Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan:

Átírás

1 Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.: U /2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: Tárgy: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, átfogó ifjúságvédelmi program kisgyermek kortól felnőtt korig Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l y é n Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselőtestület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelésnek tartalmaznia kell elsősorban: a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseit, feladatait (a mellékelt beszámoló) a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó célok. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan: Korcsoport fiú leány együtt fiú leány együtt fiú leány együtt szerint Összesen

2 2 A gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai, iskolai napközbeni ellátás - családi napközi családok átmeneti otthona gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózat Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociálpolitikai Osztályon lehet igényelni. Az osztály látja el a jegyzői gyámhatósággal kapcsolatos feladatokat is. Az osztály létszáma 9 fő, ebből 2 fő teljes munkaidőben a gyermekvédelmi támogatásokkal kapcsolatos feladatokat látja el, vagyis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások kiutalását (élelmiszerre, ruhaneműre, megélhetésre, napközi térítési díjra stb.), a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását, valamint az önkormányzati ösztöndíj támogatások elbírálását. A 2 fő kollégára hárul még az a feladat is, hogy a megszünt Magyar Államkincstár Családtámogatási Kirendeltsége helyett biztosítsa az ügyfelek számára a különféle igénylőlapok (családi pótlék, gyes, gyet, gyed, fogyatékossági támogatás stb.) elérhetőségét, amely nagymértékben megnöveli az ügyfélforgalmat. A jegyzői gyámhatósági feladatokat 1 fő ügyintéző kapcsolt munkakörben látja el, ami azt jelenti, hogy a szociális törvényben előírt feladatok (időskorúak járadékának megállapítása, egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyezése, ápolási díj) mellett végzi a gyámhatósági munkát, amely sok esetben azzal is jár, hogy azonnali intézkedést igénylő esetekben (pld. ideiglenes elhelyezés) a többi feladatot másik ügyintézőnek kell átvenni. A Szociálpolitikai Osztály végzi a kistérségben működő gyermekvédelmi alapellátások működési engedélyezési eljárását. Ebben minden kistérségben lévő település érintett a gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában, de a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala kijelölése alapján ide tartozik a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központja Szeged- Dóc-Domaszék-Szatymaz-Zsombó telephelyekkel, valamint a Hódmezővásárhelyi Kistérség Többcélú Társulása keretében működő Hódmezővásárhely és Mindszent Gyermekjóléti Szolgálata is. Ezekben az ügyekben is nagyon körültekintően kell eljárni, a szakmai véleményeztetések mellett szakhatósági állásfoglalásokat kell beszerezni, helyszíni szemléket kell tartani, ami a távolságok miatt sokszor nehézségekbe ütközik. Emellett az ellátások működését évente helyszíni szemlén kell ellenőrizni, hogy megfelelnek-e a működési engedélyben, valamint a szakmai jogszabályokban meghatározottnak, biztosítottak-e a működéshez a személyi és tárgyi feltételek.

3 évben az osztályon db alap- és alszámmal iktatott ügyirat keletkezett és 7722 db határozat született. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át ( évben ,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a (2007. évben ,-) volt, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatás megállapításának összeghatára évben kétszer is emelkedett, mivel a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege kétszer változott. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek kor szerinti megoszlása: (A évi adat a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket tartalmazza) Gyermekek 6 évesig 7-14 évesig évesig 19 év felett Összesen száma kor szerint évben évben évben Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok száma a gyermekek száma szerint: (A évi adatok a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket tartalmazza) 1 gyermekes család 2 gyermekes család 3 gyermekes család 4-5 gyermekes család 6 vagy több gyermekes család Összesen év év év Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, évben havonta 5.969,-Ft volt. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 20 %-kal növelt összegét, amely évben ,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítette. Ellentétben a

4 4 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak évben is megszervezésre került a nyári gyermekétkeztetés. A nyári étkeztetésre azok az önkormányzatok voltak jogosultak, amelyek a meghatározott időszakban vállalták, hogy a gyermekek számára legalább 1 hónapig folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak. A Bölcsőde, valamint a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével került megszervezésre ez az ellátás, amely 231 gyermek nyári étkezését tette lehetővé. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást évben rendkívüli támogatás 1738 gyermek részére került megállapításra, ebből 552 esetben természetbeni, 498 esetben pénzbeli segítséget nyújtott az önkormányzat. 688 gyermek esetében került megállapításra napközi térítési díjhoz támogatás. Természetesen a számok között vannak átfedések, hiszen az igényekhez igazodóan került megállapításra a támogatás, amely gyermekenként éves viszonylatban ,-Ft támogatást jelentett. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege ,-Ft-ról ,-Ft-ra nőtt évben 167 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet értelmében az a gyermek, akinek szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezték be, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után különböző többletszolgáltatások igényelhetők, különösen ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás, Útravaló Ösztöndíjprogram, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program stb., amelyek a tanuló iskolai sikerességét segítik elő.

5 5 Ahhoz, hogy a tanuló jogosultságát meg lehessen állapítani, ahhoz a szülők önkéntes nyilatkozata szükséges évben 218 gyermek esetében állapítottuk meg, hogy halmozottan hátrányos helyzetű. A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások A védőnői szolgálat, valamint a házi gyermekorvosok szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi rendszerhez. A védőnők beszámolója szerint évben 1777 gyermeket gondoztak, ebből 61 gyermek esetében észleltek problémát, amikor jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé. Ilyenek: szociális veszélyeztetettség, alkoholizmus, gyermekek elhanyagolása, családi, párkapcsolati problémák. Szűrővizsgálatokat, tisztasági vizsgálatokat, védőoltások szervezését, lebonyolítását, adminisztrálását szervezték egész évben folyamatosan. Az egészségügyi alapellátást 6 házi gyermekorvosi körzet biztosítja, akik ellátják az óvodai, valamint az általános iskolai gyermekeket is. A középiskolás korosztálynak is biztosított az ifjúság-egészségügyi ellátás. A házi gyermekorvosi rendelők közül 3 felújításra szorul. Szükséges lenne iskolaorvosi szobák kialakítása az általános iskolákban, de a középiskolai orvosi szobák sem felelnek meg a követelményeknek. Pozitívum, hogy bővül a gyermek-szakrendelések száma fejlődés-neurológiai, gasztroenterológiai, neurológiai, pulmonológiai rendelésekkel. A gondozás alatt álló gyermekek leggyakoribb betegségei: légúti allergia, asztma, táplálék allergia, a mozgásszervi betegséggel élők aránya az életkorral növekszik, serdülőkorban növekszik a magyar vérnyomásban szenvedők száma, elhízás, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek között sok az alacsony szintű személyi hygiéne miatti fertőzés, rovarcsípés, pszichés eredetű problémák: szorongás, gyermekkori depresszió, pszichoszomatikus kórképek, alkohol, drog, agresszív magatartás, nem sorolható a betegségek közé, de egyre gyakoribb a tanulási zavar. A megbetegedések fő okaként a házi gyermekorvosok legtöbb esetben a helytelen táplálkozást, egészségtelen életmódot, a környezetszennyezést jelölték meg, valamint azt, hogy a szülők nem ismerik, vagy nem képesek átadni az alapvető egészségügyi ismereteket gyermeküknek. Ennek érdekében a védőnők rendszeresen és nagy számban tartanak előadást a gyermekeknek, egyéni felvilágosítás a szűrővizsgálatok keretében kiszűrt gyermekeknél történik. Több gyermek háziorvos tartott az általa ellátott oktatási intézményben felvilágosító előadást, az ifjúság-egészségügyi szolgálat munkatársai regisztrált oktatói a nemzeti A-HA programnak, amely a középiskolás populációban szexuális prevenciós program.

6 6 Az előadások illusztrációjára a Szociális és Egészségügyi Bizottság pályázati keretéből nyertek DVD lejátszókhoz és felvilágosító filmekhez forrást. A bölcsődei és óvodai gyermekvédelem A bölcsődébe és az óvodába járó gyermekek száma összesen 1074 fő volt évben. Az intézmények nyilvántartásai szerint hátrányos helyzetű 340 fő, veszélyeztetett gyermek 22. Az intézmények gyermekvédelmi céllal 36 családot látogattak meg, 44 alkalommal. Az év során tapasztalt problémák nagy része anyagi jellegű, de több jogi (gyermekelhelyezés), párkapcsolati, egészségügyi gondot is tapasztaltak, egy esetben fordult elő bántalmazás. A felmerült problémákat jelezték a Gyermekjóléti Szolgálat felé, de segítséget kértek és kaptak a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereitől, védőnőktől, házi gyermekorvosoktól is. A gyermekvédelmi feladatot ellátók közötti együttműködést jónak ítélik, a bölcsőde kivételével minden intézményben van gyermek- és ifjúságvédelemmel külön megbízott szakember. Külön fogadóórája nincs minden kollégának, a szülőket tájékoztatják, hogy mikor kereshetik fel a gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógusokat. Arra is biztosítanak lehetőséget, hogy a szülők előre egyeztetett időpontban keressék meg problémáikkal a szakembert, a négyszemközti beszélgetésre alkalmas helyiségek mindenütt adottak. Preventív gyermekprogramokat nyílt ünnepségek, családi napok, egészségnap szerveznek. Rendszeresen tartanak szülői értekezleteket, melyekről általában éppen azok a szülők hiányoznak, akiknél problémákat tapasztalnak az életvitel, a nevelés, a gyermekekkel való foglalkozás terén. Szerveztek előadásokat különböző témákban, s itt is leginkább azok az érdektelenek, akiknek ezekkel a lehetőségekkel segíteni szeretnének. Többször is tapasztalják, hogy a szülő nincs tisztában azzal sem, milyen segítséget kapott, vagy kap folyamatosan. Nem őrzik meg a határozatokat, nem kísérik figyelemmel azok lejártának határidejét felhívásaik ellenére sem, azután ebből adódnak a gondok, hiszen nem tudják fizetni a gyermek étkezését. Nagy odafigyelést és felelősséget kívánnak a pedagógusoktól az olyan helyzetek, amikor az élettársak közötti konfliktus miatt a gyermek felügyelete, láthatása nincs rendezve. Ilyen esetekkel elég gyakran találkoznak és nehéz papírok nélkül megítélni, hogy ki is viheti el a gyermeket az óvodából. Ebből adódnak nézeteltéréseik. Ezen a területen a bölcsődei ellátás iránti igények megnövekedése okozott gondokat annak ellenére, hogy január 1-jétől 10 fővel emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ennek fő oka az a törvényi változás, mely szerint a szülők a gyes igénybevétele mellett is végezhetnek 8 órás munkát. Iskolai gyermekvédelem Általános iskolák Deák- Damjanich Kiss Bálint Klauzál Gábor Koszta József Petőfi Sándor Rigó Alajos Szent Erzsébet Létszám Alsó tagozat Felső tagozat Hátrányos h.t

7 7 Halmozottan h Veszélyeztetett tanuló Napközis Iskolaotthonos Tanulószobás SNI Magántanuló Korrepetáltak száma Korrepetálásra fordított órák száma havonta Szakkörök, programok száma Középiskolák Bartha János Boros Sámuel Horváth Mihály Pollák Antal Zsoldos Ferenc helyi lakos kollégista veszélyeztetett Annak ellenére, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a gyermeklétszám évről-évre csökken, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, és a veszélyeztetett gyermekek száma nő. Az iskolai gyermekvédelem a jelzőrendszer fontos komponense, hiszen sokféle problémát észlelnek nap, mint nap. A kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatások jó része a gyerekeken csapódik le. Az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák az oktatási intézményekben is éreztetik hatásukat. Egyre több családdal találkoznak, akik nehéz élethelyzetbe kerülnek, napi gondokkal, megélhetési problémákkal küszködnek. Ezek az iskolában egyre fokozottabb formában éreztetik hatásukat, és befolyásolják a tanulók eredményeit, viselkedését. A Képviselő-testület döntésének köszönhetően minden általános iskolában van gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Félállásban, vagy órakedvezménnyel (heti 2-4 óra) végzik a feladatukat, egyetlen olyan intézmény van, ahol főállásban történik a foglalkoztatás. Az elmúlt évhez képest előrelépés tapasztalható abban, hogy az általános iskolákban egy kézbe került az ügyek intézése. Ez azért is jó, mert így mindenki átláthatja a saját iskolájának problémáit. Az esetek nagyobb részében jeleznek a Gyermekjóléti Szolgálat felé, mert szakemberek segítségét kell igénybe venniük. A gyermekvédelmi felelősök úgy gondolják, hogy a jelzőrendszer jól működik. A gyorsabb intézkedést elősegíti, hogy telefonon az intézmények többsége napi kapcsolatot tart velük.

8 8 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök dokumentációt vezetnek az érintett gyermekekről és saját munkájukról. Ezt mindenhol az intézmény vezetősége számon kéri. Szóban, vagy írásban mindenki beszámol a saját munkájáról a felettesének, illetve a tantestületnek legalább félévkor és év végén. Az elmúlt évhez képest minden intézményben van már a gyermekvédelmi felelősnek munkaköri leírása, illetve a feladatokat megfogalmazták írásban is számára. Előre lépést jelent az is, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos információk maradéktalanul eljutnak a gyermekvédelmi felelősökhöz, a kiküldött határidős értesítéseket időben megkapják. Szinte minden iskolában megoldott, hogy fogadó időpontban négyszemközti beszélgetésre alkalmas helyiséget tudnak biztosítani. Fogadó időpontja mindenkinek van, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy sem a szülők, sem a gyerekek nem ebben az időpontban keresik fel őket, hanem amikor problémájuk van. Gyakori a telefonos egyeztetés, majd az azt követő beszélgetés. Több intézményben gondot jelent, hogy a szülők eltávolodtak az iskoláktól. A segítségre szoruló gyermekek családjával kapcsolatban az a tapasztalat, hogy ha nem szociális helyzetük miatt kerültek a látókörbe, nem csak az iskolával elutasítóak, hanem sokszor a családgondozókkal is. Nem segítségnyújtásként élik meg ezeket a helyzeteket, hanem zaklatásnak veszik a velük való foglalkozást. Többször kellene alkalmazni a családlátogatást (akár időnként a családgondozóval együtt). Az adatokból ugyanis az látszik, hogy bár nő az észlelt problémák száma, a családlátogatásoké nem, sőt vannak olyan intézmények, ahol a gyermekvédelmi felelős az egész tanév folyamán egyetlenegyszer sem volt családnál. Sokkal eredményesebben tudna működni a rendszer, ha az iskola és a szülő szóba állna egymással, felvennék egymással a kapcsolatot, mert mindkét fél érdekében áll a gyermek sorsának a jó irányba terelése. Meg kell győzni a szülőket arról, hogy közös a feladat: a gyermek óvása, fejlődésének segítése, és összefogással sokkal többet lehet tenni. Sok gondot okoz a hiányzás is. Nem csak az a probléma, hogy egész napokat igazolatlanul vannak távol a gyerekek, most már bevett szokássá vált, hogy bizonyos órákra csoportosan nem mennek be. A pedagógus sokszor tapasztalja, hogy betegség miatt hiányzik a gyermek, közben pedig az utcákon, ligetben, boltokban lehet őket látni. Az értékválság az iskolákban is komoly gondot okoz, nem vigyáznak a gyerekek a rendre, a tisztaságra, sőt gyakran rongálnak is. Az agresszivitás nagyon előtérbe került, napi szinten jellemzőek a verekedések, zsarolások. Emellett elterjedt a csúnya, trágár beszéd. Állandóan visszatérő probléma az étkezési díjak beszedése. Nagyon nehéz feladat a hátralékok beszedése, elsősorban azoktól a szülőktől, akik egyébként szociálisan nem rászorultak, csak egyszerűen nem fizetnek a gyermek étkezéséért. Szükség lenne minden iskolában több képzett szakemberre: pszichológusra, több fejlesztő pedagógusra, logopédusra, akik ott az iskolában és időben tudnának segíteni. A tapasztalat ugyanis az, hogy a szülők nagy része nem szívesen viszi a gyermekét a Pedagógiai Szakszolgálathoz, illetve később kap időpontot a szakemberek túlterheltsége miatt.

9 9 A Terney Béla Kollégiumban szintén folyik gyermekvédelmi munka. Az Általános Iskolai Kollégium június 30-én megszűnt, átköltözött a Terney Béla Kollégiumba, ahol az általános iskolásoknak kialakított részen 7 db 4 ágyas szobában kaptak elhelyezést. Hivatalos értelemben 3 főt tartanak nyilván veszélyeztetettként, akik valamennyien egy családhoz tartoznak, de a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleménye szerint valamennyien hátrányos helyzetűek, ha másért nem, azért, mert hétköznapjaikat szüleiktől, családjuktól távol töltik. A kollégiumban a szilenciumi időben és azon kívül is kapnak segítséget tanulmányi munkájukhoz, folyamatosan segítik őket a tanítási órákra való felkészülésükben, időleges lemaradások pótlásában. Szabadidejükben matricafestésre, gyöngyözésre, papírmunkák készítésére, kollégiumi területük folyamatos dekorálására évszakoknak, ünnepeknek megfelelő hangulat megteremtésére, ünnepségek szervezésére meghívó-, műsor-, ajándék készítésére, alkalmanként kiállítások látogatására, játékra kártya, társas, asztali foci stb., sportolásra, zenehallgatásra, beszélgetésekre nyílik lehetőségük. A szülők személyes és írásbeli tájékoztatását folyamatosan végzik. Problémás esetben a szülőket behívják az intézménybe. A szülői értekezleteken nem megfelelő a részvétel, mindig ugyanazok a szülők jönnek el, ahol a gyermekekkel nincs probléma. Sajnos a kollégiumi rendezvényekre is kevés szülő jön el, hiába készülnek a gyerekek. A rendszeres napi munkában külön foglalkoznak a tanulási, magatartási, nevelésbeli hátrányok csökkentésével. Jelenleg egy gyermek áll kórházi kezelés alatt pszichés viselkedési zavarok miatt, de többen is fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt az iskolai kereteken belül. A középiskolások főleg távolabbról, más városokból érkeznek a kollégiumba, a város vonzáskörzetéből 2 fő diák van. Mivel a középiskolákban technikus, és egyéb más képzés is folyik, többen is túl vannak már a középiskolás koron, 23 éves korig vannak kollégistáik. A veszélyeztetettség megítélése nem könnyű feladat, ugyanis a családok távol vannak, így csak a bemondott nyilvántartások alapján lehet felméréseket végezni. A kollégium legtöbb esetben az étkezési térítési díjak esetén kerül kapcsolatba az illetékes önkormányzatokkal, ahonnan az esetleges visszajelzésekből ismerhetik meg a gyermekkel, vagy családjával felmerülő problémákat. A kollégiumban dolgozó pedagógusok a szilencium alatt, vagy más igény esetén is segítik a diákok felkészülését. Problémát okoz, hogy kevés reál szakos pedagógus van az intézményben, ezért ezekből a tárgyakból nem igazán tudnak korrepetálni. Igény lenne korrepetálásra főleg matematika, fizika, kémia és idegen nyelvi tárgyakból is, de külsős pedagógus meghívására nincs lehetőség. A kollégiumi szakköri élet elfogadható, a problémát itt az jelenti, hogy a diákok úgy le vannak terhelve, hogy alig van szabadidejük, és sokszor a fáradság miatt nem is mennek a foglalkozásokra, pedig sakk, praktika, kézműves, textilfestő, kosárlabda, foci, szabás-varrás, kézimunka, sütés-főzés szakkörök működnek.

10 10 A szakkörök működéséhez a kollégium által működtetett alapítvány nyújt támogatást. A szülőkkel a kapcsolatot postai úton, vagy telefonon tartják, a tapasztalat az, hogy túlnyomórészt partnerek az intézménnyel, de előfordult már olyan eset is, hogy a szülő nem került elő a bejelentett lakcímen. Sok támogatást kap az intézmény a helyi önkormányzatoktól, de bízhatnak a családsegítő központok és a gyermekjóléti szolgálatok segítségében is. A Nyanyus háza néven működő családi napközi 7 férőhellyel rendelkezik, évben 16 gyermek napközbeni elhelyezésére adott lehetőséget. Fő irányvonalnak tekintik az egészséges életmód kialakítását. A személyes igények, szükségletek figyelembevételével történik az étrend kiválasztása, a mozgásigény kielégítését szolgálja a házi játszótér, a jó idő beálltával a szabadban töltik a legtöbb idejüket. Az ünnepekről személyes, családi, nemzeti soha nem feledkeznek el, az érzelmi nevelés, a gyermek fejlesztése a korának megfelelő szocializálódás eléréséért folyamatos feladat. Elsődleges szempont jelenleg is megteremteni a biztonságos napközbeni gyermekfelügyeletet a nem hagyományos időrendben dolgozó családok részére. Gyermekjóléti szolgálat A statisztikai mutatók szerint a gyermekjóléti szolgáltatás alapellátásban lévő gyermekekkel kapcsolatos forgalmi adatainak alakulása: Ellátott családok száma Ellátott gyerek száma Ebből alapellátás védelembe vett utógondozott Fentiek mellett 39 fő családból kiemelt gyermek szülőjével is folytattak gondozói tevékenységet a gyermekek hazagondozása érdekében. A gyermekjóléti szolgálat eseteinek alakulása a kapcsolatfelvétel módja szerint: Önkéntes gyermek kezdeményezésére 5 fő Szülővel közösen Jelzőrendszer által kezdeményezett Együttműködésre kötelezett hatóság által jelzett Összesen (gondozott és eseti kezeléssel ellátott) 58 fő 302 fő 50 fő 415 fő A táblázatból jól kitűnik, hogy a jelzések 73 %-a a jelzőrendszer által küldött eseteket jelenti. A szolgálatnál regisztrált megjelenések száma 2097 db volt, ami átlagban 175 fő megjelenését jelenti havi lebontásban, és emellett 979 esetben volt családlátogatás a család lakókörnyezetében.

11 11 A problémák típusai előfordulási gyakoriságuk sorrendjében a következők: 1. Gyermeknevelési 6. Szülői elhanyagolás 2. Anyagi megélhetés 7. Szenvedélybetegségek 3. Szülők vagy a család életvitele 8. Beilleszkedési nehézség 4. Magatartászavar, teljesítményzavar 9. Családon belüli erőszak 5. Családi konfliktus 10. Fogyatékosság, retardáció Mivel a tevékenység alapvetően szolgáltató jellegű, így az anyagi problématípusra csak abban tudtak segíteni a kliensnek, hogy érdekeit érvényre tudja juttatni a munkavállalás, a lakhatás területén. A többi vezető probléma esetében a kollégák speciális ismeretei adnak lehetőséget a változtatásra. A szolgálatnál egyre magasabb számban jelentkeznek azok az esetek is, ahol valamilyen bűnelkövetésről kapnak jelzést, amit kiskorú, vagy fiatalkorú követ el. A rendőrséggel és gyámhivatallal együttműködve szeretnének ezen esetek számának visszaszorítása érdekében a lehető legtöbbet megtenni. Jelzéssel élnek az iskolák felé, hogy osztályfőnöki óra keretében előadással, kötetlen beszélgetéssel is hívják fel a gyermekek figyelmét az esetleges cselekedetek súlyosságára, következményére. Ezen túl tantestületi értekezleteken történő részvétellel, ott tartott szakmai előadással kívánják a szakemberek, jelzőrendszeri tagok gyermekvédelemmel kapcsolatos ismereteit bővíteni. Szakmai tevékenység 2007-ben A gyermekjóléti szolgáltatás célja: a gyermek testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődésének, személyi vagyoni és egyéb jogainak biztosítása mellett hozzá kell járulnia a gyermek családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a már kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez és a gyermekek családból való kiemelésének megelőzéséhez. E cél megvalósítása érdekében az intézmény szervezési, szolgáltatási és gondozási tevékenységet végez. Szervezési feladatai elsődlegesen a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetésében és koordinálásában, a rászorulók megfelelő ellátáshoz történő hozzájuttatásában valósulnak meg. A szolgáltatások körébe tartozik különösen az intézmény tevékenységi köréből adódó tanácsadások (jogi, pszichológiai, pedagógiai, életvezetési, szociális stb.), adományok közvetítése és igény szerinti csoportok indítása, működtetése. A gondozási feladatok a családban jelentkező működési zavarok és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését célozzák. A családgondozások számának 24%-a hatósági intézkedés mellett zajlik. Ez szakmai szempontból nem jelent más gondozási folyamatot, viszont több a gyermekek ügyében végzett dokumentációs feladat. A gondozási folyamat során körvonalazódik, hogy a családok a messzebb, nem a város területén nyújtott szolgáltatásokat még kötelezéssel sem veszik igénybe. A szakértői vizsgálatokra, Szegedre nem mennek el a szülők gyermekeikkel, ezért a gyermekek megfelelő beiskoláztatása is akadályba ütközik. Az elmúlt évben bevezetésre került a Gyermekeink védelmében elnevezésű adminisztrációs adatlapok felújított, átdolgozott változatának használata. Az adatlapok kipróbálásában, konklúzió megfogalmazásában Szentes, mint Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat kiemelkedő feladatot vállalt. A családgondozások menetét, a gyermekek nyilvántartását, a szakmai tevékenységet ezen adatlapokon kell, hogy vezessék a szakemberek április 1- től. A gondozási folyamatnak meghatározott ütemterv alapján kell folynia, melyet a család

12 12 érintett tagjai és védelembe vételnél az ügyben adekvát szakemberek bevonásával készít el a családgondozó. A családgondozói tevékenység egy rendszeres, családnál történő találkozást, konzultációt is megkíván. Sajnos a leterheltség okán előfordult, hogy a családgondozók nem tudtak olyan rendszerességgel látogatást folytatni a család lakcímén, ahogyan azt a folyamat megkívánta volna. A súlyosabb esetek, adhoc krízisek, kollégák eseteihez történő beugrások nehezítették a rendszeresség megtartását. Ezen javít az a szakmai státusz, amit a évi költségvetés elfogadásakor támogatott a Képviselő-testület, így lehetőség nyílt a bővítésre. Ezek mellett meg kell említeni, hogy még mindig van eset, melyet 27 km-es távolságban kell ellátni (távolabbi pontot jelent, mint Hódmezővásárhely) a családgondozónak, ami nehezíti a munkát. A családgondozások között előfordul több éve húzódó ügy is, illetve több olyan eset, melyek már egyszer szerepeltek a gondozási nyilvántartásban, mely visszavezethető arra, hogy a generációkon keresztül halmozódó problémák kezelésére nem elegendő a gyermekjóléti szolgálat önmagában. 1. Kardinális kérdés a mai napig a kötelező védőoltás beadatása, a szülői kötelezettségek betartatása. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai: jogi és pszichológiai tanácsadás, bútor-, és ruhaadomány osztás, kórházi szociális munka (speciális szolgáltatás, kötelezővé csak a gyermekjóléti központok főnél magasabb lélekszámú településeken - számára tették ), kapcsolattartási ügyelet (speciális szolgáltatás), mediációs ülés (gondozott kliensek részére), családterápia, addiktológiai tanácsadás (gondozott kliensek részére), prevenciós programok szervezése- Pepita Macska ifjúsági klub. A szolgáltatások közül a pszichológiai tanácsadás már egy idő óta közvetítéssel tudott csak megvalósulni. A nevelési tanácsadó leválásával a szakemberek is elkerültek, így a tanácsadás ezen formáját továbbítással oldották meg, jelenleg a tanácsadás ismét működik saját szolgáltatásként is. A kórházi szociális munka során elvileg a szentesi kórház szülészet-nőgyógyászatán, és gyermekosztályán látnának el preventív, és tanácsadás jellegű szociális munkát. Gyakorlatban a gyermekosztályon nem jelentkeznek, mivel az osztályvezető kérése ez volt. Probléma esetén ők élnek jelzéssel a szolgálat felé. Az elmúlt időben a kapcsolat szorosabbá vált, így bíznak abban, hogy lassan a kölcsönös támogatásra alapozva elkezdődhet a munka a gyermekosztályon is. A szülészeten minden héten két nap délelőtt jelen vannak. Az osztály munkatársai támogatják és elfogadják munkájukat, a kórházi védőnővel nagyon szoros szakmai kapcsolat alakult ki. Problémát jelent a rászorulókkal történő négyszemközti konzultáció megvalósítása. Sajnos nem áll rendelkezésre arra alkalmas helyiség, és így a bent fekvő kismamákkal vagy a kórteremben, vagy a váróban tud csak a családgondozó beszélgetni. A védőnő megosztaná helyiségét, de sajnos neki sem áll rendelkezésére ilyen lehetőség.

13 13 Az ellátottak között egyre több a fiatal és egyedülálló kismama. Ez a szolgáltatás hozzáférhető minden bent fekvő ellátott részére. Előfordul, hogy nem szentesi kismama kér segítséget. Olyan esetekben, ha további gondozást, segítséget igényel az anya, úgy jelzéssel élnek az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. Szintén egyre magasabb számban fordul elő, hogy fiatal gyermek felvilágosítását, ellátását kell megtenniük a kórházi szociális munka során. A felmerülő problémák egy részének megelőzésére, kezeléséhez megoldást jelenthetne egy gyermek nőgyógyászati rendelés. A kapcsolattartási ügyelet a gyermekek átmeneti otthonában működik. Ez a szolgáltatás a külön élő szülők, vagy átmeneti nevelésben lévő gyermek és szülője közötti kapcsolattartását segíti elő, intézményi, de mégis barátságos körülmények között. Mediációs ülés lehetősége szintén az év végétől ajánlott szolgáltatás. A mediátor képzésen több szakember részt vett az intézményből. A mediáció a szociális munka eszközei között szerepel, mint munkaforma. Egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. A mediáció főbb elemei : egyeztetést segítő technikák alkalmazása, álláspontok közelítése, egyezkedés folyamatának lépésekre bontása, alternatív megoldások keresése, beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása. A családterápiát három éve képzett szakember karitatív támogató hozzáállásával oldotta meg az intézmény. Eközben igényfelmérést, és hatékonyság-elemzést végeztek, melyek alátámasztották a szolgáltatás szükségszerűségét. A rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének. A terápia fókuszában a család, annak alrendszerei, illetve az egyén családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban elsősorban kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni. Az előző évi beszámoló alkalmával az intézmény családterápiás szakember felvételére kért támogatást, amit a Képviselő-testület támogatott, így ezen szolgáltatás a közeljövőben megindulhat. Az addiktológiai konzulens részt vesz a szenvedélybetegek kezelésében. Feladata: a szenvedélybetegségek jelentette társadalmi és egészségi problémák mérséklése, a szenvedélybetegek és intézmények (egészségügyi, szociális, nevelési, oktatási, igazságszolgáltatási stb.) közötti kapcsolattartás javítása, a megelőzés-gyógyítás-rehabilitáció folyamatának szervezése, amely esélyt ad a szenvedélybetegeknek arra, hogy önálló, felelős egyénként vegyenek részt problémáik megoldásában. A szolgálatnál olyan szakembert biztosítanak, aki módszer specifikusan foglalkozik a szenvedélybetegek egyéni-, pár-, és csoportos konzultációjával. Az előző évi programok közül többek között ismét megszervezésre került a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatása Szigligeten (40 fő), mely már kistérségi szinten

14 14 jelentett a gyermekek részére lehetőséget, illetve a VII. Élő történelmi tábor, ahol 30 kisgyermek szabadidős programját biztosították szervezett keretek között. A gyermekjóléti szolgálat által szervezett programok megvalósításában a legnagyobb segítséget a családsegítő szolgálat nyújtja annak érdekében, hogy az óvodai, iskolai szünidőkben a gyermekek megfelelő körülmények között töltsék szabadidejüket. A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai közé tartozik a település gyermekvédelmi jelzőrendszerének megszervezése, koordinálása. A meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszéléseket tartott konkrét esetekhez fűződően, vagy általánosan felmerülő problémák esetén. A jelzőrendszeri tagok feladata, hogy részletességgel, szakmaisággal számoljanak be, tárják fel egy jelzés kapcsán az általuk tapasztaltakat. Fontos, hogy a jelzést tevő számoljon be arról, hogy saját kompetencia határain belül mit tett meg a gyermek érdekében, és mit vár a gyermekjóléti szolgálattól. E feladatok megkönnyítése érdekében az intézmény honlapján - megtalálhatók hasznos szakmai anyagok, és jelzőrendszeri elérhetőségek. Az itt található, gyermekekkel szembeni rossz bánásmód felderítése és kezelése érdekében készített szakmai anyag is hasznos információkat hordoz a szakemberek számára. Az intézmény infrastruktúrája, és ezáltal a gyermekjóléti szolgálat lehetőségei is megfelelőek. Minden családgondozó rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel, ezen túl mára elmondható, hogy a kollégák munkáját hat számítógép segíti, melyen hozzáférhető az internet, és melyek hálózati üzemben is működnek. Ezek nagyban hozzájárulnak a jelzőrendszeri tagok közötti kommunikációhoz, az értekezletek szervezésének megkönnyítéséhez, az információk áramoltatásához. Az utóbbi időben tapasztalat, hogy a kliensfogadás akadályba ütközik. Hiába áll rendelkezésre két kliensfogadó, melyben a két szolgáltató megosztva fogad klienseket, kevésnek bizonyul, még olyan lehetőségek mellett is, hogy a közösségi terem, a pszichológusi szoba is használatba kerül. A családsegítő terület kliensforgalma a rendszeres szociális segélyezettek és adósságkezelt ügyfelek növekedésével egyre magasabb. Visszatekintés Elképzelt cél, megoldandó probléma Családok Átmeneti Otthona, mint átmeneti gondozási forma, mely a hajléktalanná vált gyermekek és családjuk együttes befogadását célozza Gyermekek Átmeneti Otthona Rászoruló gyermekek befogadás átmeneti időszakra Helyettes szülői ellátás Átmeneti gondozási forma saját háztartásban Első kezdeményezés megvalósulás Krízisotthon 2000-től Családok Átmeneti Otthona működtetése a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2002-ben javaslat az Általános Iskolai Kollégium egy részének ilyen jellegű felhasználására, átalakítására, elképzelés Pár szülő jelentkezése 2005-ben GYÁO megnyitás A szolgáltatás beindítása három helyettes szülői családdal

15 15 Szakmai státuszok bővítése a hatékony feladatellátás érdekében Szupervízió a szakemberek kiégésének megelőzése céljából Kábítószerügyi Egyeztető Fórum létre hozása NET KLUB megvalósítása (csellengő fiatalok csoportjának) Köztes Átmenetek a Drogról Interaktív kiállítás megszervezése 1999-ben 5 fő (ebből egy Krízisotthonra) ben ismételt hangsúlyozása városi szintű kialakításához az intézmény első lépésként a pályázat elkészítésével járult hozzá fő szakmai státusz Pályázati forrásokból: ben,1998-ban és 2005-ben 2008-ban már elmondható, hogy évek óta az intézmény koordinálja és működteti országosan elismert szinten ben megnyílik a Pepita macska, majd 2006-ban számítógép is kerül a helyiségbe 2001-ben megnézték a kiállítást másik településen, és belekezdtek a pályázati hadjáratba, szervezésbe Szentesen van a kiállítás 5 héten keresztül Kortárs segítők képzése működik Megyei Módszertani feladatok óta folyamatos ellátása gyermekjólét területén 2008-ban ismételt pályáztatás Kórházi szociális munka A gyermekbántalmazás felderítése, kezelése és a krízishelyzetben lévő várandós kismamák érdekében alá kerül től folyamatos Családterápia 2005-től karitatív alapon 2008-tól státuszon bérkifizetéssel Mediációs technika elsajátítása, használata től működik A Gyermekjóléti Szolgálat által megfogalmazott problémák összegzése és megoldásukra tett javaslatok Megfogalmazott probléma Megoldási alternatíva Ellátórendszer, szolgáltatások hiánya A Korai fejlesztés megvalósítása a nevelési tanácsadó (szakmai szempontból), vagy a bölcsőde (korosztályi szempontból) keretein belől történne. Gyermekpszichiátriai szakrendelés biztosítása, esetleg a gyermekosztály ilyen irányú bővítése. Szakértői vizsgálatok alkalmankénti lehozatala Szentesre. Gyermek nőgyógyászati rendelés biztosítása

16 16 Kórházi szociális munka feltételeinek javítása Jelzőrendszeri kapcsolatok frissítése, erősítése Az osztály területén a négyszemközti bizalmas konzultációra alkalmas helyiség biztosítása, akár osztottan a kórházi védőnővel. Jelzőrendszeri megbeszélések, esetkonferenciák szervezése. Védőnői szolgálattal közös családlátogatás. Védőnőknél biztosított kapcsolatóra. Jelzőrendszeri tagok számára biztosított nyílt napok. Ifjúsági programok elégtelensége Ifjúsági koncepció és cselekvési terv átgondolása, pályázati lehetőségek felkutatása és kihasználása az ifjúsági közösségi terek kialakítása és működtetése érdekében. Bűnelkövetés emelkedése A Bűnmegelőzési program és KEF munkájának támogatása mellett a gyermekek és szakemberek tájékoztatása osztályfőnöki óra és tantestületi értekezlet keretében. Csoportfoglalkozások keretében team Kötelező védőoltás elmaradásával kapcsolatos teendők, tetvesség Szakemberek kiégése nem csak gyermekjólét területén építés, konfliktuskezelés megvalósítása saját helyszínen, vagy iskolai keretek között. ÁNTSZ együttműködésének megnyerése a gyermekvédelem érdekében. Szupervíziós lehetőség megvalósítása, lehetőség szerint pályázati forrásból. Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége A Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évekhez hasonlóan igyekezett a jogszabályban meghatározott feladatoknak hiánytalanul eleget tenni. A személyi, tárgyi feltételek már a kezdetek óta jónak mondhatóak, de az évek során kiemelt figyelmet kap folyamatos fejlesztésük. A tervezett feladatokat igyekeztek teljesíteni. A Kapcsos Könyv bővítését célszerűségi előírások, és anyagi lehetőségeik figyelembe vétele mellett nem kiadvány formájában tették meg, hanem az intézmény honlapjának elkészítésével, folyamatos bővítésével igyekeztek megvalósítani. A honlapot májusától az év végéig 722 új, 524 visszatérő és 672 egyéb (beazonosítás nélküli) látogató figyelte, amely azt jelenti, hogy elérte célját. A Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat 2007-ben kortárs segítők kiválasztására szervezte meg a jelzőrendszeri tagok, valamint a megyei szakemberek számára a képzést.

17 17 Ezen túl mediációs technika alkalmazására képezte ki saját szakmai teamje 20 szakemberét, és a megye 15 családgondozója részére tette szintén elérhetővé ezt a képzést ben is szerveztek egész megyét érintő módszertani értekezletet a megye gyermekjóléti szolgálatainál tevékenykedő családgondozók számára. Az értekezleteken az alábbi témákkal foglalkoztak: Új nyilvántartási rendszer használata, tapasztalata A szakellátás és a gyermekjóléti szolgálatok együttműködése A gyermekek átmeneti otthona és a gyermekjóléti szolgálatok együttműködése Partnerség a családon belüli erőszak ellen Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala közleménye Képzési lehetőségek a módszertani gyermekjóléti szolgálatnál. Elektronikus információszerzés (honlapok bemutatása) Szeged Megyei Jogú Város Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi iroda közleménye Társulások előnyei és hátrányai Tanyagondnoki szolgálat és gyermekjóléti szolgálat együttműködése Gyermekvédelem védőnői szemmel Gyermekbántalmazás-gyermekelhanyagolás. Mit mutat egy szülői attitűd vizsgálat? A gyermekek átmeneti gondozása Szentes városban tíz év alatt teljes körűen kiépült a gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere, mely mára már kistérségi szinten látja el feladatait. A Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen, egyidejűleg 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Az ellátási formák széles köre a szakemberek és a rászorulók számára is lehetőséget nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelőbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján a gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van. A gyermekek átmeneti gondozása az elkövetkezendő években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A következő években a szolgáltatások fejlesztése, az épületek karbantartása és a családok kikerülési esélyeinek növelése jelentkezik feladatként (bérlakások számának növelése, lakáshoz jutás és a lakhatás fenntartásának elősegítése stb.), amely a gyermekjóléti és szociális intézményeken túlmutató együttműködéseket igényel. Ennek érdekében a Lakásügyi Bizottsággal és a Polgármesteri Hivatal szakembereivel az egyeztető megbeszélések elkezdődtek. A Családok Átmeneti Otthona (CSÁO) december 1-jén kezdte meg működését a Krízisotthon kiváltásaként. Az intézmény 33 férőhelyén egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és gondozását tudja megoldani. Az egész évben folyamatos nyitva tartás mellett a sokrétű szakmai munkát 6 fő végzi. A 12, illetve 6 hónapos elhelyezés alatt az intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget biztosít, pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásában, és a hivatalos ügyek intézésében. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, melynek keretében krízisintervenciót, mentális gondozást, családi konfliktuskezelést, lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a rászorulóknak.

18 18 A Gyermekek Átmeneti Otthonában (GYÁO) az a családban élő gyermek (és adott esetben az édesanyja) helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségügyi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról a szülővel egyeztetett módon gondoskodik. A kötelező feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítják a kapcsolattartási ügyelet szolgáltatását is, amely lehetőséget biztosít a különélő szülőnek, illetve más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson szociális munkás segítsége mellett. A Családok Átmeneti Otthona 2000-ben történő megnyitása hatalmas előrelépés volt a Krízisotthon után, azonban hamar beigazolódott, hogy kapacitása a helyi igényeket teljes körűen nem tudja kielégíteni. Az intézményben együtt voltak elhelyezve a lakhatási problémával küszködő családok a bántalmazott anyák és gyermekeik, továbbá az ellátás és szülői felügyelet nélkül maradó gyermekek. A Gyermekek Átmeneti Otthona megnyitása egyrészt a jelentkező igények teljes kielégítését eredményezte, másrészt lehetőséget adott a családi problémák differenciált kezelésére. Így a Családok Átmeneti Otthonába családi hajléktalanság esetében kerülnek a családok, a Gyermekek Átmeneti Otthonába pedig inkább a gyermekeket is érintő krízishelyzetek kezelése folyik, elsősorban az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós anyák nyernek elhelyezést. Ez a feladatmegosztás eredményezi, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthonában gyorsabban cserélődnek az ellátottak, azaz a kevesebb férőhelyen több személyt gondoznak egy évben, mint a Családok Átmeneti Otthonában, ahol a problémák hosszabb távú bennlakást eredményeznek. Az átlagos gondozási idő a GYÁO-ban 4 hónap volt, de krízishelyzet miatt egyéjszakás, illetve egyhetes elhelyezést is biztosított az intézmény. Ezzel szemben a CSÁOban több esetben fordult elő, hogy az egy évet meghaladta az ellátás. CsÁO-ban gondozottak számának alakulása GyÁO-ban gondozottak számának alakulása összes ellátott személy az év során összes ellátott család az év során egy napra jutó gondozottak száma összes ellátott személy az év során összes ellátott család az év során egy napra jutó gondozottak száma Mindez nem jelenti a kihasználtság csökkenését, az mindkét intézmény esetében 90% feletti.

19 19 CSÁO kihasználtságának alakulása GYÁO kihasználtságának alakulása 100% 96% 100% 80% 83% 91% 80% 96% 76% 76% 60% szobák 40% férőhely 20% 75% 93%92% 100% 93% 92% 80% 67% 65% 78% 60% 40% A két intézmény évi forgalmi adatait az alábbi táblázat foglalja össze: 0% % 0% szobák férőhely CSÁO GYÁO Összesen Összes ellátott személy 37 fő 40 fő 64 fő 60 fő 101 fő 100 fő Ebből felnőtt 24 fő 25 fő 20 fő 18 fő 44 fő 43 fő gyermek 13 fő 15 fő 44 fő 42 fő 57 fő 57 fő Összes ellátott család 12 cs 14 cs 20 cs 20 cs 32 cs 34 cs Egy napra jutó ellátott személy 25,0 fő 25,0 fő 21,2 fő 20,0 fő 46,2 fő 45,0 fő Ebből felnőtt 15,0 fő 15,0 fő 6,3 fő 6 fő 21,3 fő 21 fő gyermek 10,0 fő 10,0 fő 14,9 fő 14 fő 24,9 fő 24 fő Új bekerülők az évben 13 fő 15 fő 33 fő 30 fő 46 fő 45 fő Átlagos gondozási idő 9 hó 9 hó 4 hó 4 hó Lakószobák kihasználtsága 96 % 96 % 93 % 93 % 94,5 % 94,5 % Férőhelyek kihasználtsága 76 % 92 % 84,0 % Jól meghatározhatóak azok a társadalmi csoportok, akiknek jelen feltételek mellett a CSÁO nem tudja tartósan rendezni élethelyzetét, és csak a pillanatnyi krízis megszüntetését éri el. Ilyenek a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák, illetve egyre nagyobb számban a fiatal roma családok. Ők önerőből tartós munkavállalás mellett sem tudnak megnyugtató módon kiköltözni az intézményből (iskolázatlanságukból következően alacsony munkabér, instabil állás, alacsony munkabér), ezt mutatja az is, hogy közülük kerülnek ki azok a családok, akik leghosszabb időt töltik, illetve kiköltözésüket követően néhány hónap múlva ismételten elhelyezésüket kérik az intézményben. A fenti állítást támasztja alá, hogy a korábbi évekkel összehasonlítva a benntartózkodás ideje megnőtt, a lakók többsége közel egy esztendőt tölt az intézményben, így a kigondozott családok száma évről évre csökken. E folyamatot erősíti az albérleti és közüzemi díjak jelentős emelkedése, a reálkeresetek csökkenése, a betanított munka iránti kereslet csökkenése, a romákkal szembeni előítéletek. Ezeket a problémákat az átmeneti gondozási formák nem képesek megoldani. Hosszú távú kezelése érdekében javaslatok: Fiatal cigány családok lakáshelyzetének felmérése. Egyszülős családok kiemelt támogatási lehetőségének átgondolása. Bérlakás állomány növelése. Lakhatást megvalósító támogatások összegének emelése. Átmeneti lakhatást biztosító intézményekből kiléptető lakások kialakítása. Fiatal roma szülők szakképzésének támogatása.

20 20 Helyettes Szülői Hálózat A helyettes szülő az a személy vagy rendezett család, aki egy másik az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülők pillanatnyilag nem tudnak nyújtani. A Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására ben gondozásban részesült gyermekek száma: Gondozási napok száma az év során: 4 gyermek (2 család) 30 nap Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések évben 630 alap- és alszámmal iktatott gyámhatósági ügyirat keletkezett december 31-én 224 családban 388 veszélyeztetett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság. Ebből: környezeti ok miatt 141 fő, magatartási ok miatt 126 fő, anyagi ok miatt 91 fő, egészségi ok miatt 30 fő. A fentiek közül: alkoholizmus miatt is veszélyeztetett 36 fő, szenvedélybetegség miatt is veszélyeztetett 19 fő, bántalmazás (testi) miatt veszélyeztetett 13 fő, bántalmazás (szexuális) miatt veszélyeztetett 0 fő, bántalmazás (érzelmi) miatt veszélyeztetett 28 fő, testi (fizikai) elhanyagolás 25 fő, lelki (érzelmi) elhanyagolás 24 fő, lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett 82 fő decemberében 66 fő védelembe vett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság, ebből évben 12 gyermek védelembe vételére került sor. A védelembe vétel legfőbb okai: környezeti okból 8 fő, szülőnek felróható magatartásból 45 fő, gyermeknek felróható magatartásból 8 fő, gyermek által elkövetett bűncselekmény miatt 3 fő, gyermekkorú bántalmazása miatt 2 fő. A 66 védelembe vett gyermek 34 családot érint. A védelembe vételre 55 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor, 11 esetben más szerv jelzése alapján.