területfejlesztési szabadegyetem vii. szemeszter tavasz soproni regionális tudományi műhely

Átírás

1 területfejlesztési szabadegyetem soproni regionális tudományi műhely vii. szemeszter tavasz Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, AULA Sopron, Erzsébet utca 9.

2 szervezők A Területfejlesztési Szabadegyetem hetedik szemeszteréhez érkezett. A rendezvénysorozat eddigi hat szemeszterében számos aktuális gazdasági és társadalmi problémát dolgozott fel, széles spektrumát ölelve fel a helyi, regionális és nemzeti szintű terület- és gazdaságfejlesztési, társadalmi kérdéseknek. Előadóink segítségével azokra a problematikus területekre is rávilágítunk, amelyek megoldatlanok maradtak az elmúlt két évtizedben és ezek feltárása nélkül hiábavaló próbálkozásnak tűnik a területfejlesztési források megfelelő allokálása, a regionális köszöntő érdekek érvényre juttatása. Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Bővebb információ: afabian@ktk.nyme.hu 2009 tavaszán az előadások témái a közép-európai gazdasági térség, a CENTROPE régió köré csoportosulnak. Az Új Európa szívében találkoznak egymással kelet és a nyugat legfejlettebb, legerősebb régiói és együtt kívánnak a tőkevonzás, a húzó ágazatok megtelepítése és a régió jövedelemtermelő képességének növelése érdekében fellépni, a nemzetközi vállalatok működésének megfelelő gazdasági terévé válni. A CENTROPE közös gazdaságfejlesztési stratégiával a világ legerősebb és legdinamikusabban fejlődő régiója kíván lenni. Az érintett négy ország határrégiói - Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia - országuk viszonylatában dinamikusan fejlődő gazdasági terek, amelyek a befektetők számára minden szempontból kiválóan alkalmasak, hiszen egy 200 km-es sugarú körben rendelkezésre áll mindaz, amire szükség van ahhoz, hogy a vállalatok a globális versenyben sikeresekké váljanak. A Nyugat-dunántúli régióban, de különösen Sopronban a kérdés így szól: csatlakozni és felzárkózni, vagy kimaradni és perifériára szorulni. Ha nem élünk a lehetőségekkel, akkor nagy az esély az utóbbira. Az előadások feltárják és bemutatják az együttműködések előnyeit, hogyan érdemes Sopronnak és a Nyugat-dunántúli régiónak pozícionálni magát ahhoz, hogy a felzárkózás és növekedés valósuljon meg, igyekeznek megmutatni, hogy milyen térben érdemes gondolkodnunk és mit kell tennünk azért, hogy ne csak vágyaink, hanem valódi esélyünk is lehessen. Várjuk Önöket kedden délutánonként, mostantól új helyszínen, a Közgazdaságtudományi Kar Aulájában! A Területfejlesztési Szabadegyetem szervezői Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

3 Milyen tényezők megléte tesz egy várost versenyképessé az európai városok közt és különösen a közép-európai nagyvárosok árnyékában? Melyek a komparatív előnyei, melyek lehetnek fő erősségei? A nagyobb városok és az egyes régiók tervezési és fejlesztési stratégiái gyakran vázolják a tudásváros koncepciót, az innovációra, kultúrára épített jövőképet. előadások Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, AULA Sopron, Erzsébet utca 9., óra március 24. Európa szíve Osztrák Magyar államközi együttműködések a regionális fejlesztésben április 14. Fenntartható városfejlesztés környezettudatosság és kortárs építészet a XXI. században május 5. Fenntartható közlekedésfejlesztés, közlekedési hálózatok és szövetségek június 30. Végzős régiógazdaságtan szakirányos hallgatók diplomadolgozatának bemutatása előzetes minősítés, diplomavédés alapján a legjobb 3 munka európa szíve osztrák magyar államközi együttműködések a regionális fejlesztésben A cél kitűzése azonban nem elegendő, hisz ahhoz, hogy a város, a térség fontos szereplő lehessen az együttműködő európai térben, valamilyen többlet képesség, többlet előny szükségeltetik. Kell valami, amitől a világ újabb és újabb lehetőségeket kereső befektetőinek érdeklődése a városba vagy annak régiójába irányul, amitől növekszik a felhasználható forrásháttér, ami jó hátteret teremt a tudásipar és az innováció fejlődéséhez, a város kulturális arcának színesítéséhez. Sopronban, illetve a régióban ez az előny, ez az adottság már hosszú ideje megvan. És ez nem más, mint a földrajzi fekvés, a geopolitikai helyzet az újraformált globális politikai-gazdasági környezetben. Kérdés, hogy tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel, és felismerjük-e az évszázados tudás igazságait? Vendégeinkkel az alábbi kérdésekről beszélgetünk, azzal a céllal, hogy körvonalazzuk Sopron és vonzáskörzetének lehetőségeit a Bécsi-medence gazdasági terében: Milyen regionális problémák merülhetnek fel az államközi kapcsolatokban? Vannak-e olyan jelei a határmenti együttműködésnek, amelyek tovább segítik az államközi kapcsolatok fejlődését? Hogyan kommunikáljunk az osztrák partnerekkel? Mit tartanak ők fontosnak? Milyen diplomáciai vagy egyéb eszközök állnak rendelkezésre, hogy a rólunk kialakult képet formáljuk? Az osztrák magyar viszony kiegyensúlyozottsága segít-e abban, hogy a határmenti térség perifériából Bécs decentrumává fejlődjön, nem csupán politikai-földrajzi, hanem gazdasági értelemben is. Milyen lehetőségei vannak a CENTROPE együttműködés folytatásának? Milyen továbblépési lehetőségek láthatók az ARGE Alpok-Adria együttműködés területén? Időpont: március óra Előadó: Kali Iván tanácsos, vezető szakdiplomata, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Bécs, Ausztria Honlap:

4 Egy Sanghajhoz közeli szigeten építészek, mérnökök és fejlesztők egy új város építésének előkészületein dolgoznak. A világ első önálló ökovárosáról van szó, amely félmillió embernek ad majd otthont. A projekt technológiai újdonságok sorát vezeti be: a fenntartható vízellátás, a szennyvízkezelés, és a hulladék-újrafeldolgozás sem jelent majd problémát. Egy dán projekt pedig azt vizsgálja, milyen lesz az a város, ahol minden háztartásban a hidrogén lesz a fő energiaforrás. A H2PIA projekt elvevezése is utal arra, hogy az ötlet mármár az utópia határát súrolja. fenntartható városfejlesztés környezettudatosság és kortárs építészet a xxi. században Szeptemberben a brit kormány is bejelentette ökováros építési hajlandóságát. Az új városok önálló életet élnének majd, sajátos arculattal. A tervezésnél nagy figyelmet kell fordítani a környezet természeti jellemzőire és a helyi társadalom életére is. Egy ökováros alappillérei az ökológia, az építészet, az ökonómia és az önkormányzatiság. Az ökológiai szemlélet alapján a védelem, a hasznosítás és a gazdagítás egységére kell törekedni. Megvalósulhat-e a közösség, a környezet és a gazdaság harmonikus illeszkedése úgy, hogy mindeközben az esztétikum, a kortárs művészet is teret talál? Egy fenntartható városban a lakó- és a munkahelyek, valamint a rekreációs területek harmonikus kapcsolódására van szükség; kívánatos a rojtos települészszerkezet, ahol a zöldterületek nagy felületen érintkeznek a lakónegyedekkel. A kortárs építészet sem megkerülhető. A képzőművészet társadalmi, összefogó szerepét, kommunikációs igényét kezdi átvenni ez a világ. Más kérdés, hogy az építészet meg tudja-e valósítani, be tudja-e tölteni ezt a szerepet? Egyértelmű azonban, hogy ez az elvárás mára széleskörűen megfogalmazódni látszik. Arra keressük a választ tehát, hogy a céltudatos városfejlesztésnek miként lehet egyszerre szereplője a környezettudatosság, korszerű energiagazdálkodás és a kortárs építőművészet? Az előadások tanulságosak lehetnek Sopron, a magát Zöld Városnak tituláló település számára, de ugyanígy az itt tanuló környezetmérnök és építész hallgatók számára is. Időpont: április óra Előadó: Beliczay Erzsébet építész, elnökhelyettes, Levegő Munkacsoport Medgyasszay Péter építész, Független Ökológiai Központ Börcsök László építész, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Honlap: Sopron geopolitikai pozíciója, fekvése kiváló adottságokat biztosít ahhoz, hogy a közlekedésfejlesztés révén az európai városversenyben jó pozíciókat biztosítson magának. Az élhetőség, mint lokális kategória és a városfejlesztés fenntarthatósága összefüggő követelményeket határoz meg. A szolidaritás térségi (regionális) kategória, szempontjai a város és környéke együttműködésének, kohéziójának fontosságát hangsúlyozzák. A versenyképesség egy város esetén globális kategória, a vele szemben támasztott elvárások az elérhetőséggel, fenntartható közlekedésfejlesztés, közlekedési hálózatok és szövetségek a hely geopolitikai súlyponti szerepével, jó kommunikációs készségével függenek össze. Vajon csak az a város tud fejlődni, előre lépni, ahol jó élni, ahol kedvezőek a környezeti viszonyok, ahol élénk a kulturális élet, ahol vonzóak a közterek és mindemellett színvonalas a köztereket jelentősen elfoglaló közlekedés? A virtuális kommunikáció napi használata és a gyors közlekedési formák napjainkra kitágítják egy-egy város vonzáskörzetét, a városi életteret városkörnyéki élettérré alakítják. A közlekedési hálózatfejlesztésnek vannak kulcstényezői, ezek a kötöttpályás gyors-, illetve tömegközlekedési vonalak és az eszközváltás intermodális létesítményei, illetve vannak potenciális városfejlesztési kulcsterületei, ezek a pályaudvari térségek, a nagy intermodális csomópontok és a regionális repülőterek, leszállópályák. Meghívott előadóink ezeket a kérdéseket is tárgyalják, majd szó lesz a GREMO projektről is, mely a határon átnyúló közlekedési szövetség létrehozását célozta meg, amelynek köszönhetően növekszik a regionális mobilitás (munkaerő elérhetősége) és ezzel javul a régió gazdasági versenyképessége (terület- és településfejlesztés, turizmus, környezetvédelem). A projekt átfogó intézkedéscsomagot céloz meg az öko-mobilitás és a regionális elérhetőség javítása érdekében Burgenland és Nyugat-Magyarország térségben. Cél a határon átnyúló közösségi közlekedési ajánlatok optimalizálásával a polgárok és az ide látogató vendégek önálló mobilitásának és a regionális elérhetőségnek növelése. Ez lényegesen hozzájárul a régiótudat fejlesztéséhez és erősítéséhez is. Időpont: május óra Előadók: Németh Béla titkár, Közlekedéstudományi Intézet Dr. Tiboldi Tibor ig., Lufthansa Consulting Group, repülőtér-fejlesztés A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Dr. Székely Csaba elnök-vezérigazgató, GYSEV Zrt., Dr. Szeri István, vezérigazgató, Tisza Volán Zrt. c. főiskolai docens, DI. Thomas Perlaky, Tartományi közlekedéskoordinátor, Burgenland, Dr. Berényi János tagozatvezető, Közlekedéstudományi Intézet Honlap:

