A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján"

Átírás

1 MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 2010/09 A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján KOVÁCS ILONA INSTITUTE OF ECONOMICS, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES BUDAPEST, 2010

2 Műhelytanulmányok MT-DP 2010/9 MTA Közgazdaságtudományi Intézet Műhelytanulmányaink célja a kutatási eredmények gyors közlése és vitára bocsátása. A sorozatban megjelent tanulmányok további publikációk anyagául szolgálhatnak. A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján Szerző: Kovács Ilona Tudományos főmunkatárs MTA Közgazdaságtudományi Intézet április ISBN ISSN X Publisher: Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences

3 A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján Összefoglaló KOVÁCS ILONA A tanulmány bevezetőjében áttekinti a jövedelemeloszlásról és jövedelemegyenlőtlenségről vallott különböző nézeteket, bemutatja a jövedelemegyenlőtlenség mérésének alternatív megközelítési módjait, elemzési módszereit. A hagyományos jövedelemeloszlási vizsgálatoktól eltérően a szerző az APEH-nek bevallott személyi jövedelmek (összevont és összesített jövedelmek) alapján vizsgálja a jövedelemeloszlás és a jövedelemegyenlőtlenség alakulását a rendszerváltozás után 1996 és 2001 között. A munka további folytatása előkészületben van a 2007-ig rendelkezésre álló hasonló típusú adatok alapján. A KSH jövedelmi felmérései alapján 1987 és 1997 között megkétszereződött, 4,6-szeresről 9,2-szeresre nőtt a legfelső és legalsó népességtized jövedelmének aránya. Az 1996 utáni évekre készült vizsgálatok (TÁRKI, Közgazdaságtudományi Intézet) azt mutatják, hogy a jövedelemegyenlőtlenség ez idő után nem változott jelentős mértékben, növekedése lényegében megállt, legfeljebb belső struktúraváltozások mentek végbe. A személyi jövedelembevallási adatok alapján kapott eredmények ennek a megállapításnak ellent mondanak, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nőtt, mi több, ezen adatok alapján lényegesen nagyobb a jövedelemegyenlőtlenség mértéke is. A szerző következtetései alapján fontos gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg. A jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség nemzetközi mércével mérve nagymértékű változásának okait alapvetően az adózás, az infláció, a demográfiai változások, valamint a tulajdonosi átrétegződés és a privatizáció megvalósulásának mikéntjében látja. Tárgyszavak: jövedelemeloszlás, jövedelemegyenlőtlenség JEL kód: D310 A tanulmány az OTKA K számú pályázat támogatásával készült. 3

4 Measuring Income Distribution and Income Inequalities from Income Tax-Return Data ILONA KOVÁCS Abstract The introduction of the paper discusses the different opinions about income inequalities and income distribution. Further the author presents the most important alternative methods for measuring income inequalities. Contrary to the traditional income distribution analysis the underlying data base for the study is incomes of the population reported to tax authorities. This is a new approach of the author as she doesn t consider the Family Expenditure Survey data reliable because of the methods used to select the sample. According to the surveys of the Hungarian Statistical Office the income ratio between the bottom and top decile doubled between 1987 and 1997 from 4.6 to 9.2. Some works made by TARKI. Institute of Economics show that after 1996 the income inequality basically didn t grow, at most structural changes occurred. Results coming from the author s analysis contradict to previous statement, income inequality kept growing, in addition, the inequality measure itself is much higher than on the basis of family budget surveys data. On the basis of drawn consequences the author makes important suggestions for economic policy. By international measure the changes in the Hungarian income inequality are tremendously high. The causes are basically originating from faulty tax system, inflation, unfavorable demographic changes, and the most important factor is how privatization happened in Hungary. Keywords: income distribution, income inequalities JEL: D310 4

5 BEVEZETŐ: NÉZETEK, VÉLEMÉNYEK A JÖVEDELEMELOSZLÁSRÓL, A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉGRŐL Már a klasszikus közgazdaságtan 19. századi megalapítói, Adam Smith és David Ricardo a gazdaság egyik legfontosabb kérdésének tekintették, hogy a jövedelem hogyan oszlott meg az akkori társadalmi osztályok, munkások, tőkések és földtulajdonosok között. Elméletük szerint a társadalom fejlődésével, gazdagodásával a földtulajdonosok relatíve gazdagabbá válnak a tőkések rovására. Ezzel szemben állt Marx azzal a nézetével, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a gazdagok relatíve gazdagabbak, a szegények relatíve szegényebbek lesznek. De hozzátehetjük ehhez még Alfred Marshall reményét: a gazdagok relatíve szegényebbek, a szegények relatíve gazdagabbak lesznek. És hogyan vélekedjünk Paretonak a jövedelemeloszlás terén folytatott munkálkodásában kikristályosodott következtetéséről, miszerint a jövedelemegyenlőtlenség állandóan létező társadalmi adottság, amelynek megértése, okainak feltárása feltehetőleg már az emberi felfogóképesség és befolyásolás határain túl esik? Engedtessék meg már dolgozatom elején sommás állásfoglalásom: a huszadik század utolsó harmadában és az ezredforduló körül kialakult országokon belüli, valamint a globális világméretű tendenciák alapján Marx és Pareto álláspontját osztom. Edvin Cannan (1914) a 20. sz. elején folytatott közgazdasági kutatásaiban két égető kérdésre kereste a választ: miért van az, hogy társadalmak egyike gazdag vagy szegény, és miért kerülnek egy közösségen belül egyének, családok az átlagos jövedelmi szint alá, mások pedig föléje. Cannan gondolata ma ugyanolyan aktuális, mint közel száz évvel korábban: ma sem tudunk igazán válaszolni olyan fontos kérdésre, hogy miért van az, hogy egy-egy országban a gazdasági vagyon jelentős hányada csupán maroknyi ember kezében koncentrálódik? Számos, a hétköznapok emberét is izgató ellentmondásos kérdés megválaszolása még várat magára. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a jövedelemeloszlás minden gazdaságban a makrogazdaságtan egyik legfontosabb területe: jelentős hatást gyakorol mind a fogyasztói keresletre, mind a beruházásokra, s nem utolsósorban az állam tevékenységének számos területére, ugyanakkor a hatás visszafelé is érvényesül: a fogyasztói kereslet befolyásolja a jövedelemeloszlás t, hiszen mind a fogyasztás, mind a növekvő beruházások növekvő munkaerő-keresletet involválnak. Alapvető kérdés, hosszú távon hogyan alakul a bérhányad és a profithányad (a bértömegnek, illetve a profitoknak a GDP-hez viszonyított aránya). 5

6 A közgazdaságtudomány nincs felvértezve olyan eszközökkel, amelyek birtokában válaszolni tudna olyan fontos kérdésre, hogy teljesítményeink összehasonlításában, értékelésében, anyagi elismerésében mi a meghatározó kritérium: képesség, tudás, az ismeretek elsajátítására fordított idő, diploma, magas intelligencia hányados, ügyesség, ügyeskedés, szélhámosság, netán politikai helyezkedés? Talán nem tévedés, hogy azok a közgazdasági elméletek, amelyek valaha is kísérletet tettek e kérdések megválaszolására, nem sokat segítettek az eligazodásban. Ezek alapjában véve szubjektív megítélések kérdése. Milyen elméleti irányzat is tudná megmagyarázni, hogy egy kiváló szívsebész, világhírű atomfizikus, nagyműveltségű irodalmár, történészprofesszor munkáját miért értékeli a társadalom egy középszintű bankvezér munkájának jó esetben felére, harmadára, tizedére. Számos, a hétköznapok emberét is izgató és érintő kérdés megválaszolása még várat magára. A közgazdászok körében napjainkban még arra a kézenfekvő kérdésre sincs egységes válasz, hogy milyen mértékű jövedelemdifferenciák lennének ideálisak, amelyek még nem irritálóak, de ugyanakkor a gazdaságra nézve ösztönzőleg hatnak. Megoszlanak a vélemények a tekintetben is, hogy a kormányoknak milyen mértékben kellene beavatkozni - s azok egyáltalán akarnak-e - a jövedelemegyenlőtlenség csökkentése céljából a jövedelmek újraelosztása (transzferek) és az adózás eszközeivel. Pedig történelmi távlatban gondolkodva hihetetlen rövid idő alatt radikálisan megváltoztak, és folyamatosan változnak egyrészt a jövedelemtermelő tényezőknek, másrészt ezek tulajdonosainak egymáshoz való viszonyai, következésképpen megváltozott, változik a lakossági jövedelmek megoszlása. Fontossága ellenére a jövedelemeloszlás, a jövedelemegyenlőtlenség témaköre, noha a gazdaság működésére gyakorolt hatásának mélysége indokolná, a 20. századi közgazdasági kutatásokban nem kapott súlyának megfelelő figyelmet. Ezt állapítja meg Atkinson, a London School of Economics professzora is, aki hosszú éveket szentelt e témakör tanulmányozásának, kutatásának (Atkinson, 1983). Lényegében a hetvenes évektől kezdve élénkült meg a közgazdászok érdeklődése a jövedelemeloszlás problémái iránt, s ez a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére az Egyesült Államokban érte el tetőpontját. Noha az elmúlt három évtizedben már könyvtárra menő irodalom gazdagította a jövedelemeloszlás témakörét, amely élénken a közgazdasági kutatói érdeklődés homlokterébe került, számos ország gazdaságpolitikusai, köztünk hazánkéi is, ügyet sem vetnek a tudomány megállapításaira, következtetéseire, hozzá lehetne még tenni: egyéb téren sem. Sajnálatos módon nagyon sok kérdésben a közgazdászok is homlokegyenest eltérő véleményt képviselnek, hovatovább bizonyos kérdésekben hangoztatott vélemények ellenzői azonnal a politikai elfogultság címkéjét ragasztják a vélemény nyilvánítójára. A jövedelemeloszlás alakulásának kérdései, a jövedelemegyenlőtlenségben fellépő aránytalanságok és ezek vizsgálata Magyarországon a rendszerváltás évei alatt merültek és merülnek fel elemi erővel. Itt utalunk azokra a legfontosabb munkákra, amelyek e 6

7 tárgykörben készültek. (KSH [1990], PENNAR [1991], ATKINSON-MICKLEWRIGHT [1992] KSH [1998], ATKINSON-RAINWATER - SMEEDING [1995], GALASI [1995], HAVASI-HORVÁTH RÉDEY SCHNELL[1998], MILANOVIC, B. [1998], OECD [1999], WORLD BANK [2000], SPÉDER [2002], TÓTH ISTVÁN GYÖRGY [2002]). A JÖVEDELEMELOSZLÁS VIZSGÁLATÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE, ALTERNATÍV VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A jövedelemeloszlást makroökonómiai szinten kétféle értelemben vizsgálhatjuk: Egyfelől vizsgálhatjuk a jövedelemeloszlást a jövedelmek forrása, azaz a jövedelmek megszerzőinek a gazdasághoz fűződő viszonya szerint: munkajövedelem, tulajdon-, tőkejövedelem, földjáradék stb. szerint. Ezt a fajta jövedelemeloszlást funkcionális jövedelemeloszlásnak nevezzük. Másfelől vizsgálhatjuk a lakosság jövedelmeinek megoszlását a lakosság népességtizedei (decilisei), illetőleg népességötödei (quintilisei) között, különös tekintettel a legalsó és legfelső kategóriák jövedelmi különbségeire. Ez a fajta vizsgálat, a méret szerinti jövedelemeloszlás (size distribution) nem koncentrál a jövedelmek forrására, hanem a jövedelmek nagysága, mérete szerint csoportosítja a népességet, s a népességcsoportok jövedelmi különbségeit vizsgálja. A klasszikus gondolkodók elsődlegesen az első szempont szerinti vizsgálatot tartották fontosnak, ma, a modernkor közgazdászai, noha a nemzet jövedelmének források szerinti megoszlását nagyon fontos ismerni, a második szempont szerinti jövedelemeloszlás vizsgálatára helyezik a hangsúlyt. Tanulmányunkban magunk is e szempont szerint vizsgálódunk. A jövedelemegyenlőtlenség és jövedelemeloszlás mérésének a következő alternatív megközelítési módjai, elemzési módszerei ismeretesek a nemzetközi szakirodalomban: a Lorenz görbe, a Gini koefficiens, a decilis hányados, az Éltető-Frigyes módszer, a relatív átlagos eltérés vagy Robin Hood index, valamint információelméleti mutatók, mint például Theil módszere. 7

8 A JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉG ALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTOZÁS KEZDETÉTŐL Az 1990-es parlamenti választásokon a magyar lakosság döntő többsége legitimálta azt a szándékot, elhatározást, hogy Magyarországon piacgazdaságot és demokratikus jogállamot kíván felépíteni. Széleskörűen elfogadott nézet volt akkor, hogy nincs ideális, fájdalommentes, költségmentes átmenet a piacgazdaságba, de ugyanakkor azt reméltük, hogyha a demokratikus átalakulás érdekében bevezetendő politikai és gazdasági reformok gyorsan működni kezdenek, akkor ezt hamarosan követi a nemzet jólétének minden rétegre kiterjedő egyenletes emelkedése is. Mindez azonban hiú ábránd, távolba vesző illúzió maradt. A rendszerváltás előtti jövedelemcentralizáció és jövedelem-újraelosztás megváltoztatásának az igényét, az államháztartási reform bevezetését már a 80-as évek vége felé célul tűzték ki, nem utolsósorban a nemzetközi szervezetek (Világbank, IMF) ösztönzésére. A rendszerváltás kezdetétől azonban Magyarországon egy rendkívül súlyos, elhúzódó és elmélyülő transzformációs válság alakult ki, amelynek következtében minden gazdasági mutató mélyre süllyedt, erősen az 1980-as szint alá és 1996 között a bruttó hazai termék 18, a végső fogyasztás 15, a reáljövedelem és reálbérek mutatója százalékkal csökkent, s mindez soha nem látott magas - 13 százalékos - munkanélküliséggel és százalék közötti inflációs rátával párosult Hozzátehetjük még a tömeges szegénységet, a nyugdíjak értékvesztését, az egész nyugdíjrendszer, az oktatás és egészségügy csődjét re a GDP csökkenése megállt, s pár éves stagnálás után ban 4-5 százalékos emelkedést mutatott a gazdaság. A hazai szakirodalomban megjelent elemzések - FÖRSTER, M. F. TÓTH I. GY. [1997], GALASI [1995], HAVASI HORVÁTH RÉDEY SCHNELL [1998], KAPITÁNY MOLNÁR [2000] KOVÁCS GÁL[2002] vagy a KSH háztartásstatisztikai felmérései vagy a TÁRKI vizsgálatain alapulnak, s egyöntetűen rámutatnak arra, hogy a jövedelemegyenlőtlenség legnagyobb növekedését a gazdaság legkritikusabb válságos éveiben, 1989 és 1993 között érte el, és ig még tovább, noha kisebb ütemben nőtt. A KSH jövedelmi felmérései alapján 1987 és 1997 között megkétszereződött, 4,6-ról 9,2- re nőtt a legfelső és legalsó népességtized jövedelmének aránya. Nemzetközi összehasonlításban ez radikális egyenlőtlenség-növekedésnek számít. A meggazdagodás forrása a privatizáció volt s ennek alapja az a mérhetetlen információelőny, amellyel megfelelő emberek megfelelő helyen és időben rendelkeztek. 8

9 A szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lettek, a középosztály relatív jövedelemhelyzete romlott, ez a folyamat azonban sajnálatos módon akkor ment végbe, amikor az elosztható jövedelmek jelentősen megcsappantak. Úgyis fogalmazhatjuk, hogy a válságnak törvényszerű velejárója lett a jövedelemegyenlőtlenség radikális megnövekedése. Pedig a józan gazdasági megfontolás és társadalmi igazságosság azt diktálta volna, hogy a rendszerváltás kezdetétől Magyarországon kialakult súlyos, elhúzódó és elmélyülő válság terheit arányosan, de inkább progresszíven viseltük volna. A jövedelemeloszlás ban 1990 után bekövetkező folyamatok azonban távolról sem támasztják alá ezt az elvárást. Az 1996 utáni évekre készült vizsgálatok (TÁRKI, Közgazdaságtudományi Intézet) azt mutatják, hogy a jövedelemegyenlőtlenség 1996 után nem nőtt jelentős mértékben, lényegében megállt, legfeljebb belső struktúra-változások mentek végbe. Ezzel szemben szociológiai felmérések, közvélemény kutatások olyan eredményeket tesznek közzé, melyek szerint a megkérdezett emberek nem csak saját helyzetüket tartják sokkal rosszabbnak, mint amit az említett mérőszámok mutatnak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket is magasabbnak és növekvőnek érzékelik. (ANDORKA [1996], FÖRSTER- TÓTH [1997]). Ez az ellentmondás több összetett okkal magyarázható, de nem biztos, hogy kielégítően megmagyarázható. Az emberek, noha nem jövedelemeloszlással foglalkozó szakértők, látják a társadalmi valóságot, elég jól meg tudják ítélni abszolút és relatív helyzetüket is. Másrészt a reprezentatív adatfelvételek nem a lakosság valóságos, tényleges jövedelemeloszlás áról, legfeljebb csak a mintában szereplők jövedelmi helyzetérõl adhattak és adhatnak képet. A jelenlegi társadalmi körülmények között a háztartásstatisztikai felmérések hiányosságaik miatt (az alacsonyabb jövedelműek túl-, a jómódúak alulreprezentáltak a mintában, a nagyon gazdagok és a nagyon szegények eleve be sem kerülnek) fokozódó mértékben távolodnak el a valóságtól. Erősíti ezt a tendenciát az a tényező is, hogy a létra legtetején lévő, de a felvételi mintákban nem szereplő gazdagok jövedelme nem csak hogy magas, de a rendszerváltás utáni években 2000-ig mindenképpen gyorsabban is nőtt, mint az alacsonyabb jövedelműeké. Véleményem szerint a hazai jövedelemegyenlőtlenség mértéke jóval nagyobb, mint amit a mérőszámok kimutatnak, még akkor is, ha a különböző számítások egymást megerősítik, alátámasztják. Állításomat az 1996 és 2001 közötti időszakban személyi jövedelembevallást tevő összes állampolgár APEH Sztadi által feldolgozott adataira alapozom. A jövedelembevallók száma 1996-ban 4,2, 2001-ben 4,5 millió. A vizsgálat tárgya az összesített jövedelem, amely az adóbevallásban szereplő összevont jövedelem, valamint az ehhez hozzáadódó külön adózó (forrásadós) jövedelmek együttes összege. Az összesített jövedelem tartalmaz olyan némiképpen jövedelemnivelláló elemeket, mint pl. a családi pótlék, Gyes, Gyed, ösztöndíj, stb., amelyeket 9

10 be kell vallani, de nem kell utánuk adót fizetni. Mivel a felsorolt jövedelmek bevallói éppen az első népességtizedet töltik fel, ez alkalmatlan a magasabb népességtizedek jövedelmeivel való összehasonlításra. Informatív képet kapunk azonban az összesített jövedelmek egyenlőtlenségének alakulásáról a 10. és pl. a 3. népességtizedbe tartozó jövedelmek hányadosa alapján, a legfelső népességtizedekben koncentrálódó bevallott jövedelmekről, az éves bevallott jövedelemnövekménynek jövedelemsávonkénti megoszlásáról (lásd az Táblázatot és a bemutatott grafikonokat). Hangsúlyozzuk, hogy nem a teljes társadalmi jövedelemegyenlőtlenséget vizsgáljuk, hanem a személyi jövedelmeket bevalló népességre vonatkozó jövedelemeloszlást, amely releváns képet nyújthat a döntéshozók számára az adókulcsok változtatására vonatkozóan. 10

11 Az összesített jövedelmek megoszlása népességcsoportok között, (%) Decilisek 1. sz. táblázat ( ) 22,0 21,8 21,3 20,9 20,7 21,6 ( ) 37,6 36,6 36,5 36,4 23,6 35, ,1 38,0 38,6 39,3 40,2 39,5 Legfelső 5 százalék 27,0 27,0 27,4 27,9 28,9 28,1 Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 2. sz. táblázat A különadózó jövedelmek az összesített jövedelmek százalékában Összes 7,45 7,71 6,92 8,87 10,21 9,26 1. decilis 2,89 6,46 5,41 7,39 7,44 9, ,81 3,25 2,76 3,75 3,44 3, ,89 1,68 0,85 1,47 1,43 1, ,00 2,39 1,48 3,27 2,88 1, ,05 2,41 1,47 2,96 2,93 2, ,16 2,07 1,33 2,79 2,60 2, ,36 2,03 1,43 2,69 2,71 2, ,83 2,18 1,70 2,94 2,95 2, ,89 3,10 2,56 4,23 4,59 4, ,71 16,19 15,00 17,53 20,53 18,83 1. decilis alsó 5%... 1,83 7,69 5,43 7,92 7,39 7, decilis felső 5%... 21,60 20,66 19,26 21,76 25,42 23,33 Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 11

12 1. sz. grafikon Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 2. sz. grafikon Az összesített jövedelemek évi növekményéből való részesedés %-os részesedés a jövedelemváltozásból jövedelmi csoportonként 45,0 35,0 25,0 15,0 5,0-5,0-15,0-25, alatt jövedelemsávok Ft-ban felett Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 12

13 3. sz. grafikon A jövedelembevallók százalékos megoszlása és a százalékhányadukra eső jövedelmi hányad az össszesített bevallott jövedelmekből, jövedelmi sávonként, ,00 20,00 évi átlagjövedem 1,1 millió Ft százalék 15,00 10,00 5,00 0, alatt felett jövedelemsávok a jövedelemsávba tartozó népesség részaránya a jövedelemsávba eső népesség jövedele Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 13

14 4. sz. grafikon Az adóbevallók összesített jövedelmeinek százalékos megoszlása jövedelemkategóriák szerint, százalék 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, alatt felett jövedelmi sávok Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 5. sz. grafikon Az összesített jövedelmek eloszlásának Lorenz görbéi az összjövedelem százaléka a teljesen egyenletes eloszlás vonala népességtized Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva 14

15 6. sz. grafikon A külön adózó jövedelmek eloszlása a jövedelmek százaléka népességtized Forrás: Az APEH Sztadi által közreadott adatok alapján számítva MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK Az adóbevallók zöme az alacsony jövedelemkategóriákhoz tartozik. Az összesített jövedelem egy főre jutó éves átlaga 1996-ban 480 ezer, 1998-ban 706 ezer, 2000-ben 944 ezer és 2001-ben 1,1 millió Ft, s az átlag alatt bevallók aránya a megfelelő években 70,8 és 69,3 százalék között enyhén ingadozott, miközben az összesített jövedelmekből rájuk eső jövedelemhányad 33,7 és 32,7 százalék között változott. A módusz, a leggyakrabban előforduló jövedelem jóval az átlag alá esik. Az egy bevallóra eső évi átlagos összesített jövedelem az adófizetés szempontjából történő besorolásnál indokolatlanul magas, 1996-ban 40, majd a következő években 35, 39 30, 30 és 2001-ben már a legmagasabb, 40%-os kulccsal adózott. Mind közgazdaságilag, mind erkölcsileg igazságtalan, ha az állam az átlagjövedelmet a legmagasabb adókulccsal adóztatja meg! 1996-ban az összesített jövedelem 38 százaléka a bevallók legfelső 10 százalékának (430 ezer személy), 27 százaléka a bevallók legfelső 5 százaléka (215 ezer személy) kezében koncentrálódott, miközben a harmadik népességtized az összes jövedelem 3,5 százalékát tudhatta magáénak. Követve a tendenciát 2001-ig, a jövedelemkoncentráció fokozódott, 2000-ben érte el csúcspontját, 40,2 százalékot, a legfelső 5 százalékban 28,9 %-ot ben 15

16 a koncentráció minimális csökkenéséről beszélhetünk, amikor a legfelső népességtized az összjövedelmeknek 39 százalékával, a legfelső népességötöd az összjövedelmek 28 százalékával rendelkezett. Az összesített jövedelem népességtizedenkénti eloszlásából levonható az a következtetés, hogy amíg 1996-ban a 10. népességtized jövedelme 10,7-szerese volt a 3. népességtized jövedelmének, addig ez a hányados 2000-ben 11,8-ra emelkedett, majd 2001-re 9,6-ra csökkent. Tehát a személyi jövedelembevallások alapján készült egyenlőtlenségvizsgálat szerint nem állt meg 1996-ban az egyenlőtlenség mértékének növekedése, ez 2001-ben következett be. Súlyos, negatív jelenség bontakozott ki a rendszerváltást követő években: mivel a leggazdagabbak a legalacsonyabb jövedelmet bevalló rétegek kárára már nem tudtak gazdagodni, a köztük lévő távolság már nem feszülhetett tovább, így a jövedelmek a belső, az decilisbe tartozóktól áramlottak felfelé, miközben ezek a rétegek lesüllyedtek, s ez is a magyarázata annak, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek igen magas a népességen belüli aránya. Molnár György és Kapitány Zsuzsa a Közgazdaságtudományi Kutatóközpont főmunkatársai kimutatták, hogy a fölfelé irányuló mobilitás intenzitása a középrétegekből 1996 után jelentős mértékben megtorpant. Az adatok elemzése során világosan kiderült, hogy a vizsgált időszak alatt az adózás egyáltalán nem töltött be jövedelemegyenlőtlenség kiegyenlítő funkciót, az adózás utáni összesített jövedelmek eloszlása megegyezik az adózás előtti jövedelmek eloszlásával (l. a Lorenz görbe grafikonját). A forrásadós jövedelmek, lényegében tőkejövedelmek százaléka a legfelső 5-10 százaléknyi adóbevalló népesség kezében koncentrálódik, s ezek csupán 20%-os kulccsal adóztak. Ebből egyenesen következik, hogy az adórendszer szerepe semmi egyéb, mint a kormányzatok fiskális céljai végrehajtásának, valamint a gazdagok támogatásának eszköze. A kormányzatok olyan látványosan hátráltak ki a jövedelem-újraelosztás eszközeit sutba dobva az egyenlőtlenség csökkentője szerepköréből, hogy ilyent még a friedmanista, monetarista irányzat legbőszebb élharcosai sem remélhettek. Közgazdasági tankönyvek cáfolták évtizedeken keresztül Marx sokat idézett jóslatát, amelyet hosszú ideig nem támasztottak alá semmilyen történelmi, statisztikai elemzések sem Európában, sem Amerikában és 1992 között, amikor az Egyesült Államokban oly mértékű jövedelemegyenlőtlenség alakult ki, miszerint a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek, akkor számos amerikai közgazdász, köztük Paul Krugman a MIT professzora, következtetése az volt, hogy ez által éppen Amerika lett szegényebb ben Az Elnök Gazdasági Jelentése, noha igyekezett a kérdésnek annak súlyához képest kisebb jelentőséget tulajdonítani, 1988-ra az előző négy évtized alatt 16

17 soha nem tapasztalt szintű jövedelemegyenlőtlenségről számolt be. Ez konkrét számokban azt jelentette, hogy amíg 1973-ban a legfelső 20 százalékba tartozók jövedelme 11-szerese volt a legalsó 20 százalékba tartozókénak, addig 1989-re az egyenlőtlenségi mutató 13,2-re nőtt. A jövedelmek egyenlőtlenség-csökkentését célzó és eredményező intézkedéseket vezettek be: megemelték a magas jövedelmű rétegek adókulcsát. Ha a neoliberális eszmerendszer gazdaságpolitikájának prominens képviselője erre a lépésre szánja el magát, akkor talán hihetünk az amerikai mértékadó közgazdászok elgondolásainak. A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉG NÖVEKEDÉSÉNEK OKAI, A JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS AZ ADÓZÁS ÖSSZEFÜGGÉSE A személyi jövedelemadózás rendszerében az adósávok és az adókulcsok kialakításában kulcsfontosságú, elengedhetetlen szerepe lenne jövedelemeloszlás elemzésének. Úgy gondolom, hogy a SZJA rendszere több szempontból rossz és 2001 között a jövedelmek eloszlása minden egyes évben szükségessé tette volna mind az adósávok határainak, mind a kulcsoknak a módosítását, de különösen indokolt lett volna az adórendszer újraelosztó szerepének működtetése és annak biztosítása. Összefoglalom azokat a tényeket, amelyek ezt az állításomat alátámasztják: Az tény, hogy az átlagjövedelem minden évben nagyon magas, 2001-ben pedig a legmagasabb adókulccsal adózott, önmagában nézve is elfogadhatatlan, ugyanakkor társadalmi feszültségek forrása, s nemzetközi összehasonlításban nézve egyedülálló jelenség. Ebben nem más, mint az állam fiskális szemlélete, a költségvetési bevételek egyre nagyobb arányú növelése mutatkozik meg. A legmagasabb kulcs szerint adózó jövedelem-kategóriák nagyon széles jövedelmi sávot fognak át. Ebben a jövedelemsávban 1996-ban a legalacsonyabb jövedelem 918 ezer, a legmagasabb pedig 2,2 milliárd Ft volt, 2001-ben 1 milliótól 2 milliárdig terjedt. Ez a sáv lényegében a 10. decilist jelenti, tehát magán a decilisen belül ezerszerese a legmagasabb jövedelem a legalacsonyabbnak, miközben az összes többi decilisben ez az arány 1,2 és 1,5 között mozog. A legmagasabb adókulcs alatt összemosódnak az évi átlagjövedelemnél valamivel magasabb, valamint a sok tízmilliós, sok százmilliós és milliárdos évi jövedelmek. 17

18 Ez közgazdaságilag indokolatlan, a társadalmi közteherviselés szempontjából igazságtalan és erkölcstelen. Kiszámítva 2001-re az adófizetési kötelezettségnek az összesített jövedelmekhez viszonyított százalékát jövedelemsávonként, a következő eredményeket kapjtuk: 400 ezer Ft alatt 8,5 %, 1 és 2 millió Ft között 30-33%, 2 és 4 millió között 33,8-34,1% és 4 millió Ft felett, akik az éves bevallott összesített jövedelem 22 százalékát (1,07 billió Ft) tudhatják magukénak, 28,1%. Vagyis a leggazdagabbak a legkedvezményezettebbek, mert az adóból levonható kedvezmények tárházában tetszésük szerint válogathattak adócsökkentésük céljából. Elemzők számtalanszor hangoztatják, hogy a gazdaság jelenlegi problémája a es években a GDP növekedési ütemét messze meghaladó ütemű bérkiáramlás, amely alapvetően a közalkalmazotti szférában az alacsonyabb béreket növelte, s ezek mögött nem volt teljesítménynövekedés. Rá kell azonban mutatni arra, hogy ez a bérnövekedés hosszú évek alatt felhalmozódott bérelmaradást pótolt, amely évek alatt alakult ki, mégpedig úgy, hogy hihetetlen mértékű, teljesítménykülönbségeket nem tükröző béraránytalanság jött létre a közszféra és a versenyszféra között, másfelől a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek között. Ki gondolhatná, hogy a 6-8 év alatt kialakult jövedelemkoncentrációt, a több százmilliós és többmilliárdos jövedelmek keletkezését termelékenység növekedésnek lehet tulajdonítani. Vajon a bajok forrásait miért nem elsősorban abban keresik, hogy a költségvetésből hiányzó milliárdok a leggazdagabbaknál maradtak, akik végső soron alacsonyabb kulccsal adóztak, mint amennyit egyfelől az arányos teherviselés diktált volna. Ezek a mérhetetlen nagy jövedelmek nem képeztek növekedésserkentő beruházásokat. Messze nem értek egyet azokkal az érvelésekkel, amelyek szerint azért kell adót csökkenteni, mert ezek elősegítik a beruházások növekedését. Az közötti adóbevallási adatok erre rácáfolnak, hiszen ott maradt a leggazdagabbaknál legalább 500 milliárd Ft, amelyekhez adókedvezmények révén jutottak, s ez nem jelentkezett gazdasági növekedést serkentő beruházásokban. Véleményem szerint minél nagyobb egy társadalomban a jövedelemegyenlőtlenség, annál differenciáltabb adókulcsokat kellene alkalmazni közgazdaságilag értelmes sávokhoz kapcsolva ezeket. A kormányzatoknak olyan gazdaságpolitikát kellett volna már a 90-es évek közepén kialakítaniuk, hogy ne a leggazdagabbaknak adja a kedvezmények lehetőségét, hogy azok végső soron még az átlagjövedeleménél is alacsonyabb kulccsal adózzanak. Ezért kifejezetten helytelennek és károsnak találom az adórendszer egykulcsos irányba történő változtatását. 18

19 Mindezek fényében határozottan állíthatjuk, hogy ha a 40 százalékos kulcs alá esők sok százmilliomosai és milliárdosai kapták a legnagyobb adókedvezményeket. A személyi jövedelem adókulcs-csökkentése miatt kieső költségvetési bevétel nagy része éppen azoknak a gazdagoknak a kezében maradt, akik már amúgy is mindenféle adókedvezményt igénybe véve messze a besorolásuk szerinti adókulcs alatt adóztak. Feltehetjük a kérdést: miért is a gazdagok sorsa miatt kell aggódniuk a kormányzatoknak? Úgy gondolom, rossz úton járnak azok a gazdaságpolitikusok, akik a gazdagok kiváltságai felett őrködnek, miközben az országra a tömeges elnyomorodás jellemző. Már nem túlzás kimondani: félelem és harag, gyűlölet a gazdagokkal szemben, növekvő szegénység, polarizáció a jövedelmekben és életszínvonalban erősen megosztják a lakosságot. Az emberek elveszítették bizalmukat a politikában, politikusokban, kormányokban, elégedetlenek a gazdasági és társadalmi változások menetével. A közgazdászok a legalapvetőbb dolgokról is homlokegyenest ellenkező módon vélekednek. Néhány liberális elveket valló kolléga szerint nem baj, hogy nálunk ilyen nagy jövedelemegyenlőtlenségek alakultak ki, mert most értük el a fejlett nyugati országokban tapasztalható szintet. Érvelésük szerint ezek nem is olyan nagyok, mert, ahol igazán nagyok az egyenlőtlenségek, az India és Tunézia, Oroszország és Ukrajna. Talán nekünk nem Tunézia és India lenne a példa Európába tartva! Közgazdaságilag miért is problematikus a pár év alatt rapid módon kialakult mértékű jövedelemegyenlőtlenség? Azért, mert túlhaladta azt a mértéket, amely egészséges, ösztönző hajtóereje lehetne egy gazdaság működésének. Ha a kormányzatok nem ismerik fel, hogy a társadalomban kitermelődött hatalmas arányú szegénység a gazdaság hatékony működése ellen hat, akkor számolniuk kell azzal, hogy a szegények rendkívül magas aránya veszélyezteti az ország hosszú távú növekedési esélyeit, gátolja a termelékenység növekedését, miközben a stagnáló jövedelmek a fogyasztói vásárlóerő stagnálását vagy csökkenését idézik elő ben, amikor a jövedelmek eloszlása még messze nem volt olyan egyenlőtlen, mint ma, természetes szakmai döntés volt a progresszív személyi jövedelem adórendszer bevezetése. A kilencvenes években a felismerhetetlenségig erodálódott személyijövedelemadó-rendszer nagymértékben hozzájárult a társadalmi igazságtalanságokhoz, a növekvő jövedelemegyenlőtlenségekhez, ahhoz a tarthatatlan társadalmi helyzethez, melyben a szegények szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbá váltak, a szegények száma jelentős mértékben nőtt, a középosztály lesüllyedt, a felfelé irányuló mobilitás minimálissá vált. 19

20 A sávokat és a kulcsokat az infláció mértékének és az adórendszer újraelosztó szerepének megfelelően kellett volna és kell alakítani. Ezért az adórendszer mindenkori módosításának a jövedelem eloszlás elemzésén kell alapulnia. A jövedelem eloszlás elemzéséhez jó támpontot adnak az előző évi személyijövedelem-bevallás adatai. Hogy ez az elemzés nem történt meg, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1996 és 2001 között a jövedelmek eloszlása minden évben indokolta volna mind az adósávok határainak, mind a kulcsoknak a módosítását. Ahogy az elmúlt 15 évben a kormányok nem törődtek a jövedelem eloszlás és -egyenlőtlenség alakulásával, úgy nem törődtek az adórendszer karbantartásával sem. A kormányzat, a pénzügyi szakpolitikusok nem tekintették lényegi kérdésnek a jövedelemegyenlőtlenség és a jövedelemeloszlás alakulásának figyelését, noha az adóbevallásokból kimutatható jövedelem eloszlási táblázatok felhívhatták volna a figyelmet arra a tarthatatlan és elfogadhatatlan helyzetre, hogy a jövedelmeket bevallók 65 százaléka és maga az átlagjövedelem is a legmagasabb kulccsal adózzék! Sőt: úgy tűnik, kínosan ügyeltek arra, hogy a 18 százalékos sáv felső határát csupán a tervezett infláció mértékének megfelelően emeljék fel. Vagyis az átlagjövedelem szintjéig az adórendszer progresszív, fölötte teljesen líneáris. A módusz, a leggyakrabban előforduló jövedelem, jóval az átlag alá esik. A sávok feltolásával elérhetjük ugyan, hogy az átlagjövedelem ne a legmagasabb kulccsal adózzék, de ez még nem változtat azon a jövedelmi aránytalanságon, hogy az összjövedelem 65 százaléka van az átlag felett 30 százaléknyi adózó kezén, és 35 százaléka van az átlag alatt az adózók 70 százalékánál. A parlamentben egyetlen párt egyetlen képviselője sem tett javaslatot arra, hogy vizsgálják meg a jövedelemeloszlás alakulását, s az abból levonható következtetéseknek megfelelő döntéseket hozzanak az adórendszer átalakítására, módosítására vonatkozóan. Az adórendszer a feje tetején áll. Az első adókulcs sávhatárát kellene valamivel az átlagjövedelem alatt meghúzni miként sok OECD-országban - s minél följebb megyünk a jövedelmi létrán, annál differenciáltabban kellene alkalmazni az adókulcsokat, ahhoz, hogy az adórendszer progresszív jellege kellőképpen érvényesüljön. A gazdaságpolitikai döntéshozók teljesen feladták a progresszivitás elvének érvényesítését. Véleményem szerint sem az adósávok, sem az adókulcsok kialakítása nem szakmai érvek, hanem politikai érdekek mentén hozott döntések nyomán jött létre. Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy hány százalékos legyen a legmagasabb kulcs adott millió forintos éves jövedelem fölött, de a progresszivitás érvényesítése differenciált kulcsokkal legyen megkérdőjelezhetetlen! A politikai változások és a demokratikus jogállam megteremtése szükséges, de sajnos nem elégséges, s csak akkor képviselnek igazán nagy értékeket, ha párosulni tudnak a nagy gazdasági kihívásokra adott jó válaszokkal, jó megoldásokkal. A szegényedő többség vállát súlyos terhek nyomják, miközben egy vékony réteg kezében összpontosul a jövedelmek aránytalanul nagy hányada. Ilyen körülmények között nehéz lenne megmagyarázni az 20

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kovács Ilona, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének ny. tudományos főmunkatársa

Kovács Ilona, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének ny. tudományos főmunkatársa A jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlõtlenség a személyijövedelemadóbevallási adatok tükrében* Kovács Ilona, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének ny. tudományos főmunkatársa E-mail: kovacsi@econ.core.hu

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

MT-DP 2010/25. Az ellenzék ereje. Általános súlyozott szavazási játékok KÓCZY Á. LÁSZLÓ - PINTÉR MIKLÓS

MT-DP 2010/25. Az ellenzék ereje. Általános súlyozott szavazási játékok KÓCZY Á. LÁSZLÓ - PINTÉR MIKLÓS MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 2010/25 Az ellenzék ereje Általános súlyozott szavazási játékok KÓCZY Á. LÁSZLÓ - PINTÉR MIKLÓS INSTITUTE OF ECONOMICS, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES BUDAPEST,

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011 Belföldi lapok Külföldi lapok Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Chip Számítógép Magazin (DVD melléklettel) Élet és Irodalom Figyelő /Profit plusz csomag: Figyelő TOP 200; Figyelő Trend Figyelő /plusz

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Beosztás

ÖNÉLETRAJZ. Beosztás 1. Családi név: Tóth 2. Utónév: István György 3. Születési idı: Pápa, 1962. szeptember 10. 4. Állampolgárság: magyar 5. Jelenlegi munkahely: Jelenlegi munkahely neve, címe TÁRKI Társadalomkutatási Intézet

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

Telegdy Álmos. 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs 2004-2005), MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Telegdy Álmos. 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs 2004-2005), MTA Közgazdaságtudományi Intézet Telegdy Álmos Elérhetőség: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budaörsi út 45 Email: telegdy@econ.core.hu Nyelvtudás: Felsőfokú angol Felsőfokú román Munkahely: 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs

Részletesebben

VÁLOGATÁS ANDORKA RUDOLF MŰVEIBŐL

VÁLOGATÁS ANDORKA RUDOLF MŰVEIBŐL 866 SZEMLE mérleg-vizsgálat eredményei több lengyel magyar, finn magyar összehasonlításnak vetették meg az alapjait, melyeket a csehszlovák és az osztrák összehasonlítási munkák követtek. E munkák sikerében

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projet eretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszéén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 2009

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 2009 MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 2009 (Dokumentumtípus szerint rendezve) Összeállította: Bálint Éva Könyvek Kézdi G. Surányi É.: A successful school integration program : An evaluation

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

STATISZTIKAI SZEMLE 75. ÉVFOLYAM 1997. ÉV TARTALOM ÁLATALÁNOS ELMÉLET A STATISZTIKA TÖRTÉNETE ÉS SZERVEZETE

STATISZTIKAI SZEMLE 75. ÉVFOLYAM 1997. ÉV TARTALOM ÁLATALÁNOS ELMÉLET A STATISZTIKA TÖRTÉNETE ÉS SZERVEZETE STATISZTIKAI SZEMLE 75. ÉVFOLYAM 1997. ÉV TARTALOM ÁLATALÁNOS ELMÉLET A STATISZTIKA TÖRTÉNETE ÉS SZERVEZETE A jogharmonizációs szabályozás gazdasági hatásvizsgálata. Kenneth Binning Futó Péter.. 2/101

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Jelenlegi munkahely: TÁRKI Zrt. Jelenlegi munkahely neve, címe

ÖNÉLETRAJZ. Jelenlegi munkahely: TÁRKI Zrt. Jelenlegi munkahely neve, címe ÖNÉLETRAJZ Név: Gábos András Születési idő: 1968. július 7. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: TÁRKI Zrt. Jelenlegi munkahely neve, címe TÁRKI Zrt. Vezető Beosztás Végzettség: Képző intézmény

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Lukács Péter Semjén András (szerk.): Oktatásfinanszírozás. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1988 (253 o.)

Lukács Péter Semjén András (szerk.): Oktatásfinanszírozás. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1988 (253 o.) VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK NÉV: SEMJÉN András KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK Könyvek: Semjén András Tóth István János (szerk.): Rejtett gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati

Részletesebben

Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud.

Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud. Kornai János akadémikus. Munkahely: Cím: Collegium Budapest (Szentháromság u.2., Budapest, Hungary, 1014) Tel: 36-1-224-8312 Fax: 36-1-224-8328 e-mail: kornai@colbud.hu Kutatási témák Kornai János a szocialista

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

MINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti:

MINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti: 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 2010 2011 40% 30% 20% 10% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% a) Nevezze

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET Könyv (1981-): 1. A "második" gazdaság. Tények és hipotézisek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981 (Gábor R. Istvánnal). 2. A munkaerőpiac

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése GALASI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2005. évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A termékek új generációja

A termékek új generációja Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 185-192. o. A termékek új generációja A szellemi tulajdon nemzetközi

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Institute of Economics

Institute of Economics Centre for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences Institute of Economics LIST OF PUBLICATIONS 2012 Compiled by: Éva Bálint and Éva Moldován Antal Gábor Earle, J. S. - Telegdy

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben