ALAPÍTVA TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata"

Átírás

1 ALAPÍTVA A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány HORVÁTH M. TAMÁS: Csendes fordulat PÁKOZDI ZITA: Problémás kérdések a jogerõ intézményével összefüggésben AUER ÁDÁM: A felelõs társaságirányítás hatása a jogi személyek elméletére Szemle HARSÁNYI GYÖNGYI: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében Jogirodalom, jogélet VÖRÖS IMRE: Egy széles témakört felölelõ ünnepi kötetrõl PÉTERI ZOLTÁN: Történetiség a jogösszehasonlításban T. KOVÁCS JÚLIA: Egy alkotmány margójának margójára ZSUGYÓ VIRÁG: Az egyenlõség ígérete J 4 K

2 JO GTUDOMÁNYI KÖZLÖNY J K

3 Contents Inhalt Studies TAMÁS M. HORVÁTH M.: Silent Turn ZITA PÁKOZDI: Problematic Issues In Connection With Res Iudicata ÁDÁM AUER: Corporate Governance and its effect to the Theory of Legal Persons Review GYÖNGYI HARSÁNYI: Institutional Contacts Between Logistics and Commercial Law in the Warehouse Contract Legal Life Legal Literature : IMRE VÖRÖS: About a Festchrift of Wide Range of Topics ZOLTÁN PÉTER: Historicity In Comparative Law JÚLIA T. KOVÁCS: To the Margin of the Margin of a Constitution VIRÁG ZSUGYÓ: The Promise of Equality Abhandlungen TAMÁS HORVÁTH M.: Stille Wende ZITA PÁKOZDI: Problematische Fragen im Zusammenhang mit der Rechtskraft ÁDÁM AUER: Die Wirkung der Corporate Governance auf die Theorien zur juristischen Person Rundschau GYÖNGYI HARSÁNYI: Verbundenheit zwischen den Institutionen der Logistik und des Handelsrechts im Bereich der öffentlichen Lagerhaltung Rechtsliteratur Rechtsleben IMRE VÖRÖS: Über eine Festschrift mit breiter Themenpalette ZOLTÁN PÉTERI: Geschichtlichkeit in der Rechtsvergleichung JÚLIA T. KOVÁCS: Am Rand des Randes einer Verfassung VIRÁG ZSUGYÓ: Das Versprechen der Gleichheit A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT AZ MTA KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁGA TÁMOGATTA Jogtudományi Közlöny * A MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata. A Szerkesztõ Bizottság vezetõje: Dr. Korinek László A Szerkesztõ Bizottság tagjai: Dr. Hamza Gábor, Dr. Lamm Vanda, Dr. Szalma József Felelõs szerkesztõ: Dr. Vörös Imre Szerkesztõ: Dr. Szalai Éva A szerkesztõség címe: 1015 Budapest, I. Donáti u Kiadja a LOGOD Bt Budapest, Logodi u. 49. Telefonszám: , fax: logod@logod.hu, web: Elõfizethetõ a LOGOD Bt. számlaszámán; Felelõs kiadó: Buday Miklós ügyvezetõ igazgató. Nyomdai elõkészítés: LOGOD Bt. Terjeszti a LOGOD Bt. Megrendelhetõ a kiadó címén, Elõfizetési díj belföldön egy évre: Ft, külföldön 120 EUR Egyes lapszámok külön is megvásárolhatók, 1700 Ft/szám áron, melyet a postaköltség felszámolásával kézbesítünk. Nyomdai munkálatok: F&F Print Line Kft. HU ISSN

4 HORVÁTH: CSENDES FORDULAT 173 TANULMÁNY Csendes fordulat A közszolgáltatásokkal kapcsolatos uniós politika változásának eredete és hatásai Horváth M. Tamás egyetemi tanár, Debreceni Egyetem (Debrecen) A közszolgáltató vállalatok mûködésének szabályozása ma általános gazdaság- és társadalompolitikai vitatéma. Minden beavatkozás, amit a kormányok végeznek a fogyasztói díjakra, a tulajdoni szerkezetre, a külön közterhekre vonatkozóan korlátozza a verseny szabadságát. Pedig korábban a liberalizációs programok oly árnyaltan igyekeztek lehatárolni és garantálni e speciális piacok érvényesítési körét és szerepét. Érdekes módon a mai korlátozásokat lehetõvé tevõ intézkedések jogcíme nem más, mint éppen az Európai Unió közszolgáltatásokkal kapcsolatos politikájának fordulata. A tanulmány ennek az ezredforduló utáni elsõ évtizedben kibontakozó szemléletnek, irányzatnak az eredetét és jelenkori hatását elemzi. A következményekre viszonylag szélsõséges példaként szolgál a magyarországi törvényalkotás 2010-tõl az állami vagyon és az egyes közüzemi ágazatok szabályozásával. Az Európai Unió az általános gazdasági érdekû szolgáltatások tekintetében az állami támogatások megengedhetõségére, illetve a versenyszabályok érvényesülése alóli kivételekre külön szabályokat alkalmaz. Kezdettõl fogva volt rendelkezés errõl az alapszerzõdésekben, amit az integrált piacgazdaság egészéhez képest eleinte inkább kivételnek lehetett tekinteni. A szabályozás részletei csak késõbb a 2000-es évek folyamán kezdtek kibontakozni, és ezzel az addigi kivétel rendszere kezdett kiterebélyesedni. Ami azt is jelenti, hogy a feszültség tapinthatóvá vált eleji hatállyal újraszabályozták a kérdéskört az ún. közszolgáltatási csomag útján. A rendelkezések pontosító jellegûek, ami a közérdekû szolgáltatási specialitások megerõsítéseként értelmezhetõ vagyis a feszültség a versenyszabályokhoz való viszonyban fennmaradt. Honnan ered mindez, és mi a hatása1 a továbbiakban? A kérdés vizsgálata jelen tanulmányban empirikus és jogösszehasonlító módszerrel végzett kutatáson alapul. A közigazgatási és a közszolgáltatás-szervezési összefüggéseket, valamint a probléma kapcsán fölmerülõ szakpolitikai kérdéseket a munka során igyekeztünk egységben kezelni. I. Közszerzõdési sajátosságok az uniós jogban Az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozások olyan tevékenységeket végeznek, amelyekkel kapcsolatban egy tagállam különleges közszolgáltatási kötelezettségeket rótt rájuk általános közérdek alapján.2 A közszolgáltatás olyan feladatok ellátásának biztosítása, amelyek adott társadalmi és mûszaki-technikai feltételek mellett meghatározott szintig közösségi szervezést igényelnek, és társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgálják.3 A közszolgáltatások szervezése körében az alapértelmezés4 szerint idetartozó hálózatos közüzemi tevékenységeket ellátó gazdasági társaságok, szerveze- 1 A tanulmány koncepciója az MTA DE Közszolgáltatási Kutatócsoport Területi közszolgáltatások szabályozásai címû kutatása keretébe illeszkedik, mely az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar projektje. Az empirikus alapok a Budapesti Városüzemeltetési Központ Holding Zrt. Közszolgáltatási programja által végzett munkából származnak. 2 Osztovits András (szerk): Az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés magyarázata 1 3. Complex, Budapest [a továbbiakban: Magyarázat] Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus, Budapest Az általános gazdasági érdekû szolgáltatások fogalmi köréhez kapcsolódva ma már az általános nem gazdasági érdekû szolgáltatások terminológiája is használatos az Európai Unió megfelelõ politikái körében.

5 174 TANULMÁNY ÁPRILIS tek különbözõ szerzõdési5 és/vagy igazgatási viszonyok részesei. Ezek rendszere országonként más és más, ami jelentõs mértékben függ az adott jogrendszer hagyományaitól, valamint az aktuális jogi környezet sajátosságaitól. Az Európai Uniónak közszolgáltatási politikáját nem szokták külön nevesíteni. Valójában egy irányzatról van szó, amelyet a szabályozásokban érvényesített változtatások tartalmai fejeznek ki. A kilencvenes évek liberalizációs programjainak ellenhatásaképpen jelentek meg ezek a törekvések,6 melyeket határozott formában elõször az évi Amszterdami Szerzõdésben fogalmaztak meg. A tagországoknak kifejezetten ettõl kezdve kellett beépíteniük jogrendszerükbe az általános gazdasági érdekû szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályokat. Az érdekesség az volt, hogy közben a versenyt ezekre a területekre kiterjesztõ és garanciális védelemmel biztosító liberalizációs programok is zajlottak. Olyannyira, hogy a 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia kifejezett gyorsításra7 szólított föl a gáz-, villamos áram-, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatok piacosítása irányában.8 A közszolgáltatási célra nyújtott állami támogatások Európai Bizottság által való alapvetõ szabályozása irányelvi formában történik, amelyeket a tagállamok átültetnek saját jogrendszerükbe. Az alapszerzõdésekben foglaltaknak a jelenlegit megalapozó részletesebb szabályozása ebben a témakörben 1980-ra nyúlik viszsza (a Bizottság 80/723/EGK irányelve [1980. június 25.]). Az ún. közszolgáltatási csomag részleteiben ben nyert formát. Újabb változatát 2011 végén fogadták el és 2012 elején lépett hatályba, amelyik az addigi szellemben tovább pontosítja a rendelkezéseket. Ez idõ szerint a szabályozási csomag, amelyik az EK-szerzõdés 86. cikk (2) bekezdését, jelenleg az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 106. cikk (2) bekezdését értelmezi, az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak az általuk nyújtott közszolgáltatásokért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra vonatkozóan, a következõk elemekbõl áll: Bizottsági közlemény (2012 8/02) értelmezi a szabályozásban használt alapvetõ fogalmakat, illetve az Európai Unió Bíróságainak vonatkozó ítéletében (Altmark-ügy) megállapított, versenyszabályok alkalmazásának korlátozását megengedõ kereteket és feltételeket; a Bizottságnak a tagállamok és a közvállalkozások közötti viszonyában a pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló irányelve (Bizottság 2006/111/EK irányelve); Bizottsági határozat (a Bizottság december 20-ai 2012/21/EU bizottsági határozat) azokról a feltételekrõl, amelyek alapján az állami ellentételezések az egységes piaccal összeegyeztethetõk, tehát nem kell külön bejelenteni a Bizottságnak; a Bizottság közleménye, közösségi keretszabály (2012/C 8/03) a bejelentésköteles állami támogatások Bizottság által való vizsgálatának tartalmáról. Egyes fontos részletszabályok azonban közvetlen hatállyal bíró rendeletekbe kerültek, mint a meghatározott értékhatárt, ez idõ szerint eurót bármely három pénzügyi év vonatkozásában el nem érõ (de minimis) támogatások témája, amelyek eszerint nem minõsülnek állami támogatásnak (Bizottság közleménye, 2012/C 8/04). Egyes ágazatokra, illetve egyes közszolgáltatásokra külön, eltérõ de minimis küszöböket határoznak meg rendeletekben. A Bizottság által fordulóján elfogadott közszolgáltatási csomagban az addigi magas bejelentési küszöböt csökkentik (az éves 30 millió euróról 15 millió/év/közszolgáltatásra, ugyanakkor megszûnik a 100 millió eurós éves árbevételi korlát), pontosítják a bejelentett ellentételezések elbírálásának értékekését. Bevezetnek egy új, az eddigi feltételek mellett érvényesülõ formát nem érintõ de minimis határt, ami 150 ezer euró/vállalkozás/pénzügyi év mértéket meg nem haladó közszolgáltatásért járó kompenzáció. A szabályok jelentõsége röviden az alábbiak szerint összegezhetõ,9 mely irányokat az új módosítás még inkább elmélyíti, tehát nagyjából azonos logika mentén halad tovább: a) A Transzparencia Irányelv bõvíti a számviteli szétválasztásra kötelezett vállalkozások körét. b) A határozat meghatározott alkalmazási feltételeket megállapítva számos területre és továbbra is viszonylag magas küszöböt meghatározva sok támogatást mentesít a kontrollt jelentõ, Bizottságnak történõ bejelentési kötelezettség alól. A közüzemi szolgáltatások szempontjából releváns a küszöbök tervezett változása. Igaz, a hazai bejelentési kötelezettséget a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (TVI-nek) az esetleges bizottsági bejelentés alóli mentesülés nem érinti. c) A Keretszabály részletesebb szabályokat határoz meg az elbírálásra vonatkozóan azokon a területeken, ahol a Bizottságnak történõ bejelentésre szükség van. 5 L. ennek aktuális gazdasági igazgatási jelentõségére a következõt: Horváth M. Tamás: Közszolgáltatási rendszerek fõbb európai modelljei. BVK HOLDING, Budapest ( ) 6 Kende Tamás: Küzdelem és káosz a közszolgáltatási szektor állami támogatásával és finanszírozásával kapcsolatban Európában. Doktori disszertáció. Budapest, Kézirat.; Varju Márton: A közszolgáltatások szabályozása az Európai Unióban. In: Horváth M. Tamás (szerk.) Kilengések. Közszolgáltatási változások. Dialóg Campus, Budapest Kende Tamás Szûcs Tamás (szerk.) Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Osiris, Budapest Fulmini, Azelio: Közvállalkozások és általános érdekû szolgáltatások ( ) 9 Jó tartalmi áttekintésként l. a következõt: Bolf-Galamb Zsófia: A közszolgáltatási csomag reformja. Állami Támogatások Joga, 12 (2011/4)

6 HORVÁTH: CSENDES FORDULAT 175 II. Közszolgáltatási szerzõdési rendszerek fõbb európai modelljei A közszolgáltatási szabályozásokkal kapcsolatos implementációs folyamat alakulása és tartalma ugyanakkor egyáltalán nem független maguktól az adott nemzeti jogoktól. Erre a problémára viszonyítási pontokként az európai és némely más fejlett országbeli szolgáltatás-szervezési rendszerben az angolszász, a francia és a német típusú mintákat vehetjük alapul.10 A kitekintéshez háttérként és összefoglalásul több, hasznos adatbázis szolgál A kiszervezés jellegzetességei az angolszász országokban Az angolszász közszolgáltatási szervezési megoldás gyökerei a liberálkapitalizmus korszakából eredeztethetõk. Amit a törvények a szabad verseny korszakának államára, és annak részeként helyi önkormányzataira ráruháztak, nagyon hatékonyan elvégezték. Idetartoztak a városi infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának feladatai. Kifejezetten önkormányzati tulajdonú, erõs közvállalatok látták el ezt a szerepet. A piacosításnak és a kiszervezésnek is az angolszász rendszer a hazája,12 azonban jóval késõbbtõl, csak a 20. század hetvenes éveitõl kezdve. Ekkor vált uralkodóvá a versenyeztetés követelménye a közszektor megrendelései tekintetében, azaz a magántársaságok szabályozott versenye a közmegbízások elnyeréséért. Az egyes közüzemi szektorokban viszonylag kevés számú nagyvállalat uralta a piacot. A neokonzervatívok fénykorában ezeket úgyszólván teljes körûen privatizálták. Kiépült ugyanakkor a szabályozó hatóságok rendszere, amelyek a gazdasági reguláció közérdekû szempontjait, afféle lényeges minimumokat szabályoztak. Annál is inkább, mert az infrastrukturális területeken a piaci elégtelenségek súlya nagy. A tanulási folyamatnak az õ esetükben is volt jelentõsége. Néhány elkapkodott magánosítás tranzakciós költségei akár egy-egy szektor13 piacgazdaságilag célszerû fejlõdését is egy ideig félrevihették. A versenygazdaság kiterjesztése igényétõl vezetve a kötelezõ tendereztetés14 nem kivételezte, még kevésbé mentesítette a köztulajdonú társaságokat. A szerzõdések legnagyobb részt tisztán magánjogiak. Amenynyiben a közszolgáltatási feladatot ellátó társaságban van önkormányzati részesedés, annak mértékétõl függõen tulajdonosként gyakorolnak befolyást, azonban jogilag megkülönböztetik a szabályozott (20 % önkormányzati részesedés fölött), valamint a nem szabályozott társaságokat. Egyébként az ily módon állami tulajdonú társaságok száma viszonylag alacsony. A közérdeket nem a részvényhányad növelésével, hanem másképpen juttatták érvényre: piacszabályozó regulációs hatóságok révén, amelyek bizonyos függetlenséggel rendelkeztek a kormányzatoktól. Az angolszász modell Nagy-Britannián kívül az Egyesült Államokban, valamint a Brit Nemzetközösség fejlett országaiban, Európában Skandináviában terjedt el. Ami azonban a folyamatból adódó versenyelõnyt illeti, a kép ellentmondásos. Az európai piacok megnyitása e területeken a liberalizációs politikák megvalósításával valójában helyzetbe is hozta az fejlett kontinentális gazdaságok erõs közüzemi szolgáltató monopóliumait. Õk immáron összeadva a tradíciókat a versenyhelyzetben való részvétel feltételeinek maradéktalan teljesítésével tõkeerõs, biztos háttérrel rendelkezõ és felkészült szakmai befektetõknek bizonyultak. A pragmatikus és piacgazdasági értelemben véve szerves fejlõdés nem feltétlenül bírta az intézményrendszerek kifinomultsága iránti kihívásokat. Ebben a kontinentális rendszerek hagyományosan jobbak, mindig is nagyobb ráutaltságuk révén. Közülük egy eszközcsoportként a közszerzõdésekre mindjárt igaznak látszik ez a megállapítás. A szerzõdési intézmények sajátos részletei nem az angolszász modellhez kötõdnek alapvetõen. Onnan inkább a közüzemi szektor gazdasági szabályozási, regulációs mechanizmusait és technikáit érdemes eltanulni. Tudván tudva, hogy ott az intézmények mûködési környezete azért más mint a kontinensen. 2. A közfeladatok delegálása a francia államszervezési tradícióban A francia rendszer lényege tradicionálisan, már a 19. század elsõ felétõl kezdve, a közszolgáltatási feladat ún. delegálása a magánszervezetekhez. A közüzemi szolgáltatásokat, különösen a hálózatosakat, közvetlenül jellemzõen nagy monopolvállalatok nyújtották, amelyek hagyományosan magáncégek. A közszféra védelme indokával az önkormányzati megbízásokat azonban különbözõ pontokon a területi államigazgatás felügyelte a prefektuson keresztül. A garanciális 10 Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások.; Horváth M. Tamás: Közmenedzsment. Dialóg Campus, Budapest Sub-National Governments in the European Union: Organisation, Responsibilities and Finance. La Défense, Dexia 2008.; Mapping of the Public Services: Statistics, Organizations and Regulations. European Comission ( ) 12 Valentiny Pál: A hálózatos közszolgáltatások szabályozási reformjáról. In: In: Valentiny Pál, Kiss Ferenc László (szerk.) Verseny és szabályozás, Budapest, MTA KRTK KTI, pp , Ilyen volt például a British Gas eladása az iparszerkezet elõzetes megváltoztatása nélkül. 14 Compulsory Competitve Tendering (CCT), mely rendszert egyébként 1999-ben eltöröltek, mert nyilvánvalóan nem volt értelme az uniós szabályoknál szigorúbb elvet hatályban tartani.

7 176 TANULMÁNY ÁPRILIS szempont érvényesítése két okból volt fontos mindig is. Egyrészt a nagyvállalatok monopolpozíciója miatt. Másrészt pedig a települési önkormányzatok jelentõs része kis kapacitású,15 a községek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek volna a velük megállapodó nagy cégekkel szemben. A közszerzõdések kialakult jogi konstrukcióin keresztül a feladatellátás iránti közösségi felelõsséget és a tényleges ellátásnyújtás gazdasági tevékenységét sikeresen egyeztették össze. A díjfizetõ mindig a fogyasztó volt, jellemzõen költségvetési dotáció nélkül. A francia rendszer mintáját követi Belgium és jellemzõen a dél-európai országok. A francia rendszerben a közszolgáltatási jogviszony kidolgozottsága és komplexitása az érdekes. A modell nem szûkül le a jogdogmatikára, ami a hosszú spontán fejlõdés folyamatának köszönhetõ. Az anyagi felelõsség megosztásának kérdése például középpontban áll. Az önkormányzat szerzõdéses pozíciója világosan kiderül abból, hogy kompenzációt kell fizetnie, ha egyoldalúan eláll a megállapodástól. Ez a kötelezettség persze a magánvállalkozóra is kiterjed. Ugyanez a helyzet a szolgáltatási kritériumok meghatározásakor, amikor a többletigények kielégítésének anyagi következményeit az önkormányzat viseli. A piaci szolgáltató sokszor hosszú távra köthet szerzõdést. Kapacitásait pedig nagyobb ellátási területre méretezheti. A monopolhelyzetek ellen mégis garanciákat próbáltak teremteni. Ilyen például már a szerzõdések puszta léte is, valamint ilyen meghatározott idõre szóló megkötésük. Fontos a kontroll szerepe, amely ebben e rendszerben nem lehet pusztán piaci. Mégis a közigazgatási karakter nem jelent állami beavatkozást közgazdasági értelemben. Hiszen általában nincs állami támogatás és semmiféle államosítás nem történik. A közszolgáltatási feladatok ellátásának közigazgatási és bírói kontrollja nagyon tanulságos. Törvényességi ellenõrzést gyakorol a prefektus, továbbá maga a község. Ezen túlmenõen a felek közigazgatási bírósághoz fordulhatnak. A versenytanács pedig a konkurenciaharc tisztaságán hivatott õrködni. A közszolgáltatás ellátása megfelelõ garanciáinak meglétéért maga a szolgáltató, saját szervezetén belül is felelõs. Végül a pénzügyi kontroll intézményeire kell utalni. Az egész szabályozás egyik központi témája az anyagi felelõsségek rendezése. Egyáltalán nem állítják szembe ezt a jogi rendezéssel, sõt azzal szigorúan összhangban rendezik. Összevetve az angolszász és a francia minta fõ jellegzetességeit, nem véletlen, hogy már a központi téma is különbözik. Az elõbbinél a privatizáció fogalmi keretében minden az állami, illetve másfelõl a piaci fekete-fehér vagylagosságában kerül terítékre. Ezzel szemben a frankofon logikában a közszolgáltatási feladatok magánszervezetekre való delegálása magától értetõdõen az önállóságát megõrzött két szektor közötti kapcsolatrendszer mindenkori állapotát állítja középpontba. Ez a megközelítés az angolszász rendszerekre kevésbé jellemzõ. Ott mindig a két szféra közötti határvonal holléte a kulcskérdés. A másik fontos elem, hogy a közszektor szerepe nem jelent egyet az állami beavatkozással, legalábbis annak felelõsség-átvállalásként való értelmezésében. Azaz, egészen más probléma az állami szerepkör kiterjesztése és közfunkcióknak tekintett feladatok ellátásához szolgáló eszközök államosítása, mint a közfeladatok biztosításába a magánszervezetek szerzõdésszerû bevonása. Ezzel kapcsolatban láttuk, hogy dotációról fõ szabály szerint nincsen szó. A fogyasztók által fizetett díjak fedezik a bekerülés költségeit. Az állam közigazgatási szerepkörének ilyen felfogása különösen azért lehet érdekes számunkra, mert egy a mienkhez hasonlóan széttagolt helyi-területi struktúra mellett az efféle külsõ kontrolok szerepe nem elhanyagolható. Ebben is különbözõ rendszerek alakulhatnak ki, miként azt a francia gyakorlat alakulása mutatja. A korábbi adminisztratív túlsúlyt késõbb monopolellenes megoldások, valamint más hatalmi ágak magasabban garantált felügyelete egészíti ki, illetve váltja fel, amilyen a bírói út vagy a számvevõségi hatáskör kiszélesítése. 3. Erõs helyi közszektor keretei a német rendszerben A német modellben a közüzemi forma, azaz a költségvetési üzem volt a tradicionális minta, mégpedig erõs önkormányzati befolyás alatt. A Stadtwerke hagyományosan a helyi igazgatás munkaszervezete. A 20. század utolsó negyedében azonban emellett szolgáltató magántársaságokban való helyi részesedések súlya is jelentõssé vált. A helyhatóságok ekkor a magánjog hatálya alatt álló tulajdonosi szerepükkel sokszor többségi vagy kizárólagos pozíciójukkal sikeresen befolyásoltak a közszolgáltatás-nyújtás alakulását. Az ún. konszernként mûködõ város filozófiája volt a gazdaságosság mellett a szolgáltatáspolitikai célkitûzések respektálása, egyúttal azok kötelezõ beárazása is. A német rendszerekre inkább jellemzõek a több profilú szolgáltató cégek vagy cégcsoportok. Már csak azért, mert a különbözõ ágazatok tevékenységei között az önkormányzati tulajdonos pozíciója a közös pont. Az állam tulajdoni részesedéseinek menedzsmentje 15 Franciaországban a forradalmi hagyományokon alapszik a község (commune), amely minden települési közösség alapvetõ joga, a legkisebbeké is. Ezért 36 ezer önkormányzati alapegység van, amelyek egyes funkciók szervezésén keresztül integrálódnak. Ilyenek a közüzemi szolgáltatások, melyek közül a hálózatosokat nagyvállalatok nyújtják. A megbízás alapja azonban a községekkel kötött hosszú távra szóló megállapodás.

8 HORVÁTH: CSENDES FORDULAT 177 (Beteiligungsmanagement) alapján a helyi közfeladatok ellátását részben a polgári jog szabályozási körébe tartozó kft-k és rt-k végzik, amelyekben a helyhatóságoknak kisebbségi, többségi vagy éppenséggel 100 %- os tulajdoni részesedésük van. Attól függõen, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak az illetõ feladat közösségi befolyásolásának, illetve milyen tulajdoni pozíciót képesek megszerezni ennek érdekében, szigorúan piaci szereplõként. Más körben használatos kifejezéssel talán portfolió-igazgatásról beszélnénk, ami formailag fedi is a tevékenység mibenlétét. Azonban a német rendszerben ez elsõsorban a közfeladatok magántársasági formában való ellátását jelenti, akár 100 %-os részesedés mellett is, pl. a vízmûvek, a csatornázási szolgáltatás üzemeltetését ideértve. A nagyobb városok portfoliója átfogta a közfeladatellátás különbözõ szféráit. Az önkormányzati tulajdoni viszonyok 100 %-tól 1-2 %-ig terjednek, nagyjából aszerint, hogy milyen mérvû érdekeltsége van, milyen befolyást akar fönntartani magának a képviselõtestület. Ennek megítélése ágazatonként és feladatonként különbözõ lehet. A tulajdonolt társaságok egyébként maguk is rendelkezhetnek további közfeladatokat ellátó vállalatokban részesedésekkel. Az önkormányzat tulajdonosi befolyása a társasági jog szerint úgy érvényesül, hogy a társaságok vezetõ szerveiben, testületeiben részarányuknak megfelelõ súllyal képviseltetik magukat. A feladatellátási struktúra alakulására jellemzõ, hogy a tulajdonosi igazgatás a városokon kívül a járásokra, mint súlypontokra, helyezõdik. Az utóbbiak a mindennapi gyakorlatban a községektõl veszik át a közfeladatok menedzsmentjének egy részét. Láthatóan csak az Európai Unió vonatkozó politikáinak hatására, vagyis az ebben a körben megalkotott szabályozások hatályba lépése után terjedt el nagyobb mértékben a közüzemek önkormányzati (rész- )tulajdonú holdingokká alakítása. Innentõl kezdve az addig rendszerszerû és minden tekintetben követendõnek tartott keresztfinanszírozás is akadályokba ütközött. A jelentõs önkormányzati tulajdonosi befolyású, vegyes profilú közszolgáltató társaságokat ugyanakkor továbbra is a helyi kormányzati feladatellátás formáiként tartják számon.16 Továbbá Németországban szövetségi szinten 2005-ben fogadtak el törvényt a szektorban a magánosítás feltételeinek kiszélesítésérõl, amit a tartományok részérõl további jogalkotás kísért.17 A kilencvenes években megindult privatizációs folyamatok az évtized végére, illetve a kétezres évek elsõ évtizede közepére értek a kormányzati szintek tulajdonosi pozícióinak átalakításáig, vagyis azoknak a kereskedelmi (magán-)jog hatálya alá helyezéséhez. Ugyanez a helyzet a modellt szinte mindenben párhuzamosan követõ Ausztria esetében. A költségvetési üzemek társasággá alakítása magával vonja a szerzõdéses formák kiterjedését. Ameddig szorosan véve a közigazgatáson belüli voltak e viszonyok, addig erre nem volt oly mértékben szükség. Viszont társasági forma mellett már inkább fontosak a kontraktusos megállapodások, még a tulajdonos részérõl való megbízás esetén is, mivel az a közszférához tartozó jogalany. Mindezek azonban nem gyökereznek mélyen a német igazgatásszervezési tradícióban. A közigazgatási szerzõdések gyakorlata csak a 20. század utolsó negyedében kezdett kiterebélyesedni.18 A kormányzati szerepek érvényesítési formáinak a szerzõdési eszköz alkalmazása körében való átalakulása most már jelentõsen az európai szabályozások hatására történik. A hagyományos modell csak ilyen folyamat keretében alakulhatott át. A keresztfinanszírozásra épülõ alapmodell eredeti formájában éppúgy ütközött az uniós követelményekbe, mint számos, a csatlakozásra ekkoriban felkészülõ, illetve az európai integrációba éppen belépett ország esetében. Ugyanakkor az Unió keretében való átalakulás esélyt is teremtett, különösen a német (valamint a francia) mûködési központú társaságoknak tevékenységük kiterjesztésére, diverzifikálására a kelet-középeurópai országokban. A kötelezõ átalakulás révén egyfelõl maguk is képessé váltak a versenyre, másrészben az új közüzemi közszolgáltatási piacok ugyanazon szabályok alapján megnyíltak elõttük, immár mint versenyzõk számára. Különösen arra az állapotra igaz ez, amikor a piacokon privatizáltak, azaz értékesítették a helyi kormányzati közüzemi (vállalati) részesedéseket. Ebben a szituációban jól érvényesülhetett az ezredforduló körül mindezen társaságoknak a közszolgáltatás-szervezési és közpolitikai gyakorlata, beleértve az adaptációs képességeiket is. Hiszen másik, de hasonló irányú alakulásban lévõ jogi környezetekhez kellett alkalmazkodniuk A kontinentális modellfejlõdés csendes hatásai Erre a formálódásban lévõ folyamatra kapcsolódott rá az Európai Unió folyton alakuló közbeszerzési és formálódó közszolgáltatási politikájának újabb fázisa. 16 Lorrain, Domenique: Urban Capitalisms: European Models in Competition. International Journal of Urban and Regional Research Vol. 29.2, June, ; 2005: 241. és CEEP, 2010: Harmathy Attila: Szerzõdés, közigazgatás, gazdaságirányatás. Budapest: Akadémiai 1983: ; Olajos István (2011) A közjogi szerzõdés mint a támogatásokkal kapcsolatos jogalkalmazások útja. Sectio Jueirdica et Politica, Miskolc, Tomus, XXIX/ A német modell hagyományosan pragmatikus adaptációs képességét a szakirodalom általánosságban is kiemeli (Lorrain, i. m. 243.), tulajdonképpen megelõlegezve az ezredforduló körüli, illetve azt közvetlenül követõ folyamatokat.

9 178 TANULMÁNY ÁPRILIS Az utóbbiak között a közüzemi politikának20 egymással is küzdõ szakaszai lettek, ami a szolgáltatások szervezési formáinak alakulására nagy hatással volt. Az EU szintjén az évi Amszterdami Szerzõdésig egy irányban húzó liberalizációs politikát készítettek elõ, illetve igyekeztek érvényesíteni. Ezt követõen azonban a szektor kormányzati politikai, azaz közszektorra is orientáló szempontjai határozottabban elõtérbe kerültek. Adott esetben ezek viszont már keresztbe mentek a liberalizációs irányvonallal. Egyes értelmezések szerint21 e törekvés fõleg a francia és német érdekek érvényesítése keretében valósult meg. De felfoghatjuk úgy is, hogy a kormányzati szerepekkel, a közérdek kifejezésével kapcsolatos kontinentális logikák jutottak kompromisszumra egy számukra ugyan nem teljesen idegen, de azért történeti hagyományaiknál fogva messzebb esõ modellhez (az angolszászhoz) képest. Azonban ennek az újabb keletû konszenzusnak a közvetlen joghatásai csak késõbb jelentkeztek az elhúzódó jogalkotási és hatályba lépési folyamatok miatt. Mindezek következményeként a kormányzati érdekeltségû szektorokban kiterjedten érvényesültek az újabb hatások, az eredetileg célzott energia-ágazaton túl is. Mégpedig azért, mert a kormányzati érdekeltségeket kifejezõ fogalmak (amilyen az általános gazdasági érdekeltségû szolgáltatások, kizárólagos jog adásának köre) értelmezési tartományát az EU csak lényeges elemeiben, de nem mindenre kiterjedõen szabályozza. Azaz mozgásteret hagy a tagállamoknak. Értelemszerûen ennek kitöltése elsõsorban a tágabb értelemben vett közszolgáltatások körébõl történik, mindenekelõtt közvetlenül a közüzemi szektor különbözõ kormányzati szervezési érdekeltségû ágaiból. Így képbe jön az egyébként közvetlen uniós szakpolitikával nem érintett településüzemeltetési infrastrukturális szakterületek tágabb köre is. Mindenesetre a kelet-közép-európai térségben a következõ helyzet alakult ki a közüzemi szolgáltatásokra nézve. Az országonként és ágazatonként különbözõ elõrehaladású piacnyitási folyamatokba beléptek a kormányzati szektor által a közérdeket kifejezni hivatott intézmények éppen az uniós szabályok változásai hatására. Ilyenek különösen az állami ellentételezés megengedésével kapcsolatos rendelkezések, a kizárólagos jogok adását lehetõvé tevõ nemzeti és uniós szabályozás, valamint a közüzemi kör jó részét érintõen a közbeszerzései szabályok alóli kivételek engedélyezése a közszolgáltató vállalkozások számára. A korábban (vagy egyszerûen csak jó idõben) magánosítás nyomán kötött hosszú távú közszolgáltatási, szindikátusi és más jogi formájú megállapodások érvényességét ez a szabályozási fejlemény visszamenõlegesen nem érinthette. Így ezek a kontraktusok különös módon, de logikus következményképpen még inkább bebetonozódtak. Adott esetben a nemzetközi piac szakmai befektetõi számára, egy-egy meghatározott nemzeti piacon keletkeztek hosszú távra védelmet biztosító, esetleg igen kedvezõ helyzeteket rögzítõ lehetõségek. A kilencvenes évek eleji nemzetközi liberalizációs várakozásokat jelentõsen árnyalja a vonatkozó uniós szakpolitikák változása. Ugyancsak megfontolásra ad okot a különbözõ nemzetközi érdekeltségek szerepe is, hiszen nem egyszerûen elvi vitákról van szó. Azok inkább csak következményei különbözõ ellentéteknek. Nem egyszerûen a változott szituáció hatott a térségre, hanem a változás különbözõ fázisainak akkor és ott egymásra tolódó következményei. A liberalizációs folyamat közben jött, a kormányzati közvetlen rendelkezésû szerepeket a korábbinál inkább artikuláló intézmények végeredményben kettõs hatással járnak. Egyrészt ebben a térségben e szektorokban meglehetõsen gyors változások újabb szakaszát nyitják meg, aminek a már helyzetbe került szolgáltatók maradnak kulcsszereplõi. Másrészt ezen együttes hatások eredõjeként a kormányzatok ágazatpolitikai mozgásterüket a rendszerváltások korábbi szakaszaihoz képest immár egészen másképpen határozzák meg. III. A fordulat 1. Az uniós szabályozás eddigi története22 korántsem volt egyenes vonalú fejlõdés. Egyrészt kezdetben a francia ellenállás erõs volt a közüzemi liberalizációs politikával szemben. Feltehetõen abból az érdekbõl és hagyományból kiindulva, amelyik a közszolgáltatási körben a kormányzati megrendeléseket széles körûen és az elõbbiekben vázolt meghatározott közigazgatási jogi tradíción keresztül alkalmazta. Másfelõl a tagállami érdekek amúgy is erõsen jelen voltak az egyeztetési folyamatokban. Ugyanakkor a kilencvenes években meghatározó nemzetközi liberalizációs politika részben követelte a világos rendezést, másrészt kiélezte a helyzetet. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a közszolgáltatási területen tradicionálisan tartós kormányzati motivációk és ezt beárazó piaci érdekek vannak. Az uniós versenyszempontokat tehát korántsem lehetett ellentmondásmentesen elõrevinni. A kilencvenes évektõl több nagy ügyben döntésre jutottak az Euró- 20 Az itt témába vágó városüzemeltetési politika szempontjából az energia- (villamosenergia és földgáz) politikának van különösen jelentõsége. 21 L. errõl: Kende Szûcs, i. m L. errõl és v.ö. Varju, i. m. tanulmányával!

10 HORVÁTH: CSENDES FORDULAT 179 pai Bíróságon, minek hatására a konfliktusok nyilvánvalóvá váltak, mondhatni Európa-szerte, azaz lényegében egy idõben mindegyik tagállamban. A szabályozási szintû rendezést az Európai Bíróság esetjoga jelentõsen ösztönözte. Az Altmark-ügyben23 hozott döntés jelentõs befolyással volt a versenyszabályok és az általános érdekû szolgáltatások közösségi érdekû szempontjai összeegyeztetésének kísérletére ban ezzel olyan eseti döntés születetett, amelyik valóban precedens értékû lett és további szabályozásoknak kiindulópontjává vált. A bíróság ítéletében úgy határozott, hogy az általános gazdasági érdekû szolgáltatások körében a vállalkozásoknak nyújtott ellentételezés akkor nem minõsül tiltott állami támogatásnak, ha megfelel a következõ négy feltételnek. (1) A kedvezményezett vállalat világosan meghatározott közérdekû feladatot lát el. (2) Az állami/önkormányzati támogatás mértékének meghatározására szolgáló paramétereket objektíven és világosan elõre meghatározzák az érintettek. (3) A támogatás nem lehet nagyobb, mint ami szükséges a közszolgáltatási kötelezettség ellátásának körében felmerülõ költségek részben vagy egészben történõ fedezéséhez, beleszámítva a mûködés során szerzett bevételeket és az ésszerû nyereséget. (4) Amikor a közszolgáltatás ellátására a nyilvános eljárás mellõzésével választanak ki egy vállalkozást, a támogatás mértékét egy átlagos, közszolgáltatási kötelezettséget ellátó vállalkozás költségeinek elemzésével kell meghatározni. A precedens jelentõs hatással volt az európai esetjogra. Témánk szempontjából nagyon fontos, hogy az ügy a közlekedési ágazat körébe tartozik, ahol az uniós szabályok mindig kivételesek voltak. Tekintettel arra, hogy a közösségi közlekedés állami ellentételezése a fejlett országokban bevett gyakorlatként mûködött. Az esetjog azonban kiterjesztette az alkalmazást más hasonló közszolgáltatási területekre és az azokhoz szorosan kapcsolódó témakörökre, rögtön tól kezdõdõen. Erre ismert példa a Stadt Halle ügy,24 ahol a városi hulladékgazdálkodás megszervezése volt vitatott, illetve a CADA-ügy,25 amelyik a fejlesztésért kedvezményezett áramtermelõk jogviszonyáról szólt. Korábbi eredetû kapcsolódás a Teckal döntés,26 amelyik a közbeszerzési fogalmak szerinti ajánlattevõ önkormányzati tulajdonú voltának státuszát értelmezi. 2. Az Altmark-döntés értékelhetõ bírói bravúrnak, ha gyors alkalmazási elterjedését, majd jogalkotásban való hivatkozását és átvételét tekintjük. Egy másik olvasat azonban nagyobb magyarázó érvényû. Eszerint kétségtelenül jelentõs és fordulatot hozó fejlemény az EU politikáiban annak elismerése, hogy vannak a versenyjog alól lényegében kivett területek, amelyeken aztán meghatározott mércékkel lehet csak minõsíteni a szolgáltató gazdasági tevékenységeket. Az alkalmazott viszonyítások célja a korlátozások határainak megvonása. Csakhogy az ésszerû nyereség fogalma a fenti (3) kritériumban olyan gumi-elv, aminek értelmezése azóta is vita és állandó kibúvás alapja. Vagy például a (4) kritérium szerinti, más hasonló vállalkozásokkal való összemérés, azaz a benchmark következetes alkalmazása elvileg igen érdekes eredményre vezet. Mert mi is történik akkor, ha a kedvezményezett ajánlattevõ árai nem állják ki az összehasonlítás próbáját? Talán megkapja a megbízást más, nem kormányzati tulajdonú, vagy nem teljes körben azonos közmegbízótól megbízásokat teljesítõ, tehát nem házon belüli vállalkozás? No, azt már nem, hiszen a közszolgáltatót illetõ kizárólagos jog, illetve más õt védõ kritériumok miatt másnak nem adható a megbízás. Akkor pedig mit és miért is benchmarkolunk, ha elõre tudjuk, hogy végül nem vehetjük komolyan? Innen nézve tehát a döntést kínjukban hozták a bírák. Azaz, mivel nem voltak világos jogi szabályok, sõt azok egymásnak ellentmondtak a versenyjogi alapok és a közszolgáltatói körben közérdekbõl alkalmazandó megengedõ kivételek tekintetében, valahogy megpróbálták feloldani a konfliktust. Még abszurdabb, hogy ezek után az uniós jogi szabályozás pontról-pontra beemelte, magáévá tette a kompromisszumos, azaz a világos szabályokat pótló mércéket! Elõbb áttételesen 2005-ben az egységes közszolgáltatási csomagba tették bele, majd tényleg szó szerint 2011 végén történt ugyanez. A jogalkotó tehát nem oldotta föl az ellentmondást további szabályozással, hanem úgy hagyta Az ítélet fõ pontjai ma már a szabályozások elvi alapját alkotják (l. különösen a már említett 2012/21/EU bizottsági határozatot!), így egy meghatározott szakpolitika körében az európai fórumon keletkezett ellentmondást maradandóan tükrözik. Ha most nemcsak a jogi tükrözõdést, hanem magát az alapul fekvõ gazdásági folyamatot is nézzük, akkor arra jutunk, hogy a privatizáció a közüzemi szektorban közös politikai prioritásként a (nyolcvanas ) kilencvenes években nagyjából egy idõben indult a tagországokban. Ez a folyamat azonban a legtöbb fejlett országban is konfliktusokat szült a tradicionális tagállami közszolgáltatás-szervezési gyakorlatokon belül. Hi- 23 Európai Közösségek Bírósága ítélete C-280/00. Altmark Trans Gmbh és Regierungspräsidium Magdeburg v Nahverkehrsgesellschaft Altmark Gmbh (24 July ECR I ) 24 C-26/03 Stadt Halle döntés. L. errõl: Hoffman István: Az (uniós jogi) színfalak mögött: a helyi önkormányzatok szerepe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésében. Európai Jog, évi 5. sz Commision Decision of 16 December 2003 in Case N-475/2003-Ireland (CADA) L. errõl: Kende: i. m C-107/98 Teckal döntés

11 180 TANULMÁNY ÁPRILIS szen, mint láttuk a német rendszerektõl nem volt idegen a költségvetési üzem formájában az önkormányzati, illetve állami tulajdon és az ahhoz kapacsolódó házon belüli megbízási formák. Ugyancsak megvoltak a hálózatos szolgáltatások nemzetközi kiterjedésû szerepei, amelyek sok tekintetben szintén hagyományosan kialakultak, miként azt a francia nagyszolgáltatók múltja mutatja. Az uniós liberalizációs politikák következtében a tagállamoknak, különbözõ kormányzati színtereiken szinte egyöntetûen hagyományos struktúráik módosításába, átalakításába kellett kezdeniük. A közös politika hatása saját közfeladat-ellátási szervezési színvonaluktól függetlenül egységesen érte õket kihívásként. Jellemzõen ekkortól, a kilencvenes évek derekától alakultak át a német típusú rendszerek közüzemi vállalatai kereskedelmi jogi társaságokká. Ugyancsak a francia rendszer köz magán vállalatai ekkor kaptak modernebb szabályozási keretet és tartalmakat. És éppen ekkor értek a privatizáció bûvkörébe a kelet-közép-európai országok. Az itt megnyílt piacon megjelentek az említett tradicionálisan jó, de már átalakított (német, francia stb. tulajdoni hátterû) társaságok, hogy eredményesen váljanak szakmai befektetõkké. Ezt követõen azonban, már az új évezredben, pozícióikat stabilizálva inkább érdekeltek lettek a közüzemi szolgáltatások feltételeit mindig is meghatározó állammal való belsõ viszonyok rögzítésében, mintsem a verseny további kiterjesztésében. Mondhatni ennek lenyomata a kétezres elsõ évtized közepétõl egyértelmû ellen-liberalizációs politika jogi elemeinek lecövekelése a közszolgáltatások biztosítása körében. Az Altmark-döntés félmegoldásai bebetonozásának ez az igaz jelentõsége. 3. A közszolgáltatási csomag által meghatározott, a szerzõdési szolgáltatások kormányzati ellentételezése tiltott állami támogatásnak nem minõsülõ voltán kívül, ebben a körben kötött az ilyen jogviszonyok keletkezésének eljárásrendje, mégpedig a közbeszerzések általánostól eltérõ, sajátos szabályozása folytán. A közbeszerzési eljárás a közszolgáltatói körben ugyan nem vág egybe teljesen az általános gazdasági érdekû szolgáltatásokéval. Annak csak egy külön nevesített részhalmazát határozza meg. Az e változást híven követõ hazai új közbeszerzési törvény27 szóhasználatában a közszolgáltatói szerzõdés tárgyául szolgáló közszolgáltatói tevékenységek28 köre célzottabb, mint a tiltott állami támogatásnak nem minõsülõ megengedett ellentételezések alkalmazási területe. Annyiban a szabályozás azonban hasonló mûfajú, hogy csak az uniós politikák szempontjából fontos tárgyakra koncentrál. Azaz koherenciát csak a tagállami belsõ joganyaggal összhangban lehet elvárni. Nos, a közbeszerzési szabályozásban és ennél fogva a közbeszerzési politikában is van fordulat. A 92/50/EGK irányelv még egyértelmûen a kötelezõ versenyeztetés elvi alapján állt. A jogi szabályozás azonban nem pontosította tovább az állami megrendelések versenyjoggal való összeegyeztethetõségének kérdéseit. Ezért az Európai Bíróság esetjoga vette át ezt a szerepet a jogalkalmazás lehetségesen adott keretei között. Kialakult azon értelmezés, hogy a közszolgáltatások körében a 100 %-ban állami, önkormányzati tulajdonú társaságok megrendelései, bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesek a közbeszerzési kötelezettség alól. Hasonló a helyzet, ha az éves megrendelések döntõ többsége (legalább 90 %, késõbb 80 %) egy közmegrendelõtõl származik. Végül a 2004/18/EK irányelv szabályozása már ezt a megengedõbb értelmezést követi! A továbbiakban a tagállami szabályozások tehát már ehhez az új szemponthoz igazodhattak, vagyis ahhoz, hogy az állam, önkormányzat tulajdonában álló társaságok esetében a versenyeztetés alól kivételt adnak. Hasonló hatású, azaz felmentési tartalmú a kizárólagos jogok nyújtásának újabb megengedõ szabályozási gyakorlata. Erre a közbeszerzési és az általános gazdasági érdekeltségû szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályok is kitérnek. Ezek szerint a kizárólagos jogot jogszabályban kell biztosítani állami feladatok ellátásához kapcsolódóan. Mely esetben a versenyeztetés okafogyottnak látszik. A kizárólagos jogot biztosító szabályozás bizonyos feltételek mellett a tagállam joghatóságába tartozik, beleértve annak jogalkotó önkormányzatait. Végeredményben tehát a közszolgáltatások ellátásért felelõsnek saját elhatározásán is múlhat a versenyfeltételek kiiktatása. A közbeszerzések közösségi szolgáltatási érdekeltségû tárgyaira vonatkozó legutóbbi irányelv29 kerüli a : CVIII. tv. 28 Közszolgáltató tevékenységek a közbeszerzésekrõl szóló 2011: CVIII. tv (2) bek. szerint a következõk: a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hõenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából mûködtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hõenergiával történõ ellátása; b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása ba) kõolaj, gáz, szén vagy más tüzelõanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából vagy bb) repülõtér, tengeri vagy belvízi kikötõ, vagy más kikötõi létesítmények légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történõ rendelkezésre bocsátása céljából; c) közszolgáltatatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, mûködtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történõ közlekedés terén; d) postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérõ szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt. 29 A vízügyi, az energiaipari, a közlekedési és a postai ágazatokban mûködõ szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

12 HORVÁTH: CSENDES FORDULAT 181 közszolgáltatás (public service) vagy az általános gazdasági érdekû szolgáltatás (services of general economic interest)30 fogalmakat és a közszférának történõ szolgáltatás nyújtásáról (provide a service to the public) beszél, amire vonatkozólag a közszolgáltatói tevékenység folytatása megfelelõ elhatárolás. A megelõzõ irányelv31 által használt fogalom, még inkább szûkítõ volt, amennyiben közellátó és közüzemi szerzõdésekrõl (public supply and works contracts) szólt. De nyilván nem véletlen a fogalomhasználat megváltoztatása.32 Ebben a körben az általános közbeszerzési szabályokat az ott meghatározott tárgyakat illetõen nem kell alkalmazni. Vagy koncessziókötelesek a tevékenységek, és ilyenként ki vannak vonva33 a közbeszerzés szigorúbb rendezése alól. Vagy felhatalmazást adnak a szabályok közvetlen odaítélésre, bizonyos értékhatár alatt. Ha összevetjük egymással, összességében a közbeszerzési politika elemei azért szigorúbbak, kevesebb kivételt engednek a tiltott állami támogatásnak nem minõsülõ kormányzati ellentételezések rendelkezéseihez képest. Azaz az eltérés lehetõsége a verseny szabadságát garantáló generális szabályoktól itt szûkebb körre vonatkozik csak. A évi lazítást követték az európai szakpolitikák. A közösségi közlekedésre vonatkozó esetjogra azonnal, annak szabályozásra34 vonatkozóan 2007-re gyûrûzött be35 a hatás. A hulladékgazdálkodásra is kimutatható ugyanez.36 A közbeszerzési szabályok imperatív jellege miatt talán kevésbé nyilvánvaló, hogy ezek értelme is csak a tagállami joganyagok és fõleg joggyakorlatok egységes értelmezése keretében tud megvalósulni. Egészen másképp realizálódnak az intézmények és elõírások az angolszász környezetben, ahol már megelõzõen, saját szorgalomból általánosan kötelezõ versenyeztetést írtak elõ a közszektor megbízásaira, mint ott, ahol a közös politika unszolására kezdtek bele egyáltalán a nyilvános és kötött eljárások alkalmazásába. Mégis, ez az összefüggés itt talán nem annyira a jogból magából, mint inkább az adaptáció eredményességébõl következik. IV. A fordulat megjelenése Magyarországon A fordulatot különös módon azonnal követte a magyar szabályozás! A közszolgáltatókra vonatkozó különleges közbeszerzési szabályokat tartalmazó 2004/17/EK irányelvet, mely a korábbinál megengedõbb volt, gyorsan követte elején a közbeszerzési törvény módosítása37 itthon. Ekkortól a 100 %-osan önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságoknak, ha nettó árbevételük legalább 90 %-ban az adott önkormányzattól származott, nem kellett közbeszerzésen indulniuk a fölöttük teljeskörû irányítási és ellenõrzési jogokkal bíró önkormányzat megbízásának elnyeréséért. E rendelkezésnek a hulladékgazdálkodás tekintetében már októberében megágyazott a hulladéktörvény módosítása.38 A vízgazdálkodásban mindez úgy csapódott le az ágazati törvény évi módosításával39, hogy az állam kizárólagos tulajdonában vagy az önkormányzat törzsvagyonában lévõ víziközmû fenntartásáról csak 100 %-os állami/önkormányzati részesedésû társaság útján vagy koncessziós szerzõdéssel csakis idõlegesen engedhetõ át e jog gyakorlása.40 Itt részben a tulajdoni egység, részben a koncesszió kivétele okán41 a közbeszerzés alóli mentesség szintén nyilvánvaló. Érdekes összefüggés, hogy a villamosenergia-szektorban pontosan éppen ekkor, 2005 végével szüntették meg az önálló rendszerirányító Mavir-t, és került az az állami MVM csoport tulajdonába.42 Egyébként a már említett irányelvi változások más ágazatokban (pl. közösségi közlekedés) a hazai jogrendszerbe való jogalkotási implementáció nélkül is hatással lehettek, mivel az európai bíróság esetjogára 30 SGEI 31 A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban mûködõ vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv 32 Egyébként abban a tekintetben is eltérõ a szabályozás tárgya, hogy elõbb még vonatkozott távközlésre, az utóbbi irányelv már nem, tekintve, hogy ott a liberalizációs uniós politika megvalósultnak tekinthetõ. 33 L. errõl és v.ö. Elõházi Zsófia: A helyi közszolgáltatások szervezésének eljárásjoga. Készült a Területi közszolgáltatások szabályozásai c. MTA DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által folytatott kutatás keretében. Kézirat, Varju Márton: A közüzemi ágazatok szabályozása az Európai Unióban. Szabályozási paradigmák a víz, a hulladék, a személyszállítás, a villamos energia és a földgáz ágazatokban a közüzemi szolgáltatások területén. Készült a Helyi közszolgáltatások szabályozásai c. MTA DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által folytatott kutatás keretében. Kézirat, van de Velde, Didier: A new regulation for the European public transport. Research in Transportation Economics, , , Hoffman, i. m : XXIX. tv. 38 Pump Judit: A jog hatása a fenntartható közszolgáltatásra a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás területén. PhD-értekezés. Budapest, ELTE, A dolgozat részletesen kifejti és modellezi ennek akkori hatását a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezésének alakulására Magyarországon : CXXI. tv. 40 Kökényesi József: A településüzemeltetés új kihívásai. Épületenergetikai Civil Akadémia november 22-i konferencia-elõadás írásos anyaga. Kézirat, pp. 9. Uõ. fejti ki e rendelkezés akkori kikényszerítése elmaradásának hatásait. 41 A közbeszerzés és a koncesszió össze nem férhetõségérõl l. Elõházi,i. m Vincze Péter: Átalakuló szabályozás a villamosenergia-szolgáltatásban. In: Valentiny Pál, Kiss Ferenc László (szerk.) Verseny és szabályozás, Budapest, MTA KRTK KTI,

13 182 TANULMÁNY ÁPRILIS az irányelvek közvetlenül hatással vannak, mint a közszolgáltatási csomag kapcsán láthattuk. Az esetjognak pedig már van közvetlen hatálya a tagállami bírói gyakorlatra. Sõt, ennek visszahatása van adott esetben a szabályozás továbbfejlesztésére. Jelen esetben ez a jogalkalmazási-jogalkotási láncolat egyáltalán nem elvont, hiszen az érintett nagyvállalatok rendelkeznek olyan kapacitásokkal, amelyekkel az érdekeik szerinti szabályokat eséllyel érvényesíteni tudják, határokon minden tekintetben átnyúlóan. Ezeknek a szabályoknak az implementálása a hazai jogrendszerbe azonban még csak megakasztotta a liberalizációs folyamatokat az érintett közszolgáltatási és közüzemi ágazatokban. De nem akadályozta a már meglévõ jogviszonyok érvényesülését. Továbbá nem volt végrehajtás abban a tekintetben sem, hogy az új szabályoknak kifejezetten meg nem felelõ viszonyokat hasonlóan kell-e alakítani, és ha igen, vajon hogyan és mikor? Megjegyzendõ Európában máshol is küzdöttek ezzel az ellentmondással. Azonban a közüzemi privatizáció tárgyi oldalán álló kelet-közép-európai országokban az értelemszerûen nagyobb feszültség robbanásának is nagyobb volt az esélye. E helyzetet fejelte meg évi válság a világban, amely a globalizált piaci környezet nagy multinacionális társaságaival szembeni általános társadalmi szkepszist erõsítette. De a közszolgáltatások körében legalább ekkora jelentõségû volt a nagyvállalati érdekeltségek változása. A liberalizáció és az újonnan csatlakozó országok privatizációja révén helyzetbe került szolgáltatók utóbb már inkább pozícióik stabilitása iránt lettek elkötelezettek. Vagyis a közmegrendeléseket, köztulajdonból való részesedést, kizárólagosságokat belülrõl nézve már nem utasították el úgy, miként a korlátozott piacok megnyitása idõszakában tették. E szempontjukat aztán képesek voltak a nyugati kormányok politikájában is megjeleníteni. A magyarországi jogalkotás ezt a hullámot lovagolta meg folyamán. Mégpedig oly módon, hogy egyben a meglévõ állapotok radikális visszabontását immár szintúgy érvényesíteni rendeli. Ez a megnyilvánulás elemeiben nem példa nélküli ugyan, de a maga átfogó, minden közüzemi szolgáltatási ágazatra kiterjedõ voltában azért merõben szokatlan az európai és más fejlett világbeli gyakorlatban. A közbeszerzések hazai újraszabályozása43 még csak követte az európai változásokat. A nemzeti vagyonról szóló törvény44 viszont már messzemenõen kiterjesztette az állam tulajdonosságából fakadó kizárólagos jogosultságok rendszerét, végigvezetve annak következményeit, aminek egyebek mellett a közszolgáltatók a fõ címzettjei. Majd a közüzemi ágazatok körében folytatódott ennek az összefüggésnek a deriválása. Az új közbeszerzési törvény messzemenõen átvezeti az uniós irányelvekben történt változásokat. Egyben arra a szabályozási koncepcióra épül, hogy szükségtelen az európai rendelkezésekhez bármit is hozzátenni. A nemzetivagyon-törvény messzemenõen ráépít arra a vázolt, a közös jogból újabban származó lehetõségre, hogy adott szolgáltatói szektor állami tulajdoni rendszerû átalakítása a közbeszereztetési és pályáztatás alóli mentességhez is vezethet. Csakhogy ezért az állami tulajdon körét, valamint a kizárólagos jog lehetõségét a fõszabály erejéig kiterjesztik. Kivételt hagyva már csak a versenyeztetésre. A víziközmû-szolgáltatásról szóló törvény45 aztán ennek szellemében kiterjedt vagyonrendezést, szolgáltatói integrációt és állami szolgáltatási monopolizációt valósít meg.46 A hulladékgazdálkodási törvény47 masszív állami kizárólagosságokat rögzít. A távhõszolgáltatásról szóló törvény módosítása48 alapján a távhõtermelõk és a -szolgáltatók közötti szerzõdési viszonyok helyett hatósági ármeghatározás került kialakításra. Aztán tovább, már a kéményseprõipari szolgáltatások törvényi szabályozása49 is, az állami monopólium körét kiterjeszti és a helyi díjmegállapítási jogkör terjedelmét korlátozza. A magyar szabályozás 2010-tõl már nem egyszerûen utat enged az európai uniós fordulatnak, hiszen ez már korábban fokozatosan bár, de igen gyorsan megvalósult. Sokkal inkább ezen az úton egyénileg továbbhaladva, immár az állami felhatalmazást tekinti fõszabályszerûnek, míg a versenyeztetést kivételnek. Utóbbit úgy biztosítják egyébként, hogy a feladatgazdák (kiírók, önkormányzatok stb.) számára meglehetõs ellenérdekeltséget teremtenek a szabályozással. E jogi változások viszonylag hosszas hatályba lépése közben és majdan azt követõen sok értelmezési probléma lesz, elhúzódó jogviták keletkeznek. Az EU jogának megfelelés lényeges pontokon megkérdõjelezhetõ. Mindazonáltal az európai politikák változása, ha nem is kitöltetlen felhatalmazást, de legalábbis lehetõséget adott egy határozott ellenpályán való indulásra. Az ehhez megnyert gazdasági és gazdaságpolitikai támogatottság legalábbis elgondolkodtató. Abban a tekintetben mindenképpen, hogy milyen alapfolyamatok, és abban mely érdekviszonyokon alapuló ellentmondások váltottak ki ennyire súlyos kontrahatásokat. Elsõ látásra bármennyire is furcsa, az ellenerõket csak egymástól elválaszthatatlanul lehet eredménnyel kecsegtetõ módon vizsgálni majd a továbbiakban évi CVIII. tv. a közbeszerzésekrõl évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról évi CCIX. tv. a víziközmû-szolgáltatásról 46 L. errõl Horváth M. Tamás Péteri Gábor: Nem folyik az többé vissza. Az állam szerepeinek átalakulása a víziközmû-szolgálatásban. In: Valentiny Pál Kiss Ferenc Nagy Csongor István (szerk) Verseny és szabályozás, 2013 megjelenés alatt évi CLXXXV. tv. a hulladékról 48 A távhõszolgáltatásról szóló évi XVIII. tv. módosítása a évi XXIX. és a évi CXXVI. törvénnyel évi XC. tv. a kéményseprõ-ipari közszolgáltatásról.

14 PÁKOZDI: PROBLÉMÁS KÉRDÉSEK A JOGERÕ INTÉZMÉNYÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 183 TANULMÁNY Problémás kérdések a jogerõ intézményével összefüggésben Pákozdi Zita PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem (Szeged) A polgári eljárás elsõdleges célja a jogkeresõ egyén számára a jogvédelem biztosítása, amelyben jelentõs szerepet tölt be a jogerõ intézménye. A jogerõ a jogbiztonság elvének egyik sarokkövének tekinthetõ, azonban mindig is konfliktusokat idézett elõ nemcsak az anyagi, de az eljárási igazságossággal összefüggésben is. Annak ellenére, hogy a jogintézmény több évtizedes, lényegében változatlan szabályozással rendelkezik, a jogrendszer és a joggyakorlat fejlõdése révén újabb problémák merülnek fel, amelyek szétfeszíteni látszanak a jogbiztonság jogerõ igazságosság régóta fennálló kapcsolatát és összefüggéseit. Mindez pedig újabb és újabb vizsgálódásokat feltételez, és a megszokottól eltérõ megközelítéseket eredményezhet az érintett jogterületen. I. Bevezetés A jogerõ viszonylagos állandó szabályozással bíró jogintézmény a jelenleg alkalmazott polgári eljárásjogi kódexünk, a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) hatályba lépése óta. A jogintézmény jelentõs történeti háttérrel rendelkezik, már az ókori Rómában is ismerték és alkalmazták a res iudicata pro veritate accipitur és a ne bis in idem elveket. A jogerõ alatt lényegében a mai formájában az alaki jogerõt és az anyagi jogerõt értjük. Ennek értelmében az alaki jogerõ szerint a határozat a jogerõre emelkedését követõen megtámadhatatlan abban a viszonylatban, hogy rendes perorvoslat ellene már nem vehetõ igénybe. A rendkívüli perorvoslatok pedig csak korlátozásokkal, amelyeknek rendkívüli jellege nyilvánvalóan szoros összefüggésben áll a jogerõ intézményével, annak nagyobb tiszteletben tartásával és értelemszerûen védelmével mind a rosszhiszemû, mind a jóhiszemû támadások ellen.1 Az anyagi jogerõ alapján a bíróság a jogvitát véglegesen intézi el és zárja le, azaz, az elbírált jogot a felek többé nem tehetik egymás között vitássá, és az abban foglaltak irányadók más bíróságok és hatóságok tekintetében is. A jogerõ fogalma és jelentése tekintetében több jogirodalmi álláspont született, amelyeket terjedelmi 1 Farkas József: Jogerõ a magyar polgári perben. Budapest, Akadémiai Kiadó, okokból itt most nem áll módunkban ismertetni, azonban a legtöbb vélemény a mellett van, hogy a jogerõt az alaki és anyagi jogerõ együtt jelenti és eredményezi, azzal, hogy jelentésébõl kifolyólag nyilvánvalóan az anyagi jogerõ bír nagyobb jelentõséggel. A magyar jogban a polgári eljárás elsõ nagy egységes kódexe, az évi I. törvénycikk (továbbiakban: RPp.) csak az alaki jogerõt szabályozta a ban, az anyagi jogerõ vonatkozásában nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket, csupán a 411. és ok hozhatók ezzel összefüggésbe. Ennek ellenére óriási érdeklõdés övezte ezt az intézményt, mutatja ezt nem csak a hazai, de a külföldi szakirodalom nagy mennyisége is a témában. A jelenleg hatályos Pp. már bõvebb szabályozást ad e téren, és az anyagi jogerõre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A 229. szerint A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazon felek ideértve azok jogutódjait is egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerõ). Az 1952-ben kialakított jogerõ-szabályozás lényegét nem érte jelentõsebb módosítás az azóta eltelt idõben, az egyik legfontosabb változásként a felülvizsgálati eljárásnak a RPp. szerinti visszahozatalát említhetjük meg, amely szoros összefüggésben áll a jogerõ intézményével.

15 184 TANULMÁNY ÁPRILIS A jogerõ szabályozásának viszonylagos változatlansága ellenére azonban újabb és újabb kérdések és problémák merülnek fel a témában köszönhetõen a jogalkotás és a jogalkalmazás területén tapasztalható fejlõdésnek. Tanulmányunkban ezekbõl az újabb problémákból kívánunk bemutatni egyet, amely kellõen mutatja azt, hogy a jogerõ intézményével kapcsolatos szabályozásokat és elméleti nézõpontokat egyáltalán nem lehet teljesen lezártnak tekinteni. II. A jogbiztonság és a jogerõ Kiindulópontunk a jogállamiság részét képezõ jogbiztonság elve. E szerint a jogbiztonság az állam és elsõsorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmûek, mûködésüket tekintve kiszámíthatók és elõreláthatók legyenek a norma címzettjei számára.2 A jogállamiság más elvek érvényesülését is jelenti (például az egyedi ügyekben az igazságosság, méltányosság elvét), és ezek a jogbiztonság elvével olykor ütközhetnek. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az alkotmány az anyagi igazság érvényre juttatására nem biztosít alanyi jogot, csupán az anyagi igény érvényre juttatásához szükséges eljárásra ad lehetõséget.3 Az anyagi igazságosság és a jogbiztonság követelményét a jogerõ intézménye hozza összhangba a jogbiztonság elsõdlegessége alapján. Erre a tételre az Alkotmánybíróság is több határozatában hivatkozott, leghangsúlyosabban a törvényességi óvás alkotmányellenességének a vizsgálatával kapcsolatban született 9/1992. (I. 30.) AB határozatában jelenik meg ez a gondolat, de a késõbbi alkotmánybírósági gyakorlatban is megtalálható, és fõ hivatkozási alapként szolgál az Alkotmánybíróság számára.4 Legutoljára az alkotmányellenesség hatályának a vizsgálatával foglalkozó 35/2011. (V. 6.) AB határozatban emelte ki hangsúlyozottan az Alkotmánybíróság a lezárt, azaz jogerõsen elbírált jogviszonyok védelmét. A 10/1992. (II. 25.) AB határozat is fõszabályként rögzíti, hogy a lezárt viszonyokat nem lehet sem jogszabállyal, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével alkotmányosan megváltoztatni, de ugyanakkor utalt arra is, hogy a jogerõ tisztelete nem abszolút és áttörhetetlen eleme a jogbiztonságnak. Kivételként jelentkezhet az az eset, ha ezt más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, feltéve, hogy ez nem okoz aránytalan sérelmet. Megállapíthatjuk tehát, hogy az Alkotmánybíróság joggyakorlata a jogerõ intézményének igen erõs védelme mellett foglal állást, amelyben következetes is. Ebben a körben egy el nem hanyagolható tény, hogy a Pp. sem tartalmaz semmilyen külön szabályt a jogerõ feloldásának a lehetõségére a rendkívüli perorvoslatokon, tehát a perújításon és a felülvizsgálaton kívül.5 Ennek ellenére az utóbbi évtizedekben több probléma is felmerült a jogerõhöz kapcsolódóan, amelyek különféle jogalkalmazási kérdéseket okoztak. Ezek közül az egyik a kúriai (legfelsõbb bírósági) jogegységi határozatok voltak a konkrét idõbeli hatályra vonatkozó rendelkezés hiánya miatt. Ezzel párhuzamosan pedig ebbõl a szempontból álláspontunk szerint érdekes és érdemes megvizsgálni az Európai Unió Bíróságának elõzetes döntéshozatala során hozott határozatait is. III. A jogegységi határozatok Magyarország Alaptörvényének 25. cikk (3) bekezdése alapján a Kúria az egyéb, törvényben meghatározott feladatai mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelezõ jogegységi határozatot hoz. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (továbbiakban: Bszi.) 42. (1) bekezdése szerint a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történõ közzététel idõpontjától kötelezõ. A Bszi a alapján a jogegységi határozatnak ha törvény kivételt nem tesz a felekre és a terheltre kiterjedõ hatálya nincs. A fõ problémát az jelentette, hogy a korábbi, a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény nem szabályozta azt, hogy a jogegységi határozat pontosan mikortól irányadó a bíróságokra nézve, vagyis nem volt tisztázott, hogy azokban az egyedi ügyekben alkalmazható-e, amelyek már jog- 2 9/1992. (I. 30.) AB Határozat 3 9/1992. (I. 30.) AB határozat 4 Például: 1459/B/1992., 286/B/1995., 2/ /B/ Megjegyzendõ, hogy a jogerõs határozatra kihatással lehet a sikeres igazolási kérelem és a határozat kijavításáról és kiegészítésérõl rendelkezõ határozat is. Ezek azonban szorosan nem kapcsolódnak a dolgozat témájához, mert az igazolás álláspontunk szerint elsõsorban a vétlen mulasztást próbálja orvosolni, a kijavítás és kiegészítés pedig valamilyen hibát, illetve hiányt pótol; vagyis közvetlenül a jogvitáról való érdemi döntés megváltoztatására nincsenek hatással. A jogirodalom egyébként nem egységes a rendkívüli perorvoslatok körében, így vitatott az igazolás perorvoslati jellege is. Ehhez l. részletesebben: Farkas: i. m és köv. oldalak, ahol további szakirodalom is található a témában.

16 PÁKOZDI: PROBLÉMÁS KÉRDÉSEK A JOGERÕ INTÉZMÉNYÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 185 erõre futattok, s ily módon lehet-e eljárásjogi szempontból visszaható hatálya a már jogerõsen befejezõdött eljárásokra. Ezt a rendkívüli perorvoslatok vizsgálata útján lehet megközelíteni. 1. A perújítás lehetõsége a Kúria jogegységi határozatára hivatkozással Felmerült tehát a kérdés, hogy a Kúria jogegységi határozata a korábban már jogerõsen befejezett egyedi ügyekben alkalmazható-e, és ha igen, akkor a felek erre hivatkozással indíthatnak-e perújítási eljárást a Pp (1) bekezdés a) pontja alapján, mint új jogerõs bírói határozatra hivatkozással. A probléma alkotmányossági kérdéseket is felvetett, amelynek keretében az Alkotmánybíróság határozatot is hozott erre vonatkozóan.6 Mindenekelõtt azt szükséges megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság ebben az eljárásában is a jogbiztonság alkotmányos tételébõl indult ki, és utalt arra, hogy ha a jogegységi határozatok ily módon kihatnának a felekre a jogerõ után, az szembe kerülhet a lezárt viszonyok kíméletével. Ezen túlmenõen is azonban több érvet hozott fel a jogegységi határozat kifejezett visszaható hatálya ellen. Az Alkotmánybíróság a határozatában hangsúlyozta, hogy egyszerû nyelvtani értelmezés útján is megállapítható, hogy a jogegységi határozat nem vonható a jogerõs bírói vagy más hatósági határozat fogalma alá, amely perújítási okként szolgálhatna egy perben. Másrészt a perújítás a jelenlegi hatályos rendelkezések alapján kizárólag ténykérdésre és nem jogkérdésre vonatkozhat, a jogegységi határozat pedig szükségképpen jogkérdést érint.7 Megjegyzendõ, hogy ez az álláspont a bírói gyakorlatban is már megfigyelhetõ,8 illetve a Pp. kommentárok is amellett foglalnak állást, hogy a jogegységi határozat nem alkalmas perújítási eljárás kezdeményezésére. Egyébként már a régebbi jog is ezt követte.9 Tekintettel arra azonban, hogy a korábbi bírósági szervezeti törvény nem szabályozta azt konkrétan, hogy a jogegységi határozatok pontosan mikortól alkalmazhatók, ez jogbizonytalanságot eredményezett. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint azonban a jogegységi határozatok kifejezetten a jogerõ védelme céljából csakis a Magyar Közlönyben való közzétételét követõen irányadók a bíróságokra.10 Ezzel tehát a jogerõ feloldása nem csak perújítás útján teljes mértékben kizárt, hanem egyértelmûvé vált, hogy a jogegységi határozatnak egyéb módon sem lehet visszaható hatálya a már jogerõsen lezárult ügyekben. Ez a probléma pedig végérvényesen megoldódott azzal, hogy az új Bszi. már rendelkezik arról, hogy a jogegységi határozatok a Magyar Közlönyben való közzétételüket követõen alkalmazhatók, tehát a már jogerõsen lezárt ügyekre nem rendelkezhetnek semmilyen módon visszaható hatállyal. Azt azonban az Alkotmánybíróság is elismeri, hogy a jogegységi határozatok közvetlenül is érinthetnek egyedi ügyeket. Egyrészt a büntetõeljárásban perújítás kezdeményezhetõ kifejezetten jogegységi határozatra hivatkozással a Be (3) bekezdése alapján. (Erre ahogy azt már idéztük a Bszi a külön törvényi kivétel megfogalmazásával tartalmaz szabályozást.) Másrészt pedig akkor, ha a jogegységi határozat meghozatalára azért került sor, mert a Kúrai egyik ítélkezõ tanácsa egyedi ügyben el akar térni egy másik ítélkezõ tanács korábbi határozatától. Ilyen esetben ugyanis az érintett ügy tárgyalását felfüggesztik, és az eljárást csak a jogegységi eljárás befejezését követõen folytatják, amelynek keretében a jogegységi határozatnak megfelelõ határozat fog születni.11 Ugyanakkor, mivel a jogegységi határozat kötelezõ a bíróságokra, azt a közzétételétõl kezdve használni kötelesek, tehát a késõbbi egyedi ügyekben hozott bírói határozatokban manifesztálódik annak tartalma. A jogegységi határozatnak ennél fogva közvetve mindig van a közzétételét követõ konkrét ügyek elbírálására is kiható hatálya, hiszen a folyamatban lévõ eljárásban azonnal alkalmazni kell õket,12 azaz olyan esetekre, amelyek idõben elõbb történtek, mint a jogegységi határozat meghozatala, de az ügy elbírálása a jogegységi határozat meghozatala után történik.13 Megjegyezzük, hogy a régebbi szakirodalom is döntõen amellett foglalt állást, hogy a jogerõs ítélet utáni korábbi jogegységi eszközök (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás) megnyilvánulási alakjainak mindegyike visszahat, azokat nyomban alkalmazni kell meghozataluktól kezdve, vagyis nincs jelentõsé /D/2004. AB határozat 7 A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az alkotmányjogi panasz megjelenése óta, a perújítás már nem tisztán csak ténykérdésre vonatkozóan vehetõ igénybe. Ezt egyébként a Pp. kommentárok is megerõsítik, sõt a jogirodalomban már korábban is találkozhattunk olyan megközelítésekkel, amelyek felvetették a jogkérdésben való perújítást lásd például: Beck Salamon: Perújítás jogi alapon. Jogtudományi Közlöny évi szám, Németh János: Rendkívüli perorvoslatok a magyar polgári eljárásjogban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975., , Farkas József: i. m EBH , BH Kúria: P.I.3891/ /D/2004. AB határozat /D/2004. AB határozat 12 Juhászné Zvolenszki Anikó: A Legfelsõbb Bíróság jogegységesítõ szerepének kialakulása és a felülvizsgálati eljárás. In: Ius et legitimatio. Tanulmányok Szilbereky Jenõ 90. születésnapja tiszteletére (szerk.: Szabó Imre), Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, Gyõrfi Tamás Jakab András: Jogállamiság. In: Az Alkotmány Kommentárja I. (szerk.: Jakab András) Budapest, Századvég Kiadó,

17 186 TANULMÁNY ÁPRILIS ge, hogy a konkrét eset alapjául szolgált jogviszony mikor keletkezett.14 Ez lényegében azt is jelenti, hogy más, kapcsolódó ügyekben akár a jogegységi határozat alapján egyedi ügyben meghozott bírói határozat egy újabb ügyben perújítási alapként is szolgálhat, amennyiben a perújítás egyéb feltételei fennállnak. Ily módon álláspontunk szerint a jogegységi határozatok közvetett módon ugyan de mégis jelenthetnek alapot perújítási eljárás lefolytatására. 2. A felülvizsgálat lehetõsége a Kúria jogegységi határozatára hivatkozással A Kúria jogegységi határozataival kapcsolatban kérdés még, hogy ha a jogegységi határozat perújítási okként nem funkcionálhat, akkor felülvizsgálati eljárás keretében lehet-e rá eredményesen hivatkozni, hiszen a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat, jogkérdésre irányul. Itt tehát az vizsgálandó, hogy bár az ügy jogerõsen már befejezõdött az arra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján, de ezt követõen megjelenik egy jogegységi határozat a Magyar Közlönyben, amely a fél számára kedvezõbb értelmezést jelenthet, és amely így kedvezõbb döntést is eredményezhetne a részére a jogvita érdemét tekintve. Erre nyilvánvalóan akkor kerülhet sor, ha a jogegységi határozatot a határozat jogerõre emelkedése után ugyan, de még a 60 napos felülvizsgálati határidõn belül teszik közzé. A Pp (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a konkrét jogszabályt, amely miatt a fél a jogerõs határozatot jogszabálysértõnek tartja. Habár a jogegységi határozat Magyarország Alaptörvénye szerint nem minõsül jogszabálynak,15 az mindenképpen kötelezõ a bíróságokra nézve, és mivel jogkérdést tartalmaz, álláspontunk szerint mindenképpen szükséges ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Megjegyzendõ, hogy a jogirodalomban egyre meghatározóbbak azok a nézetek, amelyek szerint a Kúria jogegységi határozatai normatív jellegûek, amit egyébként törvényi rendelkezések is alátámasztanak, és ami magából az Alaptörvénybõl is levezethetõ.16 A fõ probléma tehát az, hogy egy jogerõsen lezárt ügyben a jogvitához kapcsolódó új jogegységi határozat alapul szolgálhat-e egy felülvizsgálati eljárásnak, vagyis az eldöntendõ kérdés, hogy a felülvizsgálati kérelem elõterjesztése folytán folyamatban lévõ ügyekben is felhasználható-e egy jogegységi határozat. Egyáltalán, ha a fél elõterjeszt felülvizsgálati kérelmet, akkor ezt követõen, illetve erre figyelemmel tekinthetjük az ügyet folyamatban lévõ ügynek? Ezeket a kérdéseket azért is tartjuk fontosnak tisztázni, mert ezt a kérdéskört egyik vonatkozó jogszabály és a joggyakorlat sem érintette még. A hatályos Bszi. sem tartalmaz erre vonatkozóan konkrét rendelkezést, a már hivatkozott 41. (2) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a jogegységi határozatoknak visszaható hatálya nem lehet, csak a közzétételtõl kezdve alkalmazhatók. Bár a Legfelsõbb Bíróság december 5. napján meghozott Közigazgatási Kollégiumának Véleménye szerint mivel a jogegységi határozat a bíróságokra kötelezõ, és célja a joggyakorlat egységnek elõsegítése, azt a bíróság annak a Magyar Közlönyben való megjelenésétõl kezdõdõen ítélkezõ munkájában alkalmazni köteles, mégpedig az esetben is, ha a folyamatban lévõ peres vagy nemperes eljárásban hoz határozatot,17 álláspontunk szerint ebbõl még nem lehet egyértelmûen megállapítani azt, hogy a jogerõre emelkedett határozat utáni idõszakra, tehát egy esetleges felülvizsgálati eljárásra is vonatkozik-e ez a megállapítás. Mindazonáltal álláspontunk szerint csupán az alapján, hogy egy peres eljárás jogerõsen befejezõdött, még nem jelentheti azt, hogy az ezt követõen elõterjesztett rendkívüli perorvoslatok elbírálása során már ne tekinthessük folyamatban lévõnek a konkrét ügyet. Az igaz, hogy a jogerõ lényegébõl következõen az ügy végelegesen lezártnak tekintendõ, és a jogerõs döntés alapján végrehajtás kezdeményezhetõ, azonban a rendkívüli perorvoslatok, így a felülvizsgálat is, célját tekintve éppen a jogerõs határozat hatályon kívül helyezését eredményezhetik, amely kihat az ezt megelõzõ eljárásra is. A kommentárok kiemelik, hogy nem alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet olyan kérdés, amely a megelõzõ eljárásnak nem volt tárgya. Ezt a következetes bírói gyakorlat is alátámasztja. Ennek alapján a jogerõs ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az elsõ- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt,18 illetve a felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelõzõ eljárás tárgya lényegében amelyeket a fél korábban nem hozott fel nem lehet hivatkozni Németh János idézi Rácz Györgynek a Jogtudományi Közlöny évfolyam 8-9. számában megjelent, A Legfelsõbb Bíróság irányító funkciója c. cikkébõl, In: Németh János: i. m Magyarország Alaptörvénye T cikk (2) bekezdés: Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetõjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. 16 Magyarország Alaptörvénye 25. cikk (3) bekezdése, a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény 24. (1) bekezdés c) pontja. Lásd errõl a témáról részletesebben: Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetõségérõl. Magyar Jog évi 10. sz Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Véleménye. I. Bírósági Határozatok, évi 3. szám, BH , BH , BH BH

18 PÁKOZDI: PROBLÉMÁS KÉRDÉSEK A JOGERÕ INTÉZMÉNYÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 187 Az is általánosan elfogadott és a felülvizsgálat intézményének a jellegébõl következik, hogy az eljárás ezen szakaszában már más jogcímre sem lehet hivatkozni, és a felülvizsgálatnak csak olyan jogi álláspont lehet az alapja, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt.20 A kommentár kiemeli, hogy azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, jogszabálysértést sem követhettek el.21 Ezekbõl az alapvetésekbõl kiindulva a jogegységi határozat amely lényegében egy jogkérdés elemzését, jogszabály-értelmezést tartalmaz inkább egy újfajta jogi álláspontnak tekinthetõ, feltéve, ha korábban az ebben felhozott jogkérdés, értelmezés nem merült fel egyik fél részérõl sem a perben. A Legfelsõbb Bíróság hivatkozott Kollégiumi Véleménye azonban kiemeli, hogy a jogalkalmazás egysége adott esetben éppen a határozat meghozatalával történik, annak során pedig a jogegységi határozatban foglalt iránymutatás nem hagyható figyelmen kívül. Helyesen mutat rá a Kollégiumi Vélemény arra is, hogy ezt az értelmezést tovább erõsíti a jogegységi eljárásnak a Bszi. 32. (1) bekezdésének b) pontjában szabályozott azon esetköre is, amelynek lefolytatását azért indítványozzák, mert a Kúria egyik ítélkezõ tanácsa el akar térni egy másik ítélkezõ tanács korábbi döntésétõl. Mindezek alapján a Bszi. és a Pp. szabályozásait egybevetve, illetve a felülvizsgálat és a jogegységi eljárás céljait szem elõtt tartva azt állapíthatjuk meg, hogy a jogegységi határozatokra a felülvizsgálati eljárásban lehet hivatkozni, és azt a Kúria alkalmazni köteles, abban az esetben is, ha az eljárás megelõzõ szakaszában a jogegységi határozatba foglalt jogi álláspont esetlegesen nem került elbírálásra. Ez még inkább igaz arra az esetre, amennyiben a Kúria a jogegységi határozatában egy olyan jogi következtetést ad, amely a félnek a per során többször felhozott, de a jogerõs döntésben el nem fogadott jogi érvelését támasztja alá, mintegy erõsíti meg. Ekkor lényegében az újfajta jogi álláspont problémája már fel sem merül, és a jogegységi határozatra történõ hivatkozás nyilvánvalóan nem zárható ki. Megjegyezzük, hogy méltánytalan lenne a jogegységi határozatok figyelmen kívül hagyása a felülvizsgálati eljárásban abból a szempontból is, ha a megelõzõ eljárásokban az adott jogi álláspont, jogszabály értelmezés nem csak a fél figyelmét kerülte el, hanem az alsóbb bíróságok sem foglalkoztak azzal. Ilyenkor ugyanis nyilvánvaló, hogy az alsóbb bíróságok azért nem tértek ki a jogegységi határozatban foglalt jogszabály-értelmezési kérdésekre, mert azok a peres eljárás során a részükrõl sem merültek fel, hiszen ha felmerültek volna, akkor a vonatkozó jogszabályokat a jogi álláspontjuk alapján alkalmazták volna, figyelemmel arra is, hogy a hatályos Pp. rendelkezéseibõl a jogcímhez kötöttség elve kifejezetten nem vezethetõ le. IV. Az Európai Unió Bíróságának elõzetes döntéshozatali eljárása során meghozott határozatai Az Európai Unióról és az Európai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdés (a továbbiakban. EUMSz.) 19. cikk (1) bekezdése alapján az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékbõl és a különös hatáskörû törvényszékekbõl áll. A bíróságok határkörét a 19. cikk (3) bekezdése irányozza elõ, amelyek közül témánk szempontjából a (3) bekezdés b) pontjában rögzített feladatok a legfontosabbak, amelyek összhangban az EUMSz cikkével az elõzetes döntéshozatali eljárást teremtik meg uniós jogi aktusok érvényessége és értelmezése vonatkozásában. Az elõzetes döntéshozatali eljárás célja az uniós jog egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása, ezért is mondhatjuk azt, hogy a mai napig ez az eljárás az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) ügyterhének legnagyobb részét kitevõ és egyben legnagyobb hatású eljárása.22 A jogerõ szempontjából az elõzetes döntéshozatali eljárás az annak során meghozott határozat idõbeli hatálya tekintetében válik fontossá. Azt ugyanis, hogy az ilyen döntés mikortól alkalmazható a döntés meghozatalát követõen csupán, vagy már az ezt megelõzõen keletkezett jogviszonyokra is az EUMSz. nem rendezi. Valamennyi tagállam nemzeti jogrendje ismeri ugyanakkor a res iudicata alapelvét, amit az uniós jogrend is tiszteletben tart. A Bíróság igen széles gyakorlatot alakított ki erre vonatkozóan, azonban konkrétan arra a kérdésre, hogy az elõzetes döntés miként is hat ki, illetve egyáltalán kihathat-e egy olyan korábbi jogerõs bírói határozatra, amelynek az alapját az elõzetes döntés tárgyát képezõ uniós jogszabály is képezte, nem találunk választ. Sajnálatos módon ezzel a problémával a jogirodalom sem foglalkozott behatóbban. Nyilvánvalóan a Bíróság gyakorlatában és a hazai szakirodalomban is találhatunk néhány felvetést és megjegyzést ehhez kapcsolódóan, azonban a témát még nem sikerült kö- 20 BH Kiss Daisy: Felülvizsgálat. In: A polgári perrendtartás magyarázata (szerk.: Németh János Kiss Daisy) Budapest, Comlpex Kiadó, Az Európai Unióról és az Európai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdések Magyarázata III. kötet, (szerk.: Osztovics András) Complex, Budapest,

19 188 TANULMÁNY ÁPRILIS rüljárni részletesen a jogerõ problematikájára fókuszálva. Ezért is vállalkozunk most erre azzal, hogy kizárólag az értelmezõ elõzetes döntéshozatali eljárást, és az ebben született döntés idõbeli hatályát vesszük górcsõ alá. Az uniós jogforrások érvénytelenségével összefüggõ elõzetes döntéshozatali eljárás során a Bíróságnak az érvénytelenséget kimondó ítélet hatálya a semmisségi perrel egyezik meg elviekben, melynek következtében az uniós másodlagos forrásokat hatályon kívül helyezheti (megsemmisítheti). Ebben a relációban a Bíróság lényegében, mint alkotmánybíróság jár el.23 Ez az eljárás így párhuzamba hozható a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatával, amelyre terjedelmi korlátok miatt nem térünk ki a tanulmányban, ezért ezt a kérdéskört most nem vizsgáljuk. Az, hogy az elõzetes döntésnek ex tunc (visszaható) vagy ex nunc (jövõbeli) hatálya van, komoly érdekek konfliktusa: az ex tunc hatály új megítélés alá vonhat jogi kérdéseket, beláthatatlan következményekkel járhat és a jogbiztonság kerülhet veszélybe, ami az Európai Unió egyik alapvetõ elve, ugyanakkor az ex nunc hatály kettõs mércét eredményezhet különbözõ jogviszonyokban az adott norma értelmezését tekintve A Bíróság gyakorlata A Bíróság gyakorlata alapján az általános az elõzetes döntések ex tunc hatálya.25 A Salumi- és Freccasettiügyekben a Bíróság azt is kifejtette, hogy az elõzetes döntés folyamán a Bíróság szükség szerint megmagyarázza az uniós szabály jelentését, azt, hogy milyen értelemben és terjedelemben kell és kellett volna alkalmazni annak hatályba lépése óta. Ebbõl tehát az következik, hogy az adott értelmezett szabályozást a nemzeti bíróságoknak lehet és kell alkalmazni még az elõzetes döntés elõtt keletkezett jogviszonyokra is. A Bíróság egy másik döntésében rámutatott arra is, hogy a nemzeti bíróságok nem jogosultak a Bíróság határozatának hatályát korlátozni.26 Bár a Bíróság vonatkozó döntéseiben konkrétan a jogerõsen lezárt jogviszonyok nem kerültek szóba, ezen gyakorlatából az következne, hogy az ex tunc hatály akár a jogerõs határozatokra is kihatással lehet. Ennek lehetõségét azonban a Bíróság a tagállamokra bízza azzal, hogy kifejtette: a megelõzõ jogviszonyokra akkor alkalmazható az elõzetes döntés, ha más tekintetben e szabály alkalmazásával kapcsolatos eljárásnak a hatáskörrel rendelkezõ bíróságok elõtt történõ megindításának feltételei teljesülnek.27 A közösségi jog tehát nem írja elõ a nemzeti bíróságnak, hogy eltérjen a határozatokat jogerõre emelõ belsõ eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetõvé tenné a szóban forgó határozat által megvalósított közösségi jogi jogsértés orvoslását. 28 Az a lehetõség ugyanis, hogy a nemzeti bíróság a jogerõre emelkedett bírósági határozat felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése érdekében eltérjen a belsõ eljárási szabályoktól, a Bíróság álláspontja szerint még a jóhiszemû együttmûködés elvébõl sem vezethetõ le.29 Az ex tunc hatály érvényesülésének korlátja tehát vagy közvetlenül a Bíróság határozatából következik mivel a Bíróság jogosult saját döntésének hatályát explicit módon korlátozni azáltal, hogy határozatában konkrétan rendelkezik a jövõbeli hatályról, vagy a határozat ex tunc hatálya mellett is a tagállami szabályozásból, azáltal, hogy az uniós jogon alapuló érdekek védelme a nemzeti bíróságok feladata, az igényérvényesítésre pedig a nemzeti jogszabályok alkalmazandók. Ebben a körben az elévülés, a jogérvényesítési- és keresetindítási határidõk mellett a res iudicata, és ezzel összefüggésben a jogbiztonság elve is szóba kerülhet.30 Leszögezendõ tehát, hogy a Bíróság elõzetes döntésére hivatkozással a nemzeti jogszabályok alapján történhet az igényérvényesítés. Ezzel kapcsolatban a Bíróság kiemelte, hogy az általa idõközben adott értelmezés figyelembevételével a korábbi nemzeti döntések felülvizsgálata akkor lehetséges, ha a nemzeti szerv a nemzeti jog alapján hatáskörrel rendelkezik a határozat visszavonására, a kérdéses határozat valamely végsõ fokon eljáró nemzeti bíróság ítélete következtében vált jogerõssé, a határozat a Bíróság késõbbi gyakorlatára tekintettel a közösségi jog téves értelmezésén alapszik, amely értelmezést a nemzeti bíróság elõzetes döntéshozatal lefolytatása nélkül fogadott el, és az érdekelt a Bíróság döntésérõl való tudomásszerzést követõen haladéktalanul a nemzeti szervhez fordul.31 A Bíróság az elsõ feltételt, miszerint az érintett szervnek jelen esetben a bíróságnak az uniós jog megsértésével elfogadott végleges határozat felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettsége akkor áll fenn, ha a nemzeti jog értelmében az említett szerv rendelkezik 23 Blutman László: EU jog a tárgyalóteremben. Az elõzetes döntéshozatal, Budapest, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Blutman: i. m , 127. és 128/79. sz. Salumi-ügyek, 113/75. sz. Freccasetti-ügy /85. sz. Barra-ügy , 127. és 128./79. sz. Salumi-ügyek /04. sz. Kapferer-ügy /04. sz. Kapferer-ügy 30 Blutman: i..m C-453/00. sz. Kühne&Heitz-ügy

20 PÁKOZDI: PROBLÉMÁS KÉRDÉSEK A JOGERÕ INTÉZMÉNYÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 189 hatáskörrel a szóban forgó határozat visszavonására, egy késõbbi döntésben is megerõsítette.32 Fontos kiemelni, hogy a Bíróság értelmezésével ellentétes határozatok végsõ fokon kell, hogy jogerõre emelkedjenek, ellenkezõ esetben a Bíróság által a Kühne&Heitz ügyben elõírt második feltétel nem teljesül. A harmadik és negyedik feltételeket a Bíróság egy késõbbi ítéletében tovább precizírozta. E szerint a jogerõs határozat felülvizsgálatára irányuló nemzeti eljárásban nem köteles a fél a kérelmében az uniós jogra hivatkozni, és mivel az uniós jog nem határoz meg az ilyen jogorvoslati eljárások megindítására határidõt, a nemzeti jog alkalmazandó ebben a tekintetben is, amelynek keretében a tagállamoknak lehetõségük van arra, hogy a kérelem elõterjesztésére vonatkozó ésszerû határidõt határozzanak meg, összhangban a közösségi jogelvekkel.33 A nemzeti bíróságnak tehát kifejezett hivatkozás nélkül is figyelemmel kell lennie az utóbb meghozott elõzetes döntésre,34 ezen túlmenõen az eljárásra így a kérelem benyújtására és annak határidejére is a nemzeti jogszabályok az irányadók. Mindezek alapján azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a magyar jog alapján a jogerõ feloldható-e, és ha igen, milyen módon abban az esetben, ha a fél a Bíróság utóbb meghozott elõzetes döntésére kíván hivatkozni egy már jogerõsen elbírált ügyben. Tekintettel arra, hogy a magyar polgári eljárásjogban egy jogerõs bírósági határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt rendkívüli perorvoslat útján hatályon kívül nem helyezik, a perújítás és a felülvizsgálat jöhet szóba, mely eljárások keretében a fél esetlegesen érvényre juttathatja a Bíróság elõzetes döntésében foglaltakat.35 Nyilvánvalóan rendkívüli perorvoslati eljárásokat ilyen okból csak egy másik, az elõzetes döntéshozatallal konkrétan nem érintett ügyben lehet indítani, hiszen az elõzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezõ bíróság a döntés fényében kell, hogy eldöntse a jogvitát, függetlenül attól, hogy már jogerõre futott az eljárás vagy még az elõtt áll. 2. A perújítás lehetõsége A perújítási okok közül a Pp (1) bekezdés a) pontjában szabályozott lehetõséget kell megvizsgálnunk. Ennek alapján a jogerõs ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetõleg olyan jogerõs bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén- reá kedvezõbb határozatot eredményezhetett volna. Ezek alapján a témánk szempontjából a sikeres perújításhoz az szükséges, hogy 1. a fél egy jogerõs bírói határozatra hivatkozzon 2. a bírói határozat új, tehát el nem bírált legyen 3. és ez kedvezõbb döntést eredményezhet a fél számára. Ad 1) Az elsõ feltétel teljesül, hiszen egy bírósági határozatra, ítéletre hivatkozna a fél. Az, hogy ez a határozat az Európai Unió bíróságától származik, nem változtat ezen, hiszen a Pp. nem tartalmaz erre vonatkozóan megszorítást, és a Bíróság elõzetes döntése a bírói határozat kifejezés nyelvtani értelmezése alapján is a Pp (1) bekezdés a) pontja alá vonható. Ezeken kívül a Bíróság eljárásának tartalma is egyértelmûen ezt erõsíti, hiszen annak folyamatában érvényesül a kontradikció.36 A Bíróság határozatának jogerõs jellegét is fennállónak véljük, mert a Bíróság ilyen ítéletei jogerõsen döntik el az értelmezési kérdéseket, és a nemzeti bíróságok kötve vannak hozzájuk.37 Ad 2) A perújítás szempontjából az el nem bírált ténynek már az alapeljárásban is fenn kell állnia. El nem bírált a tény, ha az alapperben nem olt ismeretes a bíróság elõtt, ezért a megvizsgálására nem kerülhetett sor, illetve az a tény is, amely a bíróság elõtt ismert volt ugyan, de arra nézve a bizonyítás lefolytatását indokolatlanul mellõzte.38 Ezzel kapcsolatban jegyzi meg a kommentár, hogy az új jelzõ bár a tényre, bizonyítékra és a bírósági illetve hatósági határozatra is vonatkozik, a bizonyíték és a határozat tekintetében nem szükséges, hogy az már az alapeljárás alatt is létezzen,39 mert a következetes bírói gyakorlatot tekintve perújításnak alapja lehet az ügyet követõen keletkezett bizonyíték és bírósági határozat is.40 Az alapper idején már létezõ tények relatíve vagy objektíve [(] új jogerõs bírói vagy más hatósági határozatok egyaránt alkalmasak lehetnek annak igazolására, hogy a bíróság ítélete által megállapított tényállás nem azonos az ügy valóságos tényállásával, vagyis az adott jogerõs ítélet objekítve megalapozatlan. 41 Ezek alapján a Bíróság elõzetes döntése ennek a feltételnek is megfelel /04. sz. Kapferer-ügy 33 C-2/06. sz. Kempter-ügy 34 A Kempter-ügyben az elõzetes döntést elõterjesztõ német bíróság álláspontja ezzel összefüggésben véleményünk szerint helyesen az volt, hogy amennyiben maguk a nemzeti bíróságok nem tartották szükségesnek a közösségi jog értelmezését, azt nem kellene a sértett félnek sem a hátrányára értékelni egy késõbbi jogorvoslati eljárásban. 35 Itt utalnunk kell ismét a sikeres igazolási kérelemre és a kijavításról, illetve kiegésztésrõl rendelkezõ határozatra. L. 5. lábjegyzetben írtak. 36 Blutman: i. m /85. sz. Wünsche II-ügy 38 Németh János: i. m A Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény magyarázata II. kötet (szerk.: Szabó Imre), Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, BH 1987/ Németh János: i. m. 165.

NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2014

NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2014 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2014 A 2014. január 1-től hatályba lépő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályrendszert a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény szabályozza.

Részletesebben

Telefon/fax: 94/ Mobil: 20/

Telefon/fax: 94/ Mobil: 20/ dr. Kesiár Zsuzsanna ügyvéd felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közlekedési szakjogász 9700 Szombathely, Dr. Pável Ágoston sétány 1. E-mail: dr.kesiar.zsuzsanna@gmail.com Telefon/fax: 94/316-391

Részletesebben

A koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes

A koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes A koncessziós irányelv átültetésének kihívása Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes Az irányelv kapcsán több szinten vetődnek fel kérdések A nemzeti jogrendszerbe beillesztés jogiszabályozási

Részletesebben

A közszolgáltatók közbeszerzései

A közszolgáltatók közbeszerzései A közszolgáltatók közbeszerzései a 2011. évi CVIII. tv. Kbt. 2012. január 01-i állapot szerint (2011. október 25.) 1 Jogi szabályozási környezet Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve a

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

mővelésében. tükrében között.

mővelésében. tükrében között. MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoportra történı hivatkozással megjelent tanulmányaink 2013 Szerzı(k) Tanulmány címe Megjelenés helye v. konferenciaelıadás Csőrös Gabriella Gazdaságpolitikai együttmőködés,

Részletesebben

Magyarország

Magyarország A általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat 9. cikke, és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 62. pontja alapján benyújtandó tagállami jelentés Magyarország

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai modelljei

Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai modelljei BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. Közszolgáltatási program Városüzemeltetési közszolgáltatási szerződések fejlesztése Horváth M. Tamás Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai

Részletesebben

Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010

Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Alapvetés A közüzemekre vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy állam

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy:

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek Tájékoztató a koncesszió odaítéléséről A közbeszerzési

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/2015 KÉ Eljárást megindító felhívásnak a Közbeszerzési Eljárás fajtája:

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/2015 KÉ Eljárást megindító felhívásnak a Közbeszerzési Eljárás fajtája: Megállapodás Kőbánya-Kispest állomás területén működő 4 darab mozgólépcső üzemeltetési költségeinek megosztásáról / Megállapodás Bp. Nyugati pu. aluljárójában lévő 3db mozgólépcső üzemeltetési költségeinek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A hallgatói hitelrendszer működését támogató integrált informatikai rendszer (BOSS) továbbfejlesztése"

A hallgatói hitelrendszer működését támogató integrált informatikai rendszer (BOSS) továbbfejlesztése A hallgatói hitelrendszer működését támogató integrált informatikai rendszer (BOSS) továbbfejlesztése" Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/196 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa:

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/106. Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/106. Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Tájékoztató eljárás eredményéről-egységes fővárosi parkolás-irányítási rendszer kialakítása érdekében egyes parkolási létesítmények IKSZR rendszerrel integrált működésének kialakítása Közbeszerzési Értesítő

Részletesebben

Eredménytájékoztató-Irányítási feladatokat ellátó gépkocsi

Eredménytájékoztató-Irányítási feladatokat ellátó gépkocsi Eredménytájékoztató-Irányítási feladatokat ellátó gépkocsi Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/33 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Beszerzés tárgya: Értesítőben történt közzététele nélkül odaítélt

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy:

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

AZ ÁTENGEDETT DÍJBEVÉTELEKBŐL FINANSZÍROZOTT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZEMPONTÚ MEGÍTÉLÉSE

AZ ÁTENGEDETT DÍJBEVÉTELEKBŐL FINANSZÍROZOTT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZEMPONTÚ MEGÍTÉLÉSE Állami Támogatások Joga 14 (2012/2) 35 40. AZ ÁTENGEDETT DÍJBEVÉTELEKBŐL FINANSZÍROZOTT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZEMPONTÚ MEGÍTÉLÉSE GYÜRKÉS ANITA 1 Tárgyszavak: közszolgáltatás, átengedett

Részletesebben

A közszolgáltatások EU-konform finanszírozása és a közszolgáltatási szerződések felülvizsgálata.

A közszolgáltatások EU-konform finanszírozása és a közszolgáltatási szerződések felülvizsgálata. A közszolgáltatások EU-konform finanszírozása és a közszolgáltatási szerződések felülvizsgálata. Köztisztasági Egyesülés Balatonfüred, 2008. december 4. I. Jogi szabályozás háttere, logikája. Az Európai

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 5. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Egyéb közlemény: KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

Egyéb közlemény: KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem NFM. r. 6. (5) bekezdése értelmében a kérelemben meg kell adni az alábbiakat: a) a Kbt. 21. (5) bekezdése szerint a Hatóság által vezetett ajánlatkérők

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/188

Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/188 Egységes intézményi szoftverrendszer módosítása, bővítése, működésének támogatása, valamint szoftver-követési, adat-karbantartási, javítási munkáinak elvégzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/188 Beszerzés

Részletesebben

e-savaria projekt - informatikai fejlesztés

e-savaria projekt - informatikai fejlesztés e-savaria projekt - informatikai fejlesztés Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/15 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/2015

Részletesebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény - PKR üzemeltetési és support szerződés

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény - PKR üzemeltetési és support szerződés Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény - PKR üzemeltetési és support szerződés Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/164 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Önkéntes

Részletesebben

ehr.kozbeszerzes.hu/ehr/viewform.jsp?id=4312/2016

ehr.kozbeszerzes.hu/ehr/viewform.jsp?id=4312/2016 http://ehr.kozbeszerzes.hu/ehr/viewform.jsp?id=4312/2016 1/8 Kérelem uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzési hirdetmény feladására MvM. rendelet 6. (5) bekezdése értelmében a kérelemnek tartalmaznia

Részletesebben

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján 2009. július 17. 85-8/2009 VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -a

Részletesebben

A Magyar Földgáztároló Zrt. által üzemeltetett földgáztárolók részére vízlikvidálási szolgáltatás

A Magyar Földgáztároló Zrt. által üzemeltetett földgáztárolók részére vízlikvidálási szolgáltatás A Magyar Földgáztároló Zrt. által üzemeltetett földgáztárolók részére vízlikvidálási szolgáltatás - 2017 Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/29 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa:

Részletesebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről - "Takarítógép beszerzés a Budapesti Nagybani Piac Zrt. részére II"

Tájékoztató az eljárás eredményéről - Takarítógép beszerzés a Budapesti Nagybani Piac Zrt. részére II Tájékoztató az eljárás eredményéről - "Takarítógép beszerzés a Budapesti Nagybani Piac Zrt. részére II" Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/8 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TEE- Épületek bontása

TEE- Épületek bontása TEE- Épületek bontása Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/90 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Központi szerver eredménytájékoztató

Központi szerver eredménytájékoztató Központi szerver eredménytájékoztató Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/122 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Tájákoztató az eljárás eredményéről

Tájákoztató az eljárás eredményéről Tájákoztató az eljárás eredményéről Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/9 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Adásvétel Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről (2-es minta)/ké/2011.12.30 KÉ Eljárás

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy:

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2. Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

Részletesebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről - Villamos áramszedők beszerzése(bkv Zrt. T-438/17)

Tájékoztató az eljárás eredményéről - Villamos áramszedők beszerzése(bkv Zrt. T-438/17) Tájékoztató az eljárás eredményéről - Villamos áramszedők beszerzése(bkv Zrt. T-438/17) Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/66 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Beszerzés tárgya: Értesítőben történt

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.6. COM(2015) 325 final 2015/0142 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Moldovai Köztársaságnak a Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében

Részletesebben

6 db használt autóbusz beszerzése az Alba Volán Zrt. és 6 db használt autóbusz beszerzése a Vértes Volán Zrt. részére - tájékoztató

6 db használt autóbusz beszerzése az Alba Volán Zrt. és 6 db használt autóbusz beszerzése a Vértes Volán Zrt. részére - tájékoztató 6 db használt autóbusz beszerzése az Alba Volán Zrt. és 6 db használt autóbusz beszerzése a Vértes Volán Zrt. részére - tájékoztató Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/152 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés

Részletesebben

Győr város területén felhasználható fürdő szolgáltatás igénybe vételére 205 db termál fürdőszolgáltatást biztosító bérlet megvásárlása

Győr város területén felhasználható fürdő szolgáltatás igénybe vételére 205 db termál fürdőszolgáltatást biztosító bérlet megvásárlása Győr város területén felhasználható fürdő szolgáltatás igénybe vételére 205 db termál fürdőszolgáltatást biztosító bérlet megvásárlása Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/60 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés

Részletesebben

Halassy Olivér Sportcsarnok felújítása - Mobil lelátó - Tájékoztató az eljárás eredményéről

Halassy Olivér Sportcsarnok felújítása - Mobil lelátó - Tájékoztató az eljárás eredményéről Halassy Olivér Sportcsarnok felújítása - Mobil lelátó - Tájékoztató az eljárás eredményéről Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/69 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/107 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/107 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Tájékoztató az eljárás eredményéről - Centrál Színház nagytermi hűtőberendezés és kapcsolódó légtechnika hálózat felújítása tervezéssel és kivitelezéssel kompletten Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/107

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 5. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 18.

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 5. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Árvízvédelmi szakértői tevékenység ellátása tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről.

Árvízvédelmi szakértői tevékenység ellátása tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről. Árvízvédelmi szakértői tevékenység ellátása tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről. Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/100 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 6. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 Email: hirdetmeny@kozbeszerzesektanacsa.hu

Részletesebben

Vízszerelési anyagok beszerzése "

Vízszerelési anyagok beszerzése Vízszerelési anyagok beszerzése " Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/247 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Nyílt eljárás Eljárást megindító felhívás

Részletesebben

orvosi ügyelet biztosítása Gyömrőn és Mendén - tájékoztatás az eredményről

orvosi ügyelet biztosítása Gyömrőn és Mendén - tájékoztatás az eredményről orvosi ügyelet biztosítása Gyömrőn és Mendén - tájékoztatás az eredményről Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Tűzjelző és beléptető rendszer kivitelezése

Tűzjelző és beléptető rendszer kivitelezése Tűzjelző és beléptető rendszer kivitelezése Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/145 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító

Részletesebben

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003 Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén

Részletesebben

Tájékoztató eljárás eredményéről - Prezentációs eszközök

Tájékoztató eljárás eredményéről - Prezentációs eszközök Tájékoztató eljárás eredményéről - Prezentációs eszközök Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/42 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító

Részletesebben

Előzetes tájékoztató szerződések a honvédelem és a biztonság területén

Előzetes tájékoztató szerződések a honvédelem és a biztonság területén I. szakasz: Ajánlatkérő Európai Unió Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, 2985 Luxembourg, Luxemburg +352 29 29 42 670 ojs@publications.europa.eu Információ és online

Részletesebben

NEM FOLYIK AZ TÖBBÉ VISSZA Az állam szerepének átalakulása a víziközmű-szolgáltatásban*

NEM FOLYIK AZ TÖBBÉ VISSZA Az állam szerepének átalakulása a víziközmű-szolgáltatásban* Horváth M. Tamás Péteri Gábor NEM FOLYIK AZ TÖBBÉ VISSZA Az állam szerepének átalakulása a víziközmű-szolgáltatásban* A kétezres évek közepére egy csendes fordulat érlelődött meg a közszolgáltatások európai

Részletesebben

Tájékoztató a tervpályázati eljárás eredményéről

Tájékoztató a tervpályázati eljárás eredményéről Európai Unió Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, 2985 Luxembourg, Luxemburg +352 29 29 42 670 ojs@publications.europa.eu Információ és online formanyomtatványok: http://simap.europa.eu

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

WAN/LAN üzemeltetés/2016

WAN/LAN üzemeltetés/2016 WAN/LAN üzemeltetés/2016 Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/136 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Eljárás

Részletesebben

ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS. A Kbt a szerinti, szabadon kialakított eljárás alkalmazása esetén I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉR

ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS. A Kbt a szerinti, szabadon kialakított eljárás alkalmazása esetén I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉR MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 165. szám 41499 4. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍT A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 123. -a szerinti,

Részletesebben

A Miskolci Semmelweis Kórház és Oktatókórház részére zárt vérvételi rendszerek beszerzése

A Miskolci Semmelweis Kórház és Oktatókórház részére zárt vérvételi rendszerek beszerzése A Miskolci Semmelweis Kórház és Oktatókórház részére zárt vérvételi rendszerek beszerzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/66 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás

Részletesebben

A szerződések határaira vonatkozó iránymutatások

A szerződések határaira vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-14/165 HU A szerződések határaira vonatkozó iránymutatások EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Csomagolóanyag tájékoztató

Csomagolóanyag tájékoztató Csomagolóanyag tájékoztató Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/145 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Részletesebben

Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. részére üzemi ellenőrzést és irányítást ellátó személygépkocsik beszerzése 2015.

Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. részére üzemi ellenőrzést és irányítást ellátó személygépkocsik beszerzése 2015. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. részére üzemi ellenőrzést és irányítást ellátó személygépkocsik beszerzése 2015. (ER) Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/142 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés

Részletesebben

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ. 2015. január 23. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ. 2015. január 23. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2015. január 23. 2015 9 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2015. évre irányadó közbeszerzési

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/95. Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/95. Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. kulturális és sport rendezvényeinek nyilvántartására, szervezésére és statisztikázására, a sport szállóhoz kapcsolódó szolgáltatások kezelésére alkalmas szoftver beszerzése

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/103. Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/103. Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Tájékoztató az eljárás eredményéről - Az ÁSZ adatvagyonának, valamint informatikai és folyamatszervezési rendszereinek feltérképezése, informatikai tanácsadás Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/103 Beszerzés

Részletesebben

Munkaruha, védő- ruha és eszköz beszerzése

Munkaruha, védő- ruha és eszköz beszerzése Munkaruha, védő- ruha és eszköz beszerzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/141 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárás fajtája: A Kbt. 117.

Részletesebben

1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85.

1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. 1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751; 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Tájékoztató a KKEK rendszer szinten tartó fejlesztése tárgyú vállalkozási szerződés módosításáról

Tájékoztató a KKEK rendszer szinten tartó fejlesztése tárgyú vállalkozási szerződés módosításáról Tájékoztató a KKEK rendszer szinten tartó fejlesztése tárgyú vállalkozási szerződés módosításáról Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/52 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató a szerződés módosításáról - Engedélyezési tervdokumentáció készítése

Tájékoztató a szerződés módosításáról - Engedélyezési tervdokumentáció készítése Tájékoztató a szerződés módosításáról - Engedélyezési tervdokumentáció készítése Közbeszerzési Értesítő száma: None/None Beszerzés tárgya: Szolgáltatás Hirdetmény típusa: tájékoztató a szerződés módosításáról_

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz beszerzése

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz beszerzése Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz beszerzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/130 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ

Részletesebben

Könyvbeszerzés a Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózata és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részére

Könyvbeszerzés a Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózata és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részére Könyvbeszerzés a Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózata és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részére -2016. Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/51 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa:

Részletesebben

Hegesztés és forrasztás technikai eszközök és anyagok beszerzése

Hegesztés és forrasztás technikai eszközök és anyagok beszerzése Hegesztés és forrasztás technikai eszközök és anyagok beszerzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/134 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárás

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal jelenlegi és jövőbeni szerepe a magyar közműszolgáltatásban

A Magyar Energia Hivatal jelenlegi és jövőbeni szerepe a magyar közműszolgáltatásban A Magyar Energia Hivatal jelenlegi és jövőbeni szerepe a magyar közműszolgáltatásban MAVÍZ Víziközmű törvény konferencia 2011. február 6. Horváth Péter Magyar Energia Hivatal, elnök Tartalom Az állam szerepe

Részletesebben

Karbantartási feladatok ellátása

Karbantartási feladatok ellátása Karbantartási feladatok ellátása Közbeszerzési Értesítő száma: 2012/112 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2011.12.30

Részletesebben

Kivitelezési szerződés keretében csúszdapark fejlesztése a Sárvári Gyógyfürdő Kft. strandterületén.- eredményhirdetmény

Kivitelezési szerződés keretében csúszdapark fejlesztése a Sárvári Gyógyfürdő Kft. strandterületén.- eredményhirdetmény Kivitelezési szerződés keretében csúszdapark fejlesztése a Sárvári Gyógyfürdő Kft. strandterületén.- eredményhirdetmény Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény

Részletesebben

DEK-389/2016 Preventív szolgáltatások az alapellátásban című szakkönyv kiadása

DEK-389/2016 Preventív szolgáltatások az alapellátásban című szakkönyv kiadása DEK-389/2016 Preventív szolgáltatások az alapellátásban című szakkönyv kiadása Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/17 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Beszerzés tárgya: Értesítőben történt közzététele

Részletesebben

Egyedi gyártású specifikus felületkezelő (CINK-FOSZFÁT) gépsor beszerzése

Egyedi gyártású specifikus felületkezelő (CINK-FOSZFÁT) gépsor beszerzése Egyedi gyártású specifikus felületkezelő (CINK-FOSZFÁT) gépsor beszerzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/128 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/1 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési

Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/1 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Tájékoztató az eljárás eredményéről - Gépjármű felelősség- és casco biztosítás nyújtása az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség által üzemeltetett gépjárművekre (683/2017) Közbeszerzési Értesítő

Részletesebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/2015 KÉ Eljárást megindító felhívásnak a Közbeszerzési Eljárás fajtája:

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/2015 KÉ Eljárást megindító felhívásnak a Közbeszerzési Eljárás fajtája: Budapest V. kerület, Mérleg utca 1. szám alatti RTS rendszerű, gépi üzemű mélygarázs karbantartása, műszaki felügyelete és fődarabok cseréje - Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény Közbeszerzési

Részletesebben

BKV Vasúti Járműjavító Kft. részére munkavédelmi lábbelik beszerzése - tájékoztató az eljárás eredményéről

BKV Vasúti Járműjavító Kft. részére munkavédelmi lábbelik beszerzése - tájékoztató az eljárás eredményéről BKV Vasúti Járműjavító Kft. részére munkavédelmi lábbelik beszerzése - tájékoztató az eljárás eredményéről Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/7 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató

Részletesebben

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról

Részletesebben

Homlokrakodó és emelőkosaras gépjármű beszerzése

Homlokrakodó és emelőkosaras gépjármű beszerzése Homlokrakodó és emelőkosaras gépjármű beszerzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/74 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01 KÉ

Részletesebben

Külföldi tudományos folyóiratok beszerzése, eredmény

Külföldi tudományos folyóiratok beszerzése, eredmény Külföldi tudományos folyóiratok beszerzése, eredmény Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/26 Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Beszerzés tárgya: Értesítőben történt közzététele nélkül odaítélt szerződés

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85.

1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. 1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751; 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Új generációs szekvenáló beszerzése, eredmény

Új generációs szekvenáló beszerzése, eredmény Új generációs szekvenáló beszerzése, eredmény Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/94 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 KÉ Eljárást megindító felhívás

Részletesebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről Magyartarka marha vásárlása (1-2. rész).

Tájékoztató az eljárás eredményéről Magyartarka marha vásárlása (1-2. rész). Tájékoztató az eljárás eredményéről Magyartarka marha vásárlása (1-2. rész). Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/58 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Előminősítési rendszer Egyes ágazatokban

Előminősítési rendszer Egyes ágazatokban I. szakasz: Ajánlatkérő Európai Unió Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, 2985 Luxembourg, Luxemburg +352 29 29 42 670 ojs@publications.europa.eu Információ és online

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 6. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Egyéb közlemény: 6. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez

Egyéb közlemény: 6. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez Page 1 of 7 Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem (5) A kérelemben meg kell adni az alábbiakat: b) a kérelem az Értesítőben történő közzétételt kezdeményezi; c) az ajánlatkérő a

Részletesebben