5 A régiógazdaságtan szakirányt választó hallgatók olyan multidiszciplináris tudással rendelkező szakemberekké válnak, akik széles körű területfejlesztési elméleti ismeretekkel rendelkeznek. Ennek megfelelően a regionális tudományok tantárgyaira alapozva a regionális politika összefüggései, támogatási rendszerei, a tervezési, programozási módszertan megismerése által naprakész területfejlesztési ismeretekkel vértezhették fel magukat hallgatóink. Hallgatóink a munkaerő-piac elvárásainak megfelelően, készségszintű ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában a kapcsolódó szakigazgatási feladatokat átfogó módon ismerve, megfelelő ökológiai szemlélettel képesek szakmai feladataik ellátására. végzős régiógazdaságtan szakirányos hallgatók diplomadolgozatának bemutatása Speciális szakismereteik birtokában képesek a területfejlesztés EU normák szerinti értelmezésére, a kapcsolódó programok tervezésében, lebonyolításában való aktív közreműködésre. A végzést követően a települési önkormányzatoknál, a megyei és regionális közigazgatásban, a turizmusban, gyógyfürdőknél, a tömegtájékoztatásban, vállalkozásfejlesztő cégeknél, illetve nemzetközi kapcsolatokat is bonyolító egyéb szervezeteknél, intézményeknél, vagy akár pénzügyi szférában keresettekké válnak. Időpont: június óra Honlap: vendégeink voltak 2006-ban és 2007-ben és 2008-ban: Balázs Pál, környezetmérnök szakos hallgató Bajnai Gordon, miniszter, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Beke Marianna, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Beluszky Pál, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztálya Bódi Ferenc, MTA Politika Tudományok Intézete, tudományos főmunkatárs Bozzay Balázs, BFH Kft, ügyvezető igazgató Budai Katalin, turizmus-vendéglátás szakos hallgató Budavári László, Magyar Innovációs Szövetség, Innonet Győr Czinner Antal, egyetemi tanár, tudományos igazgató, Heim Pál Gyermekkórház Csák Máté, építész, műgyűjtő, akvarellista Debreczeni Ferenc, Észak-alföldi RFÜ Kht., ügyvezető igazgató Dorogi Árpád, Zsira község polgármestere Faragó László, MTA RKK, fõigazgató-helyettes Fódi Veronika, NYME KTK diplomadíjas közgazdász Fodor Dóra, Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Társulás, Fonyi Tamás, gazdasági és logisztikai igazgató, Swedwood Sopron Bútor Kft. Gálné Kapás Márta, Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Gergely Jenő, egyetemi tanár, ELTE, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék Grundtner Gábor, Felső és Közép Szigetközi Leader Akciócsoport Győrffy Gábor, NYDRFÜ tanácsadó Harangozó Gábor, Európai Parlament, képviselő Heil Péter, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, elnökhelyettes Hevér Andrea, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Hortobágyi T. Cirill OSB perjel atya, Pannonhalmi Főapátság Horváth Gyula, egyetemi tanár, MTA RKK főigazgató Horváth Krisztina, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Ignácz József, polgármester, Besence Jónás Tamás, Herder-díjas költő Kaufman Ilona, NYME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet Kárpáti László, MTA MRTT Nyugat-dunántúli Tagozat vezetõje Kerekes Attila, városi főmérnök, Sopron Kiss Judit, Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete, képviselet vezető

6 vendégeink voltak 2006-ban és 2007-ben és 2008-ban: vendégeink voltak 2006-ban és 2007-ben és 2008-ban: Kósa Lajos, polgármester, Debrecen Kovács Katalin, MTA RKK KÉTI osztályvezetője Körmendi Anna, jogász, műgyűjtő Krisch Róbert, ügyvezető igazgató, Roto Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. Kulbert Zsófia, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Kuntner Ferenc, Kõszeg város volt polgármestere Ladányi János, egyetemi tanár BCE - Szociológia és Társadalompolitikai Intézet Lados Mihály, MTA RKK, Győr Lukács Amarilla, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Lukovich Tamás, alelnök, Magyar Urbanisztikai Társaság, Lunk Tamás, VitalPro KFT (ROP IH egykori vezetõje) Márczis Márta, Vidék Parlamentjének elnöke Márkus Judit, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Mocsi Ádám, természetvédelmi-mérnök hallgató Nagy Nóra, építőművész szakos hallgató Németh Laura, közgazdász szakos hallgató Oroszlán György, kutató professzor, NYME, Savaria Egyetemi Központ Őr Zoltán, pm. Őriszentpéter Páliné Keller Csilla, NYDRFÜ Palkovits János, pm. Fertőrákos Pálné Kovács Ilona, MTA RKK DTI igazgató, IDEA Regionális Munkacsoport Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Payrits Ferenc, Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Kópháza Pettendi Szabó Péter, fotógráfus Polgár Tibor, VÁTI Kht Pörös Béla, programvezető Gondoskodó Falu Program Radics László, Répceszemere község polgármestere Rechnitzer János, egyetemi tanár, MTA RKK NYUTI igazgató Rózsás Árpád, Budapesti Corvinus Egyetem, Gyula város, főtanácsadó Salamon Zoltán, ügyvezető igazgató, SAMAS Hungária Kft. Simone Hagenauer, Ecoplus Alsó-Ausztria Gazdaságfejlesztési Ügynökség Surján László, az Európa Parlament képviselője Szabados Zsuzsanna, FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület elnöke Szederné Kummer Mária, irodavezető titkár, Zalai Falvakért Egyesület Székely Csaba, vezérigazgató, GYSEV Rt. Szekeres Jánosné, képviseletvezető, KSH Zalaegerszegi Képviselet Szilágyi László, főorvos, tulajdonos, elnök-vezérigazgató Szilágyiné Fodor Zsuzsanna, tulajdonos, BW Pannonia Med Hotel Tama István, Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság vezetője Tamás Pál, egyetemi tanár, az MTA Szociológiai Kutató Intézet igazgatója Tarrósy István, Pécs 2010 Európa Kulturális Főváros Irányító-egyeztető Tanács Taschner Tamás, Tourinform Sopron, irodavezető Timár Andrea, NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Tóth Imre, Soproni Múzeum, igazgató Tóth Sándor, minőségbiztosítási igazgató, AUTOLIV Kft. Tóth Zoltán közgazdász szakos hallgató Törzsök Erika, EÖKIK Közalapítvány elnöke Váradi Istvánné, elnökhelyettes, Nagykanizsa, Cigány Kisebbségi Önkormányzat Velez Zoltán, c. egyetemi docens, SZIE, Gödöllő, a Gazdasági Tanács elnöke Wild Róbert, Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Fertõrákos Zolnay János, kutató, EÖKIK Közalapítvány Zongor Gábor, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, főtitkár