Fenntarthatósági kérdések a közlekedésben
|
|
- Mária Kovácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fenntarthatósági kérdések a közlekedésben előadás Előadó: Princz-Jakovics okleveles építőmérnök tudományos munkatárs Jakovics Tibor(PhD) (PhD), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék 1
2 Tartalom 1. Közlekedési szektor fenntarthatósága 2. Közlekedésfejlesztési nehézségek 3. Közlekedéspolitika, EKFS 4. Városi közlekedés 5. Vidéki közlekedés 6. Local Agenda 21 2
3 Közlekedés és fenntarthatóság I. Forrás: Transman Kft 3
4 Közlekedés és fenntarthatóság II. Fenntartható közlekedési rendszer jellemzői 1. Biztosítja az egyének és társadalmak alapvető mobilitás igényeinek kielégítését 2. Megfizethető 3. Hatékony 4. Korlátozza az emissziót, hulladékot 4
5 A skandináv modell 1. Magas környezettudatosság a lakosság körében (pl.: szelektív hulladékgyűjtés) 2. A környezeti tervezés a kormányzati munka fontos része (környezetvédelmi programok) 3. Energiaracionalizálás, energia megtakarítás 4. Megújuló energiaforrások prioritása (napkollektorok, szélturbinák, vízerőművek) 5. Reciklálás 6. Közösségi közlekedés erőteljes támogatása 7. Kerékpáros közlekedés fejlesztése 8. Környezetvédelmi adók 9. Ökológiai adóreform megvalósítása 10.Élenjáró magatartás a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben. 5
6 A közlekedés okozta környezeti károk számszerűsítése Magyarországon (2003) Közlekedésből származó államháztartási bevételek: 512 mrd Ft (ebből 384 mrd Ft üzemanyagadóból származik) Közlekedéssel kapcsolatos államháztartási kiadások: mrd Ft Fedezetlen költség: ~ mrd Ft (a közlekedés támogatása, a központi költségvetés kb. 51%-a) Részletezve: mrd Ft a környezeti és egészségügyi károk mrd Ft a személygépkocsok magánhasználata mrd Ft ingyenes parkolás mrd Ft hálózatfejlesztés, fenntartás, felújítás mrd Ft egyéb kár mrd Ft üzemanyag-manipuláció Forrás: Lukács András A közlekedés fenntartható fejlesztésének koncepciója 6
7 A fenntartható közlekedés fogalma A fenntartható közlekedés olyan közlekedést jelent, amely nem veszélyezteti alakosság egészségét és az ökoszisztémákat, továbbá aközlekedési igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménéllassabban használja fel. OECD /2001./ A fenntarthatóság aközlekedésben nem azonosítható a mobilitás mértékének a fenntartásával, a forgalom mennyiségi növekedésének megőrzésével. Fleischer Tamás/2001./ 7
8 Közlekedési munkamegosztás Magyarországon és EU 27-ben 8
9 9
10 10
11 Vasúti közlekedés helyzete Magyarországon 1) A magyar vasúti hálózat sűrűsége magasabb az EU átlagánál, a minőségi jellemzők azonban ettől elmaradnak. 2) A vasúti pályák hossza meghaladja a km-t, de a pályák általában rossz állapotban vannak gyakori az állandó és jelentős sebességkorlátozás. 3) A fejlesztések elmaradása miatt az alkalmazott technológiák (pálya és tartozékai, biztosító berendezések, távközlés, járművek stb.) elavultak, 4) az átjárhatóság korlátozottan biztosított, így a vasút versenyképessége, gazdaságossága nagymértékben és folyamatosan csökken. 11
12 Magyarország vasúti térképe 12
13 Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat Magyarországon 13
14 14
15 15
