SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 TISZAALPÁRI ÁRPÁD FEJEDELEM ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja:. szeptember 01.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA...3 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓK AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI A SZERVEZETI EGYSÉGEK AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE A PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK IV. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE V. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A TANULÓI BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK AZ ADATKEZELÉS ÉS -TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA MELLÉKLETEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján az Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola Tiszaalpár, Alkotmány u. 14. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen SZMSZ (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. Az SZMSZ célja, jogi alapja és hatálya 1.1 Az SZMSZ célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.3 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete. március 25-i határozatával fogadta el. 3

4 A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 2. Intézményi azonosítók 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: Tiszaalpár, Alkotmány utca 14. Az intézmény telephelyei: 1 Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola 6066 Tiszaalpár, Alkotmány u. 14. Alapító szerv neve: 2 Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete OM azonosító: Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2.2 Az intézmény alaptevékenységei 1 59/2009. (V.28.) Kth. Szerint módosított szöveg 2 59/2009. (V.28.) Kth. szerint módosított szöveg 4

5 Alaptevékenység szakágazat száma: alapfokú oktatás Alapfokú oktatás Szakfeladat száma, megnevezése: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 1-4. évfolyamon ) Az általános iskola 1-4. évfolyamán, nappali rendszerű - általános iskolai műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ezen belül - a tanuló érdeklődését, képességét és tehetségét figyelembe véve felkészítése továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre - integrációs felkészítés a szociális hátrányokból és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozására - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatás ( ( 1-4. évfolyamon ) Sajátos nevelési igényű gyermekek általános iskola 1-4. évfolyamán történő nappali rendszerű - általános műveltséget megalapozó alapfokú iskolai nevelése, oktatása, amennyiben azok a többi tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók a) enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 5-8. évfolyamon ) Az általános iskola 5-8. évfolyamán, nappali rendszerű - általános iskolai műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ezen belül - a tanuló érdeklődését, képességét és tehetségét figyelembe véve felkészítése továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre - integrációs felkészítés a szociális hátrányokból és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozására - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 5-8. évfolyam ) Sajátos nevelési igényű gyermekek általános iskola 5-8. évfolyamán történő nappali rendszerű - általános műveltséget megalapozó alapfokú iskolai nevelése, oktatása, amennyiben azok a többi tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók a) enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén. Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb oktatás: 5

6 Szakfeladat száma, megnevezése: Általános iskolai napközi otthoni nevelés Napközis tanulók foglalkozásaival, az étkezés alatti ügyelettel, továbbá korrepetálással, a tanítási órákra történő felkészítés segítségével kapcsolatos tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése A napközis foglalkozások keretében sajátos nevelési igényű gyermekek speciális ellátásával kapcsolatos tevékenységek Általános iskolai tanulószobai nevelés Tanulószobás tanulók foglalkozásaival, az étkezés alatti ügyelettel, továbbá korrepetálással, a tanítási órákra történő felkészítés segítségével kapcsolatos tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai ellátása A tanulószobai foglalkozások keretében sajátos nevelési igényű gyermekek speciális ellátásával kapcsolatos tevékenységek. Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok: Szakfeladat száma, megnevezése: Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Szakmai, és infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó tevékenységek Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2.3 Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézményi tulajdonbélyegző kör alakú, 35 mm átmérőjű, felirata: Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola Tiszaalpár, Alkotmány u. 14. Lenyomata: A tulajdonbélyegző használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár gazdasági ügyintéző 6

7 Az intézményi fejbélyegző téglalap alakú, 55 mm hosszú, felirata: Lenyomata: Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola 6066 Tiszaalpár, Alkotmány u.14. Telefon: (76) Az intézményi fejbélyegző téglalap alakú, 55 mm hosszú, felirata: Lenyomata: Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola 6066 Tiszaalpár, Alkotmány u.14. Telefon: (76) A fejbélyegző használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár gazdasági ügyintéző 3. Az intézmény alapdokumentumai 3.1 Az iskola alapdokumentumai Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: pedagógiai program; szervezeti és működési szabályzat; házirend. 3.2 Az intézményi alapdokumentumok közzététele Az intézményi alapdokumentumok egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál az iskola igazgatójánál a tanári szobában számítógépes dokumentumként megtekinthető a tanári szobában az iskola honlapján A szülők és a tanulók az iskola házirendjéről az iskolai honlapon tájékozódhatnak. 7

8 Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat ha jogszabály másként nem rendelkezik az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. III. Szervezeti felépítés 4. A szervezeti egységek 4.1 Az iskola szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek oktató-nevelő munkájának, és egyéb feladatainak irányítását, szervezését az igazgató és az igazgatóhelyettes segítségével látja el. Iskolánk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős vezetők állnak: 1. számú egység: alsós munkaközösség, humán munkaközösség, osztályfőnöki munkaközösség, egészségnevelési és TÁMOP fenntarthatósági munkaközösség, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, diákönkormányzat vezetője: igazgatóhelyettes 2.számú egység: természettudományi munkaközösség, mérés-értékelés koordinátor, iskolatitkári tevékenység, gazdasági ügyintézés gyermekvédelmi felelős, technikai dolgozók (takarítók, karbantartók,) vezetője: igazgatóhelyettes Iskolánk munkaközösségeinek élén az alábbi beosztású felelős középvezetők állnak: 1. alsós munkaközösség-vezető 2. humán munkaközösség-vezető 3. természettudományi munkaközösség-vezető 4. osztályfőnöki munkaközösség-vezető 5. egészség- és TÁMOP fenntarthatósági munkaközösség-vezető 8

9 Fenntartó Közalkalmazotti tanács Igazgató Szülői szervezet elnöksége Szülői szervezet választmánya Szülők Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Természettudományos munkaközösség Mérés-értékelés koordinátor Technikai dolgozók Gazdasági-ügyintéző Gyermekvédelmi felelős Iskolatitkár Alsós munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség, Diákönkormányzat Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok Humán munkaközösség Egészségnevelési és TÁMOP fenntarthatósági munkaközösség Pedagógusok Tanulók 5.. Az intézmény vezetője 5.1 A köznevelési intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és 9

10 oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy meghatározott körében helyettesre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgató - helyettesek minden ügyben, a pénzügyi ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 5.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök az igazgatóhelyettesekre a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítását, az iskolaegészségügyi-ellátás szervezését, valamint a kapcsolattartást szervezeti egységként működő iskolákkal technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. Az átruházott hatáskörökről az érintettek a vezetőségi értekezleteken az igazgató előzetes kérésére, írásban vagy szóban kötelesek az eltelt időszak eseményeiről beszámolni. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: a pedagógusok, technikai dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör alkalmazás, közalkalmazotti munkaviszony pályáztatása, létesítése, megszüntetése, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása A Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az igazgatóhelyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, tanórán kívüli foglalkozások nyilvántartását, terembeosztást a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítását, az iskolaegészségügyi-ellátás szervezését. tanulói mulasztással kapcsolatos felszólítások, hivatalos jelentések Javító, és különbözeti vizsgák kapcsolatos tevékenység irányítását Félévi és év végi statisztika elkészítését Félévi beszámoló tartását KIK- nek történő adatszolgáltatást/előzetes egyeztetés után/ tantárgyfelosztással kapcsolatos tevékenységet előzetes egyeztetés után/ Pedagógusok munkaidő-nyilvántartását, túlmunkák, helyettesítések nyilvántartását Pedagógusok, technikai dolgozók szabadságának nyilvántartását, jelentését/pénzügyi adminisztrátorral egyeztetve/ Tanulói, alkalmazotti nyilvántartással kapcsolatos teendők ellenőrzése Pedagógusok és technikai dolgozók munkaköri leírásának frissítése évente 10

