Az állam, iskolafenntartók, oktatási intézmények és egyéb szereplők közötti feladatmegosztás alakulása a közoktatásban a rendszerváltástól napjainkig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állam, iskolafenntartók, oktatási intézmények és egyéb szereplők közötti feladatmegosztás alakulása a közoktatásban a rendszerváltástól napjainkig"

Átírás

1 Palotás Zoltán Az állam, iskolafenntartók, oktatási intézmények és egyéb szereplők közötti feladatmegosztás alakulása a közoktatásban a rendszerváltástól napjainkig

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A közoktatás irányítás egyes szintjei között a vertikális feladat és felelősség-megosztás jellemzői és változásai től 1993-ig tól 1995-ig től 1999-ig től 2004-ig től 2010-ig től 2013-ig A közoktatás irányításában közreműködő szereplők azonosítása A közigazgatás és a tanügyigazgatás kapcsolata központi és helyi-területi szinten Központi ágazati irányítás és ágazatközi koordináció Integrált közigazgatás és tanügyigazgatás helyi, területi szinten A közoktatás tervezésének jellemzői A közigazgatástól elkülönült helyi, területi irányítás jellemzői és következményei A feladat és felelősség-megosztás neuralgikus pontjai a közötti időszakban A javasolt közoktatási feladatellátási rendszer alapvonalai, oktatásirányítási, közigazgatási és közfinanszírozási peremfeltételei A közoktatási feladat- és felelősség-megosztás új rendszerének alapvető jellemzői A közigazgatás és a tanügyigazgatás kapcsolata Az intézményi irányítás, az intézményi és a helyi fenntartói irányítás közötti kapcsolat... Felhasznált irodalom Idézett jogszabályok jegyzéke...

3 1. Bevezetés A közoktatási rendszer működésében már a rendszerváltás előtt, különösen a 80-as években felerősödtek a decentralizációs folyamatok, megkezdődött a feladatok és ezzel részben a felelősség - megosztása a központi irányítás, a helyi (tanácsi) államigazgatás és a közoktatási intézmények között. Az 1985-ben kiadott oktatási törvény 1 egyebek mellett deklarálta az intézmények szakmai önállóságát, 2 ennek egyik biztosítékaként nem csak megengedte, de előírta számukra saját szervezeti és működési szabályzat elkészítését 3, lehetővé tette saját nevelési-oktatási feladatai meghatározását, 4 helyi nevelési rendszer (pedagógiai program) 5 kialakítását (!) és a központi egységes tanterv iskolai adaptációját. 6 Az egységes tanterv betartását addig ellenőrző szakfelügyeletet, az intézményt és a pedagógust támogató, szaktanácsadássá alakította át. 7 Az évtized elejétől kezdve az intézményvezetők megbízását határozott idejűvé alakították át, 1986-től kezdve a vezetői megbízásokat pályázati úton lehetett betölteni, 8 a vezetők kinevezéséhez pedig a nevelőtestületek egyetértése volt szükséges. 2. A közoktatás irányítás egyes szintjei között a vertikális feladat és felelősség-megosztás jellemzői és változásai től 1993-ig A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1990-ben átfogó módosítás történt az oktatási törvényben 9 (érdemes megjegyezni, hogy 1985-től egészen 1990-ig nem módosították a törvényt), ami jelentős változásokat eredményezett a közoktatási feladatellátás területén. Az eredeti törvény szerint az óvodai nevelés, az iskolai, a diákotthoni és kollégiumi nevelésoktatás, továbbá a nevelés-oktatás irányítása és - a törvényben foglalt kivétellel 10 - feltételeinek biztosítása az állam feladata. 11 A kivételeket a törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet (kormányrendelet) sorolta fel. 12 Ennek értelmében óvodát az állami szervek mellett gazdálkodó szervezetek és társadalmi szervezetek is létesíthettek és fenntarthattak a miniszter egyetértésével. Különböző típusú iskolákat a külügyminiszter és a évi I. törvény az oktatásról (továbbiakban Ot.) 2 Ot. 10. (1) bek. 3 13/1986 (VIII.1.) MM rendelet az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről 9. 4 Ot. 14. (3) bek. 5 Ot. 14. (4) bek., 13/1986 (VIII.1.) MM rendelet az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről Ot. 55. (2) bek. 7 11/1986 (VII.27.) MM rendelet a szaktanácsadásról 8 Ot. 64. (2) bek évi XXIII. törvény az évi I. törvény módosításáról (továbbiakban: Otm) 10 Ot. 20. (3) bek 11 Ot /1985 (X.5.) MT rendelet az oktatásról szóló évi I. törvény végrehajtásáról (továbbiakban Otvhr.)6.. 3

4 honvédelmi miniszter, az állami gazdálkodó szervek és a felsőoktatási intézmények (ezek mind ugyancsak állami szervezetek), valamint gimnáziumot, diákotthont és kollégiumot az állam, és az egyházak közötti megállapodás alapján az egyházak a miniszter egyetértése nélkül fenntarthattak. 13 A módosított oktatási törvény ugyan továbbra is deklarálta, hogy a közoktatási és felsőoktatási feladatok ellátása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása állami feladat, 14 de kimondta azt is, hogy az állami feladatok teljesítésében megbízás alapján - a törvény, illetőleg más jogszabályok rendelkezései szerint - természetes és jogi személyek is részt vehetnek, 15 intézményt létesíthetnek és tarthatnak fenn. 16 Míg korábban az ilyen intézmények létesítéséhez a fent jelzett kivételtől eltekintve a miniszter egyetértése volt szükséges, 1990-től már ezek engedélyezése a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinek hatásköre lett, amelyet csak a jogszabály által előírt feltételek hiánya esetén tagadhatott meg. 17 Ezekkel az intézkedésekkel egyfelől elhárultak az akadályok a nem állami szervezetek közoktatási feladatellátásba való bekapcsolódása elől, másfelől pedig a felhatalmazás generális volt, azaz bármely nem állami szervezet bármilyen közoktatási feladatot elláthatott, bármilyen közoktatási intézményt alapíthatott és működtethetett a törvény alapján. A fentiek is jelzik, hogy az oktatási törvény évi módosítása után lényegében megszűntek a miniszter intézmények felett gyakorolt közvetlen irányítási jogosítványai, hatásköre alapvetően a tartalomhoz (tantervek kiadása) és az intézmények működéshez kapcsolódó szabályozásra korlátozódott. A közoktatási feladatellátás területén alapvető változást a közigazgatás átszervezése, a demokratikusan megválasztott első országgyűlés által, a helyi önkormányzatokról szóló törvény 18 elfogadása hozott. A törvény - a szubszidiaritás elvének érvényesítésével - lehetővé tette, hogy a települések éljenek az alkotmány által biztosított helyi önkormányzáshoz való jogukkal. 19 Az új önkormányzati törvény értelmében az önkormányzatok egyenrangúak, azonos jogokkal rendelkeznek, közöttük nincs és nem is lehet hierarchikus viszony, egy kisközség és egy nagyváros alapértelmezésben azonos jogokkal rendelkezik, ami érvényes a települési és a területi (megyei) önkormányzat közötti viszonyra is. 20 A helyi önkormányzatokról szól törvény kimondta, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás 21, és ezt egyben kötelezettségévé 22 is tette. A közoktatási feladatellátás kötelezettsége mellett a törvény arról is gondoskodott, hogy a közoktatási intézmények valamennyi vagyontárgyukkal együtt a helyi önkormányzatok tulajdonába kerültek. 23 A törvény azt is szabályozta, hogy feladatellátása során az önkormányzat maga határozza meg a 13 Otvhr. 6. (3) bek. 14 Otm. 3. (1) bek. 15 Otm. 3. (2) bek. 16 Otm OTM évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról - (továbbiakban: Ötve.) évi XX törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya Ötv Ötve. 8. (1) bek. 22 Ötve. 8. (4) bek. 23 Ötve (1) bek. 4

5 lakosság igényei alapján, hogy milyen módon látja el ezt a feladatot. 24 A törvény általában rögzítette, hogy a megyei önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. 25 Ebből következik, hogy bár nem sorolta fel taxatíve a középfokú nevelést, oktatást, továbbá az alapfokú nevelés, oktatáson túli további feladatokat (művészetoktatás, gyógypedagógiai nevelés, oktatás, pedagógiai szolgáltatások), ezek ellátása a megyei önkormányzat feladata lett. Az alapfokon túli feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségeket végül 1991-ben pontosítják az ún. hatásköri törvényben. 26 A törvény felsorolta azokat a feladatokat, amelyeket akkor kell ellátnia a megyei önkormányzatnak, ha a települési önkormányzat azt nem látja el, ide tartoztak: 27 a) a középfokú iskolai és diákotthoni ellátás, továbbá a nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás; b) a felnőttek alap- és középfokú oktatása; c) az alapfokú művészetoktatás; d) az általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása; e) a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő kiskorúak oktatása segítségével, az alap- és középfokú iskolai tanulók képesség-, tehetség-, továbbá a személyiségvizsgálatával és -fejlesztésével, pedagógiai tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások. Ugyanakkor a törvény meghatározott olyan területi jellegű kötelező feladatokat is a megyei önkormányzat számára, amelyek ellátása biztosan meghaladja az egyes települések hatókörét. Ezek közé tartoztak a következők: 28 a) az egészségügyi intézményben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek alapfokú oktatása; b) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásáról, továbbá a fogyatékosság megállapításához szükséges szakértői tevékenység; c) a középfokú iskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység; d) pedagógiai szolgáltatások. Ugyancsak a hatásköri törvény szabályozta, hogy a helyi önkormányzat feladatait a meglévő intézményeinek fenntartásával, új intézmény létesítéssel és fenntartással, társulásban való részvétellel vagy más megállapodás alapján látja el, 29 ami megnyitotta a lehetőséget az önkormányzatok közötti együttműködésre ezen a területen. A feladatellátási kötelezettség előírása egyfelől, az ellátás módja meghatározásának joga másfelől, a települési önkormányzatok felelősségévé tette a közoktatási feladatellátás helyi igényeknek megfelelő biztosítását. Eközben érvényben maradt az oktatási törvény azon rendelkezése, hogy a közoktatás feltételeiről az állam gondoskodik, így kialakult az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás a közoktatásban: az állam feladata biztosítani a feltételeket, a helyi önkormányzatok pedig az igényeknek megfelelően gondoskodnak a feladat ellátásáról. 24 Ötve. 8. (3) bek. 25 Ötve. 69. (1) bek évi XX törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről (továbbiakban: Htv.). 27 Htv Htv. 98. (1) bek. 29 Htv (1) bek. 5

6 A közoktatási feladatellátás finanszírozásáról igen szűkszavúan rendelkezik ebben az időszakban a módosított oktatási törvény. A jogszabály tulajdonképpen az intézmények központi, állami költségvetési forrásból történő finanszírozását írja elő, amelyet kiegészít a létesítő, illetőleg a fenntartó hozzájárulása, a fenntartó által nyújtott pénzellátás és az intézmény saját bevétele. A nem állami fenntartású intézmények működtetéséhez az állam hozzájárulhat, tehát nem volt kötelező érvényű a hozzájárulás, így nem beszélhetünk ekkor szektor semleges finanszírozásról. Az intézményi önállóságot ugyanakkor erősítette az a szabály, hogy az önálló nevelési-oktatási intézménynek - kérelmére - az önálló gazdálkodási jogot meg kellett adni. 30 Ebből az következik, hogy egyfelől a gazdasági önállóság nem alanyi joguk az intézményeknek, másfelől viszont a fenntartó nem mérlegelhet, ha kérte a gazdasági önállóságot az önálló intézmény, akkor azt meg kellett adnia. Az állami finanszírozás gyakorlatban azt jelentette, hogy az önkormányzatok az intézményeikbe járó gyermekek, tanulók száma alapján kialakított fejkvóta alapján kapták meg az állami támogatást, amelyet egyéb forrásaikból egészítettek ki. A létszám alapján járó állami támogatás azonban már ekkor sem fedezte a teljes kiadást. Egy 1992-ben végzett empirikus kutatás 31 szerint az egyes intézménytípusokban eltérő mértékben fedezte az állami támogatás a teljes költséget. Míg a szakközépiskolákban és szakiskolákban a támogatás mértéke meghaladta a költségeket (106,6%), addig az általános iskoláknál (87,9%), és különösen az óvodáknál (31,4%!) jelentősen elmaradt tőle. Mivel a finanszírozás létszámalapú volt, ezért az alacsonyabb létszámú községi intézmények fenntartásához a községi önkormányzatoknak amelyek nem rendelkeztek szakközépiskolákkal, így nem tudtak innen forrást átcsoportosítani az általános iskolákhoz - relatíve magasabb arányban kellett kiegészíteniük az állami támogatást, mint a városiaknak (Halász, 1992). 32 Az iskolában folyó nevelés, oktatás tartalmának szabályozása tekintetében nem történik lényeges módosulás ebben az időszakban. Továbbra is érvényben vannak az 1970-es évek végén kiadott (többször módosított) központi nevelési programok (tantervek), amelyek keretei között az intézmények meghatározhatják saját nevelési-oktatási feladataikat, s a nevelő-oktató munka eredményességét elősegítő kísérleteket, kutatásokat folytathatnak. 33 A fenntartó önkormányzatok lényegében nem kaptak semmilyen hatáskört az intézményeikben folyó pedagógiai munka tartalmának meghatározása, és alig valamennyit a megvalósítás eredményességének ellenőrzése, értékelése területén, az állam pedig egyáltalán nem végzett semmilyen kontrollt, ehhez nem is volt már személyzete és hatásköre sem. Az oktatási törvény ugyan kimondja, hogy a közoktatás helyi irányításával kapcsolatos feladatokat a tanácsok szakigazgatási szervei, majd 1991-től a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője végzi, de azt is leszögezi, hogy az irányítás az intézmény szakmai önállóságát nem sértheti, igaz, ezt az 1991-es módosítás végül törli a törvényből. 34 Ebben az időszak az intézmények lényegében azt tesznek, amit akarnak, így folyamatosan bővítik az elsősorban a középosztálynak szóló kínálatukat (6 és 8 évfolyamos gimnáziumok kialakítása, idegen 30 Otm. 6. (2) bek. 31 A kutatást az Országos Közoktatási Intézet végezte az OKKFT Ts-4/ kódszámú kutatás keretében. 32 Halász Gábor (1992): Az önkormányzatok és a közoktatása a megyei tapasztalatok fényében In. Önkormányzat és közoktatás (szerk. Annási Ferenc, Halász Gábor, Nagy Mária), Akadémiai Kiadó, Budapest 33 Otm. 6. (3) bek 34 Otm. 10., Htv

7 nyelvek oktatása, csoportbontások egyre általánosabbá tétele, stb.), amely folyamatokba a fenntartó önkormányzatok jellemzően nem avatkoznak be. A már idézett empirikus kutatás azt állapítja meg, hogy a közoktatási rendszer szereplői nem voltak felkészülve az önkormányzati közigazgatás létrehozását követő új rendszerben való működésre. Sőt, magában az önkormányzati törvény megalkotási folyamatában sem vettek érdemben részt a korabeli kormányzati oktatáspolitika meghatározó szereplői (például egy módosító javaslatot sem adtak be). Az önkormányzati törvény várható hatásairól semmiféle elemzés nem készült és a törvény elfogadása után sem történt tudatos felkészülés a végrehajtás kidolgozásra, így például nem készültek jogszabályok sem ennek megkönnyítésére (Halász, 1992). Az oktatási törvény, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek évi módosítása még az önkormányzati törvény megalkotása előtt történt. A kutatás már ekkor rámutatott a közoktatási feladatellátás egyik azon alapvető problémájára, amely lényegét tekintve - az elmúlt húsz évben mindvégig megoldatlan maradt, ez pedig a települési szuverenitás és a körzeti jellegű feladatellátás közötti feszültség. A valamennyi településnek lényegében azonos szintű jogokat adó önkormányzati közigazgatás a városi iskolarendszerekben nem vet fel komolyabb problémákat, ellenben a kisközségekben számos nehézséggel jár, melyek kezelése ma még nem megoldott. A kisközségek nagy része valójában nem önmagában, hanem más községekkel együtt látja el a közoktatási szolgáltatások biztosítását, olyan körzeti struktúrában, melyet az elmúlt évtizedek iskolakörzetesítései vagy település összevonásai hoztak létre. A teljes körű települési szuverenitás és a körzeti feladatellátás között olyan ellentét feszül, amelyet az önkormányzati törvényben felvázolt konstrukció nem tud feloldani. A kisebb települések közötti koordináció megoldatlansága a hazai tanügyigazgatás egyik legjelentősebb problémáját alkotja, amelyet természetesen meg lehet oldani az önkormányzatiság elvének tiszteletben tartása mellett, de amelynek megoldására ezidáig nem történt kezdeményezés. (Halász, 1992) 35 Az önkormányzati törvény elfogadásával, valamint a törvény által előidézett, a közoktatási feladatellátás területén kirajzolódó problémák kezeléséhez szükséges további döntések és szabályozások hiánya következtében, kialakult a közoktatási rendszer mindvégig fennálló jellemzője lett az igen nagyszámú és azonos hatáskörrel rendelkező helyi oktatási hatóság megléte tól 1995-ig Viszonylag hosszú előkészítés után 1993-ban fogadta el az országgyűlés az új, közoktatásról szóló törvényt 36 (a felsőoktatásról, a korábbiaktól eltérően, már külön törvény rendelkezett). Az új törvény magában foglalta az önkormányzati törvény elfogadása után még külön törvényekben szabályozott közoktatási feladatellátásra (oktatási törvény) és az ezzel összefüggő feladat- és hatáskörökre (hatásköri törvény) vonatkozó szabályokat, egyértelműbbé tette a közoktatás rendszerében az egyes szereplők feladat- és felelősségi köreit. A közoktatási rendszer működtetése továbbra is az állam feladata maradt, 37 azonban az ingyenes és kötelező általános iskolai, valamint az ingyenes óvodai nevelésről, 35 I.m. 18. oldal évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993-ban hatályos eredeti változata (továbbiakban: Kte.) 37 Kte.2. (3) bek. 7

8 középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai nevelésről és oktatásról, a kollégiumi ellátásról, a nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálati ellátásról az állam a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. 38 A korábbi hatásköri törvény szabályozását átemelve, a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni az óvodai nevelésről és az általános iskolai nevelésről, oktatásról, de bármilyen másik közoktatási feladat ellátását is vállalhatják az önkormányzati törvénnyel összhangban. 39 A megyei jogú városi és a megyei önkormányzatok feladata minden olyan közoktatási feladat ellátása, amelyet a települési önkormányzatok nem vállalnak, továbbá kötelező feladatuk a területi ellátáshoz kapcsolódó egyéb speciális feladatok (pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások, szegregált gyógypedagógiai nevelés, oktatás, stb.) ellátása is. 40 A kötelező feladatok ellátásának módját ugyancsak a hatásköri törvényből történő átemeléssel szabályozták (intézményfenntartással, megállapodással vagy társulással). 41 A közoktatási feladatellátásban részt vehetnek nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények, de ilyenek létrehozására és fenntartására nem kötelezhető sem az állam sem az önkormányzat. 42 A fenntartói irányítás keretében a fenntartó minden olyan lényeges hatáskört megkapott, ami lehetővé teszi a feladatellátás önálló megszervezését és biztosítását. Így dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról; meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését; ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét; jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, valamint szervezeti és működési szabályzatát; értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. 43 A felsorolásból kitűnik, hogy a pedagógiai szakmai munka eredményességének értékelése a fenntartó feladata, az állam nem vesz részt ennek az ellátásában. Kialakult az a 2010-ig fennmaradó helyzet, hogy a feladatellátásra kötelezett önkormányzat saját maga ellenőrzi és értékeli feladatellátásának eredményességét. A központi irányítás országos közoktatási ellenőrzési, értékelési rendszert (bár egyes elemei országos kompetenciamérés, intézményi és önkormányzati minőségirányítás - később létrejöttek) sohasem hozott létre. A közoktatási rendszer finanszírozására vonatkozó alapvető szabályok nem változtak a közoktatási törvény elfogadásával, csupán a feladatellátás forrásainak megnevezése vált pontosabbá (fenntartói pénzellátás helyett fenntartói hozzájárulás), ugyanakkor új forrásként nevezték meg a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díját. 44 A központi költségvetési támogatás elosztásának új szabálya, hogy az állami szerveknek, helyi önkormányzatoknak jár a költségvetési hozzájárulás, más intézményfenntartóknak pedig akkor jár, ha a feladatot megállapodás keretében látják el. 45 A korábbi szabályozáshoz képest tehát lépés történt a 38 Kte. 3. (3) bek. 39 Kte. 86. (1), (3) bek. 40 Kte. 86. (3), Kte. 88. (1) bek. 42 Kte. 4. (5) bek. 43 Kte.102. (2) bek. 44 Kte (1) bek 45 Kte. 4. (6) bek., 118. (4) bek. 8

9 szektor semleges finanszírozás felé, hiszen a megállapodással rendelkezőknek immár alanyi jogon jár állami támogatás (normatíva). A közoktatás teljes finanszírozásában az állami támogatás aránya azonban folyamatosan csökkent ebben az időszakban, 1995-ben például az önkormányzatok oktatási kiadásaiból csupán 48,7%-t fedeztek a közoktatásra fordított normatív állami támogatások. A hiányzó részt az önkormányzatok többnyire egyéb állami támogatásból (visszaosztott adók), kisebb részt saját bevételeikből (helyi adók) fedezték (Jelentés, 1995). 46 A tartalmi szabályozás vonatkozásában jelentős változásokat hozott a közoktatási törvény évi kiadása, amely több éves, még a rendszerváltást megelőzően kezdődött idősszak vitáit zárta le (legalábbis átmenetileg). Az új szabályozás látszólag a felelősség-megosztásra épül, mert a tartalom meghatározását kétszintűvé (központi, intézményi) teszi és mind a központi, mind a helyi (önkormányzati és intézményi) szint számára határoz meg feladatokat és hatásköröket. A törvény kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka foglalkozási, illetve pedagógiai program szerint folyik. Az iskola pedagógiai programja egyebek mellett - meghatározza az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait és az iskola helyi tantervét. Az iskola a helyi igények, a tanulók szükségletei, érdeklődése figyelembevételével valamennyi évfolyamára készít vagy választ helyi tantervet. 47 A foglalkozási, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. E szerint helyi szinten az intézményi és a fenntartói szint autonómiája kölcsönösen korlátozza egymást, hiszen az intézmény csak olyan pedagógiai programot használhat, amit a fenntartó jóváhagyott, a fenntartó viszont csak olyan pedagógiai programot hagyhat jóvá, amit az iskola (nevelőtestület) elfogadott. Ebből következően a szabályozás alapján - a helyi szint szereplőinek kölcsönös érdeke, és egyben felelőssége, az együttműködés a pedagógiai program elkészítésének folyamatában. A törvény szerint a nevelés, oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A Nemzeti alaptanterv a Tantervi alapelvekből és a Tantervi követelményekből áll. 48 A Tantervi alapelvekkel és Tantervi követelményekkel összhangban, az egyes iskolatípusokra kerettantervek készülnek. A kerettantervek tartalmazzák egyebek mellett - az egyes évfolyamok ajánlott tantárgyait és azok tananyagtartalmát, illetve ezek változatait, az ajánlott óraszámokat, illetve ezek változatait, azokat a követelményeket, amelyeket az adott iskolatípus utolsó évfolyamának befejezéséig el kell sajátítani. 49 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka a miniszter által kiadott kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. Helyi tanterv készítésére a nevelési-oktatási intézmény nem kötelezhető. 50 A központi szabályozó eszközök ilyen módon történő kialakítása igen erőteljes tartalmi befolyásolást tesz lehetővé a központi irányítás számára, ugyanakkor az iskoláknak lényégében csak a központi kerettantervek végrehajtására van lehetőségük. A tartalmi szabályozás új rendszere azonban csak a NAT kiadása után három évvel lépett volna 46 Jelentés a magyar közoktatásról 1995 (szerk. Halász Gábor és Lannert Judit). Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996, 82. oldal 47 Kte. 44. (1), 45. (4) bek., 48. (1) bek. 48 Kte. 9. (1) bek. 49 Kte. 9. (4) bek. 50 Kte. 9. (5) bek. 9

10 hatályba, 51 mivel azonban a kormányzati ciklus alatt csak a Nemzeti alaptanterv tantervi alapelveit adták ki kormányrendeletben, 52 ezért a szabályozás a bekövetkező kormányváltás következtében - nem lépett érvénybe. A törvényi szabályozás következtében ebben az időszakban erősödött meg a decentralizált közoktatás irányítás legfontosabb jellemzői közül a központi, a helyi fenntartói és az intézményi szintek közötti megosztott felelősség és a nagyfokú helyi és intézményi önállóság. A kiterjedt helyi iskolai autonómiához alkalmazkodva a kormányzati irányító szerveknek nincs közvetlen utasítási jogosítványuk az intézményfenntartók és az intézmények felé, feladatai és hatáskörei ettől kezdve a következő területekre terjedt ki: a) általános irányítói jogosítványok, és kötelezettségek, 53 b) egyes területek jogi szabályozása törvényi felhatalmazás alapján, 54 c) fejlesztési feladatok 55 (Jelentés, 1995). A közoktatási törvény törekedett a központi irányítás egyfajta megerősítésére is. Létrehozzák a köztársasági megbízott illetékességi területével azonos szinten (regionális szint) a tankerületi oktatásügyi központokat (TOK), ugyanakkor tankerületeket, mint tanügyigazgatási egységeket nem alakítottak ki. Az új szervezet a miniszter irányítási feladatellátásában működik közre, egyben segíti a nevelési-oktatási intézmények fenntartói irányítói tevékenységét és a nevelési-oktatási intézmények szakmai munkáját is. 56 A TOK-k kialakítását erős tiltakozás kísérte, mind az intézmények, mind a helyi irányítók jelentős része a központi irányítás rovásukra történő megerősítését látták benne. Ezt az érzésüket egyebek mellett az is erősítette, hogy a szervezet feladatai között a klasszikus tanfelügyeleti feladatok ( vizsgálja az intézmények működési feltételeit, a szakmai követelmények és képesítési előírások megtartását 57 ), a korszerű irányítási feladatok ( részt vesz a vizsgarendszer működtetésében 58 ) és az intézményeknek nyújtott szakmai szolgáltatási feladatok ( részt vesz országos versenyek szervezésében, figyelemmel kíséri a tankönyv- és taneszközellátást 59 ) keveredtek egymással. A bizalmatlanság kialakulásán az sem segített, hogy a jogszabály szerint a központok az igazgatóság mellett a régió pedagógusaiból választott szakmai testületből álltak. 60 Sem a helyi önkormányzatok, sem az intézmények, sem a pedagógusok nem akarták elfogadni a nem túl régen kivívott önállóságuk kormányzat általi korlátozását. A közoktatási törvény létrehozta központi szinten azokat a döntés-előkészítő, véleményező konzultációs fórumokat, szervezeteket, amelyek a következő két évtizedben fontos szerepük lesz. Létrejött a szakmai szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia, a munka világa és a miniszter delegáltjaiból álló Országos Köznevelési Tanács (OKNT), a miniszter szakmai 51 Kte (3) bek /1994 (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv tantervi alapelveinek kiadásáról 53 Kte Kte Kte Kte. 99. (1) bek. 57 Kte. 99. (2) bek. g) pont 58 Kte. 99. (2) bek. e) pont 59 Kte. 99. (2) bek. c) pont 60 Kte (2) bek. 10

11 döntés-előkészítő szervezete, 61 amelynek különösen a tartalmi szabályozási rendszer kialakításban lett szerepe. A közoktatásban érdekelt valamennyi partner (szakmai szervezetek, szakszervezetek, diákszervezetek, fenntartók, kisebbségi önkormányzatok, szülők) részvételével létrehozott Közoktatás-politikai Tanács pedig a miniszter általános döntéselőkészítő, javaslattevő szervezete lett től 1999-ig 1994-ben a korábbi konzervatív kormányt szociálliberális kormány váltotta, amely a közoktatási törvényt két fordulóban, először 1995-ben 63 néhány irányítási területen, majd 1996-ban 64 átfogóan módosította. E módosítások a feladat és felelősség-megosztás főbb vonalait nem rajzolták újra, az alapvető jellemzőket nem változtatták meg, de néhány területen pontosították és kiegészítették azt. Az évi módosítás keretében azonnali hatállyal megszüntették a korábban sokat támadott tankerületi oktatásügyi központokat 65 és módosították a tartalmi szabályozás központi eszközeinek kiadásáról szóló szabályokat. Az új szabályok szerint a korábbi többszintű központi szabályozók helyébe (alapelvek kormányrendelettel, követelmények miniszteri rendelettel) egyszintű szabályozó lépett, a Nemzeti alaptantervet kormányrendeletben kell kiadni, a benyújtáshoz azonban be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését. 66 Első alkalommal történt meg, hogy egy központi szintű tanterv elfogadása folyamatában a szakmai szervezeteket is képviselő szervezet vétójogot kapott, amellyel a kormányzat azt a szándékát igyekezett megerősíteni, hogy a kötelező tantervi tartalom kialakításában a kiélezett ideológiai viták helyébe egyfajta pedagógiai szakmai kontroll kerüljön. A közoktatási feladatellátás területén csak kisebb változást hozott a közoktatási törvény évi módosítása. Az intézményalapítás jogának meghatározása során pontosították a gazdálkodó szervezetekre és az egyházakra vonatkozó szabályozást, mindkét esetben magyarországi bejegyzéshez kötve a jog gyakorlását. Új elem a korábbihoz képest, hogy a törvény azt is rögzíti, hogy a tevékenység folytatásának jogát eljárás keretében engedélyezés - meg kell szerezni. 67 Az intézményalapítás tehát alanyi joga a felsoroltak körének, azonban a gyakorlatban történő érvényesítéshez előírt feltételeknek kell megfelelniük. E feltételeket már az eredeti közoktatási törvény is tartalmazta, ide tartozik például, hogy rendelkezniük kell pedagógiai programmal, a neveléshez, oktatáshoz szükséges helyszínnel, a feladatokat ellátó személyzettel és a működést biztosító költségvetéssel. 68 A engedély kiadásáról korábban 61 Kte Kte évi LXXXV. törvény a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról (továbbiakban Kt95) évi LXII. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény módosításáról (továbbiakban: Kt96) 65 Kt Kt Kt Kte. 79. (2) bek. 11

12 minden esetben a székhely szerint jegyző döntött, beszerezve a tankerületi oktatásügyi központ véleményét, az új szabályozás szerint a középfokú intézmények, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a kollégiumok esetében a hatáskör a megyei főjegyzőhöz kerül, akinek az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértő véleményét kell beszereznie. 69 A közoktatási feladatok ellátását biztosító intézmények döntő többsége továbbra is a települési és a megyei önkormányzatok fenntartásában van, bár az elmúlt évtized alatt némi átstrukturálódás történt ezen a területen ben az intézmények 90%-a a települési és a megyei önkormányzatok tulajdonában volt és 10% a felekezeti és magán intézmények aránya és 1999 között 8%-kal csökkent a települési önkormányzatok és 6%-kal nőtt a felekezeti és más nem önkormányzati intézmények aránya. A megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények kismértékben növekvő aránya a középiskolák települési önkormányzatok általi átadásából következett (Palotás, 2000). 70 A közoktatási feladatellátás finanszírozására vonatkozó szabályozás oly módon változott meg, hogy az állam a nem állami nem helyi önkormányzati intézmény fenntartója részére a költségvetési törvényben meghatározott támogatást (normatíva) nyújt, amelyhez az állam vagy az önkormányzat további kiegészítő támogatást adhat, amennyiben a nem állami nem önkormányzati intézmény megállapodás alapján állami vagy önkormányzati feladatot lát el. 71 A központi költségvetés az állami, önkormányzati és a nem állami nem önkormányzati intézményfenntartók számára a gyermek, tanulólétszám alapján normatív hozzájárulást biztosít. 72 E szabályozás értelmében a közoktatási feladatellátás finanszírozása szektor semlegessé vált, a jogszerűen működő nem állami nem önkormányzati intézmények fenntartói függetlenül attól, hogy van, vagy nincs megállapodásuk közfeladat ellátására - alanyi jogon és azonos mértékben jutottak hozzá az állami normatívához. Tekintettel arra, hogy az állami normatív támogatás a teljes költségek folyamatosan csökkenő hányadát fedezték ebben az időszakban ben 55,8%, 1993-ban 53,6% (Jelentés, 1997) 73 -, az is bekerült a törvénybe, hogy az éves állami normatív támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második év teljes (beruházások nélküli) önkormányzati közoktatási kiadásának 80%-a. Ezt a szabályt azonban lényegében egy évben sem sikerült megtartani az ezt követő időszakban, majd néhány évvel később ki is került a törvényből. A tartalmi szabályozás területén lényeges módosítások történtek a közoktatási törvény és évi módosítása következtében. A tantervi szabályozás továbbra is kétszintű (központi és helyi) maradt, azonban lényegesen megváltoztak a központi szabályozás eszközei és azok tartalma egyaránt. Az eddig tisztán bemeneti jellegű (tantervi) tartalmi szabályozást a bemeneti és kimeneti szabályozás elemeit egyaránt tartalmazó rendszer váltotta fel. A nevelés, oktatás központi tartalmát az évfolyamon a Nemzeti alaptanterv (NAT) és az alapműveltségi vizsga követelményei, a 11. évfolyamtól kezdve pedig az érettségi vizsga 69 Kt (1) bek. 70 Palotás Zoltán (2000): A közoktatás irányítása In. Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (szerk. Halász Gábor és Lannert Judit), Országos Közoktatási Intézet, Kt (4) bek. 72 Kt (1) bek. 73 Jelentés a magyar közoktatásról 1997 (szerk. Halász Gábor és Lannert Judit), Országos Közoktatási Intézet, oldal 12

13 követelményei szabályozzák. A NAT újra egyetlen egységes dokumentum lett (megszüntették az ún. tantervi alapelveket), amely az 1-10 évfolyamra (ezen belül 4., 6., 8., 10. évfolyami bontásban) az ekkor érvényes 16 éves korig tartó tankötelezettséggel összhangban határozta meg a nevelő, oktató munka közös követelményeit tíz műveltségterületen. 74 Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga országosan egységes követelmények alapján megszervezett állami vizsga. 75 A központi tartalmi szabályozó eszközöket egyes speciális területekhez kapcsolódó (pl. nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, két tanítási nyelvű nevelés, oktatás, alapfokú művészetoktatás) irányelvek egészítik még ki. 76 Az iskolák helyi tantervét a NAT és a vizsgakövetelmények alapján kell elkészíteni. 77 A kormány még 1995-ben kormányrendeletben kiadta a Nemzeti alaptantervet, 78 majd 1997-ben az érettségi vizsga követelményeit is tartalmazó kormányrendeletet. 79 A NAT kiadásáról szóló kormányrendelet a törvényből kiiktatott kerettanterveket ismét becsatornázza oly módon, hogy előírása szerint az iskolák helyi tantervüket a miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítik el. 80 Az új szabályozó rendszer szerint az iskolák új pedagógiai programjukat szeptember 1.-től alkalmazzák, ezen belül a helyi tantervet az első és hetedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kell bevezetniük. 81 Lényegében tehát egészen 1998-ig, a felsőbb évfolyamokon pedig az ezredforduló utánig jogszerűen alkalmazták az iskolák az 1978-ban kiadott, 1987-ben korrigált, 1990-ben ismét kiadott egységes központi tanterveket. 82 Ebben a szabályozó rendszerben a központi irányítás felelőssége, hogy elkészüljenek és kiadásra kerüljenek a központi szabályozó dokumentumok (NAT, vizsgakövetelmények, kerettantervek), intézményi felelősség, hogy az igényeknek és szakmai előírásoknak megfelelő helyi tantervet készítsenek, a fenntartó felelőssége pedig, hogy a pedagógiai program részeként jóváhagyott helyi tanterv megfeleljen a törvényességi kritériumoknak és rendelkezésre bocsássa a megvalósításhoz szükséges pénzügyi erőforrásokat. A miniszter szabályozási felelősségi köre kibővült egyebek mellett - az új tartalmi szabályozási eszközök (irányelvek, alapműveltségi vizsga vizsgaszabálya és követelményei, érettségi vizsga részletes követelményei), az országos mérési feladatok ellátása rendjének kiadásával, fejlesztéssel kapcsolatos feladatai a vizsgarendszer kialakításával és fejlesztésével, a pedagógusok, vezetők és irányítók továbbképzésének segítésével Kt (5)-(9) bek. 75 Kt (1) 76 Kt (11)-(14) bek. 77 Kt (9) bek /1997 (X.26) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (továbbiakban: Nr) /1997 (VI.13) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. 80 Nr.1. (2)-(3) bek. 81 Kt Az eredeti általános iskolai tantervet jóváhagyta és bevezetését elrendelte az oktatási miniszter a 114/1977 (M.K. 11) OM számú utasításával. 83 Kt (1)-(5) bek. 13

14 től 2004-ig Az 1998-ban bekövetkező kormányváltást követően az új jobbközép kormány ismét jelentős mértékben módosítja a közoktatási törvényt. A módosítás azonban alig érinti az elmúlt évtized alatt kialakult feladat- és felelősség-megosztás rendszerét. Változatlanul hagyja a közoktatási feladatellátásban kialakult központi, helyi és intézményi szint közötti feladatmegosztást, a tartalmi szabályozás rendszerének módosításával azonban érinti a központi és az intézményi szintű feladatokat, míg a fenntartói feladatok ellátása, és a hozzá kapcsolódó irányítási eszköztár változatlan marad. Nem változik lényegesen a nem állami, nem önkormányzati intézmények közoktatási feladatellátásban betöltött szerepe sem, ugyanakkor egyes szabályok módosulásai az egyházi intézmények megerősítését szolgálták, különösen a finanszírozásra vonatkozó szabályok változtatásával. Jelentősebb változás a központi irányítás felelősségvállalásának, szerepének növelésében és az ehhez kapcsolódó szervezetek kialakításában következett be. Az 1999-es törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a tankötelezettséget 18 évre emeli azoknál a tanulóknál, akik 1998/99-es tanévben kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. 84 A 2002-es országgyűlési választások eredményeképpen ismét szociálliberális kormány kerül hatalomra. Az új kormány a közoktatási rendszer szereplői közötti alapvető feladatmegosztáson nem változtatott, a tartalmi szabályozás területén azonban újabb módosításokat hajtott végre, de nem tért vissza teljes egészében az 1998-as szabályozáshoz. A központi irányítás felelősségvállalását egyes területeken tovább növelte, és megtartotta az előző kormány által létrehozott központi hivatalt is. A közoktatási feladatok megosztásának rendszerét ugyan nem, de a feladatok ellátását jelentősen befolyásolta 1999-ben az a módosítás, hogy szakiskolai szakképzésben különválasztották az általános művelő és a szakképzési évfolyamokat oly módon, hogy a szakiskolának 9. és 10. évfolyama, valamint legalább két szakképzési évfolyama van. 85 Ez a feladatellátás szempontjából azt jelentette, hogy a szakképzés időtartama legalább egy tanévvel meghosszabbodott, ami a fenntartók részéről az erőforrások megnövelését követelte meg. A közoktatási rendszer finanszírozásának alapvető szabályai nem változtak az előző időszakhoz képest. A finanszírozást, ezen belül elsősorban többletforrások bevonásának növelését eredményezhette ugyanakkor az a szabályozás, hogy a kormánnyal közoktatási megállapodást kötött egyházi jogi személyek a fenntartásukban működő nevelési-oktatási intézmények tekintetében a székhely település önkormányzata felé egyoldalú nyilatkozattal vállalhatják az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról (továbbiakban: Kt99) Kt (1)-(2) bek. 14

15 között létrejött megállapodás alapján jogosult. 86 Ez azt jelenti, hogy az egyoldalú nyilatkozat következtébe az egyházi fenntartó igényt tarthat az állami normatíva és a közoktatásra, beruházások nélkül, fordított összes ráfordítás átlagának a különbözetére, azaz kényegében a teljes körű állami finanszírozásra. A közoktatási törvény évi módosítása újra szabályozta a nevelés, oktatás szakaszait, a 10 évig tartó általánosan művelő szakasz helyébe lényegében visszaállította a korábbi nyolc évig tartó alapfokú nevelés-oktatás és az erre épülő középfokú nevelés-oktatás szakaszait. 87 A tartalmi szabályozás területén a tantervi szabályozást az új/régi szakaszhatárokhoz igazította és ismét törvényi szinten szabályozta a Nemzeti alaptanterve épülő kerettantervek kötelező használatát. 88 A kerettantervek tartalmazzák a nevelés, oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait, a rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet. A kerettantervek az általános iskola és a középfokú iskolák tekintetében külön-külön, az iskola típusától függően határozzák meg a tartalmat és a követelményeket, a törvény azonban megengedi, hogy egy képzési szakaszhoz, vagy iskolatípushoz több kerettanterv is kiadható legyen, az iskolák pedig több kerettantervet is felhasználhatnak helyi tanterveik elkészítse során. A kerettanterv(ek) választása az iskolák számára kötelező. 89 A Nemzeti alaptantervet továbbra is a kormány adja ki, de az OKNT korábbi egyetértési jogát véleményezési joggá alakítják át, megmarad a véleményezési joga a Közoktatás-politikai Tanácsnak is. 90 Ugyanezeket a jogosítványokat kapja meg az OKNT és a KT a kerettantervek miniszteri kiadását megelőzően is. 91 A kimeneti szabályozást szolgáló állami vizsgák rendszerét a módosítás változatlanul hagyja. A tartalmi szabályozásban végzett módosítások következtében újra szabályozták az egy évvel korábban hatályba lépett pedagógiai programok tartalmát, illetve módosítását. Ezek szerint az iskolák két évet (2001. szeptember 1.-ig) kaptak arra, hogy a kerettanterv, valamint a pedagógiai programot kiegészítő egyéb tartalmak figyelembevételével felülvizsgálják pedagógiai programjukat. Az ily módon felülvizsgált pedagógiai programot az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kellett bevezetni. Az egy évvel korábban 1. és 7. évfolyamon bevezetett helyi tantervek esetében a törvény megengedi, hogy csak az első évfolyamon és onnan felmenő rendszerben alkalmazzák, a hetedik évfolyamon történő bevezetést pedig hagyják el. Ezzel egyidejűleg a 10 évfolyamos általános iskolákat ismét 8 évfolyamos iskolákká kell (vissza)szervezni. 92 A tartalmi szabályozás folyamatos módosítása következtében 2001-ben például egy 8 évfolyamos általános iskola különböző évfolyamain három féle (1990-es, 1998-as és 1999-es szabályozás) tanterv szerint folyik a nevelés, oktatás. A 2002-ben történt újabb törvénymódosítás egyfelől visszaadta az OKNT egyetértési jogát a Nemzeti alaptanterv kiadásának folyamatában, 93 másfelől lehetővé tette az iskolák számára a 86 Kt Kt Kt (8) bek. 89 Kt Kt (Új 8/A (1)-(6) bek.) 91 Kt (Új 8/B (7) bek.) 92 Kt évi XXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról (továbbiakban: Kt02.) 2. 15

16 kerettanterven belüli tartalmi átcsoportosításokat. 94 Majd a évi módosítás a kerettantervek alkalmazását ajánlásként szabályozza, ami lehetővé tette, hogy az iskolák akár egy teljes kerettantervet helyi tantervként alkalmazzanak, de azt is, hogy a kerettantervektől függetlenül, közvetlenül a NAT alapján saját helyi tantervet készítsenek, ami nagymértékben növelte az erre vállalkozó iskolák felelősségét a tartalom meghatározásában. 95 A fenti módon megváltozott szabályozás továbbá a törvény más szakaszaiban előírt egyéb módosítások, kiegészítések - következtében a 2001-ben felülvizsgált pedagógiai programokat június 30.-ig ismét felül kellett vizsgálniuk az iskoláknak. 96 A közoktatási törvény 1999-ben történt módosítása bővítette az oktatási miniszter ágazati felelősségét, és számos új feladatot határozott meg a számára: 97 például a pedagógustovábbképzés programjainak jóváhagyásával, a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitika alakításával, a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével, a területi tervezéssel, a tankönyvvé nyilvánítással és a pedagógiai rendszerek fejlesztésével kapcsolatban. A 2002-es kormányváltást követően a miniszteri felelősség terjedelme tovább bővült, ugyanakkor újabb elemek kerültek a társadalmi partnerekkel történő felelősségmegosztás körébe (pl. az OKNT tantervi kérdésekben visszakapta 1999-ben elveszített vétójogát). A közoktatási törvény évi módosítása a miniszter számára szintén több új feladatot határozott meg, ezek között van például a minőségfejlesztés rendszerének támogatása, illetve a hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatását támogató országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése. 98 Az évi törvénymódosítás a közoktatás központi irányításában is lényeges változást eredményezett. Létrehozták a megyei szint feletti regionális egységekkel is rendelkező új igazgatási szervezet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot (OKÉV). 99 Az 1999-ben létrehozott központi hivatal a évi kormányváltás után is megmaradt, sőt, egyes feladatköreit tovább bővítették. Az OKÉV feladatairól szóló kormányrendelet 100 értelmében a szervezet legfontosabb teendője a közoktatás értékelési, mérési és vizsgarendszerével összefüggő feladatok ellátása, működtetése. Ezen belül miniszteri intézkedés alapján országos és térségi szakmai ellenőrzést és értékelést szervezhet, illetve a fenntartók, intézmények, kisebbségi önkormányzatok kérésére önkormányzati és intézményi szintű szakmai ellenőrzést végezhet. Az OKÉV amennyiben a fenntartó e feladatának nem tesz eleget intézményi szintű szakmai ellenőrzést is kezdeményezhet. A tartalmi szabályozással és vizsgáztatással kapcsolatban ehhez a szervezethez került az összes olyan hatósági jellegű jogosítvány, amelyek a tantervekre és az érettségi vagy alapműveltségi vizsgákra vonatkozó újabb jogszabályokból vagy szakmai koncepciókból fakadtak (pl. a kerettantervektől eltérő helyi tantervek és új vizsgatantárgyak akkreditálásával vagy az országos standard feladatbank működtetésével kapcsolatos feladatok). E szervezet felelőssége 94 Kt évi LXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény módosításáról (továbbiakban: Kt03) Kt Kt Kt Kt (új 97/A.) /1999. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról 16

17 lett továbbá az országos szakértői és vizsgáztatói névjegyzék gondozása, az ezzel kapcsolatos kérelmek elbírálása és a névjegyzék közzététele. (Halász-Palotás, 2003) től 2010-ig A 2004 és 2010 közötti időszakban a 2002-ben kormányra került koalíció irányította a közoktatást. A 2002-es kormányváltást követő fent bemutatott módosításokat követően az időszak hátralévő részében már nem történt olyan változtatás, ami a 90-es évektől kezdve kialakult és lassan megszilárdult alapvető feladatellátási és felelősségi viszonyokat megváltoztatta volna. Ugyanakkor több olyan változás zajlott le részben a közoktatás környezetében, részben pedig a közoktatási rendszer egyes területein, amelyek befolyásolták a korábban kialakult viszonyokat. Ezek közé tartozott a többcélú kistérségi társulások megalakulása és részvétele a közoktatásban, illetve a közoktatási törvény és évi módosításai. A ben elfogadott, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény törvénybe iktatatta a kistérségek területi lehatárolását és lehetővé tette, hogy a kistérség önkormányzatai ún. többcélú kistérségi társulást alakítsanak, a társulás pedig részt vehessen a kistérségi közszolgáltatások biztosításában. 102 E közszolgáltatások körébe sorolta a törvény az oktatás, nevelés feladatot is, amelyhez kapcsolódó feladatok ellátása esetén a költségvetési törvény ösztönző támogatást biztosított. 103 Az eredeti politikai szándék a közigazgatási reform keretében a kistérséget közigazgatási szintként tervezte létrehozni, amihez az ágazati törvényekben kötelező feladatok ellátását így például az alapfokú nevelést, oktatást telepítette volna, de ehhez az önkormányzati törvény módosítására lett volna szükség, amihez nem rendelkeztek a kormánypártok a parlamentben a szükséges kétharmados többséggel. A jogszabály egyik célja volt, hogy bizonyos közszolgáltatások ellátását a településinél magasabb szinten, az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lehessen megoldani, ezt szolgálta a szabályozás pénzügyi ösztönzést tartalmazó része. Önmagában az a lehetőség, hogy egyes közoktatási feladatokat települési helyett kistérségi szinten is meg lehet szervezni, még nem befolyásolta volna a kialakult feladat-megosztást. A törvény módosítva a közoktatási törvényt azt is előírta azonban, hogy ha a társulás a megyei önkormányzat kötelező feladatai közül átvállalja egyes feladatok ellátását (pl. alapfokú művészetoktatás, középiskolai, szakiskolai, kollégiumi ellátás), akkor e feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége megszűnik a kistérségben és az ellátási felelősség a kistérségi társulásé lesz. 104 Mindezzel együtt a többcélú kistérségi társulások bekerültek az intézményfenntartók körébe, de ebben a tekintetben igen nagy különbségek alakultak ki közöttük. Volt olyan kistérség, amelyben valamennyi nevelési-oktatási intézményt egy szervezetbe összevonva kistérségi fenntartásba adtak (pl. Kiskőrösi kistérség) az 101 Halász-Palotás 2003: A közoktatás irányítása In. Jelentés a magyar közoktatásról 2003 (szerk. Halász Gábor és Lannert Judit) Országos Közoktatási Intézet, évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról (továbbiakban: Tktt.) 1. (1) bek. 103 Tktt. 2. (1) bek a) pont, (2) bek. 104 Tktt. 14. (15) bek. a közoktatási törvénybe iktatja a 89/A. 17

18 önkormányzatok, de jellemzően nem váltak nagy intézményfenntartóvá a TKT-k annak ellenére sem, hogy jelentős mértékű költségvetési támogatáshoz jutottak. Az évi társulási törvény szerint létrejött intézményfenntartó társulások, valamint a többcélú társulások által fenntartott intézmények évi adatait összehasonlítva azt látjuk, hogy 1062 intézményfenntartó társulás 1082 intézményt, 91 többcélú társulás 124 intézményt tart fenn, ami az összes társulásban fenntartott intézménynek mindössze 12%-a (Dienes, 2009). 105 A települési önkormányzatok intézményfenntartással kapcsolatos feladatait módosította a közoktatási törvény évi módosítása, amely szerint a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák (ide számítva azokat az iskolákat is, ahol egymást követő két évben nem indult hetedik és nyolcadik osztály) csak másik iskola tagiskolájaként lehet működtetni. 106 E szabályhoz kapcsolódóan az osztály fogalmát is újra meghatározó módosításokkal sok kistelepülés kényszerült arra, hogy (kis)iskoláját a továbbiakban társulásban, vagy megállapodás alapján működtesse. Az esetleg megszűnő iskolák többcélú társulások fenntartásába adását ösztönözte az a szabály, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. 107 Az új szabályozás hatására gyakoribbá vált az iskolák egyházaknak történő átadása is, mivel az egyházi fenntartású iskolák esetében a normatíva feletti finanszírozást az állami költségvetés állta. A közoktatási feladatok önkormányzati ellátása érdekében a közoktatási törvény szigorította az önkormányzati iskolák más fenntartónak történő átadását, 108 ezzel próbálva megakadályozni, hogy a forráshiányos önkormányzatok egyházi fenntartásba adják intézményeiket, amely viszont a központi kiadásokat növelte. Ezt a rendelkezést 2010-ben a parlament törölte a közoktatási törvényből (Palotás-Jankó, 2011). 109 A tartalmi szabályozás rendszerében lényegében formai változást jelent, hogy 2006-ban a kimeneti szabályozási eszközök közül eltörölték az alapműveltségi vizsgát. 110 Az eredetileg 1995-ben az akkor 16 éves korig tartó tankötelezettség és a Nemzeti alaptanterv 10 évfolyamra vonatkozó követelményeinek meghatározásához, később a 10 osztályos általános iskola befejezéséhez kapcsolódó állami vizsga a 8 évfolyamos általános iskola fennmaradásával funkciótalanná vált, a valóságban egyetlen alkalommal sem szervezték meg. A NAT tartalma többször is módosult ebben az időszakban, azonban e módosulások nem érintették sem az intézmények sem a fenntartók felelősségi köreit. A közoktatás finanszírozási rendszerének alapvető vonásai is megmaradtak, azonban az állami normatíva kialakításában jelentős változások történtek. Az alapnormatíva kiszámítása 105 Dienes Renáta (2009): A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatellátásának elmúlt 6 éve. Kistérségek útközben OFI konferencia. Budapest, november 30. [online:] {http://www.ofi.hu/rendezvenyek/kistersegek-utkozben) évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény módosításáról (továbbiakban Kt06.) Kt (3) bek évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény módosításáról (továbbiakban: Kt07) 19. (1) bek évi LI. törvény a közoktatási törvény módosításáról. 110 Kt06. 2., 22. (3) bek. a) pont 18

19 új, ún. teljesítménymutató szerint történt, amely egy etalonnak tekintett iskola tanulócsoportszáma és óraszáma alapján kialakított álláshely-számát meghatározó formula. 111 Lényegében tehát az állam által elismert pedagógus álláshelyek számát határozza meg, s a hozzárendelt pénzösszeg is nagyságrendileg egy pedagógus bérének felelt meg. Amennyiben a fenntartók a fenti módhoz képest más paramétereket engedélyeztek (pl. alacsonyabb létszámú tanulócsoportok), akkor az így keletkezett többletköltségeket már nem ismerte el az állami finanszírozás. A központi irányítás, ezen belül a miniszter szabályozási hatáskörei ebben az időszakban is bővültek (pl. Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásának és működésének szabályozásával). A kormány átszervezte központi hivatalát és 2006 végén létrehozta az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, valamint más szervezetek jogutódaként az Oktatási Hivatalt. 112 A közoktatási törvény évi módosítása pedig bővítette a Hivatal feladatait a hatósági ellenőrzés körében a kötelező felvételre, az oktatás ingyenessége, tankönyvek, felszerelések biztosítására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálatával és szabálytalanság tapasztalása esetén felruházta a bírságolás jogával től 2013-ig A évi országgyűlési választások után hatalomra kerülő új kormány totális fordulatot hajtott végre az azt megelőző 25 év alatt kialakult közoktatási feladat- és felelősségmegosztás rendszerében ben a közigazgatás átszervezésével, ezen belül elsőként az önkormányzati feladatok egy részének újraszabályozásával, 114 megszűntették a megyei önkormányzatok közoktatási (és más) feladatellátási kötelezettségét, amelyet az állami feladatellátás hatáskörébe vontak. 115 A megyei önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények a megyei szinten létrehozott állami intézményfenntartó központok fenntartásába kerültek. 116 A közoktatási törvény módosításával 117, az új önkormányzati törvény kiadásával 118, majd az új nemzeti köznevelési törvény 119 elfogadásával a települési önkormányzatok közoktatási feladatellátását módosították, amelynek eredményként a települési önkormányzatok hatáskörébe január 1.-től a köznevelési feladatok közül csak az óvodai nevelés ellátása maradt kötelező feladatként. A megyei önkormányzatok az új szabályozás értelmében kizárólag területfejlesztési feladatokat látnak el, 120 az iskolai alap és középfokú nevelés-oktatás feladatának ellátását pedig az állam vette át. 121 Hatályon kívül évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről 3. sz. melléklet 15.2 pont /2006 (XII.23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról. 113 Kt évi CLIV törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről (továbbiakban: Mökt.) 18. (2) 115 Mökt Mökt Mökt évi CXXXIX törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (továbbiakban: Úötv.) évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 120 Úötv13., Nkt. 2. (1) bek., 74. (1)-(2) bek. 19

20 helyzeték január 1.-től az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt is, így a többcélú kistérségi társulások ugyancsak kikerültek a közoktatási feladatellátásban közreműködők köréből. 122 A köznevelési törvény újra definiálta a fenntartás fogalmát és elválasztotta azt a működtetés fogalmától. Az iskolák fenntartását az állam, az épületek, a vagyon működtetését pedig a tulajdonos önkormányzatok kötelező feladatává tette a 3000 főnél népesebb települések körében, míg a 3000 fő alatti lakosságszám esetén lehetővé tette, hogy a vagyon működtetésének feladatát továbbra is az önkormányzat lássa el. 123 Az állami fenntartói feladatok ellátására létrehozták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (továbbiakban KLIK). 124 Az új állami hivatal központból és a járások területével megegyező területtel kialakított tankerületi, illetve megyeközponti tankerületi igazgatóságokból áll. A tankerületek fenntartásába tartoznak az általános iskolák, a gimnáziumok, az alapfokú művészetoktatási intézmények, a megyeközponti tankerületek fenntartásba kerültek a szakképzést folytató intézmények valamint a korábban a megyei önkormányzatok speciális feladatait ellátó további szak- és szakmai szolgáltató, gyógypedagógiai intézmények. 125 A fenntartói feladatokhoz kapcsolódó hatásköröket a KLIK elnöke és a tankerületek igazgatói gyakorolják a hivatal eddig még nem ismert szervezeti és működési szabályzatában meghatározott hatásköri elosztásban. 126 Az intézmények szakmai önállóságát továbbra is deklarálja ugyan a köznevelési törvény 127, azonban az ún. átadás-átvételi törvény értelmében január 1-től az iskolák beolvadással 128 kerültek állami fenntartásba a KLIK fennhatósága alá 129, miközben korábbi OM azonosítójukat a többcélú intézmények egy részének kivételével megtartották 130. A köznevelési törvény módosításával az intézmények vezetői elvesztették munkáltatói jogaikat 131, amit ugyancsak a KLIK elnöke (a gyakorlatban vélhetően a tankerületi igazgatók) gyakorolnak. 132 Ugyancsak elvesztették az intézmények önálló gazdálkodási jogukat, így önálló számlaszámaikat is. 133 Ilyen szabályok mellett igencsak kérdéses, hogy az OM azonosítójukat megtartó egykori iskolák vajon tényleg rendelkeznek-e önállósággal bármilyen vonatkozásban. Lényegében tehát egy Központ által irányított, 198 (ennyi tankerület van) oktatási igazgatóságról beszélhetünk, ami Magyarországon sohasem látott mértékű irányítási centralizációval az ország messze legnagyobb méretű szervezetét hozta létre, mintegy munkavállaló foglalkoztatásával. Abból következően, hogy az állami fenntartói feladatot ellátó KLIK saját szervezetének kiépítése és a fenntartói feladatok ellátásának 122 Úötv c) pont 123 Ntk. 74. (4)-(6) bek /2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (továbbiakban KLIKr.) 125 KLIKr KLIKr. 4. (1) bek., 7. (1) bek., 2. (6) bek. 127 Nkt. 24. (1) bek évi CXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről (továbbiakban: Át.) 129 Át. 4. (1), 6. (2) bek. 130 Át. 5. (3) bek. 131 Át. 24. (4) bek. 132 Át. 7. (2) bek. 133 Nkt. 21. (1) bek. 20

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Magyarország 2009/10-es kiadás European Commission AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK SZERKEZETE MAGYARORSZÁG 2009/10 Összeállította: Juhász

Részletesebben

CSAK EGY BIZTOS A KÖZNEVELÉSBEN: A BIZONYTALANSÁG. Rendszerváltás az oktatásban. A kezdő lépések

CSAK EGY BIZTOS A KÖZNEVELÉSBEN: A BIZONYTALANSÁG. Rendszerváltás az oktatásban. A kezdő lépések CSAK EGY BIZTOS A KÖZNEVELÉSBEN: A BIZONYTALANSÁG "A múltat végleg eltörölni" Rendszerváltás az oktatásban A kezdő lépések Néhány nap van hátra addig az időpontig, 2012. szeptember 1-jéig, amikor megkezdődik

Részletesebben

V I T A I R A T BEVEZETÉS

V I T A I R A T BEVEZETÉS BEVEZETÉS A 2010. tavaszi országgyűlési választások eredménye egyértelmű felhatalmazást adott arra, hogy új értékalapokra helyezzük az oktatási rendszer egészét. Ennélfogva szükségszerű egy új közoktatási

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁS (tankönyv) Budapest, 2012 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: I. fejezet: Dr. Barabás Zoltán II. fejezet: Dr.

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

A foglalkoztathatóságot, a méltányosságot és az alkalmazkodóképességet szolgáló oktatás

A foglalkoztathatóságot, a méltányosságot és az alkalmazkodóképességet szolgáló oktatás A foglalkoztathatóságot, a méltányosságot és az alkalmazkodóképességet szolgáló oktatás Fehér könyv az oktatásról Készült a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megbízásából Budapest, 213. Haza és Haladás

Részletesebben

A köznevelési törvény aktuális változásai

A köznevelési törvény aktuális változásai 2015. A köznevelési törvény aktuális változásai Kozák András köznevelési szakértő A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) több alkalommal módosult.

Részletesebben

TAPASZTALATOK, MEGOLDÁSOK A VÁLTOZÓ MUNKAHELYEN DOLGOZÓ PEDAGÓGUSOKAT FOGLALKOZTATÓK SZÁMÁRA UTAZÓ PEDAGÓGUSOK JÓ GYAKORLATOK KÉZIKÖNYVE

TAPASZTALATOK, MEGOLDÁSOK A VÁLTOZÓ MUNKAHELYEN DOLGOZÓ PEDAGÓGUSOKAT FOGLALKOZTATÓK SZÁMÁRA UTAZÓ PEDAGÓGUSOK JÓ GYAKORLATOK KÉZIKÖNYVE TAPASZTALATOK, MEGOLDÁSOK A VÁLTOZÓ MUNKAHELYEN DOLGOZÓ PEDAGÓGUSOKAT FOGLALKOZTATÓK SZÁMÁRA UTAZÓ PEDAGÓGUSOK JÓ GYAKORLATOK KÉZIKÖNYVE EUROPEAN UNION European Regional Development Fund 1 UTAZÓ PEDAGÓGUSOK

Részletesebben

T/8888. számú törvényjavaslat. a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

T/8888. számú törvényjavaslat. a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8888. számú törvényjavaslat a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

Részletesebben

Inkluzív nevelés Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképzô intézmények számára

Inkluzív nevelés Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképzô intézmények számára Inkluzív nevelés Az integrált oktatás jogi háttere Kézikönyv a pedagógusképzô intézmények számára Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés Hátrányos

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban

Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban A küszöbön A küszöbön Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvódákban Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Budapest, 2008 A kötetet szerkesztette:

Részletesebben

Kozák András köznevelési szakértő

Kozák András köznevelési szakértő Kozák András köznevelési szakértő A tanügyigazgatás a köznevelés mint alkotmányos közfeladat megszervezésének, irányításának, jogi szabályozásának államilag meghatározott rendszere, a közneveléssel összefüggő

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék 2012. első félévi ellenőrzési terve

Az Állami Számvevőszék 2012. első félévi ellenőrzési terve Az Állami Számvevőszék 2012. első félévi ellenőrzési terve Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak. Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes

Részletesebben

Kedves Olvasó! Esély 2010/1 3

Kedves Olvasó! Esély 2010/1 3 Kedves Olvasó! Az Esély ez évi első számát az Út a munkához program eddigi tapasztalatai ismertetésének szenteli. A program kezdettől fogva a szakmai, szakpolitikai viták kereszttüzében állt; szociálpolitikusok,

Részletesebben

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC ZSKF TKK FÜZETEK 6. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010. KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJÁBAN AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Kisokos az SNI-s, valamint a BTM-es tanulók neveléséhezoktatásához

Kisokos az SNI-s, valamint a BTM-es tanulók neveléséhezoktatásához Kisokos az SNI-s, valamint a BTM-es tanulók neveléséhezoktatásához Felhasznált jogforrások: Lezárva: 2013. október 11-én A 2012. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tanévkezdést támogató szakmai anyaga a 2014/2015.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tanévkezdést támogató szakmai anyaga a 2014/2015. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tanévkezdést támogató szakmai anyaga a 2014/2015. tanévre 1. A 2014/2015. tanév fontosabb időpontjait, feladatait a 2014/2015

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű gyermekek

A sajátos nevelési igényű gyermekek Dr. Bíró Endre A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatáshoz való jogának érvényesítéséről Országos Oktatási Integrációs Hálózat Utolsó Padból Program Tartalom Ellentmondás a közoktatási jogok

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A 2009.12.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK....

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. oldal 2

TARTALOMJEGYZÉK. oldal 2 Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok, illetve a kiszervezett és kiszervezhető feladatok felülvizsgálata 2014. június TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Együttműködés és partnerség

Együttműködés és partnerség Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, 2010. június Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN... 5 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. augusztus 30., péntek Tartalomjegyzék 2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 66434 326/2013.

Részletesebben

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 3 SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK A MEGYE KÖZOKTATÁSÁÉRT A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapja 2005/5. HOGYAN TOVÁBB? 2001/1 2 PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Tartalom Szakmai szolgáltatások a megye

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSÁRA VALÓ ÉRZÉKENYÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK TÁMOGATÁSA

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSÁRA VALÓ ÉRZÉKENYÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK TÁMOGATÁSA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSÁRA VALÓ ÉRZÉKENYÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK TÁMOGATÁSA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VIDONYINÉ SÓLYMOS RITA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM 2010. Bevezető...

Részletesebben

A magyar érettségi rendszer anomáliái, összehasonlítva a 12. évfolyam elvégzése utáni külföldi egységes vizsgarendszerekkel

A magyar érettségi rendszer anomáliái, összehasonlítva a 12. évfolyam elvégzése utáni külföldi egységes vizsgarendszerekkel Ötvös Zoltán A magyar érettségi rendszer anomáliái, összehasonlítva a 12. évfolyam elvégzése utáni külföldi egységes vizsgarendszerekkel 2007. augusztus- szeptember 1 Tartalomjegyzék oldal 1. Az érettségi

Részletesebben

SÁROSPATAKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013.

SÁROSPATAKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013. A SÁROSPATAKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013. Készítette: Aros Andrea Sárospatak, 2008. augusztus 5. Felülvizsgálat időpontja: 2010. november 24.

Részletesebben

17/2014. (III. 12.) EMMI

17/2014. (III. 12.) EMMI M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 37. szám 3543 Az emberi erőforrások minisztere 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

Részletesebben

A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége. A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai

A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége. A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége A

Részletesebben

Terület-és településfejlesztési ismeretek

Terület-és településfejlesztési ismeretek Terület-és településfejlesztési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: Dr. Szigeti Ernő Budapest 006. szeptember A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI

Részletesebben