TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

Átírás

1 A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében június 3-án tartandó 343. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM előadásainak rövid kivonata 316. füzet Budapest

2 A helyzet jó, de nem teljesen reménytelen. A háztartás pénze és ideje. A háztartás nemcsak alapegysége, de tükörképe is a társadalomnak. A társadalmilag káros vagy hasznos jelenségek a háztartások szintjén differenciáltan jelennek meg. A háztartást, mint a társadalom többszemélyes cselekvési rendszerét határozzuk meg, ahol a döntések sok változóval befolyásolt folyamatban jönnek létre. A háztartás feladatainak ellátásához: nem humán források: pénz, idő, vagyon, és humán források: ismeretek, képességek, attitűdök állnak rendelkezésére. A háztartások nem humán forrása a pénz, amely : - folyó jövedelem, - megtakarítás vagy - hitel formájában állhat rendelkezésre. Ezek egyensúlyának fenntartására törekszik gazdálkodó háztartás, de főként ismeret és tapasztalathiány miatt, az egyensúly gyakran felborulhat. A háztartás adja át a következő generációnak azokat az ismereteket, magatartásformákat, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalmi együttéléshez, beilleszkedéshez. A felnövekvő generációk itt ismerkednek meg azokkal az értékekkel, amelyek a sikerek és kudarcok túléléséhez szükséges tudást szolgáltatják. A gazdasági fejlődés nem nélkülözheti a társadalom legkisebb anyagi és érzelmi egysége harmonikus működését, amihez a hatalom leginkább tudással járulhat hozzá, s ez nem csekély követelmény, de teljesítése a jövőbeni sikerek záloga. Hoffmann Istvánné Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet 1

3 Élelmiszeripari életciklus elemzések Az élelmiszeripari életciklus elemzések egyidősek az életciklus elemzéssel, az első életciklus elemzés egyikét a Coca Cola készítette el a 60-as évek végén, az italcsomagolások energiaigényének csökkentése érdekében. Számos csomagolással összefüggő elemzés történt a 90-es évek elején közepén, a környezetbarát csomagolóeszközök kiválasztása céljából, de magukkal az élelmiszerekkel az élelmiszerek környezeti hatásával kapcsolatos elemzések száma is jelentős volt, különösen a skandináv országokban a 90-es évek végén (LCA netfood projekt). Ezek az elemzések nagymértékben hozzájárultak magának az LCA-nak a módszertani fejlesztéséhez, adatbázis kiépítéséhez (SPOLD), és az életciklus-elemzés terén elért eredmények konferenciákon történő bemutatásához (Agri-Food LCA konferenciák 1996-). Az életciklus elemzés egy olyan szisztematikus eljárás folyamat, amely a nyersanyag-kitermeléstől, előállítástól a feldolgozás, kereskedelem, használat, hulladékkezelés fázisán keresztül felméri az input output leletárhoz kapcsolód anyagok alapján a környezeti hatásokat, és megpróbálja számszerűsíteni azt, valamint a globális környezeti problémákhoz való hozzájárulását is értékeli. Az elemzés módszertanát az ISO 14040:2006 ill. ISO 14044:2006 szabványok alapozzák meg. Jelen tanulmány áttekinti az életciklus-elemzés élelmiszeripari kapcsolódásainak fejlődését, helyzetét és elsősorban azokra a területekre fókuszál, amelyek a fenntartható élelmiszerlánc kritériumainak meghatározásához, illetve a fenntarthatóság értékeléséhez kapcsolódnak. Így a környezeti LCA mellett az életciklus költségszámítás (LCC) és a társadalmi LCA (SLCA) területeit, és módszertanát is érinti. A tanulmány vizsgálja magának az élelmiszer-fogyasztásnak a környezetterhelését, dán (Bo Weidema, 2005), svájci (Jungbluth, 2011) és olasz (Peacock et al., 2011) példákon keresztül, a tejtermelés és a tejtermékek környezeti hatását a húsfogyasztás, zöldségfélék, biotermékek, biotechnológiával előállított élelmiszerek LCA-n alapuló környezetterhelését is. Tekintettel arra, hogy mára az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó életcikluselemzések száma megközelíti a t, így rendkívül gazdag szakirodalmi háttér áll rendelkezésre, így módszertanilag az előadás szekunder kutatásra épül és meta analízist alkalmaz az egyes eredmények közreadásához, miközben a saját életciklus elemzéseinek eredményeire is utal. Tóthné Szita Klára Miskolci Egyetem, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 2