11 A terembérleti és már bérleti szerződések megkötését/előzetes megbeszélés alapján/ Az iskola heti egy alkalommal bejárását, balesetvédelmi szempontból ellenőrzését/a karbantartóval együtt/ Az iskola informatikával, internettel kapcsolatos teendők ellátását biztonságtechnikai teendők ellátását //riasztás, kamerák/ 6.. Az intézmény vezetősége 6.1 Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: igazgatóhelyettesek Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az iskola vezetősége az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. A vezetőség rendszeresen hetente, valamint alkalomszerűen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 6.2 A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: az igazgatót távollétében - kizárólagos hatáskörébe tartozó, valamint az azonnali döntést nem igénylő ügyek kivételével - teljes jogkörrel és teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű távolléte esetén a fent felsorolt esetek kivételével a helyettesítést a humán munkaközösség vezetője végzi, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembe vételével. az igazgató tartós (legalább kéthetes folyamatos) távolléte esetén a helyettesítés rendjére az igazgató eseti rendelkezése az irányadó, A igazgatóhelyettes helyettesítése: az igazgatóhelyetteseket: humán munkaközösség-vezető 6.3 Az iskola kibővített vezetősége Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács elnöke 11

12 ifjúságvédelmi felelős ÖKO iskolai koordinátor Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola kibővített vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. A kibővített vezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 6.4 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok, gazdasági ügyintéző A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, 12

13 napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetbe felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 7.1 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek. 7.2 Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jogkör, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 7.3 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 13

14 A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartása az igazgató segítségével a vezetőhelyettesek és a választott képviselők útján valósul meg. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A kapcsolattartás fórumai: vezetői értekezlet kibővített vezetői értekezlet a különböző értekezletek alkalmazotti értekezletek megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti az alkalmazottakat. A havonkénti munkaterv ezt a feladatot látja el. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó alkalmazottakat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó alkalmazottak kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. Az alkalmazottak kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 7.4 A szervezeti egységekkel való kapcsolattartás rendje A szervezeti egységekkel a kapcsolattartás az igazgató segítségével a vezetőhelyettesek útján valósul meg. A szervezeti egységet közvetlenül irányító vezetőhelyettes gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek A kapcsolattartás módja és fórumai: megbeszélés munkaértekezletek kibővített vezetőségi ülések félévi és nevelési értekezletek közös rendezvények 14

15 8. A pedagógusok közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény minden pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A pedagógusok és felsőfokú végzettségű dolgozók alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját A nevelőtestület konkrét feladatai és jogai A nevelőtestület feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján gyakorolja egyetértési, véleményezési jogkörét A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a tanév során, amelyek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Egy tanév során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: alakuló és tanévnyitó értekezlet félévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet 2 alkalommal nevelési értekezlet. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. 15

16 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója, vezetősége vagy a Közalkalmazotti Tanács ezt indokoltnak tartja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról az igazgató a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik A nevelőtestület döntései és határozatai A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. a nevelőtestület a döntéseit ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére- titkos szavazással is dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete az alsó tagozat nevelőinek értekezlete a felső tagozat nevelőinek értekezlete A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül 5 évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben nyolc munkaközösség működik. Az intézmény szakmai munkaközösségei: 1. osztályfőnöki munkaközösség (tagjai: az 5-8.o. osztályfőnökök, tanulószobát ellátó tanárok) 2. humán munkaközösség (tagjai: a magyar, történelem, idegen nyelv, ének, rajz, média szakos tanárok) 3. természetismereti munkaközösség (tagjai: a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, technika, informatika szakos tanárok) 16

17 4. alsó tagozatos munkaközösség (tagjai: alsó tagozatos nevelők, fejlesztő pedagógusok) 5. egészségnevelés és TÁMOP fenntarthatóság munkaközösség (tagjai: iskolai egészségnevelési koordinátorok, testnevelést tanító pedagógusok) Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az igazgató bízza meg A munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, a továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően - be kell szerezni a pedagógiai program elfogadásához, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és segédletek kiválasztásához. A szakmai munkaközösségek feladatai a magas színvonalú munkavégzés érdekében: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására részt vesznek az iskola oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulói ismeretszerzés folyamatos mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása szervezése, lebonyolítása szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját összeállítják a vizsgák (javító, osztályozó) feladatait segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. A munkaközösségek vezetőit az igazgató egyetértésével a munkaközösségek tagjai választják A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai: A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az iskola vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a kibővített vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 17

18 A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. A munkaközösség-vezető félévi gyakorisággal beszámol az nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. tantárgyi felméréseket végez, statisztikát készít erről. egyéb szükséges, az intézményvezető kérésére statisztikai adatot szolgáltat Ellenőrzi a naplók, foglalkozási tervek, tanulói hiányzások vezetését/erről havonta feljegyzést készít, beszámol/ javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, az 5 éves továbbképzési tervre. javaslatot tesz a hosszabban távol lévő pedagógus helyettesítésére Elkészíti az ügyeleti rendet, az alsóst az alsó tagozatos, a felsőst az osztályfőnöki munkaközösségi vezető A mindennapos testnevelés szervezési feladatait, terembeosztást/az igazgatóhelyettes egyeztetésével/ a testnevelő munkaközösségi vezető látja el. Az iskolai sport, - sportköri munkatervet a testnevelő munkaközösségi vezető elkészíti A humán munkaközösségi vezető összefogja, szervezi, nyilvántartja a munkaközösségében résztvevők tantárgyi versenyeit, rendezvényeit. A természettudományi munkaközösségi vezető összefogja, szervezi, nyilvántartja a munkaközösségében résztvevők tantárgyi versenyeit, rendezvényeit Tanév elején javaslatot tesz az osztályok terembeosztására. A munkaközösség-vezetők tevékenységét a szervezeti ábra felépítése szerint az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes ellenőrzi A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 18

19 A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat-és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságot hoz létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: az intézmény vezetője vagy helyettese, az érintett tanuló osztályfőnöke, egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, egy, a tanuló által felkért pedagógus, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzat képviselője Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén - a felelős igazgatóhelyettes tudtával - úgynevezett nevelői osztály-értekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogkörében a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, 9.. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. 19

20 Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A diákközgyűlés Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Az iskolagyűlésen a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákközgyűlés egy tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg, egyszerű többséggel A tanulók és az intézmény közötti kapcsolattartás A tanulókat tájékoztatni kell az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. Az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a iskolagyűlésen A diákönkormányzatot patronáló tanár: rendszeresen a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, valamint a diákönkormányzat hirdetőtábláján keresztül Az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat a DÖK- faliújságon keresztül A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel Megkülönböztetés tilalma Iskolánk a közoktatási törvénynek megfelelően a következő módon jár el: 20

21 a gyermekek nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség alapján szervezzük, tiszteletben tartjuk a tanulók, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát, a tanulókat, szülőket és alkalmazottakat nem késztetjük lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésük megvallására, megtagadására, a tanulókat, szülőket, alkalmazottakat nem érheti hátrány származása, világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. 10. A diákönkormányzat A diákönkormányzat működése Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját SZMSZ-e szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. a DÖK patronálóját (pedagógus) 5 évre bízza meg az igazgató A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját segítő nevelő eljárhat a DÖK képviseletében. A DÖK - öt képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi és az SZMK választmányi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. 11. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 11.1 Az intézményi szülői szervezetek Az iskolában a szülőknek az köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Ők választják meg a szülői szervezet iskolai vezetőségét. 21

22 11.2 A szülői szervezet véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja: Véleményezési jogkör: országos mérés, értékelés eredményeit. a hit és vallásoktatás, valamint erkölcstan idejének és helyének meghatározására. Véleményezési jog illeti meg: a Házirend elfogadásában az SZMSZ elfogadásában Pedagógia Program elfogadásában Döntési jogkörei: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját SZMSZ-ét,munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben: az iskola működési rendje, nyitva tartása a benntartózkodás rendje (tanulók, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái, a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, védő, óvó előírások, bombariadó esetén az intézkedést, a napközibe történő felvétel elvei, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei. A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenőrző könyv aláírásával is Vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái és rendje Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. 22

23 A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. Működésüket saját SZMSZ- ben határozták meg A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően- a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, szülői értekezletet tart az osztályfőnök (napközis csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Munkatervben meghatározott időpontban 7-8. osztályok részére pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk középiskolák részvételével. A februári szülői értekezleten értékeljük a féléves munkát, ismertetjük a második félév feladatait. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője (SZMK választmány elnöke) a gyermekközösségekben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadó órák rendje: Az iskola pedagógusai hetenkénti egyéni fogadó óráikon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az iskolai fogadóórára. A nyílt napok időpontjáról írásban kell tájékoztatni a szülőket: a diákok üzenő füzetében az iskolai hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben az óvodákat meghívó levélben, illetve plakátokon az iskola honlapján 11.5 A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje: A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feladatot aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztásának napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, érdemjegyét a naplóban ceruzával be kell karikázni. 12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 23

24 12.1 A külső kapcsolatok célja Intézményünk a feladatok ellátása, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn intézményekkel és szervezetekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket, felelősöket az iskola éves munkaterve rögzíti. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet A külső kapcsolatok rendszere Az intézmény rendszeres külső kapcsolatai: Tiszaalpári Polgármesteri Hivatal 6066 Tiszaalpár, Árpád tér 1. A kapcsolattartás módja és formája: - személyes kapcsolat - rendezvényeken való kölcsönös részvétel - megbeszélések Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6066 Tiszaalpár, Árpád tér 1. Tündérrózsa Napközi Otthonos Óvoda 6066 Tiszaalpár, Ady Endre u.40. A kapcsolattartás formája és módja: - kölcsönös hospitálások - szakmai megbeszélések Tiszaalpár Nagyközség Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 6066 Tiszaalpár, Árpád tér 1. A kapcsolattartás formája és módja: - személyes kapcsolat - rendezvényeken való kölcsönös részvétel - megbeszélések Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 6060 Tiszakécske A szülő és az iskola kérésére segíti a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását. A kapcsolattartás formái: - tanácsadás - képességvizsgálat - logopédiai ellátás 24

25 Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Tevékenységet Végző Bizottság 6000 Kecskemét, Juhar u.23. A Nevelési Tanácsadó kérésére segíti a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását. A kapcsolattartás formái: - tanácsadás - képességvizsgálat - szakértői és rehabilitációs tevékenység - logopédiai ellátás Nagyközségi Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat 6066 Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 2. A szociális és mentális problémákkal küszködő családok segítése A kapcsolattartás formái: - kölcsönös tájékoztatás - esetmegbeszélések Római Katolikus Plébániahivatal és Szent Benedek Leányai Társaság Az iskolában római katolikus vallásoktatásnak biztosítunk helyet. A kapcsolattartás formái: - hittanórák - rendezvények, ünnepélyek Árpád Művelődési Ház és Faluszépítő Egyesület 6066 Tiszaalpár, Dózsa György u.1. Rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartunk a község közművelődési intézményével. A kapcsolattartás formái: - közös rendezvények - szakkörök - előadások - tanfolyamok - kiállítások - kulturális bemutatók Az iskolát támogató alapítványok kuratóriumai Az alapítványok neve: Tiszaújfalu Gyermekeiért Alapítvány Pejtsik László Alapítvány Az alapítványok kuratóriumában az intézmény képviselteti magát. A képviselők részt vesznek a kuratóriumi üléseken, és tájékoztatják a nevelőtestületet az intézményt érintő kérdésekről. A kapcsolattartás formái: - kuratóriumi ülések - megbeszélések Az iskola egészségügyi ellátást végző orvosok, fogorvos, védőnők. A kapcsolattartás formái: - előadások - szűrővizsgálatok 25

26 - egészségügyi ellenőrzések - felvilágosító tevékenység. A környező települések általános, közép- és szakiskolái. Az általános iskolákkal kistérségi, tankerületi együttműködés keretében: - versenyeket - munkaközösségi foglalkozásokat - bemutató órákat - szakmai tapasztalatcseréket szervezünk. A középiskolák részére pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk minden tanévben. A továbbtanuló diákjaink tanulmányi eredményét figyelemmel kísérjük, rendszeres tájékoztatást kérünk. Egyéb szervezetek - Rendőrség - Polgárőrség - Helyi civil szervezetek - Közös rendezvények szervezése. III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 13. A tanév helyi rendje 13.1 A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az ágazati miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével A tanév helyi rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az iskolai rendezvények és ünnepségek időpontját, módját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját (a miniszteri rendelet keretein belül), szülői értekezletek és fogadónapok rendjét, az oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok felelőseit. A tanév helyi rendjét, valamint az iskola házirendjét, az óvó-védő rendszabályokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a 26