Gondolatok a hazai természettudományos oktatásról. NPK Ember és természet szakmai tagozat alakuló rendezvénye szeptember 10.

Átírás

1 Gondolatok a hazai természettudományos oktatásról NPK Ember és természet szakmai tagozat alakuló rendezvénye szeptember 10. Veszprém

2 természettudományban jók vagyunk Az elmúlt száz évben feltűnően nagyszámú tudós járult hozzá kiemelkedő eredményekkel a természettudományok különböző ágainak fejlődéséhez.

3 A MAGYAR NOBEL- DÍJASOK NÉV SZAKTERÜLET A DÍJAZÁS ÉVE Lénárd Fülöp Fizika 1905 Bárány Róbert Élettan 1914 Zsigmondy Richárd Kémia 1925 Szent-Györgyi Albert Élettan 1937 Hevesy György Kémia 1943 Békésy György Élettan 1937 Wigner Jenő Fizika 1963 Gábor Dénes Fizika 1971 Polanyi, John C. Kémia 1986 Oláh György Kémia 1994

4 Az előzőeken kívül munkásságukkal többen is megkaphatták volna: NÉV Eötvös Loránd Szilárd Leó Polányi Mihály Teller Ede Kármán Tódor Neumann János Bay Zoltán Selye János SZAKTERÜLET Fizika Fizika Kémia Fizika Fizika* Fizika* Fizika Orvostudomány A felsorolásban Kármán Tódor és Neumann János esetében azért szerepel csillag a szakterüket mellett, mert Kármán tulajdonképpen a mérnöki tudományokkal, Neumann pedig a matematikával foglalkozott. Azonban a statumok rugalmasabb kezelésével, melyre a Nobel-díjak történetében volt példa, odaítélhették volna nekik a fizikai díjat.

5 Nemzetközi versenyek A nemzetközi diákolimpiai versenyeket 1959 óta szervezik. - A fizika diákolimpiák eszméje az Eötvösversenyektől ered, ezt a Nemzetközi Fizikai Unió is elismeri. Az eddigi olimpiák szinte mindegyikén ünnepelhettünk magyar dobogós versenyzőt.

6 Nemzetközi IEA-felmérések (1970 ill. 1983) Az IEA egy nemzetközi szervezet, amely rendszeres időközönként megvizsgálja egy-egy populációt tekintve országban többek között a természettudományos műveltség állapotát. Az első (1970) és a második (1983) vizsgálat eredményei alapján a magyar természettudományos nevelés hatékonysága igen jónak volt értékelhető. Jellemző adat, hogy a 70-es évek elején 14 éves diákjaink a második legjobb eredményt érték el a japánok mögött, a 80-as évek elején viszont már kimagaslóan az elsők voltak.

7 Ezen nemzetközi sikerek alapján sokáig azt hittük vagy így is volt, hogy a reáliák tanításában a világ élvonalában vagyunk, nagyon az élvonalában. Büszkék voltunk tanulóink teljesítményeire, versenyeken nyertes diákjaink kitüntetéseire, arra, amit a magyar természettudósok nemzetközi megítélés szerint is magas színvonalon produkáltak Fölmerül a kérdés, hogy minek tulajdonítható egy ilyen kis nemzet fiainak ennyire kiemelkedő szerepe az elmúlt évszázad természettudományi fejlődésében azért vagyunk ilyen jók, mert a magyarok tulajdonképpen más égitestről származó, különlegesen fejlett civilizációból kerültek a Földre. (Szilárd Leó)

8 TIMMS ( ) A TIMSS célja a részt vevő országok tanulóinak a matematika és a természettudományok terén nyújtott teljesítményének felmérése Természettudományokból a 25 ország között a 15. helyre kerültek a magyar 4. osztályosok, a 8. osztályosok a 41 résztvevő ország között a 9 helyen, a 18 évesek pedig 21 ország között a 18. helyen zártak. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok hasonló korú tanulói (akikkel szívesen hasonlítjuk össze magunkat, mert egy széles körben elterjedt nézet szerint az amerikai közoktatás csapnivaló színvonalú) szignifikánsan jobban teljesítettek a természettudományokban, mint a mi tanulóink

9 PISA-felmérések Ezek után követeztek a PISA vizsgálatok, amelyek megváltozott szemléletmódjuk és különösen eredményeik miatt nagy vihart kavartak itthon, de számos európai országban is. A természettudományos gondolkodást vizsgáló tesztekben a magyar diákok ugyanis elmaradtak az átlagosan jó teljesítménytől.

10

11 Összehasonlítások: A Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő országok közül Lengyelország és Németország eredményei 2000-ben nem sokban különböztek a magyartól -> ezekben az országokban a mérést követően elindult egy fejlesztési folyamat, és ennek hatására a tanulói teljesítményeik is javultak. A tendenciák alapján várható, hogy néhány, 2012-ben még gyengén teljesítő ország, mint Kazahsztán vagy Törökország, belátható időn belül utol fogja érni Magyarországot, ha nem történik változás, utóbbi 2018-ban, míg Kazahsztán már 2016-ban.

12 Vajon mi okozta ezeket a változásokat? - az oktatási rendszerben bekövetezett változások: A kiegyezést követően Magyarországon hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés Eötvös József kezdeményezésére megújították a magyar iskolarendszert. Kármán Mór - a német, a francia és az angol középiskolák legjobb elemeinek ötvözésével állami és egyházi gimnáziumok egész sorát hozták létre, ahol a legjobb pedagógiai elvek alapján nagyszerű tanárok oktattak és neveltek. A természettudományi tárgyak oktatásának különlegesen magas színvonalában jelentős szerepet játszott az 1841-ben alapított, és a kiegyezést követően hatalmas fejlődésnek indult Magyar Természettudományi Társulat ben Szily Kálmán kezdeményezésére elindult a Természettudományi Közlöny, az ebben megjelent cikkek jelentős részét középiskolai tanárok írták.

13 A klasszikus természettudományos tantárgyak a 20. század második felében, a modern korban vették fel a szaktudományos köntösüket. A fizika, kémia, biológia tudományai az ipari társadalom megalapozásához nélkülözhetetlenek voltak. Az iskolák tanterveiben volt elegendő idő a szaktárgyak magas heti óraszámainak biztosítására, és a tanárképzés is megfelelő volt.

14 21. század küszöbére sok minden megváltozott. Jelentősen csökkent az ipar élőmunka-szükséglete, a termelést és irányítását egyre inkább a számítógéppel vezérelt rendszerek vették át. Mindennapi környezetünk rengeteg szálon függ a tudományos-technológiai újításoktól, de a bonyolult gépeknek már a működési elvét sem érthetik az átlagemberek, és a kezelésükhöz sem szükségesek tudományos ismeretek. Az iskolai tantervekben közben helyet kértek maguknak az új gazdaság nélkülözhetetlen tantárgyai, az informatika, az idegen nyelv. Már nincs lehetőség a természettudományokat magas óraszámban tanítani.

15 A természettudományos tudás ebben a posztmodern korban eléggé ambivalens helyzetben van. Az emberek már nem tartják mindenhatónak a tudományt. A felhalmozódó szaktudományos ismeretek közoktatáson belüli átadása rengeteg nehézségbe ütközik, tanulói érdektelenség és tanári konzervativizmus nehezíti.

16 Példa egy attitűdvizsgálatra 12. évfolyamos diákok között (ötfokú skálán) 12. évfolyam Átlag Idegen nyelv 3.92 történelem 3.73 biológia 3.57 Magyar irodalom 3.52 földrajz 3.47 matematika 3.46 számítástechnika 3.42 fizika 2.96 Magyar nyelvtan 2.93 kémia 2.87

17 A tanárképzés!!!! bolognai-képzés hatása: Az ELTE TTK adatai szerint a régi, osztatlan 5 éves tanárképzés utolsó évfolyama (2009-ben), és az először (2009-ben) mesterszakra felvett tanárok számának aránya az egyes szakokon a következő volt: biológia 14/3, fizika 8/0, földrajz 15/3, kémia 5/0, környezettan 9/0. Ma végre ismét osztatlan tanárképzés!!!

18 Tanulságos - egy tanulói háttérvizsgálatból: Egy jó állás betöltéséhez szükséges-e, hogy valaki jó eredményeket érjen el a természettudományos tantárgy(ak)ból?: a magyar diákok szkeptikus válaszait csak a belgáknak sikerült megközelíteniük. A biológia esetében diákjaink 26%-a, a kémia esetében 20%-a, a földrajznál 19%-a, míg a fizikánál 25%-a válaszolt igennel! Más országokban zömében 40 és 60% között mozgott az igen válaszok aránya. Az eredmény bár lehangoló, mindazonáltal tanulóink realitásérzékét dicséri: a hazai álláshirdetések között tallózva csak elvétve találni olyan ígéretesnek látszó állást, amelynek betöltéséhez természettudományos képzettségre lenne szükség.

19 Mindenképpen vesztett a magyar oktatásügy az önbecsüléséből, a természettudományokat oktató tanárok is. Egy legenda mindenképpen lezárult: Azért a természettudományok oktatásában jók vagyunk korszakának reméljük csak ideiglenesen vége lett. A szakmai tagozat megalakulásával nem sopánkodni akarunk, Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? hanem bizakodunk, hogy jobbá tehetjük a természettudományos oktatást: A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez (Petőfi) (Vörösmarty)

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!