16 Közlekedésfejlesztési nehézségek Magyarországon Kínálati oldalon: 1. Magyarország közlekedési infrastruktúrájának (vasúti és közúti hálózat) leromlott állapota 2. Az alágazatok közti arányok kedvezőtlenek (a közút és a vasút közötti versenyhelyzet => kombinált közlekedés) 3. Vasút helyzete (piac megteremtése, MÁV részleges privatizációja) 4. A direkt útdíjak hiánya Keresleti oldalon: 1. Mobilitási igények növekedése (mennyiségi) 2. Utazáskényelem (minőségi: mindenki autóval utazna ) 16
17 A magyar közlekedéspolitika ( ) I. OGY 19/2004 határozata Célkitűzések: 1. Fenntartható fejlődés, a természetes, táji és az épített környezet védelmének biztosítása 2. A közlekedésbiztonság növelése 3. Katasztrófák elleni védelem hatékonyságának javítása 4. Magas színvonalú, korszerű technológián alapuló, kiszámítható, biztonságos és pontos közlekedési szolgáltatás 5. Meglévő közlekedési hálózatok, hálózati elemek (csomópontok, műtárgyak) biztonságos és hatékony megőrzése, fejlesztése 6. A hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, a szűk keresztmetszetek megszűntetése 7. A közlekedés-üzemeltetés, -fenntartás és fejlesztés számára alkalmas kiszámítható finanszírozási rendszer 8. Versenyképesség és hatékonyság nemzetközi szinten 9. Szaktudás, korszerű technológia, fejlett technika alkalmazása 17
18 Eszközök: A magyar közlekedéspolitika ( ) II. 1. EU által bevezetett decoupling 2. A közúti forgalom növekedési ütemének lassítása 3. A kombinált szállítás fejlesztése 4. A közösségi közlekedés részarányának (modal split) megőrzése, a járműállomány és az infrastruktúra fejlesztése 5. Az EU által előírt emissziós normák betartása 6. A meglévő kapacitás kihasználtságának növelése 7. A közlekedési hálózat környezetbarát fejlesztése 8. A társadalom tájékoztatásának növelése 18
19 19
20 20
21 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia /Fehér Könyv/ Személyközlekedés fejlesztési céljai: 1.) A személyközlekedési munkamegosztás optimalizálása a közösségi közlekedés részarányának EU25 átlaga feletti megőrzésével 2.) A közösségi közlekedési munkamegosztás hatékonyságának javítása a komodalitás biztosításával 3.) Növekvő mobilitás elérése a mobilitási esélyegyenlőség javítása mellett 4.) elviselhető fenntarthatósági terhek mellett kell megoldani a növekvő mobilitási igényeket 21
22 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia /Fehér Könyv/ Áruszállítás fejlesztési céljai: 1.) Az áruszállítási munkamegosztásban a környezetkímélő ágazatok részarányának az EU25 átlaga feletti arányának biztosítása 2.) A környezetkímélő szállítási módok jövedelmezőképességének, ezen keresztül azok infrastruktúra fenntartó képességének javítása 3.) A kombinált áruszállítás részarányának növelése 4.) Az intermodális logisztikai szolgáltató központok hatékonyságának javítása 22
23 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia /Fehér Könyv/ Közlekedési infrastruktúra fejlesztési céljai: 1.) A gazdasági versenyképességet javító főhálózati szerkezet kialakítása 2.) A térségi elérhetőség javítása különböző szinteken 3.) A városi és elővárosi közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése 4.) A növekvő tengelynyomású közúti járművek közlekedéséből eredő fokozott útelhasználódás megelőzése 23
24 Eszközök és intézkedések 24
25 Magyarország tervezett gyorsforgalmi úthálózata
26 A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztései Előnyök: 1. Korszerű, modern hálózati infrastruktúra a forgalmi igényeknek megfelelően. 2. Utazási idők csökkennek. 3. Forgalombiztonság javul. Hátrányok: 1. A Budapest centrikus hálózatszerkezet nem változik. 2. A régióközi hálózat szerepe nem tisztázott. 3. A hálózat kiszolgálja azokat a forgalomra érzékeny területeket, amelyeket mentesíteni akar. 4. Egymáshoz közeli párhuzamos folyosók. Feladatok: 1. Átgondolt stratégiai tervezés. 2. Folyosó szintű vizsgálatok. 26
27 A városi közlekedés fenntarthatósága I. Feladatok 1. Környezetbarát közlekedési módok fejlesztése (vasút, kombinált szállítás) 2. Közösségi közlekedés fejlesztése 3. Kerékpárút-hálózat megvalósítása (országos kerékpártörzshálózat, B+R rendszerek) 4. Gyalogos övezetek kialakítása avárosközpontokban 5. Gépjárműpark korszerűsítése 27
28 A közlekedési igények, útvonalválasztás befolyásolási Jogi eszközök Pénzügyi eszközök lehetőségei Gépjárműszabványok Gépjárműtárolási követelmények Országos és területi kvóták Fogyasztási adó az első vásárláskor a) A gépjármű-tulajdonlás befolyásolásának eszközei. Éves gépjárműadó Fizikai, jogi közl. terv. eszközök Pénzügyi eszközök Parkolás szabályozás Autóbuszsávok, külön tgk és szgk sávok Behajtási engedélyek Behajtási korlátozások Tervezett késleltetések Jó közösségi közlekedés Üzemanyagadó Parkolási díjak Útvámok Viteldíjak a közösségiközlekedésben Területi úthasználati díj Közterületi parkolási díjak Magánterületi parkolóhelyek adóztatása Belépődíjas rendszer b) A gépjárműhasználat befolyásolásának eszközei Kiegészítő engedély (cimke) vásárlás Járműút hossza szerint Jogi, szabályozási eszközök Pénzügyi eszközök Előnyök buszoknak és több utassal (HOV) közlekedő szgk-nak P+R parkolj és utazz tovább Rugalmas munkaidő c) A közlekedési szokások befolyásolása Taxik több utassal Munkáltatói többletadó a csúcsórákban közlekedő alkalmazottak száma szerint 28
29 A városi közlekedés fenntarthatósága II. Gazdasági és jogi ösztönzők a helyi forgalmi viszonyok befolyásolására 1. Éves gépjármű adó módosítása. (pl. a család első, ill. további autójának eltérő adóztatása) 2. Parkolás szabályozás. 3. Előnyök biztosítása aközösségi közlekedés járművei számára. (pl. autóbusz sávok) 4. Behajtási engedélyek alkalmazása. (kis területek esetében) 5. Hálózati átalakítás (lakóövezetek forgalomcsillapítása) 6. Útdíj rendszerek (behajtási, területi, megtett út alapján) 7. P+R rendszerek 8. Car pooling 29
30 Gyalogos övezetek kialakítása és kerékpáros közlekedési hálózat fejlesztése -London 30
31 Korszerűen kialakított belvárosi gyalogos övezet - Párizs 31
32 Vélib rendszer: a világ egyik legfejlettebb kerékpáros közlekedési rendszere - Párizs Hálózatfejlesztés 1)370km új építésű kerékpárút 2)120 km vegyes használatú kerékpár és buszsávkialakítása 2007 Vélib, kerékpár-kölcsönző rendszerbevezetése 1)Európa legnagyobb ilyen típusú szolgáltatója 2)Járműállomány: kölcsönözhető kerékpár 3)1500 automatizált, kártyás rendszerű depó (B+R parkolók a metró állomásoknál) 4)A kölcsönzés első fél órája ingyenes!! 32
33 A vidéki közlekedés fenntarthatósága I. Vidéki területek: Népsűrűség < 150 fő/km 2 A mezőgazdasági foglalkoztatottsági arány 15% feletti. Vidéki közlekedés főbb jellemzői: A (kis)települések és rurális környezetük közötti kis távolságú - legfeljebb kb km hatósugarú - személyszállítás Az utazások fő célja a legközelebbi város, illetve településcentrum elérése. A vonzáskörzeti közlekedés részaránya kb. az utazási teljesítmények 90%-nak feletethető meg. A (kis)települések egymás közötti közlekedési/szállítási igényei erősen másodlagosak. Európa számos vidéki területén a szétszórt település-hálózat következtében az alapfokú szolgáltatásoktól való távolságok (élelmiszerbolt, ált.iskola, bank) meglehetősen nagyok (~8km). 33
34 A vidéki közlekedés fenntarthatósága II. Utazások megoszlása [%] Távolság [km] 34
35 A fenntartható fejlődés lokális programja (Local Agenda 21) I. Bevezetés ENSZ Környezet és Fejlődés konferenciája -Rio de Janeiro, => Agenda 21 c. alapdokumentum elfogadása, a fenntartható fejlődés megvalósítása globális szinten A globális szintű program megvalósítása, lokális, (regionális) szintű intézkedésekkel kezdődik. => Local Agenda 21, (LA 21) A LA21 program célkitűzése A természet - gazdaság- társadalom hármasában megteremteni helyi, kisregionális szinten az összhangot a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálva.. 35
36 A fenntartható fejlődés lokális programja (Local Agenda 21) II. ALA 21 stratégiai céljai 1. A kizárólag környezetvédelmi célú programokon túlmutatva, a természet-gazdaság-társadalom hármast egységként kezelni. 2. Komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban, tervezi az épített környezet, infrastruktúrális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium, jövőorientált alakulását. 3. A helyi adottságok figyelembevételével, alakóhelyi és kisrégióbeli közösség igényeinek megfelelően, ahelyi hatóságokkal, elsősorban a helyi önkormányzattal együttműködve a helyi problémák felismerése és megoldása szélesebb ökológiai, és regionális és megnyújtottidőkeretben(legalább3generációsidőtávban). 4. A helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások közötti összefüggések vizsgálata.. 36
37 A vidéki közlekedési rendszerek SWOT elemzése Erősségek(belső) 1) Nagyfokú települési lefedettség, széleskörű fizikai elérhetőség 2) Jó együttműködés helyi szinten az önkormányzatok ésaközlekedési szolgáltatók között 3) Alvállalkozásban üzemeltethető buszjáratok számának növekedése 4) Környezetbarát szemlélet erősödése 5) Javuló részvételi arány kutatási projektekben Gyengeségek(belső) 1) Innovatív, rugalmas szolgáltatások (pl. háztól-házig) hiánya 2) Igény állami segítségre a fejlesztésekhez 3) Hiányoznak a minőségi közlekedési szolgáltatások 4) Hiányoznak az információs szolgáltatások 5) Szervezeti gyengeségek Lehetőségek(külső) 1) Szabályozott és ellenőrzött tarifa-rendszer kialakítása. 2) Civil szervezetekkel való együttműködés fokozása 3) A vasúti és közúti közösségi közlekedés szolgáltatásainak egyre fokozottabb összehangoltsága 4) Pályázatiforrások kihasználása Veszélyek(külső) 1) Szabályozatlan verseny az üzemeltetők között, az üzemeltetők közötti verseny hiánya 2) Kis utasforgalom, térben elszórtan jelentkező igények 3) A helyi lakosok nem rendelkeznek megfelelő fizetési hajlandósággal a magas színvonalú szolgáltatások megfizetésére 4) Merev piacrajutás magánüzemeltetés esetén 37
38 Vidéki közlekedési szolgáltatások Magyarországon 1) Menetrend szerinti autóbuszok 2) Vasúti közlekedés 3) Taxi közlekedés 4) Falubuszok 5) Iskolabuszok 6) Rugalmas közlekedés 7) Információs technológián alapuló szolgáltatások 38
39 A vidéki közlekedés fejlesztésének nemzetközi példái (EU projektek) VIRGIL projekt 1) Európai Unió 4. sz. kutatási keretprogram ( ): Ellenőrizni, megerősíteniavidéki közlekedésiszolgáltatásokmegerősítését 2) Elméletei háttér összefoglalása a rurális területek közlekedésfejlesztésének, az innovatív és rugalmas közlekedési szolgáltatásokkialakításánakelvi kérdéskörében ARTS projekt 1) (Actions on the Integration of Rural Transport Keretprogram-Közösségiközlekedésfejlesztése Services) 5. 2) Iskolaiközlekedésiszolgáltatásokintegrációja 3) Rugalmasközlekedésiszolgáltatások 4) Információalapú szolgáltatások 5) 8demonstráció(mintaprojekt)megvalósítása (több mint 1000 oldal kutatásijelentés) 39
40 ARTS Projekt - demonstrációk ALMA (osztrák demonstráció) LEPPAVIRTA (finn demonstráció) SAMKOM (svéd demonstráció) BEALACH (ír demonstráció) Terület 108 km² 1519 km² 3100 km² 1500 km² A térség népessége (fő) Népsűrűség 11,1 / km² 7,3 / km² 10,2 / km² 8,0 / km² Időtartam 12 hónap 12 hónap 12 hónap 8 hónap Járművek 1 kisteherautó 1 mikrobusz, 5 taxi (kisteher) A szolgáltatást használók 3288 utazás Mikrobuszjáratok: 9161 utazás, taxik: 1246 utazás Napi utazások 13,2 mikrobusz: furgon 9 minibusz alacsony padlós 3642 utazás 2232 utazás Járatsűrűség H-P; igény szerint Mikrobusz: H-P, napi 2-3 alkalom Taxik heti egy-két alkalom területenként változó (napi 1, heti 3, heti 2) heti 1 vagy 2 Egyéb Rendelés telefonon 30 perccel előre Tarifa: 1,50 Euro/óra Tanításhoz, üzletek nyitva tartásához igazodó menetrend. Háztól házig szállítás is lehetséges. Önkéntes szervezetek v. magánszolgáltatók üzemeltetik rögzített útvonal, kérésre háztól házig szolg. is Úticélok élelmiszerbolt, rendelő, bank, vasútállomás Vásárlás, más a központban található szolgálatások 40
41 A vidéki közlekedési szolgáltatások tervezésének, előkészítésének és megvalósításának folyamatábrája (ARTS dokumentumok Kézikönyv) 41
42 A vidéki közlekedési rendszerek fejlesztési céljai 1. Célkitűzés: Aközlekedési szolgáltatásokkal való ellátottság javítása rurális térségekben. 2. Célkitűzés: Az alapvető szolgáltatások elérhetőségének javítása avidéki térségekben lakók számára. 3. Célkitűzés: A közlekedési szolgáltatások fizikai elérhetőségének javítása. 3a. Célkitűzés: Háztól-házig szolgáltatások bevezetése. 3b. Célkitűzés: Alacsonypadlós járművek alkalmazása. 4. Célkitűzés: Ameglévő közösségi közlekedési rendszerek hatékonyságának javítása más rendszerekkel való integrálás révén. 5. Célkitűzés: Emelt szintű szolgáltatást nyújtani az utasoknak, színvonalas információs rendszer révén. 6. Célkitűzés: Integrált szolgáltatást nyújtani az utasoknak, elérhető áron. 7. Célkitűzés: Költség-hatékonyság biztosítása aközlekedési rendszerek integrálásával. 42
43 A megfelelőségi elemzés blokk-diagramja sötét szürke mező: nem (egyértelműen) jelenik meg az ARTS céljai között világos szürke mező: nem (egyértelműen) feleltethető meg fenntarthatósági értékrendnek szaggatott nyíl: bizonyos ARTS célok csak részben fedik le a fenntarthatósági értékrend egyes elemeit. [saját szerkesztés] 43
44 A vidéki közlekedési rendszerek fejlesztési céljai, a fenntarthatósági alapelvekhez való illeszkedés A célkitűzések listájának kiegészítése a hiányzó környezeti és közlekedésbiztonsági célokkal. 8. cél: A közösségi közlekedés járművein utazók (pl. diákok, idősek) biztonságos módon történő szállításához szükséges feltételek megteremtése. 9. cél: Az innovatív vidéki közlekedési megoldásoknak hozzá kell járulniuk a helyi környezeti feltételek javításához a járművek által okozott károsanyagkibocsátások és zaj csökkentésével. 44
45 Az utazási szokás-jellemzők összefoglalása 1. Személygépkocsival való ellátottság 2. Személygépkocsi tulajdonlás 3. Jogosítvánnyal rendelkezők aránya 4. Fontosabb utazási igények [%] ALMA osztrák mintaprojekt DEVELOPMENT magyar mintaprojekt 523 szgk/1000 lakos 229 szgk/ 1000 lakos háztartások 9%-a nem rendelkezik szgk-val 17%-ának nincs jogosítványa (férfiak: 4%, nők: 29%) háztartások 37%-a nem rendelkezik szgk-val 56%-ának nincs jogosítványa a.) Munka 45,5 59,4 b.) Oktatás 14,0 15,2 c.) Vásárlás 15,2 9,0 Megjegyzés A teljes (18 évnél idősebb) népesség Utazási naplók alapján d.) Egészségügy 8,1 4,9 45
46 A demonstrációs szolgáltatások útvonalai 46
47 Javaslatok a vidéki közlekedési rendszer komplex, innovatív fejlesztésére I. a.) Kistérségi, vagy agglomeráció szintű területekre komplex közlekedés-fejlesztési koncepció kidolgozása, a vidéki közlekedés hatékonyabb integrációja. b.) Az integrált iskolabuszos közlekedés széleskörű megvalósítása. c.) Rugalmas, a változó igényeknek megfelelően működő közösségi közlekedési rendszerek kialakítása. d.) Információs technológián alapuló szolgáltatások fejlesztése. e.) Intermodális szolgáltatások fejlesztése. 47
48 Javaslatok a vidéki közlekedési rendszer komplex, innovatív fejlesztésére II. f) A kistérségi együttműködés erősítése, többcélú kistérségi társulások, közlekedési szövetségek létrehozása. [A szövetség a közösségi közlekedési szolgáltatásokat magas színvonalon és integrált módon szervezi és ellenőrzi. A szolgáltatók az utasokért, ne a támogatásértversenyezzenek.] g) Alacsony népsűrűségű területeken a személy és a kisáruszállítás integrálása. h) Önkéntességre épülő, magán-kezdeményezésű szolgáltatások kialakítása (főleg aszociális ellátás területén). i) Aközösautóhasználat (car-pooling) és car-sharing (rövid idejű autóbérlés támogatása informatikai rendszerekkel. Közös úticél esetén az utazások összehangolásával csökkenthető az egyéni gépjármű-használat. j) A kerékpározás feltételeinek javítása (B+R létrehozása). 48
49 Irodalom Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék (2005): A fenntartható fejlődés fogalmának hazai értelmezése és ágazati koncepciói Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan tanszék (2004): Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai intézkedési tervhez GKM (2003): Magyar Közlekedéspolitika koncepció KTI (2008): Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
50 Köszönöm a figyelmüket! PRINCZ-JAKOVICS Tibor (PhD) okleveles építőmérnök tudományos munkatárs BME Környezetgazdaságtan Tanszék Tel: Fax: tprincz@kornygazdeu.bme.hu
A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.
A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenA közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
RészletesebbenOrszágos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár
Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók
RészletesebbenA közlekedés helyzete és az állami költségvetés
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás
RészletesebbenVÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei
VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,
Részletesebbenmindennapi közlekedési mód népszerűsítése
Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
RészletesebbenIntelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
RészletesebbenA közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.
A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika
RészletesebbenFŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató BKK Zrt. 2017. június 15. II. E-mobilitási konferencia Témák Fővárosi irányelvek (stratégia, koncepció) E-mobilitási
RészletesebbenFenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései
Budapest, 2017.09.07 Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Domokos Esztergár-Kiss, BME MUNKAHELYI MOBILITÁSI TERV hosszú távú stratégia egy cég/szervezet alkalmazza célja a fenntartható
RészletesebbenÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS
ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe 2017. november 10. PERJÉS TAMÁS VIZSGÁLATOK A BUDAPESTI E-MOBILITÁS EGYES KÉRDÉSEIBEN Budapest Főváros Önkormányzata elkötelezte
RészletesebbenA TransHUSK Plus projekt
A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK
RészletesebbenA közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat
RészletesebbenKÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE
KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE XVI. VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2016.09.09. Előadó: Mátrai Tamás A téma fontossága A városokban élők részaránya régiónként
RészletesebbenÜzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben
Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenKÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10
2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI
RészletesebbenCélegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.
Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
RészletesebbenFejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre
Üzemeltetés. Fejlesztés. Modernizáció. Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre Veszprémi László üzemeltetési vezérigazgató-helyettes MÁV Zrt. Tartalom Fejlesztési igények általában Fejlesztések
RészletesebbenKörnyezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén
Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Dr. Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár 2018. november 26.
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenRégi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét?
Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét? Holnapy László főosztályvezető, titkárságvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság
RészletesebbenSmart transport smart city
Smart transport smart city dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 2015. december 9. Tanszéki értekezlet Előzmények 2 Előzmények A közlekedések
RészletesebbenFenntartható közlekedés élhető település
Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban
RészletesebbenDr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése
Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank 1 2013. november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2 » Az európai lakosság több, mint 70%-a városi környezetben él, ezek az agglomerációk az Európai Unió
RészletesebbenPénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban
Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok
RészletesebbenRugalmas közlekedési rendszerek. Dr. Horváth Balázs
Rugalmas közlekedési rendszerek (bevezetés) Dr. Horváth Balázs egyetemi docens balazs.horvath@sze.hu A jelenlegi közlekedés problémái Közlekedés és társadalom A társadalom a közlekedés köré szerveződik
Részletesebbendr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT
TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL
RészletesebbenJó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.
Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenA kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés lépései
TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu Mobile2020- Kerékpárbarát közlekedéstervezés
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
RészletesebbenA Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája
A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája Horváth Zsolt Csaba elnök 1 I. A Nemzeti Közlekedési Hatóság első évének értékelése II. A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája 2 1 Szervezeti átalakítás 2007.
RészletesebbenEU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ
EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ E-MOBILITÁS TERÉN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2017. november 10. TARTALOM Városi kihívások Nemzetközi kitekintés Fejlesztési
RészletesebbenKözlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség
RészletesebbenA közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése
A közlekedés légszennyezése Jogi eljárások lehetőségei a jobb levegőminőség és az éghajlatvédelem érdekében Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 18. november 26. A közúti közlekedésből származó légszennyezés
Részletesebben2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenBerencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred
Hogyan lesz kerékpárosbarát közlekedés Magyarországon? Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, 2016. szeptember 5., Tiszafüred Tartalom Hazai kerékpáros helyzetkép Definíció Infrastruktúra Szolgáltatások
RészletesebbenKözúti közlekedési politika. Gaál Bertalan
Közúti közlekedési politika Gaál Bertalan A közúti alágazat jellemzői Motorizációs fejlődés Járműállomány növekedése Infrastruktúra-kapacitás elégtelensége Társadalmi-környezeti hatások Mobilitás növekedése
RészletesebbenMobilitási csomagok létrehozása a MaaS koncepció alapján Kerényi Tamás (B1RY6S)
Mobilitási csomagok létrehozása a MaaS koncepció alapján Kerényi Tamás (B1RY6S) Kerényi Tamás (B1RY6S) 1 MaaS Mobilitás, mint Szolgáltatás Hietanen által: A mobilitás elosztási modell, amelyben az ügyfelek
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP
RészletesebbenKözösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató
Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. KTE Konferencia Debrecen, 2017.03.23. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1. Kihívások a nagyvárosok közlekedése előtt. 2. Környezetbarát és Smart
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL
A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések
RészletesebbenVárosi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban
Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban Előadó: Kelen Csaba Útdíj és törvény konferencia Aranytíz Kultúrház 201 július 6. TARTALOM 2. 4. 5. Városi útdíjas rendszerek Európai városok
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenAZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium
AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI III. Elektromobilitás Konferencia Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A Jedlik Ányos Cselekvési
RészletesebbenAz Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései
Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia
RészletesebbenDr. Esztergár-Kiss Domokos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR
Dr. Esztergár-Kiss Domokos 2018.10.18. Mobilitási szolgáltatások Mobility as a service (MaaS) Közlekedési szolgáltatók MaaS szolgáltató Felhasználók Multimodális utazástervezés Valós idejű információ Helyfoglalás
RészletesebbenII. Vasúti Forgalmi Konferencia. Állomások utaskomfort fejlesztése üzemeltetési szempontból
Békési László Igazgató MÁV Zrt. ÜFI INGI 2019. május 15. Állomások utaskomfort fejlesztése üzemeltetési szempontból 1 Meghatározó körülmények Bevezetés Adottságok Épületek korossága Szerkezeti avultság
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK TDK TÉMAJAVASLATOK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG: 1. Kerékpáros forgalom útkereszteződésekben
RészletesebbenAutóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe
Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése
RészletesebbenTransHUSK és TransHUSK Plus
TransHUSK és TransHUSK Plus Közforgalmú és egyéb természetkímélő közlekedési kapcsolatok a magyar szlovák határ térségében dr. Siska Miklós KTI NAT-NET-DUNA/DUNAJ Mosonmagyaróvár, 2014. augusztus 26. Néhány
RészletesebbenDr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások
RészletesebbenGyőr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető
és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu
RészletesebbenOlcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.
Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma
RészletesebbenGalovicz Mihály, IH vezető
ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség
RészletesebbenA stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:
A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra
RészletesebbenTERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK
Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései
A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenRónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.
ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest
RészletesebbenVÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs
VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS
RészletesebbenFENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:
címlap MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: HUMÁN, TÁRSADALMI, TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK. FENNTART- HATÓSÁG? A JÖVŐ NEMZEDÉKEKÉRT
RészletesebbenCivil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.
Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenVasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban. Csépke András, MÁV-START vezérigazgató
Vasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban Csépke András, MÁV-START vezérigazgató Szolgáltatásfejlesztési stratégia korszerű, megbízható, gyors Korszerű gördülőállomány Igény vezérelt menetrend
RészletesebbenKözösségi közlekedésfejlesztési igények
Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ
RészletesebbenAZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN. Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció
AZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2019. március 19. KTI, Budapest A BKK KUTATÁS-FEJLESZTÉSI
RészletesebbenCélegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi
Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenEU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS. V. ÖKOINDUSTRIA Budapest november 8-10.
EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS V. ÖKOINDUSTRIA Budapest 2017. november 8-10. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 IKOP 1. PRIORITÁS 1. Nemzetközi
RészletesebbenFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN
FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN Nyul Zoltán Stratégia és innováció igazgató BKK Zrt. 2017. május 11. Siófok TÉMÁK E-mobilitás Balázs Mór-terv II. EIB tanulmány Főbb induló projektek 2 E-MOBILITÁS JELENE
RészletesebbenMiért fejlesszük a vasutat?
Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenGyőr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező
, mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros
RészletesebbenAmit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.
Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, 2017. szeptember 8. Vasúti ingajárat (FEREX) 9 km új vonal, 1 új mh., 4 motorvonat (többlet) Menetidő (Reptér->Belváros):
RészletesebbenAz utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával
Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával Pálóczi Gábor doktorjelölt Debreceni Egyetem Corvinus GIS MeetUp 2016. Október 21. Budapesti Corvinus Egyetem A közlekedés elemzésének
RészletesebbenA közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid
A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet
Részletesebben3.2. Ágazati Operatív Programok
3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN
VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenSzolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon
Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre
RészletesebbenGyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1
Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenHatáron átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére
Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi
RészletesebbenITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében
1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés
Részletesebben