TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM 1 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------"

Átírás

1 TARTALOM TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ÉVI XXXI. TÖRVÉNY A ÉVI IX. TÖRVÉNY. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosításáról A GYERMEKVÉDELEM FOGALMI RENDSZERE DEVIANCIA

2 A CSALÁD AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK IRODALOM 95 2

3 TARTALOM TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN A ÉVI IX. TÖRVÉNY. A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI XXXI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL... 1 DEVIANCIA... 1 IRODALOM... 2 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK... 4 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN A ÉVES KORÚ NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, 1999 UTOLSÓ NEGYEDÉV A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE A gyermekvédelmi (állami) gondoskodás alatt állók létszáma AZ ÉVI XXXI. TÖRVÉNY A TÖRVÉNY ALAPFOGALMI RENDSZERE A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE A CSALÁDBAN ÉLŐ GYERMEKET MEGILLETŐ ELLÁTÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK A CSALÁDJÁBÓL KIEMELT GYERMEKET MEGILLETŐ ELLÁTÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS FORMÁI - AZ EGYES FELADATOK A ÉVI IX. TÖRVÉNY A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA BÖLCSŐDE CSALÁDI NAPKÖZI Helyettes szülő CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA DEVIANCIA A CSALÁD SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓI A CSALÁD BIOLÓGIAI RITMUSA SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓK BIZTONSÁGÉRZET MEGTEREMTÉSE, KIALAKÍTÁSA A GYERMEKBEN, A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS ÉRZELMI ALAPJAINAK LERAKÁSA

4 - A BESZÉD MEGTANÍTÁSA KOMMUNIKÁCIÓ-METAKOMMUNIKÁCIÓ (KULTURÁLIS PROBLÉMA!) MŰKÖDÉSI ZAVAROK A CSALÁDI NEVELÉS SAJÁTOSSÁGAI IRÁNYÍTÁS ELLENŐRZÉS NEVELÉSI STÍLUSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK A TÖRŐDÉS HIÁNYA, A GYERMEK ELHANYAGOLÁSA KÁROS HATÁSOK A CSALÁDBAN A CSALÁDI NEVELÉS HELYTELEN MÓDSZEREI TÚLZOTT SZIGOR, MEREV KEGYETLEN KÖVETELÉS, A GYERMEK KÉPESSÉGEIT MEGHALADÓ, TÚLMÉRETEZETT IGÉNYESSÉG; MEGSZÉGYENÍTÉS ÉS TESTI FENYÍTÉS GYERMEKKORI SZEMÉLYISÉGZAVAROK AZ ISKOLA MINT MENTÁLHIGIÉNÉS INTÉZMÉNY NÉHÁNY SZEMPONT A PEDAGÓGIAI MUNKA HATÉKONYABBÁ TÉTELÉHEZ Milyen ügyben hová fordulhatunk? TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Az elesettek, a gyengék, így a gyermekek védelme és a róluk való gondoskodás egyidős az emberiséggel. Formái és megvalósulási módjai természetesen szoros összefüggésben voltak és vannak az adott civilizáció szokásrendszerével, az egyes ember társadalomban betöltött szerepfelfogásával, az ember értékével, ember és természet kapcsolatával, a család és a gyermekek helyzetével. Ehhez alapot a változó és eltérő gazdasági és társadalmi fejlettség adott és ad, mely különböző filozófiai és ideológiai elképzelésekben is megnyilvánult. A gyermekekre az ősközösségi társadalmaktól kezdve, mint a jövő zálogára tekintettek, s felnövekedésük, nevelésük a család mellett egyfajta társadalmi kontroll alatt történt. Már az ókori Babilon nagy hírű Hammurabi-féle törvénykönyve gondoskodott arról, hogy az örökbefogadott gyermeket a fogadott szülő nem zárhatta ki örökségéből. Mezopotámiában a gyermekben általában olyan lényt láttak, aki magatehetetlen, így nem képes ügyei önálló intézésére, s ezért szükséges jogi képviselete a közösségben, mely szerep elsősorban az apát illette meg. Ez azonban nem jelentett korlátlan élethalál ura hatalmat. Egyiptomban a fiataloktól megkövetelték az idősebbek tiszteletét. Indiában a családfő a gyermekeket tulajdonában lévő tárgyaknak tekintette. Kínában is a 4

5 gyermeknek tisztelni kellett szüleit. A szegény családokban a fölösleges számú gyerekeket, - akik azután születtek, hogy a szülők már fiaik között felosztották birtokukat születéskor vízbefojtották. Bevett szokás volt az újszülöttek kitétele, s az is, hogy a szegény családok módosabbaknál helyezték el gyermekeiket, ahol felnevelték őket, s a befogadó család szolgái lettek. A Bibliában Mózes is a szülők feltétlen tiszteletét parancsolja a gyermekeknek. Ugyanakkor Jézus a gyermekek tisztaságát és ártatlanságát emelte ki. A görög világban az apa ugyan nem volt a gyermek élet-halál ura, de megvolt a joga arra, hogy el nem ismerve sajátjának ne nevelje fel. Ebben az esetben a poliszok többségében kirakták valahová az útfélre vagy egy félreeső helyre bepólyálva és valamilyen ismertetőjegyet mellé téve. A gyermek, ha nem pusztult el, később e jel alapján kerülhette el az esetleges testvérházasságot. Emellett az ókor más civilizációihoz hasonlóan bevett gyakorlat volt a törvénytelen és fogyatékos gyermekek megölése. Már Hesiodos ajánlotta az egykét, a föld kicsinysége és terméktelensége miatt. Ez különösen a Kr.e.IV. századi gazdasági válság után erősödött fel, s emiatt a családok döntő része 1-2 gyermeket nevelt fel. Kivételt Spárta jelentette, ahol a gyermekeket az állam közös tulajdonának tartották, ezért felnevelésük nem az apa belátásától függött. Ehhez hasonlóan Róma is katonaállam lévén azt a gyermeket, aki feltűnően alkalmatlan volt az életre, megölték. Csak itt az apa (pater familias, aki élethalál ura volt) és nem a közösség képviselői döntöttek a gyermek sorsáról. Az írásba foglalt római törvényekben a XII. táblás törvénytől kezdve végig jelen volt a gyermekek védelme. A kereszténység terjedése, s az egyházi zsinatok határozatainak jóvoltából a beteg, és fogyatékos gyermekek korábban meglévő elpusztításának szokása erősen visszaszorult. A középkorban a különböző fogyatékos gyermekeket, illetve elhagyott, árva, és törvénytelen gyermekeket különböztettek meg. Ugyanakkor valamennyit általában abnormisnak, nevelhetetlennek tartották. A második csoportba tartozók számíthattak a rokonok segítségére, védelmére. A vagyontalanokat egy-egy lakos a gyermek munkája fejében gondozta. A középkor gyermekszemléletének alapját Aurelius Augustinus vetette meg, aki a gyermeket, mint születésénél fogva rosszat jellemzett. Ezzel szemben a gyermek ártatlanságába vetett hit rituális kifejezését és ennek engesztelő erejét tükrözi az a 5

6 szokás, hogy a vallási körmenetek élén helyet kaptak a gyermekek is. A Reneszánszban megfogalmazták a gyermekkel való törődés igényét. A gyermekek nevelésében a szülők elsődleges szerepét kezdték hangsúlyozni. Ugyanakkor a közgondolkodás továbbra sem fogadta el, hogy a gyermek már magában hord egy teljes embert. Ebben a folyamatban a hagyományos, rurális társadalmakban bekövetkező változások - a polgárosodás és az ehhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági-politikai folyamatok - okoztak törést. A falusi kisközösségek felbomlása a közvetlen környezeti kontroll felszámolódását jelentette, mely a család és az egyén felelősségének növekedésével járt együtt. A gyermekkor új felfogásában a gyermek naivsága, kedvessége, mulatságossága jelenik meg. Új vonásként jelentkezett a gyermeki személyiség tisztelete. Franciaországban már a XVII. században vallási-misztikus formában tisztelték a gyermeki szellemet. Ennek volt egy világi, de jóval ismertebb változata a rousseau-i gyermekkép, a gyermek felfedezése. A középkor végétől a XVI-XVII. századig a gyermek olyan helyet vívott ki szülei mellett, mellyel korábban nem rendelkezett. A gyermek a mindennapi élet elengedhetetlen tartozéka lett, akinek neveléséről, pályájáról, jövőjéről gondoskodni kellett. Mindezt erősítette, hogy a tanulás egyre inkább a társadalmi érvényesülésnek az előfeltétele lett. Megjelent az állami törvényhozás, mint a társadalmi ellenőrzés új eszköze. A XVI-XVII. századi kemény törvények élét a XVIII. század felvilágosodásának filantróp-humanista szemlélete tompította. Előtérbe került az árvaügy, mely a polgárság szociálpolitikájának alapvető kérdése lett. Ez a század mind a katolikus, mind a protestáns oldalon az árvaházak virágkora. Mária Terézia 1749-ben rendelettel szabályozta a talált gyermekek felnevelését A XIX. század iparosodásának számtalan árnyoldala a fennálló társadalmigazdasági-politikai rendszer stabilitásának érdekében megkövetelte az állam széleskörű törvényi beavatkozását a szociális területen, így a gyermekek mindenkörű védelmében is. Ez Magyarországon az évi kiegyezést követően jelentkezett. Már ban megalakult a Lelencügyi Társulat, abban az évben, melyben a XXXVIII.tc.-kel elrendelték a 6-15 évesek tankötelezettségét, rászorítva a szülőket és gyámokat, hogy 6

7 gyermekeiket, illetve gyámoltjaikat iskolába járassák. Az 1870-es évek közepe és az 1890-es évek között árvaházak egész sora alakult, majdnem kivétel nélkül magánosok adományaiból. Törvények egész sora foglalkozott valamilyen formában a felnövekvő generáció védelmével. A törvény tiltása ellenére a gyermekmunka a mezőgazdaságban, a kisiparban, valamint házicselédként elterjedt maradt. A közegészségügy területén is sor került a gyermekek védelmét is szolgáló törvénykezésre. Az 1870-es években került sor a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezésére. Ebben az évtizedben zárták ki a 12 éven aluli gyermekek büntethetőségét is ben hoztak létre egy országos összefogó szervet az Országos Gyermekvédő Egyesületet. Feladata az volt, hogy a gondozás nélkül maradt 6-18 éves gyermekeket oltalmába vegye. Ekkor Magyarországon 105 szeretetház és árvaház működött, mintegy ötezer gyermekkel. Már nem volt elégséges a hagyományos karitászra való hagyatkozás. A megnyugtató rendezést az 1901:VIII. és XXI. tc.-ek biztosították, melyek végrehajtásáról az 1/1903.BM.sz.körrendelet gondoskodott. A törvények alapelve az volt, hogy minden elhagyott gyermeknek joga van eltartást és felnevelést követelni az államtól. Az elhagyatottság okaként a következőket nevezték meg: materiális (anyagi) - ennek oka a szegénység volt, mely esetben a szülők ugyan neveltek, de ezt anyagilag nem bírták; a másik az erkölcsi ok volt, mely a gyermekek csavargásában, iskolakerülésében öltött testet; a harmadik a szülők nem megfelelő nevelése volt, a szeretetlenség légköre. A létrehozott állami gyermekmenhelyek mellett az egészséges és különleges gondozást nem igénylő gyermekeket nevelőszülőkhöz helyezték ki. Ez is jelzi, hogy a magyar gyermekvédelem alapja a családi nevelés volt. Ugyanakkor az állami gondozásba vételt igyekeztek a gyermek családjának segélyezésével feleslegessé tenni. Ez is a főleg állami segítséggel működő társadalmi és jótékonysági szervezetek és egyesületek feladata volt. Az állam mellett nagy szerepet kapott az Országos Gyermekvédő Liga, melyet ban hoztak létre az állami gyermekvédelem kisegítő intézményeként. A Liga programjában a gyermeknyomor enyhítését, az állami és a társadalmi gyermekvédelem koordinálását tekintette fő feladatának. 7

8 1908-tól működött a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Egyesület, mely a felekezet nélküli gyermekvédelmi szervezetek egyensúlyozására jött létre Esztergomban. Az egyre-másra alakuló társadalmi gyermekvédő szervezetek sorában kiemelkedő szerepet játszott az anya-és csecsemővédelem országos szervezését végző, 1915-ben megalakult Stefánia-szövetség, mely helyi fiókszövetségei által karitatív szociális munkát is végzett. A már 1913 óta működő Budapesti Gyermeküdülőhely Egyesület átalakulásával ben jött létre az MSZDP irányítása alatt álló Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete. Ez gyermekvédelemmel, kulturális, karitatív, egészségügyi, valamint felvilágosító tevékenységgel foglalkozott. Rájuk bízták 1918-ban a Károly király gyermeknyaraltatási akció megszervezését és lebonyolítását, melyben 20 ezer gyermek vett részt Abbáziában (Opatija)! Magyarországon az 1908:XXXVI.tc. és az 1913:VII.tc. reformálta meg a javítónevelést, széleskörűen kiegészítve a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket, a megelőzést hangsúlyozva. Az 1913:VII.tc. állította fel Magyarországon a fiatalkorúak bíróságát, s rendelkezett ezen új bírói fórum előtti eljárásról, a fiatalkorúakra kiszabható, árnyalt büntetésekről, s azok végrehajtásáról. Fontos szerepet tulajdonítottak a tanítóságnak, melytől a hatóság támogatását várták. Környezettanulmányt kellett készíteniük, melyben a fiatalkorú erkölcseire, értelmességére, előmenetelére, magaviseletére, egész egyéniségére vonatkozó közvetlen szerzett tapasztalati megfigyeléseit is le kellett jegyezniük. A dualista rendszer bukását követően ben hatalomra került korábbi ellenzéki erők megpróbálták a felgyülemlett és meg nem oldott szociális és kulturális problémákat megoldani. A Forradalmi Kormányzótanács LXXI. sz. rendelete szólt a gyermekek testi és lelki védelméről. Ebben a megelőző gyermekvédelem leghivatottabb helyének az iskolát jelölték meg, s ezért az iskolákban gyermekvédő gyámi tanfolyamot végzett tanítókat szándékoztak állítani. Új elvként jelentkezett, hogy nem kell jótékonyságot gyakorolni, tehát nincs szükség árvaházakra. Ez maga után vonta azt, hogy az árvákat elvegyítették a többi állami nevelésben részesülővel et követően a gyermekvédelmet a megváltozott viszonyoknak megfelelően átszervezték. 8

9 A modern népjóléti közigazgatás alapelvei közül az első a megelőzés biztosítása volt ( veszélyeztetettek felkutatása, a beavatkozás). A másik a megfelelő munkamegosztás kialakítása volt. Az állam és a községek feladatát a segélyre szorultak létminimumának biztosításában látták. Az egyletek és magánosok az egyéni gondozásban és a különböző társadalmi kísérletekben kaptak szerepet. Ennek során intézetek egész sorát működtették. Az intézeten kívüli gondozást családi gondozásként képzelték el. A gondozó munkában a gondozott életkorát és a gondozás faját (egészségügyi, gazdasági, erkölcsi) vették figyelembe. Ebben a munkában három tárca együttműködését tartották elengedhetetlennek. Az anyagi, gazdasági védelmet, valamint az egészségügyit a népjóléti, az iskolait a közoktatásügyi, az erkölcsi védelmet pedig az igazságügyi tárca feladataként határozták meg. Fő elvként a testi és lelki védelem egységessége szerepelt. A gyermeket a családban hagyták, s megfelelő intézmények felállításával (napközi, nevelő otthonok, vasárnapi szórakoztatók, felruházások, menhelysegélyek..stb.) nyújtottak segítséget. Csak ott látták szükségesnek a gyermek kiemelését, és intézeti elhelyezését, ahol a család nem volt megfelelő, vagy a gyermek fogyatékossága miatt speciális nevelését igényelt. Úgy tartották, hogy az iskola körül kell csoportosulnia a gyermekvédelmi intézményeknek, mivel a tankötelezettség folytán az elemi népiskolában mindenki megfordult. Ezért ebben a munkában a tanítóknak továbbra is kiemelkedő szerepet szántak. Pontosan az ő tehermentesítésüket szolgálta Vass József kultuszminiszter 1921-ben, amikor létrehozta az iskolanővéri intézményt az iskolával kapcsolatos patronázs munkák elvégzésére. Az iskolával kapcsolatos gyermekvédelem kialakítására való törekvés egybeesett a nemzetközi tendenciákkal is. Ezen a téren a nemzetközi szabályozás szükségességét először az 1913-ban Brüsszelben ülésező I. Nemzetközi Gyermekvédelmi Kongresszus vetette fel ben Washingtonban a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián a gyermekmunka korlátozását vetették fel 1920-ban a Nemzetközi Nőszövetség oslói kongresszusán a gyermekvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezség tervezetét dolgozták ki. 9

10 Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű volt az 1924-es Genfi Szózat. Magyarországon a gyermekvédelem következő intézményei működtek az 1920-as as években: Anya- és csecsemővédelem; Árvaházak, gyermekmenhelyek, szeretetházak; Kisdedóvók; Napközi otthonok; Szünidei gyermektelepek; Javító-nevelő Intézetek. Az állami gyermekmenhelyek minden gyermekkel elvégeztették az elemi népiskolát, a kiváló tehetségűeket polgári iskolába, kivételesen középiskolába is beírathatták. Az ipari pályára törekvőket tanoncoknak szerződtették. Külön gondoskodás történt a hadiárvákról. Az egészséges és különös nevelést nem igénylő gyermekeket továbbra is jól megválasztott és arra vállalkozó nevelőszülőknél helyezték el. Az intézetek szervezésében az volt a törekvés, hogy a családi elvet a nagy tömegen belül is megpróbálják meghonosítani. Nem tartották jónak a kaszárnyaszerű épületeket, de ezekben a nevelők számának emelésével megvalósíthatónak látták a családi rendszer és vele együtt az individualizáló nevelés kialakítását ben Magyarországon egy teljesen dezorganizált gyermekvédelemnek kellett munkához látnia. Ki kellett építeni a gyermekvédelem új rendszerét ben a Nemzetközi Segély gondoskodott az elhagyott gyermekek védelméről, mozgósítva az intézmények újjáépítésére, demokratikus szociálpolitikát hirdetve meg. a korábbi menhelyek helyett új gyermekotthon-hálózatot kezdtek kiépíteni ban Hajdúhadházon jött létre az első magyar gyermekváros Ádám Zsigmond vezetésével ban államosították a gyermekmenhelyeket és helyettük létrehozták az állami gyermekvédő otthonokat (nevük 1961-től intézet). Az 1945 utáni korszakban általánossá vált az az irány, hogy minél több gyermekotthont és gyermekvárost kell létrehozni a nevelőszülőknél szerzett rossz tapasztalatok miatt és a közösségi nevelés ideológiájának jegyében. Az 1950-es évekre kialakult és stabilizálódott a gyermekvédelem új szervezet, intézményhálózata, működési rendjük, anyagi ellátásuk. Újabb fejlődési fokot jelentett az 1957-ben megalakult Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács munkája. Ezzel vette kezdetét a gyermekvédelmi nevelésnek, mint a pedagógiai alkalmazott területének elméleti rendszerbe történő feldolgozása. 10

11 Jól jelzi az egyes korszakok szemléletének alakulását a gyermekek gondozási helyének alakulása. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási helyének alakulása Évszám Átmeneti és Az összesből Az összesből A tartós neveltek Összszáma intézményben és egyéb helyen nevelőszülőknél nevelőszülőkhö z kihelyezettek aránya az összes %-ában

12 (Szociális és Családügyi Minisztérium, Tájékoztató a család, gyermek- és ifjúságvédelemről év Bp, l. A továbbiakban SZCSM.2000.) Az 1960-as évektől kezdve épült ki fokozatosan a gyermekvédelem korszerű hálózata. megnőtt az iskola szerepe, s szervezetileg is újjáalakult az iskolákban folyó gyermekvédelmi munka. e munkát segítették az ifjúságvédelmi megbízottak, a nevelési tanácsadók, az iskola-egészségügy új rendszere, a rászoruló gyermekek anyagi támogatásának új formái. Ekkor indult meg a gyámügyi munka és a nevelőotthoni hálózat differenciálására. Megtörtént a betegek és az antiszociális gyermekek elkülönítése az egészségesektől, illetve a nem antiszociálisoktól. Az antiszociális, "nehezen nevelhető" gyermekeket a különleges - zárt, vagy félig zárt nevelőintézetekbe irányították. Az 1970-es évek elejétől tovább differenciálódott a nevelőotthoni hálózat. Általánossá vált a családvédelem erősítése. Ennek megfelelően a következő intézményi struktúra jött létre: Csecsemőotthonok. Itt elsősorban az állami gondozott gyermekeket helyezték el 0-3 éves korig. Abban az esetben, ha az anya súlyos beteg lett, s nem volt aki a gyermeket gondozza, felvették őket is. Az otthon irányítását orvos végezte, az ápolást pedig gondozónők. Képezhetetlen gyermekek otthona. Ide a 0-18 éves korú teljesen képezhetetlen, idióta gyermekeket helyezték el. Óvodáskorú gyermekek otthonai. Ebbe az otthonba a 3-6 éves korú állami gondozott gyermekek kerültek. Délelőtt óvónők vezetésével rendszeres foglalkozásokon vettek részt, a délutánt az intézet otthonában töltötték. Általános iskolás korúak otthonai. Itt a 6-14 éves állami gondozott és a különösképpen rászorult gyermekek tartózkodtak. Az otthonok nagy többségében általános iskola is működött. A túlkoros tanulók az iskola elvégzése után, vagy azzal párhuzamosan szakmát is tanulhattak. 12

13 Ifjúsági otthonok. Ide azok az állami gondozottak kerültek, akik az általános iskolát elvégezték. Két típusa működött: ipari és mezőgazdasági. Az ezekben tanuló fiatalok szakmunkás képesítést szerezhettek. Gyermekvárosok. Ezekben az intézményekben az állami gondozottak kora gyermekkoruktól felnőtté válásukig egy helyen lehettek, s a testvéreket sem kellett elszakítani egymástól. Javító intézetek. A bíróság által javító-nevelésre utalt fiatalkorú először az átmeneti intézetbe került, majd innen a nevelőintézetekbe. A legrövidebb idő 1 év volt. Legfőbb módszerük, nevelésükben a munkára nevelés volt. Gyógypedagógiai intézetek. Ezek az intézetek értelmi, érzékszervi, mozgási fogyatékos gyermekeket gondoztak, tehát a gyermekek fogyatékosságának megfelelően specializálódtak től kezdődően, érezhetően különösen a Hazafias Népfront keretén belül kísérelték meg támogatni a társadalmi kezdeményezéseket. Ezzel összefüggésben különböző szervezetek jöttek létre a család- és gyermekvédelem területén. Ekkor jelent meg Magyarországon az SOS falvak első telepe. Azonban a politikai rendszerváltásig nem volt lehetőség lényeges változtatásra a családpolitika és az ifjúságpolitika területén. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nyugat-Európában egész az 1960-as évek végéig a magyaréhoz hasonló intézményrendszer működött, kisebb létszámokkal, s nagyrészt egyházi, társulati, vagy magánosok fenntartásában. A hazaival szemben viszont a nevelőszülői hálózatnak kiemelkedően nagy szerepe volt. A nyugati szemléletváltozás a diákmozgalmakkal, a filozófiai és lélektani áramlatok változásaival, valamint az emberi jogok, különösen a női egyenjogúság és a fiatalok fokozódó autonómia-törekvéseinek előtérbe kerülésével a család és a gyermek más világításba került. Ez "kinyitotta" a gyermekotthonokat. Csökkentek az otthonméretek, megkezdték az utógondozó hálózat kiépítését. A gyerekek külső iskolába kezdtek járni, megindult a lakásotthonok és csoportotthonok kiépítése. Fejlődött a másodlagos 13

14 prevenció intézményhálózata: ambuláns rendelések, lélektani tanácsadók, krízisszállók, segélytelefonok. Az 1970-es évek közepére alakult ki az a "szociális rendszer", melyben a szociális szférában dolgozók és az érintett családok több-kevesebb sikerrel soha nem látott érdekérvényesítési törekvéseiket tömegesen tudták sikerre vinni. Mindehhez öntevékeny, önsegítő, az emberek meglévő készségeire, képességeire számító, szolidaritáson alapuló tevékenység kapcsolódott, melyek érdemi segítséget nyújthattak mind a rászoruló családoknak és gyerekeknek, mind az időseknek, mind a fogyatékosoknak, s rajtuk kívül a segítséget nyújtó szakembereknek is. A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN Magyarországon az 1990-es években erőteljes átrendeződés történt a politika, a gazdaság, és a társadalom területén. A gazdaság radikális átalakításának folyamata évekig tartó magas inflációs rátával és tömeges munkanélküliséggel járt együtt. Az 1990-es években megindult társadalmi folyamatokra jellemző a leszakadó rétegekhez tartozók arányának növekedése, a növekvő kulturális és etnikai sokszínűség, a különböző kultúrák közötti súrlódások között több mint másfél millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség főleg a fiatalokat és az alacsony iskolai végzettségűeket sújtja leginkább. A éves korú népesség gazdasági aktivitása, 1999 utolsó negyedév Korcsopor Foglalkozta Munkanél Gazdasá Gazdasá Ebből Aktivitá Munkanélkülisé t tottak küliek gilag gilag passzív si arány gi ráta aktívak nem munkan aktívak élküli 14

15 Ezer fő % ,3 17,8 86,1 569,7 9,4 13,1 20, ,3 52,7 535,0 344,4 15,9 60,8 9, ,6 268, , ,3 106,6 53,4 6,5 összesen (Közoktatás, 2000) A munkanélkülivé válás esélye annál kisebb, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki. Ez társadalmilag felértékelte a magasabb képzettséget, ami nagyobb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatási biztonságot jelent. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, első negyedév és utolsó negyedév (%) Iskolai végzettség 1992.első negyedév 1999.utolsó negyedév Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott 8 osztálynál 6,5 3,8 3,0 0,8 kevesebb Általános iskola 8 38,0 26,3 30,9 16,0 osztálya Szakmunkásképz 31,4 26,4 37,9 33,3 ő, szakiskola Középiskola 20,2 29,3 24,8 33,4 Főiskola, egyetem 3,9 14,2 3,4 16,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 (Közoktatás, 2000) Társadalmilag különösen veszélyes a fiatalokat érintő munkanélküliség, mivel gyakorlatilag nem sikerül beilleszkedniük a munka világába. Erre a községekben 15

16 nagyobb az esélye a fiataloknak. Ez a deviáns magatartási formák gyakoriságát növelte. A társadalom kettészakadását erősítette az 1990-es években a családtámogatások leépítése, mely erőteljesen megnövelte a szegénységet a gyermekek körében. Így a veszélyeztetettség legfőbb okává a szegénység vált, ami a gyermekek körében a deviáns viselkedési formák megnövekedését hozta. A szegénység fogalmát az Európa Tanács 1984-es meghatározása szerint - ( Szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot, abban az esetben, ha a rendelkezésünkre álló erőforrások [ anyagi, kulturális és társadalmi] oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek ) a szegénység nem csak anyagi természetű lehet, s nem csak egyéni illetve családi alapon lehet valaki szegény, hanem csoport-hovatartozás alapján is. A szegénység szelektív fogalom, hiszen többek között összefügg az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségével, s a kialakult egyenlőtlenségek mértékével. Az objektív szegénységi küszöb lehet abszolút és relatív: Az abszolút szegénységi küszöböt egy objektíve szükséges, társadalmilag megkövetelt javakat tartalmazó fogyasztói kosárral alakítják ki, meghatározva a létminimum összegét. A relatív szegénységi küszöb a szegénységet egyenlőtlenségi oldaláról vizsgálja, és magát a küszöböt általában az átlagjövedelem bizonyos hányadával határozza meg. A szegények körében sok a munkanélküli, illetve keresettel nem rendelkező munkaképes korú, ugyanakkor nagyobb arányban vannak körükben a 15 éven aluli eltartottak. Mivel az általános iskoláskorú gyermekek a népességben elfoglalt arányuknál nagyobb mértékben vannak jelen a szegények csoportjában, ez jelentősen megterheli az általános iskolákat, mivel több körzetben a nevelő-oktató munka mellett szociális ellátó szerepet is fel kell vállalnia. Ehhez azonban az iskolák sem megfelelő eszközökkel, sem kompetenciával nem rendelkeznek. A rosszul táplált, szegény gyermekek szükségszerűen lemaradnak tanulmányaikban, s kikerülnek az iskolarendszerből, csökkentve esélyüket kedvezőtlen helyzetük javításában. Magyarországon a társadalmon belül erőteljesen megnövekedett a szakadék a gazdagok és a szegények között mind az egyének, mind az ország különböző régiói 16

17 között. A legalacsonyabb és legmagasabb tizedhez tartozó háztartások közötti különbség az 1990-es évek közepére 7,5-szeres lett. Ez Budapesten 10-szeres, a községekben 5,9-szeres volt. Mivel 1995-ig reálérték-csökkenés mellett ment végbe mindez, különösen súlyos helyzetbe kerültek a jövedelmi skála alján élő rendszeres jövedelemmel nem rendelkező sokgyermekes családok. Jelentősen nőtt a szegények és a társadalom perifériájára szorultak száma, alapvetően megnehezítve a romák társadalmi integrációját. A különböző gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%) Gazdasági aktivitás Alsó tized Összes háztartás Aktív keresők együtt 17,3 34,1 Inaktív keresők együtt 27,6 37,2 Munkanélküli 13,4 5,8 Gyeden, Gyesen, Gyeten 7,0 3,3 levő Nyugdíjas 6,4 27,9 Egyéb inaktív 0,8 0,2 Eltartottak együtt (26 55,1 28,7 évesnél idősebbekkel együtt) 15 éven aluli eltartottak 37,0 18,0 együtt Óvodás 6,8 3,7 Tanuló 18,0 10,0 Nem tanuló 12,2 4,4 17

18 15-26 éves eltartottak együtt 12,3 8,1 Általános iskolás 0,8 0,2 Szakmunkástanuló 2,0 1,4 Középiskolás 2,5 3,5 Főiskolás 1,0 0,8 Egyetemi hallgató 0,8 0,8 Nem tanuló 5,2 1,4 Összesen 100,0 100,0 Személyek száma (Közoktatás, 2000.) A 16 év feletti szegények aránya a cigányságnál. Etnikai A szegények részaránya hovatartozás Cigány 45,6 50,1 68,0 58,1 Nem cigány 7,1 8,5 9,6 7,7 Összesen 8,7 10,1 11,4 9,7 (Közoktatás,2000.) A gazdasági fejlettséget tekintve az ország egyes területei között is igen nagyok a különbségek. A két szélső értéket a Budapestet is magában foglaló Közép- Magyarország és Észak-Magyarország képviseli. Míg az előbbi egy főre jutó GDP 73%-át teszi ki az EU átlagának, addig az utóbbinál ez csak 33% volt 1997-ben, de Észak-Alföldön is csak 34% volt. A Dunántúlon és a Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP %-át teszi ki az EU átlagának. Mivel Magyarországon az 1990-es rendszerváltást követő demokratizálódási folyamat súlyos gazdasági problémák közepette zajlott, ez mind a családokat, mind a gyermekeket rendkívül hátrányosan érintette. Ezt jelzi az a felhívás, melyet

19 márciusában tett közzé a Magyar Pszichológiai Társaság Neveléslélektani Szekciója, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, valamint a Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesülete. Már ekkor felhívták a társadalom és a szakemberek figyelmét a bekövetkező társadalmi, politikai, gazdasági átalakulást kísérő negatív jelenségekre, melyek a leginkább védtelenek, így a gyermekek számára is számtalan veszélyt rejtenek magukban. Az életükben terjedő erőszakosság, a durvaság, a rombolás a gyermekek érzelmi és erkölcsi biztonságát ásták alá. Mindez hozzájárult a gyermek és fiatalkori bűnözés, a vandalizmus, az erkölcsi szabadosság növekedéséhez. Szaporodtak a lelki betegségek, a káros szenvedélyek, az öngyilkosság. "A legjobban működő bölcsődék, óvodák, iskolák, gyermekotthonok, nevelőintézetek, sport- és gyermekklubok, művelődési intézmények munkatársai, pszichológusok és pedagógusok a közösségi és az egyéni kapcsolatokkal, vonzó és sokrétű tevékenységgel megnyerik a gyermekeket, mintegy érdekeltté teszik őket saját fejlődésükben, nemes ambíciókat táplálnak bennük és átéletik velük a siker örömét, az erkölcsi teljesítmények nagyszerűségét. A pedagógiát irányító egyes szerveknél is terjed az a vélemény, hogy a jellemnevelés és az oktatás egyenértékű, sőt az előbbi néha még fontosabb. A gondos szülők pedig irányítják gyermekeik családon és iskolán kívüli életét, ellenőrzik szórakozásaikat, befolyásolják barátkozásaikat. A veszélyeztetett gyermekek és a létfenntartás problémáival túlterhelt szülők esetében részben ez is a pedagógusok feladatává vált. Sorsdöntő lehet a beavatkozásuk! Az anyagi és lelki válságba került családokban - különösen a munkanélküliség következtében - ugyanis fokozódik az a veszély, hogy a gyermekeket megviselik a szülők gondjai és abból fakadóan saját nehézségeik is; könnyen válnak depressziós, cinikus, közönyös, őszintétlen vagy nyugtalan viselkedésűvé és ilyen állapotban különösen fogékonyak a csábításokra. A kényszerűségből vagy anyagi becsvágyból önmagukat hajszoló szülők családjában pedig felbomlik vagy ki sem alakul az a bensőséges érzelmi légkör, ami az erkölcsi fejlődés fontos feltétele. A gyermekek ilyenkor elvadulnak a szülői háztól, érzelmileg szakítanak a családi közösséggel, elutasítják annak követelését. Törődés és szeretetmegnyilvánulások híján család- és társadalomellenessé válhatnak. 19

20 Átérezzük és megértjük a szülők és a pedagógusok gondjait. Tudjuk, hogy a családok életkörülményei az intézményes nevelés munkafeltételei, az anyagi gondok és kényszerek, az alakuló személyes viszonyok megnehezítik a kívánatos nevelés kibontakozását. Azonban mindenképpen meg kell óvnunk gyermekeinket attól, hogy értékpusztító, erkölcsromboló., kegyetlen eszmék, esetleg gyilkos érzületű csoportok befolyása alá kerüljenek és azok áldozataivá váljanak. Összefogásra hívjuk fel a magyar közvéleményt, mert valljuk, hogy a gyermekek személyes boldogsága és a nemzet jövője megköveteli a közös erőfeszítéseket."( Gyermek-és ifjúságvédelem, 1991/1. 72.l.) Nem maradt el a társadalom válasza. A gyermek - és ifjúságvédelem területén hazánkban a 90-es évek folyamán egyesületek, szervezetek és alapítványok sokasága jött létre a családvédelem területén pl. Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a gyermeki jogok területén pl. a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, az egészségvédelem területén pl. a Magyar Egészségvédők Országos Sport Szövetsége, a hátrányos helyzet területén pl. a Habilitas Szolgálat alapítvány. Az erők összefogását számos szervezet szolgálja pl. a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, az Országos Gyermekvédő Liga, a Volt Állami Gondozottak Országos Önsegélyező Egyesülete, a Magyar Gyermek- és Ifjúságsegítő Társadalmi Szervezetek Országos Szövetsége. A speciális helyzetben levők segítésére is szervezetek sorát hozták létre pl. az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete, a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület, a Magyar Tehetséggondozó Társaság. Létrejött sok egyházi segítő egyesület is pl. a Vak gyermekek Szent Anna Otthona, a Narkomániás Fiatalok Gyógyító Telepe, Zsibrik, Teréz Anya Érdi Nővérei Soli Deo Glori. Gyermek- és ifjúsági szervezetek egész sora kezdte meg illetve folytatta működését pl. a Magyar Úttörők Szövetsége, a Cserkész Szövetség, a Soli Deo Gloria, KALOT, BIT, Napsugár Alapítvány Cigány Ifjúsági Szövetség. Kapcsolataink bővülését jelzik a különböző nemzetközi szervezetek, egyesületek hazai megjelenése pl. a FICE Magyarországi Egyesülete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Lions Klubok, az Üdvhadsereg, a Máltai és Lázár Lovagrend. Mindezeket nonprofit alapítványok egész sora egészít ki pl. a Nagycsaládosok Családi Alapítványa, a Lelki Sérült Gyermekekért, Menedék, a Mozgássérült Gyermekekért, a Gyermekek a Gyermekek Egészségéért, az Egészséges Utódokért, Támasz, Lakásotthon, stb...(gyermek-és ifjúságvédelem, 1991/2.-Gergely). 20

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2 A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet Balotaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

3/2006. (II. 16.) rendelete

3/2006. (II. 16.) rendelete 1 Nagykörű Község Önkormányzatának 4/2007. (II. 15.) és 21/2007. (XI. 29.) rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2006. (II. 16.) rendelete a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 1 /2006.(II.10.) rendelete. a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról.

KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 1 /2006.(II.10.) rendelete. a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról. KARAKÓSZÖRCSÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1 /2006.(II.10.) rendelete a gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányát

Részletesebben

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(V.1.)számú r e n d e l e t e a gyermekvédelmi ellátásokról

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(V.1.)számú r e n d e l e t e a gyermekvédelmi ellátásokról Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(V.1.)számú r e n d e l e t e a gyermekvédelmi ellátásokról Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelmérôl

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt.

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. sz. rendelete a gyermekek támogatásáról egységes szerkezetben

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel)

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól (Egységes

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról A Tolna Megyei

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete

Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete Tolna Város Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) Ör. rendelete Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról. I. Fejezet Általános rendelkezések

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról. I. Fejezet Általános rendelkezések Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. E rendelet célja, hogy a többszörösen módosított

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről Jobbágyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére ELŐTERJESZTÉS Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012. évi ellátásáról

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról.doc

D:\munkák\város\egys\rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról.doc 1/5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2006. (II.23.) önkormányzati rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról a 39/2007. (XII.19.) 1 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009.(VI. 16.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009.(VI. 16.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről. JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009.(VI. 16.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya 1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 52/2003.(XI.11.) sz. rendelete az önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények által biztosított ellátások formáiról,

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 29-i nyílt ülésére. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 29-i nyílt ülésére. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 29-i nyílt ülésére napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012.

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

I.rész A rendelet célja, hatálya

I.rész A rendelet célja, hatálya TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2006. (VI. 1.) rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tét Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 20- i ülésére Tárgy: A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!

Részletesebben

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik

Részletesebben

Bekecs Községi Önkormányzat 8/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Bekecs Községi Önkormányzat 8/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Bekecs Községi Önkormányzat 8/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Kaposmérő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) rendelete

Kaposmérő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) rendelete Kaposmérő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 8/2005. (IX.26.), 13/2005. (XII.15.) rendelettel.)

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Egységes szerkezetben a 4/2006 (II.16) és a 8/2006(V.19), 2/2009.(I.23.), a 10/2009.(III.20.)

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Nyáregyháza Község Önkormányzatának

Nyáregyháza Község Önkormányzatának Nyáregyháza Község Önkormányzatának 9/2006. (VI.21.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Nyáregyháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 8/2012.(VI.29.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Módosított

Részletesebben

A RENDELET CÉLJA 1.. A RENDELET HATÁLYA 2..

A RENDELET CÉLJA 1.. A RENDELET HATÁLYA 2.. Tarnaméra Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2004. (IV. 01.) rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásáról. Tarnaméra Községi Önkormányzat

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzatának 2/2006.(III.02.) számú rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Zalacsány község Önkormányzatának 2/2006.(III.02.) számú rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 Zalacsány község Önkormányzatának 2/2006.(III.02.) számú rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Zalacsány község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

az azt módosító 3/2006. (I. 27.), a 10/2006. (III. 31.) és a 20/2007. (XII. 27.) rendeltekkel egységes szerkezetben I. rész

az azt módosító 3/2006. (I. 27.), a 10/2006. (III. 31.) és a 20/2007. (XII. 27.) rendeltekkel egységes szerkezetben I. rész Fürged község Önkormányzati Képviselő-testülete 2/2005./III. 8./ számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről az azt módosító 3/2006. (I. 27.), a 10/2006. (III. 31.) és a 20/2007. (XII. 27.) rendeltekkel

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. rész

Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. rész Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I. HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE Hajdúbagos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben