HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA"

Átírás

1 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2005

2 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Budapest, 2005.

3 Készült: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fôigazgatóság (OKTVF) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóságának gondozásában. Kiadásért felelôs: Rakics Róbert, helyettes államtitkár, KvVM Készített példányszám: 750 db ISBN: Grafikai tervezés és nyomdai elôkészítés: Line & More Kft. Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., Komárom A kiadvány 100%-ig újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül elôállított, Cyclus ofszet papírra készült.

4 ELÔSZÓ 3 Napjainkban egyre nagyobb igény jelentkezik a környezet állapotára, és az azt befolyásoló hatások mértékére vonatkozó információk, adatok iránt. A környezeti adatok gyûjtése elsôrendû fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából ez teszi lehetôvé, hogy megfelelô szakma-politikai döntések születhessenek és a szennyezés-csökkentési programok kellô megalapozottságúak legyenek, hogy az állam megfelelô beavatkozásokat tegyen, és hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló természeti erôforrásait. Az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minôségû környezetben él, milyen egészségügyi hatásoknak és kockázatoknak van kitéve ezáltal. Az évi LIII. számú Környezetvédelmi Törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, a környezeti tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrôl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történô részvételérôl és az igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosításáról az Aarhusban 1998-ban elfogadott, és Magyarország által aláírt ENSZ EGB Egyezmény is rendelkezik. A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyûjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a környezetvédelemért felelôs miniszter, a Környezetvédelmi Törvényben elôírt állami feladatként, mérô-, észlelô-, ellenôrzô (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert étesít és mûködtet. A Törvény ugyanakkor a környezethasználókat is kötelezi a környezetterhelés, a környezet igénybevételének mérésére, ill. számítással történô megállapítására, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra a hatóságok fele. Az évek óta végzett rendszeres mérések, az eseti és célzott vizsgálatok, felmérések adatait a környezetvédelemért felelôs tárca folyamatosan gyûjti, kezeli, értékeli és kiadványok formájában rendszeresen megjelenteti. A részletesebb adatok egyre szélesebb körben a KvVM informatikai rendszereiben, és a méréseket, adatgyûjtéseket végzô szervezetek adatbázisaiban érhetôk el. Jelen kiadvánnyal célunk, hogy hazánk környezeti állapotát a legfontosabb hatótényezôkkel való összefüggésében szemléletesen bemutassuk, rövid kitekintéssel a természet állapotára is, ismereteket adjunk a környezeti mérô- és megfigyelô rendszereink felépítésérôl, mûködésérôl, valamint hogy felvázoljuk azokat a legfontosabb állami intézkedéseket is, amelyek a jó környezetállapot elérése érdekében elengedhetetlenül szükségesek.

5 ELÔSZÓ 4 Reméljük, hogy a közreadott adatok és információk eredményesen hasznosíthatók még akkor is, ha minden igényt e kiadvány korlátozott terjedelme miatt nem tud kielégíteni. Célunk, hogy az ismeretek bôvítésével, hasznosításával, a környezettudatosság erôsítésével ez által is hozzájárulhassunk ahhoz, hogy mindannyiunk érdekében környezetünk állapota tovább javulhasson. Budapest, július Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és vízügyi miniszter

6 TARTALOMJEGYZÉK 5 A. ÁLTALÁNOS RÉSZ TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Domborzat, táj Éghajlat Vízhálózat, vízföldtani viszonyok Talaj TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Települési környezet Gazdasági környezet B. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA LEVEGÔ Légszennyezô anyagok kibocsátása Légszennyezettségi Monitoring Rendszer Légszennyezettségi helyzet Levegôtisztaság-védelmi intézkedések FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ FELSZÍNI VÍZ Mennyiségi jellemzôk Szennyezôanyag-terhelés Felszíni Vízminôségi Monitoring Rendszer A felszíni vizek minôsége Kockázatos felszíni vizek Felszíni vízvédelmi intézkedések FELSZÍN ALATTI VÍZ Mennyiségi és geotermikus viszonyok A felszín alatti vizek kitermelése, a talajvízszint változása A felszín alatti vizek szennyezôdéssel szembeni érzékenysége Felszín alatti Vízminôségi Monitoring Rendszer A felszín alatti vizek minôsége Kockázatos felszín alatti víztestek Felszín alatti vízvédelmi intézkedések

