell méreteznünk az A oszlopot, meg kell szélesíteni azt. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy az oszlopazonosítók közti elválasztóvonalra állunk az egérrel, egészen addig, míg az egérkurzor át nem vált egy odavissza nyílra. Ilyenkor csak egyszerűen le kell nyomni a bal egérgombot, majd arrébb kell húzni a cella szélét egészen addig, míg a szöveg bele nem fér. Az egér bal gombjának dupla kattintásával az A oszlop szélessége megegyezik az oszlopban található leghosszabb szöveggel. A sorok magassága, oszlopok szélessége beállítható menüből is: Formátum menü / Sor menüpont Magasság vagy Oszlop menüpont Szélesség pontok állításával.

25 Formázások Formázások segítségével a cellák és a táblázat kinézetét adhatjuk meg. Ilyenek például a betűk formázása, a cellák típusának megadása, tartalmának igazítása a cellán belül, cellákat határoló szegélyvonalak, valamint a cellák háttérszíne, mintázata. Ezeket a Formátum menü Cellák pontjával végezhetjük el, avagy a formázandó cellán jobb egér gombot nyomva a felugró menüből a Cellaformázást kiválasztva. A legfontosabb, leggyakrabban használt formázási műveletek elvégezhetőek a Formázás eszköztár gombjaival is: Betűtípus: Betűméret: Betűtípus váltás betűméretet beállítása Félkövér: Dőlt: Aláhúzott: Balra zárt: Középre zárt: Jobbra zárt: Cellaegyesítés (cellák között középen): Pénznem: Százalék: Ezres csoport: Tizedeshelyek növelése: Tizedeshelyek csökkentése: Szegélyek: Háttérszín: Betűszín: vastagítani lehet a betűket meg lehet dönteni a betűket szöveget alá lehet húzni a cellákban lévő szövegeket balra igazítja a cellákban lévő szövegeket középre igazítja a cellákban lévő szövegeket jobbra igazítja A kijelölt cellákat egyesíti, az első cellában lévő szöveget pedig az egyesített cellákon belül középre igazítja. Példánkban a Dolgozat összesítő így készül majd el. a számok után odaírja a beállított pénznemet. a cellában lévő számot megszorozza százzal, majd mögé rakja a % jelet, azaz százalékformátumba rakja. ezres csoportokba rendezve írja ki a számot. Pl.: ,89 a számok kiírásának pontosságát, azaz a tizedesek számát lehet vele növelni a számok kiírásának pontosságát lehet vele csökkenteni. A tizedesek számának csökkentésével a számokat kerekíti! Pl.: 3,5 ből 4 lesz! Szegélyeket, keretet lehet húzni a kijelölt cellák köré a cellák háttérszínét lehet vele változtatni a betűk színét lehet változtatni

26 Formázásokhoz először ki kell jelölni azt a cellát, vagy cellákat, melyeket meg szeretnénk formázni, majd ki kell választani a megfelelő formázást. A formázások a cella egészére, teljes tartalmára vonatkoznak. Ha véletlenül valamit elrontottunk, akkor vagy a Szerkesztés menü Visszavonás pontjával lehet érvényteleníteni az utolsó műveletet (ez nem csupán formázási művelet lehet), vagy pedig az eszköztáron lévő ikonnal.

27 Formázások a feladatban Feladatunkban a következő formázásokra van szükség: Félkövér betűformázás: Eszköztárról vagy a Formázás menü Cellák menüpontjának Betűtípus fülén kapcsolható be. Az A3:A5, az A9, az A8:L8, az A11:L11, az A28:31 és az M11:M25 tartományokban. Továbbá a segédtábla fejlécében, az N3:Q3 tartományban. (félkövér.swf) Mintázat: Háttérszínt szintén beállíthatjuk az eszköztáron és Formázás menü Cellák menüpontjának Mintázat fülén egyaránt. Az A11:A25, M11:M25 tartományokban, illetve a segédtáblában az N3:Q8 tartományban, ahol kétféle háttérszínt is használunk. mintázat.swf Szegélyezés: A táblázatban számos helyen használunk majd szegélyezést (keretezést). Mindezeket vagy az eszköztárról vagy a Formázás menü Cellák menüpontjának Szegély fülén definiálhatjuk vagy az eszköztárról. Az A8:L9, az A11:M31,és a segédtáblázatban az N3:Q8 tartományban, egyszerű keretezést. Illetve a B3:F5 tartományban alsó szegélyezést. szegély.swf Cellaegyesítés: A1:M1, A2:M2 és B3:F3, B4:F4, B5:F5 tartományokban egyesítjük majd a cellákat. Cellaegyesítést és az egyesítet cellák közepére igazítást kijelölés után az eszköztárról a gomb benyomásával végezhetünk. Ehhez eredményében kissé hasonló műveletet a Formázás menü Cellák menüpontjának Igazítás fülén, az ábrának megfelelően beállítható A kijelölés közepére igazítás. Különbség abban mutatkozik, hogy ilyenkor a cellák nem egyesülnek. cellaegyesítés.swf

28

29 Rendezés Nevek sorba rendezése. Ehhez első lépésként ki kell jelölni a táblázatot, amelyiket rendezni szeretnénk. A mi példánkban tehát ki kell jelölni az A11:M25-ös tartományt. A kijelölés után ki kell választani az Adatok menü Sorba rendezés menüpontját. Ennek hatására a következő ablak jelenik meg: Elsőként vizsgáljuk meg a segédablak alját. Itt azt adhatjuk meg, hogy van-e rovatfej az adatbázisban vagy nincs. Azaz a táblázat első sora mezőazonosítókat tartalmaz-e vagy sem. Ugyanis ha az első sorban mezőazonosítók vannak (jelen esetben is), akkor azt a sort nem kell rendezni, vagyis akkor a Van rovatfejet kell bekattintani. Több szempont alapján rendezhetünk. A legfelső mezőben kiválaszthatjuk azt, hogy rendezze a rekordokat a név mező alapján emelkedő sorrendbe. Ha véletlen két azonos nevű ember van, akkor ezt a rendezést tovább lehet bővíteni, vagyis megadhatunk egy másodlagos illetve egy harmadlagos rendezést is valamelyik mező alapján. Például megadhatjuk azt, hogy a két azonos nevű ember közül az kerüljön előbbre, akinek magasabb az érdemjegye. Ekkor természetesen a második rendezési feltételnél (Majd) ki kell választani, hogy rendezze érdemjegy alapján csökkenő sorrendbe. Az OK gomb hatására sorba rendezi a rekordokat. Az eszköztáron is található két sorba rendezés ikon:, azonban ezekkel csak egy oszlop alapján lehet rendezni. Rendezéseknél fontos, hogy a teljes rendezendő táblázatot kijelöljük. De ne az egész munkafüzetet, és ne is csak néhány sor-t vagy oszlopot, hanem a teljes rendezendő részt és kapcsolataikat. Jelen esetben az összes nevet és a diákok minden adatát (elért pontszámokat, eredményt), de a statisztikai adatokat (min, max, átlag) már nem, azaz az A11:M25-ös tartományt. Különben a táblázatkezelő megkérdezi, hogy bővítse-e a kijelölést. Ha ezt nem tesszük meg, helytelen értéket fognak szerepelni a táblában, azaz a tanulók nevét rendezi az Excel, de a pontszámaikat már nem. (rendezés)

30 Függvények és képletek használata Képletek, elkészítésük A képletek számokat, cellahivatkozásokat, függvényeket és műveleti jeleket (+, -,*, /, stb.) tartalmazó kifejezések. Ha egy cellába képletet írunk, akkor az a bevitel után végrehajtódik, és a cellában annak eredménye jelenik meg, a képletet ezután a szerkesztőlécben láthatjuk. A képlet mindig egyenlőségjellel (= ) kezdődik, így veszi észre az Excel, hogy a cella tartalmát ki kell számolnia. Ha például az A1-es cella tartalma 3, a B1-é 4 és a C1-ben pedig az =A1+B1 képlet szerepel, akkor a C1-es cellában a bevitel után egy 7-es szám fog megjelenni, azaz az A1-es és a B1-es cellák tartalmának összege. Csupán C1-re állva, a szerkesztőlécen láthatjuk a C1-es cella pontos tartalmát. Képletek használatának előnye, hogy az A1 vagy B1-es cellák megváltozásakor is a megfelelő értéket jelenítik meg, automatikusan, emberi beavatkozás nélkül. (képlet1.swf)

31 Függvények A függvények az Excelbe beépített olyan képletek, melyek valamilyen műveletet hajtanak végre, avagy a képletek készítését egyszerűsítik le. Függvények felépítése: A függvény névvel kezdődik, majd egy nyitó zárójelet követően szerepelnek a függvény bemenetei más néven argumentumai, melyek pontosvesszővel vannak elválasztva, végezetül egy csukózárójellel zárja. Pl.: =SZUM(A1:C3;B5:B7). Ez a függvényt egy cellába beírva összeadja és megjeleníti az A1:C3 tartományban és a a B5:B7 tartományban levő számokat. Mindezt a képlettel, függvény nélkül is megírhattuk volna, valahogy így nézne ki. = A1+B1+C1+A2+B2+C2+A3+B3+C3+B5+B7 Nem minden függvényt helyettesíthetünk képlettel. Függvényt beilleszteni a Beszúrás menü Függvény pontjával tudunk. Függvények beillesztését segíti az eszköztáron található (szum.swf) gomb is.

32 Képlet másolás Gyakran előfordul, hogy egy táblázat soraiban vagy oszlopaiban ugyanazt a számítást kell elvégeznünk, a feladatban például a pontszámok kiszámolásakor. Ebben az esetben a képleteket begépelés helyett egyszerűbb a cellamásolásnál leírt módon egyszerűen átmásolni, sokszorosítani. A képlet másolásával a hivatkozások a másolás irányának megfelelően megváltoznak. Képletek átmásolását a másoláshoz hasonló úgynevezett kitöltés segítségével is elvégezhetjük, ha a cellákat az adott sorban lefelé vagy felfelé, vagy az oszlopban jobb, vagy bal oldalra kívánjuk másolni. Kattintsunk a másolandó képletet tartalmazó cellára. Vigyük az egeret a jobb alsó sarokban lévő kis fekete négyzetre, a bal gombot nyomva tartva húzzuk el abba az irányba, amerre át szeretnénk másolni a képletet, majd a végén engedjük el az egérgombot. A feladatban a diákok összpontszámának kiszámításához ugyanazt a képletet, az összegzést (SZUM) használjuk. Elsőként számítsuk ki az első tanuló összpontszámát, majd másoljuk át a képletet többi tanulóra is. (szum-másolással.swf)

33 Abszolút és relatív cellahivatkozás A képletek másolásának hatékony alkalmazásához meg kell ismerkednünk a három cellahivatkozás típussal. Relatív cellahivatkozás (pl.: A1): A relatív hivatkozást tartalmazó képlet hivatkozásai a másolásakor mindig annyival változnak, amennyivel a képlet az eredeti helyéhez képest arrébb kerül. Ha tehát a képletet soron belül másoljuk, akkor az oszlopkoordináta változik, oszlopon belüli másolás esetén a sorhivatkozás. Abszolút cellahivatkozás (pl.: $A$1): Az abszolút hivatkozással megadott cellakoordináták a képlet másolásakor változatlanok maradnak. Vegyes cellahivatkozás (pl.: $A1 vagy A$1): A vegyes hivatkozás használatakor a cellakoordináta egyik tagját abszolút, másik tagját relatív hivatkozással adjuk meg. Így másoláskor csak a cellakoordináta relatív hivatkozással megadott tagja módosul. A cellahivatkozások közti váltás egyszerű. A hivatkozás szerkesztésekor az F4-es billentyűt megnyomva, a hivatkozás megváltozik a négy lehetséges hivatkozás következő tagjára. Természetesen a hivatkozás elé kézzel is beírhatjuk a $-jelet! A feladat megoldása során alábbi függvényeket használjuk: =SZUM(tartomány): összeadja a tartományban lévő cellák értékét. =ÁTLAG(tartomány): megadja a tartományban lévő cellák átlagát. (átlag.swf) =MIN(tartomány): megadja a tartomány legkisebb értékét. (min fv.swf) =MAX(tartomány): megadja a tartomány legnagyobb értékét. =FKERES(keresési érték;tartomány;oszlopszám): A megadott tartomány első oszlopában megkeresi a keresési értéket és visszadja a megtalálsi helynek megfelelő sor és a tartomány oszlopszám-adik oszlopának megfelelő cella értékét. Példánkban az érdemjegyek kiszámítására használtuk, az adott diák összesen oszlopában lévő értéket keresi meg segédtábla első (ponthatár oszlopában), amennyiben nem talál egyező értéket (jelen esetben a diák nem egy ponthatárnak megfelelő pontot szerzett), akkor az adott sor szám, az első nem nagyobb érték lesz. Azaz ezáltal meghatároztuk, hogy a diák összpontszáma melyik ponthatárba tartozik. Majd, a tartomány oszlopszám-adik celláját adja eredményül. Az M12-es cella tartalma: =FKERES(L12;N4:P8;3) Ennek a függvénynek kézzel történő beillesztése már nehézkes, az eszköztáron található, eddig használt autoszum nem ismeri, az egyéb függvények között ugyan megtalálható, de az Excel nem tölti ki helyettünk. Az Excel azonban tartalmaz egy varázslót is a függvények beillesztésére.

34 Függvények beillesztése: Függvényeket többféleképpen beilleszthetünk. Vagy kézzel írjuk be azokat a cellákba, vagy pedig függvény varázslót használva. Utóbbit a Beszúrás menü Függvény pontjában tehetjük meg, a függvény kiválasztása után megjelenő ablakot kitöltve. (fkeres.swf) Másolásához át kell írni a képletet. Átmásoláskor ugyanis a cellahivatkozások megváltoznak, hiszen relatív cellahivatkozásokat használtunk. A képletet lefelé kell másolni, tehát a sorhivatkozások változnak, az alábbiak szerint: Az L13-as cellába másolva a képlet az alábbi lesz: =FKERES(L13;N5:P9;3) Keresési érték L12-ből L13, L14, és L25 lesz. Ez így helyes, hiszen a következő tanulók érdemjegyeit szeretnénk kiszámolni. Azonban a tábla is lejjebb tolódik, az N5:P9-es tartományba. A táblázat helye azonban fix, ezért az eredeti képletben az $N$4:$P$8-nak kellett volna szerepelnie. Az oszlop_szám argumentum nem hivatkozás ezért nem változik. (fkeres-másolás.swf)

35 Az egyes érdemjegyek számának kiszámolása Adott kritériumnak megfelelő cellák számának meghatározására a Darabteli függvényt használjuk. =DARABTELI(tartomány;"kritérium"): Megszámolja, hogy a tartományban hány cella tesz eleget a kritériumnak, melyet mindig szövegként kezelünk, ezért idézőjelek közé kell írni. Példánkban az egyes osztályzatok darabszámának kiszámolására használjuk a segédtáblában. A Q4-es cella tartalma: =DARABTELI(M12:M25;"=1"). A függvény tehát megszámolja az M12:M25-ös tartományban, hány helyen szerepel 1-es érték. A kitöltésnél gondoljunk a későbbi másolásra is: Tartomány (M12:M15): Az érdemjegyeket tartalmazó cellatartomány kötött, az M12:M15-ös tartomány. Ezért ezt át kell alakítani.$m$12:$m$15-re, de legalább M$12:M$15-re, hiszen lefelé másoljuk a képletet, így csak a sorhivatkozások változnának meg. Kritérium: Nem tartalmaz cellahivatkozásokat, így másoláskor nem változik, azonban minden sorban más-más érdemjegyet keresünk. Ezt kézzel kell átírni a másolást követően. (darabteli.swf)

36 A sablon használata A sablon használata során előforduló, módosításból eredő nehézségek megoldása. Mint már foglalkoztunk vele, az alábbi teendők fordulhatnak elő: Adatok átírása: A cellák tartalmának egyszerű átírása. Új tanuló felvitele: Új sor beszúrása, a képletek átmásolása, érvényesítése, a táblázat újra rendezése (uj_tanulo.swf) Tanuló törése: Sor, vagy cellák törlése (tanulo_torles.swf) Új feladat: Új oszlop beillesztése (uj_feladat.swf) Kevesebb feladat: Oszlop törlése (kevesebb_feladat.swf) Sorok, oszlopok, cellák beszúrása Ha egy egész sort szeretnénk beszúrni, először közölni kell az Excellel, hogy hova szeretnénk az új sort beilleszteni. Ezt úgy kell megadni, hogy ki kell jelölni azt a sort, amelyik elé be szeretnénk szúrni az újabb sort. Az egész sort ki kell jelölnünk, nem csak azt a részt, ami a képernyőn látszódik, vagyis a sor azonosítójára kell rákattintani. Miután ez megvan, ki kell választani a Beszúrás menü Sorok menüpontját. Ezzel a kijelölt sor elé beszúrja a program az újabb sort, és az összes alatta lévő sort eggyel lejjebb tolja. Ha egyszerre több sort szeretnénk beszúrni, akkor ugyanígy kell eljárni, csak akkor az elején annyi sort kell kijelölni, ahány újat be szeretnénk szúrni. Több beállítást nem kell végezni, a függvényeket a táblázatkezelő automatikusan frissíti. Ha egy egész oszlopot szeretnénk beszúrni, akkor hasonlóképpen kell eljárni, mint sorbeszúrásnál, azzal a különbséggel, hogy most egy oszlopot kell kijelölni a megfelelő oszlopazonosító kijelölésével, majd ki kell választani a Beszúrás menü Oszlopok menüpontját. Ilyenkor a kijelölt oszlop elé fogja a program beszúrni az újabb oszlopot. Ha több oszlopot szeretnénk beilleszteni, akkor az elején annyi oszlopot kell kijelölni, amennyit be szeretnénk szúrni. Cellákat is beszúrhatunk a táblázatba, ehhez első lépésként ki kell jelölni azt, hogy hova szeretnénk beszúrni az üres cellákat. Majd ezek után ki kell választani a Beszúrás menü Cellák... menüpontját. Ennek hatására meg fog jelenni az alábbi kis ablak: A program felkínálja a választási lehetőséget, hogy az ott lévő cellákat merre mozgassuk el, illetve felkínálja azt a lehetőséget is, hogy esetleg egész sort, vagy egész oszlopot szeretnénk beszúrni. Ha a kijelölt cellák helyére szeretnénk üreseket beszúrni, két lehetőségünk van: vagy jobbra, vagy lefelé toljuk el őket. Egész sor illetve oszlop beszúrása esetén azért nem kérdezett semmit a program, mert Sorok, oszlopok, cellák törlése Mint minden egyéb műveletnél, első lépésként ki kell jelölni azokat a cellákat, amelyekre már nincs szükségünk, és ki szeretnénk törölni. Ha egész sort, vagy oszlopot szeretnénk kitörölni, akkor persze azokat kell kijelölni Ez követően ki kell választani a Szerkesztés menü Törlés menüpontját.

37 Összekeverhető a művelet, a Szerkesztés menü Tartalom törlése menüponttal. Ilyenkor azonban csak a cella tartalmát töröli a program, vagyis maga a cella ott marad a helyén üresen, míg törléskor nem csak a tartalom fog eltűnni, hanem maga a cella is. Amennyiben nem egész sort vagy oszlopot törlünk, akkor az Excel rá fog kérdezni, hogy a kitörölt cellák helyére honnan tolja be a cellákat.

38 Nyomtatási kép Mielőtt az eszköztárról vagy a Fájl menü Nyomtatás parancsával kinyomtatnánk a táblázatot, érdemes megnézni, hogyan is fog kinézni a megszerkesztett táblázatunk papíron. Ezt az eszköztáron található gomb, vagy a Fájl menü Nyomtatási kép pontjával tehetjük meg.

39 Gyakorló feladat: Év végi tanulmányi összesítő elkészítése Segítségül a feladat megoldásához az alábbi ismeretekre van szükség: Cellaegyesítés: az 1. sorban Cellák elforgatása a 2. sorban (Formátum menü Cellák menüpont, Igazítás fül Elforgatás pontja) Nevek rendezése Átlag függvény használata Szegély és mintázat

40 Diagramok használata Táblázatkezelővel gyorsan és egyszerűen készíthetünk ábrákat. A grafikonokkal és diagramokkal szemléltethetünk numerikus adatokat, függvényeket és mérési eredményeket. Történelmi, gazdasági összefüggésekre világíthatunk rá egy-egy jó ábrával, a mért adatokra függvényt illeszthetünk. A statikus adatok szemléltetésén kívül jól használható a táblázatkezelő az oktatásban, amikor úgynevezett Mi lenne, ha? típusú kérdést teszünk fel. A diagram az adatok változását követi, mindig az aktuális értékeket jeleníti meg, így kísérletezésre is alkalmas. Szükséges előismeretek tartomány kijelölése függvény, képlet beírása képletmásolás hivatkozások kezelése A diagramok felépítése A táblázatkezelő adattartományt képes ábrázolni különböző típusú diagramokon. Az adattartomány a diagramtípusnak megfelelően adatsorokból áll. Ezek logikailag összetartozó adatokat alkotnak. Az ábrához tartozik még a kategória- (x-tengely) és az értéktengely (ytengely) Magán az ábrán kívül a diagramterületen az értelmezést segítő egyéb információk is helyet kapnak. Ilyen például a diagram címe. A jelmagyarázat a rajzterületen kívül adja meg, hogy melyik jelölés melyik adatsorhoz tartozik, a felirat viszont közvetlenül az adatsor rajzánál jelenít meg információt. Beágyazott diagramról beszélünk, ha a diagram egy adott munkalapon más objektumokkal együtt helyezkedik el. Leggyakrabban az adatsor numerikus értékeivel egy munkalapon található az ábra. A diagramot új munkalapon is elhelyezhetjük, ekkor a munkalap egész nagyságában a grafikon jelenik meg.

41 Diagramtípusok, adatok megjelenítése Az egyes táblázatkezelők számos diagramtípust tartalmaznak a különböző típusú számadatok igényeinknek megfelelő ábrázolására. A típus kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy a helytelenül megválasztott ábra zavaró, sőt félrevezető is lehet. A legfontosabb típusok az alábbiak. Az oszlop- és a sávdiagram a legismertebb. Ezeknek a diagramtípusoknak a segítségével az adatokat összehasonlító jelleggel egymás mellé vagy összegzésképpen egymásra tehetjük, illetve százalékos megoszlást is ábrázolhatunk. A grafikondiagrammal vagy más néven vonaldiagrammal időben változó adatsorokat ábrázolhatunk. Ez a diagramtípus használható leginkább függvényábrázolásra. A kördiagram az adatsorok az egészhez viszonyítottságát tartalmazza. Egy adatsor egy sor vagy egy oszlop elemei százalékos megoszlásának ábrázolására alkalmas. A pontdiagram segítségével egyenetlen eloszlású adatsorokat ábrázolhatunk. Az első adatsor az értékek X tengelyen való elhelyezkedését határozza meg, a további adatsorok pedig az X értékekhez tartozó Y koordinátákat. A pontokra függvényeket illeszthetünk. A felületdiagram két adatsor kombinációját ábrázolja. Az adatsorok értékeit térben egymás mögé helyezve ábrázolja. A színek ebben az esetben nem az adatsorokat, hanem az azonos értéktartományokat jelölik. Ez a diagramtípus alkalmas kétváltozós függvények ábrázolására. Diagram létrehozása A diagramokat varázsló segítségével hozhatjuk létre. A kész diagramon további beállításokat tehetünk, és a meglévőket változtathatjuk. A beállítási lehetőségek természetesen a diagram típusa szerint változnak, de a műveletek sorrendje azonos. A diagram létrehozásának lépései a következők: 1) Az ábrázolni kívánt tartomány kijelölése. 2) Beszúrás/diagram menüponttal a varázsló indítása. Használhatjuk az ikonját is: 3) Típus és azon belül altípusválasztás. 4) Adattartomány, adatsorok meghatározása (adatsorok neve, x-tengely felirata). 5) Diagrambeállítások (címek, feliratok, egyebek), az aktuális kinézet mintaképen látszik. 6) Diagram helyének megadása (beágyazott diagram vagy új munkalapon). 7) A varázslóval nem megadható beállítások (pl. tengelyformázás, adatsor formázás) megadása, módosítások. Elsajátítandó ismeretek, feladatok A feladatok a természettudományos oktatás szinte minden részén mutatnak példát diagramok használatára. A feladatok közben a hasznos beállítási megadásokat is sorra vesszük. 1. feladat: Az állatállomány alakulása Oszlopdiagram készítése, több adatsor ábrázolás, jelmagyarázat, tengelyfeliratok. 2. feladat: Korcsoportok létszámának szimulációja Sávdiagram készítése, tengelyformázás (betűtípus, skálázás), adatsor formázása 3. feladat: Mérési eredmények ábrázolása, görbeillesztés Pontdiagram készítése, adatokra görbe illesztése Gyakorlófeladatok: egy- és kétváltozós függvényábrázolás