4 Új technológiák fogyasztói elfogadása conjoint elemzés alapján Jelen előadásunk az EU 6-os keretprogramjához tartozó NovelQ projekt keretében végzett, az új élelmiszer előállítási technológiák (pulzáló elektromos térerő, nagy nyomású kezelés) fogyasztói megítélésének conjoint elemzéssel történő vizsgálatát mutatja be. A conjoint analízis olyan technika, amely segítségével annak a meghatározása történik, hogy a fogyasztók a termékválasztás szempontjából fontos termékjellemzőknek mekkora relatív fontosságot tulajdonítanak és megadja a jellemzők szintjeihez tartozó hasznossági értékeket is. Feladata a termékekkel, szolgáltatással kapcsolatos fogyasztási elvárások egységes skálán való megjelenítése és ez által értelmezése. A felmérés során 150 magyarországi és 150 szlovákiai fogyasztó megkérdezésére került sor. A megkérdezetteknek különböző kártyákon feltüntetett terméktulajdonság-kombinációkat (összesen 16) kellett értékelniük a vásárlási hajlandóság szerint 1-7-ig terjedő skálán. A kártyák a tartósítási technológiák és a hozzájuk tartozó eltarthatósági idő, két minőségi szint (átlagos és prémium), valamint két árszint (átlagos ár és 30%-kal növelt ár) kombinációit tartalmazták. Ezen felül a válaszadók fele két különböző minőségi szintű almalé terméket kóstolt. A válaszadást megelőzően rövid írásos tájékoztatást adtunk a vizsgált technológiákról, melyet a két új technológián kívül kiegészítettünk a hagyományos pasztőrözési technológiával és a frissen facsart, kezeletlen előállításmóddal. A felmérés eredményeként megállapítottuk, hogy a megkérdezettek a kezeletlen, prémium ízű, standard árú almaleveket preferálták leginkább. Az új technológiák megítélése részhasznosságuk alapján kedvezőbb volt, mint az általuk már ismert pasztőrözéses eljárás megítélése. Mind a magyar, mind a szlovák fogyasztó meglehetősen árérzékenynek bizonyult, markáns megítélésbeli különbség a két ország között nem volt. A conjoint vizsgálatokat a felmérés során kiegészítettük a fogyasztói értékek és a termékjellemzőknek tulajdonított hasznosságok közötti kapcsolat vizsgálatára is. A fogyasztó számára a vizsgált új technológiák előnye az egészséges táplálkozás elősegítésében nevezhető meg. Klaszterelemzéssel sikerült olyan fogyasztói csoportokat elkülöníteni, akik esetében az új élelmiszer tartósítási technológiák a pasztőrözés helyettesítőjeként jelenhetnek meg a vásárlási döntés során. Az új technológiák által előállított gyümölcslevek fogyasztási bázisának csírái tehát jelen vannak mindkét országban, de a bevezetést gazdasági számításoknak valamint további marketing felméréseknek és aktivitásnak kell megelőzniük. Hámori Judit, Szabó Erzsébet, Bánáti Diána Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet 3

5 Halhúsok élelmiszer-biztonsága: klórozott szénhidrogén szermaradvány és nehézfém szintek évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről előírja, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének más jogszabályokban meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. Az élelmiszer-biztonságot megalapozó minőségi követelmények természetesen korábban is voltak (pl. az évi XLVI. törvénycikk a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról). A halászati ágazatban az élelmiszerlánc törvény megjelenése előtt is több terméklánc szemléletű követelmény rendszer bevezetésre került. A magyar haltermelők, illetve a HAKI 1980-as évek végén FAO tanfolyamon ismerkedtek a HACCP rendszerrel. A tanfolyamon az EGK importja kapcsán a halászati (hal) termékek növényvédő szer, állatorvosi gyógyszer maradvány, illetve nehézfém szennyeződések maximális értékeiről is kaptak tájékoztatást. Az ökológiai vagy biológiai termelés rendszerére vonatkozó hazai halas szabvány első változatát a Biokontroll Hungária KHT készítette 2002-ben a HAKI és halászat hazai szakembereinek közreműködésével. A szabvány szerint már 2002-ben 4 magyar halgazdaság kezdte meg az átállást a biológiai (ökológiai) haltermelésre. A Haltermelők Országos Szövetsége 2005-ben létrehozott Termelési Szabályzata, a Jó Halgazdálkodási Gyakorlat (CODE OF CONDUCT) több helyen élelmiszer-biztonsági követelményeket is meghatároz. A termőföldtől a fogyasztó asztaláig ( farm to fork ) a halászati ágazatban a tótól az asztalig történő teljes nyomon követhetőségi eljárások kidolgozása és tesztelése alapvető feladata lesz a Közösségi Halmarketing Program -nak (KHMP ). A halas élelmiszer-lánc minőség-ellenőrzését és minőség-biztosítását megalapozó kutatások a HAKI-ban 1997-ben kezdődtek az EEC 4. Keretprogram "Quality monitoring & quality assurance of freshwater and seawater aquaculture fish" című 3-éves projektje keretében. A nemzetközi projekt keretében a HAKI-ban a halhús makro-tápanyag tartalmát vizsgáltuk a termelési technológiával összefüggésben, és vizsgáltuk az esszenciális, ill. toxikus mikroelem tartalmat, valamint a zsírsav- és ízrontó anyag tartalmat is két édesvízi halfajnál (ponty és busa). A vizsgálatokat további hazai (FVM, KÖM: Tisza cianid és nehézfém; FVM: peszticid) és nemzetközi (EU 7. KP: AQUAMAX) projektek keretében folytattuk különféle halas vizekben (Tisza folyó, holtágak, halastavak, bio-termelésre tanúsított vagy átállás alatti halastavak). Jelen előadásban a klórozott szénhidrogén szermaradvány és nehézfém tartalomra nyert eredményeket ismertetjük. A Stockholmi egyezményben felsorolt klórozott szénhidrogén szermaradvány vegyületek közül két hexa-kloro-ciklohexán izomer (α- és β-hch), illetve a 4,4 -DDE és 4,4 -DDD DDTszármazékok gyakorlatilag minden üledék mintában és a vízi táplálék-lánc egyes szervezeteiben (makro-zoobentosz, plankton, hal) kimutathatóak voltak. A halhúsokban az élelmiszerekre meghatározott szintek alatti alacsony koncentrációkat mértünk. Hasonló volt a helyzet a toxikus mikroelemek (Pb, Hg, Cd, Ni stb.) esetében is. Vizsgálataink szerint a hazai halhúsok a vizsgált paraméterek tekintetében néhány kivételes esettől eltekintve megfelelnek az élelmiszer-biztonsági követelményeknek. Csengeri István, J. Sándor Zsuzsanna, Fazekas József, Hegedűs Réka, B. Oncsik Mária Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas 4