Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. Vezetéstudományi Intézet

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Minőségirányítási fejlesztések a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központban Keresztény Natália 2013.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ELŐKEZELT ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA MEGOLDANDÓ FELADATOK, FELMERÜLT PROBLÉMÁK AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN TERMÉKMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS KŐANYAGHALMAZOK ESETÉN AZ INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉRTELMEZÉSE, ELŐNYEI A BÁZISSZERVEZET BEMUTATÁSA A BODROGKERESZTÚRI REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELŐ KÖZPONT MENTO KÖRNYEZETKULTÚRA KFT A TÁRSASÁG INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÜZEM AZ ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT ÉS A MŰKÖDÉST SZABÁLYZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GYÁRTÁS ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK A RÉSZLETES TECHNOLÓGIA FOLYAMAT A FELDOLGOZÓ ÜZEMRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A TERMÉKSZABVÁNY SZERINT KIALAKÍTOTT GYÁRTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZER AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÁSI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE A GYÁRTÁS ÜTEMEZÉSE AZ ALAPANYAG FOGADÁSA, MÉRLEGELÉSE, TÁROLÁSA A NYERSANYAG ELŐKÉSZÍTÉSE, FELADÁSA TÖRÉS, OSZTÁLYOZÁS A TECHNOLÓGIA SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK KEZELÉSE A TERMÉK KEZELÉSE, TÁROLÁSA, ÁLLAGMEGŐRZÉSE, RAKODÁS ÉS KISZÁLLÍTÁS VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A DEPÓRÓL SZÁRMAZÓ ANYAGOK KÁROSODÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA NEM MEGFELELŐ TERMÉKEK KEZELÉSE KÉSZLETNYILVÁNTARTÁS KARBANTARTÁS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A BEVEZETETT (4) ES SZÁLLÍTÓI MEGFELELŐSÉGI MÓDOZAT ÉRTÉKELÉSE A TECHNOLÓGIA EGYES PONTJAINAK FEJLESZTÉSE A MINŐSÉG JAVÍTÁSA ÉRDEKBEN A 2(+)-OS RENDSZER ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

3 1. Bevezetés A MENTO Környezetkultúra Kft-nél eltöltött 3 év alatt betekintést nyertem mind a cég, mind pedig a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ működésébe. A cég alaptevékenysége a kommunális hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása ugyanakkor, a saját lehetőségeihez mérten köteles betartani az Országos Hulladékgazdálkodási Terv építési-bontási hulladékok újrahasznosításának növelésére vonatkozó előírásait. Mindezeknek eleget téve, figyelve a térség még kiaknázatlan lehetőségeire 2006 nyarán létrehozta Építésibontási Hulladék Feldolgozó Üzemét. Az Üzem rendelkezett a rá vonatkozó hulladékkezelési engedélyekkel, ám ezek az engedélyek az előállított frakciók termékként való piaci értékesítését nagymértékben korlátozták. A szakma képviselői által felsorakoztatott, a dolgozatom második fejezetében tételesen bemutatott problémák megoldására egyetlen lehetőség kínálkozott a feltört építési-bontási frakciók termékminősítési eljárásának lefolytatása. A MENTO Kft. látva ezt a lehetőséget 2008 nyarán feladatai közé tűzte ki az említett minősítési eljárás feltérképezését, kidolgozását. Mint a társaság akkori környezet és minőségirányítási megbízottja az én feladatom volt a szükséges engedély és feltétel rendszerek átvizsgálása, hogyan lehetne a cég lehetőségei szerin mindezt megvalósítani. A társaság hosszú távú stratégiai céljait szem előtt tartva (útalapok,- beton adalékanyagok előállítása, transzport betongyártás) első lépésként meg kellett határoznunk azokat a lehetséges termékszabványokat, melyek feltehetően alkalmazhatóak az előállított frakciókra. Mindehhez nélkülözhetetlen fontosságú (a 3

4 4. fejezeten részletesen bemutatott) törési technológia és az előállítható frakciók pontos ismerete. Minden termékszabvány alap követelménye, hogy a gyártónak Üzemi Gyártásellenőrzési Rendszert kell létrehoznia. A bizonytalan és átláthatatlan terméktanúsítási rendszerben az egyetlen biztos pont, hogy ez a rendszer beépíthető a hulladékkezelő cégeknél gyakorlatilag már kötelező érvényűen kialakított és működtetett minőségirányítási rendszerbe. Szakdolgozatommal a MENTO Kft. Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzemén, mint élenjáró példán keresztül szeretném bemutatni egy már működő, a termékminősítési eljárás szerint létrehozott, a társaság meglévő integrált irányítási rendszerébe beépített gyártásellenőrzési rendszer felépítését, gazdasági vonzatait. A rendszer működtetésén felül arra keresek megoldási, fejlesztési javaslatokat, hogyan lehetne a termelési hatékonyság növelésével, a termékminősítési rendszer szigorításával nagyobb piaci részesedést elérni. Célom mindezzel megmutatni a szakma résztvevőinek, hogy a bizonytalan hátterű, szabályozatlan építési-bontási hulladékhasznosításban létezik gyakorlati megoldás, mely új belépőként méltó helyet kaphat az építőipari termékek piacán. 4

5 2. Előkezelt építési-bontási hulladékok kezelése 2.1. Építési-bontási hulladékok hasznosítása A évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása. (lásd: 1. sz. melléklet) Építési-bontási hulladékok hasznosítási lehetőségei: közvetlen felhasználás (tégla, cserép, fém-és betonelemek, fa) felhasználás beton adalékanyagként (beton vagy téglatörmelék) térkitöltő anyagként (vegyes törmelék) kohósítás, újraömlesztés (fémek, hőre lágyuló anyagok). [NIG, 2009] A hulladék hasznosítására vonatkozó alapvető követelmény, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél nagyobb környezetterhelést ne hozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet, valamint az elérhető eredményhez képest ne jelentsen túlzott mértékű gazdasági terheket. Összefoglalva: a hulladékot akkor lehet és kell hasznosítani, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott. [Biacs et al., 2003] Az újrahasznosítás érdekében gondosan fel kell deríteni a gazdaságban azokat a területeket, ahol az előkészített hulladékanyagból származó termékek felhasználhatók. A termékeknek meg kell felelnie a környezetvédelmi és az építési műszaki előírásoknak. Ismerni kell az anyagok tulajdonságait, amire rendszerint a megfelelő anyagvizsgálatok és kísérletek adnak választ. [Csőke, 1999] Az építési-és bontási hulladékok hasznosítását tehát három tényező határozza meg: műszaki minőség, környezetvédelmi követelményekkel való összeegyeztethetőség, 5

6 valamint a primer ásványi anyagokkal való versenyképesség. Az építési hulladékok hasznosítása történhet közvetlenül, illetve közvetetten, azaz valamilyen előkészítési, feldolgozási műveletet követően. [Köztisztasági Egyesülés Munkacsoportja, 2003] 2.2. Megoldandó feladatok, felmerült problémák az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatban Az építési törmelékek hasznosítása egyre több gondot okoz. A problémákat a hasznosítás, mint hulladékgazdálkodási tevékenység hazai szabályozatlan, koordinálatlan rendszere adja. Néhány kiinduló pont, mely bizonytalanná, némely esetekben tehetetlenné teszi a kezelőket (feldolgozók) a hasznosítási tevékenység megvalósításában. Nem készült a feldolgozott építési-bontási hulladékokra megfelelő, életszerű, építőipari szabvány A potenciális végfelhasználók idegenkednek a termék alkalmazásától, részben tudatlanság, részben ellenérdekeltség okán és sokszor tudatosan nem hajlandóak figyelembe venni a meglévő referenciákat és a tapasztalatokat A bányászati lobbi akadályozza a szélesebb körű felhasználást, annak ellenére, hogy piaci részesedésüket ezen termékek alkalmazása csak kis mértékben csökkentheti. Jelenleg semmiféle támogatást (sem pénzügyi, sem adminisztratív) nem kapnak sem a felhasználók, sem a feldolgozók, ezért a bányákkal szembeni árverseny nem kiegyensúlyozott, a piacra jutás nehézkes. A beszerzéseknél nem jelenik meg ezen termékekkel szemben pozitív diszkrimináció (közbeszerzések, állami megrendelések stb.) Az építési-bontási hulladékok kezelése nem tartozik a hulladékkezelési közszolgáltatás körébe, ezért jelenleg nincs példa arra, hogy egy feldolgozó létesítmény kizárólagossággal kijelölésre kerülne egy adott térségen belül (gyűjtőkörzetek). A mobil és telepített üzemi infrastruktúra egyensúlyára ügyelni kellene. Célszerű lenne rögzíteni, hogy (speciális esetektől eltekintve) mobil gépsor 6

7 kizárólag akkor alkalmazható, ha az előkezelt inert hulladékot helyben hasznosítják. Amennyiben az előkezelés helyszínén történő hasznosítás nem megoldható, akkor a telepített üzemekbe (ha van a térségben) kell irányítani, akár átrakóállomások közbeiktatásával is a hulladékot. A KIOP forrásaiból támogatott létesítmények (is) piaci, tehát nem környezetvédelmi szakmai alapon kell működjenek, ezért jelenleg nem garantálható ezen üzemek hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága. A mindennapi végrehajtás során nem jelenik meg következetesen a vonatkozó jogszabályokban, irányelvekben, stratégiákban foglalt előírások betartása. [Várkonyi István, 2012.] Az előkezelt építési-bontási hulladékok termékké minősítése, mint az egyetlen jó válasz a kialakult problémára. Az építési-bontási hulladékok kezelésének jogi, szakmai, piaci anomáliái az érintettek döntő többsége előtt ismert. A probléma többszintű, elég itt arra gondolni, hogy az építési-bontási hulladékok megfelelő kezelőüzembe történő eljutása kevés esetben történik meg (már ha van az adott térségben ilyen üzem), az előkezelés után visszanyert másodnyersanyag értékesítése nehézkes, elsősorban a primer nyersanyagok alacsony ára és a nem megfelelően működő ösztönző rendszer miatt. A MENTO Kft. egykori általános igazgatóhelyettese szerint komoly hátrányt okoz az is, hogy az építés-bontási hulladékok kezelése, mint hulladékgazdálkodási szakterület jelenleg koordinálatlan, tulajdonképpen azt sem lehet tudni pontosan, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű alapanyag, illetve másodnyersanyag áll, állhat a kezelők rendelkezésére, azt hol és milyen módon kezeltethetik a termelők. Ezt a szakma több képviselője felismerte, melynek hatására a KSZGYSZ keretei között megalakult az építési-bontási hulladék munkacsoport. 7

8 A munkacsoport feladatai között kiemelt helyen szerepel a már előkezelt építésibontási hulladékok piacra jutásának elősegítése. A munkacsoport úgy látja, hogy ennek alapfeltétele, hogy egységesített, a hazai specialitásokat is figyelembe vevő szabályzórendszer alapján minősítésre kerüljenek ezek a másodnyersanyagok is, melynek hatására, termékként már megnyílhat a piac előttük. A minősítési eljárásokat európai uniós és magyar szabványok írják le. Ezen szabványok alapján jól működő rendszerek jöttek létre és működnek Európa nyugati felén, így a számos példa és gyakorlati megvalósítás áll rendelkezésre. Az említett szabványok által nyújtotta lehetőségekkel élni kell, ez azonban a jelenlegi pontatlan és tisztázatlan feltételek és lehetőségek mellett nehéz feladat. Némi könnyebbséget jelent, hogy a termék szabványok beépíthetők a kezelőknél már meglévő minőség és környezet irányítási rendszerbe, kialakítva így egy komplex irányítási rendszert. Ugyanakkor az irányítás rendszer alapelvein felül egy olyan (az országban eddig előzmények nélküli) gyártásellenőrzési rendszereket kell bevezetniük a kezelőknek, amelyek fenntartása jelentős költséggel jár. Ennél is fontosabb, hogy a szigorú ellenőrzési, nyomonkövetési rendszert folyamatosan és következetesen fenn kell tartani. Az így kialakított szigorú minőségbiztosítási, ellenőrzési rendszer lehet az alapja annak a bizalomnak, amely a termékek beépítése kapcsán a felhasználókban kialakulhat. A lefolytatott és következetesen fenntartott termékminősítési eljárások keretében előállított és ellenőrzött termékek minősége folyamatosan szavatolható, tehát a termék minőségi kifogásokkal már nem szorítható ki a piacról. A halmazos termékekre vonatkozó szabványok alapján jelenleg (a hulladékkezelő számára is megvalósítható) két alapvető gyártásellenőrzési rendszer alkalmazható. 1) Önkéntes alapon, külső minősítő szervezet bevonása nélkül, de a szabvány előírásainak figyelembe vételével fenntartott és üzemeltetett gyártásellenőrzés. Ezzel a módszerrel az előkezelt építési-bontási hulladékok alapvetően azon csoportja minősíthető, amely alacsonyabb minőségi követelményeket igénylő felhasználási területeken kerül alkalmazásra (pl. talajstabilizálás, töltésépítés). 8

9 2) A kezelőtől független, akkreditált minősítő szervezet bevonása a gyártásellenőrzési folyamatba (KTI, ÉMI, VITUKI) Ebben az esetben a komolyabb minőségi elvárásoknak is megfeleltethető a termék (útalapok, ágyazatok, építési betontermékek készítése stb.) Mindkét esetben a termék alapjellemzőinek meghatározása az első lépés, ekkor derül ki, hogy az adott másodnyersanyag milyen területen hasznosítható, illetve az adott szabvány keretei között milyen ellenőrzési folyamatokon kell átesnie. A minősítési folyamatot kiegészíthetik egyéb szakterületi elvárások (pl. útépítési szakmai előírások) is. Értelemszerűen az első variáció az olcsóbb, azonban ez ad leginkább lehetőséget a visszaélésekre is, tehát a termékekkel szembeni piaci bizalom szempontjából kérdéses a létjogosultsága. A második verzióban előállított és ellenőrzött termékek minősége folyamatosan szavatolható, tehát a termék minőségi kifogásokkal már nem szorítható ki a piacról. A munkacsoport álláspontja szerint a két termékminősítési eljárás párhuzamos alkalmazása hozhatja meg az elvárt eredményeket, azzal a szigorú iránymutatással, hogy a piaci szereplők bizalmának megszerzése és fenntartása következetes és tisztességes munkát igényel minden olyan hulladékkezelőtől, aki érdekelt és részt kíván venni az ágazat felvirágoztatásában. [Lengyel, 2009] 9

10 2.3. Termékminősítési eljárás kőanyaghalmazok esetén Az Európai Unió egyik legfőbb célkitűzése egy egységes belső piac létrehozása és a kereskedelem előtt álló minden akadály felszámolása. Ennek érdekében 1988-ban az Európai Közösségek Tanácsa elfogadta a tagországok építési termékekre vonatkozó 89/106/EGK, Építési Termék Irányelvet. [Szendy-Kutassy, 2004] Az Építési Termék Irányelvet az Unió tagországainak be kell vezetni saját jogrendszerükbe (harmonizálás), úgy hogy az irányelv céljai érvényesüljenek. [Szendy-Kutassy, 2004] Ennek érdekében Magyarországon hatályba lépett az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló 3/2003. (I. 25) BM- GKM-KvVM együttes rendelet, amely kimondja, hogy építési terméket szállítói megfelelőségi nyilatkozat kiadásával lehet forgalomba hozni. [Bencze et al., 2009] A rendelet hatálya az 1. értelmében kiterjed valamennyi építési termékre, annak gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi felhasználójára, továbbá az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére és kivitelezőjére, valamint az építési termékek műszaki specifikációját jóváhagyó, a megfelelőség igazolás során közreműködő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetekre, az építményeket engedélyező, az építésfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságokra, továbbá a vámszervekre. A rendelet 3 értelmében forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. A 9 értelmében a szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez való csatolása. A megfelelőség igazolási eljárást a termékre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikáció előírásainak. 10

11 Az Építési Termék Irányelv és ennek megfelelően a 3/2003. (I. 25) BM-GKM- KvVM együttes rendelete az 1+, 2, 2+, 2, 3 és 4 jelzésű eljárás módozatokat írja elő. A számok és növekedési üteműk az egyre bővülő kötelezettségeket jelöli mind a gyártó, mind a tanúsító szervezet részéről. A lefolytatandó eljárásmódozatokat nem a gyártó dönti el, a kiválasztott termékszabvány határozza meg egyértelműen az adott termék estében alkalmazandó megfelelőség igazolási módozatot. A megfelelőség-igazolás módozata A megfelelőséget igazoló dokumentum (ok) Megfelelőségi Tanúsítvány 1+ Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat Megfelelőségi Tanúsítvány 1 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány 2+ Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány 2 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 3 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 4 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 1. ábra: Megfelelőség igazolás módozatok (Törökné Horváth Éva, 2012.) A kőanyaghalmazokra vonatkozó termékszabványok két lehetőséget adnak: (2+) vagy (4) megfelelőség-igazolási módozat alkalmazását. A megfelelőség-igazolással, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal ellátott anyag a hulladék státuszból kikerülve másod nyersanyagként szabadon felhasználható. Ugyanakkor a rendeletből kiolvasható alaptétel, hogy a megfelelőség-igazolással el nem látott letört anyag, valamint a hulladék, kezelésen át nem esett építésből, bontásból származó anyag továbbra is hulladéknak tekinthető! [Törökné Horváth Éva, 2012.] A rendelet, összhangban az adott felhasználási területet szabályozó termékszabványokkal, leírja a gyártás során elvégzendő feladatokat, a vizsgálatok körét, valamint a szállítói megfelelőségi nyilatkozat és CE jelölés kiadásának feltételeit. [Bencze et al., 2009] 11

12 A megfelelőségigazolás különböző módozatai esetén a rendelet részletesen ismerteti a gyártó és a kijelölt tanúsító szervezet és a gyártó feladatait. Megfelelőségi tanúsítvány (1) b) A tanúsító szervezet által a) A gyártó feladatai: végzendő feladatok : 1. gyártásellenőrzés; 3. a termék első típusvizsgálata; 2. az üzemben vett mintáknak a gyártó 4. az üzem és a gyártásellenőrzés által végzett további vizsgálata az előírt alapvizsgálata; vizsgálati terv szerint. 5. gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása; Szállítói megfelelőségi nyilatkozat Első lehetőség (2) b) A kijelölt tanúsító szervezet a) A gyártó feladatai feladatai : 4. a gyártásellenőrzés tanúsítása az 1. a termék első típusvizsgálata; alábbiak alapján: az üzem és a gyártásellenőrzés 2. gyártásközi ellenőrzés; 3. a műszaki specifikáció, illetve a 9.. (3) bekezdés által meghatározott esetekben, az üzemben, a kereskedelmi forgalomban vagy az építkezés helyszínén vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata. (2+) alapvizsgálata, a műszaki specifikáció, illetve a 9.. (3) bekezdés által meghatározott esetekben, az üzemben, a kereskedelmi forgalomban vagy az építkezés helyszínén vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata. (2+). Második lehetőség (3) 1. a termék első típusvizsgálata egy kijelölt vizsgáló laboratórium által; 2. gyártásellenőrzés a gyártó által. Harmadik lehetőség (4) 1. a termék első típusvizsgálata a gyártó által; 2. gyártásellenőrzés a gyártó által. 2. ábra: A gyártó és a tanúsító szervezetek feladatai (Forrás: 3/2003. (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelete) A termék tulajdonságait a termékre vonatkozó első típusvizsgálat igazolja. Típusvizsgálat mindig agy adott termék összetételhez, gyártóhoz, és gyártási eljáráshoz kapcsolódik, és az adott harmonizált termékszabványban rögzített követelményeket kell kielégítenie. Tehát egy termék az eljárás szempontjából akkor tekinthető létezőnek, ha már az első típusvizsgálatot elvégezték. 12

13 Termékszabványok szerinti alapvető tulajdonságok: Szemeloszlás, szemnagyság (D=90 mm-ig) Szemalak Finomrész minősége Kőzetfizikai tulajdonságok Fagyállóság Kopásállóság, aprózódás (Los Angeles, mikro-deval) Kémiai követelmények (Kloridok, szulfátok, stb.) Környezetszennyezés (veszélyes anyag-tartalom pl. toxikus fémek, PAH, TPH, stb.) A fent felsoroltakon felül kötelezően elvégzendő vizsgálatok sorozatát, gyakoriságát szintén a választott termékszabvány tartalmazza. A termék minősítési eljárás következő lépése a gyár és gyártásellenőrzés. Cél az üzemben működtetett gyártás ellenőrzési rendszer alapján a termékszabványban rögzített követelmények teljesülésének igazolása. A gyártásellenőrzés feladata a termék gyártási folyamata közben a termelő berendezések működésének és gyártóképességének, a vizsgálóeszközök, műszerek felhasználásának és a megtervezett és előírt technológia alkalmasságának ellenőrzése, a termék előírt minőségének elérése és megtartása, a hibák megelőzése céljából. [Majoros István 1991] A gyártás ellenőrzés a termelés állandó belső ellenőrzése. Az ellenőrzés követelményeit és a kapcsolódó intézkedéseket eljárások, szabályok formájában kell rögzíteni. Az ellenőrzések feljegyzéseit, dokumentumait úgy kell elkészíteni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen a termék szabvány szerint megkívánt minősége. Nem-megfelőségek esetén rögzíteni kell a szükséges javító intézkedéseket, felelősöket, határidőket. A nyomonkövethetőség szemléletét betartva az ellenőrzési rendszer minden dokumentumát folyamatosa, napra készen kell vezetni. 13

14 A gyártónak rendelkeznie kell azokkal a berendezésekkel, felszerelésekkel és személyzettel, amely lehetővé teszi, a szükséges vizsgálatokat és értékelést elvégezze. [Horváth Sándor, 2005] A vállalat dokumentációs rendszerét tekintve az üzemi gyártásellenőrzés rendszerint az ISO rendszerekből összevont integrált irányítási rendszert részét képezi. Az Üzemi ellenőrzés a vállalat szervezeti felépítésében és kapcsolat rendszerében, mint önálló egység jelenik meg. [Szintay, 2005] 2.4. Az integrált irányítási rendszerek értelmezése, előnyei Az előző pontok összefoglalásaként elmondható, hogy az építési-bontási hulladékok hasznosítása körül kialakult bizonytalan helyzetből egyetlen megoldást a termékminősítési eljárások lefolytatása, vagyis a termékszabványok bevezetése jelentheti. Az is említésre került, hogy bár nincs pontos útmutató hogyan kell kiépíteni ezeket az eljárás rendszereket, egy biztos kiindulási pont (a tanúsító szervezetek állásfoglalása szerint is) a vállalatok integrált irányítási rendszerébe való beépíthetőség. Ebből kifolyólag érdemes áttekinteni az integrált irányítási rendszerek felépítését, előnyeit, hátrányait, választ keresve arra, hogy valóban alkalmasak-e, szükségesek-e a termékszabványok bevezetéséhez és biztosítják-e a minősítési eljárást kielégítő dokumentációs hátterét. Számos, a szakmájukban élenjáró társaság gyakorlata igazolja, hogy a rendszerszabványokat eszközként alkalmazzák a továbbfejlesztési tevékenységük során. A fejlődés egyik legfontosabb iránya az integrált irányítási rendszerek kiépítése, melyet a vállalkozások tevékenységére vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásoknak való megfelelés illetve versenyképességük növelése idéz elő. [ 14

15 Az integrál irányítási rendszerek egyik értelmezése, amikor a minőségirányítási rendszer szervesen beépül a vállalatvezetés irányítási rendszerébe (controlling, vállalatfejlesztő stratégiák, humánerőforrás gazdálkodás). A másik értelmezés szerint az integrált rendszer a minőség- és környezetirányítási rendszer és gyakran más szabványok követelményeit foglalja egységes keretbe, kiemelve ebből a munka- és egészségvédelem, a környezetvédelem vagy akár a termékminősítés saját követelményeit. Az integrálási eljárások kiépítése kétféle módon történhet. Az egyik lehetőség, hogy az egyes irányítási rendszereket külön-külön építik fel, és később egy adott időpontban egyesítik. Másik lehetőség, hogy a már meg lévő (legtöbb esetben ez a minőségirányítási) rendszerbe építik bele folyamatosan az új rendszereket, szabványokat. A MENTO Kft. a rendszerirányításban szerzett tapasztalatoknak köszönhetően ezek kombinációját alkalmazta nyarára kiépített külön minőség és külön környezetirányítási rendszerét, 2009-re már a kettőt integrált rendszerré alakított (egyesítés egy adott időpontban), 2012-re pedig a meglévő komplex rendszerbe beépítette a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszert, illetve a terméktanúsítási eljárást (folyamatos beépítés). Az integrált rendszer előnye a bevezetést követő költségcsökkenés. A különböző szabványok által megkövetelt auditok, tanúsítások számának csökkenésével jelentős idő takarítható meg a vezetés részére. A folyamatok száma csökken, átláthatóságuk növekszik. Az egymással ütköző célok (pl. minőség-környezet) között egyensúly alakul ki, egymással ütköző feladatok és felelősségek megszűnnek. A vezetés ellenőrzési feladatai csökkenek. Javul a kommunikáció és a belső konfliktusok veszélye csökken. Elősegíti az oktatást és a fejlesztést. Ugyanakkor problémája, hogy mindmáig kevés eszköz szolgál az ellenőrzés megvalósításához. További megoldatlan helyzet a célok közötti konfliktus 15

16 feloldása. Kérdéses, hogy a társaságoknál pl. KIR és minőségügyi konfliktus esetén milyen szempontok legyenek a meghatározóak. [Polgár, 2012.] Napjainkban már szinte minden nagyvállalat a jelentősebb kis- és középvállalkozások nagy többsége is rendelkezik tanúsított minőségirányítási rendszerrel. [ A minőségirányítási rendszer követelménye, hogy a szervezetnek, bizonyítania kell képes folyamatosan a vevő és az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek megfelelő szolgáltatást illetve terméket nyújtani. Ez a nemzetközi szabvány természetesen nem tartalmazza a más irányítási (pl. munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági, környezetközpontú stb.) rendszerek speciális követelményeit, de lehetőséget ad a beépítésre, összehangolásra. Általában az alábbi szabványpontoknak lehet közös dokumentálási eljárása. dokumentumok kezelése, feljegyzések kezelése, vezetőségi átvizsgálás, felkészültség, tudatosság, képzés, beszerzés, mérőeszközök felügyelete, nem megfelelőségek kezelése helyesbítő, megelőző tevékenység belső audit. Ezek az eljárások az integrált rendszerek esetén kiegészülnek a többi szabvány speciális követelményei. Környezetirányítási rendszerben ezek közül legfontosabbak a következőek: környezeti politika meghatározása, környezeti tényezők felmérése, jogi és egyéb követelmények, célok és előirányzatok megfogalmazása, felkészültség és reagálás vészhelyzetekre, 16

17 kommunikáció: külső érdekelt felektől érkező információk kezelése. Az MSZ EN 13242:2003 termékszabvány esetén a következőkel kell külön eljáráskén dokumentálni: a nyersanyag ismerete, a gyártás irányítása, ezen belül a veszélyes anyagok azonosítása, ellenőrzött kőanyag tárolás, a depóniáról származó anyag károsodásának ellenőrzése stb., ellenőrzések és vizsgálatok, ezen belül: vizsgálatokhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása, mintavételezés, illetve a vizsgálatok gyakorisága és helye. A szabványoknak, rendszereknek való megfelelés esetén legyenek akár kötelezőek, akár önkéntesek háromféle értékelésről/igazolásról beszélhetünk, attól függően ki végzi azt: az első fél általi: a gyártó maga nyilatkozik a termék és/vagy a folyamat megfelelőségéről; a második fél általi: egy szervezet a saját érdekében egy másik szervezetnél végez felülvizsgálatot (vevő a gyártónál), illetve a harmadik fél általi tanúsítás: egy mind a beszállítótól mind a vevőtől független fél bevonásával történő igazolás A harmadik esetben beszélhetünk tanúsításról, ekkor a független harmadik fél (tanúsító vagy tanúsító szervezet) írásos biztosítékot szolgáltat arról, hogy a termék, folyamat vagy szolgáltatás megfelel egy bizonyos szabványnak Aszerint, hogy mit értékel, szintén többféleképpen osztályozhatjuk a tanúsítási tevékenységet: Terméktanúsítás: eredetileg a termékek körében alakult ki a tanúsítás, annak igazolására, hogy a termék megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, az előírt szabványoknak és egyéb dokumentumoknak. 17

18 Rendszertanúsítás: közvetett módon szintén a terméket tanúsítja. A termék megfelelését arra alapozza, hogy az előállítás olyan minőségirányítási rendszerben történik, amelyből gyakorlatilag nem megfelelő termék nem kerülhet ki. [Ceglédi Melinda, 2011.] Látható, hogy közvetlen vagy közvetett módon ugyan, de mindkét tanúsítási forma alapja a termék. Éppen ezért azok a társaságok, amelyek irányítási és termékszabványokat együttesen kíván integrálni félreértően kezelik a termék, mint alapegység fogalmát és figyelmen kívül hagyják, vagy az irányítási, vagy termékszabvány bizonyos elemeit. Összefoglalva tehát egy már meglévő integrált irányítási rendszer szükséges, de nem elégséges feltétele egy további szabvány bevezetésére. A fentiekből kiolvasható, hogy az új szabványok speciális követelményekkel rendelkeznek, amelyeknek integrálása nehézségeket okozhat. Felületességet és pontatlanságot eredményez, hogy a társaságok csak az integrálásra koncentrálnak, ezzel figyelmen kívül hagyva a beépítendő új szabványok szakmai előírásait. Ezek a speciális követelmények különösen fontosak egy nem irányítási alapú, hanem például egy termékminősítési szabvány beépítésekor. Ebben az esetben sokkal több a külön kezelendő eljárás és ezzel egyidejűleg sokkal kevesebb a közösen integrálható pont. Így tehát ha a társaság egy termékminősítési szabványt kíván integrálni a meglévő irányítási rendszerébe (mint ahogy dolgozatom tárgyát képező MENTO Kft.) a legnagyobb körültekintéssel és odafigyeléssel kell eljárni a közös és eltérő pontok meghatározásánál. Minden esetben cél a minőség biztosítás és fenntartása, azonban ügyelni kell arra, hogy kizárólagosan csak az irányítás összevonásának megteremtése ne kerekedjen felül a termékminősítési eljárás részletes szakmai szabályozásán. 18

19 3. A Bázisszervezet bemutatása 3.1. A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ A lerakó a 37-es számú közlekedési út mellett, a mádi-tarcali elágazás közelében, a zempléni dombsor lábánál található. (3.ábra) Területe a Fürer-bánya néven volt ismeretes, ugyanis itt az 1960-as évekig zeolitos riolittufát bányásztak. A bányaterület 1998-ban a MENTO Környezetkultúra Kft. tulajdonába került, majd a Kft. 3 évig tartó tervezési, pályázási és beruházási munkájának eredményeként 2001-től a zemplén-abaúj térség ideális elhelyezkedésű, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásainak megfelelő hulladéklerakót sikerült kiépíteni. A központ közelében két még ma is működő riolittufa bánya, szőlőparcellák, almáskert és raktáráruház található. A lerakótól nyugatra, kb.1,6 km-re található a Sárga Borház Fogadó és pincészet. Természetvédelmi területként megemlíthető, a mintegy 4,6 km-re található Tokaj Bodrogzug Tájvédelmi Körzetet és kb. 8 km-re a Bodrog folyót. Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ 3. ábra: A hulladékkezelő központ elhelyezkedése (Forrás: 19

20 A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központban jelenleg az alábbi hulladékgazdálkodási tevékenységeket végzik: Kommunális hulladékok műszaki védelem mellett történő ártalmatlanítása, Szelektíven gyűjtött hulladékok kezelése és továbbadása értékesítés, feldolgozás céljából, Építési-bontási hulladékok feldolgozása és kezelése. Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ Építési-bontás hulladék hasznosítása Szelektív hulladék utóválogatása Eredet: lakosság (ZHK Kft. Konténeres beszállítás), egyéb partnerek Nem-veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása Eredet: lakosság, közület Beszállító: ZHK Kft. Frakció: műa., üveg, papír További kezelő: AVE, Avermann Beszállító: Zempléni Z.H.K. Kft., egyéb partnerek 4. ábra: Hulladékgazdálkodási tevékenységek (Forrás: Saját fotó) A telephely fő és kiszolgáló létesítményeinek pontos elhelyezkedése az 2. számú mellékletként csatolt sematikus ábrán látható. 20

21 Nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása A nem-veszélyes hulladékok telephelyre történő beszállítását a térségben kijelölt hulladékkezelési közszolgáltató a Zempléni Z.H.K. Kft. illetve a MENTO Kft. egyéb szerződött partnerei végzik. A hulladéklerakó kialakítását tekintve felhagyott kőbánya területére telepített dombvidéki, alsó völgyzáró gátas lerakó, szigetelt depóniatérrel, csurgalékvízgyűjtő és elvezető rendszerrel, külvíz elvezető rendszerrel valamint a hulladékkezelő központ egészére kiterjedő monitoring rendszerrel rendelkezik. A kommunális hulladékok műszaki védelem mellett történő ártalmatlanítása az öt ütemben megvalósuló (30-35 évre biztosított kapacitás) depónián történik. A lerakó 18,5 ha-os területén kialakítható kapacitás 1,5 millió m 3 tömörített hulladék, amely megközelítőleg 9 millió m 3 begyűjtött, tömörítetlen hulladéknak felel meg A depóniatér tervezett 5 építési ütemből eddig az első és második ütem valósult meg. A depónia művelése szakaszos feltöltési technológiával történik, a zárógát 3 méterenkénti emelésével. A hulladék deponálása a lerakó egy előre kijelölt területén kialakított ürítőszigetről történik. Az ürítősziget révén a hulladékszállító jármű nem hajt be a depóniatérbe, az előtömörített hulladékot innen önti a térbe, ahol a további tömörítést, illetve rendezést kompaktorral végzik. Az ürítőszigetes megoldás nagy előnye, hogy a technológiai utakra és így a közutakra nincs hulladékkihordás, a hulladék elszigetelődik környezetétől. [MENTO Kft., Éves Összefoglaló jelentés, 2009.] 21

22 5. ábra: Ürítés a II. ütem depóniaterén (Forrás: Saját fotó) Jelenleg a hulladéklerakás a II. ütem, 2. parcellájában történik. Az egyes ütemek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a már működő depónia szakasz üzemeltetésével párhuzamosan történik az előző lezárt, hulladékot nem fogadó ütem rekultivációja, illetve a következő ütem hulladékfogadásra való előkészítése tereprendezéssel, aljzatszigeteléssel. Ennek megfelelően 2008 decemberétől kezdődött a II. ütem geodéziai felmérése, kapacitásvizsgálata, szükséges építési engedélyek beszerzése őszén a II. ütem hivatalos átadásával párhuzamosan elkezdődött a depónia műveléssel felhagyott I. ütem fokozatos rekultivációja, tájba illesztése. Szelektív hulladék begyűjtése, utóválogatása A szelektív hulladékok begyűjtését, mint a zemplén-abaúj térségben kijelölt közszolgáltató a Zempléni Z.H.K. Kft végzi. A begyűjtési minden esetben az önkormányzatokkal, közületekkel és a szolgáltatási terület egyéb ipari vállalkozásaival megkötött szerződések, megállapodások szerint történik. Az érintett hulladékok eredetét két csoportra lehet osztani: lakossági és ipari begyűjtés, típusai (a térség igényeihez igazodva) műanyag, papír és üveg. A közszolgáltatás keretében történő lakossági begyűjtésnek jelenleg két formája működik a szolgáltatási területen: szelektív hulladékgyűjtő szigetekről történő begyűjtés, illetve Sátoraljaújhelyen házhoz menő ládás szelektív hulladékgyűjtés. A 22

23 hulladékgyűjtő szigetek nagy többsége 2005 nyarán kerültek kihelyezésre, a Zempléni Z.H.K. Kft tagönkormányzataival egyeztetett, lakosság által könnyen elérhető közterületekre. Természetesen a lakosság egyéni beszállításait is fogadja a kezelő központ, fokozottan ügyelve a hulladék tisztaságára, homogenitására. Az ipari begyűjtés végezheti maga a közszolgáltató természetesen a vonatkozó megállapodás megkötését követően, de a lakossági beszállításhoz hasonlóan érkeznek egyedi ipari szállítmányok is a telephelyre. A szelektíven gyűjtött papír és műanyag hulladék minden esetben a szelektív hulladékválogató téren kerül leürítésre. Itt kézi válogatáson esik át mindkét hulladékfajta. A papírhulladékot vegyes (újságpapír, színes papír) és kartonpapír, a műanyag hulladékot PET palack és zsugorfólia szerint válogatják. Mindkét frakciónál leválogatásra kerül a kommunális hulladék. Amennyiben a kommunális hulladék gyűjtésére használt konténer megtelt, súlyát lemérik, és a telephely II. depóniáján ártalmatlanításra kerül. Az üveghulladék az alsó aszfaltozott tároló területen válogatás nélkül, ömlesztve kerül átmeneti tárolásra. A továbbszállításra alkalmas egységrakomány képzés papír és műanyag hulladékoknál gyakorlatilag az utóválogatás során elkezdődik. Amint a válogatott hulladékokkal a konténerek megtelnek, mérlegelést követően közvetlenül elszállításra kerülnek a szelektív hulladék fogadására megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőhöz, előkezelőhöz. Üveghulladék esetében a cca. 15 m 3 -nyi anyag jelenti a szállítható mennyiséget. Ilyenkor homlokrakodóval történik a hulladék konténerbe rakodása. [IIE 5.3. Szelektív hulladékok kezelése és ártalmatlanítása] A beszállított szelektív hulladék ellenértékének (anyagár és kezelési díj) kiszámlázása és kifizetése havonta történik. Az OHÜ- Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség begyűjtött szelektív hulladék mennyiségével arányosan begyűjtési támogatási díjban részesíti a Zempléni Z.H.K. Kft-t. 23

24 Építési-bontási hulladék feldolgozás A telephelyre beszállított építési bontási hulladékok fogadása a nyersanyag tároló depókon történik, feldolgozása (törés, osztályozás) a telephelyen belül a külön erre a célra kialakított feldolgozó üzem területén valósul meg. A törés gépsora osztályozógépekből, pofás-és röpítő törőből, adagolóberendezésből, szállítószalagokból, feladóbunkerekből és a készterméktárolókból áll. A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A minőség biztosítása a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták megválasztásával, ellenőrzésével, az adagolóberendezések segítségével elérhető egyenletes anyagárammal érhető el. A társaság 2008 szeptemberében elindította a Feldolgozó Üzem által előállított frakciók, mint termékek engedélyeztetését. Az építési-bontási hulladékok kezelésének részletes ismertetését a dolgozatom 4. és 5. fejezete tartalmazza. 24

25 3.2. MENTO Környezetkultúra Kft. Teljes neve: MENTO Környezetkultúra Korlátolt Felelősségű Társaság Rövid neve: MENTO Kft. Székhely: 3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/31 Telephely: Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ 3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/31 Postacím: 3510 Miskolc, Pf. 514 Telefon: 06-46/ ; 06-47/ , 06-47/ Fax: 06-46/ ; 06-47/ A MENTO Környezetkultúra Kft. alapításától kezdve, mint tulajdonos, a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ kiépítését, folyamatos üzemeltetését végzi. Fő tevékenysége a lakossági és ipari nem-veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, építési-bontási hulladékok feldolgozása, hasznosítása. Kiegészítő tevékenységként megemlítendő az építőipari kivitelezések (elsősorban mélyépítés), téli közútkezelés, hulladékgazdálkodási szakértői tevékenységek. A társaság árbevétele az elmúlt 3 évben e és e forint között mozgott. Mindezek jelentős részét mintegy 70%-át a hulladékok ártalmatlanításából befolyó, körülbelül 20%-át pedig a hasznosított építési-bontási hulladékok értékesítéséből befolyó bevételek adják. Fontos megjegyezni, hogy a hasznosított építési-bontási hulladékok jelentős részét, a termékminősítés ismeretségének hiányában még hulladékként értékesítették. A piaci részesedés növekedésével az eladási árak is módosulnak, így a társaság hosszú távú tervei szerint ezek az arányok akár az 50-50%-ot is elérhetik. A társaság átlagos létszáma 16 fő. Személyzet politikáját tekintve előnyben részesíti a helyi munkaerőt (abaúj-zemplén térség), akik közül a segédmunkás állomány jelentős része hátrányos helyzetű és roma munkavállalók. A társaság szervezeti felépítését a 3. számú mellékletben csatoltam. 25

26 A társaság és a zempléni önkormányzatok felismerve a hulladékgazdálkodás térségbeli integrációs szerepét közös gazdasági cégcsoportot alapítottak 2001 évben. Az új szervezet neve Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. (ZHK Kft) lett. A ZHK tulajdonosi szerkezetén belül, mint szakmai befektető, a MENTO Kft 49%, a térség 39 önkormányzata pedig 51%-ban részesedik. A MENTO Kft. pontosabban az által üzemeltett hulladéklerakó mintegy 3200 km 2 es körzetből, 85 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről fogadja a beszállított hulladékokat. A ZHK Kft.-vel karöltve teszi mindezt az önkormányzatok területén kizárólagos közszolgáltatói státuszba. A lefedett térség számszerűsített adati: lakos, lakossági fogyasztó, közület. Mint az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer fő eleme a MENTO Kft. feladata a szolgáltatási területen felmerülő környezetvédelmi problémák megoldása valamint egy komplex szerkezetű, hasznosításra alapozott hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Ebben a folyamatban a MENTO Kft. szakmai koordinációs feladatot lát el, míg a ZHK Kft. magát a hulladékgazdálkodási elemek üzemeltetését végzi. Eszköz és géppark: TANA G290 kompaktor HANOMAG CD 280 kompaktor JCB homlokrakodó Liebherr 906: Lántalpas kotró Liebherr R926 Advanced: Lánctalpas kotró CAT 323 DL: Lánctalpas kotró Liebherr 556: Homlokrakodó Sandvis osztályozó berendezés CAT 434 E: árokásó homlokrakodó 26

27 3.3. A társaság integrált irányítási rendszere 2006 júliusában került sor a társaság első minőségügyi és a szigorú környezetvédelmi kötelezettségeiből kifolyólag környezetirányítási rendszerének auditálására. Akkor még a két irányítási rendszer teljesen különálló dokumentációval rendelkezett. Mind a technológia, mind az irányítási rendszerek folyamatos fejlesztésének eredményeként a következő, 2009 augusztusára eső megújító auditon már a két szabvány integrációja került felülvizsgálatra. Az integrációt több ok miatt látták szükségesnek. Az okok közül kisebb fajsúllyal rendelkezett a dokumentáció állományának csökkentése. Gondolva arra, hogy a szabványok azonos pontjainak megfelelve gyakorlatilag számtalan feljegyzést, dokumentumot párhuzamosan, duplázva kellett egymás mellett vezetni. Ez sok esetben hibát, felületességet vont mag után. Az lapvető és egyben lényegi ok a folyamatközpontú szemlélet megteremtése volt. A két szabvány integrációja mellett az új dokumentációs rendszerben egységes folyamatba rendezték a társaság, mint a térség hulladéklerakóját üzemeltető és a Zempléni Z.H.K. Kft, mint a térség hulladékkezelési közszolgáltatójának tevékenységeit. A fejlesztés eredményeként egy átlátható és könnyebben koordinálható rendszert hoztak létre. Az új, folyamat orientált integráció MENTO csoport néven került bevezetésre. Fontos megemlíteni, hogy a két társaság továbbra is egymástól független, önálló gazdasági társaságként folytatta működését. A MENTO csoport elnevezés csupán a közös szakmai irányításra utal. A következő három év ismét nagy volumenű változásokat hozott a társaság, nevezzük most már MENTO csoport irányítási rendszerében. A fejlesztések két irányból indultak. A 2009-től 2012-ig terjedő időszakban újabb és újabb jogszabályok, törvények jelentek meg a hulladékgazdálkodás területén, melyek mindkét cégre további kötelezettségeket róttak. Annak biztosítására, hogy a 27

28 változó jogszabályi háttérnek megfeleljen, ugyanakkor gazdasági versenyképességét is fenntartsa bevezette az építési-bontási hulladékokra vonatkozó MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti termékminősítési eljárást. A változtatások további magyarázata a társaságok alaptevékenységeinek folyamatos fejlődése. Ide sorolható a MENTO Kft. üzemeltetése alatt álló depóniatér I. ütemének bezárása, mely új tevékenységként (ezáltal új eljárásként) a depónia rekultivációját vonta maga után. Párhuzamosan az I. ütem felhagyásával, bár nem egy teljesen új tevékenységként, de az I. ütemhez képest nagymértékű változtatásokkal indult a II. ütem művelése, és kapcsolódó létesítményeink (csurgalékvíz és depóniagáz rendszer) kezelése. További változások a Zempléni Z.H.K. Kft. tevékenységeiben a telephelyen belül létrehozott és üzemeltett konténeres üzemanyagtöltő állomás, gépjármű mosó műtárgy, illetve a szolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében kiépített ügyfélszolgálati rendszer. Mint az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer fő eleme a MENTO csoport végzi a szolgáltatási terület illegális hulladéklerakóinak felszámolását. Ez a rekultiválási folyamat, mely kimeríti a mélyépítés fogalmát szintén új elemként jelent meg a csoport integrált irányítási rendszerében. A számos új eljárás, szabályzó dokumentum illetve a termékminősítési szabvány mellett bevezetésre került a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető különféle kockázatok értékelését, koordinálást egységesen kezelő MSZ 28001:2003, Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszer. Összefoglalva tehát a vevői igények optimális szintű kielégítésé és a jogszabályi megfelelés szükségessé tette, hogy a hulladékkezelés, nem-veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, szilárdhulladék lerakók rekultivációja, mélyépítés és inert hulladék feldolgozás tevékenységeket egy komplex felépítésű integrált irányítási rendszer keretében szabályozza. A tevékenységek színvonalának folyamatos emelése érdekében a társaság az MSZ EN ISO 9001:2009/ISO 9001:2008, MSZ EN ISO 14001:2005/14001:2004, MSZ 28001:2008 és az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti integrált irányítási rendszert alakított ki, működtet és tart fenn. 28

29 3.4. Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzem A kezelőközpont bejáratától kb méterre helyezkedik el az Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzem csarnoképülete és ettől É-K-re a fogadóbunker, melyeket a késztermék tároló depók vesznek körül. Az Üzem építését 2001 áprilisában kezdték meg. A teljes beruházás költsége Ft volt. A támogatás összege Ft., amelyből 75% Európai Uniós (EU Strukturális Alapok, KIOP), 20% kormányzati, 5% pedig saját forrás. A műszaki átadás (a próbaüzemet követően) május 14-én zárult le, az üzemszerű termelés kezdete pedig július hónapja volt. [Lengyel, 2008] Az ország egyetlen telepített rendszerű, teljesen számítógépes vezérlés alatt álló üzeme, amely az elérhető legjobb technikai színvonalat (BAT) képviseli. Területe m 2, elméleti kapacitása körülbelül tonna évente. [NFÜ, 2008] Az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem létesítése és üzemeltetése összhangban áll az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott célokkal is, ami szerint a keletkezett építési és bontási hulladékok kezelésénél az újrahasznosítást kell előnyben részesíteni. (A Feldolgozó Üzem látványtervét a 4. számú mellékletben csatoltam.) A fogadóbunkerben nehéz adagoló, pofás törő, a csarnoképületben röpítő törő, szállítószalagok, mágnesszalag, vibrációs adagoló és osztályozó szitasor található. Mind a fogadóbunker, mind a csarnok egy légterű, belső térelválasztás nélküli, beton aljzattal rendelkező építmény. 29

30 Csarnoképület Fogadóbunker Fogadóbunker Csarnoképület Kezelő terem Depók 6. ábra: Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem (Forrás: saját fotó) A gépsor 0-75 mm közötti frakciók előállítására képes, a feladható maximális méret 500 x 800 mm, az 5 db készterméktároló depó kapacitása pedig 2000 tonna. Az üzemben feldolgozható hulladékok: beton, vasbeton, tégla, cserép, kőzetek, bánya meddők, vegyes bontási hulladékok, aszfalt. Az építési-bontási hulladékból a darabos fémet, műanyagot kézi válogatással távolítják el, majd a fogadóbunkerbe feladják. Végbemegy az aprítás, méretszerinti osztályozás. Az egyes frakciókat szállítószalagok hordják a késztermék tároló depókra. A kezelő központba beszállított építési-bontási hulladékok hasznosításra alkalmatlan részét a hulladéklerakó gáttöltéseinél használják, illetve a depóniára kerül takaróanyagként. A leválasztott fémeket az alapanyag és késztermék tárolókon kívül helyezik el, innen további begyűjtőhöz kerül elszállításra. Az épületen belüli kiporzás helyeiről elszívó ventillátorral porleválasztó ciklonra vezetik a szennyezett levegőt. Mivel az üzem lakott területen kívül épült és teljesen hangszigetelt, ezért többlet zaj (megengedhető 60 db) és poremissziót (nem jelentős) sem okoz. 30

31 4. Az általános technológiai folyamat és a működést szabályzó környezetvédelmi és gyártás ellenőrzési kötelezettségek 4.1. A részletes technológia folyamat A feldolgozó üzem az Abaúj Zempléni Régióban évente keletkező építési-bontási hulladékok (aszfalt, beton, tégla, vegyes építési törmelék, kőzet) feldolgozását végzi. Mind a fogadóbunker mind a csarnoképület LINDAB rendszerű, alumínium szendvicspanel oldalfallal és tetővel ellátott építmények. A létesítményhez tartozó üzemi terület: m 2 Beépített alapterület: 845 m 2 Burkolt felület: cca m 2 Elektromos igény: 400 kwó. A csarnoképületbe telepített technológiai eszközök: Röpítő törő berendezés Mágnesszalag Vibrációs adagoló Osztályozó szitasor Válogató berendezés Pneumatikus szennyezőanyag leválasztó 650 és 800 mm szélességű gumiszalagok Elszívó ventilátor Villamos vezérlés A fogadóbunkerbe telepített technológiai eszközök: Nehéz adagoló Pofás törő berendezés 1000 mm-es szállítószalag A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A kívánt termék minőség a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták 31

32 optimális kiválasztásával, az adagolóberendezések folyamatos ellenőrzésével elérhető egyenletes anyagárammal biztosítható. Előállítható frakciók:0-5, 5-10, 10-22, 22-45, 45-80, 22-80, A felsorolt hulladékfrakciók feldolgozása elkülönítve történik, anyag váltáskor a berendezést át kell állítani (pl. más szagútvonal vagy a röpítő törő átállítása esetén más a kívánt végtermék szemcse mérete). A szükséges átváltásokat, illetve a teljes feldolgozási folyamatot a gépkezelő vezérli és ellenőrzi. 7. ábra: Vezérlő egység (Forrás: MENTO Kft.) 8. ábra: Az osztályozó rendszer (Forrás: MENTO Kft.) Az építési törmelék feldolgozása a feladóbunker megtöltésével kezdődik, mely 20 m 3 űrtartalmú. A bunker betöltését egy gumikerekes homlokrakodó gép végzi, melynek kanál űrtartalma kb. 3 m 3. A feladható termék maximális mérete 700 x 480 x 480 mm. A törmelék a bunkerből a körmozgású nehéz adagolón keresztül a pofás törőbe kerül. A kívánt méretre összetört hulladék a pofás törőből a felhordó gumiszalagra kerül. A felhordó gumiszalag a törmeléket a kívánt technológiai szintre hordja fel, ezen a szinten történik a törmelék esetleges kézi válogatása, ahol kiszedhetőek a nagyobb fa, papír, műanyag, üveg stb. részek. A kézi válogatást csak erre a munkára előre kiképzett, kioktatott munkavállaló végzi. 32

33 A válogatás, illetve a fémtartalom eltávolítása után a törmelék a légosztályozóba majd a röpítő törőbe kerül, ahol a nagy kerületi sebességű forgórész és törőpálcák között a törmelék addig aprózódik, amíg el nem éri a kívánt méretet. Jelen esetben a maximális méret kb. 90 mm. A röpítő törőből a törmelék a kétsíkú középosztályozó szitára kerül. A síkok lyuk mérete 45 illetve 22 mm. Ezen az osztályozó szitán a törmelék három szemcse méretre válik szét (45 feletti, 22-45, 0-22). A 45 mm feletti, illetve a mm-es méret már késztermék, amelyek a deponáló szalagokon keresztül elhagyják a csarnokot és deponálásra kerülnek. 9. ábra: A csarnoképület belső terének látványterve (Forrás: MENTO Kft.) A 22-es sík alól a 0-22 mm-es szemcse méret az átadó gumiszalag segítségével a finom osztályozó szitára kerül. Ez az osztályozó szintén két síkkal rendelkezik 10, illetve 5 mm lyuk mérettel. Ezen osztályozóról lekerülő finomabb frakciók (10-22 mm, 5-10 mm, 0-5 mm) gumiszalag segítségével közvetlenül deponálásra kerülnek a csarnokon kívülre. Az építési törmelék feldolgozó üzem alkalmas arra is, hogy a 45 mm feletti frakció mérete visszaszállítva a röpítő törőbe apróbb szemcse méretű frakciót állítson elő. A visszaszállítás úgy történik, hogy a visszahordó szalag a törmeléket egy közbenső 2 m 3 -es bunkerbe szállítja. A bunkerben lévő törmeléket a vibrációs adagoló felhordó gumiszalagra továbbítja, majd onnan a röpítő törőbe kerül. Itt tovább aprózódik, majd a kívánt szemcseméretű termék a fent említett útvonalon deponálásra kerül. 33

34 A rendszer főbb elemei: 20 m 3 -es bunker Adagoló berendezés Pofás törő Tisztító-fölhordó szalag Mágnesszalag Pneumatikus szennyezőanyag leválasztó (légosztályozó) Röpítő törő Szita 1600x500 mm-es, kétsíkú Visszahordó szalag Vibrációs adagoló Átadó szalag szitára hordó szalag Szita 2000x5000 mm-es, két síkú Deponáló szalagok Porleválasztó rendszer Villamos rendszer Létszám és eszközigény Az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem üzemeltetéséhez egy műszak esetén minimum 5 fő szükséges. Az üzem, minimális személyzete: 1 fő üzemegység vezető 1 fő gépkezelő (a feldolgozó üzem berendezéseinek irányítását végzi) 2 fő segédmunkás A telep őrzését a nyitvatartási időn túl biztonsági szolgálat látja el. A telepen szolgálatot teljesítő biztonsági őrök létszáma 1 fő. A feldolgozó üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő eszközök: Homlokrakodó gép, Kisebb karbantartáshoz és Lapát, beállításhoz szükséges Seprő, szerszámok, Vödrök, Egyéni védőeszközök, Kisgépek 34

35 Az üzem működése során a hulladékkezelő központ meglévő infrastruktúráját használja, amely az alábbiakat jelenti: Magasfeszültségű elektromos hálózat A terület kiépített, szilárd burkolatú úton megközelíthető Kiépített csapadékvíz elvezető rendszer Szociális blokk Tűzoltóvíz tároló medence A feldolgozásból visszamaradó hulladék helyben ártalmatlanítható Hídmérleg 4.2. A feldolgozó üzemre vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése Az Építési- Bontási Hulladék Feldolgozó Üzemben kezelt hulladékokról a mód. 164/2003 (X.18) Korm. rendeletben foglaltak alapján nyilvántartást kell vezetni, melyet a telephelyen kell tartani. A feldolgozó üzemhely szállított hulladék mennyiségét, térfogatát származási hely és beszállítási idő szerint a telepen rendelkezésre álló saját fejlesztésű mérlegprogram segítségével dokumentálják. Az átvett és feldolgozott építési-bontási hulladékokról a hulladék nyilvántartás alapján évente egyszer, március 1-ig adatszolgáltatást kell küldeni az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé. A MENTO Környezetkultúra Kft. a 3916 Bodrogkeresztúr hrsz.: 0172/31 alatti telephelyén található Kommunális Hulladéklerakó valamint az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező diffúz és pontforrásának üzemeltetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedéllyel rendelkezik. A fent említett engedély szerint a telephelyre vonatkozóan az alábbi méréseket és adatszolgáltatásokat kell teljesíteni: A telephelyen üzemelő légszennyező forrás légszennyező anyag kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig a Felügyelőségen be kell jelenteni a Légszennyezés Mértéke adatlapon, 35

36 Új légszennyező pontforrás létesülése esetén a változást 60 napon belül a Lévegőtisztaság-védelmi Alapbejelentő (LAL) lapon jelenteni kell a Felügyelőség felé, A légszennyező pontforrás emisszióját ötévente mérni kell. A telephelyre vonatkozóan a társaság szálló- és ülepedőpor mérését végzi nehézfémtartalommal egybekötve az Egységes Környezethasználati Engedélyben foglaltaknak megfelelően. A méréseket 3 évente meg kell ismételni. A vizsgálatokról készült szakvéleményt a tárgy év december 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. [Építési-bontási Feldolgozó Üzem Üzemeltetési Szabályzata] 4.3. A termékszabvány szerint kialakított gyártás ellenőrzési rendszer A társaság 2008 szeptemberében indította el a feldolgozó üzem által előállított frakciók termék minősítését. Az akkori szabályozások szerint a kiválasztott frakciókra Építőipari Műszaki Engedélyt (ÉME) kellett volna kérni, ám a Közlekedéstudományi Intézet Út-és Hídügyi Tagozatának képviselőivel történt személyes egyeztetés alapján már nem az ÉME engedélykérelem kidolgozását folytatták, hanem a cég hosszú távú fejlesztési lehetőségeit szem előtt tartva kiválasztották a lehetségesen alkalmazható termékszabványokat. Ezek a következőek: MSZ EN 13242:2003+A1:2008 MSZ EN 12620:2006 MSZ EN 12620:2006 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz Kőhalmazanyagok (adalékanyagok) betonhoz Beton 1. Táblázat: Választott szabványok Az ok mely szerint nem az ÉME engedélyt választották egyszerű. Az egyre nagyobb számban bevezetésre kerülő harmonizált szabványok közzétételét követően a vonatkozó építési termékekre kiadott ÉME engedélyt vissza kell vonni, így az ÉME engedélyezetési eljárás értelmét vesztette. 36

37 A 2008 augusztusában a Közlekedéstudomány Intézet (KTI) Út-és Hídügyi Tagozatának Aszfalt-, beton és Geotechnika Laboratóriuma elvégezte az előzetes tájékozódásra szolgáló szemeloszlás vizsgálatokat számos frakcióra. A 0-45-ös vegyes építési törmelék előzetes vizsgálati jegyzőkönyvét az 5. számú mellékletben csatoltam. Az elkészült jegyzőkönyvek alapján vált egyértelművé mely termékszabvány és ehhez kapcsoltan mely frakciók azok melyeket alkalmasak a termékminősítésre. A folyamat következő lépéseként a KTI Laboratóriuma a szemeloszlási vizsgálati eredmények alapján megfelelő frakciókra elvégezte az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti kötelező első típusvizsgálatokat. Az elvégzett mérések eredményei alapján tovább szűkült a ténylegesen terméknek minősíthető frakciók száma. A termékszabványban előírt teljes dokumentációs rendszer az integrált irányítási rendszer részeként került kialakításra, melyben a szabályozott területeken alkalmazott összes dokumentum, adat és feljegyzés kezelése, kiadása, módosítása szabályozott, ellenőrizhető és tovább fejleszthető. A vonatkozó jogszabály és termékszabvány alapján jelenleg a termékek 4-es (különleges biztonsági követelmények nélküli/ nincs szükség harmadik fél bevonására) megfelelőség igazolási rendszere került bevezetésre. A 4-es rendszerben a megfelelőség értékelés feladatmegoszlása szerint a gyártó, vagyis a MENTO Kft. kötelessége a termékek első típusvizsgálatának elvégzése valamint a gyártás-ellenőrzési rendszer felállítása és működtetése. A 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálatának eredményét az 6. számú mellékletben csatoltam. A társaság a gyártásellenőrzési rendszer kialakítására integrált irányítási rendszerén belül fogalmazta meg a szükséges eljárásokat. Az IIE 5.4. rendelkezik a részletes gyártási folyamatról a kapcsolódó járulékos tevékenységekről, úgymint keletkező hulladékok kezelése, kiszállítás menete, 37

38 készletnyilvántartás. Az eljárás 3.5 és 3.6-os pontjaiban határozták meg a pontos gyártásközi ellenőrzés és egyéb ellenőrzések menetét. Az IIE 5.7. különálló eljárásban szabályozták az előállított termékek szabvány szerinti vizsgálatait. A feldolgozási folyamatnak ugyan nem része, de mint járulékos elem külön munkautasításban (MVU 03) szabályozták a feldolgozó üzemre vonatkozó karbantartási teendőek (berendezések karbantartása, zsírzás és olajcsere, alkatrészek cseréje). Mindemellett meg kell említeni, hogy a feldolgozó üzemeltetéséhez alapvető követelmény az üzemeltetési szabály, havária terv és üzemnapló megléte. Az üzemre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és engedélyek határozzák meg ezen dokumentumok felépítést, pontos tartalmát. Természetes a gyártásellenőrzési rendszeren kívül ezek a szabályzatok rendelkezésre állnak. A kidolgozott gyártásközi ellenőrzések fajtái: esetleges szennyezés (fémek, fa, műanyag hulladék) szemrevételezéssel történő ellenőrzése a nyersanyag és késztermék tároló depókon, késztermék szemmegoszlásának szemrevételezéssel történő ellenőrzése, osztályozó berendezés (sziták) időszakos ellenőrzése, karbantartási ellenőrzések, 38

39 Ellenőrzés fajtája Szemrevételezés (szennyeződés, veszélyes hulladék) Szemmegoszlás Osztályozó berendezések Karbantartás Gyakorisága Hetente (gyakoriság növelhető a napi beszállított nyersanyag, előállított termék mennyiségének függvényében) Hetente Szúró próba szerűen A berendezések üzemeltetési és karbantartási előírásainak megfelelően Felelősök Üzemegység vezető, Üzemi gyártásellenőrzési megbízott Üzemi gyártásellenőrzési megbízott Üzemegység vezető, Karbantartási vezető Karbantartási vezető 2. Táblázat: Alkalmazott gyártásközi ellenőrzések (Forrás: IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése) Megfelelőségi nyilatkozat A MENTO Kft. a megfelelő termék igazolására Megfelelőségi Nyilatkozatot állít ki. A bevezetett és működtetett 4-es rendszer felhatalmazza a társaságot a CEjelölés elhelyezésére. A Megfelelőségi Nyilatkozat a következőket tartalmazza: A gyártó nevét és címét, valamint a gyártás helyét; A termék leírását (fajta, azonosítás, felhasználás stb.) és egy másolatot a CEjelölést kísérő információkról; Azon előírásokat, amelyeknek a termék megfelel (a szabvány ZA melléklete); A termék felhasználásának különleges feltételeit, ha van ilyen; Azon személy nevét és beosztását, aki jogosult a gyártó vagy meghatalmazott képviselője helyett a nyilatkozat aláírására 39

40 CE jelölés, és címkézés A társaság felhatalmazott képviselője felelős a CE-jelölés felhelyezéséért. Az elhelyezendő CE-jelölésnek meg kell felelnie a 93/68/EC irányelvnek és láthatónak kell lennie a kísérő kereskedelmi dokumentáción (pl. szállítólevélen). A CE-jelet a következő adatoknak kell kísérniük: A gyártó neve. Azonosító jele és nyilvántartott címe; Azon év utolsó két számjegye, amelyben a jelölést elhelyezték; Szabványra való hivatkozás; A termék leírása: jelölés, anyag, méretek, tervezett felhasználás stb.; Lényeges jellemzőkről való tájékoztatás. [IIE 5.7. Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és ellenőrzése] 40

41 5. Az építési-bontási hulladék feldolgozási folyamatainak elemzése A feldolgozási tevékenységet az alábbi fő szakaszokra bonthatjuk: A gyártás ütemezése Alapanyag fogadása, mérlegelése, tárolása Nyersanyag előkészítés, feladása, feldolgozása (törés, osztályozás), tárolása Keletkező hulladékok kezelése Depózás Karbantartás Rakodás és kiszállítás A gyártás ellenőrzése, mérések, vizsgálatok 5.1. A gyártás ütemezése A beérkezett megrendelések, belső igények alapján a hulladékkezelő központ vezető elkészíti a gyártási ütemtervet. Az ütemtervnek megfelelően a hulladékkezelési központ vezető kiadja a termelési utasításokat a csoportvezetőnek, aki a meglévő technológiai előírásoknak megfelelően végrehajtja a kiadott termelési utasításokat. Az ütemterv teljesülését, figyelve a feldolgozó napi kapacitás kihasználására az hulladékkezelő központ vezető naponta ellenőrzi Az alapanyag fogadása, mérlegelése, tárolása A telephelyen átvehető és feldolgozható építési-bontási hulladékok részletes listáját (7. számú melléklet) a társaság /2011 hivatkozási számú hasznosítási engedélye tartalmazza. Az építési-bontási hulladékok beszállítása közúton történik, szerződött partnerek, a lakosság, valamint a Zempléni Z.H.K. Kft. által. 41

42 A gépjárművezetők a mérlegkezelő pontos utasításit követnek közelítik meg a mérlegeléshez kialakított 60 tonnás TWD 18*3 méteres párhuzamos hitelesített hídmérleget. A mérlegkezelő azonosítja a rakományt, elkéri a szükséges kísérőokmányokat és elvégzi a bruttó tömeg és az adatok rögzítését a mérlegprogramban. Mindenesetben dokumentálásra kerül a szállítmány fajtája, származási helye, fajtacsoportja, a szállító gépjármű rendszáma, a gépkocsivezető neve, a beszállított hulladék átvételének pénzügyi kiegyenlítés módja, valamint a beszállító (megrendelő) adatai. Amennyiben a rakomány szemrevételezése alapján megállítható, hogy a beszállított nyersanyag nem tartalmaz veszélyes hulladékot a gépjármű vezető a kijelölt helyre szállítja a nyersanyagot és megkezdi az ürítést. A telephelyre beszállított nyersanyag leürítésének, vagyis a nyersanyag tároló depók helyét a hulladékkezelési központ vezető határozza meg. A gépjármű vezetőnek leürítéskor szigorúan ügyelni kell arra, hogy elkerülje a különböző rendeltetésű, minőségű és szemnagyságú alapanyagok egymással vagy más anyagokkal való keveredését, szétosztályozódását. Termékvizsgálatok lehetséges vizsgáló helye 10. ábra: Ürítés, feladás, depózás (Forrás: MENTO Kft.) A leürítést követően a gépjármű visszaáll a párhuzamos hídmérleg kimenő ágára. A mérlegkezelő a nettó tömeg mérése után kiállítja a mérlegjegyet, aláírásával rögzíti hitelességét, majd a számlával együtt (amennyiben kézpénzes kiegyenlítés történt) átadja a gépkocsivezetőnek. 42

43 A tároló depók beazonosítását az adott nyersanyagok pontos megnevezését jelölő táblák biztosítják. A termék minősítés szempontjából a telephelyen kitermelhető riolittufa, illetve a telephelyre beszállított vegyes építési törmelék és betonzúzalék hulladékok tekinthetők nyersanyagoknak. Minden egyéb alapanyagból előállított frakció hulladékként kezelendő. A nyersanyagokból előállított frakciók közül az alábbi táblázatban felsorolt termékek rendelkeznek első típusvizsgálati jelentéssel vagyis, ezen termékek felelnek meg az alkalmazott szabvány geometriai, fizikai és kémiai követelményeinek. Termék alapanyaga: Termék frakciója: Termék neve a gyártónál: Termék szabványos megnevezése: Riolittufa Vegyes építési törmelék Betonzúzalék 0/63 0/45 0/16 0/45 0/16 0/63 riolittufa G A 75-0/63 riolittufa 0/45 egyes építési törmelék G A 75-0/45 vegyes építési törmelék 0/16 vegyes építési törmelék G A 85-0/16 vegyes építési törmelék 0/45 G A 75-0/45 betonzúzalék 3. Táblázat: Első típusvizsgálati jelentéssel rendelkező termékek (Forrás: IIE 5.4. Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése és gyártásközi ellenőrzés) 0/16 betonzúzalék G A 85-0/16 betonzúzalék 43

44 5.3. A nyersanyag előkészítése, feladása A gyártási ütemtervben meghatározott terméktől függően a nyersanyagot szükség szerint elő kell készíteni. Az előkészítés lehet: hidraulikus bontókalapáccsal, roppantó ollóval feladási méretre történő előtörés, vegyes építési törmelék frakciók gyártása esetén a különböző alapanyagok elkülönített depón (jelölő tábla: átmeneti tárolóhely) prizmákban összekeverése. történő 11. ábra: Roppantó olló működés közben (Forrás: MENTO Kft.) Az alapanyagok elkülönített prizmában történő összekeverésénél fokozottan ügyelni kell arra, hogy a megfelelő depókról szedjék el az anyagokat valamint, hogy a felszedéskor visszamaradó anyagok keveredését és minőségromlását megakadályozzák. Az előzetesen a hidraulikus bontókalapáccsal a feladási méretre előtört anyag valamint a megfelelően előkészített építési törmelék közvetlenül a depóniáról homlokrakodóval adagolható a feldolgozó fogadóbunkerébe. 12. ábra: Nyersanyag feladása (Forrás: MENTO Kft.) 44

45 5.4. Törés, osztályozás A törés, osztályozás során történik a nyersanyag aprítása és osztályozása az előre beállított technológia folyamatnak megfelelően. A törés gépsora az alábbi berendezésekből áll: osztályozógépek, pofás- és röpítőtörő, adagolóberendezés, szállítószalagok, feladóbunker készterméktárolók. A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A minőség biztosítása a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták megválasztásával, ellenőrzésével, az adagolóberendezések segítségével elérhető egyenletes anyagárammal érhető el. A részletes törési technológiát a 4.1. pontban ismertettem A technológia során keletkező hulladékok kezelése Keletkező veszélyes hulladékok és kezelése A szükséges javításokat, a kötelező karbantartást erre engedéllyel és referenciával rendelkező szakcég végzi. A kisebb javítások során felhasznált veszélyes anyagok és a képződő veszélyes hulladékok átmeneti tárolása, dokumentálása a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a technológiától teljesen elkülönítetten történik. A feldolgozás során keletkező nem-veszélyes hulladékok kezelése A technológiai technológiából visszamaradó, elsősorban a pneumatikus szennyezőanyag leválasztó által kivont nem veszélyes hulladékok (papír, fa, műanyagok, kommunális hulladék stb.) átmeneti konténeres tárolásra kerülnek, 45

46 majd mérlegelést követően közvetlenül lerakásra kerülnek a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ területén található depóniaterében. Egyéb hulladékok Szennyvíz kezelése Szennyvíz kibocsátás a technológiai folyamat, illetve a tevékenységgel összefüggésben nincs, a kezelőszemélyzet a hulladékkezelő központ szociális létesítményeit veszi igénybe. A keletkező csapadékvíz kezelése A feldolgozó üzem körüli csapadékvizek elvezetéséről betonmedrű csapadékvíz elvezető rendszer gondoskodik, amely két ponton, gyűjtő-ülepítő aknákon keresztül kapcsolódik a hulladékkezelő központ engedéllyel működő csapadékvíz elvezető rendszeréhez. A rendszer befogadója a 37-es számú főút árka A termék kezelése, tárolása, állagmegőrzése, rakodás és kiszállítás Kezelés, tárolás, állagmegőrzés A feldolgozási tevékenységből adódóan a termék elhelyezése lehet átmeneti, illetve végleges deponálás, mely szabadtéri depónián történik. A depók kiterjedése folyamatosan változik a termelés és az értékesítés függvényében, de a telephelyen belül elfoglalt helyük állandó. A depók beazonosítását adott termékek pontos megnevezését jelölő táblák kihelyezésével végzik. (Késztermék, kiszállításra váró termék) 13. ábra: Betonzúzalék késztermék (Forrás: Saját fotó) 14. ábra: Riolittufa késztermék (Forrás: Saját fotó) 46

47 A termékkezelésnél és tárolásnál az alábbi fő szempontokat kell figyelembe venni optimalizált anyagmozgatás: a felesleges átrakás ugyanis a szennyeződés és a másodlagos aprózódás esélyét növeli, ami minőségromlást okozhat; állandó depóhelyek kialakítása: azért, hogy a felszedéskor visszamaradó anyagok keveredését és minőségromlását megakadályozzuk, illetve beazonosítási problémához vezetne; tervezett depóhelyek előkészítése; A depóniák helyének kijelölésénél a következő szempontok játszanak szerepet: a telephely területi adottságai; a feldolgozó berendezések (pl. osztályozó, törő) elhelyezkedése; a termék várható mennyisége; a depók közötti közlekedés; a keveredés kiküszöbölése; az uralkodó szélirány figyelembevétele; a növényzettől való távolság; A szabadtéri tárolásból adódóan az időjárás a termékek aktuális nedvességtartalmát befolyásolja (pl. esőzés vagy hóolvadáskor). A megnőtt nedvességtartalom nem befolyásolja károsan az anyag minőségét. A depózást kanálmérleggel ellátott homlokrakodó gép végzi a készlet nyilvántartás pontosítása érdekében. 15. ábra: Késztermék tárolás (Forrás MENTO Kft.) 47

48 Rakodás és kiszállítás A vevők részére végzett szolgáltatás minden esetben a beérkező szállító jármű üres állapotban történő mérlegelésével történik. A mérlegkezelő ez esetben is köteles az alkalmazott mérlegelési szabályokat betartani. Az elszállítandó késztermékek tehergépkocsira rakodása a megfelelő késztermék tároló depóról homlokrakodó géppel történik. A rakodást követően minden tehergépjármű mérlegelését kötelezően elvégzik. A számítógéppel összekapcsolt mérlegterminál a visszamérlegelést követően azonnal mérlegjegyet állít ki, mely az alábbiakat tartalmazza: a gyártó nevét, címét; a vevő nevét, címét; a szállító jármű rendszámát; a jármú üres és rakott súlyát valamint az elszállított késztermék mennyiségének és a szabvány szerinti pontos megnevezését; a késztermék kiadásának pontos dátumát (év, hónap, nap, óra, perc) Veszélyes anyagok azonosítása és ellenőrzése A beszállított nyersanyagok ellenőrzése a mérlegelést megelőző szemrevételezéssel kezdődik. Amennyiben a szemrevételezés alapján megállítható, hogy a beszállított nyersanyag nem tartalmaz veszélyes hulladékot a gépjármű vezető a kijelölt helyre szállítja a nyersanyagot. Ellenkező esetben, ha a szemrevételezés során a mérlegelő veszélyes hulladékot észlel, azonnal értesíti az hulladékkezelő központ vezető, aki saját hatáskörében intézkedik (beszállítást megtagadja). Az észrevételek és a szükséges intézkedések az üzemnaplóban kerülnek rögzítésre. A továbbiakban az alkalmazott gyártásközi ellenőrzések keretében mind a nyersanyag, mind a késztermék tároló depókon az esetleges szennyezések (ide értve a veszélyes anyagokat is) felderítése érdekében szemrevételezéssel történő ellenőrzést végeznek heti rendszerességgel. A gyakoriság növekedhet a napi beszállított nyersanyag, előállított termék mennyiségének függvényében. Az 48

49 ellenőrzéseket az hulladékkezelő központ vezető és az üzemi gyártás-ellenőrzési megbízott végzi. Az észrevételek és szükséges intézkedések dokumentálása szintén az üzemnaplóban történik A depóról származó anyagok károsodásának megállapítása Az alkalmazott szabvány, a feldolgozó üzemre kialakított eljárás utasítások, valamint a társaság által bevezetett és működtettet integrált irányítási rendszert követelményeit betartva a deponált termékek károsodása nem fordulhat elő. Ellenkező esetben, amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék nem felel meg a termékszabvány követelményeinek a nem-megfelelőségek kezelését illetve a helyesbítő és megelőző tevékenységeket szabályzó integrál irányítási eljárások szerint járnak el Nem megfelelő termékek kezelése Valamely előírt követelmény nem teljesülésének általában az osztályozás (feldolgozás) során bekövetkezett hiba eredményeként a termék nem felel meg a szabványnak, vagy a vevői elvárásoknak. Amennyiben a nem megfelelő terméket az előkészítés folyamata során a kezelők közül valaki észleli, akkor azt a hulladékkezelő központ vezetőnek jelenti, majd az ő irányításával leállítja a nem megfelelőséget okozó berendezést (pl: osztályozó berendezések) és a hibát kijavítja. Az addig előállított hibás frakciót, azaz a nem megfelelő terméket a kihordószalag alól elszállítják egy külön depóra. A félredepózott termék további felhasználása: hiba kijavítása után az anyag újra feladásra kerül az osztályozó berendezésre, olyan felhasználásra irányítják, amelyhez még megfelelő (telephelyen belüli felhasználás), nem-megfelelő terméknek jelölik és elkülönítetten tárolják. A nem megfelelőséget és annak kijavítására tett intézkedéseket, az hulladékkezelési központ vezető az üzemnaplóban dokumentálja. 49

50 5.10. Készletnyilvántartás A telephelyre beszállított építési-bontási hulladékokról a vonatozó /2011. hivatkozási számú hasznosítási engedély követelményeit betartva készletnyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás feladata a depóniákon (legyen az alapanyag, késztermék, feldolgozásra alkalmatlan építési-bontási hulladék, hulladék értékesíthető termék) tárolt termékek, mennyiségének pontos kimutatása. A lemérlegelt tömegek elektronikus tárolása, illetve a készletek mozgatása a saját fejlesztésű mérlegprogram logikai raktárainak segítségével történik. Ez az elektronikus nyilvántartás az alapja az évente kötelezően teljesítendő környezetvédelmi hulladékbevallás kitöltendő sorainak. A feldolgozó üzemhez beérkező építési-bontási hulladékoknak két csoportját különböztetik meg: a feldolgozatlan és feldolgozott építési-bontási törmelékeket. Feldolgozatlan építési-bontási törmelék: A készletnyilvántartás bevezetéséhez a hulladékkezelési központ vezető műszaki becsléssel határozza meg a telephelyen lévő aktuális építési-bontási törmelékek mennyiségét alapanyagonként. Ez a mennyiség adja a különböző frakciók nyitókészletét. Készletnövelő mozgások (pl. beszállítás) A beérkező szállítmányok mérlegelési adatai a mérlegprogram megfelelő logikai raktáraihoz automatikusan hozzáadódik. Készletcsökkentő mozgások (pl. feldolgozás, ártalmatlanítás) Feldolgozáskor a készletet csökkentik a feldolgozó üzembe bekerülő törmelék mennyiségével. A hulladékkezelő központ vezető feladata a feladásra kerülő anyagok mennyiségének meghatározása és az üzemnaplóban való rögzítése. A mérlegkezelő az így dokumentált mennyiséget a mérlegprogram megfelelő alkalmazásai segítségével kivezeti a készletnyilvántartásból. 50

51 Feldolgozott építési-bontási törmelék: A nyitókészlet meghatározása az előzőekben leírtakhoz hasonlóan történik. Készletnövelő mozgások (feldolgozás) A feldolgozás során kikerülő anyagok úgymint vas, por, fém, műanyag stb. meghatározása mérlegeléssel, a feldolgozott termék frakciónkénti mennyisége pedig műszaki becsléssel történik. A frakciók százalékos megoszlását a technológia beállítás tapasztalati számai alapján határozzák meg. A mennyiségek mérlegprogramba való rögzítését szintén a mérlegkezelő végzi. A feldolgozott frakciók és a kikerülő anyagok mennyiségének egyezni kell a feldolgozásra feladott anyag mennyiségével. Készletcsökkentő mozgások (kiszállítás/értékesítés, telephelyi felhasználás) A feldogozott építési-bontási törmelékek készletnyilvántartásból történő kivezetése minden esetben mérlegeléssel történik. A mérlegprogram megfelelő alkalmazásaival a kiszállított mennyiség és a telephelyen felhasznált mennyiségek frakciónként a program megfelelő logikai raktáraiba könyvelhetőek. Ezekből a raktárakból szintén alkalmazások segítségével különféle legyűjtéseket, kimutatásokat tudnak generálni, akár a számlázáshoz, könyveléshez, akár a hulladékbevallás elkészítéséhez. [IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése] 51

52 5.11. Karbantartás A termelés zavartalan működéséhez valamit a gépek védelme értelmében megfelelő időközönként szükséges a gépek, eszközök karbantartása. Az üzemeltetéssel kapcsolatos adatok (pl. üzemóra, állásidő, üzemanyag és kenőanyag felhasználás) dokumentálása az üzemnaplóban történik, melyet a karbantartási vezető naprakészen vezet. Karbantartások típusai: napi karbantartás időszakos karbantartás nagyjavítás A napi karbantartást a kezelési és karbantartási utasítás szerint a karbantartási vezető utasítására a gépkezelő végzi. Dokumentálása szintén az üzemnaplóban történik. Az időszakos karbantartást megfelelő jogosultsággal rendelkező szakműhely végzi, a gyártói üzemeltetési dokumentációban meghatározottak szerint. A technológiai sor javítását az üzem a téli nagy leállás időtartama alatt végzik el. A nagy leállást a karbantartási és termelési feladatok együttes mérlegelésével ütemezik. A nagy leállás alatt elvégzendő munkákról előzetesen tervet készítenek Dokumentálása szintén az üzemnaplóban történik egyszerű bejegyzéssel. Külső cég, szakszerviz által végzet munkák dokumentálásához a számla egy másolatát csatolják az üzemnaplóhoz. [MVU 03 Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem üzemeltetése és karbantartása] 52

53 6. Fejlesztési javaslatok 6.1. A bevezetett (4) es szállítói megfelelőségi módozat értékelése A MENTO Kft. Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzemében előállított termékeinek megfelelőségének igazolására az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 termékszabványban rögzített 4-es és a szigorúbb követelményeket tartalmazó 2(+)- os módozatok közül a 4-es rendszer kiépítését választotta. Mielőtt bármilyen javaslatot is tennék a dolgozatom előző fejezeteiben bemutatott rendszer változatására, fejlesztésére, mindenképp szükséges értékelnem a már kialakított gyártásellenőrzési rendszer MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti kötelezettségek teljesülését. A választott szabvány ZA mellékletének 5. táblázata rendelkezik a 4-es rendszer felállításakor érvénybe lépő gyártói kötelezettségekről. Ezek az alábbiak: 16. ábra: 4-es rendszer feladatmegoszlása (Forrás: MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány) Az irodalmi bevezetőben többször említésre került a kezdeti típusvizsgálatok elvégzése, annak fontossága, illetve részletesen kifejtettem hogy a társaság, ezen vizsgálati eredmények függvényében, hogyan választotta ki és minősítette termékké ezeket a frakciókat.. Alaptételként fogalmaztam meg, hogy a feltört építés-bontási hulladékok csak akkor tekinthetők terméknek, ha rendelkeznek az első típusvizsgálatokkal. 53

54 Tulajdonképpen a teljes minősítési eljárás benne a gyártásellenőrzési rendszerrel, ezen vizsgálatok megléte nélkül el sem végezhető. A dolgozatom 5.2. fejezetében részletesen kifejtetett mely frakciók rendelkeznek kezdeti típusvizsgálatokkal, ezáltal mely frakciók számítanak terméknek, az 5. számú mellékletként pedig csatoltam a 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálati jegyzőkönyvének összefoglaló részét. Mindezek tükrében egyértelmű, hogy a társaság teljesítette a kezdeti típusvizsgálatokra vonatkozó kötelezettségét. A típusvizsgálatok megszerzését követően a minősítési eljárás következő lépése az üzemi gyártásellenőrzési rendszer felállítása a szabvány C mellékletének előírásainak betartásával. A társaság 2012-ben a már meglévő integrált irányítási rendszerén belül valósította meg üzemi gyártásellenőrzési rendszerét. Ahhoz, hogy a termékszabvány gyártásellenőrzésre megfogalmazott előírásainak teljesülését értékeljem, a társaság teljes dokumentációs rendszerét át kellett vizsgálnom. Az alábbi 4. táblázatban foglaltam össze a szabvány által támasztott kötelezettségeket, azok megvalósulását, illetve az esetlegesen szükséges módosító, fejlesztőjavaslatokat. Üzemi gyártásellenőrzés C melléklet Megvalósítás szerinti pontjai C2. Szervezet C2.1. Felelősség és hatáskör Felelősség és határkör, mindazon Integrált Irányítási Kézikönyv 5.5., személyek kapcsolata, akik irányítják, pontjaiban szabályozva végrehajtják és ellenőrzik a tevékenység minőségét C2.2. Az üzemi gyártásellenőrzés felelőse Kijelölés megtörtént, szervezeti 1 Személy kijelölése a rendszer ábrán feltüntetve koordinálására C2.3 Vezetőségi átvizsgálás Az üzemi gyártásellenőrzési Az üzemi gyártásellenőrzési rendszer követelményeinek teljesülését a vezetőségnek ellenőrizni és értékelni kell. Felülvizsgálatok feljegyzései. C.3. Ellenőrző eljárások rendszer bevezetése óta (2012. május 02.) nem történt sem az ellenőrzéssel sem a gyártás irányításával kapcsolatos átvizsgálás. Fejlesztési Javaslat

55 C.3.1. Kézikönyv A gyártónak össze kell állítani és vezetnie kell egy gyártás-ellenőrzési kézikönyvet C.3.2. Dokumentumok és adatok kezelése Beszerzés, feldolgozás, anyagellenőrzés adatai C3.3. Alvállalkozói szolgáltatások C3.4. Az anyag ismerete A nyersanyag és forrás állapota. Helyszínrajzi és gyártási térképet tartalmazó dokumentáció megléte C4. A gyártás irányítása a) Anyagok azonosítása és kezelése b) Veszélyes anyagok azonosítása c) Kőanyaghalmazok tárolása, tárolás azonosítása d) Depóniáról származó anyag károsodásának megállapítása e) Eladásig származás és fajta szerinti azonosíthatóság teljesülése C5. Ellenőrzés és vizsgálat C5.1. Általános előírás Mivel a meglévő Integrált irányítási rendszer keretében kerül bevezetésre a gyártásellenőrzési rendszer nincs szükség különálló kézikönyv bevezetésére IIE 2 Feljegyzések és adatok kezelése eljárásban szabályozva Integrált Irányítási Kézikönyv 6., 6.1. pontjaiban szabályozva IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás 3.2. pontjában szabályozva IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás 3.4. pontjában szabályozva IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás pontjában szabályozva IIE 5.4. Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás pontjában szabályozva IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás pontjában szabályozva IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás szabályozza A vizsgálatokhoz szükséges berendezések, eszközök, személyzet biztosítása C5.2. Vizsgálati eszközök A vizsgálatokhoz szükséges eszközök ellenőrzése, kalibrálása, karbantartása C5.3. Az ellenőrzés, a mintavétel és a vizsgálatok gyakorisága és helye IIE 5.7 Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és minősítése eljárás szabályozza a gyártásközi ellenőrzések folyamatát. Egyéb vizsgálatokat a társaság nem végez C1 táblázat vizsgálati gyakoriságát betartva C6. Feljegyzések IIE 2 Feljegyzések és adatok A gyártásellenőrzés eredményei kezelése eljárásban szabályozva C7. Intézkedés nem megfelelő termék esetén 2 (+) rendszer kiépítése, ennek keretében a vizsgálatok elvégzése - 55

56 Olyan ellenőrzés vagy vizsgálat létrehozása, amely a termék nemmegfelelősségét jelzi C.8. Rakodás, tárolás és kezelés a gyártási területen C9. Szállítás és csomagolás C9.1. Szállítás Felelősség mértékének megállapítása a szállítás vonatkozásában C9.2. Csomagolás C10. Személyzet képzése IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás pontjában szabályozva IIE 5.4 Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzés eljárás pontjában szabályozva Integrált Irányítási Kézikönyv 7.2. pontjában szabályozva a termékek mindesetben ömlesztve kerülnek elszállításra, csomagolási tevékenységet nem végeznek IIE 9 Emberi erőforrás, felkészültség, képzés és kommunikáció eljárásban szabályozva Táblázat: A gyártásellenőrzési rendszer magvalósulásának értékelése. A fenti táblázatból látható, hogy a szabvány gyártásellenőrzést szabályzó C mellékletének minden pontja hozzárendelhető a társaság integrált irányítási rendszerének valamely eleméhez. Ennek alapján megállapítható, hogy a gyártásellenőrzési eljárás kiépítésére vonatkozó dokumentációs kötelezettségét a társaság szintén maradéktalanul teljesítette. Mindemellett fontos kiemelni, hogy termékszabvány a már meglévő irányítás rendszerekbe való integrálását a társaság sikeresen végrehajtotta. Pontosan határozta meg a közös elemeket és kiemelte, külön eljárásban szabályozta a termékszabvány speciális követelményeit. 56

57 6.2. A technológia egyes pontjainak fejlesztése a minőség javítása érdekben A 5. fejezetben lépésről lépésre bemutatattam az építési-bontási hulladékok feldolgozásának teljes technológia folyamatát. A végtermék minőségének biztosítását szem előtt tartva, a technológia 5.2 és 5.6 pontjában ismertetett alapanyag és késztermék tárolás, valamint az 5.10-es pont készletnyilvántartási rendszerénél láttam szükségesnek javító intézkedések megfogalmazását. Anyag és késztermék tároló depóniák felületének aszfaltozása Az alapanyagok, feldolgozásra, illetve termékként való értékesítésre alkalmatlan, de a telephelyen hasznosításra kerülő építési-bontási hulladék alap és feltört frakciók, valamint a késztermékek minden esetben a telephely egy előre meghatározott, táblákkal kijelölt területén kerülnek deponálásra. A deponálási felületek gondos tereprendezési eljárásokkal alakítják ki. Ugyanakkor véleményem szerint az alapanyagok és késztermékek keveredésének, szennyeződésének minimalizálását ezen tároló felületek aszfalt borításával érhetik el. Készletnyilvántartás adatforrásainak fejlesztése A társaság a nyitókészlet, és a feldolgozásra feladott törmelékek mennyiségének meghatározásához műszaki becsléseket alkalmaz, a feltört és a szállítószalagról a depóniákra kihordott frakciók mennyiségét (első körben csak %-os eloszlásukat) a beállításokhoz rendelt tapasztalati számok alapján határozzák meg. Mindezekből papír alapon számításokat végeznek a végső mennyiségek meghatározásához, majd bejegyzik az üzemnaplóba és ezt követően történik csak az adatok készletnyilvántartó rendszerbe való rögzítése. Véleményem szerint az a mennyiségi meghatároz pontatlan és sok esetben torz eredményeket generál. A mennyiségek pontos meghatározásához számos, a telephelyen jelenleg is megtalálható eszköz nyújthat segítséget. Ezek a mérőeszközök a feldolgozó üzemet 57

58 kiszolgáló homlokrakodó kanalába telepített kanálmérleg és a felhordó szalag fogadó bunkerhez közelebb eső szakaszára telepített szalagmérleg. Mindkét mérleg korábbi pályázati keretekből került beszerzésre. Ezen eszközök használatával akár kg pontossággal megmondható a feldolgozásra feladott törmelék mennyisége. Ugyanakkor mindként mérleg eredményét manuálisan kell felvezetni a mérlegprogramba. Ebből kifolyólag szükségesnek látom a mérlegprogram adatgyűjtő rendszerének vezeték nélküli hálózatban történő fejlesztését, mely képes ezáltal fogadni a híd,- kanál és szalagmérleg adatait. A homlokrakodó kanálmérlegét akár az alapanyagok, akár a késztermékek átdeponálására is alkalmazhatják, így pontosítva a telephelyen lévő készletállományt. Ezzel a módosítással csak a feladott nyersanyag mennyiségi problémáját oldódott meg. A késztermékek mennyiségének pontosítására két megoldás lehetséges: 1. a kihordó szalagokra telepített szalagmérleg, melynek komoly költségvonzatai lehetnek, illetve 2. a nagy munkaigényű, késztermék átdeponálás a kanálmérleggel rendelkező homlokrakódóval. Az alábbi 17. ábrán a pontos anyagáram és készlet mozgások meghatározásnak egy lehetséges módját szemléltetetem a feldolgozási folyamat lépéseinek és az ehhez kapcsolódó mérőeszközök kapcsolatának összehangolásával. 58

59 kanálmérleg Feldolgozásra alkalmas és alkalmatlan anyagok fogadása Depózás hídmérleg Nyersanyag technológiára történő feladása kanálmérleg A feldolgozásból kikerülő anyagok mennyiségének meghatározása Késztermék mennyiségének meghatározása hídmérleg A telephelyről kiszállított termék illetve hulladékfrakciók mennyisége kihordószalag mérleg, kanálmérleg A telephelyen belül felhasznált frakciók mennyisége hídmérleg kanálmérleg 17. ábra: A feldolgozási folyamat mennyiségi meghatározásának és a lehetségesen alkalmazható mérőeszközök kapcsolata A mérlegprogram és a készletmozgások mennyiségi meghatározásának fent említett fejlesztéseivel az egyik oldalról kiküszöbölhetőek a műszaki becslések, és a papír alapon, üzemnaplóban vezetett készlet növelő illetve csökkentő mozgások pontatlan meghatározása, másrészt megvalósulna a feldolgozó üzemhez kapcsolódó anyagáram és készletnyilvántartás minden egyes pontjának tömegmérésekből származó adatokkal való alátámasztása. 59

60 6.3. A 2(+)-os rendszer eléréséhez szükséges további fejlesztések Előzetes egyeztetés a kiválasztott tanúsító szervvel A 2(+)-os rendszer kiépítését megelőzően, a tapasztalatlanságból kiindulva szükségesnek látom a 4-es rendszer tanúsító szervezet általi ellenőrzését, természetesen az auditálási eljáráson kívül, mint egy szakmai egyeztetés keretében. Gondolva itt a dokumentációs rendszer, illetve a gyártásellenőrzési rendszer gyakorlati elemeinek áttekintésére. Véleményem szerint, ha először az alacsonyabb kötelezettséggel bízó gyártásellenőrzési rendszer megfelelően kerül kiépítésére, következő lépésként már könnyebb (időt és ráfordított munkamennyiséget megtakarítva) a plusz követelményeket beépíteni a rendszerbe. A felmerülő költségekkel is számolva természetesen sokkal költséghatékonyabb egy kiszállási és mérnöki óradíjat tartalmazó egyeztetés majd egy azt követő sikeres audit, mit egy sikertelen számos változtatást igénylő és többször ismételt audit. Elképzelhetőnek tartom, hogy a dokumentációs rendszer fejlesztésén kívül még gyakorlati megoldásokkal is segítik a társaságot ebben a témakörben. A 2 (+)-os rendszer kiépítésének tárgyi és dokumentálási követelményei Mint ahogyan a 4. táblázatban is jelöltem a 4-es rendszer továbbfejlesztése (vizsgálatok elvégzése, rendszer auditálás) nélkülözhetetlen fontosságú a piaci szereplők bizalmának megszerzéséhez és fenntartásához. A megvalósítás kézenfekvő módja a termékszabvány megfelelőség igazolás módozatának kidolgozása, integrált módon a meglévő irányítási rendszerbe való beépítése. A 2(+)-os rendszer követelmények a termékszabvány C1 táblázatában (lásd 8. számú melléklet) felsorolt vizsgálatok elvégzése természetesen a gyártási ütemtervhez igazított időközönként, illetve a kiépített teljes gyártásellenőrzési rendszer tanúsítása. A 4-es rendszerhez képest plusz feladat a minták szúrópróba szerű vizsgálata a termékszabvány által előírt paraméterekre. Tanulmányozva a szabvány C1 60

61 mellékletében meghatározott vizsgálatok menetét, tárgyi szükségletét, megállapítottam, hogy a két leggyakrabban elvégzendő szemmegoszlás és szemalak vizsgálatokat a társaság saját maga a telephelyen belül is el tudja végezni, mindezzel csökkentve a gyártásellenőrzés költségeit. A többi vizsgálatok elvégzésére minden esetben más laboratóriumot kell felkérni. A vizsgálatok lebonyolítása tehát két módon történhet: 1. a gyártási ütemtervhez igazítva minden vizsgálatot más laboratóriummal végeztet el, 2. költségcsökkentés céljából a két leggyakrabban elvégzendő vizsgálatokra saját laboratóriumot épít ki, a többi paraméter vizsgálatára pedig más laboratóriumot kér fel. A saját hatáskörben történő vizsgálatoknak, vagyis a laboratórium kiépítésének azonban vannak tárgyi és dokumentálási feltételei is. Az alábbi 5. táblázatban foglaltam össze az elvégezhető vizsgálatok szabványpontokhoz csatolt tárgyi feltételeit. Mintavétel és vizsgálat Termékszabvány vonatkozó fejezete Vizsgálati módszer Vizsgálati gyakoriság legalább Tárgyi feltételek vizsgálóhely Mintavétel C gyártási ütemhez igazodva Szemmegoszlás 4.3. EN hetente 1 Durva kőanyag halmaz szemalakjának vizsgálata lemezességi szám meghatározásával mintavételi eszköz (lapát) és tároló edényzet irodai felszerelés a mérések dokumentálásához sziták, szitarázó, minimum 6000 g méréshatárú 0,01 g pontosságú precíziós táramérleg 4.4. EN havonta 1 szemalak tolómérő 5. Táblázat: A saját körben elvégzendő vizsgálatok tárgyi feltételei 61

62 A dokumentálási feltételek teljesítése nem más, mint a szükséges eljárások kidolgozása. Az eljárások tartalmát a szabvány C mellékletének Ellenőrzés és vizsgálatok pontjában megfogalmazottaknak eleget téve az alábbiakban foglaltam össze. 1) A laboratóriumra és a vizsgálatokra vonatkozó általános előírások a) Pontosan meg kell határozni a szabvány C táblázatából mely vizsgálatokat végzi a társaság és mely vizsgálatokat más laboratóriumok, b) Személyzet, eszközök, felszerelés biztosítása, c) Hogyan zajlik a mintavétel és az minták továbbítása a kiszolgáló laboratóriumokhoz d) A laboratóriumokkal való kapcsolattartásért felelős személy kijelölése. 2) Ellenőrzés, mintavétel és a vizsgálatok pontos leírása a) Mintavételi eljárás pontos menete, ütemezése b) Vizsgálati megrendelőlap, mintavételi jegyzőkönyv, Vizsgálati Jegyzőkönyv formai követelményei, c) A kiállított dokumentumok kezelése. 3) Eszközök hitelesítési és karbantartása A vizsgálatok során használt eszközök ellenőrzésének, kalibrálásának, karbantartásának pontos lírása Véleményem szerint ezeket a fent említett eljárásokat különálló eljárásokként célszerű bevezetni a társaság integrál irányítási rendszerébe. Kivételt képez ez alól a 2.c) és a 3) pont. A 2.c) kiállított dokumentumok kezelése tétel beépíthető a már meglévő az IIE 2 feljegyzések és adatok kezelése eljárásba, a 3) pont eszközök hitelesítése és karbantartása kötelező tétel, pedig egyértelműen integrálható az IIE 13 Megfigyelő- és vizsgálóberendezések kezelése eljárásba. 62

63 A 2 (+)-os rendszer kiépítésének alap költségei A rendszer kialakításnak teljes költsége az alábbi elemek részköltségeiből tevődik össze: 1. Vizsgálati költségek: a) Vizsgálati módszerleirat beszerzése (EN 933-1, EN 933-3), b) A társaság által elvégzendő vizsgálatok tárgyi eszközeinek (sziták, szitarázó, szemalak tolómérő, táramérleg) beszerzése, c) Más laboratóriumok vizsgálati költségei (pl. KTI), d) A minták továbbításának költségei, melynek két megvalósítási módja lehet: futárszolgálat bevonása, saját gépkocsival történő elszállítás. e) A vizsgálatokhoz alkalmazott eszközök hitelesítési, kalibrálási költségei. 2. Üzemi gyártásellenőrzési tanúsításának költségei A. A gyár-és gyártásellenőrzés kezdeti vizsgálata a) Regisztrációs díj b) Ellenőrzési díj c) Tanúsítás díja B. Gyár és gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete a) Felügyeleti díj b) Tanúsítás fenntartásának, hosszabbításának díja c) Tanúsítvány kiadásának díja C. Egyéb költségek (pl. kiszállási díj) D. Igény szerint előzetes konzultáció, szakmai egyezetés díja A pontos díjak és költségek megállapításához a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Út- és Hídügyi Tagozatának évi díjtáblázatát alkalmaztam feltételezve, hogy az első típusvizsgálatokhoz hasonlóan a periodikus vizsgálatokat, illetve a rendszertanúsítást is a KTI végzi. [ 63

64 Tétel megnevezése 1. Vizsgálati költségek: A) Vizsgálati módszerleirat beszerzése (EN 933-1, EN 933-3), B) Mintavétel tárgyi feltételei Becsült és fix Költség Forintban ~ a. vizsgáló hely - b. mintavételi eszközök, tároló edények c. dokumentáláshoz szükséges irodai eszközök Megjegyzés Beszerzés Szabványügyi Testülettől A telephelyen belül rendelkezésre áll (lásd 10. ábra) ~ A telephelyen rendelkezésre állnak, külön beszerzésre nincs szükség. C) A társaság által elvégzendő vizsgálatok tárgyi eszközeinek beszerzése a. sziták ~ b. szitarázó ~ c. szemalak tolómérő ~ d. táramérleg ~ D) Más laboratóriumok vizsgálati költségei (pl. KTI), E) A minták továbbításának költségei, melynek két megvalósítási módja lehet: futárszolgálat bevonása, saját gépkocsival történő elszállítás. E) A vizsgálatokhoz alkalmazott eszközök hitelesítési, kalibrálási költségei. ~ /egyszeri vizsgálatok Forrás: Complexlab Kft. árajánlata Forrás: KTI díjtáblázata ~ ~15 000/mérleg, Kiszállási díj ~ Üzemi gyártásellenőrzési tanúsításának költségei A. A gyár-és gyártásellenőrzés kezdeti vizsgálata a) Regisztrációs díj b) Ellenőrzési díj c) Tanúsítás díja B. Gyár és gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete a) Felügyeleti díj /év b) Tanúsítás fenntartásának, hosszabbításának díja /év c) Tanúsítvány kiadása /3 évente C. Egyéb költségek (pl. kiszállási díj) 200 Ft/km D. Igény szerint előzetes konzultáció, szakmai egyezetés díja /alkalom Forrás: KVALIFIK Méréstechnikai Minősítő és Szolgáltató Kft Forrás: KTI díjtáblázata Forrás: KTI díjtáblázata, Egyszeri kiszállási díj (Budapest- Bodrogkeresztúr): Forint 6. Táblázat: A 2(+)-os rendszer bevezetésének és fenntartásának költségei 64

65 A 6. táblázat adatait értékelve megállapítható, hogy a 2(+)-os rendszer bevezetésének és fenntartásának költsége három egységből épül fel: I. a saját vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök beszerzési költségei, természetesen ez a tétel csak akkor él, ha társaság a saját labor kialakítása mellett dönt, II. a kötelezően elvégzendő vizsgálatok költségei a gyártási periódusnak megfelelően kialakított gyakorisággal korrigálva, sajátkörben elvégzett vizsgálatok esetén az alkalmazott eszközök kalibrálási, hitelesítési költségei, III. a rendszer tanúsítás és fenntartás költségei. Az I. pont tételeinek (módszerleirat beszerzése, mintavételi eszközök, vizsgálati eszközök) becsült összköltsége: ~ Forint. A II. pont kötelezően elvégzendő vizsgálatainak költségei csak a gyártási ütemterv ismeretében lehet meghatározni. A 6. táblázatban ennek megfelelően csak az egyszeri vizsgálatok költségeit tüntettem fel. A vizsgálatok díját a KTI díjtáblázata alapján számítottam ki, természetesen más laboratóriumok felkérése esetén ezek a díjak változhatnak. 6. táblázatban a III. pont költségeinek meghatározásához szintén a KTI díjtáblázatának adatait tüntettem fel, így itt is érvényes az előző pontban más laboratóriumok felkérésére tett megjegyzés. A táblázat adataival számolva a gyártásellenőrzési rendszer tanúsításának összköltsége Forint, ehhez hozzáadódhat igény szerint az előzetes konzultáció díja, amely Forint/alkalom. A rendszer folyamatos felügyeletének éves szintre levetített költsége (táblázat adatai szerint) Forint. 65

66 7. Összefoglalás Napjainkban az építési-bontási hulladékok kezelése, hasznosítása még mindig megoldandó problémaként jelenik meg a hulladékgazdálkodás területén. A szakma több képviselője is felismerte, hogy sajnos hazánkban nincs megfelelően kidolgozott stratégia a keletkező építési-bontási hulladékok kezelésére, így például a további felhasználás, értékesítés egyik alapfeltétele a hulladékok termékminősítési eljárásrendszere is hiányzik. A MENTO Környezetkultúra Kft., mint a térség egyetlen építési-bontási hulladék feldolgozójának üzemeltetője szembesülve az előállított frakciók étékesítésének számos a problémájával, 2008 nyarán elindította az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 termékszabvány szerinti minősítési eljárást májusára a társaság sikeresen teljesítette a termékszabvány 4 es megfelelőség igazolási módozatának kötelezettségeit, mely szerint elvégezte az első típusvizsgálatokat és kiépítette gyártásellenőrzési rendszerét. A termékszabvány szerinti dokumentációs és gyakorlati kötelezettségeket nem különálló rendszerként építette fel, hanem többéves tapasztalatai alapján beépítette a már meglévő integrált irányítási rendszerébe. Felismerve az integrálás előnyit, így csökkentette a folyamatok számát és biztosította a társaság szerteágazó tevékenységeinek átláthatóságát. A feladat azonban nem ér véget. A termékek piaci bizalmának növelése, illetve a minőségirányítási alapelv, a folyamatok folyamatos fejlesztése két irányból készteti a társaságokat a további fejlesztésre. Dolgozatommal is a MENTO Kft. már bevezetett és működtetett 4-es megfelelőség igazolás rendszeréből kiindulva fogalmaztam meg fejlesztési lehetőségeket, az 66

67 alkalmazott törési technológia és kidolgozott termékminősítési rendszer oldaláról egyaránt. A fejlesztési lehetőségek közül talán legkézenfekvőbb a termékszabvány 2(+)-os megfelelőség igazolás módozatának kidolgozása. Az új, szigorúbb követelményekkel bíró rendszer kiépítésének természetesen vannak tárgyi és dokumentálási feltételei, illetve éves szinten komoly költségeket von maga után. Mind a tárgyi feltételek, mind a költségek pontos meghatározásához a társaságnak azonban mérlegelni-e kell, hogy akar illetve képes-e saját hatáskörben vizsgálatokat végezni vagy minden kötelező paraméter vizsgálatát átadja más laboratóriumoknak. A termékminősítési eljárás integrált bevezetésével élenjáró példaként a társaság bebizonyította a szakma képviselőinek, hogy a bizonytalan szabályozási háttér ellenére a feldolgozott építési-bontási hulladékok kikerülhetnek a hulladék státuszból és, mint építő ipari másodnyersanyagok értékesíthető termékké válhatnak. 67

68 8. Summary Nowadays, handling and utilizing the waste of construction and demolition is still a problem to resolve in the field of waste management. Many representatives of this profession realized that unfortunately there are no strategies appropriately worked out for handling waste of construction and demolition in our country, therefore one of the prerequisites of further use and purchase is lacking, that is the procedure of waste product classification. MENTO Environment Culture Limited, as the only operator of processing waste of construction and demolition in the area started MSZ EN 13242:2003+A1:2008 product standard procedure of classification in 2008 after facing the numerous problems of the sales of produced fractions. By May 2012, the company successfully fulfilled the obligations in connection with the product standard of 4 suitability statement method in accordance the company did the type examinations and built up the system of production control. The company did not build up the product standard s documentation and practical obligations as separate systems but on the basis of long-time experience it had built them in the already existant integrated controlling system. In my essay I drew the opportunities for improvement on the basis of MENTO Limited s worked out and operated 4 suitability statement product classification system. Among the opportunities of improvements, the most obvious may be the developement of suitability statement of product standard 2(+). The new and more strict system of obligations have of course some objective and documentary conditions let alone it brings serious financial matters along. The company proved to other representatives of this profession that despite the insecure regulation background the construction and demolition waste can step out of the status of waste itself as a marketable product of second material of building construction. This integrated product classification procedure made this company a leading role model. 68

69 9. Irodalomjegyzék Könyvek, cikkek, jegyzetek, tanulmányok, előadások 1) BENCZE ZS.-ÉZSIÁS L.-DR KARSAINÉ L. K.: Szabványosított törmelékek. Hulladéksors. X. évfolyam. 8. szám. 2) BIACS P.: Hulladékgazdálkodás. Budapest. Tertia Kiadó. 3) CEGLÉDI M.: Minőségügyi rendszerek hatása a magyar zöldségés gyümölcstermelésre, Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest 4) CSŐKE B.: Építési hulladékok előkészítése és hasznosítása. Budapest. OMIKK 5) HORVÁTH S.: Építési termék megfelelősége kézikönyv, TERC Kiadó 6) KÖZTISZTASÁGI EGYESÜLÉS MUNKACSOPORTJA: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 6. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Budapest. KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály 7) LENGYEL A.: Szabványosított törmelékek. Hulladéksors. X. évfolyam. 1. szám. 8) MAJOROS I.: Gyártáselőkészítés, gyártás, gyártásellenőrzés, Gépipari Tudományos Egyesület 9) NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (NFÜ): Uniós források a fenntartható fejlődésért. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések eredményei. Budapest. Avaloni Nyomdaipari Kft. 10) NIG.: Mindent az építési és bontási hulladékokról. Hulladéksors. X. évfolyam. 6. szám. 11) POLGÁR A.: Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerben, Doktori (PhD) értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 12) SZENDY CS.-KUTASSY L.: Az építésügy termék- (anyag-) és vizsgálati szabványai. Építőanyag. 56. évfolyam. 2. szám. 69

70 13) Szintay I. (2005): Minőségmenedzsment I. Elmélet, Bíbor Kiadó, Miskolc Jogszabályok 1) évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény 2) 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól Vállalati dokumentumok 1) Építési-bontási Feldolgozó Üzem Üzemeltetési Szabályzata 2) Éves Összefoglaló jelentés (2009.) 3) IIE 5.3. Szelektív hulladékok kezelése és ártalmatlanítása 4) IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése 5) IIE 5.7. Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és ellenőrzése 6) Integrált Irányítási Kézikönyv 7) MVU 03 Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem üzemeltetése és karbantartása 8) Nem veszélyes hulladékok hasznosításának engesélye 70

71 Internetes adatgyűjtés 1) pdf MORAVCSIKNÉ FILE KATALIN: Integrált irányítási rendszerek szerepe a vállalkozások életében 2) 3) 4) =blog&id=15&itemid=94 Építő hulladékgazdálkodás, Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai konferencia, május 16. TÖRÖKNÉ HORVÁTH ÉVA: Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben 5) =blog&id=15&itemid=94 Építő hulladékgazdálkodás, Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai konferencia, május 16. VÁRKONYI ISTVÁN: Másodnyersanyagok ipari felhasználásának lehetőségei és szabályozása, hasznosítási kötelezettségek Hírek, ÉMI-TÜV március elő évfolyam első szám 6) 71

72 10. Mellékletek 72

73 Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek (Forrás: évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény) 1. számú melléklet R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása R3 (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R6 Savak vagy lúgok regenerálása R7 Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai R10 szempontból előnyös R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a R13 képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével) 73

74 2. számú melléklet A Bodrogkeresztúr Regionális Hulladékkezelő Központ létesítményeinek telephelyi elrendezése (Forrás: MENTO Kft., Integrált Irányítási Kézikönyv) 74

75 A társaság szervezeti felépítése (Forrás: MENTO Kft., Integrál Irányítási Kézikönyv) 3. számú melléklet 75

76 Az Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem látványterve (Forrás: MENTO Kft.) 4. számú melléklet 76

77 5. számú melléklet 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék előzetes szemmegoszlás vizsgálati jegyzőkönyve (Forrás: MENTO Kft.) 77

78 6. számú melléklet A 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálatának eredménye (Forrás: MENTO Kft.) 78

79 7. számú melléklet A hasznosítási engedély szerint fogadható hulladékok listája (Forrás: MENTO Kft, Nem-veszélyes hulladékok hasznosításának engedélye) EWC kód Hulladék megnevezése vas-és acéliparból származó hulladékok salak kezeléséből származó hulladék kezeletlen salak beton tégla cserép és kerámia beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a től föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a tól egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok 79

80 Az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány C1. táblázata 8. számú melléklet 80