A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján"

Átírás

1 MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 2010/09 A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján KOVÁCS ILONA INSTITUTE OF ECONOMICS, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES BUDAPEST, 2010

2 Műhelytanulmányok MT-DP 2010/9 MTA Közgazdaságtudományi Intézet Műhelytanulmányaink célja a kutatási eredmények gyors közlése és vitára bocsátása. A sorozatban megjelent tanulmányok további publikációk anyagául szolgálhatnak. A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján Szerző: Kovács Ilona Tudományos főmunkatárs MTA Közgazdaságtudományi Intézet április ISBN ISSN X Publisher: Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences

3 A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján Összefoglaló KOVÁCS ILONA A tanulmány bevezetőjében áttekinti a jövedelemeloszlásról és jövedelemegyenlőtlenségről vallott különböző nézeteket, bemutatja a jövedelemegyenlőtlenség mérésének alternatív megközelítési módjait, elemzési módszereit. A hagyományos jövedelemeloszlási vizsgálatoktól eltérően a szerző az APEH-nek bevallott személyi jövedelmek (összevont és összesített jövedelmek) alapján vizsgálja a jövedelemeloszlás és a jövedelemegyenlőtlenség alakulását a rendszerváltozás után 1996 és 2001 között. A munka további folytatása előkészületben van a 2007-ig rendelkezésre álló hasonló típusú adatok alapján. A KSH jövedelmi felmérései alapján 1987 és 1997 között megkétszereződött, 4,6-szeresről 9,2-szeresre nőtt a legfelső és legalsó népességtized jövedelmének aránya. Az 1996 utáni évekre készült vizsgálatok (TÁRKI, Közgazdaságtudományi Intézet) azt mutatják, hogy a jövedelemegyenlőtlenség ez idő után nem változott jelentős mértékben, növekedése lényegében megállt, legfeljebb belső struktúraváltozások mentek végbe. A személyi jövedelembevallási adatok alapján kapott eredmények ennek a megállapításnak ellent mondanak, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nőtt, mi több, ezen adatok alapján lényegesen nagyobb a jövedelemegyenlőtlenség mértéke is. A szerző következtetései alapján fontos gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg. A jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség nemzetközi mércével mérve nagymértékű változásának okait alapvetően az adózás, az infláció, a demográfiai változások, valamint a tulajdonosi átrétegződés és a privatizáció megvalósulásának mikéntjében látja. Tárgyszavak: jövedelemeloszlás, jövedelemegyenlőtlenség JEL kód: D310 A tanulmány az OTKA K számú pályázat támogatásával készült. 3

4 Measuring Income Distribution and Income Inequalities from Income Tax-Return Data ILONA KOVÁCS Abstract The introduction of the paper discusses the different opinions about income inequalities and income distribution. Further the author presents the most important alternative methods for measuring income inequalities. Contrary to the traditional income distribution analysis the underlying data base for the study is incomes of the population reported to tax authorities. This is a new approach of the author as she doesn t consider the Family Expenditure Survey data reliable because of the methods used to select the sample. According to the surveys of the Hungarian Statistical Office the income ratio between the bottom and top decile doubled between 1987 and 1997 from 4.6 to 9.2. Some works made by TARKI. Institute of Economics show that after 1996 the income inequality basically didn t grow, at most structural changes occurred. Results coming from the author s analysis contradict to previous statement, income inequality kept growing, in addition, the inequality measure itself is much higher than on the basis of family budget surveys data. On the basis of drawn consequences the author makes important suggestions for economic policy. By international measure the changes in the Hungarian income inequality are tremendously high. The causes are basically originating from faulty tax system, inflation, unfavorable demographic changes, and the most important factor is how privatization happened in Hungary. Keywords: income distribution, income inequalities JEL: D310 4

5 BEVEZETŐ: NÉZETEK, VÉLEMÉNYEK A JÖVEDELEMELOSZLÁSRÓL, A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉGRŐL Már a klasszikus közgazdaságtan 19. századi megalapítói, Adam Smith és David Ricardo a gazdaság egyik legfontosabb kérdésének tekintették, hogy a jövedelem hogyan oszlott meg az akkori társadalmi osztályok, munkások, tőkések és földtulajdonosok között. Elméletük szerint a társadalom fejlődésével, gazdagodásával a földtulajdonosok relatíve gazdagabbá válnak a tőkések rovására. Ezzel szemben állt Marx azzal a nézetével, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a gazdagok relatíve gazdagabbak, a szegények relatíve szegényebbek lesznek. De hozzátehetjük ehhez még Alfred Marshall reményét: a gazdagok relatíve szegényebbek, a szegények relatíve gazdagabbak lesznek. És hogyan vélekedjünk Paretonak a jövedelemeloszlás terén folytatott munkálkodásában kikristályosodott következtetéséről, miszerint a jövedelemegyenlőtlenség állandóan létező társadalmi adottság, amelynek megértése, okainak feltárása feltehetőleg már az emberi felfogóképesség és befolyásolás határain túl esik? Engedtessék meg már dolgozatom elején sommás állásfoglalásom: a huszadik század utolsó harmadában és az ezredforduló körül kialakult országokon belüli, valamint a globális világméretű tendenciák alapján Marx és Pareto álláspontját osztom. Edvin Cannan (1914) a 20. sz. elején folytatott közgazdasági kutatásaiban két égető kérdésre kereste a választ: miért van az, hogy társadalmak egyike gazdag vagy szegény, és miért kerülnek egy közösségen belül egyének, családok az átlagos jövedelmi szint alá, mások pedig föléje. Cannan gondolata ma ugyanolyan aktuális, mint közel száz évvel korábban: ma sem tudunk igazán válaszolni olyan fontos kérdésre, hogy miért van az, hogy egy-egy országban a gazdasági vagyon jelentős hányada csupán maroknyi ember kezében koncentrálódik? Számos, a hétköznapok emberét is izgató ellentmondásos kérdés megválaszolása még várat magára. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a jövedelemeloszlás minden gazdaságban a makrogazdaságtan egyik legfontosabb területe: jelentős hatást gyakorol mind a fogyasztói keresletre, mind a beruházásokra, s nem utolsósorban az állam tevékenységének számos területére, ugyanakkor a hatás visszafelé is érvényesül: a fogyasztói kereslet befolyásolja a jövedelemeloszlás t, hiszen mind a fogyasztás, mind a növekvő beruházások növekvő munkaerő-keresletet involválnak. Alapvető kérdés, hosszú távon hogyan alakul a bérhányad és a profithányad (a bértömegnek, illetve a profitoknak a GDP-hez viszonyított aránya). 5

6 A közgazdaságtudomány nincs felvértezve olyan eszközökkel, amelyek birtokában válaszolni tudna olyan fontos kérdésre, hogy teljesítményeink összehasonlításában, értékelésében, anyagi elismerésében mi a meghatározó kritérium: képesség, tudás, az ismeretek elsajátítására fordított idő, diploma, magas intelligencia hányados, ügyesség, ügyeskedés, szélhámosság, netán politikai helyezkedés? Talán nem tévedés, hogy azok a közgazdasági elméletek, amelyek valaha is kísérletet tettek e kérdések megválaszolására, nem sokat segítettek az eligazodásban. Ezek alapjában véve szubjektív megítélések kérdése. Milyen elméleti irányzat is tudná megmagyarázni, hogy egy kiváló szívsebész, világhírű atomfizikus, nagyműveltségű irodalmár, történészprofesszor munkáját miért értékeli a társadalom egy középszintű bankvezér munkájának jó esetben felére, harmadára, tizedére. Számos, a hétköznapok emberét is izgató és érintő kérdés megválaszolása még várat magára. A közgazdászok körében napjainkban még arra a kézenfekvő kérdésre sincs egységes válasz, hogy milyen mértékű jövedelemdifferenciák lennének ideálisak, amelyek még nem irritálóak, de ugyanakkor a gazdaságra nézve ösztönzőleg hatnak. Megoszlanak a vélemények a tekintetben is, hogy a kormányoknak milyen mértékben kellene beavatkozni - s azok egyáltalán akarnak-e - a jövedelemegyenlőtlenség csökkentése céljából a jövedelmek újraelosztása (transzferek) és az adózás eszközeivel. Pedig történelmi távlatban gondolkodva hihetetlen rövid idő alatt radikálisan megváltoztak, és folyamatosan változnak egyrészt a jövedelemtermelő tényezőknek, másrészt ezek tulajdonosainak egymáshoz való viszonyai, következésképpen megváltozott, változik a lakossági jövedelmek megoszlása. Fontossága ellenére a jövedelemeloszlás, a jövedelemegyenlőtlenség témaköre, noha a gazdaság működésére gyakorolt hatásának mélysége indokolná, a 20. századi közgazdasági kutatásokban nem kapott súlyának megfelelő figyelmet. Ezt állapítja meg Atkinson, a London School of Economics professzora is, aki hosszú éveket szentelt e témakör tanulmányozásának, kutatásának (Atkinson, 1983). Lényegében a hetvenes évektől kezdve élénkült meg a közgazdászok érdeklődése a jövedelemeloszlás problémái iránt, s ez a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére az Egyesült Államokban érte el tetőpontját. Noha az elmúlt három évtizedben már könyvtárra menő irodalom gazdagította a jövedelemeloszlás témakörét, amely élénken a közgazdasági kutatói érdeklődés homlokterébe került, számos ország gazdaságpolitikusai, köztünk hazánkéi is, ügyet sem vetnek a tudomány megállapításaira, következtetéseire, hozzá lehetne még tenni: egyéb téren sem. Sajnálatos módon nagyon sok kérdésben a közgazdászok is homlokegyenest eltérő véleményt képviselnek, hovatovább bizonyos kérdésekben hangoztatott vélemények ellenzői azonnal a politikai elfogultság címkéjét ragasztják a vélemény nyilvánítójára. A jövedelemeloszlás alakulásának kérdései, a jövedelemegyenlőtlenségben fellépő aránytalanságok és ezek vizsgálata Magyarországon a rendszerváltás évei alatt merültek és merülnek fel elemi erővel. Itt utalunk azokra a legfontosabb munkákra, amelyek e 6

7 tárgykörben készültek. (KSH [1990], PENNAR [1991], ATKINSON-MICKLEWRIGHT [1992] KSH [1998], ATKINSON-RAINWATER - SMEEDING [1995], GALASI [1995], HAVASI-HORVÁTH RÉDEY SCHNELL[1998], MILANOVIC, B. [1998], OECD [1999], WORLD BANK [2000], SPÉDER [2002], TÓTH ISTVÁN GYÖRGY [2002]). A JÖVEDELEMELOSZLÁS VIZSGÁLATÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE, ALTERNATÍV VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A jövedelemeloszlást makroökonómiai szinten kétféle értelemben vizsgálhatjuk: Egyfelől vizsgálhatjuk a jövedelemeloszlást a jövedelmek forrása, azaz a jövedelmek megszerzőinek a gazdasághoz fűződő viszonya szerint: munkajövedelem, tulajdon-, tőkejövedelem, földjáradék stb. szerint. Ezt a fajta jövedelemeloszlást funkcionális jövedelemeloszlásnak nevezzük. Másfelől vizsgálhatjuk a lakosság jövedelmeinek megoszlását a lakosság népességtizedei (decilisei), illetőleg népességötödei (quintilisei) között, különös tekintettel a legalsó és legfelső kategóriák jövedelmi különbségeire. Ez a fajta vizsgálat, a méret szerinti jövedelemeloszlás (size distribution) nem koncentrál a jövedelmek forrására, hanem a jövedelmek nagysága, mérete szerint csoportosítja a népességet, s a népességcsoportok jövedelmi különbségeit vizsgálja. A klasszikus gondolkodók elsődlegesen az első szempont szerinti vizsgálatot tartották fontosnak, ma, a modernkor közgazdászai, noha a nemzet jövedelmének források szerinti megoszlását nagyon fontos ismerni, a második szempont szerinti jövedelemeloszlás vizsgálatára helyezik a hangsúlyt. Tanulmányunkban magunk is e szempont szerint vizsgálódunk. A jövedelemegyenlőtlenség és jövedelemeloszlás mérésének a következő alternatív megközelítési módjai, elemzési módszerei ismeretesek a nemzetközi szakirodalomban: a Lorenz görbe, a Gini koefficiens, a decilis hányados, az Éltető-Frigyes módszer, a relatív átlagos eltérés vagy Robin Hood index, valamint információelméleti mutatók, mint például Theil módszere. 7

8 A JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉG ALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTOZÁS KEZDETÉTŐL Az 1990-es parlamenti választásokon a magyar lakosság döntő többsége legitimálta azt a szándékot, elhatározást, hogy Magyarországon piacgazdaságot és demokratikus jogállamot kíván felépíteni. Széleskörűen elfogadott nézet volt akkor, hogy nincs ideális, fájdalommentes, költségmentes átmenet a piacgazdaságba, de ugyanakkor azt reméltük, hogyha a demokratikus átalakulás érdekében bevezetendő politikai és gazdasági reformok gyorsan működni kezdenek, akkor ezt hamarosan követi a nemzet jólétének minden rétegre kiterjedő egyenletes emelkedése is. Mindez azonban hiú ábránd, távolba vesző illúzió maradt. A rendszerváltás előtti jövedelemcentralizáció és jövedelem-újraelosztás megváltoztatásának az igényét, az államháztartási reform bevezetését már a 80-as évek vége felé célul tűzték ki, nem utolsósorban a nemzetközi szervezetek (Világbank, IMF) ösztönzésére. A rendszerváltás kezdetétől azonban Magyarországon egy rendkívül súlyos, elhúzódó és elmélyülő transzformációs válság alakult ki, amelynek következtében minden gazdasági mutató mélyre süllyedt, erősen az 1980-as szint alá és 1996 között a bruttó hazai termék 18, a végső fogyasztás 15, a reáljövedelem és reálbérek mutatója százalékkal csökkent, s mindez soha nem látott magas - 13 százalékos - munkanélküliséggel és százalék közötti inflációs rátával párosult Hozzátehetjük még a tömeges szegénységet, a nyugdíjak értékvesztését, az egész nyugdíjrendszer, az oktatás és egészségügy csődjét re a GDP csökkenése megállt, s pár éves stagnálás után ban 4-5 százalékos emelkedést mutatott a gazdaság. A hazai szakirodalomban megjelent elemzések - FÖRSTER, M. F. TÓTH I. GY. [1997], GALASI [1995], HAVASI HORVÁTH RÉDEY SCHNELL [1998], KAPITÁNY MOLNÁR [2000] KOVÁCS GÁL[2002] vagy a KSH háztartásstatisztikai felmérései vagy a TÁRKI vizsgálatain alapulnak, s egyöntetűen rámutatnak arra, hogy a jövedelemegyenlőtlenség legnagyobb növekedését a gazdaság legkritikusabb válságos éveiben, 1989 és 1993 között érte el, és ig még tovább, noha kisebb ütemben nőtt. A KSH jövedelmi felmérései alapján 1987 és 1997 között megkétszereződött, 4,6-ról 9,2- re nőtt a legfelső és legalsó népességtized jövedelmének aránya. Nemzetközi összehasonlításban ez radikális egyenlőtlenség-növekedésnek számít. A meggazdagodás forrása a privatizáció volt s ennek alapja az a mérhetetlen információelőny, amellyel megfelelő emberek megfelelő helyen és időben rendelkeztek. 8

9 A szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lettek, a középosztály relatív jövedelemhelyzete romlott, ez a folyamat azonban sajnálatos módon akkor ment végbe, amikor az elosztható jövedelmek jelentősen megcsappantak. Úgyis fogalmazhatjuk, hogy a válságnak törvényszerű velejárója lett a jövedelemegyenlőtlenség radikális megnövekedése. Pedig a józan gazdasági megfontolás és társadalmi igazságosság azt diktálta volna, hogy a rendszerváltás kezdetétől Magyarországon kialakult súlyos, elhúzódó és elmélyülő válság terheit arányosan, de inkább progresszíven viseltük volna. A jövedelemeloszlás ban 1990 után bekövetkező folyamatok azonban távolról sem támasztják alá ezt az elvárást. Az 1996 utáni évekre készült vizsgálatok (TÁRKI, Közgazdaságtudományi Intézet) azt mutatják, hogy a jövedelemegyenlőtlenség 1996 után nem nőtt jelentős mértékben, lényegében megállt, legfeljebb belső struktúra-változások mentek végbe. Ezzel szemben szociológiai felmérések, közvélemény kutatások olyan eredményeket tesznek közzé, melyek szerint a megkérdezett emberek nem csak saját helyzetüket tartják sokkal rosszabbnak, mint amit az említett mérőszámok mutatnak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket is magasabbnak és növekvőnek érzékelik. (ANDORKA [1996], FÖRSTER- TÓTH [1997]). Ez az ellentmondás több összetett okkal magyarázható, de nem biztos, hogy kielégítően megmagyarázható. Az emberek, noha nem jövedelemeloszlással foglalkozó szakértők, látják a társadalmi valóságot, elég jól meg tudják ítélni abszolút és relatív helyzetüket is. Másrészt a reprezentatív adatfelvételek nem a lakosság valóságos, tényleges jövedelemeloszlás áról, legfeljebb csak a mintában szereplők jövedelmi helyzetérõl adhattak és adhatnak képet. A jelenlegi társadalmi körülmények között a háztartásstatisztikai felmérések hiányosságaik miatt (az alacsonyabb jövedelműek túl-, a jómódúak alulreprezentáltak a mintában, a nagyon gazdagok és a nagyon szegények eleve be sem kerülnek) fokozódó mértékben távolodnak el a valóságtól. Erősíti ezt a tendenciát az a tényező is, hogy a létra legtetején lévő, de a felvételi mintákban nem szereplő gazdagok jövedelme nem csak hogy magas, de a rendszerváltás utáni években 2000-ig mindenképpen gyorsabban is nőtt, mint az alacsonyabb jövedelműeké. Véleményem szerint a hazai jövedelemegyenlőtlenség mértéke jóval nagyobb, mint amit a mérőszámok kimutatnak, még akkor is, ha a különböző számítások egymást megerősítik, alátámasztják. Állításomat az 1996 és 2001 közötti időszakban személyi jövedelembevallást tevő összes állampolgár APEH Sztadi által feldolgozott adataira alapozom. A jövedelembevallók száma 1996-ban 4,2, 2001-ben 4,5 millió. A vizsgálat tárgya az összesített jövedelem, amely az adóbevallásban szereplő összevont jövedelem, valamint az ehhez hozzáadódó külön adózó (forrásadós) jövedelmek együttes összege. Az összesített jövedelem tartalmaz olyan némiképpen jövedelemnivelláló elemeket, mint pl. a családi pótlék, Gyes, Gyed, ösztöndíj, stb., amelyeket 9

10 be kell vallani, de nem kell utánuk adót fizetni. Mivel a felsorolt jövedelmek bevallói éppen az első népességtizedet töltik fel, ez alkalmatlan a magasabb népességtizedek jövedelmeivel való összehasonlításra. Informatív képet kapunk azonban az összesített jövedelmek egyenlőtlenségének alakulásáról a 10. és pl. a 3. népességtizedbe tartozó jövedelmek hányadosa alapján, a legfelső népességtizedekben koncentrálódó bevallott jövedelmekről, az éves bevallott jövedelemnövekménynek jövedelemsávonkénti megoszlásáról (lásd az Táblázatot és a bemutatott grafikonokat). Hangsúlyozzuk, hogy nem a teljes társadalmi jövedelemegyenlőtlenséget vizsgáljuk, hanem a személyi jövedelmeket bevalló népességre vonatkozó jövedelemeloszlást, amely releváns képet nyújthat a döntéshozók számára az adókulcsok változtatására vonatkozóan. 10

11 Az összesített jövedelmek megoszlása népességcsoportok között, (%) Decilisek 1. sz. táblázat ( ) 22,0 21,8 21,3 20,9 20,7 21,6 ( ) 37,6 36,6 36,5 36,4 23,6 35, ,1 38,0 38,6 39,3 40,2 39,5 Legfelső 5 százalék 27,0 27,0 27,4 27,9 28,9 28,1 Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 2. sz. táblázat A különadózó jövedelmek az összesített jövedelmek százalékában Összes 7,45 7,71 6,92 8,87 10,21 9,26 1. decilis 2,89 6,46 5,41 7,39 7,44 9, ,81 3,25 2,76 3,75 3,44 3, ,89 1,68 0,85 1,47 1,43 1, ,00 2,39 1,48 3,27 2,88 1, ,05 2,41 1,47 2,96 2,93 2, ,16 2,07 1,33 2,79 2,60 2, ,36 2,03 1,43 2,69 2,71 2, ,83 2,18 1,70 2,94 2,95 2, ,89 3,10 2,56 4,23 4,59 4, ,71 16,19 15,00 17,53 20,53 18,83 1. decilis alsó 5%... 1,83 7,69 5,43 7,92 7,39 7, decilis felső 5%... 21,60 20,66 19,26 21,76 25,42 23,33 Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 11

12 1. sz. grafikon Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 2. sz. grafikon Az összesített jövedelemek évi növekményéből való részesedés %-os részesedés a jövedelemváltozásból jövedelmi csoportonként 45,0 35,0 25,0 15,0 5,0-5,0-15,0-25, alatt jövedelemsávok Ft-ban felett Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 12

13 3. sz. grafikon A jövedelembevallók százalékos megoszlása és a százalékhányadukra eső jövedelmi hányad az össszesített bevallott jövedelmekből, jövedelmi sávonként, ,00 20,00 évi átlagjövedem 1,1 millió Ft százalék 15,00 10,00 5,00 0, alatt felett jövedelemsávok a jövedelemsávba tartozó népesség részaránya a jövedelemsávba eső népesség jövedele Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 13

14 4. sz. grafikon Az adóbevallók összesített jövedelmeinek százalékos megoszlása jövedelemkategóriák szerint, százalék 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, alatt felett jövedelmi sávok Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 5. sz. grafikon Az összesített jövedelmek eloszlásának Lorenz görbéi az összjövedelem százaléka a teljesen egyenletes eloszlás vonala népességtized Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 14

15 6. sz. grafikon A külön adózó jövedelmek eloszlása a jövedelmek százaléka népességtized Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK Az adóbevallók zöme az alacsony jövedelemkategóriákhoz tartozik. Az összesített jövedelem egy főre jutó éves átlaga 1996-ban 480 ezer, 1998-ban 706 ezer, 2000-ben 944 ezer és 2001-ben 1,1 millió Ft, s az átlag alatt bevallók aránya a megfelelő években 70,8 és 69,3 százalék között enyhén ingadozott, miközben az összesített jövedelmekből rájuk eső jövedelemhányad 33,7 és 32,7 százalék között változott. A módusz, a leggyakrabban előforduló jövedelem jóval az átlag alá esik. Az egy bevallóra eső évi átlagos összesített jövedelem az adófizetés szempontjából történő besorolásnál indokolatlanul magas, 1996-ban 40, majd a következő években 35, 39 30, 30 és 2001-ben már a legmagasabb, 40%-os kulccsal adózott. Mind közgazdaságilag, mind erkölcsileg igazságtalan, ha az állam az átlagjövedelmet a legmagasabb adókulccsal adóztatja meg! 1996-ban az összesített jövedelem 38 százaléka a bevallók legfelső 10 százalékának (430 ezer személy), 27 százaléka a bevallók legfelső 5 százaléka (215 ezer személy) kezében koncentrálódott, miközben a harmadik népességtized az összes jövedelem 3,5 százalékát tudhatta magáénak. Követve a tendenciát 2001-ig, a jövedelemkoncentráció fokozódott, 2000-ben érte el csúcspontját, 40,2 százalékot, a legfelső 5 százalékban 28,9 %-ot ben 15

16 a koncentráció minimális csökkenéséről beszélhetünk, amikor a legfelső népességtized az összjövedelmeknek 39 százalékával, a legfelső népességötöd az összjövedelmek 28 százalékával rendelkezett. Az összesített jövedelem népességtizedenkénti eloszlásából levonható az a következtetés, hogy amíg 1996-ban a 10. népességtized jövedelme 10,7-szerese volt a 3. népességtized jövedelmének, addig ez a hányados 2000-ben 11,8-ra emelkedett, majd 2001-re 9,6-ra csökkent. Tehát a személyi jövedelembevallások alapján készült egyenlőtlenségvizsgálat szerint nem állt meg 1996-ban az egyenlőtlenség mértékének növekedése, ez 2001-ben következett be. Súlyos, negatív jelenség bontakozott ki a rendszerváltást követő években: mivel a leggazdagabbak a legalacsonyabb jövedelmet bevalló rétegek kárára már nem tudtak gazdagodni, a köztük lévő távolság már nem feszülhetett tovább, így a jövedelmek a belső, az decilisbe tartozóktól áramlottak felfelé, miközben ezek a rétegek lesüllyedtek, s ez is a magyarázata annak, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek igen magas a népességen belüli aránya. Molnár György és Kapitány Zsuzsa a Közgazdaságtudományi Kutatóközpont főmunkatársai kimutatták, hogy a fölfelé irányuló mobilitás intenzitása a középrétegekből 1996 után jelentős mértékben megtorpant. Az adatok elemzése során világosan kiderült, hogy a vizsgált időszak alatt az adózás egyáltalán nem töltött be jövedelemegyenlőtlenség kiegyenlítő funkciót, az adózás utáni összesített jövedelmek eloszlása megegyezik az adózás előtti jövedelmek eloszlásával (l. a Lorenz görbe grafikonját). A forrásadós jövedelmek, lényegében tőkejövedelmek százaléka a legfelső 5-10 százaléknyi adóbevalló népesség kezében koncentrálódik, s ezek csupán 20%-os kulccsal adóztak. Ebből egyenesen következik, hogy az adórendszer szerepe semmi egyéb, mint a kormányzatok fiskális céljai végrehajtásának, valamint a gazdagok támogatásának eszköze. A kormányzatok olyan látványosan hátráltak ki a jövedelem-újraelosztás eszközeit sutba dobva az egyenlőtlenség csökkentője szerepköréből, hogy ilyent még a friedmanista, monetarista irányzat legbőszebb élharcosai sem remélhettek. Közgazdasági tankönyvek cáfolták évtizedeken keresztül Marx sokat idézett jóslatát, amelyet hosszú ideig nem támasztottak alá semmilyen történelmi, statisztikai elemzések sem Európában, sem Amerikában és 1992 között, amikor az Egyesült Államokban oly mértékű jövedelemegyenlőtlenség alakult ki, miszerint a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek, akkor számos amerikai közgazdász, köztük Paul Krugman a MIT professzora, következtetése az volt, hogy ez által éppen Amerika lett szegényebb ben Az Elnök Gazdasági Jelentése, noha igyekezett a kérdésnek annak súlyához képest kisebb jelentőséget tulajdonítani, 1988-ra az előző négy évtized alatt 16

17 soha nem tapasztalt szintű jövedelemegyenlőtlenségről számolt be. Ez konkrét számokban azt jelentette, hogy amíg 1973-ban a legfelső 20 százalékba tartozók jövedelme 11-szerese volt a legalsó 20 százalékba tartozókénak, addig 1989-re az egyenlőtlenségi mutató 13,2-re nőtt. A jövedelmek egyenlőtlenség-csökkentését célzó és eredményező intézkedéseket vezettek be: megemelték a magas jövedelmű rétegek adókulcsát. Ha a neoliberális eszmerendszer gazdaságpolitikájának prominens képviselője erre a lépésre szánja el magát, akkor talán hihetünk az amerikai mértékadó közgazdászok elgondolásainak. A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉG NÖVEKEDÉSÉNEK OKAI, A JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS AZ ADÓZÁS ÖSSZEFÜGGÉSE A személyi jövedelemadózás rendszerében az adósávok és az adókulcsok kialakításában kulcsfontosságú, elengedhetetlen szerepe lenne jövedelemeloszlás elemzésének. Úgy gondolom, hogy a SZJA rendszere több szempontból rossz és 2001 között a jövedelmek eloszlása minden egyes évben szükségessé tette volna mind az adósávok határainak, mind a kulcsoknak a módosítását, de különösen indokolt lett volna az adórendszer újraelosztó szerepének működtetése és annak biztosítása. Összefoglalom azokat a tényeket, amelyek ezt az állításomat alátámasztják: Az tény, hogy az átlagjövedelem minden évben nagyon magas, 2001-ben pedig a legmagasabb adókulccsal adózott, önmagában nézve is elfogadhatatlan, ugyanakkor társadalmi feszültségek forrása, s nemzetközi összehasonlításban nézve egyedülálló jelenség. Ebben nem más, mint az állam fiskális szemlélete, a költségvetési bevételek egyre nagyobb arányú növelése mutatkozik meg. A legmagasabb kulcs szerint adózó jövedelem-kategóriák nagyon széles jövedelmi sávot fognak át. Ebben a jövedelemsávban 1996-ban a legalacsonyabb jövedelem 918 ezer, a legmagasabb pedig 2,2 milliárd Ft volt, 2001-ben 1 milliótól 2 milliárdig terjedt. Ez a sáv lényegében a 10. decilist jelenti, tehát magán a decilisen belül ezerszerese a legmagasabb jövedelem a legalacsonyabbnak, miközben az összes többi decilisben ez az arány 1,2 és 1,5 között mozog. A legmagasabb adókulcs alatt összemosódnak az évi átlagjövedelemnél valamivel magasabb, valamint a sok tízmilliós, sok százmilliós és milliárdos évi jövedelmek. 17

18 Ez közgazdaságilag indokolatlan, a társadalmi közteherviselés szempontjából igazságtalan és erkölcstelen. Kiszámítva 2001-re az adófizetési kötelezettségnek az összesített jövedelmekhez viszonyított százalékát jövedelemsávonként, a következő eredményeket kapjtuk: 400 ezer Ft alatt 8,5 %, 1 és 2 millió Ft között 30-33%, 2 és 4 millió között 33,8-34,1% és 4 millió Ft felett, akik az éves bevallott összesített jövedelem 22 százalékát (1,07 billió Ft) tudhatják magukénak, 28,1%. Vagyis a leggazdagabbak a legkedvezményezettebbek, mert az adóból levonható kedvezmények tárházában tetszésük szerint válogathattak adócsökkentésük céljából. Elemzők számtalanszor hangoztatják, hogy a gazdaság jelenlegi problémája a es években a GDP növekedési ütemét messze meghaladó ütemű bérkiáramlás, amely alapvetően a közalkalmazotti szférában az alacsonyabb béreket növelte, s ezek mögött nem volt teljesítménynövekedés. Rá kell azonban mutatni arra, hogy ez a bérnövekedés hosszú évek alatt felhalmozódott bérelmaradást pótolt, amely évek alatt alakult ki, mégpedig úgy, hogy hihetetlen mértékű, teljesítménykülönbségeket nem tükröző béraránytalanság jött létre a közszféra és a versenyszféra között, másfelől a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek között. Ki gondolhatná, hogy a 6-8 év alatt kialakult jövedelemkoncentrációt, a több százmilliós és többmilliárdos jövedelmek keletkezését termelékenység növekedésnek lehet tulajdonítani. Vajon a bajok forrásait miért nem elsősorban abban keresik, hogy a költségvetésből hiányzó milliárdok a leggazdagabbaknál maradtak, akik végső soron alacsonyabb kulccsal adóztak, mint amennyit egyfelől az arányos teherviselés diktált volna. Ezek a mérhetetlen nagy jövedelmek nem képeztek növekedésserkentő beruházásokat. Messze nem értek egyet azokkal az érvelésekkel, amelyek szerint azért kell adót csökkenteni, mert ezek elősegítik a beruházások növekedését. Az közötti adóbevallási adatok erre rácáfolnak, hiszen ott maradt a leggazdagabbaknál legalább 500 milliárd Ft, amelyekhez adókedvezmények révén jutottak, s ez nem jelentkezett gazdasági növekedést serkentő beruházásokban. Véleményem szerint minél nagyobb egy társadalomban a jövedelemegyenlőtlenség, annál differenciáltabb adókulcsokat kellene alkalmazni közgazdaságilag értelmes sávokhoz kapcsolva ezeket. A kormányzatoknak olyan gazdaságpolitikát kellett volna már a 90-es évek közepén kialakítaniuk, hogy ne a leggazdagabbaknak adja a kedvezmények lehetőségét, hogy azok végső soron még az átlagjövedeleménél is alacsonyabb kulccsal adózzanak. Ezért kifejezetten helytelennek és károsnak találom az adórendszer egykulcsos irányba történő változtatását. 18

19 Mindezek fényében határozottan állíthatjuk, hogy ha a 40 százalékos kulcs alá esők sok százmilliomosai és milliárdosai kapták a legnagyobb adókedvezményeket. A személyi jövedelem adókulcs-csökkentése miatt kieső költségvetési bevétel nagy része éppen azoknak a gazdagoknak a kezében maradt, akik már amúgy is mindenféle adókedvezményt igénybe véve messze a besorolásuk szerinti adókulcs alatt adóztak. Feltehetjük a kérdést: miért is a gazdagok sorsa miatt kell aggódniuk a kormányzatoknak? Úgy gondolom, rossz úton járnak azok a gazdaságpolitikusok, akik a gazdagok kiváltságai felett őrködnek, miközben az országra a tömeges elnyomorodás jellemző. Már nem túlzás kimondani: félelem és harag, gyűlölet a gazdagokkal szemben, növekvő szegénység, polarizáció a jövedelmekben és életszínvonalban erősen megosztják a lakosságot. Az emberek elveszítették bizalmukat a politikában, politikusokban, kormányokban, elégedetlenek a gazdasági és társadalmi változások menetével. A közgazdászok a legalapvetőbb dolgokról is homlokegyenest ellenkező módon vélekednek. Néhány liberális elveket valló kolléga szerint nem baj, hogy nálunk ilyen nagy jövedelemegyenlőtlenségek alakultak ki, mert most értük el a fejlett nyugati országokban tapasztalható szintet. Érvelésük szerint ezek nem is olyan nagyok, mert, ahol igazán nagyok az egyenlőtlenségek, az India és Tunézia, Oroszország és Ukrajna. Talán nekünk nem Tunézia és India lenne a példa Európába tartva! Közgazdaságilag miért is problematikus a pár év alatt rapid módon kialakult mértékű jövedelemegyenlőtlenség? Azért, mert túlhaladta azt a mértéket, amely egészséges, ösztönző hajtóereje lehetne egy gazdaság működésének. Ha a kormányzatok nem ismerik fel, hogy a társadalomban kitermelődött hatalmas arányú szegénység a gazdaság hatékony működése ellen hat, akkor számolniuk kell azzal, hogy a szegények rendkívül magas aránya veszélyezteti az ország hosszú távú növekedési esélyeit, gátolja a termelékenység növekedését, miközben a stagnáló jövedelmek a fogyasztói vásárlóerő stagnálását vagy csökkenését idézik elő ben, amikor a jövedelmek eloszlása még messze nem volt olyan egyenlőtlen, mint ma, természetes szakmai döntés volt a progresszív személyi jövedelem adórendszer bevezetése. A kilencvenes években a felismerhetetlenségig erodálódott személyijövedelemadó-rendszer nagymértékben hozzájárult a társadalmi igazságtalanságokhoz, a növekvő jövedelemegyenlőtlenségekhez, ahhoz a tarthatatlan társadalmi helyzethez, melyben a szegények szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbá váltak, a szegények száma jelentős mértékben nőtt, a középosztály lesüllyedt, a felfelé irányuló mobilitás minimálissá vált. 19

20 A sávokat és a kulcsokat az infláció mértékének és az adórendszer újraelosztó szerepének megfelelően kellett volna és kell alakítani. Ezért az adórendszer mindenkori módosításának a jövedelem eloszlás elemzésén kell alapulnia. A jövedelem eloszlás elemzéséhez jó támpontot adnak az előző évi személyijövedelem-bevallás adatai. Hogy ez az elemzés nem történt meg, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1996 és 2001 között a jövedelmek eloszlása minden évben indokolta volna mind az adósávok határainak, mind a kulcsoknak a módosítását. Ahogy az elmúlt 15 évben a kormányok nem törődtek a jövedelem eloszlás és -egyenlőtlenség alakulásával, úgy nem törődtek az adórendszer karbantartásával sem. A kormányzat, a pénzügyi szakpolitikusok nem tekintették lényegi kérdésnek a jövedelemegyenlőtlenség és a jövedelemeloszlás alakulásának figyelését, noha az adóbevallásokból kimutatható jövedelem eloszlási táblázatok felhívhatták volna a figyelmet arra a tarthatatlan és elfogadhatatlan helyzetre, hogy a jövedelmeket bevallók 65 százaléka és maga az átlagjövedelem is a legmagasabb kulccsal adózzék! Sőt: úgy tűnik, kínosan ügyeltek arra, hogy a 18 százalékos sáv felső határát csupán a tervezett infláció mértékének megfelelően emeljék fel. Vagyis az átlagjövedelem szintjéig az adórendszer progresszív, fölötte teljesen líneáris. A módusz, a leggyakrabban előforduló jövedelem, jóval az átlag alá esik. A sávok feltolásával elérhetjük ugyan, hogy az átlagjövedelem ne a legmagasabb kulccsal adózzék, de ez még nem változtat azon a jövedelmi aránytalanságon, hogy az összjövedelem 65 százaléka van az átlag felett 30 százaléknyi adózó kezén, és 35 százaléka van az átlag alatt az adózók 70 százalékánál. A parlamentben egyetlen párt egyetlen képviselője sem tett javaslatot arra, hogy vizsgálják meg a jövedelemeloszlás alakulását, s az abból levonható következtetéseknek megfelelő döntéseket hozzanak az adórendszer átalakítására, módosítására vonatkozóan. Az adórendszer a feje tetején áll. Az első adókulcs sávhatárát kellene valamivel az átlagjövedelem alatt meghúzni miként sok OECD-országban - s minél följebb megyünk a jövedelmi létrán, annál differenciáltabban kellene alkalmazni az adókulcsokat, ahhoz, hogy az adórendszer progresszív jellege kellőképpen érvényesüljön. A gazdaságpolitikai döntéshozók teljesen feladták a progresszivitás elvének érvényesítését. Véleményem szerint sem az adósávok, sem az adókulcsok kialakítása nem szakmai érvek, hanem politikai érdekek mentén hozott döntések nyomán jött létre. Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy hány százalékos legyen a legmagasabb kulcs adott millió forintos éves jövedelem fölött, de a progresszivitás érvényesítése differenciált kulcsokkal legyen megkérdőjelezhetetlen! A politikai változások és a demokratikus jogállam megteremtése szükséges, de sajnos nem elégséges, s csak akkor képviselnek igazán nagy értékeket, ha párosulni tudnak a nagy gazdasági kihívásokra adott jó válaszokkal, jó megoldásokkal. A szegényedő többség vállát súlyos terhek nyomják, miközben egy vékony réteg kezében összpontosul a jövedelmek aránytalanul nagy hányada. Ilyen körülmények között nehéz lenne megmagyarázni az 20

Kovács Ilona, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének ny. tudományos főmunkatársa

Kovács Ilona, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének ny. tudományos főmunkatársa A jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlõtlenség a személyijövedelemadóbevallási adatok tükrében* Kovács Ilona, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének ny. tudományos főmunkatársa E-mail: kovacsi@econ.core.hu

Részletesebben

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011 Belföldi lapok Külföldi lapok Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Chip Számítógép Magazin (DVD melléklettel) Élet és Irodalom Figyelő /Profit plusz csomag: Figyelő TOP 200; Figyelő Trend Figyelő /plusz

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Telegdy Álmos. 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs 2004-2005), MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Telegdy Álmos. 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs 2004-2005), MTA Közgazdaságtudományi Intézet Telegdy Álmos Elérhetőség: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budaörsi út 45 Email: telegdy@econ.core.hu Nyelvtudás: Felsőfokú angol Felsőfokú román Munkahely: 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud.

Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud. Kornai János akadémikus. Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud.hu Kutatási témák Kornai János a szocialista

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 2009

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 2009 MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 2009 (Dokumentumtípus szerint rendezve) Összeállította: Bálint Éva Könyvek Kézdi G. Surányi É.: A successful school integration program : An evaluation

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Jelenlegi munkahely: TÁRKI Zrt. Jelenlegi munkahely neve, címe

ÖNÉLETRAJZ. Jelenlegi munkahely: TÁRKI Zrt. Jelenlegi munkahely neve, címe ÖNÉLETRAJZ Név: Gábos András Születési idő: 1968. július 7. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: TÁRKI Zrt. Jelenlegi munkahely neve, címe TÁRKI Zrt. Vezető Beosztás Végzettség: Képző intézmény

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os

Részletesebben

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2005. évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK NÉV: FAZEKAS Károly KÖNYV, KÖNYVFEJEZET FAZEKAS K LOVÁSZ A TELEGDY Á. (eds.) The Hungarian Labour Market 2010, Review and Analysis, Budapest: Institute of Economics, HAS, National

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

A jövedelmi helyzet változása, a társadalmi polarizálódás jellemzői Nyíregyháza városában

A jövedelmi helyzet változása, a társadalmi polarizálódás jellemzői Nyíregyháza városában Acta Medicina et Sociologica Vol 5., 2014 47 A jövedelmi helyzet változása, a társadalmi polarizálódás jellemzői Nyíregyháza városában Fábián Gergely Takács Péter Szigeti Fruzsina Debreceni Egyetem, Egészségügyi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Növekvő egyenlőtlenség? Jövedelemeloszlás és szegénység az OECD-országokban

Növekvő egyenlőtlenség? Jövedelemeloszlás és szegénység az OECD-országokban Growing Unequal? : Income Distribution and Poverty in OECD Countries Summary in Hungarian Növekvő egyenlőtlenség? Jövedelemeloszlás és szegénység az OECD-országokban Összefoglalás magyarul Nőtt-e az egyenlőtlenség

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Adózás az Európai Unióban*

Adózás az Európai Unióban* 2010/100 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 100. szám 2010. szeptember 24. Adózás az Európai Unióban* A tartalomból 1 Bevezetés 2 A) Az adóbevételek megoszlása a teherviselés

Részletesebben

Michael F. Förster Szivós Péter Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység: Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai

Michael F. Förster Szivós Péter Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység: Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai Michael F. Förster Szivós Péter Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység: Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg

Részletesebben

A szociális lakásügynökségek egy új közösségi bérlakás-rendszerben országos szakpolitikai javaslat főbb elemei

A szociális lakásügynökségek egy új közösségi bérlakás-rendszerben országos szakpolitikai javaslat főbb elemei A szociális lakásügynökségek egy új közösségi bérlakás-rendszerben országos szakpolitikai javaslat főbb elemei Open Society Foundations támogatásával, a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás

Részletesebben

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI Bajkó Attila II. évfolyam, pénzügy és számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Pénzügyi és Közgazdaságtan Tanszék Konzulens: Dr. Parádi

Részletesebben

Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza

Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza Születés idő és hely: 1951. március 15., Budapest Jelenlegi munkahely: Végzettség: Doktori disszertáció: Nyelvtudás: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1970-1975,

Részletesebben

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. A kutatás előzményei Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól)

Részletesebben

4. Alternative Policies for Aroaching EMU Accession by Central and European Countries. Economic Survey of Europe 2002 No 1, UNECE 181-195. old.

4. Alternative Policies for Aroaching EMU Accession by Central and European Countries. Economic Survey of Europe 2002 No 1, UNECE 181-195. old. NEMÉNYI Judit Publikációk Könyvek, könyvfejezetek 1. A pénzügyi válság hatása központi bankok szabályozására. Verseny és szabályozás 2011. MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 2012. május 167-219 old.

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

MINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti:

MINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti: 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 2010 2011 40% 30% 20% 10% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% a) Nevezze

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Economic Policy Reforms Going for Growth 2009. Gazdaságpolitikai reformok A növekedés jegyében 2009. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul

Economic Policy Reforms Going for Growth 2009. Gazdaságpolitikai reformok A növekedés jegyében 2009. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul Economic Policy Reforms Going for Growth 2009 Summary in Hungarian Gazdaságpolitikai reformok A növekedés jegyében 2009 Összefoglalás magyarul A válságkezelés előkelő helyen szerepel a kormányzatok napirendjén

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projet eretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszéén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

(FONTOSABB/VÁLOGATOTT) PUBLIKÁCIÓK KÖNYV/KÖNYVFEJEZET

(FONTOSABB/VÁLOGATOTT) PUBLIKÁCIÓK KÖNYV/KÖNYVFEJEZET (FONTOSABB/VÁLOGATOTT) PUBLIKÁCIÓK KÖNYV/KÖNYVFEJEZET Karsai Judit (2012): A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a középkelet-európai régióban. Budapest, Közgazdasági Szemle Alaítvány

Részletesebben

Tagolt világ - a regionális fejlődés egyenlőtlenségei. Nemes Nagy József II. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2004.

Tagolt világ - a regionális fejlődés egyenlőtlenségei. Nemes Nagy József II. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2004. Tagolt világ - a regionális fejlődés egyenlőtlenségei Nemes Nagy József II. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2004. A témakör belső ellentmondása 1) A térbeli, területi tagoltság megszüntethetetlen,

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

MATEMATIKAI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK A GAZDASÁGI VÁLSÁG KONTEXTUSÁBAN

MATEMATIKAI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK A GAZDASÁGI VÁLSÁG KONTEXTUSÁBAN MATEMATIKAI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK A GAZDASÁGI VÁLSÁG KONTEXTUSÁBAN Európai együttműködések a minőségi oktatásért konferencia Budapest, 2015. május 20. Utassy Katalin Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapest

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban Szerkesztette: Botos Katalin JATEPress, Szeged 2004 Szerkesztette: Dr. Botos Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

2010 és 2015 között az MTA KRTK Adatbank által gondozott KSH állományokból készült publikációk listája

2010 és 2015 között az MTA KRTK Adatbank által gondozott KSH állományokból készült publikációk listája 2010 és 2015 között az MTA KRTK Adatbank által gondozott KSH állományokból készült publikációk listája Publikáció Hárs Á, Simon D A munkaerő migráció változása a kétezres években Magyarországon : Vizsgálat

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Budapest, 2005 Készült A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás statisztikai főosztályán ISBN 963 215 9004 Főosztályvezető

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Curriculum Vitae. 2003-2006 University of Kaposvár, Faculty of Economics, Doctoral School for Management and Business Administration

Curriculum Vitae. 2003-2006 University of Kaposvár, Faculty of Economics, Doctoral School for Management and Business Administration Curriculum Vitae 1 Personal Information: Name: Anett, Parádi-Dolgos Anett Academic Position: MA Sex: female Date of birth: 02. 07. 1979. Address (in school with room number): University of Kaposvár, Faculty

Részletesebben

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 Magyar Szakszervezeti Szövetség Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 A 4*9% programja, hogy aki dolgozik, legalább egyék 2015.04.14. 0 Előzmény A Magyar Szakszervezeti Szövetség 2014. szeptemberében

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

Szakkönyvtár ÚJ KÖNYVEK. 2012. május XXXI. évfolyam 548. szám

Szakkönyvtár ÚJ KÖNYVEK. 2012. május XXXI. évfolyam 548. szám Szakkönyvtár ÚJ KÖNYVEK 2012. május XXXI. évfolyam 548. szám Tárgyszó index BANKKIADVÁNY... 3 ELEMZÉS... 3 ELMÉLET... 6 ELŐREJELZÉS... 6 EMU... 6 GAZDASÁGI ELEMZÉS... 7 KOCKÁZATI TŐKE... 7 KÖZGAZDASÁGTAN...

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV:Augusztinovics Mária

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV:Augusztinovics Mária NÉV:Augusztinovics Mária VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK KÖNYV, KÖNYVFEJEZET AUGUSZTINOVICS MÁRIA (Gerı Tamásné) 1958. Felhalmozás és pénzfelhalmozás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. AUGUSZTINOVICS MÁRIA

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben