KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSI PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSI PROGRAM"

Átírás

1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 2001/81/EK IRÁNYELVÉBEN AZ EGYES LEVEGŐSZENNYEZŐ ANYAGOKRA 2010-RE ELŐÍRT ÖSSZKIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEK HAZAI TELJESÍTÉSE KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSI PROGRAM Budapest 2006.

2 2 1. ELŐZMÉNYEK A 2001/81/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV KÖTELEZETTSÉGEI A KÖTELEZETTSÉGEK HAZAI TELJESÍTÉSÉNEK ÁLLÁSA LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A KÜLÖNBÖZŐ SZEKTOROKBAN ÉS AZOK HATÁSA ENERGIATERMELÉS... 8 Jogszabályi háttér...9 Gazdasági szabályozó eszközök Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások használatának bővítése IPAR KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Kombinált áruszállítás Légi közlekedés...18 Vízi közlekedés Nem közúti mozgó gépek Környezetkímélő közlekedés fejlesztés Helyi tömegközlekedés Nem motorizált közlekedés MEZŐGAZDASÁG HÁZTARTÁSOK KIBOCSÁTÁSAI AZ IRÁNYELVBEN MEGFOGALMAZOTT KÖZBENSŐ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK TELJESÍTHETŐSÉGE MEGÁLLAPÍTÁSOK, SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK A NÉGY LÉGSZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSÁT ELŐÍRÓ JOGSZABÁLYOK... 28

3 3 1. Előzmények A kén-dioxid (SO 2 ), a nitrogén-oxidok (NO x ; nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid), az illékony szerves vegyületek (VOC = Volatile Organic Compounds, a metán kivételével) és az ammónia (NH 3 ) savasodást, eutrofizációt és talajközeli ózon képződését okozó légszennyező anyagok, amelyek a környezet mellett az emberi egészségre is kockázatot jelentenek. Az ENSZ EGB a 90-es évek közepén felismerte, hogy a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló Genfi Egyezmény jegyzőkönyveiben az észak-atlanti régióra előírt, antropogén eredetű szennyező anyag kibocsátás csökkentések még nem elegendőek a környezet és az emberi egészség hatékony védelmére. Ezért további közös nemzetközi erőfeszítéseket kezdeményeztek, ami többéves tárgyalás után elvezetett a Göteborgi Jegyzőkönyv aláírásához december 1-jén. Hazánk 26 másik állammal együtt a helyszínen parafálta a jegyzőkönyvet. Azóta 31 fél írta alá, és 19 ország, valamint az EU ratifikálta is. A Jegyzőkönyv május 17-én lépett hatályba. Hazánkban a Jegyzőkönyv megerősítése és kihirdetése a 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelettel megtörtént. A Göteborgi Jegyzőkönyvön túlmenően az EU kiadta az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (NEC: the Directive 2001/81/EC of the European Parliament and the Council on National Emission Ceilings for certain atmospheric pollutants), amely november 27-én lépett hatályba. Az irányelv a tagországok számára előírja a savasodásért, eutrofizációért és a talajközeli ózon kialakulásáért felelős egyes levegőszennyező anyagok antropogén kibocsátásának maximális nemzeti összkibocsátási szintjeit ben a technikai adaptáció keretében az újonnan csatlakozó tíz ország határértékei is bekerültek az irányelv I. mellékletébe. Az irányelv harmonizációját az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet és a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet biztosítja. Az irányelv további előzménye az Európai Unió február 1-jén elfogadott Ötödik Környezetvédelmi Akció Programja, amely lefektette a fenntartható fejlődés stratégiai alapelveit, s célként tűzte ki, hogy a Közösségben a légköri savas ülepedés a kritikus terhelési szinteket sehol ne lépje túl. E mellett a légszennyezés emberi egészségre gyakorolt kockázatát is csökkenteni kell a WHO útmutatásai szerint. 2. A 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv kötelezettségei Az irányelv kén-dioxidra (SO 2 ), nitrogén-oxidokra (NO és NO 2 ), az illékony szerves vegyületekre (VOC) és az ammóniára (NH 3 ) határozza meg az antropogén eredetű légköri emisszióra vonatkozó összkibocsátási határértékeket, amelyeket 2010-től nem szabad túllépni. Az irányelv hatálya nem terjed ki a nemzetközi hajózás kibocsátásaira, valamint a le- és felszállási ciklusok kivételével a repülőgépek által kibocsátott légszennyező anyagokra. Az egész Közösségre vonatkozóan 1990-hez képest 2010-re az SO 2 kibocsátás negyedére, a NO x és VOC kibocsátás a felére, míg az NH 3 emisszió mintegy 20%-kal csökkenni fog az irányelvben rögzített határértékek teljesülése esetén. Ezek a határértékek a Göteborgi Jegyzőkönyvben vállalt értékektől csak kevéssé térnek el. (Hazánkra vonatkozóan az irányelv csak a kén-dioxid kibocsátását szabja meg alacsonyabb értékben, 550 kt helyett 500 kt-ban; a

4 4 többi szennyező anyag esetében a határértékek megegyeznek a Göteborgi Jegyzőkönyvben vállaltakkal). A tagállamoknak a számukra előírt összkibocsátási határértékek betartása érdekében kibocsátás-csökkentési tervet kellett készíteni és nyilvánosságra hozni. A Bizottságot a tervekről december 31-ig kellett tájékoztatni. A kibocsátások elvárt és tervezett szintű csökkentésének folyamatos ellenőrzése érdekében évenként, legkésőbb az év végéig kell a légszennyező anyagok kibocsátási trendjeit meghatározni, valamint az adott évet megelőző évről a tényleges kibocsátási adatokat jelenteni az EU Bizottság által kijelölt adatközpont számára. A tagállamoknak október 1-ig felül kellett vizsgálni programjukat, szükség esetén módosítani kell azt és erről december 31-ig a Bizottságot tájékoztatni kell. A csatlakozási folyamat során az EU a tagjelöltek számára a rögzített kibocsátási határértékek mellett kiegészítő megjegyzéssel is módosította az irányelv szövegét, amely szerint valamennyi, 2004-ben csatlakozott ország összkibocsátási korlátja csak átmenetinek tekinthető. Az eredeti tervek szerint 2004-ben az EU felülvizsgálta volna a 2001/81/EK irányelv II. mellékletében leírt indikatív kibocsátási határértékeket. Ezek alapján valószínűsíthető volt, hogy végül 2010-re szigorúbb határértékeket kell majd elérnünk ben a Bizottság a 15 régi tagállam programjait vizsgálta felül. Más-más szerkezetben, eltérő tartalommal és részletességgel készültek a programok. Több ország esetében is problémásnak látszik a VOC és a NO x összkibocsátási határértékek elérése 2010-ben. Az egységes monitoring érdekében a CAFE (Clean Air for Europe) munkacsoport ajánlásokat dolgozott ki a kibocsátások csökkentését célzó programok elkészítéséről és a jelentésekről. A Bizottság 2008-ban számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásának előrehaladásáról, s indokolt esetben javaslatot tesz a közbenső állapot és a végső cél eléréséhez szükséges további intézkedésekre, 2012-ben pedig beszámol a 2010-es célok teljesítéséről. 3. A kötelezettségek hazai teljesítésének állása Az 1. táblázat mutatja a Magyarország számára az irányelvben, illetve a harmonizációt biztosító 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM rendeletben előírt összkibocsátási határértékeket az egyes szennyező anyagokra összevetve az és évi összkibocsátásokkal.

5 5 1. Táblázat: A és évi összkibocsátások összevetése a 2010-re előírt összkibocsátási határértékekkel [kt/év] Összkibocsátás Határérték 2010-ben SO NO x VOC NH Forrás: KvVM/OKTVF Az összkibocsátási határértékeket a jelenlegi kibocsátási trenddel összevetve megállapítható, hogy a VOC és a NO x évi kibocsátási határértékek betartásához további erőfeszítéseket kell tennünk. A NO x kibocsátás szintje ugyan az évi vonatkoztatási szinthez képest alacsonyabb, azonban a közúti közlekedés növekedése miatt a kibocsátási trend korábbi csökkenő tendenciája megtorpant, várható az összkibocsátás enyhe növekedése. A VOC kibocsátások további mérséklése a jelenleg folyamatban lévő szabályozásszigorításoktól és a VOC leválasztó berendezések technikai színvonalának javítására tett intézkedések megvalósulásától, 2007 végéig várható, valamint a festékek oldószertartalmának korlátozására vonatkozó 25/2006. (II. 3.) Korm. Rendelet hatására a vizes bázisú festékek felhasználásának fokozódása is VOC csökkenést valószínűsít. 2. Táblázat: A 25 tagú Európai Közösség és hazánk összkibocsátási határértékei a 2001/81/EK irányelv szerint, kt/év egységben. SO 2 NO x VOC EK 25 I. melléklet (jelenleg érvényes, de átmeneti értékek) EK 25 II. melléklet (a közbenső célok elérését célzó szigorúbb értékek) Magyarországra érvényes előírások az I. melléklet szerint Globális skálán tekintve a kén-dioxid 30%-a, a nitrogén-oxidok 63%-a, az illékony szerves vegyületek 28%-a, s az ammóniának mintegy 20%-a származik antropogén forrásokból (az állattenyésztés kibocsátását is antropogén eredetűnek véve az ammónia esetében). Lokálisan persze ettől lényegesen eltérő arányok alakulnak ki. Évente mintegy 346 Mt kén-dioxid, 1323 Mt nitrogén-oxid, 1160 Mt ammónia és 1100 Mt VOC kerül a légkörbe a természetes és antropogén forrásokból együtt. A talajközeli ózon képződését okozó NO x és VOC kibocsátás 10 év alatt Németországban 40%-kal, Finnországban kb. 30%-kal, míg hazánkban mintegy 20%-kal csökkent. Az ózonterhelés változása azonban nem mérséklődik arányosan a prekurzorok csökkentésével. Általában enyhén emelkedő ózonterhelési trendet mutatnak ki Európa jelentős részén. A vonatkozó hazai rendelet előírja, hogy a 2010-ben (és azt követően) teljesítendő összkibocsátási határértékek elérésének ütemezését és a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként kell tervezni. Jelenleg a évre szóló NKP II. végrehajtása folyik, amelynek céljai az összkibocsátási határértékekkel összhangban kerültek kijelölésre. A kibocsátás csökkentési célokhoz szükséges feladatok meghatározása és végrehajtása az éves intézkedési tervek készítése során történik.

6 6 Az irányelvben szereplő adatszolgáltatási kötelezettségeket, amely megegyezik az általunk is aláírt, megerősített nemzetközi egyezmény előírásaival, Magyarország évek óta határidőre és az előírt tartalommal teljesíti. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1987 óta rendszeresen elkészíti az egyes levegőszennyező anyagok emissziós leltárát. Az alábbiakban bemutatjuk a kibocsátások alakulását 1990-től 2004-ig és a 2010-re előírt értékeket. 3. Táblázat: Kén-dioxid kibocsátás alakulása Összesen határérték [kt/év] 1010,0 704,6 486,2 400,0 359,4 346,9 247,5 500 Forrás: KvVM/OKTVF A kén-dioxid kibocsátás legnagyobb része az energia szektorból származik. A kisebb kéntartalmú tüzelőanyagokra való átállás (szén, fűtőolaj földgáz, biomassza), a Mátrai Erőmű és az Oroszlányi Erőmű füstgáz-kéntelenítővel történő felszerelése, valamint az Ajkai, Borsodi és Pécsi Erőművek biomassza tüzelésre való átállítása lényegesen csökkentette az erőművek SO 2 kibocsátását, így a kén-dioxid kibocsátás határértékének betartása, várhatóan még egy esetleges új, széntüzelésű erőmű építése esetén sem okoz problémát. 4. Táblázat: Nitrogén-oxidok kibocsátásának alakulása Összesen határérték [kt/év] 238,0 190,1 185,5 185,5 179,7 186,3 185,3 198 Forrás: KvVM/OKTVF A 2004-ben, a nitrogén-oxidok kibocsátásának 63%-a a közlekedésből, közel 22%-a az energia szektorból, mintegy 3%-a az iparból, 6-6%-a pedig a mezőgazdaságból és a háztartásokból származott. Ez az arány napjainkban sem változott jelentősen. A közúti közlekedés nitrogén-oxidok kibocsátása, a gépjármű állomány növekedésével a katalizátoros gépkocsik térhódítása ellenére lassan növekvő tendenciát mutat, ami előrevetíti az összkibocsátási tendencia megváltozását is. Ennek alapján, ezen a téren is erőfeszítésekre lesz szükség az elvárt szint betartásához. 5. Táblázat: VOC kibocsátás alakulása Összesen [kt/év] 205,0 150,0 172,7 158,3 156,5 165,1 157,4 határérték 137 Forrás: KvVM/OKTVF Az illékony szerves vegyületek kibocsátásának egyik fő forrása az ipar, amely 2004-ben a kibocsátás mintegy 35%-áért volt felelős (kb. fele-fele részben az ipari termelés és az oldószer felhasználás), 37%-a a közlekedésből származott, míg a háztartások hozzájárulása 18,5%, az energia szektoré kb. 6,5%, a kipárolgási veszteség pedig 3% volt. A VOC kibocsátás mennyisége a kilencvenes évek közepe óta gyakorlatilag csak kis mértékben változik, és az

7 7 elvárt érték felett stagnál. A közeljövő intézkedéseitől azonban remélhető, hogy a kibocsátásokat a 2010-re kitűzött szintre csökkentsük. A következő táblázatban bemutatjuk a VOC emisszió szektoronkénti megoszlását, az 1990, 1995, 2000 és 2004 évekre vonatkozóan. 6. Táblázat: A VOC kibocsátás alakulása szektoronként [kt/év] Energiaipar 1 0,9 1,5 1,3 Iparon kívüli tüzelés 18 19,6 24,28 28,9 Ipari tüzelés 10 11,6 8,023 8,8 Ipari technológiák ,35 35,0 Fosszilis tüzelőanyagok elosztása 0 3,8 6,36 0,0 Oldószer felhasználás 78, ,41 25,2 Közúti közlekedés 90,5 69,8 59,37 55,9 Egyéb közlekedés 0 2,8 1,56 2,4 Összesen ,3 172, ,5 Forrás: KvVM/OKTVF Az adatokból látható, hogy a legjelentősebb kibocsátók az iparon kívüli tüzelési technológiák, az ipari technológiák, az oldószer felhasználás, valamint a közúti közlekedés. Ezeken belül, az oldószer felhasználásból, a közlekedésből származó emisszió esetében folyamatos a csökkenés, míg az ipari technológiáknál, valamint az iparon kívüli tüzelés esetében növekedés tapasztalható. 7. Táblázat: Ammónia kibocsátás alakulása Összesen [kt/év] 124,0 77,1 70,8 71,0 70,74 66,8 74,1 határérték 90 Forrás: KvVM/OKTVF 2004-ben az ammónia kibocsátásának mintegy 95%-a a mezőgazdaságból származott (78% az állattartásból, 17% a műtrágya felhasználásból), az iparé és az energia szektoré együttesen is alig haladja meg a 2%-t. Ezek az arányok a kilencvenes évek közepe óta nem változtak így a kibocsátott mennyiség sem változott számottevő mértékben. További csökkenést valószínűsít az állattartás hulladékainak fokozott bevonása a biogáztermelésbe. Az állatállomány várható stagnálása, illetve kis mértékű változása miatt, a hazai ammónia kibocsátásban jelentős változás hosszú távon nem várható. 4. Levegőtisztaság-védelmi intézkedések a különböző szektorokban és azok hatása A következő alfejezetek kidolgozása az érintett, a feladatokért felelős tárcák közreműködésével, a KvVM koordinációjával történt. Az ágazatok, a 2004-ben készült tervben foglalt intézkedésekkel egyetértettek, azok az ágazati politikák részeit képezik, teljesülésük az ágazati fejlesztési tervek és a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásától várható. A Direktívában rögzített kibocsátási szinteket 2006-ra, részben a VOC kivételével már sikerült teljesítenünk, és remény van arra, hogy a várható intézkedések hatására 2010-re, a jelenleg előírt szinteket mind a négy légszennyező anyag esetében teljesíteni tudjuk.

8 8 4.1 Energiatermelés Ha a gazdasági fejlődés indikátorának a GDP alakulását tekintjük, elmondható, hogy ig változó ütemben ugyan, de növekedett. A rendszerváltozást követően visszaesés következett be, a mélypontot 1992-ben érte el. Ezután indult újra növekedésnek a gazdaság, és 2000 körül lépte át a korábbi maximumot. Optimista becslések 2010-ig évi átlagos 5% GDP növekedést prognosztizáltak. Már 2003-ban látható volt, hogy ez a cél nem teljesül. Az ország energiafelhasználása követte a gazdaság változását. Az energiafelhasználás a 80-as évek végén volt a legnagyobb [összenergia:1987-ben 1356 PJ; villamosenergia felhasználás1989-ben: 40,7 TWh]. A rendszervátozás után, az ipar szerkezetének átalakulása, elsősorban az energia igényes iparágak visszaesése miatt 2000-ig jelentősen csökkent az országos energiafelhasználás. Jól mutatja ezt a bruttó energia felhasználás mennyiségi alakulása is, amely 1990-ben 1058 PJ volt, majd 2000-ben 1036 PJ, és 2004-ben elérte az 1088 PJ értéket. A jelenlegi fejlődési ütem mellett becsült energia igény 2010-re 1017 PJ, amit azonban több tényező is befolyásolhat: a hőmérséklet alakulása a feltételezett ütemtől és iránytól eltérő gazdasági fejlődés az energiatakarékosság jövőbeni intenzitása (az energiatakarékossági program 2010-re 1000 PJ alatti felhasználást tűzött ki célul) a műszaki fejlődés irányai a világpiaci árak. A hazai energetika jövőképe és tervei 2010-ig: Olajtermék felhasználás szinten marad, de az importfüggőség növekszik A földgáz felhasználása 20-25%-kal emelkedik, az importfüggőség 95% körül alakul Növekedni fog a jó hatásfokú, kapcsolt energia termelésére alkalmas, gázmotoros energiatermelő berendezések száma Folyik a Paksi Atomerőmű élettartam meghosszabbítása. Az energiatermelés szennyezőanyag kibocsátása igen jelentős. A hőerőművek kén-dioxid kibocsátása 1990-ben az összkibocsátás 43%-át tette ki, s ez az arány a kibocsátás csökkenés mellett 2004-re már közel 74%-ot ért el. A nitrogén-oxidok esetében 20-25% származott a nagy tüzelőberendezésekből, ami 2004-re sem változott jelentősen. Az energiatermelés csak kis mértékben járul hozzá a VOC és NH 3 kibocsátásához. Az erőművi szektor beruházásai hosszú távra meghatározzák a légszennyező anyagok kibocsátásának alakulását. A hazai kén-dioxid kibocsátás földrajzi eloszlásában jelentős változások zajlottak az elmúlt években. Ezek közül a legnagyobb változás a Mátra vidékén tapasztalható, ahol 3-4 év alatt mintegy 150 kt/év SO 2 terheléstől menekült meg a környék. További számottevő kibocsátás csökkenés következett be a Bakony, a Vértes és a Gerecse körzetében, a Sajó-völgyben és a Mecsek környékén a végrehajtott energetikai intézkedések következtében.

9 9 9. Táblázat: Az energiatermelés kibocsátásának trendje kt-ban SO NO x Forrás: KvVM/OKTVF. Magyarországon, 2004 végén, a beépített villamos teljesítmény mintegy 8700 MW volt (70 erőművi egység). A hazai villamos energiatermelés primer energiafelhasználás megoszlását az 1. ábra mutatja. 1. A hazai villamosenergia termelés primer energia felhasználás megoszlása 2004-ben vízenergia 0,19% biomassza és más megújuló 4,78% szén 26,47% hasadó anyag 32,74% olaj 2,62% földgáz 33,19% A magyar energiapolitika az energiaellátás biztonságát, az egyoldalú import függőség mérséklését, megfelelő stratégiai készletek képzését, a környezetvédelmi szempontok és nemzetközi kötelezettségek érvényesítését, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság növelését tartja szem előtt. Hazánkban az energiahordozók bányászata fokozatosan csökken től tíz év alatt a szénkitermelés és a kőolajbányászat mintegy 37%-kal, a földgáz kitermelés kb. 35%-kal mérséklődött, és 2004-ben már csak 50%-a volt az 1990 évinek. Az import részaránya fokozatosan nő. Az összenergia felhasználásban a földgáz aránya folyamatos emelkedést mutat. Míg ban 32%, 1995-ben 33%, 2000-ben 36% volt, addig 2004-re ez az érték elérte a 40%-ot. A lakossági szénfelhasználás jelentősen csökkent a földgáz bevezetés állami támogatásának köszönhetően. Az 1990 évi 2100 kt-ról, 2004-re 450 kt-ra csökkent a háztartások szénfelhasználása. Jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény teremtette meg a jogszabályi alapot ahhoz, hogy az állami döntéseknél a környezetvédelem szempontjai érvényre juthassanak. Az SO 2 kibocsátások csökkentésében jelentős szabályozó eszköz volt az 50 MW th és az ennél nagyobb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak

10 10 kibocsátási határértékeiről szóló 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet. A rendelet 6. melléklete szerint a villamos energia termeléséhez kapcsolódó tüzelőberendezések SO 2 kibocsátásai nem haladhatják meg: január 1. után a 380 kt/év, január 1. után a 250 kt/év értéket. A meglévő nagy helyhez kötött tüzelőberendezések esetében december 31-ig tartott a türelmi idő az EU konform követelmények (kibocsátási határértékek, folyamatos emisszió mérés) betartására. Több tekintetben korszerűsítette az említett rendeletet, az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. Ez az új EU konform rendelet a kibocsátási határértékeket a BAT elvén határozta meg, azaz csak a piacon elérhető legjobb technikák alkalmazásával teljesíthetők az előírások. A rendelet a szilárd (beleértve a biomasszát is), a folyékony és a gáznemű tüzelőanyaggal működtetett kazánok és a gázturbinák működési feltételeire, légszennyező anyag kibocsátási határértékeire, levegővédelmi követelményeire, ezek ellenőrzésére, valamint a mérési eredmények értékelésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. A hatálybalépését (2003. július 19.) követően engedélyezett új tüzelőberendezésekre azonnal érvényesek a szigorított előírások. A jogszabály előírásainak betartása érdekében végrehajtott fejlesztések eredményeként az energiaipar területén valamennyi nagy tüzelőberendezés január 1-től megfelel az EU előírásoknak. A többi nagy tüzelő berendezésnek a jogszabályok alapján január 1-ig kell teljesítenie az előírásokat. A villamosenergia termeléshez kapcsolódó összkibocsátási határértékek érvényesek továbbra is a villamos energiáról szóló évi CX. törvény hatálya alá tartozó erőművek és más üzemek telephelyein működő 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre. Az országos kén-dioxid kibocsátás csökkentésében nagy szerepe volt az egyes folyékony tüzelő és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendeletnek. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet, valamint ennek módosításai, egyebek mellett a légszennyező források üzemeltetése során előírja az elérhető legjobb technika alkalmazását. Az előírásokat nem kielégítő berendezés, technológia október 30. után nem üzemelhet. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, és módosításai, az általános kibocsátási határértékek mellett, részletesen szabályozza egyes ipari technológiák kibocsátási határértékeit is. A 140 kw th és az annál nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet, és módosításai, a szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékeit specifikálja.

11 11 A hulladékok égetésének műszaki követelményeit, működési feltételeit és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit a 2000/76/EK irányelvnek megfelelő 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet határozza meg után csak ennek az előírásnak megfelelő új létesítményt engedélyeztek. A meglévő berendezésekre december 31-ig - bizonyos kiegészítésekkela korábbi jogszabály [11/1991. (V. 16.) KTM rendelet] előírásait kellett alkalmazni. A fő olajpiaci szereplőknek már a 1980-es évek közepétől törekvése volt, hogy az EU előírásait kielégítő szükséges minőségfejlesztéseket, illetve az ezek eléréséhez szükséges beruházásokat már Magyarország EU-tagságának elérése előtt végrehajtsák, olyan időszakban, amikor e minőségek hazai forgalmazása még nem volt kötelező. A fejlesztések eredményeként az érintett hazai kőolaj feldolgozó az EU által (98/70/EC) megkívánt határidő (2000) előtt, 1999-ben megszüntette az ólmozott benzinek gyártását és forgalmazását. A motorbenzinek benzoltartalma már 1999-ben az EU által (98/70/EC) 2000-re előírt 1 tf%-ra csökkent az 1990-es évek első felében jellemző 5%-ról. A kéntartalom csökkentése különösen a gázolajok esetén jelentett nagy feladatot. A motorbenzinek kéntartalmát tíz év alatt, január 1-ig több lépcsőben ppm-ről 150 ppm-re, a gázolajét ugyanebben az időszakban ppm-ről 350 ppm-re csökkentették (98/70/EC) június 20. (a fejlesztések végrehajtása) óta kizárólag kén-mentes (10 ppm alatti) üzemanyagot forgalmaz a MOL. A közlekedésben használt gázolajok kéntartalmából származó évenkénti összes SO 2 kibocsátásunk az elmúlt években kt/év-ről 2 kt/év alá csökkent az évről-évre növekvő forgalom ellenére. Gazdasági szabályozó eszközök A környezetvédelmi előírások szigorítása mellett igen fontos a megfelelő gazdasági szabályozó eszközök alkalmazása. Ebbe a folyamatba illeszkedik a környezetterhelési díj megjelenése. Bevezetését már az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény lehetővé tette, ám erre csak 2003-ban került sor. Az Országgyűlés a november 10-i ülésén fogadta el a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvényt. A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 60. -ával összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag-, vagy energia-kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. A díj nem büntetés, azt nem csak az előírt környezetvédelmi határértéket meghaladó kibocsátás esetén, hanem a környezetbe kijuttatott anyag vagy energia minden egysége után meg kell fizetni. A környezetterhelési díj tehát nem egy jogsértést szankcionál, hanem a környezetért való felelősség gazdasági megjelenítésének eszköze. Három elemből áll: levegőterhelési, vízterhelési és talajterhelési díjak. A levegőterhelési díj hatálya alá tartoznak azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek kén-dioxidot, nitrogénoxidokat, szén-monoxidot, szilárd légszennyező anyagokat bocsátanak ki, és az adott légszennyező forrás a levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint bejelentésre kötelezett. A víz- és levegőterhelési díj (kén-dioxid esetén 50 Ft/kg, NO x esetén 120 Ft/kg, szilárd, nem toxikus por esetén 30 Ft/kg) bevezetésére január 1-jétől került sor, s első évben a díj 40 %-át kellett csak megfizetni. Fokozatosan, 2008-ra éri el a díj a 100 %-ot. A törvény alkalmazása következtében 2005-ben keletkezett nettó befizetési kötelezettségek (az APEH kimutatása szerint) a következők:

12 12 8. Táblázat: A 2005-ben kirótt környezetterhelési díj [eft] Levegőterhelési díj Vízterhelési díj Talajterhelési díj Összesen Forrás: KvVM/APEH. Az energiatermelés externális költségeinek internalizálását célozza a évi LXXXVIII. törvénnyel bevezetett energiaadó, ami a villamos energia és a földgáz nem lakossági fogyasztóit terheli. A törvény szerint villamos energiára MWh-ként 186 Ft, illetve földgázra GJ-onként 56 Ft az adó mértéke. A remények szerint ez az intézkedés fokozott energiatakarékosságra ösztönöz majd. Ezt az ösztönzést azonban nem a termelői költségekbe való beépítéssel, hanem közvetlenül a végfogyasztókra terheléssel éri el. A felsorolt jogszabályok, és intézkedések érvényre juttatása a kénkibocsátás jelentős csökkenését eredményezi, ezzel messze túlteljesülnek a kénvegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának további csökkentéséről szóló Oslói Jegyzőkönyvben (1994.), az ún. II. Kén-dioxid Egyezményben, a Göteborgi Jegyzőkönyvben vállalt, valamint a 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendeletben előírt kibocsátási kötelezettségeink. Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások használatának bővítése A Kiotói Jegyzőkönyvben az ország üvegházgáz kibocsátásának közötti 6%-os csökkentését vállaltuk az évek átlagához képest. Ennek fontos eszköze az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozók részarányának erőteljes növelése ben Energiatakarékossági Hitel Program indult az önkormányzatok részére a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból. A Kormány 1107/1999. (X. 8.) kormányhatározatában elfogadta a 2010-ig szóló energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát és a megvalósítást segítő Cselekvési Programot. A 2000-ben indult program ben a Széchenyi-terv részét képezte, 2003-ban önálló formában folytatódott. Ez célul tűzte ki az energiaigényesség évi 3,5%-os mérséklését, valamint a részben államilag támogatott energiamegtakarítási tevékenységek révén 75 PJ/év hőértékű energiahordozó kiváltását. E megtakarítások révén a kén-dioxid kibocsátás 50 kt/év, a szén-dioxid kibocsátás 5 Mt/év mértékben csökken. Hazánkban az energiaigényesség az EU átlagának 3,5-szerese, vásárlóerő paritáson azonban már jóval kisebb a különbség, csak mintegy 30-40%. Ugyanakkor nagy az energiaellátás importfüggősége, az energiahordozó behozatal a külkereskedelemi mérleg egyre jelentősebb tételét teszi ki. Az energiaigények fokozatos csökkenése várható a 2002/91/EK Európa Parlament és a Tanács az épületek energiateljesítményéről szólóirányelvének hazai jogrendbe illesztésétől, illetve végrehajtásától. A megújuló energiaforrások közül a tűzifa felhasználási aránya a legnagyobb 72%-kal. A növényi és egyéb szilárd hulladékokból 11,3% hasznosul. Utána a geotermia következik mintegy 11%-kal. Ebben jók az adottságaink, de a hasznosított termálvíz visszasajtolási kötelezettsége komoly akadályt jelent a növelésében. A vízenergia 3%-ot tesz ki, a biogáz 2,8%-ot, míg a napenergia hasznosítása mindössze 0,2% ben az országban 16 helyen működött szélerőmű, és számuk folyamatosan növekszik. A megújuló energiaforrások felhasználásának fokozatos növeléséhez azonban jelentős energiapolitikai intézkedések voltak szükségesek:

13 13 átvételi kötelezettség előírása, preferenciális kezelés a villamosenergia rendszerben; megújuló és kapcsolt villamosenergia támogatása (23 Ft/kWh); támogatási rendszerek kidolgozása. Összefoglalásul megállapítható, hogy a hőerőművek korszerűsítése, a tüzelőanyag-váltás jelentős mértékben megalapozta a 2010-ben elérendő kibocsátási határértéket. 4.2 Ipar Az ipari nagy tüzelőberendezések kibocsátásaival kapcsolatos kérdéseket az előző, energetikai részben tárgyaltuk. Az ipari technológiai folyamatok 2004-ben, az ipari tüzeléssel együtt, kb. 26%-át adták az összes SO 2 kibocsátásunknak. Nitrogén-oxidok esetében a technológiák kibocsátási aránya a fűtéssel együtt 8,4%. Az ipari folyamatok csak igen csekély részben, kb. 1,6%-ban járulnak hozzá az ammónia összes kibocsátásunkhoz. Az illékony szerves vegyületeknél az ipari tüzelés és technológiák együttes kibocsátása már valamivel nagyobb, mintegy 25%. Ettől mintegy 10%-al marad el az oldószer felhasználásból eredő emisszió. 10. Táblázat: Az ipar kibocsátásainak trendje kt-ban SO NO x VOC (oldószerhasználattal együtt) n.a Forrás: KvVM/OKTVF. A műszaki fejlesztések és az alacsonyabb oldószertartalmú, illetve szerves oldószer mentes anyagok elterjedése tovább fogja mérsékelni a VOC kibocsátást. A VOC emisszió csökkentésének lehetséges módjai: megelőzés: a legtöbb ágazatban alkalmazható módszer a jó oldószerháztartás és a megelőző karbantartás, valamint az oldószer helyettesítés csővégi eljárások: roncsolásos vagy oxidációs eljárások (pl. égetés, biofilter) és a visszanyerő technológiák. Az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére tett korábbi intézkedések közül kiemelhető a Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javításáról, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a VOC-emisszió hazai csökkentési programja keretében hozott 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor keletkező szénhidrogén emisszió korlátozásáról. Ez az ún. benzinlánc rendelet (termináltól a benzinkút pisztolygáz visszavezetésig) előírta az üzemanyag-töltő állomások és tartályok megfelelő műszaki korszerűsítését. A motorbenzin évi forgalmának és a benzinkút helyének (kül-, vagy belterület) függvényében az egyes előírások teljesítésére 3-10 év időt engedélyezett a rendelet, amely határidők lejártak. Ezzel megoldódott a töltőpisztolyok gőzvisszavezetővel történő felszerelése (Stage 2) től azonban az ipari és építőipari tevékenység fellendülésével együtt megemelkedett a VOC kibocsátás. Az Európai Unió március 11-én kelt 1999/13/EK tanácsi irányelve a szerves oldószerek ipari kibocsátásának korlátozásáról 1999 márciusában hatályba lépett. Ennek az

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26. Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései

A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései Dr. Kiss Diána Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetmegőrzési és fejlesztési

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja

Törvényi szabályozás célja 4.2.. Táblázat / 1. 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 1995. évi LVII. törvény vízgazdálkodásról. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 4. 200. évi

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár Tévhit, hogy a költségvetés mindenható, vele minden problémát meg lehet oldani. A környezetvédelemhez kapcsolódó elvonási

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

A VOC kibocsátás szabályozásának áttekintése

A VOC kibocsátás szabályozásának áttekintése A VOC kibocsátás szabályozásának áttekintése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVETLEN ÉS S ANALITIKAI KÉMIA K TANSZÉK Dr. Kőmíves József egyetemi docens Devecser Eszter okl. biomérnök

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2003. év Budapest, 2004. április A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) a kitermelt ásványi

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A kisméretű szálló por (PM 10 ) csökkentés ágazatközi intézkedési programja, tapasztalatok és eredmények.

A kisméretű szálló por (PM 10 ) csökkentés ágazatközi intézkedési programja, tapasztalatok és eredmények. A kisméretű szálló por (PM 10 ) csökkentés ágazatközi intézkedési programja, tapasztalatok és eredmények. főigazgató-helyettes Herman Ottó Intézet Kéményjobbítók Országos Szövetsége A kisméretű szálló

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt.

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Bemutatkozás Csepel Művek központi anyagvizsgálója 1983-től AGMI Anyagvizsgáló

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.12.2004 COM(2004) 801 végleges 2002/0259 COD BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

Felkészülés az új energiahatékonysági követelmények bevezetésére. Szerkesztő: Sőbér Livia - Módosítás: május 26. kedd, 14:54

Felkészülés az új energiahatékonysági követelmények bevezetésére. Szerkesztő: Sőbér Livia - Módosítás: május 26. kedd, 14:54 Két európai uniós rendelet (direktíva) alapján 2015. szeptember 26. után már csak olyan helyiségfűtő és kombinált (fűtés és melegvíz-termelés) készülékek, valamint vízmelegítők hozhatók forgalomba, amelyek

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. október 9. Az Ipari

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében

Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 1.1 Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében Tárgyszavak: energiatermelés; energiafogyasztás;

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben