Munkaerőpiaci tükör 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerőpiaci tükör 2011"

Átírás

1

2 Munkaerőpiaci tükör 2011

3 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Koltay Jenő ny. tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Köllő János tudományos tanácsadó, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Lakatos Judit szakmai főtanácsadó, Központi Statisztikai Hivatal Lázár György tanácsadó, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nagy Gyula egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Sorozatszerkesztő Fazekas Károly

4 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2011 KÖZELKÉP: FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATA SZERKESZTETTE FAZEKAS KÁROLY KÉZDI GÁBOR Mta közgazdaságtudományi intézet országos Foglalkoztatási közalapítvány Budapest, 2011

5 A kiadó címe: MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1112 Budapest, Budaörsi út 45. A kiadvány megrendelhető a kiadó címén telefon: (06-1) telefax: (06-1) Copyright MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2011 Borító fotó Tóth Ridovics Máté, 2011 ISSN X Felelős kiadó: Fazekas Károly Olvasószerkesztő: Patkós Anna Nyomdai előkészítés: font.hu Typográfia: Garamond, Franklin Gothic Nyomdai munkák: Oliton Kft.

6 TARTALOM Előszó... 9 A magyarországi munkapiac ben (Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint) A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások Közelkép. Foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálata Bevezető (Kézdi Gábor) A programok hatásvizsgálatának módszertana (Kézdi Gábor) Az aktív foglalkoztatáspolitikai programok nemzetközi tapasztalatai (Hudomiet Péter & Kézdi Gábor) Kenőanyag a munkapiac fogaskerekei közé? (Cseres-Gergely Zsombor) A magyarországi képzési, bértámogatási és közfoglalkoztatási programok hatásvizsgálata (Csoba Judit & Nagy Zita Éva) A közcélú foglalkoztatás kibővülésének hatása a tartós munkanélküliségre (Köllő János & Scharle Ágota) Egy komplex munkaerőpiaci program megvalósulása és lokális ha - tásai a dél-dunántúli régióban (Kabai Gergely & Németh Nándor) Foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálatának tanulságai Magyarországon (Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota) Hivatkozások A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2010 szeptembere és 2011 szeptembere között (Busch Irén & Cseres-Gergely Zsombor) Bevezető A munkapiaci és munkapiaci hatású szakpolitika összetevői A munkapiaci szakpolitika eszközei Munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök Hivatkozások

7 Statisztikai adatok Alapvető gazdasági adatok Népesség Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak Munkanélküliek Keresetek Oktatás Munkaerő-kereslet Regionális különbségek Munkaügyi kapcsolatok Jóléti ellátások Munkaerőpiaci eszközök Nemzetközi adatok A fontosabb adatok forrásai Munkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

8 A kötet szerzői Bálint Éva MTA KTI Bálint Mónika MTA KTI Busch Irén nfsz Cseres-Gergely Zsombor MTA KTI, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Csoba Judit Debreceni Egyetem Fazekas Károly MTA KTI Hudomiet Péter University of Michigan Kabai Gergely Pannon Elemző Iroda Kézdi Gábor MTA KTI, CEU Köllő János MTA KTI Lakatos Judit KSH Nagy Zita Éva Debreceni Egyetem Németh Nándor Pannon Elemző Iroda Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Szőke Bálint Institute for Advanced Studies (IHS), Vienna 7

9 ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a kérdéskör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A sorozat szerkesztőbizottsága kezdettől fogva arra törekedett, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Az idén is olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehasonlításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Ez a témakör ez évben a foglalkoztatáspolitikai eszközök hatásvizsgálata, amelynek jellemzőit, eredményeit részletesen tárgyalják a Közelkép tanulmányai. A kiadvány öt fő részből áll. 1. A magyarországi munkapiac ben A válság következtében Magyarországot is sújtó visszaesés után a 2010 szeptembere és 2011 szeptembere közötti időszak a tervek szerint az erőgyűjtésé volt ez azonban a legújabb adatok tükrében nem volt sikeres. A vizsgált időszakban a hazai kereslet stagnálása következtében a gazdaság egyetlen hajtóerejét az export jelentette, ami azonban nem volt képes a foglalkoztatás helyzetét érdemben javítani. A gazdaságot tehát ez idő alatt semmilyen 9

10 munkaerőpiaci tükör nagyobb pozitív sokk nem érte, lényeges hatást a munkapiacon az exportkereslet és a közfoglalkoztatás jelentett. A éves korosztály foglalkoztatási arányának a válság utáni csökkenése azonban nem egy korábbi növekvő tendenciát tört meg. Az elmúlt évek régiós szintű összehasonlításai során mind a termelés növekedését, mind a foglalkoztatási arányokat tekintve, a legrosszabbul teljesítő országok között szerepeltünk, s ez a helyzet a most vizsgált időszakban sem változott a foglalkoztatás aránya a 2000-es évek elejére jellemző, alacsony szint (55,4 százalék) körül látszik stabilizálódni. A versenyszférában egészen 2011 első negyedévéig stagnáló béreket és csökkenő foglalkoztatást, míg a közszférában csökkenő reálbéreket és növekvő foglalkoztatást figyelhettünk meg, amiben azonban nagy szerepet játszottak a kiterjesztett közfoglalkoztatási programok. Kedvező fejlemény, hogy az inaktívak száma csökkent, a képet azonban jelentősen árnyalja, hogy e mögött inkább a munkanélküliek és a közfoglalkoztatásban részt vevők, mintsem a foglalkoztatottak növekvő száma áll. A foglalkoztatáshoz hasonló folyamatok tapasztalhatók a munkanélküliség esetében is. A munkanélküliségi ráta 2009-től a válság hatására bekövetkező gyors növekedése 2010 első negyedévében érte el a tetőpontját, ekkor értéke 11,9 százalék volt, de azóta sem csökkent a 11 százalékos szint alá. Eközben a versenyszféra munkakeresletét az ágazati heterogenitás, illetve folyamatos kilengések jellemezték. Ebben nagy szerepet játszhatott, hogy a vállalati alkalmazkodás elsősorban elbocsátásokkal és felvételekkel, illetve ezek időbeli átcsoportosításával történik: a rendszeres munkaerő-felvétel elhalasztásával nagyságrendileg akár két számjegyű éves munkaerő-csökkenés is elérhető. Az adatok azt sugallják, hogy az exportkilátások élénkülésével elsősorban a feldolgozóipari vállalatoknál kezdődött el újból a jelentősebb munkaerő-felvétel. A válság kibontakozásakor az összes foglalkoztatotton belül jelentősen megnőtt a részmunkaidősök aránya. Bár ez a folyamat éves szinten tovább folytatódott, a növekedés mértéke 2010 ősze és 2011 ősze között lecsökkent. Mindeközben a nemek között e téren megfigyelhető eltérések folyamatosan nőnek, aminek következtében a nők részmunkaidős foglalkoztatásának aránya egyre inkább meghaladja a férfiakét. Ez arra utal, hogy míg a foglalkoztatásnak ez a formája a férfiak esetében csupán alkalmazkodási eszközként szolgál, a nőknél a részmunkaidő növekvő trendje hosszabb távon rajzolódik ki. A szakpolitikában és főleg az adórendszerben bekövetkezett változások közvetlen és közvetett hatást is gyakorolhatnak a munkakeresletre. A közfoglalkoztatási szektor az elmúlt években jelentős növekedésnek indult, csak a legutóbbi évek első felében gyakorolt érdemi hatást a foglalkoztatás aggregált szintjére. A támogatott és a többi foglalkoztatási csoport között 10

11 előszó az átjárás emellett mind ez idáig minimális, ami arra utal, hogy a közmunkaprogram eddig megvalósult formájában a foglalkoztatáspolitikában főként rövid távú eszköz. A közvetett hatások közül kiemelhető, hogy július elseje után az 500 millió forint alatti árbevétel az általános 19 százalékos kulcs helyett automatikusan 10 százalékkal adózik, aminek az adminisztrációs terhek csökkentésén keresztül a mikro- és kisvállalkozások esetében lehet pozitív hatása. A nagyobb vállalatok jövedelmezőségét csökkentő különadók ( válságadók ), amelyek egyrészt mértékük, másrészt időzítésük miatt könnyen arra kényszeríthetik a versenyszféra vállalatait, hogy elbocsátásokkal, illetve a rendszeres munkaerő-felvétel elhalasztásával ellensúlyozzák a kiesést. A munkakínálati oldal alakulását január elsejétől leginkább a szakpolitikai lépések befolyásolták, ezek közül kiemelkedik az adórendszer egykulcsossá alakítása. Noha elméleti megfontolások alapján a jól keresők munkakínálatának növekedése (az adóterhek csökkenése következtében) és a keveset keresők munkakínálatának csökkenése várható (az adóterhek növekedése következtében), ennek biztos jelét 2011-ben még nem látjuk. Ellentétben a korábbi időszakokkal, 2010 és 2011-ben a munkanélküliek számának alakulását az aktív népességen belüli mozgások határozták meg, míg például 2008-ban és 2009-ben az inaktívak munkanélküliségbe áramlása volt inkább jellemző. Az aktívak munkapiaci kötődése tehát viszonylag erős maradt, sőt a munkanélküliség és inaktivitás között is pozitív a rövid távú mérleg. Aggasztó azonban, hogy a tartós munkanélküliek aránya növekszik a magas szinten stabilizálódó munkanélküliségi ráta mögött viszonylag kis dinamika húzódik meg. Továbbra is jellemző a tartós munkanélküliek regionális eloszlásának korábbi években kialakult mintázata: 2010-ben az állomány több mint fele (51,7 százaléka) Észak-Magyarországon (itt főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), illetve Észak-Alföldön élt (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Várakozásaink szerint a közeljövőben a közmunkaprogramok beindulásának éppen ezeken a területeken lesz erős hatása. 2. Közelkép Az idei kötet Közelkép része az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatásvizsgálatával foglalkozik. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök célja az, hogy segítse a munkanélkülieket vagy a munkapiacról más módon kiszorult potenciális munkavállalókat tartós munkához jutni. Olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek elvileg segítik őket az álláskeresésben, illetve abban, hogy olyan készségeket és tudást szerezzenek, amelyek javítják foglalkoztatási esélyeiket. Ha hatásosak ezek a programok, növelhetik a foglalkoztatást. Ha nem hatásosak, akkor a programok további terheket jelentenek az adófizetőknek, és máshol jobban hasznosítható erőforrásokat 11

12 munkaerőpiaci tükör emésztenek fel. Talán meglepő, de bármilyen fontos lenne, ritkán ismerjük az egyes programok hatását a résztvevők foglalkoztatási esélyeire, és még kevesebbet tudunk esetleges mellékhatásaikról. A Közelkép áttekintést ad a hatásvizsgálatokról és válogatást mutat be a kevés hazai példából. Az első fejezet (szerzője a Közelkép szerkesztője, Kézdi Gábor) a hatásvizsgálatok módszertanába vezeti be az olvasót. Bemutatja, hogy bár a leginkább hiteles és egyszersmind a legegyszerűbb hatásvizsgálati módszer a tervezett kísérlet, de a nem-kísérleti módszerek is adhatnak hiteles eredményeket akkor, ha megfelelő részletességű és minőségű adat áll rendelkezésre. Hudomiet Péter és Kézdi Gábor fejezete aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök nemzetközi tapasztalatait foglalja össze, a leginkább hiteles hatásvizsgálatok eredményeit helyezve előtérbe. Kimutatják, hogy a programok hatásosságát jobban befolyásolják a szabályozási és szervezési részletek, mint a program típusa, ezért fontosak a megfelelő minőségű hatásvizsgálatok. A nemzetközi tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a leginkább hatásos programok sem tekinthetők csodaszernek. Tisztes pozitív eredményeket várhatunk az ilyen programoktól, azt azonban nem, hogy megoldják a strukturális munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatás problémáját. A Közelkép többi fejezete egy-egy hazai hatásvizsgálat eredményeit foglalja össze. Ezek a hatásvizsgálatok átfogják a legfontosabb aktív eszköz típusokat, és a leginkább hiteles hazai példákból válogatnak. Egyik sem alapul kísérleten, és a rendelkezésre álló adatok szűkössége több vizsgálat hitelességét is korlátozhatja. Cseres-Gergely Zsombor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjának a hatását vizsgálja a részt vevő munkaügyi kirendeltségekhez tartozók foglalkoztatási esélyeire. Az eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztéseknek viszonylag kismértékű, de pozitív hatása volt a munkába állási esélyekre, lerövidítve ezáltal a munkanélküliség időtartamát. Csoba Judit és Nagy Zita Éva ambiciózus tanulmánya egységes elemzési keretben elemzi a 2009 végétől 2010 elejéig futó, három nagy aktív foglalkoztatási programcsoport a képzések, a bértámogatások és a közfoglalkoztatás hatását. Az eredmények szerint a közfoglalkoztatásban részt vevők a kontrollcsoportnál kisebb eséllyel helyezkedtek el nem támogatott állásban, a képzésben részt vevők kicsit nagyobb arányban, a bértámogatásban részt vevők pedig jóval nagyobb arányban váltak foglalkoztatottá. Köllő János és Scharle Ágota a közcélú foglalkoztatás 2003 és 2008 közötti változásainak a hatását elemzi, és bemutatja, hogy azok nem vezettek a hosszú távú munkanélküliség csökkenéséhez. Németh Nándor és Kabai Gergely a kistelepülési tartós munkanélküliség problémájának javítására indított Sorsfordító sorsformáló elnevezésű kisméretű, célzott, komplex foglalkoztatáspolitika programot mutatja be. A kvalitatív elemzés alapján a programnak jelentős sikerei lehetnek. A Közelkép utolsó fejezete számba veszi a munkanélküli-ellátások ( passzív foglalkoztatáspolitikai esz- 12

13 előszó közök ) és a bértámogatási programok hazai hatásvizsgálati eredményeit (a fejezet szerzői: Cseres-Gergely Zsombor és Scharle Ágota). Módszertani szempontból is jellemzik az egyes tanulmányokat, így lehetővé teszik, hogy az olvasók képet alkothassanak azok megalapozottságáról is. A hiteles hatásvizsgálatok viszonylag ritkák, de számuk folyamatosan emelkedik, egyelőre elsősorban külföldön. Egyre nagyobb teret kapnak a kísérletes vizsgálatok, és a nem kísérletes vizsgálatok is egyre jobb minőségű adatokra támaszkodhatnak. Reméljük, az idei Munkaerőpiaci Tükör Közelkép részével további lökést adunk e folyamatnak, és hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövőben egyre több és egyre hitelesebb hatásvizsgálat készüljön. A legfontosabb cél pedig az, hogy a hiteles hatásvizsgálatok eredményei alapján az aktív foglalkoztatáspolitikai programok valós hatásuknak megfelelő szerepet kapjanak a hazai foglalkoztatási problémák kezelésében. 3. A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2010 szeptembere és 2011 szeptembere között A Munkaerőpiaci Tükör évről évre bemutatja a magyarországi intézményi környezet változásait. Ezt a hagyományt folytatjuk az idén is a korábbiaktól némileg eltérő módon. Olyan szerkezetet alakítunk ki, amely szorosan kapcsolódik a munkapiac működéséhez és az ott ható erőkhöz, és lehetővé teszi az intézkedések pontos elkülönítését aszerint, hogy a bérekre, a foglalkoztatás költségeire, közvetlenül a kínálatra és keresletre vagy a piac szerkezetére hatnak. Két szempont szerint rendeztük el az intézményrendszer elemeit, illetve azok változásait. Egyrészt az Eurostat, illetve az Európai Bizottság egy nómenklatúrájának egyesítésével olyan tematikus vázat hoztunk létre, amelyben a jelenbeli és a jövőbeli munkapiaci szakpolitikai beavatkozások is elhelyezhetők. Ennek segítségével könnyen követhetővé válik, hogy a szakpolitika súlypontjai miként helyeződnek át az idők során. Ezen belül több intézményt és intézkedést ismertetünk a munkapiaci, valamint a nem munkapiaci, de munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök köréből. Az előbbi csoportba tartoznak például a munkanélküli-ellátás vagy a munkanélkülieknek nyújtott szolgáltatások, az utóbbiba pedig a személyi jövedelemadó. Most még kihasználatlan, de a jövőben ígéretes lehetőség továbbá, hogy az egyes beavatkozásokhoz költségeket rendeljünk, hiszen az Európai Unió maga is ilyen szerkezetben gyűjt adatot ezekről. Noha utalunk az egyes intézmények szerepét elemző, értékelő írásokra, a fejezetnek hangsúlyozottan nem célja az események értékelése. Aki azonban ezt el szeretné végezni, útmutatást kap ahhoz, hogy e téren milyen előzményeket talál az egyes területeken. Minden területet több szempontból vizsgáltunk. Vázlatosan ismertetjük az adott intézmény munkapiaci hatásának okát, lehetséges mechanizmu- 13

14 munkaerőpiaci tükör sát, majd az erre a hatásra vonatkozó hazai, ennek hiányában pedig nemzetközi irodalmat. Ezt követi a augusztusi-szeptemberi helyzet áttekintése, majd a 2010 szeptembere és 2011 szeptembere közötti változások bemutatása. A széles körű áttekintés miatt sem a helyzetet, sem a változásokat nem tudjuk a jogszabályok pontosságát tükrözve jellemezni, így minden esetben hivatkozunk a vonatkozó jogszabályokra, és ha van ilyen, interneten elérhető forrásokra is. A tematikus csoportosítás és a vizsgált szempontok mellett éppen az elemző-értékelő munka támogatása érdekében döntöttünk más, egyszerűbben létrehozható rendszerezési formák ellenében. Noha számos program és intézmény több beavatkozást valósít meg, a döntéshozó és a döntéshozót követő elemző logikáját követve az elemi beavatkozási pontokat, eszközöket tekintettük alapvetőnek. A gazdaságpolitika működésének hatékonysága és indokoltsága a helyzetértékelés ismeretében általában akkor ítélhető meg, ha ismerjük a rendelkezésre álló eszközök teljességét, az eszközök hatását és a konkrét szakpolitikai program választásait. Írásunk célja kimondottan az ilyen logikájú elemzések támogatása. A fejezetben tárgyalt változások közül hármat kell kiemelnünk: a munkanélküli-ellátás, a közfoglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítását. A munkanélküli-ellátás pénzbeli támogatást nyújtó része a korábbihoz képest jelentősen lerövidült: szeptember elsejétől három hónapig igényelhető az álláskeresési járadék. Ennek kimerítési után a legtöbb álláskereső közmunkában vagy munkaerőpiaci programokban vehet részt, ha pénzbeli ellátásra (új nevén: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra) tart igényt. Ez alól csak a mindenkori nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabbak és ezáltal nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, illetve a rendszeres szociális segélyre jogosultak jelentenek kivételt. Átalakult a közfoglalkoztatás rendszere is. A korábbi formákat összevonták, egyúttal kibővült a közfoglalkoztatásra jogosultak köre. Közfoglalkoztató lehetnek az állam és a települési önkormányzatok mellett többek között az egyházak, a szociális szövetkezetek is. Az erre vonatkozó új közfoglalkoztatási jogviszony több téren eltér a munkaviszonytól, amely közül fontos kiemelni a nyílt piacon érvényes minimálbértől való eltérést. A közfoglalkoztatáshoz pályázati úton igényelhető támogatás különféle arányban és időtartamokra. Ilyen támogatásra jogosultak közfoglalkoztatási jogviszony keretében a közmunkások nyílt piacra lépését segítő speciális munkaerő-kölcsönzők is. Magánvállalkozások nem lehetnek közfoglalkoztatók, de részesülhetnek olyan támogatásban, amellyel foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultakat, közmunkásokat foglalkoztathatnak a megszokott piaci feltételek mellett. A személyi jövedelemadó új rendszere január elsejétől érvényes, és két fontos újdonságot vezet be. Az egyik, hogy egy kulcsot használ, ami a 14

15 előszó bruttó bér 21,5 százaléka. Ez jelentős könnyebbség a jól keresőknek, az adójóváírás szűkítésével együtt ugyanakkor növeli a kevesebbet keresők adóterheit. Emellett igen jelentős adókedvezményt vezet be azok számára, akik gyermekeket nevelnek. A kedvezmény hatására a jól kereső, legalább három gyermeket nevelő családok szja-terhelése nulla vagy ahhoz közeli lehet. 4. Statisztikai adatok Ez a fejezet a korábbi években kialakult szerkezetben részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági folyamatairól, a népesség, a munkapiaci részvétel, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, az inaktivitás, a bérek, az oktatás, a munkaerő-kereslet, a regionális különbségek, a migráció, a munkaügyi kapcsolatok, a jóléti ellátások jellemzőiről és néhány munkapiaci mutató nemzetközi összehasonlításáról. A korábbi évek hagyományának megfelelően a jelen kötetet a Közelkép témájához kapcsolódó, a munkaerőpiaci programokból ismert adatokat szolgáltató táblázatokkal bővítettük. A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga elérhető a következő honlapon: 5. Munkapiaci kutatások válogatott bibliográfia, A Munkaerőpiaci Tükör évi kötetébe a 2010 októbere és 2011 októbere között megjelent publikációkból válogattunk. A bibliográfia a magyar munkapiac jellemzőivel foglalkozó fontos hazai és külföldi szakirodalomra: könyvekre, folyóiratokra, műhelytanulmányokra, statisztikai kiadványokra, nemzetközi szervezetek munkapiaci témájú kiadványaira terjed ki. A korszerű bibliográfiakészítés elveit követve, igyekeztünk mindenütt megadni az elektronikus elérhetőségeket. Arra törekedtünk, hogy bibliográfiánkban a releváns információkat lehetőség szerint a legteljesebben feltárjuk, a publikációkat könnyen áttekinthető, informatív módon csoportosítsuk. *** A szerkesztőbizottság tagjai megköszönik az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársainak a szükséges információk összegyűjtésében és ellenőrzésében, a kötet szerkesztésében, az egyes részanyagok elkészítésében végzett munkáját. Köszönetet mondunk a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kuratóriumának az előző kötetekhez és a jelen kötet szakmai tervezetéhez fűzött észrevételeikért, javaslataikért és nem utolsósorban a kiadvány anyagi támogatásáért. 15

16 A MAGYARORSZÁGI MUNKAPIAC BEN Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint

17 Cseres-GerGely & szőke A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások 18

18 a magyarországi munkapiac... A magyarországi munkapiacot 2010 és 2011 nyara között a gazdaság egészéhez hasonló a 2008-ban kezdődött válság utóhatásaként kialakult helyzet jellemezte, amiben a gazdaság egyetlen hajtóerejét az export jelentette. Számottevő jele annak, hogy gazdasági növekedés általában beindult volna, nem mutatkozott, és ezzel párhuzamosan érdemben nem változott sem a foglalkoztatás alacsony, sem a munkanélküliség magas szintje: a piaci folyamatok alapján úgy tűnik, hogy új, a korábbinál alacsonyabb szinten állandósult állapot alakult ki. Ennek megfelelően az ország munkapiaca sem korábbi alacsony szintjének meghaladására, sem a hozzá hasonló más országok teljesítményének megelőzésére nem volt képes, és ilyen lehetőségnek előképe sem látszik. A piaccal szemben a kormányzat tevékenységét jelentős változások és nagyfokú aktivitás jellemezte. A szakpolitikai intézkedések között találunk olyanokat, amelyek közvetlenül (például a korábbi közmunkatípusú program visszafogása, a munkanélküli-ellátórendszer radikális átalakítása) és olyanokat is, amelyek közvetve fejthetik ki hatásukat (adórendszer átalakítása, új közmunkaprogram bevezetése, intézményi átalakítások) a munkapiacra. A számos és rendkívül erőteljes változás legtöbbjének hatását csak az erre alkalmas adatok birtokában jövőre lehetünk képesek kimutatni. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA 1 A 2008 második felében Magyarországra is begyűrűző globális pénzügyi válság okozta recesszió 2009 közepén érte el mélypontját, az azóta eltelt időszakban azonban a régió országaihoz hasonlóan a folyamatos kilábalást lehetett megfigyelni (1. ábra). Ezt elsősorban az azonnali gazdaságélénkítő kormányzati intézkedéseknek lehetett betudni (MNB, 2010a), melynek hatása azonban inkább átmenetinek bizonyult, ez jól látható az elmúlt másfél év stagnálónak nevezhető növekedési ütemeiből. Mindezek mellett a kilábaláshoz jelentős mértékben járult hozzá a fejlődő (főként ázsiai) országok dinamikus növekedése is, amely importkeresletük bővülésén keresztül pozitív hatást gyakorolt az Európai Unió országainak, s főként a német gazdaságnak növekedésére is. Ez közvetetten a régió országaiban a feldolgozóipari megrendelések növekedését is magával hozta (MNB, 2011). 1 A kéziratot október 15- én zártuk. 19

19 Cseres-GerGely & szőke Százalék /2 1. ábra: A reál GDP növekedésének üteme a visegrádi országokban, negyedévenként (százalék) Csehország Lengyelország 2008/2 Magyarország EU /2 Szlovákia Megjegyzés: Változás az előző év azonos időszakához képest. Forrás: Eurostat online adatbázis (teina011). 2010/2 2011/1 Negyedév Figyelemre méltó azonban, hogy amíg Magyarország elmúlt évben tapasztalható 1 2 százalékos éves növekedése nagyjából megegyezik a válság előtt megfigyelhető növekedési ütemmel, addig régiós társainak amúgy is gyorsabb növekedése még 2011 elején is elmarad a korábbi látványos 5 7 százalékos szinttől. Továbbra is külön úton jár Lengyelország, amelynek GDP-je Európában példátlan módon a válság idején is bővülni tudott, s amelynek növekedése az elmúlt egy évben is a legmagasabb, 3,5 4 százalék volt. Ennek lehetséges okai között említhető a lakosság relatív alacsony mértékű eladósodottsága (illetve ezen belül a devizahitelek kis aránya), az ország (többi gazdasághoz képesti) jóval alacsonyabb államadósság-állománya, illetve mérsékeltebb exportkitettsége (NBP, 2010). A visszaesés mértéke a mélyponton, 2009 második negyedévében, Magyarországon volt a legnagyobb (az előző év azonos időszakához képest 8 százalék), de az éves növekedési ütemeket az egész időszakban tekintve, ugyancsak elmaradt a többi visegrádi országétól, sőt az EU-15 átlagától is adatai ugyanakkor már a lassú felzárkózásról adnak számot elsősorban az EU-15 átlagához viszonyítva. A konjunktúrát azonban továbbra is szerkezeti kettősség jellemzi. Miközben az erőteljes nemzetközi keresletnek köszönhetően az exportra termelő feldolgozóipari termelés 2009 óta töretlen növekedést produkál, a belső kereslet csak lassan képes felzárkózni, ami miatt a szolgáltatóágazatok teljesítménye változatlanul gyenge. A belső kereslet e szűk volta egyrészt a folyamatosan stagnáló lakossági fogyasztásra, másrészt a gyenge hitelpiaci aktivitás miatt a magánszektor csökkenő beruházásaira vezethető vissza. Igaz, ezen utóbbi 2011 első negyedévében két év után növekedni tudott, ez azonban jórészt csak a feldolgozóipar néhány 20

20 nagyvállalatának (például a Mercedesnek és a Hankooknak) volt betudható (MNB, 2011). A reálgazdaságot ért sokk viszonylag gyorsan éreztette hatását a munkapiacon is, a viszonylagos fellendülés ugyanakkor nem jelentkezett ehhez hasonló sebességgel. Bár a magyarországi foglalkoztatás csökkenésének mértéke, illetve tendenciája összességében nem különbözött jelentősen Európa, illetve a régió fejlettebb országaitól, az abszolút számokban jelentős különbség mutatkozik (2. ábra). Míg a többi ország aktuális foglalkoztatási szintje nagyjából megegyezik a évi értékkel, addig Magyarországon ez nemcsak a évi értéknél, de a évinél is közel 2 százalékponttal alacsonyabb, 55 százalékos szinten áll. Így az EU-27 átlagához képesti szintbeli különbség is nőtt, az elmúlt négy évben 7 százalékról körülbelül 9 százalékra. Lengyelország e tekintetben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, korábban szerzett foglalkoztatási előnyét ugyanis a válság ellenére is sikerült megtartania ábra: A foglalkoztatási arányok a visegrádi országokban, negyedévenként, éves népesség (százalék) Csehország Románia Szlovákia Lengyelország Magyarország EU-15 EU-27 a magyarországi munkapiac... Százalék /1 2007/1 2008/1 2009/1 Forrás: Eurostat online adatbázis (lfsq_ergan). 2010/1 Negyedév 2011/1 A foglalkoztatottság e visszaesését részben a bérek alkalmazkodása, pontosabban ezek csökkenése tompíthatja, amely ténylegesen meg is valósult mind a költségvetési, mind a versenyszférában. A közszféra 2006-ban tapasztalt közel 40 százalékos bérelőnye az időszakban folyamatosan csökkent, mígnem ben teljesen elolvadt, sőt bérhátrányba váltott át a versenyszféra béreihez képest (3. ábra). Ezen utóbbi jelenség egyik meghatározó oka a két szektor válságra adott eltérő reakciója volt: a versenyszféra inkább a foglalkoztatás, miközben a közszféra inkább a bérek csatornáján keresztül alkalmazkodott (Köllő, 2010). A veresenyszférában a legnagyobb foglalkozás-visszaesést a legfeljebb 8 osztályt végzettek szenvedték el (2008 harmadik negyedéve és 2010 harmadik negyedéve között 21

21 Cseres-GerGely & szőke összesen 5,4 százalékpont), miközben a magasabb végzettségűek foglalkoztatottság-visszaesésének mértéke jóval kisebb volt. A szakmunkások és szakiskolások foglalkoztatása ugyanebben az időszakban 1,9 százalékponttal, az érettségizetteké 4,4 százalékponttal, míg a felsőfokot végzetteké 3,2 százalékponttal esett vissza. Eközben a közszférában a legalacsonyabb végzettségűek esetében 2,7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás, a magasabb végzettségűek három csoportjában pedig rendre csak 1,1, 0,3, illetve 0,2 százalékpont volt a visszaesés. Összességében a versenyszférában egészen 2011 első negyedévéig stagnáló béreket és csökkenő foglalkoztatást, míg a közszférában csökkenő reálbéreket és növekvő foglalkoztatást tapasztalunk (lásd a 3. és 4. ábrát). A közszféra alkalmazkodásában azonban nagy szerepet játszottak a kiterjesztett közfoglalkoztatási programok, melyek jellemzően képzetlen munkaerőt foglalkoztatnak kis bérrel, így e jelenség az összetételhatáson keresztül lefelé nyomhatta a szektor átlagos reálkeresetét. Ennek egyik jele, hogy a közszférában 2010 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest a legfeljebb nyolc osztállyal rendelkezők foglalkoztatása 3,5, 0,6 és 0,8 százalékponttal nőtt, miközben a szakvégzettek és érettségivel rendelkezők esetében csökkenés volt megfigyelhető. A képet árnyalhatja, hogy a felsőfokot végzettek foglalkoztatása szintén növekedett, sőt ez a növekedés stabilabbnak bizonyult, ugyanis a képzetlenekkel szemben 2010 végén, 2011 elején is folytatódott (körülbelül 0,5 százalékponttal) ábra: Főbb makrogazdasági mutatók Magyarországon 2006-tól, negyedévenként (százalék) GDP Reálkereset, versenyszféra (brutto) Reálkereset, költségvetés (brutto) Foglalkoztatottak számának változása 120 Százalék Százalék Bázis /1 2007/1 2008/1 2009/1 2010/1 2011/1 Negyedév Megjegyzés: GDP volumen: első negyedév = 100, GDP termelése évi átlagáron. Keresetek: versenyszféra első negyedéves bruttó átlagkeresete = 100, a reálkeresetek a fogyasztói árindexszel deflálva. Forrás: GDP, keresetek: saját számítás KSH Stadat alapján; foglalkoztatottak száma: saját számítás KSH munkaerő-felmérése alapján. 22

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2014

Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Busch Irén főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Fazekas

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2006

munkaerőpiaci tükör 2006 munkaerőpiaci tükör 2006 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztõbizottsága Fazekas Károly igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2007

munkaerőpiaci tükör 2007 munkaerőpiaci tükör 2007 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI MUNKAPIAC BEN. Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint

A MAGYARORSZÁGI MUNKAPIAC BEN. Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint A MAGYARORSZÁGI MUNKAPIAC 2010 2011-BEN Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint Cseres-Gergely & Szőke A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok Közelkép 3.1. táblázat: A regisztrált munkanélküliek nyílt munkapiacra lépési esélyének változása a HE- FOP-program résztevői és a kontrollcsoport körében...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2005

munkaerőpiaci tükör 2005 munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Közelkép I 1.1. táblázat: Az egyéni szja-alapba tartozó jövedelmek eloszlása, 2000 2010 (éves jövedelem, ezer forint)... 63 2.1. táblázat: BBB-eredmények

Részletesebben

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006 MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, Varga Júlia varga júlia Bevezető 1. Munkapiaci aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség 2. A munkapiaci aktivitás különböző dimenziói Korcsoportok szerinti különbségek

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2010

munkaerőpiaci tükör 2010 munkaerőpiaci tükör 2010 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A foglalkoztatási ráták különbsége 2009 és 2008 első negyedéve között (százalékpont)... 22 2. táblázat: Csoportos létszámleépítések

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2003

munkaerőpiaci tükör 2003 munkaerőpiaci tükör 2003 Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal KÖLLő JÁNOS

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2011. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON KTI IE KTI Könyvek 3. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Bódis Lajos Galasi Péter John Micklewright

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben