Munkaerőpiaci tükör 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerőpiaci tükör 2011"

Átírás

1

2 Munkaerőpiaci tükör 2011

3 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Koltay Jenő ny. tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Köllő János tudományos tanácsadó, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Lakatos Judit szakmai főtanácsadó, Központi Statisztikai Hivatal Lázár György tanácsadó, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nagy Gyula egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Sorozatszerkesztő Fazekas Károly

4 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2011 KÖZELKÉP: FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATA SZERKESZTETTE FAZEKAS KÁROLY KÉZDI GÁBOR Mta közgazdaságtudományi intézet országos Foglalkoztatási közalapítvány Budapest, 2011

5 A kiadó címe: MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1112 Budapest, Budaörsi út 45. A kiadvány megrendelhető a kiadó címén telefon: (06-1) telefax: (06-1) Copyright MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2011 Borító fotó Tóth Ridovics Máté, 2011 ISSN X Felelős kiadó: Fazekas Károly Olvasószerkesztő: Patkós Anna Nyomdai előkészítés: font.hu Typográfia: Garamond, Franklin Gothic Nyomdai munkák: Oliton Kft.

6 TARTALOM Előszó... 9 A magyarországi munkapiac ben (Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint) A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások Közelkép. Foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálata Bevezető (Kézdi Gábor) A programok hatásvizsgálatának módszertana (Kézdi Gábor) Az aktív foglalkoztatáspolitikai programok nemzetközi tapasztalatai (Hudomiet Péter & Kézdi Gábor) Kenőanyag a munkapiac fogaskerekei közé? (Cseres-Gergely Zsombor) A magyarországi képzési, bértámogatási és közfoglalkoztatási programok hatásvizsgálata (Csoba Judit & Nagy Zita Éva) A közcélú foglalkoztatás kibővülésének hatása a tartós munkanélküliségre (Köllő János & Scharle Ágota) Egy komplex munkaerőpiaci program megvalósulása és lokális ha - tásai a dél-dunántúli régióban (Kabai Gergely & Németh Nándor) Foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálatának tanulságai Magyarországon (Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota) Hivatkozások A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2010 szeptembere és 2011 szeptembere között (Busch Irén & Cseres-Gergely Zsombor) Bevezető A munkapiaci és munkapiaci hatású szakpolitika összetevői A munkapiaci szakpolitika eszközei Munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök Hivatkozások

7 Statisztikai adatok Alapvető gazdasági adatok Népesség Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak Munkanélküliek Keresetek Oktatás Munkaerő-kereslet Regionális különbségek Munkaügyi kapcsolatok Jóléti ellátások Munkaerőpiaci eszközök Nemzetközi adatok A fontosabb adatok forrásai Munkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

8 A kötet szerzői Bálint Éva MTA KTI Bálint Mónika MTA KTI Busch Irén nfsz Cseres-Gergely Zsombor MTA KTI, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Csoba Judit Debreceni Egyetem Fazekas Károly MTA KTI Hudomiet Péter University of Michigan Kabai Gergely Pannon Elemző Iroda Kézdi Gábor MTA KTI, CEU Köllő János MTA KTI Lakatos Judit KSH Nagy Zita Éva Debreceni Egyetem Németh Nándor Pannon Elemző Iroda Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Szőke Bálint Institute for Advanced Studies (IHS), Vienna 7

9 ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a kérdéskör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A sorozat szerkesztőbizottsága kezdettől fogva arra törekedett, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Az idén is olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehasonlításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Ez a témakör ez évben a foglalkoztatáspolitikai eszközök hatásvizsgálata, amelynek jellemzőit, eredményeit részletesen tárgyalják a Közelkép tanulmányai. A kiadvány öt fő részből áll. 1. A magyarországi munkapiac ben A válság következtében Magyarországot is sújtó visszaesés után a 2010 szeptembere és 2011 szeptembere közötti időszak a tervek szerint az erőgyűjtésé volt ez azonban a legújabb adatok tükrében nem volt sikeres. A vizsgált időszakban a hazai kereslet stagnálása következtében a gazdaság egyetlen hajtóerejét az export jelentette, ami azonban nem volt képes a foglalkoztatás helyzetét érdemben javítani. A gazdaságot tehát ez idő alatt semmilyen 9

10 munkaerőpiaci tükör nagyobb pozitív sokk nem érte, lényeges hatást a munkapiacon az exportkereslet és a közfoglalkoztatás jelentett. A éves korosztály foglalkoztatási arányának a válság utáni csökkenése azonban nem egy korábbi növekvő tendenciát tört meg. Az elmúlt évek régiós szintű összehasonlításai során mind a termelés növekedését, mind a foglalkoztatási arányokat tekintve, a legrosszabbul teljesítő országok között szerepeltünk, s ez a helyzet a most vizsgált időszakban sem változott a foglalkoztatás aránya a 2000-es évek elejére jellemző, alacsony szint (55,4 százalék) körül látszik stabilizálódni. A versenyszférában egészen 2011 első negyedévéig stagnáló béreket és csökkenő foglalkoztatást, míg a közszférában csökkenő reálbéreket és növekvő foglalkoztatást figyelhettünk meg, amiben azonban nagy szerepet játszottak a kiterjesztett közfoglalkoztatási programok. Kedvező fejlemény, hogy az inaktívak száma csökkent, a képet azonban jelentősen árnyalja, hogy e mögött inkább a munkanélküliek és a közfoglalkoztatásban részt vevők, mintsem a foglalkoztatottak növekvő száma áll. A foglalkoztatáshoz hasonló folyamatok tapasztalhatók a munkanélküliség esetében is. A munkanélküliségi ráta 2009-től a válság hatására bekövetkező gyors növekedése 2010 első negyedévében érte el a tetőpontját, ekkor értéke 11,9 százalék volt, de azóta sem csökkent a 11 százalékos szint alá. Eközben a versenyszféra munkakeresletét az ágazati heterogenitás, illetve folyamatos kilengések jellemezték. Ebben nagy szerepet játszhatott, hogy a vállalati alkalmazkodás elsősorban elbocsátásokkal és felvételekkel, illetve ezek időbeli átcsoportosításával történik: a rendszeres munkaerő-felvétel elhalasztásával nagyságrendileg akár két számjegyű éves munkaerő-csökkenés is elérhető. Az adatok azt sugallják, hogy az exportkilátások élénkülésével elsősorban a feldolgozóipari vállalatoknál kezdődött el újból a jelentősebb munkaerő-felvétel. A válság kibontakozásakor az összes foglalkoztatotton belül jelentősen megnőtt a részmunkaidősök aránya. Bár ez a folyamat éves szinten tovább folytatódott, a növekedés mértéke 2010 ősze és 2011 ősze között lecsökkent. Mindeközben a nemek között e téren megfigyelhető eltérések folyamatosan nőnek, aminek következtében a nők részmunkaidős foglalkoztatásának aránya egyre inkább meghaladja a férfiakét. Ez arra utal, hogy míg a foglalkoztatásnak ez a formája a férfiak esetében csupán alkalmazkodási eszközként szolgál, a nőknél a részmunkaidő növekvő trendje hosszabb távon rajzolódik ki. A szakpolitikában és főleg az adórendszerben bekövetkezett változások közvetlen és közvetett hatást is gyakorolhatnak a munkakeresletre. A közfoglalkoztatási szektor az elmúlt években jelentős növekedésnek indult, csak a legutóbbi évek első felében gyakorolt érdemi hatást a foglalkoztatás aggregált szintjére. A támogatott és a többi foglalkoztatási csoport között 10

11 előszó az átjárás emellett mind ez idáig minimális, ami arra utal, hogy a közmunkaprogram eddig megvalósult formájában a foglalkoztatáspolitikában főként rövid távú eszköz. A közvetett hatások közül kiemelhető, hogy július elseje után az 500 millió forint alatti árbevétel az általános 19 százalékos kulcs helyett automatikusan 10 százalékkal adózik, aminek az adminisztrációs terhek csökkentésén keresztül a mikro- és kisvállalkozások esetében lehet pozitív hatása. A nagyobb vállalatok jövedelmezőségét csökkentő különadók ( válságadók ), amelyek egyrészt mértékük, másrészt időzítésük miatt könnyen arra kényszeríthetik a versenyszféra vállalatait, hogy elbocsátásokkal, illetve a rendszeres munkaerő-felvétel elhalasztásával ellensúlyozzák a kiesést. A munkakínálati oldal alakulását január elsejétől leginkább a szakpolitikai lépések befolyásolták, ezek közül kiemelkedik az adórendszer egykulcsossá alakítása. Noha elméleti megfontolások alapján a jól keresők munkakínálatának növekedése (az adóterhek csökkenése következtében) és a keveset keresők munkakínálatának csökkenése várható (az adóterhek növekedése következtében), ennek biztos jelét 2011-ben még nem látjuk. Ellentétben a korábbi időszakokkal, 2010 és 2011-ben a munkanélküliek számának alakulását az aktív népességen belüli mozgások határozták meg, míg például 2008-ban és 2009-ben az inaktívak munkanélküliségbe áramlása volt inkább jellemző. Az aktívak munkapiaci kötődése tehát viszonylag erős maradt, sőt a munkanélküliség és inaktivitás között is pozitív a rövid távú mérleg. Aggasztó azonban, hogy a tartós munkanélküliek aránya növekszik a magas szinten stabilizálódó munkanélküliségi ráta mögött viszonylag kis dinamika húzódik meg. Továbbra is jellemző a tartós munkanélküliek regionális eloszlásának korábbi években kialakult mintázata: 2010-ben az állomány több mint fele (51,7 százaléka) Észak-Magyarországon (itt főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), illetve Észak-Alföldön élt (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Várakozásaink szerint a közeljövőben a közmunkaprogramok beindulásának éppen ezeken a területeken lesz erős hatása. 2. Közelkép Az idei kötet Közelkép része az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatásvizsgálatával foglalkozik. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök célja az, hogy segítse a munkanélkülieket vagy a munkapiacról más módon kiszorult potenciális munkavállalókat tartós munkához jutni. Olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek elvileg segítik őket az álláskeresésben, illetve abban, hogy olyan készségeket és tudást szerezzenek, amelyek javítják foglalkoztatási esélyeiket. Ha hatásosak ezek a programok, növelhetik a foglalkoztatást. Ha nem hatásosak, akkor a programok további terheket jelentenek az adófizetőknek, és máshol jobban hasznosítható erőforrásokat 11

12 munkaerőpiaci tükör emésztenek fel. Talán meglepő, de bármilyen fontos lenne, ritkán ismerjük az egyes programok hatását a résztvevők foglalkoztatási esélyeire, és még kevesebbet tudunk esetleges mellékhatásaikról. A Közelkép áttekintést ad a hatásvizsgálatokról és válogatást mutat be a kevés hazai példából. Az első fejezet (szerzője a Közelkép szerkesztője, Kézdi Gábor) a hatásvizsgálatok módszertanába vezeti be az olvasót. Bemutatja, hogy bár a leginkább hiteles és egyszersmind a legegyszerűbb hatásvizsgálati módszer a tervezett kísérlet, de a nem-kísérleti módszerek is adhatnak hiteles eredményeket akkor, ha megfelelő részletességű és minőségű adat áll rendelkezésre. Hudomiet Péter és Kézdi Gábor fejezete aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök nemzetközi tapasztalatait foglalja össze, a leginkább hiteles hatásvizsgálatok eredményeit helyezve előtérbe. Kimutatják, hogy a programok hatásosságát jobban befolyásolják a szabályozási és szervezési részletek, mint a program típusa, ezért fontosak a megfelelő minőségű hatásvizsgálatok. A nemzetközi tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a leginkább hatásos programok sem tekinthetők csodaszernek. Tisztes pozitív eredményeket várhatunk az ilyen programoktól, azt azonban nem, hogy megoldják a strukturális munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatás problémáját. A Közelkép többi fejezete egy-egy hazai hatásvizsgálat eredményeit foglalja össze. Ezek a hatásvizsgálatok átfogják a legfontosabb aktív eszköz típusokat, és a leginkább hiteles hazai példákból válogatnak. Egyik sem alapul kísérleten, és a rendelkezésre álló adatok szűkössége több vizsgálat hitelességét is korlátozhatja. Cseres-Gergely Zsombor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjának a hatását vizsgálja a részt vevő munkaügyi kirendeltségekhez tartozók foglalkoztatási esélyeire. Az eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztéseknek viszonylag kismértékű, de pozitív hatása volt a munkába állási esélyekre, lerövidítve ezáltal a munkanélküliség időtartamát. Csoba Judit és Nagy Zita Éva ambiciózus tanulmánya egységes elemzési keretben elemzi a 2009 végétől 2010 elejéig futó, három nagy aktív foglalkoztatási programcsoport a képzések, a bértámogatások és a közfoglalkoztatás hatását. Az eredmények szerint a közfoglalkoztatásban részt vevők a kontrollcsoportnál kisebb eséllyel helyezkedtek el nem támogatott állásban, a képzésben részt vevők kicsit nagyobb arányban, a bértámogatásban részt vevők pedig jóval nagyobb arányban váltak foglalkoztatottá. Köllő János és Scharle Ágota a közcélú foglalkoztatás 2003 és 2008 közötti változásainak a hatását elemzi, és bemutatja, hogy azok nem vezettek a hosszú távú munkanélküliség csökkenéséhez. Németh Nándor és Kabai Gergely a kistelepülési tartós munkanélküliség problémájának javítására indított Sorsfordító sorsformáló elnevezésű kisméretű, célzott, komplex foglalkoztatáspolitika programot mutatja be. A kvalitatív elemzés alapján a programnak jelentős sikerei lehetnek. A Közelkép utolsó fejezete számba veszi a munkanélküli-ellátások ( passzív foglalkoztatáspolitikai esz- 12

13 előszó közök ) és a bértámogatási programok hazai hatásvizsgálati eredményeit (a fejezet szerzői: Cseres-Gergely Zsombor és Scharle Ágota). Módszertani szempontból is jellemzik az egyes tanulmányokat, így lehetővé teszik, hogy az olvasók képet alkothassanak azok megalapozottságáról is. A hiteles hatásvizsgálatok viszonylag ritkák, de számuk folyamatosan emelkedik, egyelőre elsősorban külföldön. Egyre nagyobb teret kapnak a kísérletes vizsgálatok, és a nem kísérletes vizsgálatok is egyre jobb minőségű adatokra támaszkodhatnak. Reméljük, az idei Munkaerőpiaci Tükör Közelkép részével további lökést adunk e folyamatnak, és hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövőben egyre több és egyre hitelesebb hatásvizsgálat készüljön. A legfontosabb cél pedig az, hogy a hiteles hatásvizsgálatok eredményei alapján az aktív foglalkoztatáspolitikai programok valós hatásuknak megfelelő szerepet kapjanak a hazai foglalkoztatási problémák kezelésében. 3. A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2010 szeptembere és 2011 szeptembere között A Munkaerőpiaci Tükör évről évre bemutatja a magyarországi intézményi környezet változásait. Ezt a hagyományt folytatjuk az idén is a korábbiaktól némileg eltérő módon. Olyan szerkezetet alakítunk ki, amely szorosan kapcsolódik a munkapiac működéséhez és az ott ható erőkhöz, és lehetővé teszi az intézkedések pontos elkülönítését aszerint, hogy a bérekre, a foglalkoztatás költségeire, közvetlenül a kínálatra és keresletre vagy a piac szerkezetére hatnak. Két szempont szerint rendeztük el az intézményrendszer elemeit, illetve azok változásait. Egyrészt az Eurostat, illetve az Európai Bizottság egy nómenklatúrájának egyesítésével olyan tematikus vázat hoztunk létre, amelyben a jelenbeli és a jövőbeli munkapiaci szakpolitikai beavatkozások is elhelyezhetők. Ennek segítségével könnyen követhetővé válik, hogy a szakpolitika súlypontjai miként helyeződnek át az idők során. Ezen belül több intézményt és intézkedést ismertetünk a munkapiaci, valamint a nem munkapiaci, de munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök köréből. Az előbbi csoportba tartoznak például a munkanélküli-ellátás vagy a munkanélkülieknek nyújtott szolgáltatások, az utóbbiba pedig a személyi jövedelemadó. Most még kihasználatlan, de a jövőben ígéretes lehetőség továbbá, hogy az egyes beavatkozásokhoz költségeket rendeljünk, hiszen az Európai Unió maga is ilyen szerkezetben gyűjt adatot ezekről. Noha utalunk az egyes intézmények szerepét elemző, értékelő írásokra, a fejezetnek hangsúlyozottan nem célja az események értékelése. Aki azonban ezt el szeretné végezni, útmutatást kap ahhoz, hogy e téren milyen előzményeket talál az egyes területeken. Minden területet több szempontból vizsgáltunk. Vázlatosan ismertetjük az adott intézmény munkapiaci hatásának okát, lehetséges mechanizmu- 13

14 munkaerőpiaci tükör sát, majd az erre a hatásra vonatkozó hazai, ennek hiányában pedig nemzetközi irodalmat. Ezt követi a augusztusi-szeptemberi helyzet áttekintése, majd a 2010 szeptembere és 2011 szeptembere közötti változások bemutatása. A széles körű áttekintés miatt sem a helyzetet, sem a változásokat nem tudjuk a jogszabályok pontosságát tükrözve jellemezni, így minden esetben hivatkozunk a vonatkozó jogszabályokra, és ha van ilyen, interneten elérhető forrásokra is. A tematikus csoportosítás és a vizsgált szempontok mellett éppen az elemző-értékelő munka támogatása érdekében döntöttünk más, egyszerűbben létrehozható rendszerezési formák ellenében. Noha számos program és intézmény több beavatkozást valósít meg, a döntéshozó és a döntéshozót követő elemző logikáját követve az elemi beavatkozási pontokat, eszközöket tekintettük alapvetőnek. A gazdaságpolitika működésének hatékonysága és indokoltsága a helyzetértékelés ismeretében általában akkor ítélhető meg, ha ismerjük a rendelkezésre álló eszközök teljességét, az eszközök hatását és a konkrét szakpolitikai program választásait. Írásunk célja kimondottan az ilyen logikájú elemzések támogatása. A fejezetben tárgyalt változások közül hármat kell kiemelnünk: a munkanélküli-ellátás, a közfoglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítását. A munkanélküli-ellátás pénzbeli támogatást nyújtó része a korábbihoz képest jelentősen lerövidült: szeptember elsejétől három hónapig igényelhető az álláskeresési járadék. Ennek kimerítési után a legtöbb álláskereső közmunkában vagy munkaerőpiaci programokban vehet részt, ha pénzbeli ellátásra (új nevén: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra) tart igényt. Ez alól csak a mindenkori nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabbak és ezáltal nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, illetve a rendszeres szociális segélyre jogosultak jelentenek kivételt. Átalakult a közfoglalkoztatás rendszere is. A korábbi formákat összevonták, egyúttal kibővült a közfoglalkoztatásra jogosultak köre. Közfoglalkoztató lehetnek az állam és a települési önkormányzatok mellett többek között az egyházak, a szociális szövetkezetek is. Az erre vonatkozó új közfoglalkoztatási jogviszony több téren eltér a munkaviszonytól, amely közül fontos kiemelni a nyílt piacon érvényes minimálbértől való eltérést. A közfoglalkoztatáshoz pályázati úton igényelhető támogatás különféle arányban és időtartamokra. Ilyen támogatásra jogosultak közfoglalkoztatási jogviszony keretében a közmunkások nyílt piacra lépését segítő speciális munkaerő-kölcsönzők is. Magánvállalkozások nem lehetnek közfoglalkoztatók, de részesülhetnek olyan támogatásban, amellyel foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultakat, közmunkásokat foglalkoztathatnak a megszokott piaci feltételek mellett. A személyi jövedelemadó új rendszere január elsejétől érvényes, és két fontos újdonságot vezet be. Az egyik, hogy egy kulcsot használ, ami a 14

15 előszó bruttó bér 21,5 százaléka. Ez jelentős könnyebbség a jól keresőknek, az adójóváírás szűkítésével együtt ugyanakkor növeli a kevesebbet keresők adóterheit. Emellett igen jelentős adókedvezményt vezet be azok számára, akik gyermekeket nevelnek. A kedvezmény hatására a jól kereső, legalább három gyermeket nevelő családok szja-terhelése nulla vagy ahhoz közeli lehet. 4. Statisztikai adatok Ez a fejezet a korábbi években kialakult szerkezetben részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági folyamatairól, a népesség, a munkapiaci részvétel, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, az inaktivitás, a bérek, az oktatás, a munkaerő-kereslet, a regionális különbségek, a migráció, a munkaügyi kapcsolatok, a jóléti ellátások jellemzőiről és néhány munkapiaci mutató nemzetközi összehasonlításáról. A korábbi évek hagyományának megfelelően a jelen kötetet a Közelkép témájához kapcsolódó, a munkaerőpiaci programokból ismert adatokat szolgáltató táblázatokkal bővítettük. A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga elérhető a következő honlapon: 5. Munkapiaci kutatások válogatott bibliográfia, A Munkaerőpiaci Tükör évi kötetébe a 2010 októbere és 2011 októbere között megjelent publikációkból válogattunk. A bibliográfia a magyar munkapiac jellemzőivel foglalkozó fontos hazai és külföldi szakirodalomra: könyvekre, folyóiratokra, műhelytanulmányokra, statisztikai kiadványokra, nemzetközi szervezetek munkapiaci témájú kiadványaira terjed ki. A korszerű bibliográfiakészítés elveit követve, igyekeztünk mindenütt megadni az elektronikus elérhetőségeket. Arra törekedtünk, hogy bibliográfiánkban a releváns információkat lehetőség szerint a legteljesebben feltárjuk, a publikációkat könnyen áttekinthető, informatív módon csoportosítsuk. *** A szerkesztőbizottság tagjai megköszönik az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársainak a szükséges információk összegyűjtésében és ellenőrzésében, a kötet szerkesztésében, az egyes részanyagok elkészítésében végzett munkáját. Köszönetet mondunk a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kuratóriumának az előző kötetekhez és a jelen kötet szakmai tervezetéhez fűzött észrevételeikért, javaslataikért és nem utolsósorban a kiadvány anyagi támogatásáért. 15

16 A MAGYARORSZÁGI MUNKAPIAC BEN Cseres-Gergely Zsombor & Szőke Bálint

17 Cseres-GerGely & szőke A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások 18

18 a magyarországi munkapiac... A magyarországi munkapiacot 2010 és 2011 nyara között a gazdaság egészéhez hasonló a 2008-ban kezdődött válság utóhatásaként kialakult helyzet jellemezte, amiben a gazdaság egyetlen hajtóerejét az export jelentette. Számottevő jele annak, hogy gazdasági növekedés általában beindult volna, nem mutatkozott, és ezzel párhuzamosan érdemben nem változott sem a foglalkoztatás alacsony, sem a munkanélküliség magas szintje: a piaci folyamatok alapján úgy tűnik, hogy új, a korábbinál alacsonyabb szinten állandósult állapot alakult ki. Ennek megfelelően az ország munkapiaca sem korábbi alacsony szintjének meghaladására, sem a hozzá hasonló más országok teljesítményének megelőzésére nem volt képes, és ilyen lehetőségnek előképe sem látszik. A piaccal szemben a kormányzat tevékenységét jelentős változások és nagyfokú aktivitás jellemezte. A szakpolitikai intézkedések között találunk olyanokat, amelyek közvetlenül (például a korábbi közmunkatípusú program visszafogása, a munkanélküli-ellátórendszer radikális átalakítása) és olyanokat is, amelyek közvetve fejthetik ki hatásukat (adórendszer átalakítása, új közmunkaprogram bevezetése, intézményi átalakítások) a munkapiacra. A számos és rendkívül erőteljes változás legtöbbjének hatását csak az erre alkalmas adatok birtokában jövőre lehetünk képesek kimutatni. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA 1 A 2008 második felében Magyarországra is begyűrűző globális pénzügyi válság okozta recesszió 2009 közepén érte el mélypontját, az azóta eltelt időszakban azonban a régió országaihoz hasonlóan a folyamatos kilábalást lehetett megfigyelni (1. ábra). Ezt elsősorban az azonnali gazdaságélénkítő kormányzati intézkedéseknek lehetett betudni (MNB, 2010a), melynek hatása azonban inkább átmenetinek bizonyult, ez jól látható az elmúlt másfél év stagnálónak nevezhető növekedési ütemeiből. Mindezek mellett a kilábaláshoz jelentős mértékben járult hozzá a fejlődő (főként ázsiai) országok dinamikus növekedése is, amely importkeresletük bővülésén keresztül pozitív hatást gyakorolt az Európai Unió országainak, s főként a német gazdaságnak növekedésére is. Ez közvetetten a régió országaiban a feldolgozóipari megrendelések növekedését is magával hozta (MNB, 2011). 1 A kéziratot október 15- én zártuk. 19

19 Cseres-GerGely & szőke Százalék /2 1. ábra: A reál GDP növekedésének üteme a visegrádi országokban, negyedévenként (százalék) Csehország Lengyelország 2008/2 Magyarország EU /2 Szlovákia Megjegyzés: Változás az előző év azonos időszakához képest. Forrás: Eurostat online adatbázis (teina011). 2010/2 2011/1 Negyedév Figyelemre méltó azonban, hogy amíg Magyarország elmúlt évben tapasztalható 1 2 százalékos éves növekedése nagyjából megegyezik a válság előtt megfigyelhető növekedési ütemmel, addig régiós társainak amúgy is gyorsabb növekedése még 2011 elején is elmarad a korábbi látványos 5 7 százalékos szinttől. Továbbra is külön úton jár Lengyelország, amelynek GDP-je Európában példátlan módon a válság idején is bővülni tudott, s amelynek növekedése az elmúlt egy évben is a legmagasabb, 3,5 4 százalék volt. Ennek lehetséges okai között említhető a lakosság relatív alacsony mértékű eladósodottsága (illetve ezen belül a devizahitelek kis aránya), az ország (többi gazdasághoz képesti) jóval alacsonyabb államadósság-állománya, illetve mérsékeltebb exportkitettsége (NBP, 2010). A visszaesés mértéke a mélyponton, 2009 második negyedévében, Magyarországon volt a legnagyobb (az előző év azonos időszakához képest 8 százalék), de az éves növekedési ütemeket az egész időszakban tekintve, ugyancsak elmaradt a többi visegrádi országétól, sőt az EU-15 átlagától is adatai ugyanakkor már a lassú felzárkózásról adnak számot elsősorban az EU-15 átlagához viszonyítva. A konjunktúrát azonban továbbra is szerkezeti kettősség jellemzi. Miközben az erőteljes nemzetközi keresletnek köszönhetően az exportra termelő feldolgozóipari termelés 2009 óta töretlen növekedést produkál, a belső kereslet csak lassan képes felzárkózni, ami miatt a szolgáltatóágazatok teljesítménye változatlanul gyenge. A belső kereslet e szűk volta egyrészt a folyamatosan stagnáló lakossági fogyasztásra, másrészt a gyenge hitelpiaci aktivitás miatt a magánszektor csökkenő beruházásaira vezethető vissza. Igaz, ezen utóbbi 2011 első negyedévében két év után növekedni tudott, ez azonban jórészt csak a feldolgozóipar néhány 20

20 nagyvállalatának (például a Mercedesnek és a Hankooknak) volt betudható (MNB, 2011). A reálgazdaságot ért sokk viszonylag gyorsan éreztette hatását a munkapiacon is, a viszonylagos fellendülés ugyanakkor nem jelentkezett ehhez hasonló sebességgel. Bár a magyarországi foglalkoztatás csökkenésének mértéke, illetve tendenciája összességében nem különbözött jelentősen Európa, illetve a régió fejlettebb országaitól, az abszolút számokban jelentős különbség mutatkozik (2. ábra). Míg a többi ország aktuális foglalkoztatási szintje nagyjából megegyezik a évi értékkel, addig Magyarországon ez nemcsak a évi értéknél, de a évinél is közel 2 százalékponttal alacsonyabb, 55 százalékos szinten áll. Így az EU-27 átlagához képesti szintbeli különbség is nőtt, az elmúlt négy évben 7 százalékról körülbelül 9 százalékra. Lengyelország e tekintetben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, korábban szerzett foglalkoztatási előnyét ugyanis a válság ellenére is sikerült megtartania ábra: A foglalkoztatási arányok a visegrádi országokban, negyedévenként, éves népesség (százalék) Csehország Románia Szlovákia Lengyelország Magyarország EU-15 EU-27 a magyarországi munkapiac... Százalék /1 2007/1 2008/1 2009/1 Forrás: Eurostat online adatbázis (lfsq_ergan). 2010/1 Negyedév 2011/1 A foglalkoztatottság e visszaesését részben a bérek alkalmazkodása, pontosabban ezek csökkenése tompíthatja, amely ténylegesen meg is valósult mind a költségvetési, mind a versenyszférában. A közszféra 2006-ban tapasztalt közel 40 százalékos bérelőnye az időszakban folyamatosan csökkent, mígnem ben teljesen elolvadt, sőt bérhátrányba váltott át a versenyszféra béreihez képest (3. ábra). Ezen utóbbi jelenség egyik meghatározó oka a két szektor válságra adott eltérő reakciója volt: a versenyszféra inkább a foglalkoztatás, miközben a közszféra inkább a bérek csatornáján keresztül alkalmazkodott (Köllő, 2010). A veresenyszférában a legnagyobb foglalkozás-visszaesést a legfeljebb 8 osztályt végzettek szenvedték el (2008 harmadik negyedéve és 2010 harmadik negyedéve között 21

21 Cseres-GerGely & szőke összesen 5,4 százalékpont), miközben a magasabb végzettségűek foglalkoztatottság-visszaesésének mértéke jóval kisebb volt. A szakmunkások és szakiskolások foglalkoztatása ugyanebben az időszakban 1,9 százalékponttal, az érettségizetteké 4,4 százalékponttal, míg a felsőfokot végzetteké 3,2 százalékponttal esett vissza. Eközben a közszférában a legalacsonyabb végzettségűek esetében 2,7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás, a magasabb végzettségűek három csoportjában pedig rendre csak 1,1, 0,3, illetve 0,2 százalékpont volt a visszaesés. Összességében a versenyszférában egészen 2011 első negyedévéig stagnáló béreket és csökkenő foglalkoztatást, míg a közszférában csökkenő reálbéreket és növekvő foglalkoztatást tapasztalunk (lásd a 3. és 4. ábrát). A közszféra alkalmazkodásában azonban nagy szerepet játszottak a kiterjesztett közfoglalkoztatási programok, melyek jellemzően képzetlen munkaerőt foglalkoztatnak kis bérrel, így e jelenség az összetételhatáson keresztül lefelé nyomhatta a szektor átlagos reálkeresetét. Ennek egyik jele, hogy a közszférában 2010 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest a legfeljebb nyolc osztállyal rendelkezők foglalkoztatása 3,5, 0,6 és 0,8 százalékponttal nőtt, miközben a szakvégzettek és érettségivel rendelkezők esetében csökkenés volt megfigyelhető. A képet árnyalhatja, hogy a felsőfokot végzettek foglalkoztatása szintén növekedett, sőt ez a növekedés stabilabbnak bizonyult, ugyanis a képzetlenekkel szemben 2010 végén, 2011 elején is folytatódott (körülbelül 0,5 százalékponttal) ábra: Főbb makrogazdasági mutatók Magyarországon 2006-tól, negyedévenként (százalék) GDP Reálkereset, versenyszféra (brutto) Reálkereset, költségvetés (brutto) Foglalkoztatottak számának változása 120 Százalék Százalék Bázis /1 2007/1 2008/1 2009/1 2010/1 2011/1 Negyedév Megjegyzés: GDP volumen: első negyedév = 100, GDP termelése évi átlagáron. Keresetek: versenyszféra első negyedéves bruttó átlagkeresete = 100, a reálkeresetek a fogyasztói árindexszel deflálva. Forrás: GDP, keresetek: saját számítás KSH Stadat alapján; foglalkoztatottak száma: saját számítás KSH munkaerő-felmérése alapján. 22

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A magyarországi munkapiac 2009 2010-ben. Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota

A magyarországi munkapiac 2009 2010-ben. Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota A magyarországi munkapiac 2009 2010-ben Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota bálint, cseres-gergely & scharle A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet A munkakeresletet

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2007

munkaerőpiaci tükör 2007 munkaerőpiaci tükör 2007 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2004

munkaerőpiaci tükör 2004 munkaerőpiaci tükör 2004 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Intézet FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

A magyarországi munkapiac 2012 2013-ban. Bakó Tamás

A magyarországi munkapiac 2012 2013-ban. Bakó Tamás A magyarországi munkapiac 2012 2013-ban Bakó Tamás Bakó Tamás A gazdasági környezet és foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet és bérek Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások 20 A magyarországi munkapiac

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2009

munkaerőpiaci tükör 2009 munkaerőpiaci tükör 2009 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Makói Kirendeltség

Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Makói Kirendeltség Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Makói Kirendeltség Hivatkozási szám: Ügyiratszám: 3814-5/2009. Ügyintézőjük: Ügyintéző: Pető Klára Makó Város Önkormányzata Képviselő Testülete Makó Széchenyi tér

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2008

munkaerőpiaci tükör 2008 munkaerőpiaci tükör 2008 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013 KÖZELKÉP: A KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA MUNKAPIACA MUNKAERŐPIACI TÜKÖR, 2013 x!7hb5i6-egaadi!,l.o.k.k.l MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013 Szerkesztette FAZEKAS KÁROLY NEUMANN LÁSZLÓ MTA KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február A javuló és romló pozíciójú foglalkozások országosan és régiónként 2012-ben Országos helyzetkép A 2011. évben a munkaerőpiac tendenciáit

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban

Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban BIERMANN Margit Pannon Egyetem, Veszprém margit.biermann@gtk.uni-pannon.hu A világban

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2005

munkaerőpiaci tükör 2005 munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET TANTÁRGYI PROGRAM ÉS ÜTEMTERV 2014/2015. tanév II. félév Nappali tagozat A TANTÁRGY Kódja: NBG_EE107K4 Megnevezése: Munkaerőpiaci intézmények gazdaságtana Szak: Emberi erőforrások szak (BA, FOSZ) Heti

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

1. A munkapiaci helyzet alakulása

1. A munkapiaci helyzet alakulása 1. A munkapiaci helyzet alakulása A foglalkoztatottság lassú csökkenése már a nyolcvanas évek elején megindult, ámbár mértéke akkor még elhanyagolható volt. Ez a visszaesés azonban az 1980- as évek végétől

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János Semjén András (MTA KTI) Válság a munkapiacon és azután Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6. Tartalom

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Előadó: Pákozdi Szabolcs igazgató Tatabánya, 2012. október 31 Társadalmi, gazdasági folyamatok megyénkben Második legintenzívebben

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Előszó. 1. A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben

Előszó. 1. A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben Előszó Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve

Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve Tolmács község önállóan működő kistelepülés Nógrád megyében, az állandó lakosok száma 780 fő. A falu nyugodt hangulatát biztosítja, hogy nincs

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014

Fogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Fogalomtár Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Project number: HUSK 1101/1.2.1/0171 Project title: Szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-mad arská pohraničná migrácia

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben