centrope Regionális Fejlesztési Monitoring. Fókuszjelentés: Technológiapolitika, innováció Vezetoi összefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "centrope Regionális Fejlesztési Monitoring. Fókuszjelentés: Technológiapolitika, innováció Vezetoi összefoglaló"

Átírás

1 centrope Regionális Fejlesztési Monitoring. Fókuszjelentés: Technológiapolitika, kutatás és innováció Vezetoi összefoglaló

2 centrope partner Ausztria Burgenland állami tartomány Alsó-Ausztria állami tartomány Bécs város és állami tartomány Eisenstadt város St. Pölten város Csehország Észak-moráviai régió Brno város Vysočina régió (megfigyelői státusz) Magyarország Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Győr város Sopron város Szombathely város Szlovákia Pozsony önigazgatási régió Trnava önigazgatási régió Pozsony város Trnava város centrope agency centrope coordination office I thematic and operative co-ordination, communication & secretariat: Europaforum Wien, Rahlgasse 3/2, A-1060 Wien, office@centrope.info centrope helyi irodák I regionális projekt management és kooperációs egységek Osztrák iroda I fejlesztési területe tudás régió : Regionalmanagement Niederösterreich, hermann.hansy@euregioweinviertel.eu Regionalmanagement Burgenland, daniela.schuster@rmb.co.at Vienna Business Agency, tatzberger@wirtschaftsagentur.at Cseh iroda I fejlesztési területe emberi tőke : HOPE-E.S., v.o.s., pala@euservis.cz Magyar iroda I fejlesztési területe területi integráció : CEURINA NKft, szokolay.ors@ceurina.hu Szlovák iroda I fejlesztési területe kultúra és turizmus : Slovenský Dom Centrope, domcentropy@gmail.com E brosúra a centrope Regionális Fejlesztési Monitoring: Fókuszjelentés: Technológia-politika, kutatás és innováció a centrope régióban fő eredményeit mutatja be. A centrope capacity Regionális Fejlődési Monitoring kísérleti projektjének konzorciuma Osztrák Gazdaságkutatási Intézet Mendel Egyetem Brno, Üzleti és Gazdaságtudományi Kar Szlovák Tudományos Akadémia, Gazdaságkutató Intézet Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Nemzetközi Gazdaságtudományok Bécsi Intézete

3 Tartalom Bevezetés: Innováció a regionális versenyképesség kulcstényezője 2 Adatokkal kapcsolatos kikötések: a regionális politikaformálás fő akadálya 3 Intézményi előfeltételek: Innovációs rendszerek, klaszter stratégiák, strukturális K+F együttműködés 4 centrope az innovációs indikátorok fényében 7 Határon átívelő szabadalmi hálózatok 11 Politikai következtetések: a határon átívelő innovációs rendszer magjának kialakítása 15 centrope

4 Bevezetés: Innováció a regionális versenyképesség kulcstényezője 02 A regionális versenyképesség egyre növekvő mértékben függ az adott régió üzleti vállalkozásainak eredményességétől, és a helyi externáliák által meghatározott regionális innovációs légkörtől. Míg az eredményesség sokszor szoros kapcsolatban van az adott régió vállalkozásainak innovációs képességével és kutatás-fejlesztési tevékenységeivel, az innovációs légkört a helyi és regionális szintű politikai beavatkozás is alakítja, amely a tudományos és technológiai háttérre, klaszter folyamatokra és hálózatokra éppúgy irányul, mint a tudásátadás egyéb területeire. A centrope Regionális Fejlődési Beszámoló kísérleti projekt technológiapolitikára, K+F-re és innovációra vonatkozó tematikus fókuszjelentése a centrope partnerrégiók európai vonatkozásban elfoglalt versenyhelyzetének összehasonlítása céljával monitorozta, és elemezte a centrope régión belüli jelenlegi K+F törekvéseket és kapcsolatokat. Másik fő területünk az volt, hogy hogyan generálódik az innováció a centrope-ban, vagyis a vállalati szinten végzett K+F tevékenységek által, vagy a közintézményekkel, például egyetemekkel folytatott együttműködésben, vagy klaszterekben/hálózatokban. Végezetül a politika szerepét elemeztük mind a stratégia, mind pedig a megvalósítás szempontjából. Így a kutatás központi vezérvonalát adó kérdések a következők voltak: Mennyire versenyképes a centrope a tudományos és innovációs rendszer teljes EU-ra kiterjedő térképén? Melyek a legjelentősebb erősségei és gyengeségei a teljes régiónak és területi alegységeinek a K+F, a tudomány és az innováció terén? Melyek a partnerrégiók sajátos K+F és innovációs jellemzői? Következésképpen a fókuszjelentés kidolgozásának alapját a rendelkezésre álló statisztikák adták, illetve azon országtanulmányok sora jelentette, amelyeket a projekt összes partnere rendelkezésünkre bocsátott. A jelentés először is a centrope régiók nemzeti és regionális innovációs rendszereit hasonlítja össze, másrészt elemzi a K+F ráfordításokat, a személyzetet, a humán erőforrást a tudomány és technológia területén, a foglalkoztatást a fejlett technológiai szektorban az EU átlaghoz viszonyítva, harmadrészt az európai szabadalmi kérelmeket veszi alapul a centrope régiók K+F, illetve innovációs teljesítményének egymással, valamint az EU-27 átlaggal való összehasonlításához és a már létező határon átívelő szabadalmi együttműködések bemutatásához. A brosúra, amit a kezében tart egy összegzést ad a Fókuszjelentés: Technológia-politika, K+F és innováció a centrope régióban c. jelentésről, amely a centrope Regionális Fejlesztési Monitoring kísérleti projekt keretein belül került kidolgozásra. A jelentés teljes verziója ingyenesen letölthető az alábbi weboldalról:

5 Az adatokkal kapcsolatos kikötések: a regionális politikaformálás fő akadálya Tekintettel a jelentés elsődleges céljára (arra, hogy a centrope-ot más régiókkal összehasonlítsa), az adatok elérhetősége központi kihívást jelent mind az adatok aktualitásának, mind területi lefedettségük szempontjából. Számos esetben e mögött nagyon is érthető okok állnak: például, hogy a költségvetési és pénzügyi adatoknak a regionális szintű feldolgozása időigényes, és ezért a regionális általános kutatási és fejlesztési ráfordításokra (GERD) vonatkozó hivatalos költségvetési adatok csak 5 éves késéssel állnak rendelkezésre. Ezen felül az Európai Szabadalmi Hivatalnál (European Patent Office (EPO)) a szabadalmak bejegyzése időigényes és bonyolult elbírálási folyamat eredménye, így a szabadalmi statisztikák jelenleg csak 2007-ig állnak rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet jelentős problémát jelent mind a friss adatokat igénylő kutatók, mind a politikaformálók körében, akik a figyelemmel kívánják kísérni a legfrissebb tendenciákat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a legtöbb európai összehasonlító adat csak NUTS2 szinten áll rendelkezésre, miközben a legtöbb centrope tagrégiót (Magyarországon, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban) NUTS3 szinten definiálják. Ennek az adathiánynak az okát ismét jól ismerjük- az EU regionális politikája a NUTS 2 szintre fókuszál, és számos európai vizsgálat (mint például az Európai Munkaerő Felmérés) csak a NUTS 2 szinten reprezentatív- ez az adathiány a politikacsinálók számára azt jelenti, hogy nagyon kevés empirikus iránymutatást kapnak, amikor a helyi szinthez közelebbi innovációs politika kidolgozásával foglalkoznak. Közelítési módszerünk ezért az volt, hogy először is elemeztük a meglehetősen korlátozott számban elérhető, NUTS 3 szintű összehasonlítható mérőszámot és ezeket az információkat NUTS 2 szintű információval egészítettük ki azokban az esetekben, ahol a NUTS 3 szintű adatok hiányoztak. Végül, a szabadalmazási adatok vonatkozásában néhány eredeti adatot is begyűjtöttünk, amely lehetővé tette az egyes szintek vonatkozásában NUTS 3 regionális bontású adatok megszerzését egészen ig (miközben a hivatalos statisztikák még mindig 2007-ből származnak a NUTS 2 vonatkozásában). Így miközben még mindig meglehetősen régi adatokkal dolgoztunk javíthatunk a hivatalos adatokon azáltal, hogy valamivel több, aktuálisabb adattal rendelkezünk a megfelelő regionális lebontási szinten, ami a hivatalos statisztikákkal ellentétben lehetővé teszi azt is, hogy elemezzük a határokon átívelő szabadalmazási hálózatokat a centrope-ban. Ez egy olyan téma, amelyet tudtunkkal eddig még senki nem elemzett. 03

6 Intézményi előfeltételek: Innovációs rendszerek, klaszter stratégiák, strukturális K+F együttműködés Jelentős különbségek vannak a nemzeti és regionális K+F és innovációs rendszerek között a centrope országokban. Ennek a valamelyest feszült adathelyzetnek az ellenére már a centrope régiók innovációs rendszerének kezdeti elemzése is nagyszámú leegyszerűsített tényre világít rá. A legelső ezek között a centrope különböző részeinek nagymérvű heterogenitása. Ez már az intézményi tényezők esetében is igaz. A centrope területén belüli innovációs rendszer terén az Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia közötti jelentős történelmi, politikai és államszerkezeti különbségek nyilvánvalóak. A regionális hatalommegosztás tekintetében a centrope területét két típusú országra lehet osztani: Ausztria föderális állam, míg a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia egységes szerkezetű államok. Ez a megkülönböztetés meghatározza a különbségeket az országokban a központi és a regionális (tartományi) szint kapcsolatai között, és hatással van az innovációs rendszer struktúrájára és finanszírozásá- ra. Ezek következményeként az ausztriai regionális, tartományi innovációs rendszer ellenőrzése és finanszírozása sokkal inkább autonóm, jobban elkülönül a központi szinttől, mint a másik három országban. A többi jelentős különbségtétel a történelmi múlton alapul; az eltérő politikai hagyományok és szintek, illetve a gazdasági fejlettség következésképpen még mindig erős hatással van a centrope innovációs rendszereinek jelenlegi állapotára és fejlődésére is. Többek között ezek a jellemzők a központi (kormányzati) K+F és innovációs intézmények esetében alapvető eltéréseket eredményeznek: míg az innovációs rendszer menedzsmentje Ausztriában fragmentáltabb, a másik három országban sokkal centralizáltabb menedzsmentről beszélhetünk. Ezekkel szemben 2000 után, körülbelül egy időszakban került kialakításra az innovációs rendszer jogi szabályozása (a centrope cseh, magyar és szlovák régióiban), vagy végezték el jelentős megreformálását (Ausztria esetében) minden centrope országban. Ezek a tevékenységek a szektor újraértékeléséhez, és az Európai uniós irányelvek és követelmények alkalmazásához kapcsolódtak. 04

7 Intézményi előfeltételek: Innovációs rendszerek, klaszter stratégiák, strukturális K+F együttműködés Stabil regionális és nemzeti szintű K+F rendszerek csak Ausztriában és a Cseh Köztársaságban léteznek. A politikai kultúra és a politikai elkötelezettség hatással van az adott nemzeti intézményrendszerre. Ausztriában és a Cseh Köztársaságban a politikai és kormányzati változások ellenére erős innovációs politika és rendszer alakult ki. Ez hosszú, stabil társadalmi-politikai hagyományoknak (Ausztria) és a politikai elitnek az innováció prioritásként történő kezelése melletti elkötelezettségének (Cseh Köztársaság) az eredménye. Ezzel szemben a másik két országban (Magyarország, Szlovákia), a kormányváltások minden esetben a korábbi politikai irányelvek megváltoztatásához és fontos intézményi reformokhoz vezettek, amelyek gyakran olyan átszervezések formájában történtek, amelyek az innovációs rendszert is érintették. A regionális innovációs rendszer a hagyományoknak és a döntéshozók elkötelezettségének köszönhetően egységesebbnek is tűnik a centrope osztrák és cseh részein, mint a többi centrope régióban. Bár Magyarországon és Szlovákiában is léteznek K+F-ért és innovációért felelős regionális és területi szervek, a központi kormányzat által az innovációs politikára gyakorolt erős befolyás, a regionális szereplők kompetenciáinak hiánya és a pénzügyi függőség gyakran hátráltatja aktív részvételüket a politikacsinálásban. A magyar centrope régiók esetében a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az országos szint kisebb, a regionális szint nagyobb területet fed le, mint a centrope területe. A fent említett eltérések ellenére a nemzeti intézmények jelentős hatást gyakorolnak a centrope-on belüli minden regionális innovációs rendszerre. A regionális innovációs rendszer központi finanszírozása tipikus a centrope régióban: az intézmények bevételeinek legnagyobb részét központi támogatások és juttatások teszik ki, bár - Ausztriában a hatalom területi megosztása eredményeként, a Cseh Köztársaságban pedig az erős elkötelezettség révén - ez a tendencia kevésbé hangsúlyos ebben a két országban. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy Magyarországon egy független, specifikusan regionális innovációs rendszer működik, amelyet a központi erők és a kormányzati innovációs rendszer segítségével alakítottak ki. A centrope kidolgozott regionális és nemzeti innovációs stratégiákkal büszkélkedhet de még számos klaszter és klaszter stratégia várat magára. Az országos innovációs stratégiák tekintetében mindegyik országnak megvan a maga innovációs stratégiája, ráadásul számos egyéb hazai dokumentummal rendelkezik, amely az innováció különféle aspektusaival foglalkozik. Ez különösen igaz Magyarország és Szlovákia esetében. Az országos és regionális innovációs stratégiák struktúrája a centrope régióban elkészült. Ugyanakkor egyes esetekben a stratégiák nem koherensek; néhány esetben arra lehet számítani, hogy a regionális stratégiákat újra kell gondolni és módosítani a nemzeti céloknak megfelelően a közeljövőben. Az innovációs stratégiákkal ellentétben a klaszter stratégiák gyakran hiányoznak a centrope régiókban. Bár viszonylag sok működő klaszter van a centrope területén, csak a Cseh Köztársaságnak van országos szintű klaszter stratégiája. Míg a regionális innovációs stratégiák legtöbbje ezzel szemben a klaszterek fejlesztésével és támogatásával foglalkozik, általában csak innovációs eszközként kezelik azokat. Ezzel szemben azok a regionális stratégiák, amelyek kifejezetten a klaszterképzéssel foglalkoznak, gyakran hiányoznak a centrope területén, míg a Cseh Köztársaságban is, ahol kizárólag a regionális szint a nemzeti klaszter politika megvalósításáért. 05

8 Intézményi előfeltételek: Innovációs rendszerek, klaszter stratégiák, strukturális K+F együttműködés Több stratégiai dokumentum van regionális szinten a centrope területén. Egyrészről ide tartozik a regionális stratégiai dokumentumok minden innovációval foglalkozó része, másrészről számos különálló regionális innovációs stratégia azaz az egyes régióké - létezik egy országon belül. Ezek alapján az innovációs stratégiai kidolgozásának különböző típusait állapíthatjuk meg: az első típus az osztrák eset, ahol nemcsak az innovációs és technológiai stratégiák, de a regionális fejlesztési stratégiák is bemutathatók regionális innovációs dokumentumok formájában, és ahol a régióknak külön innovációs és regionális fejlesztési stratégiáik vannak. A második típus a csehszlovák modell, ahol a régió/város saját stratégiáján túl vannak közös regionális innovációs kezdeményezések is, amelyek a különféle régiók együttműködése (Szlovákia), vagy a régión belüli különböző kormányzati szintek közigazgatási szereplői (Cseh Köztársaság) által jönnek létre. A harmadik eset Magyarország, ahol a regionális innovációs A legtöbb határon átnyúló K+F és innovációs együttműködés projekt alapú, emiatt csupán időszakos jellegű. stratégia éppúgy, mint maga a regionális innovációs rendszer nagyobb területet fed le, mint a centrope magyar területe. A humán erőforrás fejlesztés, a technológia-transzfer és a fokozott tudományos, oktatási és üzleti együttműködés minden centrope innovációs stratégiában megjelenő kérdés. Végül megjegyzendő, hogy bár létezik koordináció az önálló országok centrope régiói között a cseh és szlovák centrope területeken, illetve annak ellenére, hogy az osztrák szövetségi tartományok közötti stratégiai szintű együttműködés fejlődésének jelei mutatkoznak, gyakorlatilag nem létezik határon átnyúló stratégiai kooperáció. A legtöbb határon átnyúló együttműködés a K+F és innovációs politika területén projekt alapú, ami azt is jelenti, hogy ezáltal csupán ideiglenes. Mindazonáltal több közös cél lelhető fel a különböző centrope régiók stratégiai dokumentumaiban. Ezek azonban gyakran meglehetősen általános célokat fogalmaznak meg, mint például az emberi erőforrás fejlesztése (azaz az oktatás fejlesztése és a munkaerő minőségének javítása), a technológia-transzfer fejlesztése vagy a tudomány, oktatás és az üzleti szereplők közötti fokozott. enter the growth market. enter centrope. 06

9 centrope az innovációs indikátorok fényében A technológiai kapacitások terén alapvető különbségek figyelhetők meg a nagyvárosi agglomerációk és más régiók között a centrope-on belül. A régióknak ez a heterogenitása a centrope régióban a technológiai kapacitások szempontjából is igaz. Országos szinten ez már nyilvánvaló: Az Innovatív Unió 2010-es Eredménytáblája szerint a centrope országok innovációs teljesítménye nagyon eltérő. Ausztriát úgynevezett innovációkövető a EU27 ország sorában, és ezen forrás szerint 7. helyen áll az EU-ban. A Cseh Köztársaság (17.), Magyarország (21.) és Szlovákia (23.), ezzel szemben csupán mérsékelt innovátor, és lényegesen hátrább szerepel a rangsorban. Ugyanakkor a centrope országok technológiai kapacitásának változásai bár néhány indikátor szempontjából felzárkózást mutatnak szintén nagyon heterogénnek bizonyultak, különösen Magyarország és Szlovákia mutatott gyengébb teljesítményt, Ausztria és a Cseh Köztársaság pedig jobbat. Így, a regionális elemzés megkezdése előtt, tudomásul kell vennünk, hogy a centrope egyes régiói különféle fejlettségi fokon álló országos innovációs és technológiai rendszerekbe ágyazottan működnek. Regionális szinten, ezt a heterogenitást tovább erősíti Pozsony és Bécs fővárosok, illetve Brno város meghatározó pozíciója, bár az adatok ez utóbbi, mint különálló regionális entitás esetében szűkösek. Ahogy az 1. táblázatból látható, ezek a fővárosok nyilvánvaló módon meglehetősen eltérő szerepet töltenek be saját országos innovációs rendszerükben, és átlagosan a centrope kutatói személyzetének és kutatógárdájának 40-50%-át is itt találjuk, míg a többi régió egyenként kevesebb, mint 5% részaránnyal rendelkezik csupán. Ezért ezek a városok jelentik a centrope innovációs rendszer három központját. azonban összesítve a centrope számos innovációs kapacitásmutató esetében felülmúlja az EU átlagot. Ugyanakkor a második leegyszerűsített tény, ami ezen adatok elemzése révén felmerül, az az, hogy ezen heterogén jelleg ellenére, és a két fővárosnak és Brnonak köszönhetően a centrope az EU 27 átlagát meghaladó teljesítményt mutat számos indikátor tekintetében (2.táblázat). Ez különösen a kutatás és fejlesztésre, illetve az emberi erőforrásra vonatkozó 07

10 centrope az innovációs indikátorok fényében mérőszámokra igaz, amely esetekben tekintettel a 2. táblázatban található minden egyes mérőszámra, a centrope az EU27 országok átlaga körül mozog, vagy valamelyest meg is haladja azokat. A magyar és a szlovák centrope-ban a K+F személyzet legnagyobb része a felsőoktatási szektorban dolgozik, míg az osztrák centrope-ban, (főleg Burgenland-ban és Alsó-Ausztriában) a kutatószemélyzet legnagyobb része az üzleti és ipari szektorban dolgozik, addig a kutatók száma az üzleti vállalkozói szektorban a legtöbb cseh, szlovák és magyar centrope régió esetében nagyon alacsony. Továbbá míg a centrope régióban összességében meghaladja az EU átlagát a K+F személyzetnek az összes foglalkoztatotthoz viszonyított részaránya, ha Bécset kihagyjuk ebből a statisztikából, akkor az összes K+F személyzet részaránya a teljes aktív népességen belül csak az EU27 átlagos értékének 52%-a. Hasonló megfigyelések más indikátorokra is igazak a NUTS 2 szinten. Míg a kutatók, tudományos és műszaki munkatársak nagy száma a centrope K+F egyik legnagyobb értéke, a K+F finanszírozása gyenge pontnak számít. Hasonlóan, a fejlett technológiát alkalmazó gyártás (HTC), és a fejlett technológiát alkalmazó tudásintenzív szolgáltatások (KIS) körében alkalmazottak átlagos részaránya körülbelül 4,8% az EU 3,7%-os arányához viszonyítva, amely tükrözi a modern, globális, posztindusztriális szolgáltató gazdaságok strukturális szükségleteit. A HTC foglalkoztatás súlypontja a szlovák és magyar régiókban található, míg a KIS Bécsben és Pozsonyban koncentrálódik. Így világos és nyilvánvaló területi és regionális megoszlást láthatunk a fejlett technológiát alkalmazó tevékenységek területén dolgozó munkaerő megoszlásában. Azonban egy közös jellemzője van Bécs kivételével szinte minden centrope régiónak, mégpedig a a K+F-re költött relatív ráfordítás viszonylag alacsony szintje. Tehát amikor az általános K+F ráfordítást (GERD) a GDP %-ában vizsgáljuk, akkor Bécs az egyetlen olyan régió a centrope régiók között, amelyben K+F ráfordítás meghaladja az EU átlagát, sőt, annak ellenére, hogy az összes egyetemi (intézményen belüli?) K+F ráfordítás (a GDP %-ában) 2000 és 2007 között 11%-kal nőtt a centrope-ban (ami jelentősen meghaladta az EU 27 átlagát), ezek a teljes K+F ráfordításokat jellemző növekedési ráták jelentős eltérést mutatnak az egyes régiókban. A finanszírozás így meglehetősen gyenge pontja a K+F és innováció rendszerének a centrope-ban. Talán úgy foglalható össze, hogy a K+F és innováció terén a centrope nyilván nem koherens és kiegyensúlyozott régió, amely egységes térbeli lehetőségeket és potenciált kínálna. A centrope interregionális K+F és innovációs rendszerének gerincét Bécs és Pozsony fővárosok, illetve Brno város alkotják, amelyre, mint külön entitásra nézve ugyanakkor hiányoznak az adatok. A többi - gyakran iparosodottabb régiói a centrope-nak ezzel szemben főként gyakorlatorientáltabb innovációs tevékenységekben vesznek részt. 08

11 centrope az innovációs indikátorok fényében Fontos K+F és innovációs indikátorok a centrope régióban NUTS 3 szinten (1. táblázat) A centrope a NUTS 3 régiók egyesítéseként Indikátorok Statisztika K+F személyzet száma (2009) Kutatók száma (2009) A kutatók száma az összes K+F személyzet százalékában (2009) 66,7% K+F ráfordítás millió EUR (2009) Átlagos éves K+F személyzetre eső K+F ráfordítás EUR (2009) A centrope régió részaránya a teljes K+F ráfordításból (2009) - Bécs és Pozsony 44,8% - Más centrope régiók (átlag) - (2009) 5,2% A centrope régió részaránya az teljes K+F személyzet számából (2009) - Bécs és Pozsony 44,5% - Más centrope régiók (átlag) (2009) 5,7% A centrope régió részaránya az összes hazai kutatók számából (2009) - Bécs és Pozsony (átlag) (2009) 51,6% - Más centrope régiók (átlag) (2009) 5,9% Források: EUROSTAT - Regionális tudományos és technológiai statisztika (reg_sct), Jihomoravský Régió statisztikai évkönyve 2010, a Szlovák Köztársaság tudományos és technológiai évkönyve 2010, Kutatás és fejlesztés Magyarország (Magyar Központi Statisztikai Hivatal) 09

12 centrope az innovációs indikátorok fényében Tények Technológia, K+F és innováció a centrope régióban és az EU-ban (2. táblázat) Általános K+F ráfordítás (GERD) centrope Összes GERD 1 millió EUR (2007) EU centrope az EU %-ában Összes GERD a GDP %-ában (2007) 1,2 1,9 65,4 Összes GERD, EUR-ban lakosonként (2007) ,3 Összes GERD az üzleti vállalkozási szektorban a GDP %-ában (2007) 0,8 1,2 63,6 Az üzleti vállalkozási szektor részesedése az összes GERD-ből (2007) 62,0 63,8 97,2 Kutatási személyzet K+F személyzet főben számlált (2007) K+F személyzet az aktív népesség százalékában (2007) 1,6 0,9 175,8 Az üzleti vállalkozási szektor részesedése a teljes K+F személyzetből (2007) 45,2 52,1 86,7 Diákok A felsőoktatásban tanuló diákok száma (2009) A felsőoktatásban tanuló diákok részaránya (2009) 22,9 17,9 128,1 25 és 64 közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek (2010) 20,9 25,9 80,7 A fejlett technológiát alkalmazó és a tudásintenzív ágazatban foglalkoztatottak Foglalkoztatás a (HTC) fejlett technológiát alkalmazó és tudásintenzív szektorokban (2009) A HTC ágazati foglalkoztatás minden NACE 2 tevékenységen belül (2009) 4,8 3,7 128,7 Foglalkoztatás a (KIS) tudásintenzív szektorokban (2009) A KIS szektori foglalkoztatás az összes NACE tevékenységből %-ban (2009) 3,2 2,6 122,1 A KIS részaránya a teljes HTC foglalkoztatáson belül (2009) 66,5 70,3 94,9 Emberi erőforrás a tudomány és technológia területén 3 Az emberi erőforrás száma a tudomány és technológia területén (HRST) ezer (2010) Emberi erőforrás az aktív népesség %-ában (2010) 37,6 38,4 97,9 1: GERD = General Expenditure on R&D (K+F-re fordított általános kiadások). 2: NACE = gazdasági ágazatok statisztikai osztályozása az EU-ban. 3: Felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek vagy olyan szakmák, amelyek felsőfokú képzést igényelnek. Források: EUROSTAT - Regionális tudományos és technológiai statisztika (reg_sct), Jihomoravský Régió statisztikai évkönyve 2010., a Szlovák Köztársaság tudományos és technológiai évkönyve 2010., Kutatás és fejlesztés Magyarország (Magyar Központi Statisztikai Hivatal) 10

13 Határokon átívelő szabadalmi hálózatok A regionális innovációs rendszereket a számos input és output indikátor mellett, a különböző régiókban működő szereplők (kutató feltalálók, cégek és intézetek) kapcsolatai és összeköttetése is jellemzik, melyek nagy figyelmet kaptak a specifikus gazdasági irodalomban. Több szerző is felvetette jellegük és struktúrájuk fontosságát a regionális és szektorszintű innovációs rendszerek teljesítménye szempontjából. A centrope-ban számos találmány születik, kevés a regisztrált szabadalom. A centrope technológia-politikai, kutatási, fejlesztési és innovációs fókuszjelentése négy központi célt szolgál. Elsőként vizsgálja a centrope és egyes alrégióinak nemzetközi és európai feltalálói, kérelmezői és feltaláló-kérelmező hálózatokba való integrációját (vagyis a külső integráció mértéke a különféle típusú szabadalmi kapcsolatokban), majd elemzi a centrope egyes tagrégióinak egymással való kapcsolatát az említett három hálózattípus szempontjából (azaz a belső integráció mértéke). Harmadik cél a centrope EU 27-tel való összevetés a szabadalmazás szempontjából. Negyedikként differenciáljuk a szabadalmi hálózatok struktúráját a centrope-on belül és más országok relációjában is, a különféle típusú technológiák alapján (a szabadalom IPC kódja alapján). A felhasznált adatok az OECD REGPAT adatbázisából származnak és részletes információval szolgálnak minden feltalálói, kérelmezői és technológiai területről, amelyek az EPO által 2000-től 2008-ig rögzített szabadalmi kérelmekben megtalálhatók. Frissebb adatok nem voltak elérhetők a hosszadalmas szabadalom-bejegyzési folyamat miatt. Ezek az adatok tartalmazzák minden egyes, az EPO-ban az időszakban bejegyzett szabadalom IPC kódját, ill. a feltalálók és a kérelmezők működési helyét is (NUTS3 szinten). E szabadalmak közül csak azokat választjuk ki, amelyek esetében legalább a feltaláló vagy a kérelmező egyike az EU27-ben működött a bejegyzés idején. Ezért elemzésünk segítségével vizsgálhatjuk az adatokat a centrope régióban működő kérelmezők szempontjából (vagy a szabadalom tulajdonosainak szempontjából), vagy - ahogyan az EUROSTAT hivatalos szabadalmi statisztikájában is történik - a feltalálók (vagy a szabadalom tényleges előállítói) szempontjából is. Az adatoknak ez a kétféle közelítésmódú vizsgálata meglehetősen eltérő eredményekhez vezet: 11

14 Határokon átívelő szabadalmi hálózatok A szabadalmi kérelmek benyújtóinak száma a centrope-ban elmarad a többi régió mögött, a kérelmek száma a többi EU régióhoz viszonyítva az utóbbi évtizedben visszaesett, és csupán néhány technológiai területén büszkélkedhet tisztán komparatív előnyökkel. (1. ábra). Ez azt is mutatja, hogy a centrope-on belüli EPO szabadalmak erőteljesen Bécsben koncentrálódnak. Ezzel szemben, a feltalálókat vizsgálva, a centrope kb. annyi szabadalmi kérelmet ad be, mint a többi régió az EU-ban, lényegében felzárkózott az utóbbi 1000 lakosra jutó szabadalmak a centrope régiókban a kérelmező működési helye szerint (1. ábra) 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 Összesen 0,67 0,90 centrope EU-27 a = emberi szükségletek * b = Műveletek, szállítmányozási, tevékenység c = Vegyipar kohászat d = Textilipar Papíripar e = Építmények f = Gépészeti tervezés világítás, fűtés fegyverek, robbantás g = fizika h = Elektromosság z = egyéb 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 a 0,18 0,19 0,19 b 0,27 0,17 c 0,21 d 0,02 0,03 e 0,07 0,05 0,08 f 0,12 0,10 g 0,17 0,10 h 0,17 z 0,00 0,00 12 *A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási Rendszer (IPC) szerinti osztályozás. (emberi szükségletek: gyógyszerek, élelmiszer, bútor és mezőgazdaság) Forrás: OECD Regpat szabadalmi statisztikák, saját számítások

15 Határokon átívelő szabadalmi hálózatok évtized során, és komparatív előnye mutatkozik meg a legtöbb technológiai területen három kivétellel (2. ábra). A fenti eredmények szerint a centrope-ban sok szabadalom előállítóját (vagyis feltalálóját) megtalálhatjuk, a tulajdonosaik (vagyis a kérelmezők) közül azonban csak keveset. Ez tehát a régió szerkezetét a külföldi működő tőkebefektetés központi európai helyszíneként ábrázolja. Ezek a külföldi működő tőke befektetők nyilvánvaló módon gyakran folytatnak szabadalmakat eredményező kutatásokat a centrope régióban, azonban egyelőre máshol jegyeztetik be a szabadalmaikat lakosra jutó szabadalmak száma a centrope régiókban a feltaláló telephelye szerint (2. ábra) 1,40 1,20 1,00 0,80 Összesen 1,13 1,19 centrope EU-27 a = emberi szükségletek * b = Műveletek, szállítmányozási, tevékenység c = Vegyipar kohászat d = Textilipar Papíripar e = Építmények f = Gépészeti tervezés világítás, fűtés fegyverek, robbantás g = fizika h = Elektromosság z = egyéb 0,60 0,40 a b c g h 0,20 0,00 0,26 0,25 0,23 0,31 0,24 0,21 0,06 d 0,03 0,08 e 0,07 0,12 f 0,17 0,21 0,24 0,25 0,24 0,01 z 0,01 *A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási Rendszer (IPC) szerinti osztályozás. (emberi szükségletek: gyógyszerek, élelmiszer, bútor és mezőgazdaság) Forrás: OECD Regpat szabadalmi statisztikák, saját számítások 13

16 Határokon átívelő szabadalmi hálózatok Míg a centrope az európai szabadalmi hálózatok része, a határon átnyúló szabadalmi együttműködés a régión belül meglehetősen ritka. A szabadalmi kérelmek terén a határokon átívelő együttműködés a kérelmezők és a feltalálók esetében is ritka. Az osztrák centrope és a centrope más részei közötti együttműködés szintje látható módon elmarad az elvárhatótól. Részletesebben: A szabadalmi bejegyzést kérelmezők között meglévő, korlátozott határon átnyúló tevékenységek a centrope cseh, szlovák és magyar részén található kérelmezők közötti együttműködésre korlátozódik. Közös szabadalmi bejegyzés kérelmezésében az osztrák partnerek soha nem működtek együtt más, Ausztrián kívüli centrope régióban működő partnerrel között. (3. ábra). A centrope partnerek közötti feltalálói együttműködési hálózatok is nagyrészt elkerülik az osztrák centrope területét, miközben valamivel több példa van a határon átívelő együttműködésre a centrope más részeiben található partnerek esetében. A feltalálói együttműködési hálózatok inkább mondhatók nemzetközi jellegűnek a cseh, szlovák és magyar régiókban, mint az osztrák részeken. A centrope-ban létrejött találmányok szabadalmi bejegyzését kérelmezők a centrope-on kívül, de az EU27-ek területén működnek. Számos, a centropeban feltalált szabadalmat tehát valamely EU 27 országban székhellyel rendelkező kérelmező jegyeztet be, vagyis azok az országok, amelyek FDI legfőbb forrását is jelentik a centrope-ban. Szabadalmi együttműködés a centrope kérelmezők szerint a partnerek elhelyezkedése (3. ábra) Burgenland 45,0 35,0 20,0 Alsó-Ausztria 68,5 25,5 6,0 Bécs 16,8 70,0 13,2 Dél-Morvaország 79,2 4,2 8,3 8,3 Győr-Moson- Sopron 62,5 37,5 Vas Pozsony 50,0 50,0 59,3 11,1 7,4 18,5 3,7 Nagyszombat 85,8 7,1 7, S: OECD Regpat adatbázis, WIFO, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat olyan EPO szabadalmakat és szabadalmi bejegyzés kérelmezői struktúrákat mutat, ahol a kérelmezők legalább egyike valamelyik centrope régióban székhellyel rendelkezik. Ugyanazon ország centrope régió más országban centrope ország EU-27 ország Egyéb

17 Politikai konklúziók: A határon átívelő innovációs rendszer magjának kialakítása Összefoglalva tehát korai lenne koherens és integrált, határokon átívelő innovációs mechanizmusként említeni a centrope innovációs rendszereit. Egy ilyen rendszer kialakulásának inkább a gyerekkorát éljük, és valószínűleg újabb és újabb kudarcok vetik majd ezt vissza, amelyek ez egyes centrope országok hazai innovációs rendszere által biztosított meglehetősen eltérő kiindulási pontból és intézményi háttérből erednek. Politikai szempontból ez azt jelenti, hogy a K+F területén a régión belüli határokon átívelő együttműködés valószínűleg az egyes régióknak egyénileg lesz a legkedvezőbb, amennyiben az innovációs rendszer egyéni alrendszereire és konkrét követendő politikákra összpontosít. meet expectations. meet centrope. 15

18 Politikai konklúziók: A határon átívelő innovációs rendszer magjának kialakítása A határon átnyúló együttműködés stratégiaibb szempontú megközelítése szükséges. Függetlenül a konkrét politikai együttműködési területtől, bármely ehhez kapcsolódó tevékenység különösen a technológia politika területén, ahol a mérési eredményeket csak hosszú idő eltelte után lehet megállapítani a határon átnyúló együttműködésnek inkább egy stratégiai és hosszú távú megközelítésére van szükség. A centrope-on belüli K+F és innovációs politika egy szembetűnő jellemzője, hogy csak nagyon kevés regionális innovációs stratégia foglalkozik koordinációval vagy éppen a szomszédos régiók K+F forrásainak kihasználásával: e jelentés összeállítása során a kutatócsoport mindössze egy olyan stratégiai dokumentumot azonosított (Alsó-Ausztriáét), amely megemlíti a más centrope országok régióiban rejlő kutatási és innovációs potenciált. Azt is megállapítottuk, hogy a legtöbb létező határon átnyúló K+F együttműködés és innovációs politika projekt alapú és ebből fakadóan csupán átmeneti jellegű, ami azt sugallja, hogy a határon átnyúló K+F és innovációs politikai együttműködések esetében a stratégiai jellegű megközelítése egyelőre kezdeti fázisban van. Mindazonáltal, hogy a centrope régiók technológiai politikáról szóló stratégiai dokumentumai számos olyan közös célt tartalmaznak, amelyek a határon átnyúló együttműködés potenciális területeit jelenthetik. Ilyen a humán erőforrás fejlesztés (azaz az oktatás fejlesztése és a munkaerő minőségének javítása), technológia-transzfer fejlesztés és fokozott együttműködés a tudomány, az oktatás és az üzleti élet között. Ez azt sugallja, hogy a stratégiai orientációjú, hosszú távú határon átnyúló együttműködések érdekében tett erőfeszítések, szemben a jelenlegi projekt-alapú, rövid távú tevékenység típussal, potenciálisan jelentős megtérülést eredményezhet a centrope minden régiójában. A stratégiai jellegű megközelítés követése több erőfeszítést igényel a lehetséges eredmények konkretizálása érdekében ezen a széles prioritási területen. Ezt figyelembe véve a jelenlegi tanulmány néhány olyan területet emel ki, amelyek a határon átnyúló innovációs rendszer magjaként jelenhetnének meg. Az egyetemi rendszer és a hallgatói létszám a határon átnyúló innovációs rendszer fejlesztésének magjaként jelenhet meg. Ebből a szempontból különösen az egyetemi rendszer lehetne a közös együttműködés terepe a centrope régióban, amelyből a centrope minden régiója potenciálisan profitálhatna. Az összesen 61 felsőoktatási intézményével (lásd az 1. mellékletben az egyetemek listáját) és a majd felsőoktatásban tanuló diákjával a centrope az EU27 területén lakó diákközösség 2.2%-ának ad otthont, bár a teljes népességhez viszonyítva ez a részarány csupán 1.6%. Így a régióban a sok diák és egyetem figyelemre méltó, de még mindig kihasználatlan erőforrást jelent a regionális fejlődés terén. Ezen a területen keresni lehetne a diákcseréknek és a karok közötti cserekapcsolatoknak a lehetőségét éppúgy, mint az intenzívebb együttműködésnek a közös projektek körében ami hosszú távon lehetővé tehetné az integráció olyan elmélyült formáinak bevezetését is, mint például a közös tananyagok kialakítása. 16

19 Politikai konklúziók: A határon átívelő innovációs rendszer magjának kialakítása Azt is tudomásul kell vennünk azonban, hogy miközben nagyszámú egyetem található a régióban, ezek közül csupán néhány szerepel magas rangú besorolással a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Így a nemrégiben készült, a centrope-ban a hallgatói mobilitást és az egyetemek közötti együttműködési törekvéseket vizsgáló kutatás azt eredményezte, hogy a résztvevők inkább a világ más részeiben található rangosabb intézményekkel való együttműködést preferálják. Így nem valószínű, hogy bármely, a centrope-ban a felsőoktatás területén működő intézmények mélyebb integrációját célzó politika lényegi eredményt hozna az egyes országok egyetemeinek nemzetközi viszonylatban értendő teljesítményének növelésére irányuló folyamatos erőfeszítések hiányában. Ezért elképzelhetőek a nemzetközi elismertség kiépítésének és a regionális együttműködésnek az egymást kiegészítő formái. A régióban működő számos klaszter közötti együttműködés egy másik kiinduló pontot jelenthet az alkalmazott technológia több területén történő együttműködéshez. Egy másik terület a klaszterpolitika, amely az együttműködés fejlesztésének gócpontja lehetne. Minden centrope régióban számos klaszter működik, és a jelen tanulmány megközelítőleg 50 olyan klasztert azonosított be a centrope területén (ld. 2. melléklet), amelyek gyakran fókuszálnak viszonylag hasonló témákra, és összehasonlíthatók egymással a céljaik. Ismét ki kell jelentenünk ugyanakkor, hogy a klaszterek közötti határokon átívelő kooperáció erősítése nem nélkülözi a kihívásokat. Ezen a téren az osztrák tapasztalat azt mutatja, hogy még az egy ország különböző régióiban működő klaszterek integrálása is időigényes törekvés lehet, tekintettel a szervezeti struktúrájuk és céljaik közötti eltérésekre. Várhatóan a határon átívelő kontextusban az ilyen együttműködés még nagyobb kihívást jelent és hoszszú távú célkitűzéseket igényel, amelyeket még meg kell határozni. A külső szabadalmi kérelmektől való függés csökkentése közös politikai cél lehet. A harmadik potenciális közös kiindulási alapot a transznacionális innovációs és szabadalmi hálózatok létrehozására irányuló törekvések is jelenthetnék a centrope-ban. Ezen a téren különösen egyrészt az osztrák centrope régiók közötti, másrészt a cseh, szlovák és magyar régiók közti korlátozott mértékű együttműködés a meglepő, különösen, mivel a belső együttműködésnek ez a hiánya a nemzetközi és más EU partnerekkel történő viszonylag erős együttműködéssel párosul. Az együttműködés formájától függően valamely régió együttműködő partnerinek 10% - 20%-a más EU régiókból érkezik. Továbbá ezek az eredmények azt sugallják, hogy a szabadalmi tevékenységek több ponton kapcsolódnak egymáshoz, mint az alapvető kutatás-orientált tevékenységek (pl. a 7. Keretprogramban található együttműködések). Egy közelmúltban készült tanulmány kimutatta, hogy a centrope országok kutatóintézetei jól integrálódtak az európai kutatási hálózatokba és a centrope országok intézményei gyakran együttműködnek egymással, bár néhány központi szereplő (pl. a Cseh és a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) az aktuális centrope területen kívül található. 17

20 Politikai konklúziók: A határon átívelő innovációs rendszer magjának kialakítása Egyik oldalról ez egy olyan régió struktúráját is tükrözheti, amelyben számos külföldi működő tőke befektető végez kutatásokat, a szabadalmakat viszont más régiókban regisztrálják. Másik oldalról, a más EU régiókkal való erőteljes együttműködés azt is mutatja, hogy sok, a centrope-ban feltalált szabadalom máshol kerül bejegyzésre, és ezért a centrope területén feltalált számos innováció tulajdonjoga (és üzleti értéke) valahol máshol kamatozik. Ezért a centrope egyik stratégiája lehetne, hogy ne csak a befektetők számát növelje a régióban, de a szabadalmi kérelmek számát is. Ennek megoldása elképzelhető a régión belüli együttműködés erősítésével is. Az e cél elérése érdekében megfelelő rövid távú eszközök között meg kell említeni a pénzügyi ösztönzőket (mint például a határon átívelő kutatási csekk, amelynek tervezetét a centrope projekt keretében kidolgoztuk és bevezettük) és a tudatosság fokozott építését (pl. információs tevékenységeken, stb. keresztül). Mégis minden értékük mellett ezek az eszközök valószínűleg csak arra képesek, hogy enyhítsék a problémát, de megoldást nem jelentenek. Különösen, a határon átívelő viszonylatban biztosított anyagi források mértéke a közeljövőben jelentősen nem fog emelkedni, mivel a nemzeti kormányok inkább a saját országos innovációs rendszereik finanszírozásában érdekeltek, és az információ biztosítása aligha generál olyan nagyszámú projektet, mint amennyinek a fejlesztését látni szeretné az ember a régióban. Ezek a rövidtávú törekvések ezért több hosszú távú indirekt intézkedéssel is kell, hogy párosuljanak (pl. diákcsere, angol nyelvű képzés) amelyek kiegészítik az ilyen nemzetközi hálózatok integrációját. A centrope országok kutatóintézetei integrálódnak az európai kutatási hálózatokba és gyakran együttműködnek egymással. 18

21 1. melléklet: Egyetemek a centrope régióban Elnevezés Működési hely Hallgatók száma Ausztria Bécsi Egyetem Bécs Gazdaságtudományi és Üzleti Egyetem Bécs Bécsi Műszaki Egyetem Bécs Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteme Bécs Bécsi Orvostudományi Egyetem Bécs Duna Egyetem (Továbbképzési Egyetem) Krems Alkalmazott Tudományok Egyeteme Bécsi Campus Bécs Zeneművészeti és Előadóművészeti Egyetem Bécs Bécs Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Bécsi Technikum Bécs Alkalmazott Tudományok Egyeteme Bécsújhely Bécsújhely Bécsi Gazdasági Kamara Alkalmazott Tudományok Egyeteme Bécs Állatorvosi Egyetem Bécs Bécs IMC Alkalmazott Tudományok Egyeteme Krems Krems St. Pölteni Alkalmazott Tudományok Egyeteme St. Pölten Alkalmazott Művészetek Egyeteme Bécs Bécs BFI Alkalmazott Tudományok Egyeteme Bécs Bécs Alkalmazott Tudományok Egyeteme Burgenland Eisenstadt/Pinkafeld Szépművészeti Akadémia Bécs Bécs Bécsi Konzervatórium Egyetem Bécs 908 Sigmund Freud Egyetem Bécs Bécs 716 Webster Egyetem Bécs Bécs 537 Theresianum Katonai Akadémia Bécsújhely 314 Alkalmazott Tudományok Egyeteme Bécs Bécs 305 Lauder Üzleti Iskola Bécs 296 MODUL Egyetem Bécs Bécs 231 New Design Egyetem St. Pölten 218 PEF Vezetési és Szervezési Magánegyetem Bécs Bécs 79 Duna Magánegyetem Krems 44 Cseh Köztársaság Masaryk Egyetem Brünn Brünn Brünni Műszaki Egyetem Brünn Mendel Egyetem Brünn Brünn Állatorvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Brünn Védelmi Egyetem Brünn STING Akadémia Brünn Brünn 941 Gazdaságtudományi Magán Főiskola Znojmo Znojmo 789 Janáček Zeneművészeti és Előadóművészeti Akadémia Brünn Brünn 695 Karel Engliš Főiskola Brünn Brünn 575 B.I.B.S. Brünni Nemzetközi Üzleti Főiskola Brünn 478 Rašín Főiskola Brünn Brünn 464 Üzleti és Szállodavezetési Főiskola Brünn 359 NEWTON Főiskola Brünn Brünn 279 Real Estate Főiskola Frank Dyson Intézet Brünn Brünn 20 Magyarország Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron Széchenyi István Egyetem Győr Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely 245 Hittudományi Főiskola Győr Győr 153 Szlovákia Pozsonyi Comenius Egyetem Pozsony Szlovák Műszaki Egyetem Pozsonyban Pozsony (1. fakultázs Nagyszombat) Közgazdasági Egyetem Pozsony Szent Erzsébet Egészségügyi és Társadalomtudományi Egyetem Pozsony Nagyszombati Egyetem Nagyszombaton Nagyszombat Nagyszombati Cyril és Method Egyetem Nagyszombat Pozsonyi Államigazgatási Gazdálkodási és Igazgatási Főiskola Pozsony Pán-Európai Egyetem Pozsony Diószegi Egyetem Diószeg Pozsonyi Szlovák Orvostudományi Egyetem Pozsony Pozsonyi Rendőrakadémia Pozsony Szakolcai Közép-Európai Egyetem Szakolca Színi Akadémia Pozsony 977 Képző- és Iparművészeti Akadémia Pozsony 616 Pozsonyi Nemzetközi Bölcsésztudományi Egyetem Pozsony 57 Megjegyzés: Ausztria, Cseh Köztársaság és Magyarország esetében az adatok 2009/10-re, Szlovákia esetében 2010/2011-re vonatkoznak. 19

22 20 2. melléklet: Klaszterek a centrope régióban Name web address Ausztria Bécs régió élettudományos klasztere (LISAVR) Bécsi mobilitási klaszter Alsó-Ausztria élelmiszeripari klasztere Zöld építőipari klaszter Alsó-Ausztria Alsó-ausztriai műanyagipari klaszter Alsó-ausztriai logisztikai klaszter Alsó-ausztriai mechatronikai klaszter Alsó-ausztriai jóléti klaszter Bécsi környezetvédelmi klaszter Bécsi IT-klaszter ICT Klaszter Burgenland Műanyagipari Klaszter Burgenland Osztrák közlekedési Telematikai Klaszter (ATTC) Vasúti Technológiai Klaszter Ausztria (RTCA) Osztrák Repülőgép-ipari Csoport Osztrák Autóipari Szövetség Fémipari Hálózat Cseh Köztársaság Vízkezelési Szövetség (WTA) Cseh Bútoripari Klaszter CEITEC Bioinformatikai Klaszter CREA víz és energia ENERGIKLASTR Hálózati biztonság felügyelő rendszer klaszter Innováció a közlekedésben Magyarország Arrabona Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Regionális Klaszter Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Magyar Bútoripari Klaszter Nyugat-Dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter Nyugat-Pannon Ökoklaszter Pannon Autóipari Klaszter Pannon Fa és Bútoripari Klaszter Pannon Helyi Termék Klaszter Pannon Informatikai Klaszter Pannon Logisztikai Klaszter Pannon Mechatronikai Klaszter / Pannon Megújuló Energia Klaszter Pannon Termál Klaszter Pannon Textil Klaszter Professio Fémipari Szakoktatási Klaszter Pellet Klaszter Sopron Régió Informatikai Klaszter Sopron Régió Logisztikai Klaszter T-Arrabona Második Vonalas Beszállítói Klaszter Tartalom és tudásipari Klaszter West-Pannon Audiovizuáis Klaszter Magyar Járműfejlesztési Klaszter Szlovákia Autoklaszter Nyugat-Szlovákia (AKS) Elektronikai Klaszter Nyugat-Szlovákia (EKS) Energia Klaszter centrope Energia Klaszter - Nyugat-Szlovákia Turisztikai Klaszter - Nyugat-Szlovákia - Forrás: saját kutatás

23 2012 A teljes jelentés letölthető a oldalról. Az Európai Unió CENTRAL EUROPE alapjának támogatásával. Impresszum A centrope capacity partnerség nevében kiadja a centrope ügynökség. A tartalomért felelős: Karol Frank (EU-SV), Peter Huber (WIFO, koordinátor), Ludek Kouba (MENDELU), Lados Mihály (MTA RKK NYUTI), Roman Römisch (wiiw), Petr Rozmahel (MENDELU) Szerkesztette: Johannes Lutter, Europaforum Wien Layout és illusztrációk: claramonti grafik, Vienna. Nyomda: Simply More Printing, Bécs

24 meet europe. meet centrope.

meet europe. meet centrope. www.centrope.com

meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia találkozási térségében a centrope régió új és virágzó transznacionális régióvá

Részletesebben

meet europe. meet centrope. 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás

meet europe. meet centrope. 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás Nyilvános konferencia Egy határok nélküli régió Workshop Telephely marketing és branding a centrope térségben

Részletesebben

meet innovation. meet centrope. 2012. május 21. Brno program

meet innovation. meet centrope. 2012. május 21. Brno program 2012. május 21. Brno program Politikai Bizottság I Városháza, Brno A centrope versenyképességének fokozása I A centrope-on belüli hosszútávú együttműködés irányába Nyilvános Konferencia I MUNI Campus,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

meet europe. meet centrope. 2011. December 5. Tomášov / Bratislava Art Hotel Kaštieľ Program

meet europe. meet centrope. 2011. December 5. Tomášov / Bratislava Art Hotel Kaštieľ Program 2011. December 5. Tomášov / Bratislava Art Hotel Kaštieľ Program Politikai Bizottság Az infrastruktúra-fejlesztés és a megközelíthetőség fellendítése I A legtöbbet kihozni a 2014-2020-as EU programozási

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

oktatás és munkaeropiacok

oktatás és munkaeropiacok centrope Regionális Fejlesztési Monitoring. Fókuszjelentés: Humán toke, oktatás és munkaeropiacok Vezetoi összefoglaló centrope partner Ausztria Burgenland állami tartomány Alsó-Ausztria állami tartomány

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

A Centrope helye az európai térben*

A Centrope helye az európai térben* A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIV. VÁNDORGYŰLÉSE Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. A Centrope helye az európai térben* Uszkai Andrea PhD-hallgató,

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi és regionális kapcsolatai

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi és regionális kapcsolatai Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Egyetemek a határ menti együttműködésben Nemzetközi projektzáró konferencia Győr, 2006. szeptember 26.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Megújuló energia elemzések

Megújuló energia elemzések Egyesület Megújuló energia elemzések Egyesület Üzletember-találkozó a szilárd energetikai biomasszával foglalkozó cégek üzleti lehetőségének fejlesztésére Szombathely, 2012. március 21. Egyesület a PBN

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F Felsőoktatás-fejlesztés a K+F és az innováció tükrében ELTE Innovációs nap, 2012 Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3.

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia 2015. November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia Befektetés és Beszállítás: mit teszünk mi? Adatbázisaink: direkt és indirekt beszállítóknak K+F és KKV: a kormányzati segítség

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK 7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.

ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25. ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár 2017. május 25. IGÉNY ALAPÚ TÁMOGATÁS-ELŐKÉSZÍTÉS AZ OKOS ÖNKORMÁNYZATOKÉRT Az önkormányzati

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra* A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben