2001. évi LXII. törvény. a szomszédos államokban élő magyarokról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2001. évi LXII. törvény. a szomszédos államokban élő magyarokról"

Átírás

1 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából, - figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire, - tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre, - tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen a Magyar Köztársaságnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére, - a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében, - a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület - kezdeményezésére és javaslatai alapján, - a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül a következő törvényt alkotja: I. 0B0BAz elmúlt egy év jogalkalmazási tapasztalatai azt mutatták, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapvetően megfelelt azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a törvény előkészítése során a munka alapját képezték. A törvény nagymértékben hozzájárult a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való megmaradása és gyarapodása feltételinek kiszélesítéséhez, kulturális és nyelvi identitása megőrzésének támogatásához. E megállapítást támasztja alá a Magyar igazolvány -ok rendkívül jelentős számban való kiadása, valamint hogy Magyarországon, illetve a szomszédos államokban széles körben vették igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat. 1B1BAz Szátv. ugyanakkor hatálybalépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédai, valamint az európai szervezetek között (Európa Tanács, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Európai Unió). Az Szátv. a határon túl élő nemzeti kisebbségekről való gondoskodás olyan rendszerét hozta ugyanis létre, amely sok tekintetben újdonságnak számított a nemzetközi gyakorlatban, ugyanakkor számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve olyan nemzetközi szerződések keretein, amelyeknek hazánk is részese. A törvény kedvezőtlen nemzetközi fogadtatásához hozzájárult továbbá az is, hogy az előkészítés során az érintett szomszédos országokkal való egyeztetésre a jogszabály-előkészítők nem fordítottak kellő figyelmet. Ez az alkalmazás során az Szátv. céljainak félreértéséhez, illetve félreértelmezéséhez vezetett. Annak érdekében, hogy a törvény továbbra is szolgálhassa eredeti célját, szükségessé vált a jogszabály összhangba hozása a nemzetközi jog és gyakorlat követelményeivel. II.

2 2B2BAz Szátv. hatályba lépését követően a román, és későbbiekben a magyar kormány felkérésére a jogszabálynak az európai kisebbségvédelmi gyakorlattal és a nemzetközi joggal való összevetését az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (a továbbiakban: Velencei Bizottság) elvégezte. A Velencei Bizottság jelentését, és az abban megfogalmazott végkövetkeztetéseket, ajánlásokat valamennyi érintett szomszédos állam, illetve az ügyben véleményt nyilvánító európai szervezet, így különösen az Európai Unió zsinórmértéknek tekinti. A határon túli magyarság szervezetei is úgy foglaltak állást, hogy ezek az ajánlások képezhetik a törvénymódosítás kiindulópontját. Ezért a törvény elsősorban ezen ajánlások alapján készült. Az általános indokolás a Velencei Bizottság ajánlásai közül a Szátv. módosítását befolyásoló, koncepcionális kérdéseket tekinti át. A részletes indoklás ennek alapján a törvényben szereplő egyes rendelkezésekhez szolgál további magyarázattal. 3B3BA Velencei Bizottság alapvető éllel kimondta, hogy a kisebbségvédelem jelenlegi, az európai egyezmények alapján létrejött, kétoldalú szerződésekkel kiegészített rendszerének fenntartásához és érvényesüléséhez a nemzetközi közösségnek lényeges érdeke fűződik. Ehhez képest az államok egyoldalú jogalkotási tevékenysége a kisebbségvédelem tárgykörében nyilvánvalóan csak kiegészítő eszköz lehet, aminek a nemzetközi jog és gyakorlat tiszteletben tartásán kell alapulnia. 4B4BA Velencei Bizottság ennek figyelembe vételével alapvetően két kérdéskörben vizsgálta az Szátv.-nek az európai kisebbségvédelmi gyakorlattal és a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségét: az államnak idegen állampolgárokra joghatással járó jogalkotási tevékenységének, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának szempontjából. 5B5BAz első tárgykörben a Velencei Bizottság azt vizsgálta, hogy az állam ún. területen kívüli hatállyal is bíró jogalkotási tevékenysége mennyiben tekinthető egy másik, érintett állam belügyeibe való beavatkozásának; azaz az államok területi szuverenitásának elve milyen mértékben sérülhet. A bizottság szerint a válasz szempontjából különbséget kell tenni az államnak idegen állampolgárokat érintő jogalkotási tevékenysége között, ha az állam saját területén, vagy ha határain túl bír joghatással. A Velencei Bizottság megállapította, hogy általánosságban az államnak joga van saját területén az idegen állampolgárokra is joghatással bíró jogalkotási tevékenységre. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az állam idegen állampolgárokat érintő jogalkotási tevékenységének az állam határain túl komoly korlátai vannak. Az államnak a területen kívüli joghatással is járó jogalkotási tevékenységét jórészt a kialakult nemzetközi gyakorlat, illetve az érintett államok között létrejött nemzetközi szerződések szabályozzák. Ez különösen érvényes az oktatás és kultúra területére, amelyekkel összefüggésben az Szátv. is tartalmaz olyan támogatási formákat, amelyek a Magyar Köztársaság államhatárain kívül, más országok magyar nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai által vehetők igénybe. Ilyenek a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése a szomszédos országokban (11. ), valamint az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban a szülőföldön nyújtható oktatási támogatások (14. ). Ha az ilyen típusú támogatásokra vonatkozóan az érintett országok között nincs nemzetközileg elfogadott, kialakult gyakorlat vagy kétoldalú nemzetközi szerződés - márpedig jelen esetben ilyen gyakorlat vagy szerződés nincs -, akkor ezeket a támogatásokat kizárólag az érintett állam egyetértésével lehet nyújtani. Ezt kívánja meg a nemzetközi jognak a pacta sunt servanda alapelve és a nemzetközi közösségnek az államok közötti jószomszédi viszonyhoz fűződő érdeke. Ellenkező esetben az anyaország beavatkozna a szomszédos állam belügyeibe, oktatás- és kultúrpolitikájába. Ezzel összefüggésben a Velencei Bizottság azt is kimondta, hogy az állam a nemzetközi jog vagy gyakorlat megengedő szabályának hiányában semmilyen formában nem gyakorolhat államhatalmi vagy ilyennek tetsző funkciót másik állam területén. Ily módon az állam diplomáciai és konzuli képviseletén kívül más szervezeteket (például az ajánlószervezeteteket) nem bízhat meg azzal, hogy az érintett szomszédos ország állampolgáraival kapcsolatban joghatással járó tevékenységet folytasson, igazolást állítson ki. 6B6BA Velencei Bizottság a Szátv.-t vizsgálva az államok területi szuverenitásának kérdéskörén túlmenően az emberi jogok tiszteletben tartása elvének érvényesülését - különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tilalmára (diszkrimináció) - is elemezte. Megállapította, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény 1. Cikkének értelmében az államok a saját területükön kívül joghatással bíró aktusaikért is felelősek, ily módon az egyezmény alkalmazásának szempontjából nincs különbség az állam saját vagy idegen állampolgárokkal kapcsolatos jogalkotási vagy jogalkalmazási tevékenysége között. A Szátv. a Velencei Bizottság szerint kedvezményes elbánást

3 nyújt meghatározott nemzetiségű, idegen állampolgároknak, ezzel különbséget tesz ezen egyének és az anyaország saját állampolgárai, ezen egyének és szülőföldjük más, nem a kedvezményezett nemzetiséghez tartozó állampolgárai, valamint ezen egyének és más, nem a kedvezményezett nemzetiséghez tartozó, harmadik államok állampolgárai között. Ez a Szátv. alapján megvalósuló különbségtétel kizárólag etnikai hovatartozáson alapul, ami az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján csak akkor megengedhető, ha a különbségtétel ténylegesen és ésszerűen is indokolható. Más szóval a különbségtétellel elérni kívánt célnak, és a kiváltott hatásnak egymással arányban kell állnia. Az egyének közötti, etnikai hovatartozási alapon való különbségtétel kérdésének vizsgálata során a kedvezményes elbánáshoz vezető intézkedések között a Velencei Bizottság különbséget tett az oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. Az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetőek össze az egyezménynek a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják. E kedvezményeknek ugyanakkor ténylegesen az anyaország kultúrájához kell kötődniük, továbbá arányosnak kell lenniük. Így oktatási támogatást pusztán etnikai alapon úgy nyújtani, hogy a támogatás független az egyének által folytatott tanulmányok tárgyától vagy ha a tanulmányokat az egyén nem az anyanyelven folytatja, nem tekinthető ténylegesen és ésszerűen indokolhatónak. Az oktatás és kultúra körén kívül kedvezmények csak kivételes esetben nyújthatók: akkor, ha azok ténylegesen az anyaországgal való kapcsolattartást szolgálják és arányosak (szórványmagyarság esetében). Az ilyen kedvezmények az esetben indokolhatóak, ha az oktatási és kulturális célú kedvezményekhez való hozzájutást könnyítik meg, és valamilyen fokon más, nem a kedvezményezett körhöz tartozó, idegen állampolgárok számára is hozzáférhetőek. III. 7B7BA törvénynek az a célja, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaira figyelemmel a Szátv-t. módosítsa. A törvény a Velencei Bizottság ajánlásain túlmenően az Európai Közösségek Bizottsága Jogi Szolgálatának, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának a Szátv.-ről készített elemzéseinek megállapításait is alapul veszi. A törvény a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi ülésén elfogadott koncepciót követi. Ez utóbbi vonatkozásában csak annyiban tér el a MÁÉRT-en elfogadottaktól, amennyiben azt az európai szervezetek ajánlásainak maradéktalan érvényesítése szükségessé teszi. Az európai szervezetek ajánlásait, megállapításait a részletes indoklás kimerítően ismerteti. A törvény ezzel lehetővé teszi, hogy a Szátv. összhangba kerüljön hazánk nemzetközi jogi kötelezettségeivel. 8B8BA javaslatot MÁÉRT május 24-i ülése megtárgyalta és módosításokkal gazdagította. A szomszédos államokban élő magyarság politikai szervezeteinek és az országgyűlési pártoknak a meghatározó többsége a tervezettel egyetértett és azt támogatta. Az ülés Zárónyilatkozatában foglalt módosítások a Kormány által benyújtott törvényjavaslatban már szerepeltek. 9B9BA törvény a preambulumot a szomszédos államokkal kötött alapszerződésekre és kisebbségvédelmi szerződésekre való hivatkozással egészíti ki. A törvény szerint a preambulum a szomszédos államokban élő magyarok és az anyaország kapcsolatára, a magyar nemzeti azonosságtudat megőrzésének fontosságára is utal. Továbbá hivatkozik a közös kulturális örökségére, mint a határon túliak magyar nemzethez tartozását kifejező kapocsra. A Szátv. preambulumának jelenlegi, az egységes magyar nemzethez tartozás -ra hivatkozó szövegrésze ugyanis az anyaország és a határon túli magyarság közti politikai kötelék létrehozásának veszélyét hordozza, ahogy erre az Európai Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosa is felhívta a figyelmet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre

4 terjed ki. (2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek. (3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el; b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg; c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes jogállást szerzett. 2. (1) A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését a Magyar Köztársaság a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja elősegíteni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is. 10B10BA módosítás a törvény célját a szülőföldön való megmaradás és az azonosságtudat megőrzésében fogalmazza meg. Ez összhangban van a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi gyakorlattal és a Velencei Bizottság ajánlásaival is. A törvény rendelkezik arról is, mely nemzetközi jogi elveknek megfelelően kell a Szátv.-t alkalmazni. A törvény minden egyes esetben külön utal arra, hogy mely kedvezményeket és támogatásokat lehet a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány alapján igénybe venni. Ezért a törvény ezen rendelkezést a törölte. 3. (1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet. (2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt kell alkalmazni. (3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat. 11B11BA törvény világosan elválasztja egymástól a törvény hatálya alá tartozók számára Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat, a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. Ez utóbbiaknál pontos megjelöli a támogatások célját is. E tekintetben a Velencei Bizottság ajánlásait alapul véve az anyaország a szülőföldön kizárólag oktatási és kulturális célú támogatást nyújt. Ilyen támogatás a Velencei Bizottság ajánlásai szerint az érintett szomszédos állam egyetértésével, ténylegesen a magyar kultúra hagyományainak ápolásához, valamint a magyar nyelven való oktatásnak vagy a magyar kultúra oktatásának támogatásához kötötten nyújtható. Ezt a nemzetközi jogelvet rögzíti a törvény. 12B12BA szomszédos államok egyetértését (ha ezt az érintett állam igényli) a törvény szerint a támogatások folyósításának rendjéről szóló, kétoldalú megállapodás formájában lehet biztosítani. A törvény tehát nem magának a támogatások odaítélésének kérdésében kíván a szomszédos ország kormányának egyetértési jogot biztosítani, hanem csak a folyósítás eljárási rendjét kívánja - igény szerint - közös megegyezéssel kialakítani. Ez a forma egyaránt biztosíthatja, hogy a szomszédos államok egyetértése szükséges eleme lenne a támogatások folyósításának, ugyanakkor hazánk is megfelelő biztosítékokat kapna arra, hogy a támogatások átlátható rendben jutnak majd el a kedvezményezettekhez. Ezzel a megoldással a szomszédos országok is egyetértettek. E megállapodások keretéül a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálhatnak. 13B13BIlyen tartalmú megállapodás kötésére a Kormány a törvény 24. -ában kap felhatalmazást. Ha az érintett szomszédos állam ilyen megállapodás megkötését nem igényli, a támogatások folyósításának rendjére külön jogszabályt kell alkalmazni, amire az indoklásnak a 12. -hoz fűzött része ad részletes tájékoztatást.

5 II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK Művelődés, kultúra, tudomány 4. (1) Az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek a Magyar Köztársaság a területén biztosítja különösen: a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét, b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára, c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét, d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek. (2) Az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások: a) a könyvtárlátogatás, b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata, c) az állományfeltáró eszközök használata, d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól, e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint. (3) Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a Magyar igazolvány, illetőleg a Magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. 14B14BA törvény - a korábban hatályos törvény rendelkezésének tartalmát nem érintve - a szövegezést összhangba hozza a Velencei Bizottság ajánlásaival. A Szátv. a szomszédos államokban élő magyaroknak a művelődés, kultúra és tudomány területén magyarországi tartózkodásuk esetén a magyar állampolgárokkal azonos jogokat biztosít. A törvény ilyen szövegezése nem egyeztethető össze az Európai Emberi Jogi Egyezmény hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, ugyanis etnikai hovatartozási alapon tesz aránytalan és nem indokolható különbséget harmadik országok állampolgárai között. 5. (1) A törvény 1. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak. 15B15BA törvény a magyarországi kedvezmények körét - ideértve a pedagógus és oktatói kedvezményeket is - kiterjesztené az MTA külső tagjaira, a szomszédos államokban élő magyar tudósokra is. Kitüntetés, ösztöndíj 6. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek. (2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét. 16B16BA Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló évi XXXI. törvény általában lehetővé

6 7. teszi azok adományozását külföldi állampolgárok - köztük értelemszerűen a határon túli magyar személyek - számára is, esetükben csupán azt a többlet-szabályt tartalmazza, hogy a kitüntetésre a külügyminiszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre. 17B17BAz ezen törvény 6. -ában foglalt felhatalmazás alapján alapított miniszteri kitüntető címek, díjak esetében azonban a kép igen változatos abban a tekintetben, hogy az adott miniszteri elismerés külföldi állampolgároknak adományozható-e vagy sem. 18B18BA törvény 6. (1) bekezdése általános érvénnyel biztosítja a törvény hatálya alá tartozó személyek számára, hogy a magyar állami kitüntetésekben és a különböző miniszteri elismerésekben részesülhessenek. Ez az érintett hatályos magyar jogszabályok felülvizsgálatát és - szükség esetén - módosítását igényli. Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás Utazási kedvezmények 8. (1) Az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy - a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötődés erősítésének érdekében - a Magyar Köztársaság területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekben részesül. (2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult a) a 6. életévét be nem töltött gyermek, b) a 65. életévét betöltött személy. (3) 90%-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal, b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal. (4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. 19B19BA határon túli magyarok számára a magyar állampolgárokkal való személyes kapcsolattartás, a törvényben foglalt kedvezmények Magyarországon történő igénybevétele szempontjából alapvető fontosságúak a számukra biztosított utazási feltételek. Erre figyelemmel a törvény a magyar állampolgárokat megillető utazási kedvezményeket jelentős mértékben kiterjeszti, illetőleg azokon felüli kedvezményeket biztosít a törvény hatálya alá tartozó személyeknek. A 8. (3) bekezdés b) pontjában foglalt kedvezmény kifejezetten az iskoláskorú határon túli fiatalok szervezett magyarországi utazásának elősegítését szolgálja. Meghatározott utazási kedvezményeket tartalmaz a diákigazolványokról szóló 10. is. (5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre váló jogosultságot a Magyar igazolvány, illetőleg a Magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. 20B20BA Velencei Bizottság ajánlása szerint a kultúra és oktatás körén kívül kedvezményes bánásmódot még saját joghatósága körében is csak kivételes esetben alkalmazhat az anyaország. Ilyen a kulturális és oktatási kedvezményekhez való hozzájutás megkönnyítése annyiban, amennyiben ez a könnyítés valamilyen mértékben más országok állampolgárai számára is elérhető. Ebből következően utazási kedvezményt csak célhoz kötötten lehet biztosítani. A törvény ezt az elvet emeli át a Szátv.-be. A törvény ezzel egyidejűleg a kedvezmények körét a belföldi helyközi közlekedésben menettérti viszonylatra szélesíti ki. Az utazási kedvezmények igénybevételénél a törvény a bizalmi elvre épít. Ezért a kedvezmény kulturális vagy oktatási célból való igénybevételét vélelmezni kell; a kedvezményhez a Magyar igazolvány vagy a Magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni. Oktatás 9. (1) Az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult magyar nyelven a) alap- és mesterképzésben, b)

7 c) részképzésben, d) doktori (PhD/DLA) képzésben, e) szakirányú továbbképzésben, f) felsőfokú szakképzésben részt venni. (2) (3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag finanszírozott képzés keretében az oktatásért felelős miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben. (4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik. 21B21BA törvény szerint a nem magyar nemzetiségű, de a törvény hatálya alá tartozó diákok és pedagógusok, illetve oktatók az oktatási miniszter által meghatározott keretszámban, magyar nyelven részt vehetnek felsőoktatási képzésben (a keretszám a magyar nemzetiségűekre is vonatkozik). Ez a rendelkezés az arányosság elvének érvényesülését biztosítja, noha gyakorlatilag az ilyen típusú képzésben részt vevők száma feltehetőleg elhanyagolhatóan csekély lesz. Diákkedvezmények 10. Az 1. (l)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 22B22BA törvény célja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Szátv.) a Magyar igazolvány érvényességi idejével és technikai jellemzőivel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítása a határon túli magyar vezetőkkel lefolytatott konzultációknak megfelelően. 23B23BA miniszterelnök és a határon túli magyar politikai vezetők között december 13-án lezajlott találkozón a külhoni magyarság képviselői kifejezték kérésüket a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozólag a dokumentumok cseréje helyett. A határon túli politikusok egyetértettek abban a kérdésben is, hogy ehhez a Szátv. módosítására van szükség. 24B24BA módosítás technikai jellegű, a Szátv. által biztosított kedvezmények tartalmát nem érinti. 25B25BA Szátv. jelenlegi rendelkezési szerint az igazolvány érvényességi ideje öt év, kiskorú jogosult esetén a 18. életév betöltéséig, illetve a 60. életév betöltése után korlátlan ideig érvényes. A törvény által megszabott öt év indokolatlanul rövid, a központi költségvetés számára ismétlődő jelleggel jelentős költséget jelente az igazolványok cseréje. Az érvényességi idő meghosszabbítása határozatlan ideig (tehát a jogosult élete végéig, illetve a jogosultságok fennállásáig) nemcsak jelentős költségmegtakarítással jár, de nagymértékben megkönnyíti a külhoni jogosultak helyzetét is, hiszen nem szükséges ötévenként a meghosszabbítási eljárást kezdeményezniük. A törvény szerint a határozatlan idejű érvényesség a törvény erejénél fogva keletkezne, nem lenne szükséges azt külön eljárásban kezdeményezni. 26B26BTovábbi technikai problémát jelent, hogy a Szátv. által a kedvezmények (diák-, pedagógus-, utazási kedvezmény) igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére szolgáló mellékletek e dokumentumok betelte után további bejegyzésre alkalmatlanná válnak. Célszerűtlen, hogy a mellékletek betelte miatt magát az igazolványt is cserélni kelljen, ennek kiküszöbölését a törvény pótfüzettel oldja meg, amelyet a jogosultnak kell kérvényeznie. 27B27BJelenleg a diák- és pedagóguskedvezmények igénybevételéhez nem csupán az igazolványba történő bejegyzés szükséges, de a külön kiadott ún. járulékos igazolványok (diák- és pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya) bemutatása is. Mivel indokolatlan a Magyar igazolvány és a járulékos igazolványok párhuzamos használata, a járulékos igazolványok megléte pedig további előnyt nem jelent, ezek megszűnnek. A Magyar igazolványba (illetve a pótfüzetbe) történő bejegyzés megfelelően rögzíti és igazolja a kedvezményekre való jogosultságot és azok

8 felhasználását. 28B28BTechnikai jellegű módosításra kerül sor a Szátv. területi hatályáról rendelkező részében Szerbia és Montenegró államnevének megváltozása miatt. Továbbá a törvény oktatási támogatásairól rendelkező részében a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény fogalomhasználatával való összehangolásra kerül sor. 29B29BJelenleg a diákkedvezmények igénybevételéhez nem csupán a Magyar igazolványba történő bejegyzés szükséges, de a külön kiadott ún. járulékos igazolvány (jelen esetben a diákigazolvány) bemutatása is. Mivel indokolatlan a Magyar igazolvány és a járulékos igazolványok párhuzamos használata, a járulékos igazolványok megléte pedig további előnyt nem jelent, ezek megszűnnek. A Magyar igazolványba (illetve a pótfüzetbe) történő bejegyzés megfelelően rögzíti és igazolja a kedvezményekre való jogosultságot és azok felhasználását. A pótfüzet tartalmazza a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány okmányszámát és a jogosult nevét. Pedagógusok és oktatók támogatása 11. (1) Az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatásért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben a) a szállásköltségének megtérítését, b) az útiköltségének megtérítését, továbbá c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást igényelheti. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 12. Az 1. (l)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 30B30BA diákkedvezményekhez hasonló a helyzet a pedagógusok kedvezményeinek igazolásánál is. Ezért ezek is megszűnnek. A kedvezményekre való jogosultságot a továbbiakban a pótfüzetbe történő bejegyzés igazolja. A járulékos igazolványok megszüntetése az eljárást és a felhasználást egyszerűsíti, a költségvetés számára megtakarítással jár. Határon túli kihelyezett képzés 13. (1) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését, szervezését és működését. Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az oktatásért felelős miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint. (2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől [25. (1) bekezdés] pályázat útján igényelhető. A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás 14. (1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. (1)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és

9 középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek. (2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik. 31B31BA Szátv a alapján a szülőföldön nevelési-oktatási és taneszköz-támogatásban részesülhet az a szülő, aki kiskorú gyermekét alap- vagy középfokú oktatási, illetve nevelési intézményben magyar nyelven taníttatja. Hasonlóképpen támogatásban részesülhet az a magyar nemzetiségű hallgató is, aki a szomszédos állam felsőfokú oktatási intézményében tanul. A Szátv.- nek a szülőföldön nyújtott oktatási támogatásra vonatkozó e rendelkezései a Velencei Bizottság ajánlásainak nem tesznek maradéktalanul eleget. Továbbá, e támogatások jelenlegi rendszerét az érintett szomszédos államok nem fogadták el. Ezt az elmúlt egy év során a szlovák és a román kormány mind a szakértői, mind a politikai szintű egyeztetések során világossá tette. Oktatási támogatás ennek következtében Szlovákiában nem volt folyósítható. Az oktatási támogatások kérdésköre kívül esik az európai kisebbségvédelmi egyezmények rendelkezésein, valamint a nemzetközi gyakorlaton is, továbbá a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződések sem szabályozzák e tárgykört. A Velencei Bizottság álláspontja szerint az anyaország ilyen, területen kívüli hatállyal bíró, más állam szuverenitását közvetlenül is érintő aktusához az érintett szomszédos állam kifejezett egyetértése szükséges. A szomszédos országok kormányaival való egyeztetések alapján világossá vált, hogy a szülőföldön nyújtott oktatási támogatást az érintett államok csak úgy fogadják el, ha a támogatásokat a kiskorúak, illetve a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók a szomszédos államokban élő magyarság társadalmi szervezetein (például szülői, pedagógus szervezetek, iskolaszékek) keresztül kapják. Ezt a megoldást a MÁÉRT november i ülése is elfogadhatónak tartotta. A törvény ennek megfelelő módosítást tartalmaz az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatási, nevelési intézményekben tanulók támogatására. A MÁÉRT május 24-i ülésén, az MKP kérésére külön rendelkezés épült be a törvénybe - (2) bekezdés -, amely biztosítja, hogy kétoldalú kormányközi megállapodás alapján az oktatási támogatás a pedagógus és a szülői szervezeteknek is folyósítható. 32B32BA törvény szerint a magyar tannyelven vagy a magyar kultúra, így a nyelv, az irodalom, a történelem vagy a művelődéstörténet tárgyában tanuló kiskorúak vagy a felsőoktatásban hallgatók az oktatási támogatásokat a szomszédos államban élő magyarság által létrehozott társadalmi szervezettől pályázattal igényelhetnék. A pályázati rendszer részleteiről és a támogatás folyósításának rendjéről a szomszédos országokkal kötendő kétoldalú kormányközi megállapodás alapján kormányrendelet rendelkezne. Ennek keretéül a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálnának. Ez azért szükséges, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak eleget téve az érintett országok egyetértése kifejezett formát öltsön és azért is, hogy biztosítható legyen, hogy a támogatások jól átlátható rendszerben jussanak el az érintettekhez. Ahol ilyen megállapodás megkötésére a szomszédos állam nem tartana igényt, ott a kormányrendelet szabályozná a támogatások odaítélésének és folyósításának rendjét, így azt is, hogy mely határon túli társadalmi szervezet kapná a költségvetési támogatást, hogy azt folyósítsa az érintetteteknek. Az előterjesztők véleménye szerint ezért célszerűbbnek mutatkozik a hatályos törvénynek a szomszédos államokban nyújtott támogatások igénylésének rendjére vonatkozó általános szabályaitól (a törvény 25. ) eltérni, és az oktatási támogatások folyósítására külön szabályokat alkotni. Erre azért is szükség lenne, mert a támogatást a szomszédos országokban élő magyarság által létrehozott társadalmi szervezeteknek a költségvetés közvetlenül folyósítaná, a jogosultak köre pedig kiterjedne a nem magyar nemzetiségű tanulókra és hallgatókra is (a törvény 24. -a szerint). Ezt a megoldást a szomszédos államokban élő magyarság politikai szervezetei és a szomszédos országok kormányai is támogatták. Munkavállalás 15. Az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően

10 rendelkezhet. 33B33BA törvény a Szátv. a munkavállalásra vonatkozó szabályait hatályon kívül helyezi és a novemberi MÁÉRT-en elfogadott koncepciót követve a Szátv át úgy javasolja módosítani, hogy csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni. A Szátv.-nek a magyarországi munkavállalásra vonatkozó rendelkezései ugyanis kifejezetten ellentétesek a Velencei Bizottság ajánlásaival. Ez a kedvezmény tudniillik semmilyen tekintetben nem kapcsolódik az anyaországi kultúrához és nem is az ahhoz való hozzáférését könnyíti. A munkavállalási kedvezményeket az Európai Bizottság hazánknak az Európai Megállapodás alapján fennálló kötelezettségeivel sem találta összhangban állónak. A magyar és a román miniszterelnök által december 22-én aláírt egyetértési nyilatkozat a Szátv ának hatályát a gyakorlatban kiterjesztette valamennyi román állampolgárra. 16. A közszolgálati hírközlő szervek feladatai 17. (1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról. Ezek az információk szolgálják a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését, b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról és a magyarságról, c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését. (2) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-műsor készítését és sugárzását a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi. 34B34BA törvény 17. -a a magyar közszolgálati hírközlő szervezetek feladatait foglalja össze a határon túli magyarság tájékoztatásával kapcsolatban. 35B35BA 17. (2) bekezdése tekintetében megemlítendő, hogy a határon túli magyarság számára televízió műsor sugárzását jelenleg is közhasznú szervezet, a Hungária Televízió Alapítvány biztosítja, amelyet a Kormány az 1057/1992. (X. 9.) Korm. határozatával létesített. 36B36BA törvény a hatályos szöveget kiegészíti a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezményre való hivatkozással. Határon túli szervezetek támogatása 18. (1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezeteket. (2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez [25. (1) bekezdése] pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása, b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása, c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását, d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése. 37B37BA törvény megszünteti az Szátv ában szereplő olyan gazdasági tevékenységet folytató szervezetek támogatását, amelyek ellentétesek a Velencei Bizottság ajánlásával. A hatályos Szátv. támogatja olyan határon túli szervetek tevékenységét, amelyek lényegében nem hozhatók kapcsolatba a magyar kultúrával vagy az oktatással. A falusi turizmus és a vidék- és az infrastruktúra-fejlesztés támogatását a Velencei Bizottság ajánlása ugyanis nem teszi lehetővé. Az Európai Bizottság véleménye ezzel megegyező. A törvény ugyanakkor új elemként támogatandónak ítéli és a törvény hatályát kiterjeszti olyan szervezetek támogatására, amelyeknek

11 célja a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése. III. Fejezet A KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE A Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány 19. (1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében a Magyar igazolvány, illetőleg a Magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. (2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság) a) arcképes Magyar igazolvány kiadását kérheti az 1. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője útján; b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik arcképes Magyar hozzátartozói igazolvány kiadását kérheti az 1. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes képviselője). (3) Kérelmére Magyar igazolvány -ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy, aki a) tud magyar nyelven, vagy b) a lakóhelye szerinti állam ba) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy bb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy bc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon. (4) Nem jogosult Magyar igazolvány -ra az a kérelmező a) aki már rendelkezik érvényes Magyar igazolvány -nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő; b) aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll; c) aki nem rendelkezik a 20. (2) bekezdésében meghatározott igazolással. (5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére Magyar hozzátartozói igazolvány - ra jogosult az a hozzátartozó, aki a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló, az 1. (2) bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már rendelkezik Magyar igazolvány -nyal vagy arra egyébként jogosult. (6) Nem jogosult Magyar hozzátartozói igazolvány -ra az a hozzátartozó a) aki már rendelkezik érvényes Magyar hozzátartozói igazolvány -nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő; b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll; c) aki nem rendelkezik a 20. (3) bekezdésében meghatározott igazolással; d) aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását, da) aki nem rendelkezik a 20. (2) bekezdésében meghatározott igazolással; db) akinek a Magyar igazolvány iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította; dc) akinek a Magyar igazolvány -a érvénytelen. 20. (1) A Magyar igazolvány, illetőleg a Magyar hozzátartozói igazolvány iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét; b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. (5) bekezdés]; c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; d) az igazolás kiállításának helyét és idejét. (2) A Magyar igazolvány -t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a 19. (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.

12 (3) A Magyar hozzátartozói igazolvány -t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja. (4) A 19. (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a 19. (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől. (5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz. 21. (1) Az igazolvány érvényét veszti: a) ha az elbíráló hatóság visszavonja; b) az igazolvány tulajdonosának halálával. (2) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetőleg az igazolvány igénylése során; b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott; c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett; d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte; e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; g) a Magyar hozzátartozói igazolvány -ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a Magyar hozzátartozói igazolvány -t kérték Magyar igazolvány -át visszavonják; h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri. (3) Az igazolvány tartalmazza a jogosult a) családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését; c) születési idejét, nemét; d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát; f) saját kezű aláírását; továbbá g) az igazolvány kiadásának idejét, valamint az okmányszámot; h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít. (4) A 8. -ban, a 10. -ban és a 12. -ban rögzített kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány melléklete tartalmazza. (5) Ha az igazolvány melléklete a kedvezmények igénybevételre jogosító igazolások bejegyzésére alkalmatlanná vált, betelt, akkor az adott kedvezmény (utazási, diák-, pedagógus-) igénybevételére jogosító pótfüzetet kell kérvényezni, amely nem minősül új igazolvány iránti kérelemnek. A pótfüzetnek tartalmaznia kell a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány okmányszámát és a jogosult nevét. A pótfüzet a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány elválaszthatatlan részét képezi. 38B38BTovábbi technikai problémát jelent, hogy a Szátv. által a kedvezmények (diák-, pedagógus-, utazási kedvezmény) igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére szolgáló mellékletek e dokumentumok betelte után további bejegyzésre alkalmatlanná válnak. Célszerűtlen, hogy a mellékletek betelte miatt magát az igazolványt is cserélni kelljen, ennek kiküszöbölésére pótfüzet bevezetését tartalmazza a törvény, amelyet a jogosultnak kell igényelnie. A pótfüzettel kapcsolatos részletes szabályokról a végrehajtási jogszabályok rendelkeznek. 39B39BMivel a módosítás után az igazolványokból nem tűnne ki azok meghosszabbított érvényességi ideje, a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében a bejegyzésre jogosult

13 szervek (Magyar Államvasutak, Volán busztársaságok, határon túli magyar közoktatási, valamint felsőoktatási intézmények) külön tájékoztatása szükséges a módosított szabályozásról. (6) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól, az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, illetőleg a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból - a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban - adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek, illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére. (7) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat: a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy a kérelmező kiutasításra irányuló eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól; b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból; c) az állampolgársági ügyben eljáró szervtől a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében; d) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésről. 40B40BA Szátv. jelenlegi rendelkezési szerint az igazolvány érvényességi ideje öt év, kiskorú jogosult esetén a 18. életév betöltéséig, illetve a 60. életév betöltése után korlátlan ideig érvényes. A törvény által megszabott öt év indokolatlanul rövid, a központi költségvetés számára ismétlődően jelentős költséget jelente az igazolványok cseréje. Az érvényességi idő meghosszabbítása a jogosult élete végéig, illetve a jogosultságok fennállásáig nemcsak jelentős költségmegtakarítással jár, de nagymértékben megkönnyíti a külhoni jogosultak helyzetét is, hiszen nem szükséges ötévenként a meghosszabbítási eljárást kezdeményezniük. A törvény szerint a határozatlan idejű érvényesség a törvény erejénél fogva keletkezne, nem lenne szükséges külön eljárásban kezdeményezni. Szövegpontosításra kerül továbbá sor az idegenrendészeti jogszabályok változása miatt. 22. (1) Az elbíráló hatóság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók. A közigazgatási hatósági eljárás költségeit az állam viseli. (2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős közigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az irányadók. (3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik. 41B41BA szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró szervezet által kiállított ajánlás alapján a Magyar Kormány által erre kijelölt központi közigazgatási szerv a Magyar igazolvány, illetőleg a Magyar hozzátartozói igazolvány kibocsátásáról államigazgatási eljárás keretében dönt. Az illetékes közigazgatási szerv kijelölésére a törvény 28. (1) bekezdés a) pontja a Kormányt, az igazolvány kiállítására, visszavonására, adattartalmára, nyilvántartására vonatkozó részletes szabályok meghatározására a törvény 29. (1) bekezdése a belügyminisztert a külügyminiszterrel együttesen hatalmazza fel. 42B42BAz igazolvány kibocsátásának feltételeit a törvény 19. (2) bekezdése határozza meg. E bekezdés az ajánlás meglétén túlmenően számos más feltétel fennállásának vizsgálatát is kötelezővé teszi a magyar közigazgatási szerv számára. 43B43BÖsszefoglalóan tehát: önmagában az ajánlás megléte szükséges, de nem elégséges feltétele az igazolvány kiadásának. Az igazolvány visszavonásának eseteit tartalmazó 21. (3) bekezdésében foglalt egyes követelmények az évi LXXXVI. törvény rendelkezésein alapulnak.

14 A kedvezmények biztosítása a Magyar Köztársaság területén 23. Az e törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik. 44B44BA törvény megállapítja a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány kiállításával kapcsolatos eljárási szabályokat. A törvény célja a kedvezményekre való jogosultság feltételeinek pontos meghatározása, továbbá az ajánlószervezetek működésének a Velencei Bizottság, az EBESZ kisebbségi főbiztosának és az Európai Bizottság ajánlásaival való összhangba hozása. 45B45BA Velencei Bizottság foglalkozott a kedvezményekre való jogosultság feltételeivel. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a Szátv. alapján egyedüli feltételként alkalmazott szabad identitás-választás önmagában nem elégséges feltétele a kedvezményekre való jogosultságnak. Ezt erősíti meg a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény is. Az államoknak az egyezmény szerint lehetőségük van a nemzeti kisebbségek támogatásával egyidejűleg ennek feltételeit is meghatározni. Ezért a törvény hatálya alá tartozásnak, a kedvezményekre való jogosultságnak a feltételeit egyértelművé kellett tenni, pontosabban meg kellett határozni. A törvény szerint az egyénnek a magyar nemzetiséghez tartozását továbbra is saját identitás-választása határozza meg. A szabad identitás-választás alapján a törvény az egyént alanyi jogon a hatálya alá tartozónak tekinti (a törvény 2. -a). A kedvezmények igénybe vételére jogosító Magyar igazolvány -ra azonban csak az jogosult, aki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel (a törvény 17. -a). 46B46BÍgy: tud magyar nyelven vagy a lakóhelye szerinti állam magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván vagy területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja vagy területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon. Ezen feltételek valamelyikének fennállását az egyénnek okirattal kell igazolnia. A nyelvtudás meglétéről az eljáró hatóság (a magyar diplomáciai és konzuli képviselet) az eljárás során maga is meggyőződhet. A törvény ily módon eleget tesz a Velencei Bizottság ajánlásainak. 47B47BA Velencei Bizottság azt is kimondta: az állam a nemzetközi jog vagy gyakorlat megengedő szabályának hiányában semmilyen formában nem gyakorolhat államhatalmi vagy ilyennek tetsző funkciót másik állam területén. Ily módon az állam diplomáciai és konzuli képviseletén kívül más szervezeteket nem bízhat meg azzal, hogy az érintett szomszédos ország állampolgáraival kapcsolatban joghatással járó tevékenységet folytasson, igazolást állítson ki. Ezért az ajánlószervezetek tevékenységének átfogó felülvizsgálatára is szükség volt. Az ajánlószervezetek eddigi működését a továbbiakban fenntartani nem lehet, mert az ellentétes a nemzetközi joggal. A törvény szerint az ajánlószervezetek eddigi szerepét a magyar diplomáciai és konzuli képviselet venné át. Kizárólag a külképviselethez lehetne a Magyar igazolvány iránti kérelmet benyújtani. A külképviselet csak azt vizsgálná, hogy a kérelmező valamennyi, az igazolvány kiállításához szükséges feltétel meglétét igazolta. Ezen igazolásra szolgáló okiratok meglétéről igazolást állít ki, majd a kérelmet az eljáró hatóságnak elbírálásra továbbítja. A kérelem tartamát a külképviselet nem vizsgálja. Az ajánlószervezetek szerepe az eljárásban az lenne, hogy az igazolvány kiállításának feltételeiről abban az esetben adjanak a külképviselet megkeresésére tájékoztatást, ha a feltételek megléte okirattal nem lenne igazolható. Az ajánlószervezetek által adott tájékoztatás nem lenne kötelező erejű az eljáró hatóságokra. Ha a külképviseleti igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz. 24. A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje 25. (1) A 13. (2) bekezdésében és 18. (2) bekezdésében foglalt támogatások iránti pályázatot a

15 kérelmező székhelye szerinti szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be. (2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges - okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott - adatok körét. (3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi szervezet véleménye alapján elbírálja. (4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét. 48B48BA törvény szóhasználatában is megkülönbözteti a törvény hatálya alá tartozó személyek számára alanyi jogon járó kedvezményeket és a pályázat alapján elnyerhető támogatásokat. A 23. (1) bekezdése összefoglalóan tartalmazza az alanyi jogon járó kedvezményeket, amelyek kizárólag Magyarország területén vehetők igénybe. 49B49BA törvény a pályázat útján elnyerhető támogatások elbírálását és folyósítását - függetlenül attól, hogy azok a Magyar Köztársaság vagy a szomszédos államok területén vehetők igénybe - közhasznú szervezetek útján kívánja biztosítani. Ezzel a támogatások nyújtását polgári jogi szerződéses alapra helyezi. Ennek megvalósulási formája az, hogy a támogatásra szánt pénzt a magyar állam nem közvetlenül nyújtja az igénylőknek, hanem az e célra létrehozott közhasznú szervezetek közbeiktatásával, polgári jogi szerződés keretei között. 50B50BA közhasznú szervezet fogalmát az évi CLVI. törvény határozza meg. A törvény szándékosan nem határozza meg a létrehozandó közhasznú szervezetek fajtáját, ezt a célszerűségi szempontok figyelembevételével a Kormány, a szomszédos államokban pedig az adott állam vonatkozó jogi előírásai szem előtt tartásával az alapítók számára teszi lehetővé. 51B51BA közhasznú szervezetek által folyósítandó támogatási rendszer előnye, hogy 52B52Bmegfelel az állam által történő szubvencionálásra vonatkozó európai uniós szabályoknak; 53B53Blehetővé teszi a rendelkezésre álló pénz rugalmas, differenciált szempontok szerinti elosztását; 54B54Baz általuk kötendő polgári jogi szerződések a folyósítás feltételeit rugalmasan, a változó pénzügyi lehetőségekhez igazodva, a szerződésben foglaltak ellenőrzését, a hibás teljesítés szankcionálását - közhatalmi elemek helyett - a polgári jog szabályai szerint teszi lehetővé. 55B55BA támogatási rendszer fenti módon történő működtetése - a pályázatok elbírálása, folyósítása, és a polgári jogi szerződésben foglalt teljesítési feltételek ellenőrzése - közhasznú szervezetek rendszerének kialakítását feltételezi Magyarországon és a szomszédos államokban egyaránt. 56B56BHazánkban a kisebbségi politikai célokat szolgáló alapítványok létesítéséről szóló 1068/1990. (IV. 12.) MT. határozat nyomán a Kormány már számos alapítványt hozott létre. Ilyenek pl. a Hungária Televízió Alapítvány [1057/1992. (X. 9.) Korm. h.], az Új Kézfogás Egzisztencia Teremtő és Gazdaságélénkítő Alapítvány [1021/1995. (III. 8.) Korm. h.], a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány [1162/1998. (XII. 17.) Korm. h.], valamint az Illyés Alapítvány [1103/1997. (X. 3.) Korm. h.]. 57B57BAz említett alapítványok létrehozásával a határon túli magyarok támogatását szolgáló közhasznú szervezetek rendszere bizonyos fokig már létrejött. Erre tekintettel a törvényben említett közhasznú szervezetek részben már működnek. Szükséges azonban tevékenységi körüknek és - a fentiekkel összefüggésben - a létrehozásukról rendelkező okiratoknak az áttekintése, és a szükséges módosítások elvégzése. Erre a Kormányt a 28. (2) bekezdése kötelezi. 58B58BA támogatási rendszer működéséhez az szükséges, hogy a szomszédos államokban is megalakuljanak azok a közhasznú szervezetek, amelyek a hasonló céllal létrehozott magyar közhasznú szervezetekkel együttműködve biztosítani tudják a támogatások elbírálásával, folyósításával és felhasználásuk ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Figyelemmel arra, hogy e szervezetek szuverén államokban, az azokban érvényesülő jogi szabályozásnak megfelelően kerülhetnek megalakításra, a törvény ezek létezését csak feltételezi, de szabályokat tekintetükben nem állapít meg (25. ). A szomszédos államokban a magyar nemzeti közösségek aktív közreműködése a közhasznú társaságok megalapításával kapcsolatban okkal feltételezhető, hiszen az általuk képviselt határon túli magyarok eminens érdeke, hogy a törvény által igényelhető

16 támogatásokhoz szülőföldjükön is hozzájuthassanak, ennek pedig szervezeti feltétele az e célra létrehozott külföldi közhasznú társaságok működése. 59B59BA törvény 24. -a a Magyarországon, míg a 25. -a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendjét állapítja meg. A két eljárás közötti alapvető különbség az, hogy míg a hazánkban igénybe vehető támogatás ügyében egyedül a magyar közhasznú szervezet jár el, addig a szomszédos államban igénybe vehető támogatás esetén a magyar és az érintett külföldi közhasznú szervezet együttműködése szükséges. Ez értelemszerűen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a külföldi közhasznú szervezet az arra jogosult személy támogatási igényének továbbításában, a szükséges iratok becsatolásában stb. akkor is közreműködjön, ha a támogatás igénybevételére Magyarországon kerül sor. A támogatások központi nyilvántartása 26. (1) A támogatási rendszer egészének koordinálása céljából a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálása céljából létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos döntéseiről központi nyilvántartást kell létrehozni. (2) A nyilvántartást kezelő központi közigazgatási szervet a Kormány jelöli ki. (3) A nyilvántartást kezelő szerv a következő adatokat kezeli: a) a támogatás iránti pályázat benyújtójának neve, állandó lakóhelye (telephelye), igazolványának száma, b) az igényelt támogatás fajtája, c) az odaítélt támogatás összege. (4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelő szerv a támogatás odaítélésétől számított 10 évig kezelheti. (5) A nyilvántartásból - a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban - adatot vehetnek át a támogatások elbírálása céljából Magyarországon létrehozott közhasznú szervezetek, valamint az e céllal működő külföldi szervezetek, továbbá személyazonosításra alkalmatlan módon a támogatások anyagi fedezetének biztosításáról gondoskodó magyar központi közigazgatási szervek. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. (1) Ez a törvény január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésétől az Európai Unió közösségi vívmányaival összhangban kell alkalmazni. (3) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 10. -ában és 14. -ában foglaltakat alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat. (4) Nemzetközi szerződés alapján a törvény aiban foglaltakat alkalmazni kell a szomszédos állam alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is. (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 60B60BA módosítás szerint a törvényt hazánk európai uniós tagságának időpontjától az Európai Unió közösségi vívmányaival összhangban kell alkalmazni. A törvény azonban nem jelenti azt, hogy az unióhoz hazánkkal egyidejűleg csatlakozó országokban élő magyarság számára a kedvezménytörvény által biztosított támogatások megszűnnének. Az Európai Unió közösségi vívmányaival való összhangot a törvény úgy kívánja megteremteni, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi, akik kötődnek a magyar kultúrához: így például szlovákiai felsőoktatási intézményekben magyar nyelven tanulnak vagy magyar nyelven természettudományokat tanítanak.

17 61B61BA törvény egyes oktatási és kulturális célú támogatások szempontjából már a törvény hatálybalépésétől kezdve biztosítja a közösségi vívmányokkal való összhangot (elsősorban az EKszerződés 12. Cikkével), így a diákkedvezmények, a pedagógus és oktatói támogatások esetében, a szomszédos országokban nyújtott oktatási támogatások, valamint a határon túli szervezetek támogatása tekintetében. A törvény 24. -a alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az uniós alapelv teljes körű érvényesülését az uniós csatlakozást követően biztosítsa. Ennek alapján hazánk uniós tagságát követően az Európai Unió tagállamainak azon állampolgárai, akik nem tartoznak a törvény 1. -ának hatálya alá és magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulnak vagy oktatnak kedvezményekben és támogatásban részesülhetnek. A kedvezményeket és támogatásokat akár Magyarország, akár a szomszédos államok területén igénybe vehetik. 62B62BA törvény szerint a diákkedvezményekben, a pedagógus, illetve oktatói kedvezményekben, valamint a szülőföldön nyújtott oktatási támogatásban részesülők köre az uniós polgárokon túl is bővülne. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés alapján ilyen kedvezményeket a magyar kultúrát tanuló vagy oktató, a szomszédos állam nem magyar nemzetiségű állampolgára is igénybe vehesse. Ezáltal a törvény személyi hatálya kiterjedne a nem magyar nemzetiségű külföldiekre is. Ez a rendelkezés elsősorban azon szomszédos országok vonatkozásában bír különös jelentőséggel, amelyek nem hazánkkal egy időben válnak az Európai Unió tagjává vagy európai integrációs folyamatuk a jövőbeli tagságot nem is helyezi kilátásba. 63B63BA diák-, a pedagógus, illetve oktatói kedvezményekkel összefüggésben a Velencei Bizottság ajánlásai megállapítják, hogy ilyen, az anyaországi kultúra és oktatás körén kívül eső kedvezményeket csak kivételes esetben lehet nyújtani. Ennek megfelelően, a külföldiekre vonatkozó általános szabályoknál kedvezőbb feltételeket (diák-, pedagógus, illetve oktatói kedvezményeket) csak akkor lehet a magyar nemzetiséghez tartozó, a szomszédos országok állampolgárainak biztosítani, ha a kedvezmény nem vezet a kizárólag etnikai alapon történő aránytalan és indokolatlan különbségtételhez, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 14. Cikke tilt. Ilyen kedvezmények nyújtása a nemzetközi jog szerint továbbá akkor elfogadható, ha az kifejezetten elősegíti a kulturális és oktatási célú kedvezmények igénybevételét. Ezen túlmenően e kedvezményekben valamilyen fokon a szomszédos államnak nem a kedvezményezett körhöz tartozó állampolgárainak is részesülniük kell. 64B64BA Szátv. szerinti, a jelenlegi, a magyarországi, a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint igénybe vehető diákkedvezmények nem felelnek meg ezen szempontoknak (a pedagógus és oktatói támogatásokra is ugyanezek vonatkoznak). A Szátv. a magyarországi diákkedvezményekre való jogosultságot etnikai hovatartozási alapon, kizárólag a törvény hatálya alá tartozó, magyar nemzetiségű tanulóknak és hallgatóknak biztosítja. A diákkedvezmények a nem magyar nemzetiségűek számárára nem elérhetők. Az előterjesztők a törvény mostani keretei között nem láttak lehetőséget a szomszédos államokban működő, alap- és középfokú oktatási intézményekben magyar nyelven tanulók közötti, a diákkedvezményekhez való hozzájutásban megnyilvánuló, a Velencei Bizottság szerint aránytalan és indokolatlan, etnikai alapon történő különbségtétel feloldására (ezt tekintette a Velencei Bizottság a legsúlyosabb gondnak). Kivételes esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy magyar tannyelvű alap- vagy középfokú oktatási intézményben a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók és a nem magyar nemzetiségű többséghez tartozók is tanulnak. Ilyen esetben a magyar állampolgárokkal azonos diákkedvezmények magyarországi igénybe vételére a hatályos szabályok szerint csak a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók jogosultak. 65B65BEzért a diszkrimináció feloldására más mód nem kínálkozott, mint a kedvezmények kiterjesztése a nem magyar nemzetiségűekre. A módosítás eleget tesz a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság ajánlásainak, ugyanakkor az érintettek rendkívüli szűk köre miatt gyakorlati és költségvetési hatással nem jár, elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír. A szabályozás egységessége érdekében, és hasonló elvi indokból a személyi hatályt az előterjesztők a felsőfokú oktatásban részt vevők esetén is kiterjesztenék a nem magyar nemzetiségűekre. 66B66BA pedagógus, illetve oktatói kedvezményeket ugyanezen megfontolásból a törvény szintén kiterjesztené a nem magyar nemzetiségű, de magyar nyelven vagy a magyar kultúra így különösen a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyában oktatókra is. 67B67BA nem magyar nemzetiségű, de a törvény hatálya alá tartozó személyek a kedvezményeket nemzetközi szerződésben meghatározott módon, külön jogszabály szerint vehetik igénybe. A törvény szerint e kétoldalú megállapodásban kell rögzíteni, hogy milyen igazolvány

18 alapján vehetik majd igénybe az érintettek a diák-, a pedagógus, illetve az oktatói kedvezményeket. A kormány a törvény 24. -a alapján kapna e megállapodás megkötésére felhatalmazást. E megállapodások létrehozásának kerete a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok lennének. 68B68BA szülőföldön nyújtott oktatási támogatások kérdésében (a törvény 14. -a) elsősorban az Európai Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosa hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény és a munkaanyag szerinti támogatási forma etnikai alapon való különbségtételhez vezet. Az egyazon oktatási intézményben tanuló magyar és nem magyar nemzetiségű tanulók vagy hallgatók támogatásban való részesítését ugyanis nem az általuk folytatott tanulmányok jellegétől, hanem etnikai hovatartozásuktól teszi függővé. Ez pedig ellentétes a Velencei Bizottság ajánlásaival. Ezért a törvény e támogatási forma tekintetében is azt tartalmazza, hogy a támogatásra jogosultak köre - nemzetiségre való tartozástól függetlenül - terjedjen ki mindazokra, akik egyazon oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulnak. 28. (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a) a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány, továbbá önálló mellékletei kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat; b) a 8. (4) bekezdése alapján, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. (1)-(3) bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait; c) az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 10. alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait; d) az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. (1)-(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények, valamint a 12. alapján járó pedagógus és oktatói kedvezmények részletes szabályait; e) a 14. (3) bekezdése alapján, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 14. (1)-(2) bekezdése szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait; f) a 25. alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylési rendjének részletes szabályait; g) h) a 27. (5) bekezdése alapján, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó személyeket a 10. -ban és 14. -ban, továbbá a 11. -ban és 12. -ban meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. (2) A Kormány a 3. (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27. (3) és (4) bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére. (3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról. 29. (1) Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel együttes rendeletben - az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. (2) A kultúráért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza az állami fenntartású könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a 4. (1)- (3) bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybevételének, valamint a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait. (3) Az oktatásért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az 1. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. (2) bekezdése szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait. (4) Az oktatásért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a 9. szerinti, az 1. (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket

19 magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások részletes szabályait. (5) Az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a 13. (1) bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait. (6) A kultúráért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a 18. (1) bekezdése szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait. (7) Az oktatásért felelős miniszter - a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási tanulmányok és magyar kultúra tárgyában való oktatás részletes szabályait. 30. E törvény alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar tudományosságot kell érteni.

2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról

2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról Az Országgyűlés - Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú

Részletesebben

2001. évi LXII. törvény A szomszédos államokban élõ magyarokról Miniszterelnöki hivatal, Nemzetpolitikai Ügyek Fõosztálya

2001. évi LXII. törvény A szomszédos államokban élõ magyarokról Miniszterelnöki hivatal, Nemzetpolitikai Ügyek Fõosztálya www.hunsor.se/hu/dokumentumok FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas 2001. évi LXII. törvény A szomszédos államokban élõ magyarokról Miniszterelnöki hivatal, Nemzetpolitikai Ügyek

Részletesebben

2003. évi LVII. törvény. a szomszédos államokban él magyarokról szóló évi LXII. törvény módosításáról

2003. évi LVII. törvény. a szomszédos államokban él magyarokról szóló évi LXII. törvény módosításáról NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 2003. évi LVII. törvény a szomszédos államokban él magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról 1. (1) A szomszédos államokban él

Részletesebben

49/2001. (XII. 29.) BM-KüM együttes rendelet

49/2001. (XII. 29.) BM-KüM együttes rendelet 49/2001. (XII. 29.) BM-KüM együttes rendelet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek igazolványának tartalmi és formai követelményeiről A szomszédos

Részletesebben

Törvény a szomszédos államokban élõ magyarokról: érdekek és célok

Törvény a szomszédos államokban élõ magyarokról: érdekek és célok KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 2002. 1. SZÁM Törvény a szomszédos államokban élõ magyarokról: érdekek és célok A magyar Országgyûlést a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény megalkotásával

Részletesebben

318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet

318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásról A Kormány a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény

Részletesebben

2005. évi II. törvény

2005. évi II. törvény Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének

Részletesebben

6. Utazási kedvezmény*

6. Utazási kedvezmény* 51 6. Utazási * Tartalomjegyzék 85/2007 (IV. 25.) Kormány Rendelet 51 Hol, mely területen vehető igénybe a? 51 Milyen személyszállításban vehető igénybe a? 51 Ki jogosult a re? 51 A kiadvány az 2015. 07.

Részletesebben

Közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények Érvényes: 2009. április 27-től

Közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények Érvényes: 2009. április 27-től Közforgalmú személyszállítási utazási ek Érvényes: 2009. április 27-től Kedvezmények a Kedvezmények a helyközi közlekedésben helyi közlekedésben jegy bérlet bérlet (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi

Részletesebben

D O K U M E N T U M O K

D O K U M E N T U M O K DOKUMENTUMOK A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOKBAN ÉLŐ MAGYAROKAT MEGILLETŐ EGYES KEDVEZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA A Magyar Köztársaság és a határain kívül élő magyarság együttműködéséről, a határon túli magyarok

Részletesebben

2001. évi LXII. törvény. a szomszédos államokban él magyarokról

2001. évi LXII. törvény. a szomszédos államokban él magyarokról NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. Az Országgylés 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban él magyarokról - a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. (3) bekezdésében foglalt,

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról *Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal Arcfénykép beutazás helye:

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet

206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a szomszédos államokban

Részletesebben

A rendelet célja. Az iskolakezdési támogatás nyújtása és biztosításának szabályai. A támogatás mértéke

A rendelet célja. Az iskolakezdési támogatás nyújtása és biztosításának szabályai. A támogatás mértéke Balatonakarattya Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2015.(VIII.17.) Önkormányzati rendelete a 2015. évi önkormányzati iskolakezdési támogatásról Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából Tartózkodási kérelem látogatás céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. -a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

Változó kedvezmények és díjtételek

Változó kedvezmények és díjtételek Változó kedvezmények és díjtételek 2007. május 1-jén lépett hatályba a közforgalmú személyszállítási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV 25.) sz. Kormány rendelet, mely mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Mit kell magunkkal vinni a személyazonosító igazolvány igényléséhez?

Mit kell magunkkal vinni a személyazonosító igazolvány igényléséhez? A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk

Részletesebben

Utazási kedvezmények a Volán társaságok autóbuszjáratain

Utazási kedvezmények a Volán társaságok autóbuszjáratain Utazási kedvezmények a Volán társaságok autóbuszjáratain Érvényes: 2007. május 1-től Tájékoztatjuk Utasainkat, hogy a Volán társaságok menetrend szerinti regionális és országos autóbuszjáratain az alábbi

Részletesebben

FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas

FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas www.hunsor.se/hu/dokumentumok FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas 130 / 2007. (VI.12) kormányrendelet Miniszterelnöki hivatal a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

/2014. XII. 19- 1. A rendelet hatálya

/2014. XII. 19- 1. A rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az Esélyegyenlőségi Program keretében biztosított támogatásokról a) módosította a

Részletesebben

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból

Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

2010. évi CLXXXII. törvény. a Bethlen Gábor Alapról. 1. Az Alap célja, kedvezményezettjei

2010. évi CLXXXII. törvény. a Bethlen Gábor Alapról. 1. Az Alap célja, kedvezményezettjei 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról Az Országgyűlés - a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány 1 1. melléklet a BM/14323/2014. számú előterjesztéshez A Kormány /2014. ( ) Korm. rendelete a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem tanulmányi célból

Tartózkodási engedély kérelem tanulmányi célból Tartózkodási kérelem tanulmányi célból _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2010. (III. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a Szerencs Kártyáról

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2010. (III. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a Szerencs Kártyáról SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2010. (III. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Szerencs Kártyáról Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul.

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos ügyintézése A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: igazolvány vagy parkolási igazolvány) közokirat,

Részletesebben

T/1811/30. számú EGYSÉGES JAVASLA T. a Bethlen Gábor Alapról szóló T/1811. számú törvényjavaslat ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ

T/1811/30. számú EGYSÉGES JAVASLA T. a Bethlen Gábor Alapról szóló T/1811. számú törvényjavaslat ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Érkezett : 2010 DEC 2 1. T/1811/30. számú EGYSÉGES JAVASLA T a Bethlen Gábor Alapról szóló T/1811. számú törvényjavaslat ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ Ellenjegyezte

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./ Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 3/2006. (I. 30.) rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008.

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Kosd Község Önkormányzat Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009. (X. 29.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I.

Kosd Község Önkormányzat Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009. (X. 29.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. Kosd Község Önkormányzat Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009. (X. 29.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Kosd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM 1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a Lázár Ervin Városi Könyvtár és Szemere Pál Művelődési Ház Könyvtárhasználati Szabályzatáról Pécel Város Önkormányzat

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Tartózkodási kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye:

Részletesebben

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07.

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete út. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 FELVÉTELI

Részletesebben

8/2016. (IX.28.) önkormányzati rendelete a

8/2016. (IX.28.) önkormányzati rendelete a CSÖRÖG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2016. (IX.28.) önkormányzati rendelete a SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA JUTTATÁSRÓL Csörög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem kutatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem kutatás céljából Tartózkodási kérelem kutatás céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

Szatymaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2016 ( ) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatásainak szabályairól

Szatymaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2016 ( ) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatásainak szabályairól Szatymaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2016 ( ) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatásainak szabályairól Szatymaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk:

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk: Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4767) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, egyes, a felsőoktatás szabályozására

Részletesebben

ILLÉKONY SZERVES VEGYÜLETET TARTALMAZÓ FESTÉKEK, LAKKOK GYÁRTÁSÁRA ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÉRELMEK BENYÚJTÁSA

ILLÉKONY SZERVES VEGYÜLETET TARTALMAZÓ FESTÉKEK, LAKKOK GYÁRTÁSÁRA ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÉRELMEK BENYÚJTÁSA ILLÉKONY SZERVES VEGYÜLETET TARTALMAZÓ FESTÉKEK, LAKKOK GYÁRTÁSÁRA ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÉRELMEK BENYÚJTÁSA Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves

Részletesebben

ÚTRAVALÓ MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK ÉVI TANULÓI ŰRLAP

ÚTRAVALÓ MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK ÉVI TANULÓI ŰRLAP ÚTRAVALÓ MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2014. ÉVI TANULÓI ŰRLAP Tanuló oktatási azonosítója 1 : Tanuló teljes neve: TANULÓI TÖRZSADATOK Tanuló születési helye: Tanuló születési ideje: Anyja születési

Részletesebben

85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet. a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről

85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet. a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási ekről A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 9. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 39/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete A sajátos nevelési igényű gyermekek nem az önkormányzat fenntartásában működő intézményben fizetendő térítési díjainak

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának Oktatási igazolványok kezelési szabályzata

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának Oktatási igazolványok kezelési szabályzata A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának Oktatási igazolványok kezelési szabályzata A szabályzat a szervezeti és működési szabályzat 5. sz. melléklete 1.

Részletesebben

2. Az ösztöndíj fedezetét a Képviselő-testület éves költségvetésében e célra elkülöníti.

2. Az ösztöndíj fedezetét a Képviselő-testület éves költségvetésében e célra elkülöníti. Révfülöp Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 0/2009. (VII.6.) Kt. rendelete felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok ösztöndíjáról (egységes szerkezetbe foglalva 202. február 6. ) Révfülöp

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tájékoztatója Egyetemi Hallgatók Egészségbiztosításáról Magyarországon 1

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tájékoztatója Egyetemi Hallgatók Egészségbiztosításáról Magyarországon 1 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tájékoztatója Egyetemi Hallgatók Egészségbiztosításáról Magyarországon 1 Magyar állampolgár hallgatók egészségbiztosítása Amennyiben az Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/015. (II..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Tabdi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses **

Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses ** SZENT PÁL AKADÉMIA FELVÉTELI KÉRELEM MESTERKÉPZÉSRE A SZENT PÁL AKADÉMIÁN SZERZETT TEOLÓGUSI FŐISKOLAI OKLEVÉL BIRTOKÁBAN * Jelentkezési határidő: 2011. május 15. Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási

Részletesebben

Óvodai jelentkezési lap 2016/2017. Alulírott (név), kérem, hogy gyermekem számára 2016.(hó) napjától..óvodában férőhelyet biztosítani szíveskedjék.

Óvodai jelentkezési lap 2016/2017. Alulírott (név), kérem, hogy gyermekem számára 2016.(hó) napjától..óvodában férőhelyet biztosítani szíveskedjék. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Óvodai jelentkezési lap 2016/2017 Alulírott (név), kérem, hogy gyermekem számára 2016.(hó) napjától..óvodában férőhelyet biztosítani szíveskedjék. 1. A

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hogy szabályozza az Önkormányzat által alapított, pályázat útján elnyerhető ösztöndíj-támogatás feltételeit.

A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hogy szabályozza az Önkormányzat által alapított, pályázat útján elnyerhető ösztöndíj-támogatás feltételeit. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 25/2007. (VI. 29.) Kgy. rendelete Nógrád Megye Önkormányzata által működtetett felsőoktatási ösztöndíj-rendszerről [A 31/2007. (X.27.) Kgy., a 11/2008. (IV. 30.)

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 -

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 - - 1 - Technikai jellegű pontosításokat tartalmaz a módosítás, amely elősegíti, hogy a családok támogatásával kapcsolatos a jövő év első napján hatályba lépő törvényi változások végrehajtása zökkenőmentes

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

EU Kék Kártya iránti kérelem

EU Kék Kártya iránti kérelem EU Kék Kártya iránti kérelem Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: EU Kék Kártya kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás ideje:...

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2014.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló /20. (III..) önkormányzati rendelet módosításáról (t e r v

Részletesebben

KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt

KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt Bősárkány Nagyközség J e g y z ő j é n e k A l u l í r o t t : Név:... Születési név:... Születési helye, ideje:.. Anyja neve:... Lakcíme:... Tartózkodási helye:...

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉS Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelet és az egyéni vállalkozói

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Óvodai jelentkezési lap 2015/2016. Alulírott (név), kérem, hogy gyermekem számára 2015.(hó) napjától..óvodában férőhelyet biztosítani szíveskedjék.

Óvodai jelentkezési lap 2015/2016. Alulírott (név), kérem, hogy gyermekem számára 2015.(hó) napjától..óvodában férőhelyet biztosítani szíveskedjék. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Óvodai jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott (név), kérem, hogy gyermekem számára 2015.(hó) napjától..óvodában férőhelyet biztosítani szíveskedjék. 1. A

Részletesebben

T Á J É K O Z T AT Ó

T Á J É K O Z T AT Ó T Á J É K O Z T AT Ó az ideiglenes tartózkodási engedély kérelmezéséhez 1. Jogosultak köre 2. Fogalom magyarázat 3. A kérelem benyújtása és az eljárással kapcsolatos információk 4. Formanyomtatvány 5.

Részletesebben

5/2005. (I.26.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege

5/2005. (I.26.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A CÍMZETES IGAZGATÓI CÍM ADOMÁNYOZÁSÁNAK RENDJÉRŐL SZÓLÓ 1 a 33/2008. (V.23.) rendelet által módosított 5/2005. (I.26.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről Budapest, 2007. május

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Levéltári Kutatási Szabályzata

A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Levéltári Kutatási Szabályzata A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Levéltári Kutatási Szabályzata A BCKT 2014.05.14-ei ülésén a 16/2014.(V.14.) számú határozatával támogatta a Szabályzat elfogadását. Ezzel egyidejűleg a tárgyban

Részletesebben

85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet. a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről

85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet. a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 9. -ának (4) bekezdésében

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! E L ŐT E R J E S Z T É S a Klebelsberg Kuno ösztöndíjról szóló OKM rendelet tervezetéről Budapest, 2007. április Döntéselőkészítő munkaanyag! Vezetői összefoglaló

Részletesebben