KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009.

Átírás

1 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009.

2 5 + gradske novine za srednjoškolce

3 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. KUDA? Najavite događaj mailom: UMETNOST RADI SLAVE Promocija knjige Dušana Vasića Čitaonica Gradske biblioteke :00 Iz štampe je izašla knjiga poezije Dušana Vasića, praćena crtežima Emila Kadirića. Na promociji će govoriti Snežana Živić, profesorka srpskog jezika i književnosti i dr Slobodan Vladušić, književni kritičar i teoretičar. Poeziju će recitovati Dragana Anđelić, učenica Gimnazije i Saša Eraković, učenik MESŠC. Na promociji će se knjige prodavati po specijalnoj ceni. Pesme su nastale u periodu od do godine i čine nekoliko celina, od kojih jednu obuhvataju kratki prozni radovi. Pesnik, pripovedač, esejista, putopisac, prevodilac - atributi su književnika koje Dušan Vasić, mladi savremenik iz Subotice, voli da čita. Rođenom u smutnim vremenima srednjih osamdesetih, životni put mu nije bio jednostavan: završio je osnovnu školu; potom srednju; i najzad fakultet. Eno ga, stoji sa fotokopijom uverenja da je diplomirani matematičar, smer računarstvo i informatika. Kao poeta, kretao se od oda pčelama i pilićima, preko naracija svakodnevnih događaja u epskom desetercu, do strogog preispitivanja svoje uloge u poeziji. A tada je upisao gimnaziju i sve se promenilo. Zato se njegova zbirka Umetnost radi slave sastoji od sasvim drugih pesama - mahom lirskih, ali i narativnijih, ogromnom većinom na srpskom, ali ponegde i na engleskom, u stihu (i to u vezanom više nego u slobodnom), ali pomalo i u prozi. Od svih kovrdžavih Subotičana koji su se ikada pojavljivali u uzastopnim finalima poetskog konkursa za srednjoškolce Desanka Maksimović u Valjevu, Dušan Vasić je, može se sa preterivanjem tvrditi, svakako najznačajniji pesnik. Zato sa radošću iščekuje čas u kom će imati više čitalaca nego tekstova. Knjiga je izdanje FOKUS Fondacije, u ediciji Savremena književnost mladih. ETNOFEST festival kultura sveta se po 6. put održava na Paliću i u Subotici, i počinje u ponedeljak 1. juna, a trajaće do 21. juna. Kao i prethodnih i ove godine publici predstavlja multidisciplinaran program koji obuhvata koncerte, radionice, izložbe i dokumentarne filmove. Tokom dvadesetak dana, koliko traje festival, kulturni sadržaji će biti dostupni na više gradskih lokacija, kao što su Baš kuća, Otvoreni univerzitet, Gradski muzej i kafe Sax, a veće koncertne atrakcije će se održati na Letnjoj pozornici na Paliću. U predhodnih pet godina festivala, imali ste priliku da uživate u koncertima poznatih umetnika iz regiona poput: Vlatka Stefanovskog, Braće Teofilović, Lajka Felixa, Bobana i Marka Markovića, Slobodana Trkulje, Pavla Aksentijevića, Tamare Obrovac i mnogih gostujućih umetnika iz Španije, Francuske, Austrije, Nemačke, Mađarske, Kameruna, Turske, Bugarske, Portugala, Finske, Ukrajine, sa Kipra... Program festivala: 10. jun 21h Koncert: NO BORDERS (Srb, Bul, Nor) Café Sax, Subotica 13.jun 17h Radionica: O čajevima i još po nešto Baš kuća, Subotica 21h Muzičko putovanje: Afrika Baš kuća, Subotica 16.jun 20h Dokumentarni i animirani filmovi: izbor Mediawave festivala 22h Muzičko putovanje: Južna Amerika Baš kuća, Subotica 17.jun 19h Izložba koncertne fotografije (Srb, Hun, Esp) Gradski muzej, Subotica 20h Koncert: ĐIVANOVIĆ ROBERT (SU) Baš kuća, Subotica 21h Koncert: DRESCH QUARTET (Hun) Baš kuća, Subotica 19.jun 17h Fotografska Radionica Letnja pozornica, Palić 21h Koncert: CADABRA (SU) Letnja pozornica, Palić 22h Koncert: CELIA MARA (Aut / Bra) Letnja pozornica, Palić 23h Koncert: MELLOW & PYRO (Ger) Letnja pozornica, Palić 20.jun 12h Radionica: Kulinarstvo Flandrije i Vojvodine. Baš kuća, Subotica 21h Koncert: BRIGADA BRAVO & DIAZ (Esp) Letnja pozornica, Palić 22h Koncert: BORIS KOVAČ & La Campanella (NS) Letnja pozornica, Palić 23h Koncert: BALKAN BANQUETS (Srb/ Bel/ Fra/ BiH) Letnja pozornica 21.jun 12h Radionica: Kulinarstvo - riblja čorba Paprika čarda, Palić Beer & co. caffe LIVE :00 NENAD&JANOS&TILLY acoustic night :00 NENAD&JANOS&MILAN acoustic night :00 COLD SHOT rock, pop-rock, blues... unplugged...

4 gradske novine za srednjoškolce 5+ halmaz Június 18., Szabadka, Népkör kerthelyisége, 21 óra 30Y rockkoncert. A belépés díjtalan. Június 19., Szabadka, Városi Múzeum, 18 óra Neoreneszánsz építészet Budapesten, Budapest Főváros Levéltárának kiállítása. Június 19., Szabadka, Népkör kerthelyisége, 20 óra Komolyzenei és népzenei est. A Garden Quartet és a Juhász zenekar közös estje. A belépődíj 150 dinár. Június Csóka Nyári Művelődési Napok, 18 óra, Művelődési Ház A Vajdaság több településéről érkező színjátszó csoportok bemutatkozása. EXIT Festival, Újvidék, Péterváradi vár, július Prodigy, Moby, Arctic Monkeys, Madness, Carl Cox, Sasha, Marčelo, Atheist Rap, Hladno Pivo csak néhány az EXIT idei fellépői közül. Négy napra szóló belépőjegyet 5990 dinárért lehet vásárolni, a napijegy pedig július 9-re és 10-re 3490, míg 11-re és 12-re 3990 dinárért vehető. Ha megnézitek a részletes programot, érdemes elgondolkodni azon, hogy megvegyétek a belépőt. Megéri. VIII. Vajdasági Szabadegyetem Gazdaság és média A Vajdasági Ifjúsági Fórum az idén is megszervezi a Szabadegyetemet év közötti fiatalok jelentkezését várják, vajdasági magyar és Magyarországon tanuló vajdasági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók, felsőfokú végzettséggel vagy minimum érettségivel rendelkező vagy vállalkozó fiatalok is részt vehetnek a négynapos rendezvényen, amit július 2-tól 5-ig tartanak Kishegyesen. Jelentkezni lehet a gazdasági munkacsoportba és a közélet és média munkacsoportba, amelyekről részleteket megtudhattok a VIFÓ honlapján. A Szabadegyetemen való részvételi hozzájárulás 1000 dinár. A résztvevők számára a Kátai Tanyán a szállást és az étkezést biztosítják a szervezők. Bővebb információt a 024/ as számon kaphatnak az érdeklődők, vagy Jakus Lídiánál a 063/ es, Rumenyákovity Melindánál a 064/ Zentai Nyári Ifjúsági Játékok, július , Zenta, Népkert. Beatrice, Magna Cum Laude, Pokolgép, Quimby, Rúzsa Magdi, Lajkó Félix, Nevergreen, Zanzibár, Aurora a teljesség igénye nélkül. Immár tizedik alkalommal szervezik meg a játékokat. A csapatok jelentkezését már várják. Jegyeket az Eventim irodáiban július 18-ig kedvezményesen vehettek. Az ötnapos jegy 1500 dinárba kerül elővételben, a helyszínen Egynapos belépőt csak a helyszínen vehetsz, 600 dináros áron. Részletek: as és Horvát Dajanánál, a 064/ ös számokon. A pályázáshoz a jelentkezési űrlap Szabadkán az Ago Mamužić utca 13. szám második emeletén igényelhető, illetve letölthető a és a www. vamadisz.rs honlapokról. A pályázatokat személyesen a fent említett címen lehet leadni munkanapokon óra között, elektronikus úton a suvifo@ gmail.com címen, illetve faxon a 024/ as számon. A pályázat beadási határideje június 19. A nyertes pályázókat június 22-ig telefonon és ben értesítik.

5 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. Exit 09 odvijaće se od 9. do 12. jula godine, kao i uvek do sada na Petrovaradinskoj tvrđavi u Novom Sadu. Ove godine nas čekaju mnoga iznenađenja jer, kao što znate, pred nama je deseto izdanje najboljeg festivala u Evropi. Exit je narastao do svetski priznatog festivala, koji svake godine posećuju na desetine hiljada ljudi iz Evrope... Ovaj festival nikada nije izgubio ono što je najvažnije i po čemu je danas poznat u svetu fenomenalnu atmosferu. Muzika kao sredstvo za prepoznavanje različitog i spajanje sličnog, na hiljade mladih ljudi spremnih da kreiraju i da svet oko sebe učine boljim, neobičan i bajkovit ambijent srednjovekovne tvrđave i više od 500 muzičara na 20 izvođačkih bina - čine Exit deset godina posle. Iza nas su imena kao što su: Snoop Dogg, The Prodigy, Iggi Pop, Massive Attack, Moloko, Cypress Hill, Underworld, Fatboy Slim, White Stripes, Garbage, Stereo Mc s, Slayer, Roni Size, Manu Chao, N*E*R*D, Paul Weller, Primal Scream, Sex Pistols, Richie Hawtin, Danny Tenaglia, Frankie Knuckles, John Digweed, Eric Prydz, Carl Cox, Eric Morillo i mnoga druga poznata imena. A sada nas čeka 10. godišnjica i Exit festival bolji nego ikad do sada. Čekaju nas: Moby, Korn, Manic Street, The Prodigy, Dj Marky, Eric Prydz... Biće zabavno, interesantno i nezaboravno! Anamarija Kološnjaji Summer3p omladinski festival sa dugogodišnjom tradicijom, godine biće održan sedmi put. Od godine ovaj Festival poseti blizu ljudi. Festival se održava na Termalnom bazenu i na Muškom štrandu na Paliću. Osim muzičkog programa na Festivalu su organizovane kreativne radionice, sportska dešavanja i kampanje STOP NASILJU! i ČUVAJMO PRIRODU!. Organizatori Festivala su AШC Cooperation i FOKUS Fondacija. Moon Stage: Četvrtak, :00 00:00 Brajan (Beat & Bones) 00:00 01:00 Chrono (Progressive Passion) 01:00 03:00 JODY WISTERNOFF (Way Out West) 03:00 04:00 Ascaloon (Progresive Passion, i:face Agency) Petak, :00 01:00 Garfield (Balkan Beat Brothers, Hu) b2b Gustav Jr (Ašc) 01:00 03:00 FEATURECAST (Funk Weapons, Good Groove, UK) 03:00 04:00 Dj Dovlaman (Zoombull) Subota, :00 00:30 Goya & Natasha (Funprofor, Club n Bar) 00:30 02:30 ROBERT BABICZ Live! (Kompakt K2, Punkt Music, Systematik) 02:30 04:00 Faktor X (Audiomatique, Monoid, Traffica, Hairy) Nedelja, :00 00:00 Phantom (Beat & Bones, Sominimal) 00:00 01:00 Subotika (Motech) 01:00 03:00 Miloš Pavlović (Momentum) 03:00 04:00 Dfndr & Kibz (Speed Progress) Lago Lounge Stage: Četvrtak, :00 22:30 Peepolly (Ašc) Petak, :00 22:30 Danny V. (Cafe Del Sol, Plastic Zone) Subota, :00 22:30 Maxim Kuznyecov (Syberia Sessions / Nedelja, :00 22:30 B92 Belgrade Coffee Shop Promo Event Madonna, poznata i kao kraljica popa, održaće koncert 24. avgusta na beogradskom Ušću u organizaciji The State of Exit i Live Nation. Madonna je prošle godine krenula na svetsku turenju Sticky and Sweet ali je odlučila da njen evropski deo produži i održi još 25 koncerata. Posle skoro 2 godine polemisanja o njenom dolasku, Srbija će konačno videti pevačicu uživo. Sa njom na celoj turneji nastupa britanski DJ Paul Oakenfold. Njeni koncerti traju nešto više od 2 sata, binu sa njom deli 12 muzičara i 16 plesača, a ceo šou se sastoji iz 4 osnovna dela: Pimp, Old School, Gypsy i Rave. Cene karata: VIP ulaznica dinara, Gold (Fan pit) dinara, Silver (Parter 1) dinara, Bronze (Parter 2) dinara. 5

6 5 + gradske novine za srednjoškolce Zahvaljujući EVS-u u našem gradu boravi Noemi Helfenstein iz Švajcarske. Završila je Osnovne studije slovenske jezike, književnost i istoriju. Pre nego što upiše master studije odlučila je da volontira i stekne godinu dana prakse. U Švajcarskoj je radila šest meseci pri Međunarodnoj organizaciji za kooperaciju. Nakon završetka gimnazije boravila je u Hondurasu i Rusiji. Od marta do septembra će raditi u Subotici kao volonterka LDA (Local Democracy Agency Centar lokalne demokratije). Osim rada u kancelariji, Noemi piše projekte na temu kreativnosti i razvijanja demokratije kod mladih ljudi. U okviru tog projekta u Domu učenika svakog ponedeljka vodi radionice. Radom u Domu je stekla Noemi Helfenstein utisak da naši mladi nemaju dovoljno iskustva sa ovakvim radionicama i sa neformalnom edukacijom. Ističe da se u nastavnom procesu u Švajcarskoj učenici osposobljavaju za demokratiju i imaju veći stepen slobode za razliku od nas, ali isto tako napominje da je stekla utisak da naši učenici više poštuju autoritet. Iako Srbija nije članica EU može da učestvuje u ovakvim projektima kojima je cilj da se mladim ljudima pruži prilika da upoznaju druge kulture, da nauče strani jezik, steknu nova iskustva, rade nešto praktično i korisno i nadasve, steknu prijatelje. Noemi je imala želju da volontira u nekoj od zemalja bivše Jugoslavije, pa je preko EVS-a tražila projekte i poslala aplikacije u Hrvatsku, BiH i Srbiju, tačnije, u Suboticu. LDA u Subotici joj je odgovorio i time joj se pružila šansa da usavrši jezik koji je učila na Univerzitetu. Za naš grad ranije nije čula i uputila se u nepoznato sa ne baš velikim očekivanjima. Pri dolasku u Suboticu prijatno se iznenadila arhitekturom, mentalitetom ljudi, a posebno joj se dopala različitost i multikulturalnost koju negujemo. Simpatično joj je što je na ulicama veliki broj prolaznika, šetača, a stekla je i mnogo prijatelja. Ističe da nam nedostaje više kulturnih dešavanj a, posebno za mlade. Zanimljiva joj je i činjenica što Subotičani više posećuju pretpremijere nego redovne pozorišne predstave, a posebno su joj se dopali koncerti u Baš kući. Na pitanje šta joj je još interesantno kod nas odgovara uz osmeh da je to naša neorganizovanost, ali i spontanost. Anastazija Benčić ŽELIŠ LI DA POSTANEŠ VOLONTER? Šta je Evropski volonterski servis (EVS)? Evropski volonterski servis, popularno nazvan EVS, omogućava mladima (18 do 30 godina starosti) da volontiraju u drugoj zemlji tokom određenog vremenskog perioda, obično između 2 i 12 meseca. EVS je zapravo Akcija 2 Programa Mladi u akciji Evropske Komisije. Pored toga što ovaj Program koristi lokalnim zajednicama, volonteri uključeni u njega stiču nove veštine i uče nove jezike, te otkrivaju nove kulture. Volonteri uključeni u EVS projekte učestvuju u različitim aktivnostima u oblastima kao što su: zaštita životne sredine, umetnost i kultura, aktivnosti sa decom, mladima i/ili starijim, sportskim aktivnostima, itd. Narodni Parlament je akreditovana EVS organizacija (EIRef: 2009-SI-16) koja ima mogućnosti da ugošćuje volontere iz Evrope, da šalje volontere iz Srbije u druge zemlje Evrope i da koordinira EVS projekte. Šta nudimo volonterima iz Srbije? Ako želiš da volontiraš u organizacijama/institucijama izvan Srbije, moraš da budete svestan/na da postoji određena procedura koja obično traje više meseci. Zato je i bitno, o bilo kojem slučaju da se radi, da nam se javiš kako bi mogli da te evidentiramo u bazi podataka potencijalnih volontera i eventualno uključimo u neki projekat u izradi i/ili one koji su već odobreni. Međutim, pre nego nam se javiš, prvo poseti stranicu sa spiskom akreditovanih EVS organizacija kako bi saznao/la kakve su njihove potrebe za angažovanjem volontera određenih profila i šta mogu da ti ponude. Nakon što što dođeš do zaključka u kojoj zemlji, kod koje organizacije/ institucije, koliko dugo i na čemu bi želeo/la da radiš, možeš nas kontaktirati ili to možeš učiniti i pre nego dođeš do ovih zaključaka kako bi ti oko svega ovoga pomogli i našli organizaciju/instuticiju koja ti odgovara i koja bi mogla da te ugosti. GDE SE MOGU DOBITI DODATNE INFORMACIJE? Noemi u Domu učenika Ako si zainteresovan/a da postaneš EVS volonter a imaš između 18 i 30 godina, za sve detaljnije informacije dobrodošao/la si u naše prostorije na Otvorenom Univerzitetu, Trg cara Jovana Nenada 15, kanc. br. 214, Subotica, svakog četvrtka od h ili putem interneta. Adresa sajta je: a evs_subotica@ hotmail.com

7 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. intervju Branislav Filipović, direktor FOKUSA TRAŽIMO SVEŽE IDEJE Projekat Gradske novine za srednjoškolce 5+ je realizovan uz najširu podršku Fondacije FOKUS, na čijem je čelu mladi sociolog Branislav Filipović, koga smo odabrali za intervju u poslednjem broju ove školske godine. Tokom svog dosadašnjeg javnog angažmana, Filipović se aktivno bavio pisanjem glumom, režijom, jedno vreme je bio VJ jedne mlade muzičke grupe iz Subotice, a trenutno je i pred odbranom magistarskog rada na Filozofskom fakultetu u Novom Sadu. U nedostatku kontinuirane brige o kulturi i životu omladinske društvene grupe u Subotici, formiran je FOKUS - Fondacija za omladinsku kulturu i stvaralaštvo. Fondacija ima za cilj oblikovanje novog kulturnog prostora grada. Nizom projekata iz sfere kulture, umetnosti, nauke i kroz omladinske akcije, Fondacija želi da staru panonsku damu, Suboticu, probudi iz ravničarske pospanosti. FOKUS je otvoren za sve sugrađane koji istinski žele bogat kulturni i društveni život. FOKUS je gradska institucija koja ima za zadatak promovisanje vrednosti savremenog, interkulturalnog, postmodernog i urbanog društva. Recite nam nešto o inicijativi i potrebi za osnivanjem ovakve Fondacije FOKUS Fondacija je osnovana pre četiri godine iz potrebe kontinuirane brige o kulturnom životu mladih ljudi. Kulturna politika grada nije se u poslednjih desetak godina obazirala na potrebe mladih ljudi koji su, po pravilu, puni svežih ideja i revolucionarnih želja. Kultura u Subotici se sve više podređuje nacionalnom ključu i tradicionalnom pogledu na svet, i stoga je jedan od centralnih zadataka FOKUS-a da animira mlade ljude, da ih motiviše i inspiriše da se bave umetnošću, naukom, stvaralaštvom, te da tako oblikuju duh grada i celokupni kulturni život lokalne zajednice. Ukoliko želimo da se pridružimo porodici evropskih gradova, potrebno je ulagati u omladinske organizacije i nevladin sektor, jer su mladi ti koji ovo društvo mogu voditi u evropsku budućnost. Čime se FOKUS do sada konkretno bavio? -- Rad FOKUS Fondacije se bazira na raspisivanju različitih tipova konkursa i organizaciji kulturnih događaja. Što se tiče konkursa, FOKUS je do sada pomogao oko 120 projekata iz različitih oblasti umetnosti i omladinskog rada. Izuzev što finansijski pomažemo omladinske projekte, FOKUS raspisuje književne, likovne, foto i ostale konkurse, a količina prispelih radova stalno potvrđuje da su mladi ljudi u Subotici maštoviti i da imaju izrazit stvaralački potencijal. Što se tiče događaja koji mi sami realizujemo, istakao bih naše festivale (Trenchtown festival, Književni festival, Ambush, Festival ljubavi i vina, Summer 3P, String...), kultur-propagandni list Karton, umetničke radionice, gostovanja raznih muzičkih umetnika, projekcije filmova Klasici evropskog filma, objavljivanje i publikacija muzičkih diskova i kompilacija muzičkih autora iz Subotice ( Sever Severozapad 2, Subway, Subotička ploča, Ana Never ), književne večeri Urbani kauboji, organizacija proslave Dana Evrope, izložbe, performanse, objavljivanje knjiga subotičkih autora ( Umetnost radi slave Dušana Vasića, Skitanja Pere Peića, Seks i Provincija Larise Inić, Subotica godine...)... Uostalom, sve je lepo zabeleženo u arhivi našeg sajta www. fokus-su.rs... )) Šta FOKUS radi ovih dana i koji su vam planovi za narednih 6 meseci? -- Ovih dana se spremamo za promociju knjige Umetnost radi slave čiji je autor Dušan Vasić, mladi subotički pesnik, a koju je ilustrovao Emil Kadirić, mladi subotički slikar. Promocija će biti održana u Čitaonici Gradske biblioteke, a o stvaralaštvu mladog Vasića govoriće Snežana Živić, direktor Gimnazije Svetozar Marković i Slobodan dr Vladušić, književni kritičar iz Subotice. Osim toga, ovih dana smo raspisali konkurs pod naslovom Tražimo sveže ideje gde smo mlade ljude pozvali da svojim idejama obogate rad FOKUS Fondacije. Na ovaj konkurs se mogu javiti pojedinci, organizacije i udruženja građana iz Subotice, a predlozi bi trebalo da se odnose na omladinsku kulturu i stvaralaštvo, i to na aktivnosti kojima se Fondacija do sada nije direktno bavila. Akcija Tražimo sveže ideje sprovodi se u cilju poboljšanja kulturne ponude za omladinsku društvenu grupu na teritoriji Grada Subotice. Jedan od centralnih ciljeva ove akcije ogleda se u pokušaju podsticanja participacije mladih u javnom i kulturnom životu, a podnosiocima projekta FOKUS će ponuditi mogućnost da budu aktivno uključeni u realizaciju ideje. U isto vreme, traju i pripreme za festival Summer 3P koji organizujemo u saradnji sa nevladinom organizacijom ASC Kooperativa sa Palića. U pitanju je omladinski festival elektronske muzike koji po tradiciji okuplja veliki broj ljudi iz celog regiona. I da ne zaboravim, u toku su pripreme i za String, festival neafirmisanih gitarskih bendova koji se svake godine održava krajem avgusta, i u kojem učešće uzimaju demo-bendovi iz celog regiona. Šta biste poručili našoj čitalačkoj publici, subotičkim srednjoškolcima, na koji (sve) način mogu da ostvare i realizuju svoje kreativne ideje, kako da se izbore sa letargijom? -- Fakat je da je Subotica pomalo uspavana panonska dama, i da mladi u ovom gradu nisu baš izrazito dinamični u pogledu kulturnog stvaralaštva. Međutim, ne bi krivicu trebalo automatski pripisivati mladim ljudima. Mladima se dugo niko u ovom gradu nije bavio i ne možemo očekivati da preko noći mladi preuzmu inicijativu i da aktivno menjaju kulturnu ponudu i način života na nivou celokupne zajednice. Poenta je u tome da omladinu treba obrazovati, i učiti pravim umetničkim i kulturnim vrednostima. To je proces koji traje, i to je upravo zadatak FOKUS-a. Verujem da će mladi ljudi biti mnogo aktivniji ukoliko im još neka institucija ponudi šansu i ohrabri ih na njihovom umetničkom putu. Letargija se može pobediti samo uz saznanje da se vredi boriti... B. C.

8 5 + gradske novine za srednjoškolce DOM UČENIKA teku domski dani... verovatno je najpoznatija rečenica Sporo koju je svaki domac bar jednom u životu izovorio i koja, nama domcima, obeležava te četiri preduge godine. Anamarija Kološnjaji (vokal), Julija Gal (vokal), Violeta Sopka (klavijature), Toni Markulj (gitara), Slavko Kološnjaji (bas) i Benke Kenjveš (bubnjevi) su, pored škole, učenja i svih obaveza koje imaju, na svoj spisak obaveza dopisali i proba benda. Zapravo, ovo predstavlja njihov vid zabave i način da se opuste od svakodnevnih stresova koje nam donosi naše najlepše đačko doba. Svakog ponedeljka i srede bend Brutalika održava probe u svečanoj sali Doma. Kao njihov vatreni i najverniji obožavalac, odlučila sam da ih predstavim široj narodnoj masi. Razgovarala sam sa Anamarijom i Tonijem o njihovim planovima, željama, rastancima... Anamarija Kološnjaji, jedna od pevačica benda, završava 1. razred Srednje medicinske škole, u slobodno vreme voli da peva, pleše i sluša muziku. Toni Markulj za sebe kaže da je dobar dečko, širokih shvatanja, voli da ide u, kako je on naziva, čkolu, u bendu svira gitaru i voli sve što vole mladi. Na pitanje Kakav je život u Domu?, on je odgovorio: Ovde je živeti teško, ali jako lepo.... Za početak, imate veoma zanimljivo ime benda. Zašto baš Brutalika? Toni: Bilo je to jednog prolećnog dana, dok je naš tek oformirani bend imao samo dva člana, Slavka i mene, a nije imao ni ime. Bilo je tu svakakvih ideja pošto je i društvo bilo veliko, ali ime Brutalika, koje nam je dao naš cimer Stefan, se održalo do danas. Potiče od prideva brutalno (što u žargonu znači nešto preterano dobro) spojeno sa imenom poznatog benda Metallica. Dobili smo nove članove, ali ime nam je ostalo. I, kako funkcionišete kao bend? Toni: Često sviramo u nepotpunom sastavu zbog škole i školskih obaveza, ali kada se skupimo svi, dobro funkcionišemo. Kako birate repertoar? Ana: S obzirom da svi slušamo različitu vrstu muzike, uglavnom sviramo pop-rock koji se svima sviđa. Kada neko nešto predloži, probamo i ako nam se svidi, uvrstimo u repertoar. Toni: Ja bih voleo kada bismo malo više svirali ex-yu rock. Da li ćete nam u skorije vreme prirediti neki manji koncert? Toni: Pa, u skorije vreme nećemo pošto se bliži kraj školske godine i zbog toga nismo u mogućnosti da uvežbavamo, ali se iskreno nadam da ćemo sledeće školske godine održati koncert za širu narodnu masu Doma i na radost naših vernih obožavalaca. Kako preživljavate Slavkov odlazak iz Doma, samim tim i iz benda? Ana: Nosimo se nekako sa tim. Sad nam je najveći problem to što nemamo basistu. Toni: Ovim putem bih želeo da obavestim sve zainteresovane koji sviraju bas i žive u Domu učenika da se pridruže našoj maloj družini Brutalika i pomognu nam da nastavimo tamo gde smo stali ove školske godine. Nedavno je održana Pokrajinska domijada u Zrenjaninu. Kakve utiske nosite? Toni: Na Domijadi nam je bilo jako lepo, lepo smo se družili. Malo smo svirali, obilazili grad... Ana: Nosimo lepe utiske, ali smo se i malo razočarali jer smo smatrali da smo zaslužili bar treće mesto. U suštini, zadovoljni smo našim nastupom. Kakav je osećaj nastupati pred prepunom salom? Ana: Osećaj se ne može opisati! Imala sam tremu, pogotovo zato što na probi pre početka programa nismo baš najbolje zvučali, ali sve je prošlo u najboljem redu. Želim da se zahvalim vaspitaču Zoltanu koji je verovao u nas čak i onda kada smo se svi tresli od treme ubeđeni da nećemo dobro odsvirati. Važno je da ste zadovoljni vi i publika. Toni, kako si se osećao dok si svirao svoju solažu? Mogi ti reći da je u publici nastala prava euforija... Toni: Iskreno, toliku sam tremu imao da se ni ne sećam kako sam svirao. Sutradan, kada sam pogledao snimak video sam da to i nije toliko loše zvučalo, a da je publika baš uživala. Da li ste dobili neke pohvale od vaspitača, direktora...? Toni: Čuli smo da su generalno svi bili zadovoljni našim nastupom, ali konkretno nismo dobili neku specijalnu pohvalu. Ana: Znamo da je direktor veoma zauzet, ali voleli bismo da prisustvuje jednoj probi, da nas čuje, posavetuje, iskritikuje, možda i pohvali... Da nas podrži. Samo da znate da ste glavni krivci za to što se dve nedelje domom orila pesma Pakleni vozači koju ste svirali. Ana i Toni: Pa, kad smo poznati! :) Pošto ste toliko poznati, da li imate neke veće planove što se tiče vaših muzičkih karijera? Ana: Za sada samo želim da Brutalika postoji bar i sledeće godine i da konačno održimo koncert. Za ostalo ćemo lako, život je pred nama :) Toni: Razmišljali smo da odradimo jedan koncert u Beogradskoj areni, šta je to za nas...:) Iskreno se nadam da će bend Brutalika postojati i sledeće godine i da će nekima od nas i dalje predstavljati način da nam domski dani brže i lepše prođu. Slavko, žao nam je što sledeće godine nećeš biti sa nama, ali rastanci su sastavni deo života u Domu. Želim vam puno sreće. Tajana Pijanović

9 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. ekološka sekcija u obilasku Selevenske šume U utorak, 19.maja ekološka sekcija Doma učenika bila je u obilasku Selevenske pustare i Selevenske šume. Pod stručnim vođstvom Ota Sekereša ( Riparia ) prepešačili smo dobar deo puste i upoznali se sa zaštićenim vrstama biljaka na ovom području. Izlet je nastavljen u obližnjoj šumi koja nam je poslužila kao dobra zaštita od jakog majskog sunca. Atrakcija na ovom izletu bila nam je zaštićena ptica modrovrani koje gotovo više i da nema. Kako si ispala? Ifi-lak Akiknek díszvacsora is jár Az inti lakója vagyok/voltam immár négy éve. Visszagondolva az eddigi évekre biztosan merem állítani, hogy minden évem egyre jobb és jobb volt itt. Ezt olvasva most biztosan sokan közületek grimaszokat vágnak, hiszen tény, azért nekem sem volt felhőtlen itt az életem. Úgy döntöttem, hogy egy kis időutazásra invitálom az olvasókat. Szóval, amikor én, kis elsősként nagy álmokkal felköltöztem Szabadkára az akkori barátnőimmel természetesen egy szobába is költöztünk. A híres 206-os szobában éldegéltünk. Az első, ami eszembe jut természetesen a szekrényünk belseje és az ágyunk: tele voltak firkálva üzenetekkel. Most elárulom, mi sem felejtettünk el üzenetet hagyni a jövő generációinak. A legtöbb azért arról szól, hogy hiányozni fog mindenki, hogy aki egészségügyibe jár, az az év elején azonnal iratkozzon át máshova (az akkori botrányok miatt) és mégis, egészségügyisként itt gépelek nektek leérettségizetten. Na persze ki nem maradhattak a szellemidézések, amelyek miatt még aludni sem mertünk, de mi azért bátrak voltunk. Végül a fizika tanárnőnknek értelmes magyarázata is volt a történésekre... Majd következett a második év. Immár mi vezettük körbe az elsősöket az intiben és a város központjában. Büszkén sétáltunk végig a folyosókon, mert hát többet tudtunk, mint ők. Na ugye nem maradt ki az sem, hogy a nevelőkkel és a tanárokkal ijesztgettük őket!:- ) Ekkor már mások voltak a szobatársaim, és velük is nagyon jóban voltam, sok hülyeséget csináltunk is együtt... Na és a harmadik. Persze felkerültünk a harmadik emeletre, ami nagy szó ám az intiben. Büszkén mászhattunk fel suli után fáradtan a legfelső emeletre, és vonulhattunk be a saját fürdőnkbe nyugodt szívvel, mert mindig volt meleg víz is az együttélés természetes velejárója, hogy van, amikor nem marad meleg víz, tudja ezt az is, aki otthon, a családjával él, HIBAIGAZÍTÁS esetleg van egy tini nővére, bátyja... Erről az évről az a szép emlékem maradt, hogy beléptem az újságírói és az edukatív szakkörbe. Ekkor már a tudatalattim tudta, hogy ha nagy leszek, újságíró szeretnék lenni. (hogy megsúgjam, ezt Tómó Margarétának, koordinátorunknak köszönhetem, mert tőle valamiért, még a rossz kritikát is szívesen fogadtam, hiszen azok csakis pozitívan hatottak rám az elkövetkezőkben). És legvégül, de nem utolsó sorban a negyedik osztály. Itt már minden olyan rutinszerűen ment. Tudtuk előre mi lesz a heti menü a konyhán, a nevelők már tudták a nevünket, és szívesen fordultunk hozzájuk segítségért. Na és nem maradhatott el az év végi pánifélelem az érettségi miatt, de megsúgom nektek, hogy egyáltalán nem vészes, hiszen erre készítettek bennünket fel a tanárok négy éven keresztül. Na és a csattanó mi volt mindebben? A Diákotthon igazgatója elvitt minket pizzázni, és végre felszabadultan beszélgethettünk, jobban megismerhettük egymást. Nem kellett idegeskednünk azon, hogy nem leszünk készek időben az írásokkal, ami persze minden alkalommal jelen volt a szakkörön, és ez hiányozni fog! :-( Búcsúzok minden kedves olvasótól, és sok szerencsét kívánok a követező generációknak. Szakál Krisztina Előző számunkban sajnálatos elírás történt. Az ökológiai szakkör vezetőjének neve helyesen Ana Krstić. Az érintett és az olvasók elnézését kérjük.

10 gradske novine za srednjoškolce 5 + gradske novine za srednjoškolce in&out by Dijana Majstorović IN planirati gde ćeš na letovanje (leto je blizu pa zato požuri ) Фрушкогорски маратон IN konačno popraviti ocene (ne zeliš valjda leto provesti nad knjigom?) IN naći neki posao preko leta (više nećeš morati tražiti pare od roditelja) OUT ići u solarijum (prirodni ten je puno lepši) OUT spavati ceo dan (iskoristi dan za trčanje, šetnju...) Рано устајање суботом већ нам је постало навика. Устајемо у 6 сати, спремамо се и у 7 крећемо. Цимерка и ја, већ спремне, чекамо да кренемо, али нешто нам је пало на памет-нисмо отишле на доручак. Трчи у кантину! Брзим корацима спуштамо се доле и чека нас наше омиљено јело. Пет до 7, а ми још у кантини...ајој. Опет трчи горе по ствари, па силази. Стижемо на време и крећемо. У Бачкој Тополи улази други део екипе, поспано, због непроспаване ноћи. Стижемо на Фрушку Гору, где су маратонци већ кренули на дуг пут. Крећемо на циљ да се пријавимо, а до циља 2 километра...некако смо се попели горе, пријавили, а онда спуштање, 2 километра низбрдо. Поделили смо се у три групе и тако кренули на стазу. Док смо шетали, у глави нам се вртело питање-ко ме је на ово натерао? 33 километра шетње узбрдо и низбрдо, није мало. Напољу +30, а ми шетамо планином, поспани, уморни, без воде, и што је најгоре-нигде продавнице са сладоледима. Долазимо до пете контролне тачке-бранков гроб, и рачунамо колико километара смо прешли. Пут настављамо разочарани увидевши да још нисмо ни на половини. На пола пута до следеће контролне тачке, дочекује нас цистерна са водом. Срећни што ћемо напокон да се напијемо воде, трчимо ка цистерни, и гурамо се са осталим маратонцима како бисмо напунили празне флаше водом. Верујте ми на реч, поглед са Фрушке Горе је јединствен! Друга екипа нам јавља да ће нас чекати на следећој контролној тачки-манастир Гргетег. Пошто смо ишли споро, опет нас друга екипа зове и каже да они крећу, а ми поново остајемо сами. Напокон и ми стижемо код Манастира Гргетег, и правимо паузу. Војници деле чај. Пријао нам је! После краће паузе, крећемо ка тв-торњу. То је била уједно и једна од најтежих стаза. После пређених 20 километара, један маратонац нас упита: Друштво, а 10

11 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. да се ми вратимо?. Ми смо се, наравно, само насмејали и наставили пут. Ипак смо ми велики борци... У међувремену, на, отприлике 25-ом километру, прва екипа нам се јавља, и каже нам да су стигли на циљ. Ту смо и ми мало пожурили како бисмо што пре стигли, али последња стаза нам се учинила бескрајном. Шетали смо, журили, трчали, али никако да стигнемо на циљ. Док смо тражили циљ, у мислима нам је кружила пекара Спартак, бурек, и кревет. A bókok nagymestere A középiskolások lapja utolsó számát tartjátok a kezetekben (mármint az idei iskolaévben, mert szeptemberben újra jelentkezünk a szerkesztő megjegyzése), számomra pedig ez az utolsó interjú ebben az újságban. Ezt az interjút a szabadkai Népszínház legsármosabb színészével, a lányok kedvencével készítettem: Ralbovszki Csabával. Hol kezdődött, majd hol folytatódott Ralbovszki Csaba élete? december 18-án Verbászon születettem és Bácsfeketehegyen nőttem fel. Topolyán jártam gimibe. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Német Nyelv és Irodalom Tanszékére és az újvidéki Művészeti Akadémiára is felvettek. Végül a színészetet választottam. Az akadémia befejezése után feljöttem Szabadkára, és leszerződtem a Népszínház Magyar Társulatához. Стижемо на циљ. Требало би да одемо по планинарску књижицу, али изненада схватамо да смо прескочили четврту контролну тачку. Помало изнервирани због тога, ипак се одлучујемо да одемо по књижицу. Добијамо планинарске књижице, и крећемо ка ауту. Спуштамо се низ шуму, обневидели. У шуми је већ увелико мрак. Долазимо до паркинга на ком се срећемо са осталим домцима који седе поред ватре и греју се. Ту почиње размена утисака. Након краће станке полако крећемо кући, у дом. У колима, на задњем седишту, Ана, Славко и ја, наравно спавамо, док вапитач и Стефан причају. Кад смо стигли у дом, истуширали смо се, и легли... Био је то напоран и занимљив дан! Пре него што сам заспала стиже ми порука од брата: Зашто нисте ишли на ултрамаратон (103км)? Сара Кнежевић Hogyan, honnan indult el pályafutásod? Minek köszönhető, hogy színész lettél? Mindig közel állt hozzám a szavalás, a Kosztolányi szavalóverseny, a KMV, az amatőr színjátszócsoport, ezeken mind részt vettem. Először a Német Tanszékre jelentkeztem, érdekelt a filozófia, de felvettek a Színművészetire is. Nagyon megfogott Jean-Paul Sartre egyik mondata: Nyelvem határai a világom határai. E szerint éltem még a gimiben is, és ezért gondoltam német nyelvet tanulni. Egy évig csináltam a kettőt párhuzamosan, mégis utána erősebb késztetést éreztem a színészkedés iránt. Milyen szerepeket kedvelsz? Mindent ki kell próbálni. Egyformán szeretek mindent, ha jól meg van írva. Mindegy, hogy komédia vagy dráma, a jó játék a lényeg. Pl. Gorkij: Kicsik és polgárok. Nehéz, de megélhető dráma. Brandon Thomas: Charley nénje. Egy vidám darab, csak a komédiát jól kell csinálni, viszont tény: nehéz jól csinálni. Foglalkozol-e mással is a színészeten kívül? Jelenleg a Népkörben Greguss Zalán kollégámmal közösen diákszínjátszó-csoportot vezetünk, és velük mutatjuk be A dzsungel könyvét. A darabnak június 16-án 19 órakor volt a bemutatója a Népkörben. Jelenleg a 36 gyerekkel foglalkozunk, de szeptemberben többen lesznek. Emellett játszom a Kosztolányi Dezső Színház Terápia című darabjában. Egyébként, ha van egy kis szabadidőm, akkor a haverokkal járok pecázni. Olyankor hajnali fél 4-kor kelek, megnézem a napfelkeltét, utána bedobom az úszókat, és élvezem a napsütést egy pohár ásványvíz vagy üdítő mellett!:-) Imádok a természetben lenni, kikapcsolni a mobiltelefont, hogy ne zavarjon senki, és élvezni a semmittevést egész nap. Nagyon szeretek utazni. Jártam már Lisszabonban, Amszterdamban, Milánóban, Barcelónában. Jim Morrisonnak van egy nagyon jó mondása: Úton lenni a boldogság, megérkezni a halál. A színházzal is rengeteget utazok pl. az egyik héten hétfőn Budapesten, aztán Csókán, szerdán Szlovéniában, szombaton Temesvárott, kedden pedig Zomborban játszottunk. Ha szabad érdeklődni, a magánéletedben mi újság? Egyelőre szabad vagyok. Várom azok jelentkezését, akik a feleségem lennének. Szerinted miért érdemes a mai fiataloknak színházba járni? Vajdaságban, határon túli magyarként, Szabadkán fontos a színház. Sokat lehet tanulni belőle. Pl. amiben most játszom, az Adieu Bandi Ady Endre életét mutatja be, kicsit másképpen, mint ahogyan azt az iskolában tanuljátok, itt a színházban meg is nézhetitek. A Népkörben a diákszínjátszó-csoport nem csak nevelés, hanem a pedagógia egyik formája szocializációból, élettapasztalatból. A pedagógia egyik formája a drámapedagógia. A színház tanít, szórakoztat, sokat lehet nevetni, sírni, szerelmesnek lenni, a sötétben fogni egymás kezét és a végén sokat tapsolni. Minden magyar középiskolásnak sok-sok puszit küld Ralbovszki Csaba. Péter Brigitta 11

12 5 + gradske novine za srednjoškolce NEMARTALMAS Nézzünk akkor néhány könyvet, ami engem mostanában a falhoz kent! A személyes kedvencemmel kezdeném, ami Patrik Süskind A Parfüm című műve. Egy izgalmas, lendületes történet, akár thrillerként is felfoghatjuk. A történet a XVIII. századi Franciaországban játszódik. A főhős, Jean Baptiste Grenouille, akinek különös tehetsége van a szagok érzékelésére, de jómaga szag nélkül születik. Az illatok világa azonban annyira megfogja, hogy egész életen át tartó szenvedélyévé válik, kutatja, elemzi őket, gyilkol értük. Grenouille magányos, és a saját világában él, talán egy őrült zseni. Egyetlen és fő célja az életben, hogy létrehozza a tökéletes illatot. Állatokkal, tárgyakkal kisérletezik és végül már a környék legszebb lányait öli meg, hogy illatukat megszerezze. Sorozatgyilkossá válik, és a tökéletes, legnagyszerűbb illatot sikerül előállítania. A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnek tátott szájjal és az iszonyattól hidegrázva olvasni egy könyvet. A meghökkentő után nézzünk valami enyhébbet: Paulo Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam című könyvét. Coelho a ma élő legsikeresebb írók egyike. Költői történet a szerelem misztériumáról, az élet erejéről és az igaz hit varázslatáról - írja a könyv hátoldalán. Az érezhető felszínes nyálasság és a spanyol szappanoperákat idéző hangulat mögött azonban van, igaz csak némi, de mélyebb mondanivalója is a műnek. A regény főhőse Pilar, a 28 éves joghallgató lány hosszú évek után újra találkozik gyermekkori szerelmével, aki bejárta a világot és megismerte Istent, jobban mondva rátalált Isten női arcára. Pilar rájön, hogy mennyire unalmas és üres volt eddig az élete. Ez ellen tenni akar, és a fiúval tart a francia Pireneusokba. Sok új dolgot fedez fel, és vele mi is részesülhetünk a felfedezésekben. Kiderül, hogy a fiú szeremes belé, és ezt Pilar is viszonozza. Világsiker ide vagy oda, lehet hogy ez a könyv nem a legértékesebb irodalmi mű Végül pedig egy mániákus depresszióban szenvedő nő, Sylvia Plath önéletrajzi regényét, Az üvegburát ajánlom. A történetben a tizenkilenc éves, írónak készülő Esther Greenwood New Yorkba érkezik, ahová egyhónapos ösztöndíjat nyert egy írásával. Esther gyakornok lesz egy divatlapnál, de nem bírja az iramot és hazaköltözik. Végig nyomon követhetjük idegösszeomlását, csalódottságát és egyre mélyülő depresszióját. Borzasztó dolgokról ír: öngyilkossági kisérletekről, elmegyógyintézetről. Olvasás közben mindezek ellenére mégsem érzünk szánalmat vagy sajnálatot, mert ironikusan és humorosan írja le a történteket, ami még jobban felkeltheti érdeklődésünket. A mű egyébként az írónő egyetlen nagyobb prózai alkotása, de naplója és versei is igen olvasottak. A szerző Az üvegbura megjelenésének évében öngyilkos lett. Jó olvasgatást! Szőke Tímea Könyvlapozgatás Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar. /J. D. Salinger/ 12

13 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. A vége? Talán... De nem biztos, hogy a Végnek hívnám, mint ahogy egyesek könnyeiket szabadon eresztve zokogják. Mert bár valóban lezárul életünk egy szakasza, és most, hogy még annyi minden áll előttünk, úgy tűnik, hogy ez volt a legfontosabb; de nem tarthatjuk valóban gyászosnak azt a tényt, hogy most, május végén, június elején búcsút mondunk a középiskolának. Meg főleg az osztálytársaknak, ismerősöknek, hiszen őszintén nem hiheti senki, hogy az iskola maga az, amit annyira hiányolni fogunk az elkövetkező években. A barátok, a velük együtt eltöltött idő az, ami a leginkább megmarad az emlékeinkben. És legfeljebb ezeken keresztül marad iskola is meg mint pozitív emlék. Hiszen annyit stresszeltünk, lógtunk, tettünk rá magasról, igyekeztük még a gondolatát is elnyomni az iskolának... és olyan jók voltunk ebben, hogy ez a megvetés, utálat, most, a harmadik vagy negyedik év végén épp az ellenkezőjére fordult. Jó ez így? kérdezhetjük magunktól. Persze, véleményem szerint. Hiszen most vagyunk túl életünk egyik legmeghatározóbb szakaszán, a serdülőkoron. Összevissza jár a fejünk, néha mi magunk sem tudjuk, mit is akarunk, azt meg főleg nem, hogy mi is a konkrét véleményünk egyes dolgokról. Pillanatok alatt változik a kedvünk... És vele a véleményünk is. De így lesz teljes az élet, megtanuljuk lassan, minek hol a helye, és ha egészen szerencsések vagyunk, megtaláljuk mi is a saját helyünket a világban... Megismerjük, megtaláljuk céljainkat, és lépéseket teszünk az irányukba. egy idős diakónus gyakran mondogatta nekem: Látnod, érezned, tapasztalnod kell mindent, amihez hozzá tudsz férni, legyen az jó vagy rossz. Sőt, még többet is! Csak így tudsz benne lenni a világban, csak így leszel képes arra, hogy szót érts másokkal. Úgy érzem, teljesen igaza volt, Isten nyugosztalja. Végzősök, ezekkel a gondolatokkal veszek búcsút. Bármilyen is volt az elmúlt három-négy év, ha visszaemlékeztek rájuk a sok elmúlt év távlatából vagy akár most, ebben a percben tudni fogjátok, mit tettetek rosszul, és mit helyesen. Az Út előttetek áll, választhattok, hogy balra, jobbra, vagy akár egyenesen induljatok most neki. És ne álljatok meg! Evezzetek, evezzetek az Élet tengerén, de azért ki ne kössetek a vécé fenekén! Sátai Tamás Az iskola is itt van, a lépések között talán a legmeghatározóbb. Tanulunk sokat, ha akarjuk, ha nem. Itt látjuk be általában az érettségi évére,hogy megfelel-e nekünk az az irány, amit a szakosodás során választottunk, vagy talán mégis másfelé kell néznünk, hogy ráleljünk arra a szakra és később munkára,amely nekünk megfelel, és amellyel, amelyben el tudjuk magunkat képzelni az elkövetkező tíz-húszharminc évben. Emberi kapcsolataink is ekkor fejlődnek ki. Megtaláljuk azt a csoportot, ahova tartozni akarunk és szeretünk, legyen az bármilyen extrém is. Barátok és szerelmek adják egymásnak a jelképes kilincset. Vannak köztünk megint csak olyanok, akik esetleg felteszik a kérdést: Így van ez rendjén? Igen, nagyrészt. Kivételek akadnak, akiknek nem sikerült rendesen az egész szocializáció, vagy csak egyszerűen egymaguk találták meg a saját útjukat. De előbb-utóbb mindenen át kell mennünk, hogy legyen egy képünk a világról. Amikor Németországban éltem, vendéglátóm, A Hősök sorozat először Tim Kring fejében fogalmazódott meg, ami az NBC csatornán fut már 2006-óta. Magyarországon először csak 2007 őszétől futott, kisebb, nagyobb megszakításokkal. A sorozat kicsit X-men, kicsit X-akták, szóval csupa X-es, átlagos emberek, akik egy nap rádöbbennek különleges képességeikre, és innentől el is kezdődik a bonyodalom. Mint mindenhol, itt is van jó és rossz, a történet bonyolult szálakon fut, amely több évadon keresztül sem tisztázott, és további homályokat rejt. A cselekmény képregényszerűen rövid ciklusokban tagolódik, amely egy fő cselekményszálhoz kapcsolódik, mivel a sorozat a képregényből lépett át a képernyőbe. Van itt minden, ami kell: spontán regeneráció, pyrokinézis, repülés, kirokinézis, teleportálás, jövőbe látás, telepátia, technopatizmus és még sorolhatnám az idők végezetéig. Az USA-ban szeptemberben folytatódik a negyedik évad, a sorozat közkedveltségét alátámasztja egy Golden Globe-díj és egy Emmy-díj, valamint 2007-ben az amerikaiak legnézettebb sorozata lett. Érdekesség a sorozatban bújtatottan elrejtett szimbólumok, ilyen például az egész cselekményt átfűző napfogyatkozás, a kettős hélix, valamint a csótány. Mi a közös bennük? A napfogyatkozásban, a kettős hélixben és a csótányban? Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a sorozatkészítők által megjósolt jövő, ami nem is túl futurisztikus. Virág József 13

14 5 + gradske novine za srednjoškolce NEMARTALMAS Csiribiri csiribiri - din don diridongó Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi, din don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, leröpül a Haragosi, din don diridongó. (Haragosi) Biztosan mindenki számára ismerősek ezek a sorok, de nem biztos, hogy mindenkinek eszébe jut Weöres Sándor neve. Éc péc kapuléc, Csimpilimpi, hova mész? Pockot viszek a vásárra, egy peták az ára. Besuttyantam a sátorba, állt feltűzve Bábos Dorka, benn a pocok táncot ropott, Bábos Dorka sivalkodott, árus-polc mögé bújt, mézes huszár legurult, uccu neki fuss! (Csimpilimpi, hova mész?) Minthogy azt sem tudja mindenki, hogy idén van 20 éve annak, hogy Weöres Sándor már nem él köztünk. Volt nekem egy cimborám, mosakodni restellt, kéményseprő fogta meg, vitte a kis embert. Volt nekem egy cimborám, nem volt soha tiszta, aki arra rátalál, mégis hozza vissza. (Kanásztánc) Weöres versein mondhatni nemzedékek nőttek fel. Úgy tűnhet, hogy ezek a versek gyerekeknek szólnak, de ez közel sincs így. Mivel minden felnőttben ott rejtőzik az az életvidám, kacagó kisember. Legyen szó 5 éves kisgyerekről, vagy érett felnőttről, biztos vagyok benne, hogy mindenki arcára mosolyt csalnak ezek a versek. Béka a fa tövén, ezeréves, csodavén. Ugrik a kövön át, keresi a vacsorát. Nem kell neki libamáj, szúnyogokra foga fáj. Nem kell neki tele tál, bogarakat vacsorál. (Béka a fa tövén) Egyedülálló gondolkodónak számított. Munkásságát harmóniák, ritmusok törvényeihez igazodó művészi alkotó tevékenység jellemzi. Csengő - bongó gyermekversei tele vannak rímekkel, ritmussal, fülbemászó dallammal. Zim, zim, megy a gép, megy a gép, Fut a sinen a kerék, Forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, Fekete az alagút, A masina fut. (Kocsi és vonat) Piros alma szivem ágán, Kivirító koronáján, Aki kéri, neki szánnám, Akinek kell, sose bánnám. (Arany ágon ül a sármány) Bizton állíthatom, hogy aki bal lábbal kelt fel egykét ritmusjáték elolvasása után kicsit másként fogja látni a világot. Ennek érdekében kerestem ilyen jellegű verseket, de természetesen akik úgy érzik, hogy ők már túl komolyak ezekhez az alkotásokhoz bőven válogathatnak Weöres felnőtt versei közül. De bármi is legyen a mondanivalója: optimista vagy pesszimista, szemléletesen képszerű vagy játékosan értelmetlen - az csak cseng - bong, zenél. Juli néni, Kati néni - letye-petye-lepetye! - üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka - letye-petye-lepetye! - Bárki inge, rokolyája - letye-petye-lepetye! - lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe - letye-petye-lepetye! - (Pletykázó asszonyok) Csiribiri csiribiri Zabszalma -- Négy csillag közt Alszom ma.... Csiribiri csiribiri Zabszalma -- Engem hívj ma Álmodba. (Csiribi) Összeállította: Kocsis Flóra 14

15 KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA 06/2009. Az 1970-es évekre váltak híressé olyan elektronikus zenével foglalkozó művészek, mint Jean Michel Jarre és Vangelis. Az 1980-as évek elején rendkívül az addig hatalmas és szinte megfizethetetlen analóg szintetizátorokat sorra felváltották a kisebb és jelentősen olcsóbb digitális szintik, samplerek. Ekkor emelkedik fel például a Depeche Mode csillaga, új színt hozva a zenevilágba, és elsöprő sikert aratva. A chicagói house, a detroiti techno hangzás a korai 1980-as években és a későbbi angliai bázisú acid house vonal a késő 80-as és korai es években csak olaj volt a tűzre, hogy az elektronikus zene fejlődése és elfogadottsága kiteljesedjen és megtalálja helyét a táncparketten. A használható elektronikus hangszerek árainak zuhanása azt jelentette, hogy a popzene jelentős része elektronikusan készült. Olyan művészek, mint Björk, Moby hamar popularizálták a változatos formákat a fő zenei áramban (mainstream). És el is érkeztünk a mai napokba... Ahol a DJ-k legalább ugyanakkora sztároknak számítanak, mint bármely másik sikeres, mainstream előadóművész, és szinte minden városban, faluban találunk az elektronikus zenének szentelt kegyhelyet diszkót :-) Sőt, ahhoz, hogy az első, nem emberi erővel működtetett hangszerhez érjünk, nagyon sokat kell visszautaznunk az időben... Már időszámításunk előtt is készültek olyan mechanikus berendezések és hangszerek, melyek automatizáltak voltak, emberi beavatkozás nélkül keltettek ilyen-olyan hangokat. Ilyen volt például Ktészibiosz találmánya, a hydraulis. Az i. e. 3. században élt görög tudós több más víznyomáson alapuló gépet is feltalált. Persze ez nem árammal működött, de az első lépés volt a nem klasszikus zene történetében. Az első teljesen működőképes, hordozható elektronikus hangszert egy analóg szintetizátort 1957-ben alkotta meg az amerikai Max Mathews, a Bell Laboratory dolgozója (az első valódi ilyen azonban a Theremin volt 1920-ból, de hatalmas méretei és instabilitása miatt nemigen használták). Először még csak a klasszikus kompozíciók kísérőjeként használták a géphangokat, de az 1960-as évekre a gépzene betört a populáris kultúrába is. Ma már muszáj határvonalat húznunk az elektronikus zenében a műfajok között is. Bár sokszor nagy az átfedés a két irányvonal között hiszen ember legyen a talpán, aki 100%-os pontossággal meg tudja állapítani egy zeneszámról, hogy az progressive vagy épp trance -, de a rajongók számára ez is ad egy megfelelő támpontot az elhatárolódásra, a közösséghez tartozás kialakítására. Elvégre nem mindegy, hogy d n b-s az ember, vagy minimalos (bár itt a különbség nyilvánvalóan elég számottevő). És... Itt a vége, fuss el vélem... Mondjuk egy jó partira, hiszen itt a suli vége, érettségiztünk, vagy csak (fél-)sikeresen befejeztük az évet, de mindenképpen itt a tökéletes alkalom arra, hogy egy orbitálisan nagyot bulizzunk. Személy szerint én is búcsúzni szeretnék Tőletek, hiszen elballagtam, és jövőre remélhetőleg más lép a helyembe, és vezet el benneteket még szebb és jobb zenék, képek, stílusok, írások... VILÁGOK rejtelmeibe. Sátai Tamás 15