7 TARTALOMJEGYZÉK 6 5. TALAJ A talaj vízgazdálkodási tulajdonsága, kémhatása A talaj használata, terhelése Talajvédelmi Információs Monitoring Rendszer A talaj állapota Talajvédelmi intézkedések TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A növény- és állatvilág állapota, védelme Erdôk állapota és védelme Védett természeti területek, természeti értékek Tájvédelem Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természet- és tájvédelmi intézkedések TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Épített környezet Infrastrukturális ellátottság Az ivóvíz minôsége A települések természeti környezete Zaj- és rezgésvédelem C. KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS KIBOCSÁTÁSOK MEGELÔZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE Nagyüzemek egységes környezetvédelmi rendszere Szennyezôanyag-kibocsátási nyilvántartás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékképzôdés mennyiségi adatai A hulladékgazdálkodás szempontjai, és a hulladékkezelés módjai Hulladékgazdálkodási tervek és célok Hulladékgazdálkodási intézkedések KÁRMENTESÍTÉS A kármentesítés feladatai, szakaszai, folyamata és 2003 között elvégzett kármentesítési feladatok Jelenlegi szennyezett területek/szennyezô források

8 TARTALOMJEGYZÉK Folyamatban lévô, illetôleg elôkészítés alatt álló feladatok Kármentesítési intézkedések BEAVATKOZÁSOK A KIEMELT ÁGAZATOKBAN Energiatermelés Közlekedés D. MELLÉKLETEK melléklet: A fôbb jogforrások jegyzéke melléklet: Irodalomjegyzék melléklet: Alkalmazott rövidítések

9

10 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 9 A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Domborzat, táj Hazánk a Kárpát-medence középsô részén fekszik. Területe km 2. Domborzatára az jellemzô, hogy a java része síksági terület; a 200 méternél alacsonyabb tengerszint feletti magasságú vidékek az ország területének 84%-át, a méter közöttiek 14%-át, míg a 400 méter felettiek 2%-át teszik ki (D1. ábra). Tengerszint feletti magasság 100 m alatt m m m m m D1. ábra. Hazánk domborzata és vizei (Forrás: Földrajzi Atlasz, 2000.) Az ország tájainak rendszertani felosztása hat nagytájat (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység), harminchárom középtájat és kétszázharminc kistájat határoz meg.

11 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 10 A természeti-földrajzi táj a földfelszín térben lehatárolt, jellegzetes felépítésû és sajátosságú része, a rá jellemzô természeti rendszerekkel és értékekkel. A táj állandó változásban lévô természeti-földrajzi egység, amely a tájalkotó tényezôk együttesének hatására alakult ki. Éghajlat Az ország éghajlata alapvetôen kontinentális jellegû, a délnyugati részeken mérsékelt mediterrán hatással. A környezetvédelem szempontjából meghatározó éghajlati paraméterek értékeinek területi megoszlása: a Napból és a világûrbôl érkezô sugárzások összege, azaz a globális sugárzás viszonylag szûk határok ( MJ/m 2 /év) között változik; az évi középhômérséklet 5,5-10,75 Celsius-fok közötti (É1. ábra); az évi csapadék sokéves átlagértéke 1931 és 1960 között mm, 1985 és 1994 között mm volt; az uralkodó szél iránya az ország nyugati, északnyugati és középsô tájain északnyugati, míg a keleti részeken északkeleti irányú (É2. ábra); a területi párolgás átlagos évi mértéke mm között változik. ºC 5,5 6,0 6,0 6,5 6,5 7,0 7,0 7,5 7,5 8,0 8,0 8,5 8,5 9,0 9,0 9,5 9,5 10,0 10,0 10,5 10,5 10,75 É1. ábra. A sokévi középhômérséklet területi alakulása ( ) (Forrás: VITUKI Rt., 2003.)

12 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 11 SOKÉVI ÁTLAG MILLIMÉTERBEN 500 mm alatt mm mm mm mm mm 800 mm felett uralkodó szélirány É2. ábra. A sokévi csapadék és az uralkodó szélirány területi alakulása (Forrás: Földrajzi Atlasz, 2000.)

13 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 12 Vízhálózat, vízföldtani viszonyok A vizek áramlási rendszerét és természetes minôségét a domborzati és földtani viszonyok (Tf1. ábra) alapvetôen meghatározzák. dombvidék hátság, alföld-perem hegyvidék karsztos hegyvidék mélyfekvésû Tf1. ábra. Területtípusok a földtani és domborzati viszonyok szerint (Forrás: KvVM-VITUKI, 2002.) Vízhálózat fô jellemzôi: Folyóink és kisvízfolyásaink többsége külföldrôl érkezik hozzánk. Hazánk területén csak a Zagyva és néhány kisvízfolyás ered (Vh1. ábra). Három országosan és területileg kiemelt jelentôségû vízfolyásunk van (Duna, Tisza, Dráva). Hazánk vízfolyásainak legfôbb és kizárólagos befogadója a Duna. A Tisza és a Dráva hazánk déli határait elhagyva torkollik a Dunába. A három nagy tavunk, a Balaton, a Fertô-tó és a Velencei-tó önálló vízrajzi egységek. Kisebb természetes tavaink a vízfolyáshálózattól szinte teljesen függetlenek.

14 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 13 Vh1. ábra. Felszíni vízhálózat és országhatárok a Duna vízgyûjtôjében (Forrás: OKTVF, 2004.)

15 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 14 Felszín alatti víztartók A felszín alatti víztartó képzôdményeknek három fô típusa van (Vt1. ábra): felszínhez közeli törmelékes medenceüledékek (hazánk területének több mint 3/4-én megtalálhatók), karsztos kôzetek (hazánk területének mintegy 1/5-ét kitevô hegyvidéki területek felén megtalálhatók), egyéb földtani képzôdmények (például kristályos, vulkáni vagy kisebb vízadó képességû üledékes kôzetek). Hegyvidéki területek Karsztvízkészletek és peremi fedô pórusvizek Vulkanikus területek hasadék és törmelékvizei Egyéb kôzetek hasadék- és pórusvizei Negyedkori rétegösszlet vastagsága (m) Vt1. ábra. Felszín alatti víztartó képzôdményeink elhelyezkedése (hévíztárolók nélkül) (Forrás: KvVM-VITUKI, 2002.) A felszín alatti víztároló képzôdmények nagy részében a víz állandó mozgásban van: a felszínrôl utánpótlódik és a megcsapolási helyek felé áramolva ismét a felszínre jut. A víztartó képzôdmények között lezajló vízcsere néhány órától évezredekig tarthat.

16 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Talaj 15 A talaj a szilárd földkéreg legfelsô, laza, termékeny takarója, amely fizikai, kémiai és biológiai folyamatok bonyolult rendszerének állandó színhelye. Hazánk fôbb talajtípusainak részarányai (Ta1. ábra): 33% zonális erdôtalaj, 22,4% mezôségi talaj, 21,3% réti talaj, 7,9% homoktalaj, 15,4% láp-, öntés- és szikes talaj, valamint vízfelület. Vázlatok Kôzethatású talajok Barna erdôtalajok Mezôségi talajok Szikes talajok Réti talajok Öntés/lejtô talajok Láptalajok Ta1. ábra. Hazánk fô talajtípusai (Forrás: Barczi A. és társai, 2002.)

17

18 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 17 Települési környezet Településszerkezet, népesség A települések száma 2001-ben összesen 3135 volt, ebbôl 237 város, 2898 község (Te1. ábra). A települések átlagos lélekszáma 3246 fô, a városoké (Budapest nélkül), míg a községeké 1259 fô. Te1. ábra. A településszerkezet alakulása hazánkban (Forrás: KSH, 2002.) A városok mintegy 11%-ában 5 ezer fônél kevesebben, 31%-ában 5-10, 20%-ában 10-15, 11%-ában 15-20, 10%-ában ezer fônyien laknak. Településsûrûség szempontjából az ország területe markánsan eltérô térségekre különül: míg a Dél-alföldi régióban 1,38, addig Zala és Baranya megyében 6,8 település jut 100 km 2 -re.

19 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 18 Egészség Hazánk lakosságának korösszetétele az öregedô társadalmakra jellemzô képet mutatja, azaz a fiatalok aránya egyre csökken, míg az idôseké nô. A születéskor várható élettartam hazánkban hat évvel marad el a korábbi tizenöt Európai Unió tagállam átlagától. A lakosság egészségi állapota az utóbbi évtizedekben igen elônytelenül alakult. A hazai halálozás legfontosabb mutatószámai a legkedvezôtlenebbek földrészünkön. A vezetô halálokok közül a leggyakoribbak a szív-ér rendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatok (Eg1-Eg3. ábrák). Eg1. ábra. A leggyakoribb halálokok megoszlása hazánkban (Forrás: KSH, 2003.) Kiemelt halálokok Kiemelt halálokok rosszindulatú daganatok keringési rendszer betegségei rosszindulatú légzôrendszer daganatok betegségei keringési rendszer betegségei légzôrendszer betegségei lakosra jutó halálozás lakosra jutó halálozás Eg2. ábra. A mortalitás és egyes kiemelt halálokok relatív aránya megyénként (Forrás: KSH, 2002.)

20 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 19 Vas Gyôr- Moson- Sopron Veszprém Komárom- Esztergom Fejér Nógrád Budapest Pest Heves Jász- Nagykun- Szolnok Borsod- Abaúj- Zemplén Hajdú- Bihar Szabolcs- Szatmár- Bereg Zala Somogy Baranya Tolna Bács- Kiskun Csongrád Békés % 21,7-24,0 24,0-24,5 24,5-25,0 25,0-25,5 25,5-26,0 Eg3. ábra. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás aránya megyénként (Forrás: KSH, 2002.) A légszennyezéssel leginkább összefüggésbe hozható légzôszervi betegségek (a hörghurut, a tüdôtágulás és az asztma) okozta halálozás között kismértékben növekedett, 2001-tôl csökkent. A légzôszervi betegségek miatti hazai halálozás kisebb arányú, mint az Európai Unió átlaga. A légzôszervi betegségekben szenvedôk számának alakulása kedvezôtlenebb (Eg4. ábra).

21 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 20 Eg4. ábra. Az asztma és a szénanátha miatt nyilvántartott és új betegek számának alakulása hazánkban (100 ezer fôre vetítve) (Forrás: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, 2004.) Az új asztmás és allergiás szénanáthás megbetegedések számának alakulására jellemzô további növekedési ütem 1999-tôl megtorpant, és az új betegek száma azóta évi körül mozog.

22 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Gazdasági környezet 21 A bruttó hazai termék (GDP) mennyisége és növekedési üteme 1995 és 2001 között növekedett. A növekedés üteme között lassult. A növekedéssel egyidejûleg a GDP szerkezete is számottevôen átalakult (G1. ábra). A szolgáltatások részesedése növekedett, az iparé csökkent. millió Ft G1. ábra. A GDP alakulása nemzetgazdasági áganként, folyó áron (Forrás: KSH, 2004.) *elôzetes adat Az egy fôre jutó GDP Budapesten, Gyôr-Moson-Sopron és Vas megyében a legnagyobb (G2. ábra). Az új gazdasági szerkezet fô jellemzôje a vállalkozások számának növekedése. A kis- és középvállalkozásokban van a munkahelyek 70%-a.

23 2. TELEPÜLÉSI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET 22 Vas Gyôr- Moson- Sopron Veszprém Komárom- Esztergom Fejér Nógrád Budapest Pest Heves Jász- Nagykun- Szolnok Borsod- Abaúj- Zemplén Hajdú- Bihar Szabolcs- Szatmár- Bereg Zala Békés Somogy Baranya Tolna Bács- Kiskun Csongrád ezer Ft > 1600 G2. ábra. Egy fôre jutó bruttó hazai termék (GDP) (Forrás: KSH, 2002.)

24 B. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA LEVEGÔ Jelenleg Magyarország Európa közepes mértékben szennyezett területei közé tartozik. A hazai terhelés jelentôs hányadát a határokon át érkezô szennyezettség adja. Néhány jelentôsen, és számos mérsékelten szennyezett levegôjû településünk mellett, az ország nagy részén a levegô megfelelô minôségû, kiterjedt erdôségeink, természetvédelmi területeink levegôje kifogástalan. A nemzetközi egyezmények, a hazai levegôtisztaság-védelmi jogszabályok (1. melléklet), és környezetvédelmi intézkedések hatására a szennyezôanyag-kibocsátások koncentrációja, valamint a szennyezett területek kiterjedése az utóbbi évtizedben, kontinensünkön és hazánkban is csökkent. A jelentôs szennyezéssel járó iparágak visszaszorulásával az ezredfordulóra a sûrûn lakott települések határain belül, valamint a nagy forgalmú utak közvetlen közelében a közlekedés hatása lett a meghatározó.

25 3. LEVEGÔ 24 Légszennyezô anyagok kibocsátása Kén-dioxid (SO 2 ) A kén-dioxid kibocsátás (2003-ban: 346,99 kt) az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent (L1/a ábra). Ez a Mátrai Erômûben üzembe helyezett kén-dioxid leválasztó berendezésnek és a fûtéskorszerûsítési programnak (földgázprogramnak), valamint a gépjármûvekben felhasznált gázolajban mérhetô kéntartalom nagymértékû csökkentésének tulajdonítható. A hôerômûvek kén-dioxid-kibocsátása a Borsodi Erômûben és a Pécsi Hôerômûben megvalósult biomasszatüzelésnek köszönhetôen az elkövetkezô években tovább fog csökkenni. Az éves kén-dioxid-kibocsátás megoszlása ágazatonként, Ágazat % Lakosság 14,93 Szolgáltatás 1,85 Közlekedés* 0,46 Hôerômûvek 65,19 Egyéb hôtermelés 0,25 Ipar 15,85 Mezôgazdaság 1,47 Éves kén-dioxid-kibocsátás: 346,99 kt * becsült adat L1/a ábra. A kén-dioxid-kibocsátás megoszlása

26 3. LEVEGÔ Nitrogén-oxidok (NO x ) 25 A nitrogénoxidok kibocsátása (nagyrészt a közlekedési eredetû szennyezés részarányának növekedése miatt) között folyamatosan emelkedett, között mintegy 10%-ot csökkent, között pedig gyakorlatilag változatlan (2003-ban 181,86 kt) volt (L1/b ábra). Ez annak tulajdonítható, hogy a gépjármûállomány nagyobb ütemben nô, mint amennyire a korszerûbb gépjármûvek üzembe állítása révén a szennyezôanyagok kibocsátása csökken. Az elkövetkezô idôszakban a gépjármûállomány növekedése miatt a szennyezôanyagkibocsátás kismértékû növekedése várható. A nitrogén-oxidok kibocsátásának éves megoszlása ágazatonként, Ágazat % Lakosság 6,64 Szolgáltatás 3,82 Közlekedés* 60,41 Hôerômûvek 16,88 Egyéb hôtermelés 1,31 Ipar 9,55 Mezôgazdaság 1,40 A nitrogén-oxidok éves kibocsátása: 181,86 kt * becsült adat L1/b ábra. A nitrogén-oxidok kibocsátásának megoszlása

27 3. LEVEGÔ 26 Szilárd anyag (por) A szilárdanyag (por) kibocsátás tendenciáját 1980 és 1990 között jelentôs, között lassú csökkenés jellemezte. A évi kibocsátás (123,39 kt) a évihez viszonyítva viszont 4%-ot emelkedett (L1/c ábra). A radikális csökkenés elsôsorban annak tulajdonítható, hogy a hôerômûveknél, és a különbözô ipari technológiáknál hatékonyabb porleválasztó berendezéseket alkalmaznak. Manapság az ipar, a lakosság és a közlekedés a legnagyobb szilárdanyag kibocsátó. A szilárdanyag-kibocsátás éves megoszlása ágazatonként, Ágazat % Lakosság 29,49 Szolgáltatás 3,29 Közlekedés* 16,22 Hôerômûvek 9,05 Egyéb hôtermelés 0,06 Ipar 38,50 Mezôgazdaság 3,37 Éves szilárdanyag-kibocsátás: 123,39 kt * becsült adat L1/c ábra. A szilárdanyag kibocsátásának megoszlása

28 3. LEVEGÔ Szén-monoxid (CO) 27 A szén-monoxid-kibocsátás az 1990-es évek elejétôl 1997-ig folyamatosan és jól érzékelhetôen csökkent, majd néhány évig tartó stagnálás után napjainkban újra csökkenô tendenciájú (2003-ban 594,29 kt volt) (L1/d ábra). A nitrogén-oxidok kibocsátásához hasonlóan a szén-monoxid kibocsátásáért is elsôsorban a közlekedés a felelôs, de nagy szerepe van az ipari tüzelésbôl származó emissziónak is. A szén-monoxid-kibocsátás éves megoszlása ágazatonként, Ágazat % Lakosság 6,01 Szolgáltatás 0,39 Közlekedés* 73,35 Hôerômûvek 2,31 Egyéb hôtermelés 0,12 Ipar 17,69 Mezôgazdaság 0,13 Összes szén-monoxid-kibocsátás: 594,29 kt * becsült adat L1/d ábra. A szén-monoxid-kibocsátás megoszlása

29 3. LEVEGÔ 28 Szén-dioxid (CO 2 ) A szén-dioxid nem minôsül légszennyezô anyagnak. Környezeti problémát az általa okozott úgynevezett üvegházhatás (azaz a légkör felmelegedése) okoz. Ezért került a figyelem középpontjába. Kibocsátását 1985-tôl kísérik figyelemmel. Az akkori, mintegy kt érték a gazdasági rendszerváltás idôszakában leálló, majd megszûnô elsôsorban nehézipari létesítmények jóvoltából az 1990-es években kt közé csökkent. Értéke 2003-ban kt volt (L1/e ábra). A szén-dioxid-kibocsátás éves megoszlása ágazatonként, Ágazat % Lakosság 21,64 Szolgáltatás 8,74 Közlekedés* 16,60 Hôerômûvek 31,96 Egyéb hôtermelés 3,11 Ipar 15,59 Mezôgazdaság 2,38 Összes szén-dioxid-kibocsátás: kt * becsült adat L1/e ábra. A szén-dioxid-kibocsátás megoszlása

30 3. LEVEGÔ A légszennyezô anyagok kibocsátásának területi megoszlása differenciált. A legnagyobb mértékû kén-dioxid-kibocsátás Komárom-Esztergom megye területén észlelhetô, míg a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátás Pest megyében mérhetô (L2. ábra). 29 Kén-dioxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Szén-monoxid Szén-dioxid L2. ábra. A szennyezôanyag-kibocsátások megyei megoszlása, (Forrás: OKTVF, OKTVF adatok)

31 3. LEVEGÔ 30 Légszennyezettségi Monitoring Rendszer Országos Légszennyezettségi Mérôhálózat A vonatkozó kormányrendelet (1. melléklet) állami feladatként írja elô a levegôszennyezettség rendszeres mérését és értékelését. Az ország levegôminôségét az Országos Légszennyezettségi Mérôhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérôhálózatból és manuális (RIV) mérôhálózatból áll. Az automata mérôhálózat 32 településen 59 mérôállomást foglal magába. A RIV hálózat 109 településen (ülepedô por esetében 133 településen) méri a légszennyezettséget. A mérôhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôségek (felügyelôségek) üzemeltetik. A szakmai és minôségirányítási koordinációs feladatokat az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fôigazgatóság (OKTVF) Nemzeti Levegôtisztaság-védelmi Referencia Központja végzi. A háttér-szennyezettséget mérô hálózatot az Országos Meteorológiai Szolgálat üzemelteti. Az automata mérôhálózat (L3. ábra) mérôállomásainak túlnyomó része a kiemelten fontos légszennyezô anyagok (SO 2, NO 2 /NO x, CO, ózon, szálló por, benzol) mindegyikét méri. Referenciaközpont L3. ábra. Az automata mérôállomások elhelyezkedése (Forrás: OKTVF, Nemzeti Levegôtisztaság-védelmi Referencia Központ)

32 3. LEVEGÔ A manuális mérôhálózat (RIV) mérôállomásain (L4. ábra) vett minták SO 2, NO 2 és ülepedô por tartalmát a felügyelôségek akkreditált laboratóriumaiban elemzik. 31 L4. ábra. A manuális mérôhálózat (RIV) mérôpontjai (Forrás: OKTVF, Nemzeti Levegôtisztaság-védelmi Referencia Központ) Az OLM informatikai rendszerét a KvVM folyamatosan fejleszti. Jelenleg a felügyelôségeken regionális adatgyûjtô és adatfeldolgozó alközpontok mûködnek, ahová a levegôminôségi adatok óránként (on-line módon) áramlanak. Az adatkommunikációs rendszer zömében GPRS rendszerû. Az adatközpont az OKTVF-ben mûködik. Több nagyvárosunkban a felügyelôségeken önkormányzati rendelethez kapcsolódóan füstköd riadó jelzô és adatfigyelô informatikai rendszer mûködik.

33 3. LEVEGÔ 32 Közönségtájékoztatási Rendszer A szakmai elvárások teljesítéséhez szükséges fejlesztések mellett rendkívül fontos a nyilvánosság folyamatos, széleskörû, rendszeres, megbízható és pontos tájékoztatása a környezet levegôminôségi állapotáról. Ennek biztosítására részben nemzetközi (PHARE), részben hazai forrásból származó támogatásból kilenc felügyelôségi alközpontban mûködnek korszerû plazma képernyôs tájékoztató rendszerek, amelyeken az on-line adatkommunikáció lehetôvé teszi, hogy a mérôhálózat levegôminôségi adatai óránként frissítve jelenjenek meg. A plazma képernyôkön az automata mérôállomások által mért szennyezôanyagok koncentráció értékei jelennek meg a határértékek %-ában. Néhány helyen a mérôállomások mellett szabadtéri kijelzô is mûködik (pl. Százhalombatta, Budapest, Kosztolányi tér, stb.). Ezen kívül az országos adatokról a Légszennyezettségi Adatközpont internetes honlapon (http://www.kvvm.hu/olm/) tájékoztatja a lakosságot, és a KvVM-ben érintôképernyôs tájékoztató rendszer mûködik (L5. ábra). Beltéri plazmakijelzô Honlap Érintôképernyôs tájékoztató Szabadtéri kijelzô L5. ábra. A közönségtájékoztató rendszer elemei (Forrás: OKTVF, Nemzeti Levegôtisztaság-védelmi Referencia Központ)

34 3. LEVEGÔ Légszennyezettségi helyzet 33 Országos helyzet A levegô szennyezettsége alapján, a vonatkozó miniszteri rendelet (1. melléklet) az ország területét összesen 11 db olyan légszennyezettségi területegységre (egy agglomerációra, amely Budapest és környéke, valamint 10 zónára) osztja, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyezôanyagok koncentrációja tartósan vagy idôszakosan, a vonatkozó KöM-EüM-FVM együttes miniszteri rendeletben (1. melléklet) meghatározott koncentráció tartományok valamelyikébe esik (L6. ábra). 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint L6. ábra. Légszennyezettségi agglomeráció és zónák (Forrás: vonatkozó jogszabály, 1. melléklet) A területegységek légszennyezettségének minôsítése a manuális mérôhálózat évi adatai alapján történt. Megállapítható: hogy a területegységekben a kén-dioxid koncentrációk 1991-tôl kezdve fokozatosan csökkentek, csaknem minden területegységben a nitrogén-dioxid a domináns szennyezô anyag, a területegységek többségében az ülepedôpor-terhelés a határérték alatt maradt, legtöbb helyen a szálló por esetében határértéket meghaladó koncentrációval kell számolni. A levegôszennyezettség területi alakulása a szennyezôanyag-kibocsátások alakulásával jó egyezést mutat.

35 3. LEVEGÔ 34 A települések Magyarországon a levegôminôség minôsítésére 1 órás, 24 órás és egy éves légszenynyezettségi egészségügyi határértékek (1. melléklet), füstköd riadó (riasztási) küszöbértékek, és az ökológiailag érzékeny területek védelmére vonatkozó határértékek vannak érvényben. A manuális mérôhálózat 25 reprezentatív településének 5 évi ( ) átlag adatai alapján a levegô szennyezettségérôl az alábbiak állapíthatók meg: Kén-dioxid: az éves határértéket meghaladó szennyezettség egyik településen sem fordult elô. Nitrogén-dioxid: az ideiglenes tûréshatárt is meghaladó értékek Mosonmagyaróváron és Esztergomban (alapvetôen az átmenô forgalom miatt, Esztergomban ezen túlmenôen a közeli Dorog emissziói miatt), a határérték és a tûréshatár közötti értékek Budapesten, Gyôrben, Sopronban, Szegeden és Székesfehérváron (a közlekedés, lakosság és esetenként az ipar együttes hatására), a határértéket megközelítô értékek Baján, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett és Tatabányán voltak. Ülepedô por: a megengedettnél nagyobb értékek voltak Baján, Dunaújvárosban, Esztergomban, Kecskeméten, Komáromban és Tatabányán. (Dunaújváros és Tatabánya terhelése vélelmezhetôen jórészt ipari eredetû, a többi városé közlekedési eredetû.) Szálló por (TSP): Budapesten és Pécsett jóval a határérték feletti koncentrációk adódtak. Kilenc, 100 ezer lakos feletti városunk 10 éves ( ) átlagos nitrogén-dioxid adatait elemezve megállapítható, hogy négy város szennyezettsége meghaladja az éves határértéket. Ezek a meghaladás sorrendjében Szeged, Gyôr, Székesfehérvár, Budapest. A év mérési adatainak éves átlagai alapján szennyezettségi térképek készültek (L7. ábra) a SO 2 -ra, NO 2 -ra és ülepedô porra vonatkozóan a légszennyezettségi indexre hagyatkozva. A szennyezettségi térképek alapján 2003-ban hazánk levegôminôsége a kéndioxidot illetôen jó/kiváló, míg a nitrogén-dioxid és az ülepedô por vonatkozásában változó képet mutatott. Az utóbbi szennyezô anyagokat illetôen néhány település a szennyezett kategóriába tartozott.

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Fogalmak, EU előírások Témakörök EU előírások átültetése a magyar jogrendbe

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Felszíni vizeink minősége 1998.

Felszíni vizeink minősége 1998. 6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 214. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 215. május Tartalomjegyzék 1. TELEPÜLÉSEK LÉGSZENNYEZETTSÉGÉNEK

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010 HAZÁNK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Budapest, 2010 Készült: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából a Fõvárosi Levegõtisztaság-védelmi

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2015. október TARTALOM 1. A levegőminőség

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT-1-1537/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A FETILEV Felsõ-Tisza-vidéki Levegõanalitikai Kft. (4400 Nyíregyháza, Móricz Zsigmond

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben