MFlsz. Magyar Felsőoktatási levéltári szövetség

Átírás

1 MFlsz Magyar Felsőoktatási levéltári szövetség

2 A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i M Ag ya r FelsőoktAt á s i l e v é lt á r i szöv e t s é g A kiadványt támogatta: Szerkesztette Varga Tamás Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML Budapesti Magyar NeMzeti Corvinus LevéLtár Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár MNL Országos Alapítás: 2015 MNL Bács-Kiskun Megyei A BCE EKT pesti központtal és budai telephellyel MNL Baranya Megyei működik. A Budai Campus, az egykori Entz Ferenc MNL Békés Könyvtár Megyei és Levéltár, mint felsőoktatási szaklevéltár MNL a Borsod-Abaúj-Zemplén Kertészeti és Élelmiszeripari Megyei Egyetemen ban MNL alakult Csongrád levéltárának Megyei jogutódintézménye. A Levéltár megalakulásától MNL Fejér Megyei kezdődően a mindenkori Könyvtárral közös szervezeti keretben működik. A közös szervezeti MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri keretben való működési formára utaló megnevezés, a 2000-ben MNL Győr-Moson-Sopron bekövetkező integrációtól Megye Soproni kezdődően jelenik meg MNL az Hajdú-Bihar intézmény hivatalos Megyei elnevezésében. A következő MNL három Heves évben Megyei az intézmény Szent István Egyetem (SZIE) Kertészet-, Élelmiszer-tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár néven működött MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei szeptemberétől MNL Komárom-Esztergom a Budai Campus Megyei kivált a SZIE-ből és a MNL Budapesti Nógrád Közgazdaságtudományi Megyei és Államigazgatási Egyetemhez MNL Pest Megyei (BÁKE) csatlakozott. MNL Somogy Megyei MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MNL Tolna Megyei MNL Vas Megyei MNL Veszprém Megyei MNL Zala Megyei A sorozatban szereplő levéltárak A Könyvtár és Levéltár új hivatalos neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kertészet-, Élelmiszer-tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár lett. A BÁKE elnevezése a 2004/05. tanévtől Budapesti Corvinus Egyetemre Budapest Főváros módosult. A Kertészet-, Élelmiszer-tudományi és Tájépítészeti Győr Megyei Könyvtár Jogú Város és Levéltár 2005-ben pedig, felvette Tatabánya a magyarországi Megyei Jogú kertészeti Város szakoktatás megalapítójának, Vác Város Entz Ferencnek a nevét. Tevékenységét azóta, Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár néven folyatja. A Levéltár egyrészt gyűjti és őrzi a Budapesti Corvinus Hadtörténelmi Levéltár Egyetem Budai Campusán (korábban a Kertészeti és Élelmiszeripari Környezetvédelmi Egyetemen) és Vízügyi működő, Levéltár átfogó feladatkörű Magyar igazgatási Felsőoktatási és egyéb Levéltári egységek Szövetség (Budai Campus Koordinációs Tanács, Budai Campus Iroda, Élettudományi Győri Doktori Egyházmegyei Tanács, Entz Levéltár Ferenc Könyvtár és Levéltár) működése során keletkezett maradandó értékű iratait. Tiszántúli Református Egyházkerületi és Másrészt gyűjti és őrzi a Campuson működő három Kollégiumi Levéltár egyetemi kar (Kertészet-, Élelmiszertudományi és Tájépítészeti Veszprémi Kar), Érseki valamint és Főkáptalani a hozzájuk Levéltár tartozó oktatási,

3 2 3 kutatási és igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységek maradandó értékű iratait az elmúlt 150 évből. Legrégibb intézménytörténeti források az 1876-tól megmaradt hallgatói nyilvántartások. Az egykori és jelenlegi tanárok, egyetemi dolgozók irathagyatékai (33 fond), valamint a magyar kertészettörténet muzeális dokumentumai (írott és tárgyi források egyaránt) is fellelhetők a gyűjteményben. A legrégebbi ilyen jellegű dokumentum egy 1697-ben kelt szőlőbirtok eladási szerződés. A levéltári anyag mennyisége január 1-én 93 fond, 95 állag, 3270 raktári egység (2869 doboz, 22 csomó, 383 kötet), összesen 399,55 ifm. A kutatók munkáját két forráskiadvány, az 1999-ben megjelent repertórium (a Könyvtár és Levéltár honlapján keresztül is elérhető), továbbá a rendszeresen frissülő fond- és állagjegyzék (szintén elérhető Könyvtár és Levéltár honlapján keresztül is) segíti. H-1118 Budapest, Szüret u. 2. (postacím) H-1118 Budapest, Ménesi út 44. (székhely) Telefon: (+36) 1/ , Fax: (+36) 1/ zsolt.osvath@uni-corvinus.hu Web: A BCE EKT másik jogelőde 1986-ban alakult a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ebben a levétárban találhatók a mai egyetem jogelőd intézményeinek (Keleti Kereskedelmi Akadémia, Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Magyar /Marx Károly/ Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) iratai 1891-től a 2000-es évekig. Az archívum legértékesebb iratai közé tartoznak a tanácsülési jegyzőkönyvek, amelyek 1944-ig szinte hiánytalan sorozatban maradtak meg, továbbá a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem között működött Közgazdaságtudományi Karának anyagai. Egyedülállóan jelentős a hallgatók személyi iratgyűjtőinek az 1950-es évektől a rendszerváltásig meglévő sorozata. A Levéltár mintegy 5000 darabos fényképgyűjteménnyel is rendelkezik. Ugyancsak a gyűjteménybe kerültek a Közgazdász szerkesztőségi példányai, amelyek az egyetemtörténet fontos forrását alkotják az 1960-as és az 1980-as évekre vonatkozóan. A legfontosabb segédletek és dokumentumok, valamint a levéltár használatával kapcsolatos információk elérhetők a levéltári oldalakon. A letölthető anyagok közül ki kell emelni az egyetemi tanácsülések közötti sorozatát, ami nem az egyetemi honlapon, hanem a Magyar Levéltári Portálon érhető el. A levéltárban őrzött iratok mennyisége 860 ifm, 65 fondba sorolva. A Budapesti Corvinus Egyetemen, az Entz Ferernc Könyvtár és Levéltár 400 ifm-nyi anyagát is beleszámolva az ország egyik legnagyobb egyetemi archívuma működik. H-1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon/Fax: (+36) 1/ vilmos.zsidi@uni-corvinus.hu Web: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME Levéltár) A BME Levéltár az egyetemi könyvtár szervezeti keretében működik 1972 óta. A BME Rektori Hivatal iratanyagát az 1950-es évek eleje óta a Központi Könyvtár alagsorában tárolták, 1958-ban készült az első javaslat az iratanyag rendezésére, miután felélénkültek az egyetem történetével kapcsolatos kutatások, s nyilvánvalóvá vált, hogy a történeti értékű iratok nincsenek használható, kutatható állapotban. Az május 10-i egyetemi tanácsülésen határoztak a levéltár létrehozásáról. Mivel a szaklevéltári státus elnyeréséhez szükséges összes feltételt ekkor még nem sikerült biztosítani, 1972-ben a Központi Könyvtár Levéltári részlege alakult meg, amelyben megkezdődhetett az addig begyűjtött iratok szakszerű rendezése. A maradandó értékű iratok további begyűjtését gátolta a raktárhiány, amely 1984-ben az új levéltári helyiségek átadásával szűnt meg. Ezzel megteremtődtek a folyamatos levéltári munka (begyűjtés, rendezés, kutatószolgálat, adatszolgáltatás) feltételei január 1-jén a levéltár elnyerte a szaklevéltári státust. Alapító tagja az 1993 nyarán megalakult Budapest-Gödöllői Levéltári Szövetségnek (2001-től Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség) ben elindult a levéltár új helyiségeinek kialakítása az egyetem központi épületében tavaszán ünnepélyes keretek között került sor a levéltár új irodájának, kutatószobájának és raktárának avatására.

4 4 5 tók a különböző hallgatói nyilvántartások (törzskönyvek, szigorlati, államvizsga és doktori szigorlati jegyzőkönyvek stb.) sorozatai is. Dokumentumai közül legnagyobb forrásértékkel a különböző tanácsülési (egyetemi, rektori, kari) jegyzőkönyvek bírnak. Ezeken kívül a leggyakrabban az egyetemi programokat, órarendeket, tanrendeket keresik a kutatók, valamint egy-egy szervezeti egység vagy oktatási forma múltjára vonatkozó forrásokat. A professzori hagyatékok közül Bánki Donáté a leggazdagabb, legértékesebb. Az iratokban található információk szolgáltatására, ill. az iratanyag használatára kutató- és ügyfélszolgálatot működtet, valamint a könnyebb használhatóságot és gyorsabb információszolgáltatást elősegítő segédleteket készít. A BME Levéltár segédletei (fond- és állagjegyzék, repertórium, vezetőtestületi ülések napirendi pontjai) online elérhetők. A levéltár ellenőrzi az egyetemi iratkezelést, segíti az ezzel foglalkozó egyetemi alkalmazottak munkáját. A levéltár működése továbbá gazdagítja a Műegyetem kulturális életét is (kiállítások rendezése, egyetemi kiadványokban archív dokumentumok, fotók bemutatása), valamint erősíti, formálja a Műegyetem arculatát és közösségtudatát. Eötvös Loránd Tudományegyetem Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ország első, legrégebbi egyetemi archívuma: a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével július 11-én alakult meg. Az 1983-tól szaklevéltári jogállást elnyert intézmény szakmailag, irányításában és költségvetésében önálló intézménye az egyetemnek, közvetlenül a Rektori Hivatal felügyelete alá tartozik. A Levéltár szakfeladatai közé tartozik az egyetem történeti értékű iratainak feltárása, begyűjtése, rendezése és kutatásra bocsátása. Napjainkra a rektori hivatal és a nyolc kar központi iratsorozatai mellett egyéb hivatali egységek, intézetek, tanszékek iratai, valamint professzori személyi hagyatékok is begyűjtésre kerültek és a kutatók rendelkezésére állnak ban a Levéltár megjelentette első, majd 1998-ban második repertóriumát, amelyek részletes tájékoztatást adnak az addig összegyűjtött legrégibb egyetemi forrásokról tól a Levéltár önálló A BME Levéltár gyűjti, szakszerűen rendszerezi és megőrzi a Műegyetem és elődintézményeinek maradandó értékű iratait. Így a rektori hivatalnak, a dékáni hivataloknak, a gazdasági és műszaki főigazgatóságnak és más átfogó szervezeti egységeknek (pl. Központi Tanulmányi Hivatal), továbbá az egyetemen működő tanácsoknak és bizottságoknak, a tanszékeknek és intézeteknek, az egyetemi könyvtárnak, a kollégiumoknak, az egyetemen működő társadalmi szervezeteknek, kulturális és sportegyesületeknek a történeti értékű iratait. Gyűjti ezen kívül az egyetem jeles oktatóinak (irat)hagyatékait, az oktatók és volt hallgatók életút-interjúit, az egyetemi életükkel kapcsolatos személyes dokumentumokat. A levéltárban őrzött iratanyag mennyisége 1138 iratfolyóméter (ifm), amely 81 fondra tagolódik és az közötti éveket öleli fel. A levéltár az igazgatói, rektori hivatali anyagot tekintve az egyetem egyik elődintézménye, a József Ipartanoda 1846-os megalakulásától kezdve összefüggő iratanyaggal rendelkezik. Szintén teljesnek mondhahonlappal rendelkezik, amely on-line módon is lehetővé teszi a tájékozódást mind a kutatás lehetőségeiről, mind a Levéltár iratanyagáról a napra készen frissített fondés állagjegyzék révén től a Levéltár részt vesz a levéltár szakos hallgatók szakmai-gyakorlati képzésében. Az ELTE nemcsak az egyetemi forrásanyag őrzőhelye, hanem egyben az egyetem- és tudománytörténeti kutatások műhelye, illetve koordinálója: a kutatómunka eredményei három kiadványsorozatban, valamint sorozaton kívüli kiadványokban kerülnek publikálásra. A Fejezetek az Eötvös Loránd Tudomány egyetem történetéből című sorozatban az ELTE történetével kapcsolatos forráskiadványok, tanulmánykötetek, adattárak, monográfiák kapnak helyet. A Levéltár fontos kutatási területe amely úttörő jellegű a magyar történetírásban a történeti Magyarország külföldi egyetemjárásának (peregrináció-jának) feltárása, amely a különböző európai egyetemeken a középkorban ( ) és az újkorban ( ) tanult magyarországi diákok teljes adattárának H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., fszt. 19. Telefon: (+36) 1/ Fax: (+36) 1/ leveltar@omikk.bme.hu Web:

5 7 összeállítását célozta meg. A jelenleg mintegy peregrinus diák adatait tartalmazó hatalmas adatbázis eredményei eddig 16 kötetben láttak napvilágot a Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban című sorozatban. A harmadik kiadványsorozatban a Felsőoktatás történeti Kiadványok című sorozatban a hazai felsőoktatási intézmények közöttük a már megszűnt, vagy a trianoni határokon kívül került felsőoktatási intézmények forrásai, első körben a hallgatók névsora és adatai kerülnek kiadásra. A levéltár gyűjtőköre kiterjed az egyetem jogelőd intézményeinek és jelenlegi valamennyi szervezeti egységének, oktatóinak iratanyagára. Az oklevélgyűjteményt nem számolva (1263/64-től, 110 darab), a legrégibb irat a Pázmány Péter esztergomi érsek által kiadott alapítólevél (1635). Az egyetem jezsuita korszakából kevesebb irat maradt fenn, viszont 1889-től teljes a bölcsészkar, 1900-tól a jogi kar tanácsülési jegyzőkönyv sorozata. A 18. századtól van meg az Egyetemi Könyvtár és a Botanikus Kert iratanyaga. A Tanárképző Intézet és a Tanárvizsgálati Bizottság iratai alapításuktól maradtak meg. Tudománytörténeti szempontból nagy érték a 35 professzori hagyaték, köztük Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Pais Dezső, Vadász Elemér és mások iratai. A jelenleg 127 fondba sorolt 1554 ifm iratanyag döntő többsége 20. századi. H-1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (+36) 1/ , Fax: (+36) 1/ info@leveltar.elte.hu Web: leveltar.elte.hu Miskolci Egyetem Az 1982-ben alapított levéltár gyűjti, őrzi és feltárja az egyetem selmecbányai és soproni ( ) történetének, valamint miskolci (1949-től) történetének írásos dokumentumait. Gyűjti továbbá a műszaki felsőoktatás, az ipari és műszaki tudomány kiemelkedő teljesítményeinek írásos dokumentumait, valamint az alma materben egykor kiképzett szakemberek életére és működésére vonatkozó írásos dokumentumokat. Legértékesebb dokumentumai a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói főkönyvei, államvizsga jegyzőkönyvei, A levéltárban őrzött iratok évköre , mennyisége 500 ifm, 55 fondba osztva. H-3515 Miskolc-Egyetemváros Telefon: (+36) 46/ /16-67, 16-71, Fax: (+36) 46/ leveltar@uni-miskolc.hu Web: Magyar Képzőművészeti Egyetem Az 1995-ben alapított levéltár illetékességi köre kiterjed az egyetem jogelőd intézményeinek és jelenlegi valamennyi szervezeti egységének, oktatóinak iratanyagára. Az őrzött iratanyag mennyisége 45 ifm, 19 fondba sorolva. Legértékesebb részei a hallgatói nyilvántartások (1876- tól folyamatosan fennmaradt), s a kisebb nagyobb hiányokkal meglévő központi hivatali iratanyag (1872 ). H-1062 Budapest, Andrássy út Telefon: (+36) 1/ /18 Fax: (+36) 1/ Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Az 1998-ban alapított levéltár illetékességi köre kiterjed az egyetem, illetve jogelőd intézményei (Iparművészeti Tanoda/ Iskola/ Akadémia/ Főiskola, Egyetem) valamennyi szervezeti egységének, valamint oktatóinak iratanyagára. Az őrzött iratok mennyisége mintegy 80 ifm, 63 fond. A központi hivatal iratanyaga a 19. sz. 80- as éveitől a 20. sz. 70-es éveinek közepéig kisebb-nagyobb hiányokkal folyamatosnak tekinthető, a hallgatói nyilvántartások azonban szinte teljes sorozatot alkotva maradtak fenn. A levéltári rend kialakítása az ezredfordulóra fejeződött be. Az egyik levéltári raktár és a kutatószoba 2010-ben teljes átépítésen ment keresztül, amelynek eredményeként mind az állományvédelmi, mind pedig, a kutatási feltételek jelentős mértékben javultak. A levéltári anyag elektronikus és nyomtatott segédlettel ellátott. A MOME az egyetemi levéltárak közül az országban egyedül álló módon és elsőként rendelkezik a hallgatói törzskönyvek alapján készített adatbázissal, amelynek nyomtatott változata

6 8 9 A Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatói címen jelent meg ben a levéltár őrizetében lévő dokumentumokból forráskiadvány sorozat kiadása kezdődött meg, Ennek első kötete nyomtatásban is olvasható, további két kötete, pedig elektronikus formában érhető el. Digitális tartalomhoz az alábbi helyen lehet hozzáférni: mome.hu/leveltar/ H-1121 Budapest, Zugligeti út Telefon: (+36) 1/ zsidi@mome.hu Web: >oktatást,-kutatást-segitő-egységek/levéltár Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Levéltár, Sopron Az 1984-ben alapított Központi Levéltár gyűjti és kezeli a Nyugat-magyarországi Egyetem és jogelőd intézményei szervezeti egységeinek történeti értékű iratanyagát, 1862-től napjainkig. A Miskolci Egyetem Levéltárával illetékesség szerint megosztva őrzi a selmecbányai Erdészeti Tanintézet ( ), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia ( ), a Bányászati és Erdészeti Főiskola ( ), a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola ( ), valamint a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó-, és Erdőmérnöki Kara ( ) iratait. A levéltár gyűjti ezen kívül az egyetem oktatóinak és a szakma neves képviselőinek személyi hagyatékát, valamint az egyetemi élet fontosabb eseményeit illusztráló kép- és hangfelvételeket, filmfelvételeket és tárgyi forrásokat. A 47 fondba sorolt, 600 fm iratanyagot őrző levéltár legrégebbi kézirata 1848-ből való. Az egyetemi integrációt követően, január 1.-től, a Központi Levéltár szakmai illetékességébe került minden ide integrálódott felsőfokú intézmény (4 székhelyen 8 kar) iratkezelésével és irattárazásával kapcsolatos levéltári feladat, mivel az újonnan csatlakozott karok nem rendelkeztek levéltárral. A nem soproni székhelyű karokon keletkezett maradandó értékű iratok őrzése és kezelése céljából, ahol erre a tárgyi és személyi feltételek adottak, Szenátusi határozattal, kutatóhellyel rendelkező telephelyeket (kari levéltárakat) hozunk létre. H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u leveltar@nyme.hu Web: Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár A levéltár 2005-ös megalakulásával lehetővé vált, hogy az értékes, jogelődre vonatkozó iratok: a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet ( ); a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet ( ); a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet ( ); a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia ( ); a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola ( ) és a Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztályának iratai ( )] a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Mosonmagyaróvári Részlegéből az illetékesség jogán az egyetemi levéltárba kerüljenek. A levéltár őrzi a Dékáni Hivatal iktatott iratait, kari tanácsülési jegyzőkönyveket, valamint a képzéssel kapcsolatos legfontosabb tanulmányi nyilvántartásokat hallgatói törzskönyveket hallgatói személyi anyagokat, államvizsga jegyzőkönyveket, oklevél nyilvántartásokat. A levéltárba ún. gyűjteményes fondként az Intézménytörténeti Múzeum anyaga is bekerült. Az iratanyag terjedelme 32 fond, 112,44 ifm, évkör: H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Telefon: (+36) 70/ an@mtk.nyme.hu Savaria Egyetemi Központ, Szombathely A 2008-ban alapított levéltár illetékességi köre a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ karai (Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar, Természettudományi Kar), a központi hivatalok és az azokhoz kapcsolódó gazdasági, szolgáltató, igazgatási, szervezési feladatot ellátó, funkcionális szervezeti egységek valamint azok valamennyi jogelődjének működése során keletkezett maradandó értékű iratokra terjed ki. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ jogelődje, a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet 1959-ben a Kőszegi Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet (1926-) utódaként kezdte meg működését. A levéltár gyűjteménye jelenleg 11 fondba sorolt, terjedelme 155,7 ifm. H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. leveltar@sek.nyme.hu Web:

7 10 11 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Kari Könyvtár és Levéltár Pannon Egyetemi Levéltár, Veszprémi Gyűjtemény Pécsi Tudományegyetem, Egyetemi Levéltár Semmelweis Egyetem (SOTE-Levéltár) Az 1987-ben alapított levéltár gyűjti a Kar valamenynyi szervezeti egységénél keletkezett történeti értékű iratot, a jogelődök, a megszűnt szervezeti egységek, a Karon működő tanácsok, bizottságok, egyesületek iratait, valamint elhunyt professzorainak hagyatékát. Az ig terjedő időszak iratanyaga a Magyar Országos Levéltárban található. A Levéltár legértékesebb iratai a jogelőd intézményekből származnak: Országos Gazdászati és Erdőszeti Felsőbb Tanintézet ( ), Országos Gazdászati Tanintézet ( ), Felsőbb Gazdászati Tanintézet ( ), Gazdasági Tanintézet ( ) és Gazdasági Akadémia ( ). A hallgatói anyakönyvek sorozata 1797-től hiánytalanul megmaradt. A levéltári anyag terjedelme 350 ifm. H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16. Telefon: (+36) 83/ Fax: (+36) 83/ Web: Az 1999-ben alapított levéltár illetékességi köre kiterjed a Pannon Egyetem intézményeinek szervezeti egységeinek és oktatóinak iratanyagára, kivéve a keszthelyi Georgikon kart. A veszprémi gyűjteményben megtalálható 1949-től a kari, egyetemi és 1957-től a dékáni, majd rektori tanácsülések csaknem hiánytalan sorozata. A legfontosabb forrássorozat a Rektori Hivatal és az ahhoz kapcsolódó szervezeti egységek iktatott iratanyaga. A levéltár szerves részét képezik a hiánytalanul megmaradt hallgatói személyi és tanulmányi nyilvántartások, amelyeket átvételig az egyetem oktatási és információs osztálya őriz. Említést érdemel dr. Polinszky Károlynak, az egyetem alapítójának, egykori dékánjának, majd rektorának Veszprémre vonatkozó iratait tartalmazó fond. Az iratanyag alapításkor december 31-ig bezárólag került a levéltárba, azóta további 97 ifm iratanyagot vett át a levéltár. A kutatást raktári jegyzékek és a 2001-ben kiadott repertórium segíti. A Pannon Egyetemi Levéltár veszprémi gyűjteményében található iratanyag 26 fond, 1900 raktári egység, 222,64 ifm, évköre: H-8200 Veszprém, Wartha Vince u. 1. Telefon: (+36) 88/ Fax: (+36) 88/ Levelezési cím: 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Web: A levéltár 2004-es alapítására több évi előkészítés után került sor. A Rákóczi úti ideiglenes elhelyezést követően 2010 őszén költözött új székhelyére az intézmény. A levéltár itt egy 3000 ifm befogadására alkalmas raktárral rendelkezik, 2010 végén közel 500 ifm iratot tárol, amely az elkövetkező két évben a négyszeresére nő. A levéltár gyűjtőköre kiterjed a 2000-ben létrehozott integrált PTE jogelődeire. A gyűjtemény jelenleg felöleli a jogelőd Pozsonyi és Pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem ( ) iratait több személyi fonddal. Az 1950 utáni időszakból, a Rektori Hivatal, az ÁJK, a KTK és a Tanárképző Főiskola anyagaiból történt beszállítás. A közeljövőben a Gazdasági Hivatal/(Fő)Igazgatóság, a PMMF és a POTE iratainak beszállítása fog megtörténni. Megkezdődött elsőként az országban a Klinikák betegellátással kapcsolatos iratainak átvétele is. A levéltár évente tudományos konferenciát rendez, munkatársai részt vesznek az egyetemi oktatásban, hazai és nemzetközi levéltáros és történettudományi rendezvényeken, egyesületekben. H-7621 Pécs, Szepesy Ignác u. 1. Telefon: (+36) 72/ /2633 Web: leveltar.pte.hu Alapítás: 1993 Az egyetem először 1982-ben rendeztette levéltári anyagát, saját levéltára 1993-tól működik. A levéltár az egykori nagyszombati majd budapesti tudományegyetemi orvoskar, 1951-től önálló orvosegyetem történeti iratanyagait őrzi. Az állományt ért jelentős pusztulások miatt csak egyetlen sorozat, a végzettek jegyzéke maradt fenn sértetlenül, 1770-ig visszamenően. A sorozat publikálását megkezdtük. Egyéb hallgatói nyilvántartások mellett elsősorban a központi hivatalok iratai és személyi hagyatékok teszik ki az 520 ifm (63 fond) levéltári állomány ( ) zömét. A kutatást 2002-ben kiadott repertóriumunk segíti. A levéltár egészére vonatkozó naprakész segédleteink (fond- és állagjegyzék, raktári jegyzékek, mutatók) honlapunkról letölthetők. H-1085 Budapest, Üllői út 26. H-1450 Budapest, Pf. 91. Telefon: (+36) 1/ /55253, Fax: (+36) 1/ /55158 Web:

8 13 TF-Levéltár (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kari Részleg) Alapítás: 1997 A TF levéltári anyagának első rendezését az ELTE Levéltárának munkatársai végezték el folyamán. A gyűjtemény 1997-ben nyerte el a szaklevéltári rangot. Az egyetemi integráció után, 2001-ben a korábbi SOTE és TF-levéltárak szervezetileg egyesültek, de mindkét gyűjtemény eredeti őrzési helyén maradt. A levéltári részleg gyűjtőköre a kar, de annak elődjétől, a Nemzeti Torna Egylettől is őriz iratokat. Így az anyag évköre , teljes mennyisége 94 ifm, 21 fondba osztva. Túlnyomó részét a hallgatói nyilvántartások, a Rektori Hivatal és a Gazdasági Hivatal iratai teszik ki. A kutatást az 1999-ben kiadott repertórium segíti. H-1123 Budapest, Alkotás u. 44. Telefon: (+36) 1/ /1234, Fax: (+36) 1/ Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum Az iratképző szervek (központi hivatalok, tanszékek) munkája nyomán keletkezett iratok mellett a hallgatók tanulmányi nyilvántartásait és a tanácsülési jegyzőkönyveket gyűjti az 1986-ban alapított levéltár. Az archívumban találhatók továbbá egyedi adományok (pl. diplomák, életrajzi összefoglalók, állatorvostörténeti kéziratok). A 115,12 ifm terjedelmű iratanyag legrégebbi és egyben legértékesebb darabjai közé tartozik az Extractus protocolli Instituti Veterinarii A levéltári anyag feldolgozása során az egyes nagyobb irategyüttesek (fondok) kialakításakor az intézmény szervezeti változásait vették figyelembe december 12.-én adta ki II. József az Állatgyógyászati Tanszék alapításáról illetve Tolnay Sándor kinevezéséről szóló rendeletet. A tanszék a pesti királyi magyar tudományegyetem Orvostudományi Karán kezdte meg működését 1787 nyarán. Az 1790-es évek végétől a tanszék mellett a gyakorlati képzéssel és gyógyászattal foglalkozó Állatgyógyintézet is működött augusztus 10. Az Állatgyógyászati Tanszéket és Állatgyógyintézetet leválasztották a tudományegyetemről, ezt követően Pesti cs. kir. Állatgyógyintézet néven működött tovább december 4. A magyar nyelvű oktatás bevezetésével egyidejűleg az intézmény elnevezése Pesti m. kir. Állatgyógyintézetre változott március 8. A pesti m. kir. Állatgyógyintézet a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól a földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium fennhatósága alá került szeptember 22. Az uralkodó jóváhagyta az új szervezeti szabályzatot, az intézmény elnevezése ekkortól: Magyar kir. Állatorvosi Tanintézet szeptember 29.-én szentesítette az uralkodó az újabb szervezeti szabályzatot, amely alapján a tanintézet Magyar kir. Állatorvosi Akadémiává alakult át február 11. Az akadémia főiskolai rangra emelkedett, a Magyar kir. Állatorvosi Főiskola élén már kinevezett rektor állt, amely 1906-ban a doktorrá avatás jogát is elnyerte Az állatorvosi képzés az évi X. törvénycikkel létrehozott Magyar kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Állatorvosi osztályán folyt nyarán miniszterelnöki rendelettel állították fel a Magyar Agrártudományi Egyetemet, amely több más fakultással együtt magába foglalja az Állatorvostudományi Kart is október 13. A Kar kivált a Magyar Agrártudományi Egyetemből és Állatorvostudományi Főiskola néven önállósult ben, alapításának 175. évfordulóján az intézmény megkapta az Állatorvostudományi Egyetem címet és rangot január 1. Gödöllői központtal megalakult a Szent István Egyetem, melybe az egyetem Állatorvostudományi Karként integrálódott be. Fond és állagjegyzék: hu/regi/fond_2010.pdf A levéltár állománya: 53 fondba sorolva 162,46 ifm iratanyag. H-1078 Budapest, István u. 2. H-1400 Budapest, Pf. 2. Központi telefon a könyvtár titkárságára: (+36) 1/ Web:

9 14 Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár A Gödöllői Agrártudományi Egyetem szaklevéltára 1993-ban alakult meg. Gyűjtőköre az agrártudományi egyetem és jogelőd intézményei működése során keletkezett maradandó értékű iratanyagára terjedt ki. Az új levéltár alapító tagja lett a felsőoktatási levéltárakat tömörítő, szintén 1993-ban alakult Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetségnek. A szakmai munka a levéltári anyagnak az irattártól való leválasztásával kezdődött. A jogelőd intézményekben keletkezett iratanyagok közül elsőként a Pest megyei Levéltár adott át majdnem 10 iratfolyóméternyi dokumentumot, amelynek többségét az Állatélettani és Takarmánykutatási Állomás, 1945 utáni elnevezéssel az Állatélettani Kutatóintézet anyaga alkotta ben a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar szaklevéltárával bonyolított le az intézmény iratcserét. Kisebb mennyiségű 19. századi iratanyag átadása ellenében, a kassai és kolozsvári mezőgazdasági akadémia Gödöllőn őrzött fondjaihoz kerültek kiegészítésként dokumentumok ban a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Szakosztályának törzskönyveit vettük át a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szaklevéltárából. Az iratátvételekkel párhuzamosan 1996 végéig a Levéltári Szövetség munkatársainak, Horváth Ákosnak, Kiss József Mihálynak, Molnár Lászlónak és dr. Szögi Lászlónak segítségével befejeződött az 1980 előtt keletkezett iratanyag selejtezése és középszintű rendezése. A rendezés lezárása után 2000-ben jelent meg a levéltári anyag használatát segítő repertórium. A levéltár től Szent István Egyetem Szaklevéltára, Gödöllő néven folytatta működését. Az egyetemi szenátus döntése értelmében az intézmény 2008 áprilisától a Gödöllői Tudományos Könyvtárral alkot egy szervezeti egységet, az október 29-én kelt határozat alapján SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár néven. Az iratanyag begyűjtésének évhatára 1997, a teljes állomány terjedelme 523,26 ifm, 31 fondban (2013. december 31.). Az 1945 előtti időszakból a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Szakosztályának, valamint a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Mezőgazdasági Osztályának (mint jogelődöknek) hallgatói nyilvántartásai kerültek levéltárunkba. Az Agrártudományi Egyetem 1945 utáni történetére vonatkozó minden jelentős forráscsoport (tanácsülési jegyzőkönyvek, iktatott iratok, hallgatói nyilvántartások, Személyzeti Osztály, Műszaki Igazgatóság iratai) a kutatók rendelkezésére áll. Értékes irategyütteseink még a Kassai Gazdasági Akadémia , a Kolozsvári Gazdasági Akadémia között keletkezett tanulmányi nyilvántartásai, valamint az Állattani Kutatóintézet (Magyar Királyi Állat-Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás) 1896 és 1969 közötti évekből fennmaradt iratai ben jelentős fotóállománnyal gyarapodott gyűjteményünk. Ebben az esztendőben vettük át a Gödöllői Agrártudományi Egyetem megszüntetett Központi Fotólaboratóriumában 1959 és 1990 között készült darab fényképet. A többségében fekete-fehér felvételek a korszak egyetemi életének alapvető forrásai. H-2100 Gödöllő Páter Károly u. 1. Főépület Telefon: (+36) 28/ , /1170 Fax: (+36) 28/ titkarsag@lib.szie.hu; leveltar@lib.szie.hu Honlap: Szegedi Tudományegyetem A levéltár évi alapításakor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szaklevéltáraként gyűjtötte a főiskola jogelődeinek iratanyagát az közötti időszakból. Majd a Szegedi Tudományegyetem megalakulásával a főiskolai kar szaklevéltáraként funkcionált július 1-jén az Egyetem átszervezte, illetékességi köre ma már kiterjed az egyetem mind a 12 karára, valamennyi tanszékére, intézetére, klinikájára és gyakorló közoktatási intézményére, sőt azok jogelődeire. A levéltár őrizetében lévő iratanyag december 31-én 405,55 iratfolyóméter terjedelmű, 40 fondra tagolódik. H-6722 Szeged, Honvéd tér 6. Telefon: (+36) 62/ , Mobil: (+36) 30/ tamas.vajda@rekt-u-szeged.hu

10 Képjegyzék A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i Magyar NeMzeti LevéLtár A sorozatban szereplő levéltárak Borító Kandó Kálmán műegyetemi díszdoktori oklevele Szent István Egyetem 1. oldal A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet oklevele, oldal Kandó Kálmán műegyetemi díszdoktori oklevele 4. oldal Teller Ede műegyetemi hallgatói törzskönyve 5. oldal ELTE alapítólevél M Ag ya r FelsőoktAt oklevél, 1928 á s i l e v é lt á r i szöv e t s é g A kiadványt támogatta: Kiadja Szerkesztette a Magyar Levéltárosok Varga Tamás Egyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Tervezés, nyomdai Készült 1500 előkészítés példányban MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN oldal Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola által Kovács László részére kiadott díszítőszobrász képesítő oklevele, oldal A Királyi Magyar Tudományegyetemi Kar által Kovács Dezső részére kiadott közgazda képesítő 12. oldal Soproni diákok 1930 körül 15. oldal Hallgatói főkönyv, Selmecbánya, 1840/41- es tanév MNL Országos MNL Bács-Kiskun Megyei MNL Baranya Megyei MNL Békés Megyei MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MNL Csongrád Megyei MNL Fejér Megyei MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni MNL Hajdú-Bihar Megyei MNL Heves Megyei MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MNL Komárom-Esztergom Megyei MNL Nógrád Megyei MNL Pest Megyei MNL Somogy Megyei MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MNL Tolna Megyei MNL Vas Megyei MNL Veszprém Megyei MNL Zala Megyei Budapest Főváros Győr Megyei Jogú Város Tatabánya Megyei Jogú Város Vác Város Hadtörténelmi Levéltár Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség Győri Egyházmegyei Levéltár Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

11