3 Németh Gáborné Doktor Andrea: A fenntartható fejlődés koncepciója. 80 Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiacl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3 Németh Gáborné Doktor Andrea: A fenntartható fejlődés koncepciója. 80 Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiacl"

Átírás

1 2008/10 Tartalom Tanulmányok Tanulmányok Nézőpontok 3 Németh Gáborné Doktor Andrea: A fenntartható fejlődés koncepciója 17 Réti Mónika Varga Attila: Új tendenciák a fenntarthatóságra nevelésben. Avagy miért kellene egy tininek megmentenie a Földet? 43 Havas Péter: A Globális éghajlatváltozás című oktatócsomag fejlesztése és a kipróbálás tapasztalatai 66 Török Balázs: Az iskolai teljesítményértékelés hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók szüleinek megkérdezése alapján 80 Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiacl Multikulturális műhely Közös múlt különböző nézőpontok 86 Miroslav Michela: Közös szlovák magyar történelem a magyarországi tankönyvekben szlovák szempontból 101 Simon Attila: A magyarságkép (és önkép) a jelenlegi szlovák történelemtankönyvekben Világtükör 114 Benkei Kovács Balázs: A PISA-kutatások legújabb eredményei és oktatáspolitikai hatásuk Franciaországban Műhely 121 Tarján Vera: A gyermeki világkép neologizmusokban való megjelenése 126 Angol nyelvű összefoglaló *

2 Közlési feltételek A folyóiratban eredeti, első közlésre szánt alkotásokat jelentetünk meg. Másodközlést nem vállalunk. Az egyes közlemények tartalmáért a szerző a felelős. Formai követelmények A cikket elektronikus formában ( vagy CD) kell eljuttatni a szerkesztőségbe. A kéziraton szerepeljen a szerző neve, beosztása, elérhetőségei (lakcím, telefon, ) és a fontosabb publikációk évszámmal. A kézirat terjedelme ne haladja meg a kéziratoldalt (kéziratoldal = 1,5 sortáv, 12 pontos Times). A terjedelmi korláttól csak kivételes esetben (pl. a téma fontossága) tekintünk el. A kézirathoz körülbelül 700 karakteres tartalmi kivonatot is kérünk magyar és angol nyelven. Ábrák, táblázatok A cikkhez tartozó ábrákat, táblázatokat címmel és sorszámmal kell ellátni, és a szövegben hivatkozni kell rájuk (pl. 1. ábra). Diagramok esetében az Excelben készült diagramot és a hozzá tartozó munkalapot is csatolni szükséges. Ha fotót is tartalmaz a cikk, az eredetit kell csatolni (a forrás feltüntetésével), és a képminőség legalább 300 dpi-s felbontású legyen. Hivatkozások A szövegbeli irodalmi hivatkozásokban ne keveredjen a lábjegyzetes és a zárójeles forma. Ha a zárójeles hivatkozást választják (pl. Fekete 2003), lábjegyzetbe csak a szöveghez fűzött kiegészítő megjegyzések kerülhetnek (egy-egy lábjegyzet ne legyen hosszabb három gépelt sornál). A pontos könyvészeti adatokat a cikk végén az irodalomjegyzékben kell feltüntetni ábécérendben. Kérjük, hogy a szövegben szereplő hivatkozott munkák mindegyike pontosan szerepeljen az irodalomjegyzékben (szerző, évszám, cím, kiadó, város, oldal). Online hivatkozásoknál kérjük a letöltés idejét is feltüntetni. Például: Németh Szilvia (szerk., 2004): Esély az együttnevelésre. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. =kiadvany&kod=esélyszázalék20azszázalék 20együttnevelésre Letöltve: Józsa Krisztián (2000): A számlálási készség kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 7 8. sz Felhasznált irodalom esetén a sorrend a következő: szerző, cím, kiadó, város, évszám. Például: Fekete József: Sakk munkatankönyv. Magyar Sakkszövetség Kiadó, Budapest, Einhorn Ágnes Major Éva: Az idegen nyelvek vizsgafejlesztés nemzetközi kontextusban. In Horváth Zsuzsanna Lukács Judit (szerk.): Új érettségi Magyarországon. Honnan hová? Egy folyamat állomásai. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006, A szerkesztőség fenntartja a jogot a kéziratok nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, a logikai hibák korrigálására és a tipográfia kialakítására. A közlésre került cikk kefelevonatát visszajuttatjuk a szerzőnek. Ezt a szükséges javításokkal kell visszaküldeni a szerkesztőségbe. Ha ez elmarad, a szerkesztőség által elkészített szövegvariáció jelenik meg. A szerkesztőség a szerzői javításokat felülbírálhatja, különös tekintettel a magyar helyesírás szabályaira és az eredeti szövegtől eltérő új betoldásokra. Az el nem fogadott kéziratokat nem áll módunkban visszaküldeni, és nem őrizzük meg azokat. A részletes közlési feltételek a folyóirat honlapján olvashatók indb :55:25

3 Tanulmányok 3 Németh Gáborné Doktor Andrea A fenntartható fejlődés koncepciója A fenntarthatóság szemlélete gyorsan terjed a világban, és az emberiség előtt helyi és globális szinten, valamint az ökológiai rendszerek szintjén felmerülő leg sürgetőbb kérdésekből, problémákból indul ki. Középpontjában a társadalmi hala dás, a szociális alapkérdések megoldása, a tág értelemben vett szociális jólét elérése és megőrzése áll. A fenntartható fejlődés stratégiája hosszú távú cél kitűzések és cselekvési területek összessége, ezért elengedhetetlen megvizsgálni a straté gia hazai szempont- és követelményrendszerét, az ENSZ, az UNESCO és az Európai Unió szerepvállalását, a fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti ne velés kapcsolatát, annak hazai elemeit és jövőjét, az oktatási reformokat, az élet hosszig tartó tanulás szerepét és a fenntartható fejlődés iskoláinak minőségi kritériumait. A környezeti problémák nem kezelhetők elszigetelten a gazdasági és a társadalmi fejlődéstől. Vagyis a fenntartható fejlődés meghatározásakor három alrendszer kerül egymással szerves kapcsolatba: a környezeti, a gazdasági és a társadalmi. A fogalom megértéséhez rendszerben való gondolkodásra van szükség. Mivel a környezet és a fejlődés számtalan szállal kapcsolódik össze, holisztikus megközelítés szükséges. A korábbi gondolkodásmód, mely szerint előbb el kell érni a gazdasági jólétet, és csak azután kell orvosolni a társadalmi és ökológiai bajokat, idejétmúlt, és mára már tarthatatlanná vált. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. (A Brundtland Bizottság megfogalmazása 1987-ből.) 1 A fogalom meghatározása az 1992-es Rio de Janeiró-i konferencia óta ma is használatos; más szavakkal, de hasonló tartalommal. Fenntartható fejlődés elnevezéssel illetik azt a fejlődést, amely a jövőbeli nemzedékek létfeltételeinek veszélyeztetése nélkül elégíti ki a mai szükségleteket. 2 A Világvédelmi Alap (WWF) meghatározása: Fenntartható fejlődés az emberi életminőség javítására az ökoszisztémák fenntartható teherbíró képességén belül. 3 1 SZLÁVIK JÁNOS: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, SACHS, WOLFGANG: A fenntartható fejlődés alapelvei. In Természet és szabadság. Szerk.: Lányi András. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, HAVAS PÉTER: A fenntarthatóság pedagógiája: elméleti és gyakorlati kérdések. Fejlesztő Pedagógia, 2002, 2 3. sz indb :55:25

4 4 A fenntartható fejlődés koncepciója A fenntarthatóság jelentése bizonyos mértékig objektív mutatók segítségével is megragadható. Lényegében véve azonban egy normatív fogalom, amely három értékítéletben gyökerezik. Rögzíti a jövőben élő emberek jogát a föld erőforrásainak használatára, a politikai cselekvés számára vezérelvvé emelve a generációk közötti egyenlőséget. Milyen környezetet kívánnak maguknak az emberek? Ebben a kérdésben két közgazdaságilag egyaránt befolyásolt álláspont létezik: A gyenge fenntarthatóság álláspontja A természet helyettesíthetőségéből indul ki. Ha az élet természeti alapjai károsodnának közgazdasági meghatározással: megfogyatkozik a természeti tőke, akkor a fenntarthatóságot az anyagi javak fokozott termelésével érik majd el. A gazdasági erőforrásoknak ez a szemlélete szűk látókörű és tarthatatlan. Az erős fenntarthatóság álláspontja A természeti javakat csak korlátozott mértékben lehet gazdasági tőkével helyettesíteni. E felfogás képviselői a jövő generációi számára biztosítandó konstans természeti tőkéről beszélnek. Itt is az érték megőrzése a cél, és a teljes természeti tőke megőrzését tartják fontosnak. A nemzetközi igazságosság elve. A sértetlen természethez való egyenlő jogok nem csak a jövőbeli generációk számára létfontosságúak. A globális esélyegyenlőség minden generáció számára létfontosságú. Minden embernek ugyanolyan joga van az érintetlen természethez, a globálisan hozzáférhető erőforrásokhoz (1. táblázat), ha nem terheli túl a környezetet. 1. táblázat: Az erőforrások csoportosítása* Erőforrások A megújuláshoz szükséges idő Ökológiai források Energiahordozók Anyagok Megújuló 1 év vagy kevesebb, az ember által ellenőrizhető Mezőgazdasági termékek Napenergia, vízenergia, etanol Só Félig megújuló év között emberi beavatkozás nélkül megújuló Hal, erdő, felszín alatti vizek Geotermál- és vízi energia, etanol Nem megújuló Nincs gazdasági jelentősége Ózon, veszélyeztetett flóra és fauna Olaj, gáz, szén, urán Ásványok, talaj * Szlávik János: i. m. 29. A környezetpolitika az utóbbi időkig főként a környezetszennyezés megfékezésével foglalkozott. A kilencvenes évek kezdete óta egyre jobban terjed az a felismerés, hogy a környezetszennyezés mérséklése ökológiai szempontból nem elégséges, ráadásul emelkedő költségekhez is vezet. Az ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen nukleáris hulladéklerakók sokasága, a savas esők, az eltűnő félben lévő amazóniai őserdő, az ózonlyuk, az éghajlat megváltozása, az olvadó jéghegyek problémái mellett megjelenik a jólét ajtaján olykor erőszakosan dö indb :55:25

5 Tanulmányok 5 römbölő, kisemmizett tömegek népvándorlása; egész földrészek lakosságának éhezése; új, gyógyíthatatlan járványok megjelenése; a termőföld kapzsi tönkretétele; a replikánsaikat létrehozó géntechnológia; a misztikus ökologisták szerint az emberiség szükségszerű öngyilkossága 4 is. Ha egy tájegység fenntarthatóságának szükséges előfeltétele az élet természeti alapjainak megőrzése, akkor a cselekvésnek megvannak a maga természetes keretei. Ez a cselekvés az úgynevezett környezeti térben (environmental space) 5 folyik. Az alapfogalmat a holland Hans Opschoor dolgozta ki. A környezeti tér az a terület, amennyit az emberek a természeti környezetből igénybe vehetnek anélkül, hogy annak jellegében maradandó kárt tennének. A környezeti tér az ökoszisztémák eltartóképességének, a természeti erőforrások regenerációs hatékonyságának és a nyersanyagok hozzáférhetőségének függvénye. A környezeti tér koncepciója lényegénél fogva magában foglalja a természet ökologikus használatát. A környezeti tér használatának ökológiai kritériumai: a megújuló erőforrások kiaknázása nem lehet gyorsabb azok regenerálódási üteménél; a feleslegessé vált anyagok kihelyezésének mértéke nem haladhatja meg a környezet abszorbeáló kapacitását; a nem megújuló erőforrások kiaknázását a minimumra kell szorítani; az emberi beavatkozás időtényezőjének egyensúlyban kell lennie a természeti folyamatok időtényezőjével. 6 Az ENSZ, az UNESCO és az Európai Unió szerepvállalása a természetvédelemben A két szervezet globális környezeti érdekeket megfogalmazó és védelmet sürgető aktivitása a 20. század utolsó harmadában fokozódott. Az 1972-es stockholmi ENSZ-konferencia juttatta el elsőként a világ köztudatába a környezeti problémák sokaságát és a környezeti nevelés szükségességét. Az 1975-ös Belgrádi Környezeti Nevelés Műhelye egyértelműen meghatározta a környezeti nevelés fogalmát, és konszenzust alakított ki arról, hogy e területen a tudatosság, az ismeretek, az attitűdök, a készségek és a személyes részvétel döntő jelentőségű, rendszerbe foglalható elemek. Az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott Feladatok a 21. századra című dokumentum hangsúlyt fektetett az oktatásra, amely alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés előmozdításához. 7 A dokumentum szerint a fenntart- 4 HAVAS PÉTER: i. m SACHS, WOLFGANG: i. m SACHS, WOLFGANG: i. m HAVAS PÉTER: i. m indb :55:26

6 6 A fenntartható fejlődés koncepciója ható fejlődés magában foglalja a társadalmi igazságosságot is. Egy fenntartható világban harmonikus kapcsolatnak kell lennie a környezetvédelem, a gazdasági célkitűzések és a társadalmi igazságosság között. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága 1994-ben kidolgozta a fenntartható fejlődés mutatóit. Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, a hulladékképződést minimalizáljuk. A szennyezést korlátozzuk azon a szinten, amely nem károsítja sem a természeti rendszereket, sem az emberi egészséget. Az emberek egészségét biztonságos, tiszta és kellemes környezet fenntartásával védjük, és a prevencióra helyezzük a hangsúlyt. A természet sokféleségét (a biodiverzitást) értékként kezeljük és óvjuk. A közösségek helyi igényeit helyileg elégítjük ki. Igyekszünk biztosítani, hogy a jó minőségű élelmiszerhez, ivóvízhez, otthonhoz és üzemanyaghoz mindenki elérhető áron jusson hozzá. Mindenki számára legyen adott a lehetőség, hogy megfelelő munkát vállaljon. A munka végzésért tisztességes fizetés járjon. Az áruk, a szolgáltatások a környezet megterhelése nélkül legyenek megközelíthetők. Az embereknek ne kelljen tartaniuk a bűnözéstől, zaklatástól személyes meggyőződésük, etnikai, nemi hovatartozásuk vagy szexuális szokásaik miatt. Mindenki megszerezhesse azokat az információkat, ismereteket és tudást, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. A társadalom minden tagjának legyen lehetősége a döntéshozatali folyamatban való részvételre. Mindenki számára legyenek hozzáférhetők a kulturális, pihenési és kikapcsolódási lehetőségek. Az emberek alkotta környezetben, a helyekben és a tárgyakban szépség és hasznosság érvényesüljön. Tiszteljük a sokféleséget és a helyi sajátosságokat. 8 Az UNESCO 1997-ben Theszalonikiben megtartott nemzetközi konferenciája zárónyilatkozatában a következőket fogalmazta meg: Tudatában vagyunk annak, hogy a jövő nemzedékek sorsa a ma döntésein és tettein múlik, és hogy a jelenlegi gondokat, beleértve a szegénységet, a technikai és anyagi alulfejlettséget, munkanélküliséget, kirekesztést, diszkriminációt és a környezet fenyegetettségét meg kell oldani mind a jelen, mind a jövő érdekében. 9 Az 1997-ben megkötött Amszterdami Egyezmény az Európai Unió számára a fenntartható fejlődést az egyik legfontosabb alapvető prioritásként tételezte. A gazdaság- és tár sa dalompolitika, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a turizmus és az energiagazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a fenntartható fejlődés alapeszméjét és követelményeit. A környezetvédelem követelményeit integrálni kell az európai uniós poli- 8 HAVAS PÉTER: i. m Uo indb :55:26

7 Tanulmányok 7 tikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen szem előtt tartva a fenntartható fejlődés előmozdítását ban több mint háromszáz útmutatót fogadtak el Európa környezetének védelmére, többek között a vízgazdálkodásra, a levegőminőség védelmére, a természetvédelemre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan. Az európai törvénykezés végrehajtása komplex folyamat, amely megkívánja a tagállamoktól, hogy a nemzeti törvénykezés vegye figyelembe az EU-törvényeket, és gondoskodjék azok végrehajtásáról. A fenntartható fejlődés átfogó elvei folyamatosan beépülnek az egyes európai uniós tagországok gazdaságát, környezetvédelmét törvényi szinten szabályozó nemzeti joganyagba. 11 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség évi jelentése, amely A környezet az Európai Unióban a századfordulón címmel jelent meg, igen borús képet fest. Az unió országainak környezeti állapota folyamatosan romlik. Néhány, úgynevezett zöldebb tagállam kidolgozta saját nemzeti stratégiáját a környezeti érdekek beillesztésére az ágazati politikákba. Csakhogy ezek az országok hátrányt szenvednek az EU belső piaci szabályozása miatt, ugyanis az unió egészének előrehaladása ezen a téren is lassú. Az EU jogi alapja az 1951-es párizsi szerződés, amely 1952-ben lépett hatályba. A különböző szerződéseket a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják. A környezetpolitika első alkalommal 1987-ben jelent meg a szerződések sorában Egységes Európai Okmány címen. Az ENSZ-fórumokon elfogadott fontos programok még: New York 1997 és 2000; a 2001-ben elfogadott EU-stratégia; a Johannesburgi Világtalálkozó 2002-ben. A tájékozottság erősítése érdekében 2003-ban a fenntartható fejlődéssel foglalkozó külön internetes honlap létesült, amely többek között bemutatja az összes fent említett dokumentumot. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos állapot felmérésére és az előrehaladás értékelésére mind szélesebb körben számszerűsített mutatókat (indikátorokat) alkalmaznak. A fenntartható fejlődés stratégiájára vonatkozó magyarországi szempont- és követelményrendszerek A modern európai Magyarország megteremtését célzó intézkedési tervről szóló 2064/2004. (III. 18.) kormányhatározat 3. bekezdése értelmében ki kell dolgozni a fenntartható fejlődési stratégiára vonatkozó szempont- és követelményrendszert, amely meghatározza a stratégia elkészítésének és végrehajtásának kereteit. Az Európai Unióban 2001-ben fogadták el a Közösség Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát továbbfejlesztve, illetve kiszélesítve az EU hosszú távú jövőképét, a megadott stratégiai területeken az elérendő célkitűzéseket fogalmazta meg. Az Európa Terv ( ) kidolgozásának tartalmi és 10 HAVAS PÉTER: i. m Uo indb :55:26

8 8 A fenntartható fejlődés koncepciója szervezeti kereteiről szóló 1076/2004 (VII. 22.) kormányhatározat alapján az EU vonatkozó stratégiájával is összhangban a terv fő célkitűzései között szerepel a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. 12 A fenntartható fejlődés középpontjában a társadalmi haladás, a szociális alapkérdések megoldása, vagyis a tág értelemben vett szociális jólét elérése, megőrzése áll. A méltányos életfeltételek, megfelelő életminőség biztosítása és javítása mindenki számára, beleértve az egészséghez, az egészséges környezethez, a szociális biztonsághoz, a társadalmi kohézióhoz szükséges feltételeket. A hazai stratégiának egyik lényeges követelménye, hogy a társadalmi jólét elérése és megtartása érdekében folytatott gazdaságfejlesztés a természeti erőforrások javuló hatásfokú felhasználásával, a környezetterhelés korlátozásával, csökkentésével történjen. A gazdasági fejlődésnek elő kell segítenie a szociális kohézió erősödését is. A szociális kohéziónak számos összetevője van: annak alapvető követelménye az esélyegyenlőség, a szolidaritás, a fenntartható humán- (oktatási, kulturális, szociális) erőforrás használata. A fenntartható fejlődés stratégiájának célkitűzése nem érhető el a lehető legteljesebb társadalmi, politikai egyetértés nélkül. A hazai stratégia előkészítésénél meghatározó jelentőségűek a hazai adottságok. Figyelembe kell venni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi összefüggéseket és a nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat. A fenntartható fejlődés stratégiája az ország hosszú távú évtizedekre előretekintő jövőképe a szociális, a gazdasági és a környezeti dimenzióban a kölcsönhatások figyelembe vételével meghatározott legfontosabb célkitűzésekkel, valamint az azok eléréséhez szükséges fő cselekvési területek és irányok összessége. Elsődlegesnek kell tekinteni az életminőség javításának követelményét az összes terület szinergikus hatását is figyelembe véve (szociális biztonság; esélyegyenlőség; népegészségügyi és kulturális helyzet) és alapvető követelménynek tekintve a környezeti feltételrendszert (a környezeti erőforrások degradációjának elkerülését, a természeti rendszerek teherbíró képességét stb.). Olyan hazai fenntartható fejlődési stratégiát kell kidolgozni, amely koherens alapot nyújt ahhoz is, hogy a fejlesztési tervekben foglalt középtávú célok és fejlesztési irányok szerint a különböző területeken tervezett és megvalósuló intézkedések, fejlesztések közötti összhang, azok tényleges eredményességének értékelése biztosítható legyen A fenntartható fejlődés stratégiájára vonatkozó szempont- és követelményrendszer, valamint a stratégia kidolgozásának tartalmi és szervezeti keretei április. 13 Uo indb :55:26

9 Tanulmányok 9 A fenntarthatóság pedagógiája A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között abból a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. 14 Ez integrált rendszerközelítést, tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel. Sokan úgy gondolják, hogy a fenntarthatóságra nevelés az oktatásfejlesztés napirendjének fontos pontja. Nos, a 21. században úgy tűnik, hogy ez maga a napirend. (DAVID ORR) 15 A fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés kapcsolata sokrétű és történeti eredetű. Világszerte a környezeti nevelés gyakorlata és fogalma alakult ki korábban, és csak fokozatosan válik a fenntarthatóság pedagógiai rendszerének részévé. A környezeti nevelés egyik legmeghatározóbb hatású dokumentuma a tbiliszi nyilatkozat, amely 1976-ban rögzítette a környezeti nevelés célját, területeit és módszereit. A környezeti nevelés tulajdonképpeni célja felkészíteni az embereket arra, hogy megértsék a természet komplexitását, és hogy az egyes országok ennek megfelelően alakítsák tevékenységüket és fejlesztési elképzeléseiket annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a környezeti körülményekkel. 16 A környezeti nevelés feladata annak a tudatosítása, hogy a modern világban a gazdasági, a környezeti és a politikai, társadalmi tényezők összefüggnek egymással. Ezért a környezeti nevelésnek holisztikusnak kell lennie, amely vizsgálja mindhárom rendszer minden vonatkozásait. Vagyis a környezeti nevelésnek interdiszciplináris szemléletűnek kell lennie. A környezeti nevelés ne legyen csak egy tantárggyal több a tantervben, hanem be kell építeni a többi programba, az összes tanuló számára, életkortól függetlenül. 17 A cél elérni azt, hogy interdiszciplináris szemlélet váljon uralkodóvá, és az előzetes tantárgyi egyeztetések során kialakuljon egy gyakorlatias tanítási-tanulási modell, amely a környezeti problémák gyakorlati megoldására törekszik, illetve igyekszik erre a tanulókat felkészíteni azáltal, hogy hozzászoktatja őket a döntéshozatalhoz. William Stapp a Michigani Egyetem végzős hallgatóival 1968-ban kidolgozta a környezeti nevelés első hivatalos definícióját: A környezeti nevelés célja, hogy olyan állampolgárokat neveljen, akik jól ismerik a biológiai és fizikai környezetet és annak problémáit, tudják, hogyan segíthetnek a problémák megoldásában, és ehhez a megfelelő motivációval rendelkeznek. 18 A magyarországi Nemzeti alaptantervben a környezeti nevelésről szóló műveltségterületek közötti közös követelmény fejezet összhangban van a tbiliszi dokumentummal, a környezeti nevelést tantárgyközinek deklarálja, rögzíti a multi- és interdiszciplinaritást, hangsúlyozza az élő természet fennmaradásának és az állampolgári felelősségnek, a kör- 14 HAVAS PÉTER: i. m Uo Uo Uo Uo indb :55:26

10 10 A fenntartható fejlődés koncepciója nyezettudatos életvitel elősegítésének elemeit. 19 A 2000-ben megjelent kerettanterv mint az alap- és középfokú oktatás tartalmi szabályozó dokumentuma követi és néhol kiegészíti a NAT fogalomhasználatát. 20 A kerettantervek az egyes elkülönült tantárgyakba építik be a környezeti nevelési tartalmakat és követelményeket, jelentősen kibővítve annak korábban csak a természettudományos tantárgyakban érvényesülő vonatkozásait a társadalomtudományi és technikai területekkel. A kerettantervi dokumentumban jelenik meg először a hazai oktatási tartalmi szabályozó dokumentumok történetében a fenntartható fejlődés kifejezés. A kerettantervhez elkészült segédlet 21 átfogóan és részletesen bemutatja az évfolyamokon az egyes tantárgyak környezeti nevelési tartalmát, ezek tanulási-tanítási módszereit, áttekinti a tanórán és az azon kívüli környezeti nevelési lehetőségeket, mindezt kapcsolatba hozza az értékeléssel és a minőségbiztosítással. A segédlet kitekint a nemzeti és etnikai kisebbségi társadalmi csoportok gyermekei, a fogyatékosok és a kimagasló tehetségű tanulók környezeti nevelésére is. 22 Oktatáskutatás, vizsgálatok Az 1990-es évek hazai oktatáskutatása növekvő figyelmet fordított a környezeti nevelésre. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Kara (Sopron) PHARE General 151 programja A környezeti oktatás és képzés elnevezésű vizsgálatában kétszázötven szakember vett részt. 23 A vizsgálat során többek között a következő fontos megállapításokat tették. A környezetvédelmi-környezeti oktatás képzés nevelés Magyarországon a hetvenes évek első felében indult meg. Valamennyi iskolatípust figyelembe véve a környezeti-természeti vonatkozású tantárgyak az összóraszám kevesebb mint 10%-át teszik ki. A környezetvédelmi ismereteket a biológia, a földrajz és a technika tantárgyak tartalmazzák. Hiányzik az óvodai és az iskolai környezeti nevelés összhangja. A gyerekek a megtanult ismereteket nem tudják a gyakorlatban alkalmazni. A tankönyvek szemlélete elavult. A környezeti ismeretek oktatását nehezíti az alapfogalmak tisztázatlansága, pontatlan használata. 19 HAVAS PÉTER: i. m Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei. Dinasztia Kiadó, Budapest, 2000, Uo Uo Uo indb :55:26

11 Tanulmányok ben az OECD CERI 24 helyszíni szakértői vizsgálata feltárta a hazai környezeti nevelés és oktatáspolitika sajátosságait. Ezeket a nemzetközi szakértők dokumentumban foglalták össze. Vizsgálatuk adataiban tükröződik, hogy a kilencvenes években Magyarországon a környezeti nevelés elsősorban a természet védelmére, a helyi környezet megóvására irányult. Hiányokat és fogyatékosságokat tártak fel a pedagógusképzéssel, -továbbképzéssel, a témára irányuló kutatásokkal, a szétaprózott törekvések rendszerbe foglalásával és a források arányos biztosításával és elosztásával kapcsolatban között egy OTKA-vizsgálatsorozat 25, amely a hazai környezeti nevelés gyakorlatának feltárására irányult, megállapította, hogy a kilencvenes évek közepén a pedagógusok körében a környezeti nevelésről fogalmi bizonytalanság és értelmezési zűrzavar uralkodik. A hazai általános iskolák túlnyomó többségében 1996-ban nem sikerült kimutatni számottevő környezeti nevelési aktivitást. A kilencvenes évek utolsó éveiben készült, a témával kapcsolatos vizsgálatok, szakdolgozatok kimutattak számos akadályt, amelyek gátolták a pedagógusok munkáját. Az egyik akadály, hogy a fenntarthatóság pedagógiájának tudományközi és összetett tartalma nehezen illeszthető a tantárgyközpontú helyi tantervekbe és az oktatási folyamatba. A másik akadály, hogy a pedagógusok véleménye nem egyezik a fenntarthatóság prioritását illetően, és nem kaptak/kapnak kielégítő felkészítő képzést, továbbképzést a fenntarthatóság alapkérdéseinek tanításához. Minden vizsgálat kiemelte, hogy az oktatási intézmények önerőből, általában egy-két elkötelezett pedagógus kezdeményezésére valósítják meg a környezeti nevelési feladatokat, leginkább a természettudományi tantárgyak óráin, szakkörökben, szaktáborokban és kirándulásokon. Az óvónők általában az óvodaudvaron és a szabadban történő kötetlen játéktevékenységgel vagy terepsétákkal azonosították a környezeti nevelést. A magyarországi Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (NKNS) 26 című dokumentum kiemeli és részletezi az állampolgárok, közösségek, az egyház, a sajtó, a felnőttoktatás, a munka világa, a szabadidő, a hagyományok, a művészetek és a kormányzat szerepét és feladatait a környezeti nevelés terén, deklarálva, hogy növelni kell erőfeszítéseinket az irányban, hogy az iskolai és iskolán kívüli oktatói közösségek megfontolt, átfogó tervezés alapján készüljenek fel feladataikra. Az NKNS korszakos és nemzetközi viszonylatban is feltűnő jelentősége abban áll, hogy a környezeti nevelést össztársadalmi folyamatnak tételezi, amelynek csak egy része az intézményes (iskolarendszerű) oktatásra vonatkozó terület. 24 Uo Uo.; Havas Varga vizsgálata (A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle, sz.) arra irányult, hogy bemutassa az iskolafejlesztési eszközöket és lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a fenntartható fejlődés iskoláinak minőségi kritériumok szerinti működését. A közoktatási intézményekhez kiküldött kérdőívek (330-ból 207 érkezett vissza) alapján történt a felmérés. Az intézmények által felvázolt forgatókönyvek olyan lépéseket tartalmaznak, amelyek az iskolák szempontjából (jelenlegi feltételek, szükségletek) összegzik a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája felmerülő igényeit. 26 Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia: alapvetés, indb :55:26

12 12 A fenntartható fejlődés koncepciója A fenntarthatóság pedagógiájának hazai elemei és jövője A formális oktatás olyan folyamat, amelyben az állam tudás, értékek és ismeretek átadásával a társadalom autonóm és tevékeny tagjaivá szocializálja polgárait, különösen a gyermekeket és fiatalokat. Ebben a szocializációban számos más társadalmi formáció, különösen a család, de a vallási intézmények, a média, a törvény, ifjúsági csoportok és hasonló tényezők is jelentős szerepet játszanak. A formális oktatás azonban az elsődleges folyamat, amelyben a társadalom a politikailag támogatott kulturális normák és társadalmi célok közös vonásait keresi. Így a formális oktatást általában iskolák nyújtják iskola előtti intézményekben, általános és középszintű iskolákban, ideértve a műszaki oktatást, főiskolákat és egyetemeket is. 27 Felvázolja a fenntarthatóságot szolgáló tanterv alapvető jellemzőit, különös tekintettel a lehetséges célokra, tartalomra és pedagógiára, valamint az oktatási reformfolyamatra, amely a fenntartható fejlődés céljait szolgáló tantervek megvalósításának támogatásához válik esetleg szükségessé. A környezeti oktatásra vonatkozó legtöbb kezdeményezés Európában az oktatási minisztériumok helyett inkább a környezetvédelmi, mezőgazdasági vagy a természetes erőforrások minisztériumaitól származott még az ezredforduló előtti években is. Emiatt a legtöbb országban hiányzott a környezeti oktatás koherens terve, illetve a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, az óvodától az egyetemekig terjedő környezeti oktatás koncepciója. Magyarországon már 2001-ben elkészült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös környezeti nevelési koncepciója, amely a két tárca július 5-én megkötött együttműködési megállapodásra épült. 28 Ezt megelőzte az Országgyűlés 83/1997. sz. határozata, a Nemzeti Környezetvédelmi Program. Az OM jelentős szerepet vállalt a hazai környezeti kultúra emelésében, a környezeti nevelés fejlesztésében és támogatásában. Megjelenik a környezeti polgár fogalma, illetve a környezeti polgárrá nevelés, vagyis a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. 29 Az OM környezeti nevelési koncepciójának egyik legfontosabb színtere a köz-, szak- és felsőoktatás. A koncepció két programcsomagot tartalmaz. Cselekedtető programok, melyek a diákok és tanárok tényleges részvételén alapulnak. Óvodai környezeti nevelési program Iskolai programok Erdei Iskola Program Az erdei iskola olyan, a tantervbe beépített legalább egyhetes nevelő-oktató egység, amely a szorgalmi időszakban, más településen, valamilyen 27 FIEN, JOHN: Oktatás a fenntartható jövőért. Fejlesztő Pedagógia, sz Az Oktatási Minisztérium Környezeti Nevelési Koncepciója ig. 1. htm 29 Uo indb :55:26

13 Tanulmányok 13 természetes élőhely közelében valósul meg. Nem önálló intézmény, nem kirándulás vagy nyári tábor. Szelektív Hulladékgyűjtési Program Középiskolai akciók, programok szervezése környezeti problémák megoldására Komposztálási program GLOBE-program (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) Az ökoiskolák magyarországi hálózatának létrehozása és működtetése Felsőoktatási környezeti nevelési program Fejlesztési programok A környezeti nevelés tantárgyi helye, a pedagógusok továbbképzése és munkájuk segítése. A tanórához kapcsolódó és tanórán kívüli iskolai környezeti nevelés eszközrendszerének és módszertanának kialakítása. A környezeti nevelés hazai és nemzetközi információs hálózatának fejlesztése október 21-én megállapodásban fejezte ki együttműködési szándékát az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a környezeti nevelés fejlesztéséről a közötti időszakra. 30 A két miniszter közös alapelvei: A fenntartható fejlődés, a környezet állapota, a társadalom környezeti ismeretei és környezettudatos magatartása szoros összefüggésben állnak. Ezért kívánatos a környezet- és az oktatáspolitika összehangolása. A környezeti nevelésben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium stratégiai és operatív partnerek. A természeti, környezeti és vízügyi oktatásban-nevelésben és tájékoztatásban a társadalmi és környezeti értékek feltárása, tudatosítása az európai és globális folyamatokkal összefüggésben kell hogy megtörténjen. Stratégiai területek: közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, kommunikáció, kutatás. A két minisztérium közösen tartja fenn és felügyeli a Környezeti Nevelési Kommunikációs Programirodát, együtt működteti az Erdei Iskola Programot, közösen tartja fenn a középiskolai GLOBE program magyarországi hálózatát, és közösen segítik a BISEL (Bioindikáció az iskolai oktatásban) program terjedését és megvalósulását a lehető legtöbb oktatási intézményben. 30 Együttműködési megállapodás: Oktatási Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium indb :55:26

14 14 A fenntartható fejlődés koncepciója Oktatási reform a fenntartható fejlődésért Orr szerint a Fenntarthatóság problémája nem oldható meg ugyanolyan szerkezetű oktatással, mint ami a probléma kialakulásához vezetett. 31 Az iskolák, főiskolák és egyetemek maguk is magát a problémát jelentik. Ezért van szükség a másodrendű változás (Cuban) 32 folyamatára, azaz az oktatási rendszerek és az intézmények működésének megreformálására. Ezek a reformfolyamatok új célokat, struktúrákat és iskolai, tanári és hallgatói szerepeket involválnak. Az oktatás központi céljai között szerepelnie kell a hallgatók képessé tételének a fenn nem tartható fejlődés elemeinek felismerésére és a megoldás módozatainak megtalálására. Hogyan reagáljanak kritikusan a környezetben, és megfontolják, hogy mit jelent számukra és közösségük számára a fenntarthatóság. Ki kell terjednie az alternatív fejlődési pályák és életvitelek felvázolására, a változatok kiértékelésére, a víziók közötti választások jogossága megvitatási képességének megtanulására, a kívánatos változatra vonatkozó tervek elkészítésére és az adott vízió érvényre juttatását célzó közösségi tevékenységekben történő részvételre is. Ezt a képességet nevezi Jensen és Schnack tevékenységi kompetenciának vagy környezeti állampolgárságnak. 33 Élethosszig tartó tanulás Az élethosszig tartó tanulás beleértve a felnőttoktatást, a közösségi oktatást, a megfelelő szakoktatást és a szakképzést, a felsőoktatást és a tanárképzést nélkülözhetetlen a fenntartható jövő létrehozásához. A kifejezés átfogja az iskolarendszerű (formális) és a nem formális nevelést. Az ember egész életét végigkísérő tanulás egybeépül és integrálódik. Az iskolai és iskolán kívüli nevelés valamennyi formája részét képezi az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Az UNESCO Dakari Konvenciója (1998) szerint a tanulás nem az élet előfeltétele, hanem velejárója. 34 A hagyományos értelmezés szerint az élethosszig tartó tanulás az iskolai évek utáni nem intézményes nevelést jelenti. A fogalom kibővítésének egyik oka az, hogy a korai tanulás otthon kezdődik, és ez mind ez idáig nem tartozott bele az élethosszig tartó tanulás definíciójába. A sokféle tanulási rendszer különböző helyzeteiben a fluktuáció és a redundancia lesz a jellemző. A tanulás olyan rendszerekben folyik, amelyekben az emberek és az intelligens gépek interakcióba kerülnek egymással. Az egyéni teljesítmények mellett a tanulók társadalmában egyre nagyobb jelentősége lesz a csoportteljesítménynek is. A felsőoktatásnak kulcsfontosságú szerep jut a fenntartható fejlődésben. Egyre fontosabb ezeknek a témaköröknek a beépítése az újságírók, menedzserek, orvosok, ügyvédek, tudósok, közgazdászok, közigazgatási szereplők és más szakemberek képzésébe. Az egyetemek a kutatás és a fejlesztés fő előmozdítói minden területen, nem kivétel ez alól a fenntartható fejlődés sem FIEN, JOHN: i. m Uo Uo HAVAS PÉTER: i. m Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában: Riótól Johannesburgig indb :55:26

15 Tanulmányok 15 A fenntarthatóság tudományának elnevezett szemlélet gyorsan terjed. Nem elméleti kérdésekből indul ki, hanem az emberiség előtt helyi szinten, ökológiai rendszerek szintjén és globális szinten felmerülő legsürgetőbb kérdésekből, témakörökből és problémákból. Ennek következtében ezek a tudományok valóságközeliek, és megkísérlik áthidalni a kutatói társadalom, az annak tanácsait igénylők, valamint a szakpolitikai tervezés és döntéshozatal közötti szakadékokat. A fenntarthatóság tudománya arra törekszik, hogy a tudományt az alapvető emberi szükségletek kielégítésére használja, és ezzel egyre nagyobb kihívás elé állítja a publikálj vagy pusztulj és szabadalmaztass és keress elvekre épülő kutatói kultúrát, amely a kutatókat és tudósokat nagyrészt elvonta az emberiség fő problémáival való foglalkozástól. 36 Az élethosszig tartó tanulás iskolán kívüli területei mára jelentősen kibővültek a médiából, internetről és a munkahelyi és egyéb közösségi tevékenységek területeiről szerezhető ismeretekkel és információkkal. A fenntartható fejlődés iskoláinak minőségi kritériumai A SEED (School Development through Environmental Education), a környezeti nevelésbe ágyazott iskolafejlesztési program és az OECD ENSI (Environment and Schools Initiatives), a környezetvédelmi és iskolai kezdeményezések programja bemutatja azt a minőségi kritériumrendszert, amelynek megvalósításával az adott intézmény a fenntartható fejlődés iskolájává válhat. 37 Az ENSI az UNESCO partnere az ENSZ Fenntartható Fejlődés Évtizede programjában, melynek célja, hogy minden országot bevonjon a fenntartható fejlődést szolgáló, konkrét pedagógiai stratégiák kidolgozásába, a fejlesztések és vizsgálatok megvalósításába. A dokumentum megvitatásra készült, így a benne megfogalmazott tartalom javaslatokat tartalmaz. Ilyen javaslat, hogy az általánosan használt ökoiskola vagy zöldiskola kifejezés helyett a fenntartó a fejlődés iskolája (FF-iskola) megnevezést használja. A dokumentum a következő minőségi kritériumcsoportokat és területeket ajánlja az intézményeknek, azzal a kitétellel, hogy a megadott minőségi kritériumokat soha nem szabad anélkül elfogadni, hogy az iskola fontos szereplői alaposan meg ne vitatták volna őket. A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok A tanítási-tanulási folyamat A jövő perspektívái A komplexitás kultúrája Az iskolában és a helyi közösségben megvalósuló eredmények 36 Uo A fenntartható fejlődés iskoláinak minőségi kritériumai: a SEED- és az ENSI-hálózat nemzetközi megvitatásra készített dokumentuma. Új Pedagógiai Szemle, sz indb :55:27

16 16 A fenntartható fejlődés koncepciója A kritikus gondolkodás és a lehetőségek számbavétele Az értékek világos megfogalmazása és fejlesztése Cselekvési lehetőségek Tanulói részvétel Tantárgyak Az iskolapolitikára és -szervezetre vonatkozó minőségi kritériumok Iskolapolitika és tervezés Iskolai légkör Iskolairányítás Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok Közösségi együttműködés Hálózatépítés és partneri együttműködés A fenntartható fejlődésre irányuló iskolai szintű kezdeményezések értékelése indb :55:27

17 Tanulmányok 17 Réti Mónika Varga Attila Új tendenciák a fenntarthatóságra nevelésben * Avagy miért kellene egy tininek megmentenie a Földet? A tanulmány felvázolja, miként lehetne sikeresen megvalósítani a jövő nemzedékek környezettudatosságának, felelősségérzetének, egymás iránti érzékenységének fejlesztését. Bemutatja, hogyan illeszkedik a fenntarthatóságra nevelés a modern pedagógia áramlataiba, mennyiben gazdagítja azokat, hogyan járul hozzá mind a természettudományos, mind a humán nevelés megújításához. A tanulmány amellett érvel, hogy a fenntarthatóság pedagógiájának pozitív pedagógiává kell válnia. A problémák hangsúlyozása helyett pedagógusoknak és diákoknak együtt kell keresniük a megoldásokat. Olyan izgalmas és lehetőségekkel teli kihívásnak kell tekinteni közös jövőnk megalkotását, amelyben mindenki megtalálhatja a maga szerepét, és amely értelmet adhat életének. A modern pedagógia kihívásai Paradigmaváltások Az indusztriális társadalmak racionalista, determinisztikus, pozitivista világképét több mint száz éve érik jelentős kihívások, melyek mára nagymértékben megváltoztatták a közvélekedést a tudomány elfogadottságáról, ezen belül is a természettudományok, a technológia és környezetünk kapcsolatáról. Az úgynevezett posztindusztriális társadalmak által elfogadott nézetek, a gazdaság által diktált feltételek más készségeket, más ismereteket és más stratégiát követelnek ahhoz, hogy az iskolából kikerülő diák sikeres életpályát járhasson be. A folyamatos tudományos-technikai fejlődés (a káosz- és komplexitáselméletek, a sztochasztikus folyamatok, a termodinamika megismerése és a részecsketudományok fejlődése) alapvetően átalakította az addigi tudományképet. Ilya Prigogine és Isabelle Stengers ezt a folyamatot így látta: a természettudományok megszabadultak az objektív valóság szűk felfogásától, mely kötelességének hiszi, hogy egy változatlan, egyetemes törvény nevében elvileg is tagadja az újdonságot és a sokféleséget. Megszabadultak egy ábrándtól, mely a racionalitást zárt valamiként, az ismeretszerzést pedig csaknem befejezett- * A tanulmány alapvetően az ENSI (Environmental and School Initiatives, nemzetközi környezeti nevelési hálózat megközelítésére támaszkodik indb :55:27

18 18 Új tendenciák a fenntarthatóságra nevelésben ként állította elénk. Kitárultak a megjósolhatatlanság felé, melyet nem tartanak többé a tökéletlen tudás, az elégtelen ellenőrzés jelének. Megnyíltak a párbeszéd előtt, melyet egy olyan természettel folytatnak, mely nem vehető birtokba elméleti belátással, hanem kutatásra vár, egy olyan párbeszéd előtt, melyet azzal a világgal folytatnak, melyhez mi is tartozunk, melynek építésében mi is részt veszünk. (Prigogine Stengers 1995) Másfelől a tudomány fokozatosan veszít az indusztriális társadalmakban kivívott dogmatikus szerepéből. A köznapi emberek többsége kevésbé hisz a tudomány mindenhatóságában (ahogyan a modern tudósok sem gondolják azt, hogy a mindentudás elérhető, és a világ minden részletében irányítható és magyarázható lehet). A tudományterületek fel dara bolódása, a hatalmas mennyiségű tény, adat, a gyors fejlődés hatására különösen a természettudományok megértése okoz nehézséget a ma embere számára. Ez leggyakrabban két folyamathoz vezet: vagy a tanult ismeretek dogmatikus elfogadásához (és ezáltal nagyfokú befolyásolhatósághoz), vagy áltudományokhoz forduláshoz, illetve egyfajta új miszticizmus térhódításához. A pluralista gazdaság és társadalom az előző korokénál nagyobb választási lehetőséget jelent az életutak elágazóvá, variábilissá válnak, és fontos értékként jelentkezik az egyén érvényesülése. Az érvényesülés adott körülmények között felülírhatja az egyén addigi programját, kapcsolatrendszerét is. Ezekre az elágazó életpálya-lehetőségekre kell az iskoláknak a tanulókat felkészíteniük. Utóbbi képességet nevezzük élethosszig tartó tanulásnak (lifelong learning). A posztindusztriális társadalmi folyamatok egyfelől a különféle közösségi normák egységesülése felé hatnak (globalizációs folyamatok), másfelől és ezzel egyidejűleg serkentik a sokféleséget, a differenciálódást, a pluralizálódást és az individualizálódást is. A tradicionális morális kötöttségek fellazulnak, így alakul ki az erkölcsi és kulturális normák pluralizmusa. Az egyén emiatt állandó választási kényszerbe kerül, mintegy naponta kell identitását, csoportidentitását újraértelmeznie és megteremtenie. Előtérbe kerülnek az olyan készségek, mint az érzelmek kifejezése, a másokra való odafigyelés, mások érzékenységének tisztelete, a tolerancia, a kifejezőkészség, az önérvényesítő képesség, a mérlegelésre való készség, a programszerű tervezés (Preuss-Lausitz 1997). A pedagógia jelenlegi legnagyobb kihívása, hogy kiemelten kezelje és egyensúlyba hozza az önismeret és a boldogság keresése iránti igényt, a spontaneitást és az egyediség fejlesztését a társadalmi problémaérzékenységgel és az aktív társadalmi szerep- és felelősségvállalásra való képességgel. A feladat óriási. Jól példázza ezt a következő, egy országos napilapban megjelent olvasói levélből idézett rész:...a mi átmeneti civilizációnk miatt miért is fájna a fejünk? Kihal az emberiség? Na és! Majd eltelik egy-két millió év, és létrejön egy új civilizáció. A Nap még több milliárd évig garantálja az energiaellátást. Addig keletkezik új fosszilis energia, új fajok is keletkeznek, új földrészek, új technológiák, és kifejlődik majd egy másfajta önreflexióval rendelkező eszes lény. Vagy nem. (Kozák 2008) indb :55:27

19 Tanulmányok 19 Élethosszig tartó tanulás Az élethosszig tartó tanulás alapvető feltétele annak, hogy a posztindusztriális társadalmakban az állampolgár a mobilitását megőrizve képes legyen alkalmazkodni az információrobbanásnak köszönhetően felgyorsuló társadalmi változásokhoz. Ráadásul a társadalom anyagi fennmaradásáért felelős alrendszerének, a gazdaságnak a jelenlegi szerkezete rendkívül sérülékeny, hiszen véges forrásokra épít folyamatosan növekvő rendszert, vagyis axiómarendszere önellentmondó. Ráadásul ma már mind közgazdasági (pl. Human 1998), mind pszichológiai (Kasser 2005) kutatások bizonyítják, hogy a gazdagodás egy jövedelemszinten túl amely szint egyébként épp a magyar átlagos jövedelemszint körül van sem a társadalmi, sem az egyéni jólétet nem szolgálja, sőt azok az emberek, akik anyagi javak szerzését tekintik fő céljuknak, boldogtalanabbak és egészségtelenebbül élnek, mint akik nem a gazdagságuk növelésében látják az élet értelmét. Mindezek miatt az elkövetkező évtizedekben egyre több változás várható. Egy ilyen világban alapvető szükséglet a munkavállalók számára az élethosszig tartó tanulás készsége. Egyre több fejlett és fejlődő ország törekszik arra, hogy minél hosszabb ideig, mind nagyobb tömegben tartsanak meg tanulókat az iskolarendszerben. Megpróbálják a lemorzsolódást csökkenteni, és az iskolarendszerű képzést a tanköteles koron túlra, minél tovább kitolni. A közép- és felsőfokú oktatás tömegesedésével gyakorlatilag elkerülhetetlenül együtt jár a minőségromlás. Ezt a szülők különféle árnyékoktatási formák igénybevételével tudják kompenzálni. Fontos azonban megjegyezni, hogy (elsősorban a cramming vagyis vizsgára készítő) árnyékoktatási intézmények tanterve sokszor szöges ellentétben áll a hivatalos oktatáspolitikai törekvésekkel. Az iskolának ugyanis a vizsgákra készítésen és oktatáson túl számos más feladata van: a nevelés, a készségek fejlesztése, a szocializáció, a nemzeti öntudat, a tudatos magatartás, a befogadó szemlélet kialakítása, hogy csak néhányat említsünk. A vizsgaspecifikusan oktató tutor az oktatási programot lecsupaszítja: mindent kiirt belőle, ami nem közvetlenül hasznos a vizsga szempontjából. Ez gyakran megzavarja a diákot és a szülőt az iskola tevékenységével kapcsolatban. Sok, a tutor által nem gyakoroltatott ismeretet, készséget fölösleges időpocsékolásnak érez, gyakran indokolatlan kritikával fordul tanárai vagy az iskola felé, ami komoly konfliktusokat szül. A tutoriális képzés ráadásul gyakran megbélyegző, megosztja a diákokat, élesíti a létező szakadékokat azonos korcsoporton belül, szembeállíthatja a külön is tanuló diákot társaival vagy tanáraival, és ezzel is gyakran az iskola nevelőmunkája ellenében hat (Bray 1999). Hazánkban mindezen túl virágzik a hivatalos rendszeren belüli támogatott árnyékoktatás intézménye is. Évről évre diákok tízezreit készítik fel pedagógusok a rengeteg tanulmányi verseny egyikére, teljes mértékben az előbb leírt tutoriális elvek alapján, anélkül, hogy bárki valaha megvizsgálta volna e tanulmányi versenyek pedagógiai hatásait. 1 Ismerve és elismerve a versenyzésben rejlő pedagógiai lehetőségeket, mégis felmerül a kérdés, hogy 1 Legalábbis a szerzők nem ismernek olyan nagy volumenű tudományos munkát, amely a leírt kérdésekre választ adna indb :55:27

20 20 Új tendenciák a fenntarthatóságra nevelésben mennyiben szolgálják a többnyire elitista versenyek a közoktatás valódi céljait. Mennyiben segíti elő a legtöbb verseny akadémikus szemléletmódja a kompetenciafejlesztést? Jogosan és arányosan vesznek-e el erőforrást a versenyek a versenyen nem induló diákok oktatásától, nevelésétől? Vajon mennyiben segíti elő kiemelkedően tehetséges diákok nevelését a versenyen szükségképpen átélt, sokszor igazságtalan kudarc? A versenyek a kudarcokozás szempontjából túltesznek a vizsgákon is, hisz a versenyeken gyakorlatilag minden indulót kudarc ér, azokat mindenképp, akik már az első fordulóban kiesnek, de sokszor még a második helyezett is kudarcként éli meg szereplését; azokról nem is szólva, akiket már eleve lebeszél a pedagógus az indulásról. A formális oktatás úgy dolgozhat az árnyékoktatás e folyamatai ellen, ha (akár tanórai, akár informális keretek között) figyelmet szán a differenciálásnak és azoknak a területeknek, amelyekre a diákok részéről feltételezhetően (az attitűdvizsgálatok vagy más tanulmányok alapján) igény mutatkozik. Harmadrészt a szülők tájékoztatása és a nevelési folyamatba való beavatása, bevonása is kulcskérdés a fenntarthatóságra nevelés erre számos lehetőséget kínál. Emellett kiemelten fontos a vizsgák és versenyek fejlesztése, rugalmasabbá tétele, annak érdekében, hogy valóban a közoktatás céljait szolgálják. Ilyen irányú fejlesztéseknek tekinthetők: a kétszintű érettségi bevezetése (Kósa Simon 2006), a projektvizsgák (Falus Jakab 2006), a portfólió-értékelések és a fejlesztő értékelés (Hunya 2005) világából a minősítő vizsgák és versenyek elemei közé bevonuló egyéb technikák, de akár a tanulmányi csapatversenyek is (Balogh 2008). Az élethosszig tartó tanulás természetéből adódóan a vizsgákra és versenyekre felkészítés helyett készségek és kompetenciák elmélyítését célozza, és olyan alapvető összefüggések megértetésére törekszik, amelyek segítségével később könnyen tanulhatók más ismeretek. Az élethosszig tartó tanulás azonban nemcsak a gazdaság szempontja szerint fontos, hanem ahhoz is, hogy az iskolákból kikerülő (és különböző programokban visszakerülő) tanulók felnőttként felelős, aktív állampolgárként viselkedve konstruktív, proaktív módon legyenek képesek válaszolni közvetlen környezetük problémáira és kihívásaira. Az ilyen alkotó gondolkodású, érzékeny és cselekvő felnőtt egyrészt képes felmérni környezetének állapotát, másrészt képes megérteni és mérlegelni az ezzel kapcsolatos megoldási lehetőségeket, harmadrészt demokratikus gondolkodása révén képes helyi közösségében változásokat kezdeményezni. A fenntarthatóságra nevelés pedagógiája tehát elválaszthatatlan az élethosszig tartó tanulás koncepciójától. Posztnormál tudomány A komplex jelenségek vizsgálatával és gyakorlati megközelítésével kapcsolatosan alkalmazzák a posztnormál tudomány megközelítésmódját. Ez olyan problémákat helyez középpontjába, mint a bizonytalanság, az értékek, illetve a legitim nézőpontok, szempontok pluralizmusa (Rawetz 1996) indb :55:27

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

3 Szüdi János: A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei. 16 Varga Aranka: A gyermekvédelmi gondoskodásban élők inklúziójának esélyei

3 Szüdi János: A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei. 16 Varga Aranka: A gyermekvédelmi gondoskodásban élők inklúziójának esélyei 2008/5 Tartalom Tanulmányok 3 Szüdi János: A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei 16 Varga Aranka: A gyermekvédelmi gondoskodásban élők inklúziójának esélyei 25 Hudra Nikoletta: A viselkedészavarok

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A környezettudatosságra épülő intézményfejlesztés lehetőségei és megvalósításának tapasztalatai egy fővárosi, összetett képzésű profilú öko-középiskolában Házlinger György, igazgató 1 2 Than Károly Ökoiskola

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben