Kézműves kereskedelem szabályszerűen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kézműves kereskedelem szabályszerűen"

Átírás

1 Kézműves kereskedelem szabályszerűen Az egyre szaporodó kézművesek egyik legnagyobb problémája az, hogy miként, hogyan feleljenek meg a velük szemben támasztott elvárásoknak, s miként lehetnének sikeresek. A laikus kézműves megoldásokat keres, megpróbál utána nézni a világhálón, kísérletezik, újságot olvas, s az alapján értelmez mondatok, jogszabályokat. A számos adóváltozás, új adónemek, a folyamatos módosítások a tapasztalt könyvelőt is próbára teszik, ezért egy jó tanács: Ha valamit értelmezni szeretnénk, akkor sohasem a számunkra kedvezőt, hanem a rosszabb alternatívát válasszuk! Alábbi anyagunk nem teljes körű, minden egyedi problémára terjedelme szűkössége miatt - nem terjedhet ki, de segítséget nyújt a jogkövető magatartás folytatásához. Segítség, kézműves lettem, de miként árusíthatok szabályszerűen? Kell e járulékokat fizetnem? Hogyan vonatkozik rám az adókedvezmény? A választ az adja meg, hogy az eladásra tervezett termékkel kapcsolatban keletkezik-e, vagy sem hozzáadott érték. Általában hozzáadott értéken a termékkel kapcsolatos munkaráfordítást, átalakítást, vagy egy új termék előállítását kell értenünk. Különbséget kell tennünk a tekintetben is, hogy a hozzáadott értéket képviselő termék forrása (alapanyag) miből (kitől, honnan) ered. Egyszerű példával bemutatva: 1 kg fonalunk van, amit szeretnénk eladni. Ha ezt a fonalat korábban vásároltuk, s csak tároltuk és szeretnénk rajta túl adni, akkor nyilvánvalóan a fonalhoz nem kapcsolódik hozzáadott érték. Ha viszont a fonalat mi készítettük, vagy esetleg festettük, akkor a termék már hozzáadott értékkel rendelkezik, a saját munkánk is a termék árának részét képezi. Az előbbi esetben egyszerű háztartásban fellelhető ingó vagyontárgy értékesítéséről, míg az utóbbi esetben önálló gazdasági, más néven üzleti tevékenységről van szó, függetlenül az eladott termék számától. Tovább nehezíti döntésünket az is, hogy 2012.január 1-től, ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a jövedelem önálló gazdasági tevékenységnek minősül, ezáltal e tevékenységre is hatályos az ÁFA törvény rendelkezése. A problémakör eldöntése, mindig az eladó magánszemély kötelezettsége. Addig, amíg olyan terméket adunk el, melyhez nem tartozik hozzáadott érték, úgy az, általánosan, személyenként, éves szinten 600 ezer Ft bevételig/200 e Ft jövedelemig - nyilvántartás vezetése mellett adómentes. (Szja tv. 85 ) Számlaadásra sem köteles, de ha az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerűen történik az már önálló gazdasági tevékenység, amelynél ugyan továbbra is érvényes a 600 e Ft-os bevételi /200 e Ft-os jövedelem határig az adókedvezmény személyi jövedelemadó nemben (továbbiakban:szja), de nem érvényes a tevékenységre vonatkozó jövedelem után fizetendő 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulási (továbbiakban eü.) fizetési kötelezettségre. Ezen kívül sajnos: tovább bonyolítja a helyzetet a Kúria 2013.decemberi jogegységi döntése, melynek értelmében: a gazdasági tevékenységként folytatott ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerű, amely után az adózónak akkor is- az önálló tevékenységből származó 1

2 jövedelemre vonatkozó szabályok szerint- kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha nem jelentkezett be az áfa körbe, és így áfa levonási joga nem nyílt meg. /Forrás: NAV: Adóköteles az üzletszerű ingóértékesítés / Amennyiben a magánszemély saját maga által készített termékeket értékesíti, úgy ez a tevékenység az Szja tv. rendszerében önálló gazdasági tevékenységnek minősül. A már részletezett jövedelemhatárig fennálló adómentesség szabálya ugyanakkor nem érvényesíthető, mivel ez esetben az önálló tevékenység szabályait (üzletszerű tevékenység) kell alkalmazni, vagyis a jövedelem megállapítása az SZJA tv ai alapján történik. Ebből következően téves minden olyan gondolat hogy 600 e Ft bevételig nyugodtan árulhatom termékeimet, hisz nem kell adót fizetnem. Mit jelent az üzletszerű tevékenység?: Az Áfa-törvény szerint gazdasági tevékenység egyik alapvető eleme az, hogy a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres legyen. Fontos kiemelni, hogy az említett feltételek nem együttesen kell fennállnia. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az ellenérték fejében végzett tevékenység abban az esetben is lehet üzletszerű, ha az egyszeri. Másrészt az ellenérték fejében végzett gazdasági tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós vagy rendszeres, akkor a tevékenység az áfa szempontjából szintén gazdasági tevékenységnek minősül, feltéve ha a gazdasági tevékenység egyéb feltételei is fennállnak. /Forrás: NAV Közép-Dunántúli Reg.Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Székesfehérvár 2012.december 10./ Érvényes e ránk az ÁFA tvr. hatálya? Magánszemélyként igen, ha ingó vagyontárgyunk(-aink) értékesítése önálló gazdasági tevékenységnek minősül, illetve ha saját magunk által előállított terméket szeretnénk értékesíteni. Mindkét esetben alanyi adómentességet kérhetünk 2013.január 1-től- éves szinten 6 millió Ft bevétel összeghatárig. Ennek a feltétele magánszemélyként a 7-es adószám kérése. Az alapismeretekhez még egy lényeges kérdés: a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulás. Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI. törvény 2012.január 1-től hatályos rendelkezése : 3 : (1) A kifizető - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapján képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani-, a jövedelmet szerző magánszemély 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben kifizetett, juttatott, a SZJA ról szóló törvény: a.) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó(adóelőleg) számításánál figyelembevett jövedelem után Ha a jövedelmünk nem kifizetőtől* származik, akkor az SZJA előleggel együtt 27 % mértékű EÜ hozzájárulást kell fizetnünk. Nincs különbség a tekintetben, hogy az adózó jogállása milyen, tehát a járulék bevallási és fizetési kötelezettség nyugdíjtól, gyestől, gyedtől, minden egyéb jogviszonytól független. 2

3 Az eddigiekből egyértelműen következik az is, hogy az önálló gazdasági tevékenység számlaadásra köteles, hisz az ÁFA törvény alapján nem tudjuk másképp igazolni bevételeinket, kiadásainkat, illetve igazolni azt a tényt, hogy bevételeink után nem kell 27 % mértékű forgalmi adót fizetnünk. Nyugtát, számlát akkor vásárolhatunk és állíthatunk ki, ha a magánszemély adóazonosító jelén kívül - valamilyen további adószámmal is rendelkezünk. Tehát máris beleütköztünk az első akadályba, azaz abba, hogy hogyan lehetünk számlaképesek. A számlaképesség feltételei: Az Art. 16 (1) bekezdése általános jelleggel kimondja, hogy adóköteles tevékenységet bizonyos kivételekkel, csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Adózó, adóköteles tevékenységet adószámos magánszemélyként illetve egyéni vállalkozóként folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve, mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség. Az a körülmény, hogy a gazdasági tevékenységet milyen formában végzi (egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként), egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető. /Forrás: NAV Közép-dunántúli Reg. Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Székesfehérvár.2012.december 10./ Számos problémát okozhat a fentiek értelmezése, amire leginkább az ÖVJT rendszer nyújt segítséget. ÖVJT értelmezéséhez ajánlott: Az önálló tevékenység: A tevékenység önálló gazdasági tevékenységnek, az ebből származó jövedelem, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezáltal része a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásának. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen az adott személy bevételhez jut, s mely bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik minden olyan tevékenység, amelyet nem egyéni vállalkozóként, s nem az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységként folytatnak. Ahhoz, hogy ezt a hivatalos értelmezést pontosan értsük, szükséges még néhány fogalom ismerete is: Mit jelent a nem önálló tevékenység fogalma : 3

4 Egyszerűen megfogalmazva van egy munkáltatónk, aki foglalkoztat bennünket, főállásban vagy részmunkaidősként, vagy éppen családtagként. Ebből következően, munkáltatónk, nyilatkozataink alapján levonja az adóelőleget, a bennünket terhelő szja,- nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, továbbá megfizeti utánunk a bruttó bérünk szerinti járulékokat. Ez utóbbit 2012-től már szociális hozzájárulási adónak nevezzük és mértéke a bruttó bér 27 %-a. Ez mellett a szükséges havi bevallásokat a foglalkoztatónk készíti el, nyújtja be és fizeti meg, azt az összeget amit tőlünk levont, illetve azt is, amit utánunk fizetni köteles. Elvileg ha csak ilyen jövedelmünk van, akkor az éves adóbevallásunkat egyszerűsített eljárásban a NAV is elkészítheti. Önálló tevékenységből származó jövedelem: a fogalom számos tevékenységet takar, ide tartozik: - megbízási tevékenységből - EU, országgyűlési, helyi önkormányzati tevékenységből, - átalányadózást választó egyéni vállalkozó általányban meghatározott jövedelméből, - mezőgazdasági őstermelő jövedelméből, - ingó vagyon üzletszerű értékesítéséből, - ingatlan bérbeadási tevékenységből, - szellemi termékek értékesítéséből, illetve - a magánszemély minden olyan jövedelme, amiből bevételt szerző tevékenysége származik. Amennyiben az itt felsorolt tevékenységeinket nem valamely vállalkozási formában szeretnénk végezni, úgy lehetőségünk van adószámos magánszemélyként a 7-es adószám kiváltására. Természetesen a 7-es adószám számos lehetőséget, jogosultságot biztosít, de nem mentes a kötelezettségektől sem. A 7-es adószám önállóan nem jelent biztosítási jogosultságot, sőt nyugdíj és szolgálati idő megállapítási alapot sem. A 7-es adószám jogosultságot biztosít meghatározott tevékenységi körökben (ÖVTJ) önálló gazdasági tevékenység folytatására, számlaadásra, nyilvántartás vezetésre, a tevékenységgel kapcsolatban felmerült bevételek/kiadások elszámolására. Az adószám kiváltásával egy időben nyilatkozatot kell tenni az ÁFA adómentességről, ezáltal elkerülhető az adónemben később feltárt hiány. A tevékenység jellege miatt nincs annak jelentősége, hogy az adott magánszemély egyéb jogviszonya milyen, tehát folytatható a tevékenység önállóan más jogviszonyaitól függetlenül is. A 7-es adószám önállóan nem jelenti azt, hogy amennyiben főállásunk van, s ezután a munkáltatónk megfizeti a szociális hozzájárulási adót (27 %), úgy mentesülnénk a 7-es tevékenységből származó jövedelmünk adó és járulékfizetési kötelezettsége alól. Ennek az oka az, hogy amíg főállásban-vagy legalább 4 órás részmunkaidőben- dolgozunk (heti legalább 36 órát/20 órát) addig a bruttó bérünkből levonásra került a nyugdíjjárulék, az eüszolg. kötelezettség, a személyi jövedelemadó, ezen felül a munkáltatónk megfizeti utánunk a 27 % mértékű szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Ezzel a munkáltatói bruttó bérünk (ezt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek hívjuk) után levont járulékokkal biztosítottuk nyugdíjalapunkat, szolgálati időnket, betegszabadság- és táppénzjogosultságunkat, s ingyenes orvosi ellátásunkat, azaz ez esetben teljes körűen biztosítottak vagyunk. Ezzel szemben a 7-es tevékenység önálló gazdasági tevékenységnek minősül, amely után a fentiekben jelzett jövedelemmel közel azonosan 4

5 16 % mértékű személyi jövedelemadót és 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. ( E járulékmértékek általános mértékek, kivételt képez ez alól, ha a 7-es adószámos kifizetőnek végez teljesítést, szolgáltatást nyújt: (például kézműves tábor), s ha annak bruttó tárgyhavi összege meghaladja a mindenkori minimálbér 30 % - át.) A leírtakból következően amennyiben alapjogviszonyainkban (Főállású /részmunkaidős foglalkozás, nyugdíjas, stb.) nem vagyunk biztosítottak, 7-es adószámosként sem válunk azzá, ezért biztosítási jogviszony hiányában a havi egészségügyi szolgáltatási járulék (2015-ben Ft/hó), fizetése akkor is fenn áll, ha magánszemélyként a 7-es adószámosként a jövedelem után, a magánszemély a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizeti. Ennek az alapvető oka az, hogy az egészségügyi szolgáltatások alapellátását (kórházi ellátás, gyógyszer, stb.,) az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, míg a táppénz, stb. ellátások fedezetét, a 27- % os szociális hozzájárulási adó teremti meg. Összességében tehát: - amennyiben alapjogon (munkaviszony, gyed, gyes, gytám., nyugdíj, ápolási díj, diák)biztosítottak vagyunk, akkor: - nem kell fizetni havi egészségügyi szolgáltatási járulékot ( Ft/hó) - 7-es tevékenységünk jövedelme után ekkor is meg kell fizetni a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást a 16 % -os SZJA mellett. - amennyiben alapjogon nincs biztosításunk: - fizetnünk kell a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot (6.930 Ft/hó) és - 7-es tevékenységünk jövedelme után meg kell fizetni a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást a 16 % mértékű SZJA mellett. Bevallás pótlása, önellenőrzés: Fentiek ismerete alapján meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan értelmeztük eddigi tevékenységünket, van-e adószámunk, adtunk be már a korábbi években személyi jövedelemadó bevallást, ha igen milyen tartalommal. Klasszikus példa erre, hogy rendszeresen árusítunk különböző internetes oldalakon, számla nélkül, bízva abban, hogy tevékenységünk 600 e Ft-os bevételig adómentes. Árulunk mindent, alapanyagot, saját magunk által készített terméket, stb. Sajnos a legrosszabb helyzetben vagyunk.. De miért is: - bárhol árulunk a Kúria már idézett jogegységdöntése alapján a gazdasági tevékenységeként folytatott ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerű, amely után az adózónak akkor is- az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint, kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha nem jelentkezett be az áfa körbe, és így áfa levonási lehetősége sem nyílt meg. Márpedig az áfa fizetési kötelezettség a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység után akkor is fenn áll, ha az adózó jogkövető módon bejelentkezett és akkor is, ha jogsértően ezt nem tette meg. A fenti szöveget lefordítva Az interneten árult termék, ha az alkalomszerű (például: 1 tv, 1 kerékpár) az általában egyszeri termékeladás, ezzel összefüggésben nem lehet megállapítani az üzletszerűséget, s a gazdasági tevékenységet sem. Az Szja 85 - a alapján e termékek értékesítése valóban 600 e Ft bevételig adómentesek, s számla adásra sem kötelezettek. 5

6 Amennyiben az interneten árult termék például 3 tv, vagy 3 kerékpár, itt már gondban vagyunk, mert eladóként a terméket már egészen biztosan nem 1 alkalommal hirdettük meg, illetve a NAV állásfoglalása szerint ekkora mennyiség eladása, már nem életszerű. És ekkor esünk bele a csapdába, hisz nem kértünk adószámot (7-est), s nem kértünk áfa szempontjából (6 millió Ft-ig) alanyi adómentességet sem. Hiába van szja adónemben 600 e Ft-ig alanyi adómentességünk, elmulasztottuk a bejelentést, ezért előáll, hogy a bevétel 27 % - a ÁFA köteles, ezt pedig nem vallottuk be és nem fizettük meg. Amennyiben nincs 7-as adószámunk elsősorban annak pótlása szükséges. (Adószám kérése) Adószám birtokában, amennyiben korábban egyáltalán nem nyújtottunk be bevallást (nem volt adóköteles jövedelmünk), akkor az elmaradt bevallás pótlásáról beszélünk. Amennyiben volt bevallásunk s abban nem szerepeltettük 7-es tevékenységből származó jövedelmünket akkor a korábbi bevallás önellenőrzését kell elvégeznünk. Bármelyikről is van szó, egységesen önellenőrzésről beszélünk és minden esetben az önellenőrzés évében hatályos 53-as bevallást (például 2012 évi önellenőrzés esetében a 1253-as) kell használnunk. Határon túli ügyletek: Az internetes kereskedelem terjedésével, ma már jelentősnek tekinthetők a határon túli ügyletek. A határon átnyúló internetes kereskedelem sok esetben veti fel, hogy határon túli magyarjaink, vagy éppen külföldi állampolgáraink hogyan értékesíthetnek hazánkban. A választ az alábbi jogszabályi rendelkezések adják meg: Az Adózás rendjéről szóló (2003.évi XCII törvény) 3 - a szerint a törvény hatálya: 1. A Magyarország területén: a.) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyre, b.) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemélyre (a d továbbiakban személy)adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény szabályait kell alkalmazni. A Személyi Jövedelemadóról szóló ( CXVII törvény) II. fejezet bekezdése szerint: A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. A belföldi illetőségű magánszemély fogalmát az SZJA tv pontja részletezi, e szerint: - a magyar állampolgár (feltéve, ha nem rendelkezik másik állampolgársággal is Magyarországon nincs lakó-vagy tartózkodási helye) - aki legalább 183 napi Magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik, - a hontalan személy (további részletezést lásd e törvény helyen) A jövedelemszerzés helye : önálló tevékenységből származó jövedelem annak szerzésénél a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye útján folytatja, akkor a telephely szerinti állam. 6

7 Összefoglalva az előbbieket: A vállalkozás jellegétől függetlenül azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek magyarországi székhellyel vagy telephellyel, továbbá azok a magánszemélyek, akik nem minősülnek belföldi illetékességű magánszemélynek, őrájuk az adott ország adózási rendje vonatkozik, s a szerint kell eljárniuk. A 7-es adószámos tevékenység önálló tevékenységnek minősül, ezért ha a külföldi magánszemélynek van Magyarországon telephelye, akkor ezt a tevékenységet a Magyarországi szabályok szerint számolja el és tesz eleget nyilvántartási, bevallási kötelezettségének is. Ha nincs Magyarországon a magánszemélynek telephelye, úgy a jövedelemszerzés helye sem Magyarország, ezáltal a Magyarországról származó bevételek és kiadások elszámolására az illetőség szerinti állam jogszabályai az irányadók. Gyakran felmerülő kérdés: Külföldön élek, magyar állampolgár vagyok, hogyan mit csináljak, ha Magyarországon szeretném termékeimet értékesíteni? A fentiek alapján a kérdésre már részben, választ is adtam. Alapelvként annak van jelentősége, hogy a tevékenység folytatásához, van-e Magyarországon telephelyünk, vagy nincs. Ha van, akkor a kézműves tevékenység folytatására az itt részletezett jogszabályok és leírtak az irányadók. Ha nincs, akkor a tevékenységet kizárólag közösség adószám birtokában, a székhely, lakhely, telephely szerinti ország jogszabályai szerint lehet folytatni. Belföldiek határon túli ügylete: Belföldiek határon kívüli tevékenységének alapelve, hogy Magyarországon kívül, az EU más tagállamaiban csak akkor értékesíthetünk, tevékenységünk érdekében alapanyagokat csak akkor vásárolhatunk, illetve külföldinek minősülő vállalkozás szolgáltatását csak akkor vehetjük igényben, ha van közösségi adószámunk. A közösségi adószámot a változás bejelentő nyomtatványon kérhetjük meg. A közösségi adószám kérése ingyenes. (Tulajdonképpen a 7-es adószám előtt lesz egy HU megjegyzés, illetve a 7-es adószám rövidül, elmarad az utolsó három számjegy) Alapvetően téves az álláspont, hogy alanyi adómentes tevékenységhez nem kérhető közösségi adószám. Ennek azaz oka, hogy az alanyi adómentesség csak Magyarországon érvényes, egyébként a határon túli értékesítés területi hatályon (Magyarországon) kívülinek minősül. Értékesítés:A határon túli értékesítés, az értékesítésnek olyan speciális esete, amikor is Magyarországi eladó termékét, nem Magyarországi vásárló veszi meg, függetlenül attól, hogy közösségi (EU-s) partnerről, vagy harmadik országban lakó vásárlóról van e szó. Az értékesítés során különbséget kell tennünk a tekintetben, hogy kisszériás, magánszemély felé történő értékesítésről beszélünk, vagy termékeinket rendszeresen, külföldi vállalkozás felé értékesítjük. Bármelyikről is van szó a számlát magyar nyelven, (EU tagállami értékesítés esetén közösségi adószám feltüntetésével )állítjuk ki Ft-ban. Mivel a teljesítés helye Magyarország, ezért ha magánszemély felé értékesítünk akkor a számlában az áfa tartalom az vagy 27 % mértékű, vagy ha alanyi adómentesek vagyunk, akkor AAM-t tüntetjük fel, természetesen áfa az utóbbi esetben O %. Ha külföldi vállalkozás felé történik az értékesítés akkor szükségünk van a külföldi vállalkozó közösségi adószámára, a számla nettó módú, azaz egyáltalán nem tartalmaz áfát. Ez esetben lényegtelen hogy áfásak vagy alanyi adómentesek vagyunk. A számlára fel kell 7

8 tüntetni a külföldi vevő közösségi adószámát illetve a számlára kötelező ráírni, hogy a számla fordítottan adózik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külföldi vevő a számla érték utáni áfát, saját országa jogszabálya szerint köteles bevallani és külön megfizetni. Nekünk, mint számlakibocsátónak ezzel összefüggésben viszont bevallási kötelezettségünk is keletkezik. Így kell eljárnunk abban az esetben is, ha termékeinket külföldi honlap közbeiktatásával értékesítjük, ugyanis a belföldi státuszunk nem változott, s belföldi révén - ha nincs külföldön telephelyünk, akkor a hazai jogszabályokat kell alkalmaznunk. Külföldi szolgáltatás igénybevétele: Gyakorlatilag az előzőekben leírtaknak a fordítottja. Leggyakoribb eset az, ha külföldi szolgáltató (internetes honlap) szolgáltatását vesszük igénybe, mely szolgáltató többnyire társas vállalkozás. A jogharmonizációs elvek szerint a szolgáltató a fordított áfázásszabályai szerint állítja ki a számláját, mely után nekünk kell a 27 % mértékű áfát bevallani és megfizetni függetlenül attól, hogy áfásak vagy alanyi mentesek vagyunk e. (Mivel az alanyi adómentesség csak Magyarországon érvényes, az alanyi adómentesség területen kívül nem alkalmazható) Nekünk, mint szolgáltatást elfogadónak, ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségünk is keletkezik. Külföldi magánszemélytől történő vásárlás esetén csak a számlakiegyenlítésben van feladatunk. Külföldi adóalanytól történő termékbeszerzés áfáját szintén nekünk kell bevallani és megfizetni. Ez utóbbi áfa a bevallás során levonásba is helyezhető, de csak akkor, ha Áfa körösök vagyunk, alanyi adómentesnek nincs áfa levonási joga. Határon túli ügyletek számlázása, átszámítási előírások: A számlát magyar nyelven, forintban vagy az MNB hivatalos árfolyamlistáján szereplő valutanemben állítjuk ki január 1-től a külföldi számláját, ha az angol, német vagy francia nyelvű nem kell hivatalosan lefordítatni, minden más esetben továbbra is kötelező. Külföldi pénznemben kifejezett adóalap: Az áfa törvény 80 -ának (2) bekezdése szerint a külföldi pénznemben kifejezett adóalap átszámításánál kétféle árfolyam lehetséges : - a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyama vagy - a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzétett devizaárfolyama Ez utóbbi árfolyam alkalmazása csak akkor lehetséges, ha erről a döntéséről az adószámos magánszemély az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz. A közösségi adószám kiváltásával egyidejűleg nyilatkozhat az MNB árfolyam alkalmazásáról. / Forrás: NAV Székesfehérvár, 2011/ Tekintettel arra, hogy az MNB devizaárfolyam naprakészen lekérhető célszerű az alkalmazásnál az MNB devizaárfolyamát kérni. Határon túli ügyletekkel kapcsolatos bevallási kötelezettség: 8

9 Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekkel, termékbeszerzésekkel, szolgáltatásnyújtásokkal, a szolgáltatás igénybevételekkel összefüggésben bevallási és esetleges adófizetési kötelezettségünk van, mely bevallások elkészítéséhez szükségünk van az eladó és a vevő közösségi adószámára. Itt hívom fel a figyelmet, hogy a speciális adózói körbe tartozó alanyi adómentes adózóknak (értelemszerűen a 7-esesek is) már 2010 óta a Közösségi Kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteikről (a termékértékesítés kivételével) a 65-s (áfa) bevalláson kell számot adniuk. Sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt is, hogy az alanyi adómentesség okán hiába nem kötelezettek áfa bevallás benyújtására, ha közösségi ügyletünk van áfa bevallási kötelezettségük is keletkezik. Főszabályként két bevallási kötelezettségünk van az egyik a 15A60-as összesítő bevallás, a másik pedig a 1565-ös ÁFA bevallás. Az áfa bevallást azért kell elkészíteni és benyújtani, mert a 15A6O-as bevalláson eleget kell tettünk adatszolgáltatási kötelezettségünknek a kapcsolódó áfa bevalláson pedig pontosan megjelenik a fizetendő áfa összege is. Szintén főszabály az is, hogy az áfa körösök e két bevallási kötelezettségüknek bevallási gyakoriságuk szerint tesznek eleget, az alanyi adómentesek azonban az esemény bekövetkeztét követő hó 20-áig az Áfa bevallással együtt. További rossz hír, hogy amíg az ÁFA bevallások papíralapon is benyújthatók, úgy az A60-as nyomtatvány csak elektronikusan, melyhez ügyfélkapu használata szükséges. Bevallások, adóelőleg, jövedelem után fizetendő adó mértékének megállapítása, bevételek, elszámolható kiadások: 7-es adószámos magánszemély egyszerű bevétel /kiadás nyilvántartására kötelezett, különösen akkor, ha alanyi adómentes. A nyilvántartás lehet: pénztárkönyv, kézi nyilvántartás, bármely gépi nyilvántartás, a cél az, hogy a nyilvántartás átlátható legyen. Az átláthatóságot minden bevételi /kiadási számlának, idősorban való feltüntetését, s ellenőrzésének biztosítását jelenti. A nyilvántartás vezetése lényegesen egyszerűbb. A 7- es adószámos magánszemély jövedelmének, adózásának módszere eltér minden egyéb vállalkozási formától. Ennek egyik fontos része, hogy a bevételek /kiadások sorokon ténylegesen csak azokat az összegeket lehet megjelentetni, amik a tárgyévben beérkeztek/átvettünk illetve amelyeket ténylegesen kifizettünk. Ez az jelenti, hogy ezen adózóknál amennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket a veszteség nem vihető át következő évre, azaz nincs veszteség elhatárolás. Nem létezik az időbeli elhatárolás fogalma sem, amikor is számláztunk egy eladást, de a bevétel csak tárgyévet követő hóban érkezett meg részünkre. Ez esetben ez a bevételünk nem a tárgyévi bevételt, hanem a következő évi bevételünket növeli. Természetesen az előírások a kiadásaink tekintetében fordítva is igazak Jövedelmünkkel évente egyszer, a tárgyévet követő év május 20-áig kell elszámolnunk az éves SZJA bevallásunk keretében, a bevallást önmagunknak kell elkészíteni. A bevallásban egyéb jövedelmeink (munkabér, stb.) bevallása mellett itt teszünk eleget 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulási bevallási kötelezettségünknek. Az éves egyszeri bevallás mellett azonban negyedévente adóelőleget kell fizetnünk, ezért célszerű bevétel/kiadás nyilvántartásunkat negyedéves bontásban vezetni. Bevételek: 9

10 Bevételként kell elszámolni minden olyan bevételt, amelyre a számlaadási kötelezettség alapján az adott évben számlát (nyugtát) kiállítottunk. Bevételként a 7-es adószám tekintetében csak azok az összegek számolhatók el, amelyek a tárgyévi utolsó napjáig megfizetésre is kerültek. 7-es adószámos tevékenységnél bevételek nem határolhatók el, nem mutatható ki vevői követelés sem. Nem számolhatók e tevékenységgel összefüggésben olyan bevételek sem, amik nem a tevékenység érdekében merültek fel, így például tárgyi eszköz, ingóság eladásából származó bevétel, bérleti díj, stb. Jellemzően előforduló bevételek: - előállított termék értékesítéséből származó bevétel - közvetített szolgáltatással (posta) kapcsolatos bevétel - árfolyam különbözetből adódó bevétel - az adószám keretén belül végzett szolgáltatás (például: szervezett tanfolyam) bevétele. A bevételeket mindig forintban a kerekítés szabályai szerint kell megállapítanunk. Készpénzbevétel esetén az utolsó számjegy vagy 0, vagy 5 Ft lehet. Kiadások A fenti alapelvből kiindulva csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek a 7-es adószámos tevékenységgel összefüggésben merültek fel és számlák, vagy egyéb hiteles bizonylatok alátámasztják a kiadások valódiságát, és azok a tárgyév utolsó napjáig megfizetésre kerültek. Nem mutatható ki e tevékenység keretén belül szállítói tartozás, költséget elhatárolni nem lehet, illetve költségként nem számolható el megfizetett adó- kivéve a magánszemély által megfizetett 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulás. Lényeges, hogy a 7-es adószámos tevékenységnél, a tárgyévi bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vonhatók le, tehát kiadási többlet, veszteség a következő évre nem vihető át. A tevékenység jellegére való tekintettel a kiadások kétféle módon számolhatók el: bizonylat nélküli költségelszámolással (10 %) vagy tételes költségelszámolással. Nagyon fontos, hogy a kétféle elszámolási módszer egy adott évben egyszerre nem alkalmazható, tehát vagy az egyiket vagy a másikat választjuk, attól nem lehet adott évben eltérni. Mit is jelent ez: Az önálló tevékenység része, nem csak a 7-es adószámos tevékenység, hanem a megbízási jogviszony mellett számos olyan tevékenység is (pld. tisztségviselői tevékenység, ingatlan bérbeadási, egyéni vállalkozói tevékenység) amivel kapcsolatban esetleg a kifizető felé adóelőleg megállapítási kötelezettségünk keletkezik, s mellyel kapcsolatban nyilatkoznunk kell, legkésőbb az első kifizetést megelőzően. Annak ellenére, hogy ezek mindegyike önálló, külön-külön jogviszonynak minősül, nem tehetjük meg azt, hogy a különböző jogviszonyokhoz kapcsolódó költségeket eltérő számítási móddal állapítsuk meg. Tehát saját magunk döntsük el, hogy a tárgyévre való tekintettel minden jogviszonyra a 10 %-os vagy a tételes költségelszámolást alkalmazzuk. Kifizető - aki vevői minőségben jár el - alatt nem a konkrét vásárlót kell érteni, hanem olyan céget, vállalkozást, amelytől nem önálló tevékenységből származó jövedelem vagy azon túl egyéb (költség-elszámolási nyilatkozattal terhelt) jövedelmünk származik. 10

11 2012.január 1-től változtak a kifizető által levonható költségek szabályai, melyek évre is hatályosan. A változás értelmében nem kérhető az, hogy a kifizető a díjból szja előleget ne vonjon le. A kifizető vagy a 10 % mértékű költséghányadot vagy a tételes költség elszámolási módot választó magánszemély nyilatkozata alapján, de legfeljebb 50 % mértékéig veheti figyelembe a költségek mértékét. A tételes költség elszámolási módot választó ennek ellenére továbbra is költségként elszámolhatja akár bevételei 100 % - át, éves adóbevallása alapján. Az 50 % korlát kizárólag a kifizető felé tett nyilatkozatra vonatkozik, s nem tévesztendő össze más önálló tevékenységgel kapcsolatban tett nyilatkozatunkkal. Bizonylat nélküli költségelszámolás: Az egyszerűbb elszámolási mód, lényege, hogy a bevétel 10 % - a elismert költség és azt nem kell számlával igazolni. Előnye: nem kell számlákat gyűjteni, költségnyilvántartást vezetni Hátránya: Számos felmerült, valós többlet költség nem számolható el. A leírtak szerint más, önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is csak 10 % mértékben számolható el. A bizonylat nélküli költség elszámolási mód, leginkább a lustáknak, illetve azoknak ajánlott, akiknek jelentős egyéb ilyen jellegű bevétele van és nincs vele szemben arányos költség-elszámolási lehetősége. Tételes költségelszámolás: Költségként csak az önálló tevékenységgel összefüggésben, a bevétel megszerzése érdekében, a naptári évben felmerült (kifizetett), szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Kivétel ez alól az olyan átalány költség, melyet a kiadás tényleges felmerülésétől függetlenül elismer az SZJA tv. Elszámolható költségek: Szja törvény 3.sz. melléklet és 4.sz.melléklet 3.pont szerint. Szabályszerűen igazolt kiadás: Ha az önálló tevékenységhez vásárolt termék vagy szolgáltatás értékesítője a 2007.évi CXXVII törvényben (Áfa tv.) meghatározott bizonylat kiadására kötelezett, akkor a kiadást az áfa tv.szerinti bizonylattal (ide nem értve a nyugtát) kell igazolni. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Kiadásként (költségként) még akkor sem számolható el nyugta, ha az érintett vásárló alanyi adómentes. Saját gépkocsi használatának elszámolása: Lényeges, hogy kizárólag olyan gépkocsi használatát számoljuk el, mely a nevünkön, vagy egy háztartásban élő családtagunk nevén van. Tehát pl. ne vegyünk bérbe autót, hogy költségeinket elszámolhassuk. Ez jelentős többletadót eredményez, melyet a bérbeadó nagy valószínűséggel továbbhárít ránk, illetve ha a bérbeadás szja tartalma nem kerül bevallásra és megfizetésre, hát bizony nagyon ráfizethetünk. Tehát, ha van olyan szerencsénk, hogy tevékenységünkkel összefüggésben indokolt rohangálásainkat (anyagbeszerzés, postára, bankba futkosás, stb.) saját gépkocsinkkal intézhetjük, akkor ennek a költségeit az alábbi szabályok szerint számolhatjuk el: Saját személygépkocsi használatot két féle módon számolhatunk el, vagy az APEH norma szerint, vagy tételes elszámolással. Miután az utóbbi nagyon sok többlet adminisztrációval jár, 11

12 ezért mindenkinek az egyszerűbb módszert javaslom, ez pedig az APEH norma szerinti elszámolás. Az elszámolás alapja az útnyilvántartás. Ennek sok féle változata létezik, célszerű a nyomtatvány boltban a legfrissebbet kérni. APEH aktuális norma elszámolásához, szükség van: - az adott tárgyhavi hivatalos normaköltségre - a gépkocsi fogyasztási normájára - a gépkocsi típusára, rendszámára - a tevékenység miatt felhasznált km mennyiségre. Fentieken kívül a további gépkocsi átalány mértéke: 9 Ft/km A 78 % -os szabály értelmezése, legális tippek az adóalapok csökkentésére: A leírtak alapján két féle adónemben keletkezhet járulékfizetési kötelezettségünk, mindkettő alapja a jövedelem, ami nem más, mint a bevétel-kiadás különbözete. A bevallás alapja a ténylegesen megérkezett bevétel és az általunk ténylegesen kifizetett költség (kiadás) azaz a jövedelem. A már említettek szerint az összevont adóalap fogalmába számos olyan jövedelem tartozhat melyre, eltérő szabályozás vonatkozik. Főszabályként, ha a magánszemély az összevont adóalapba tartozó jövedelem után kötelezett Tb járulék és egészségügyi hozzájárulás megfizetése (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették) a megállapított jövedelem 78 % - át kell jövedelemként figyelembe venni. (78 % -os szabály). Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál azonban, 2012-től már nem alkalmazható az u.n. 78 %-os szabály akkor sem, ha a jövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetni. A fent hivatkozott Szja tv. 3.sz. melléklet 10 pontja alapján a magánszemélyt terhelő 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulás kiadásként elismert költség, ezért, az kiadásként elszámolható. E törvényhely alapján a 78 % - os szabály akkor sem alkalmazható, ha a magánszemély a kiadással nem számolt el. Legális tippek adóalap csökkentésére: - bevételeink csökkentése akkor lehetséges, ha a megrendelt termék fizetési határidejében a vevővel egyeztetve a következő évben állapodunk meg, ez azonban a teljesítési időtől függően legfeljebb 15 nap lehet. Különösen igaz ez akkor, ha előre rendelnek meg termék előállítást és azzal nem készülünk el tárgyévben. - Kiadásainkat előre is hozhatjuk, tehát vásároljunk alapanyagot, fizessünk előre közvetítői díjat, ha lehetőségünk van minden fizetési kötelezettséget hozzunk előre. - Nézzük meg, hogy a felsorolt, elszámolható kiadások közül, melyek azok amelyeket ténylegesen érvényesíthetünk, amivel eddig nem is számoltunk, mert eszünkbe sem jutott. 12

13 - Vezessük folyamatosan nyilvántartásainkat, negyedévente zárjuk, eszközvásárlási lehetőségeink időben mérjük fel. Kalkuláljuk azzal, hogy egyes tárgyi eszközbeszerzéseinket kiadásaink között csak korlátozottan számolhatjuk el, ezért célszerű az eszköz beszerzések évenkénti megvalósítása. Tevékenység szüneteltetése: Egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként is lehetőségünk van tevékenységünk szüneteltetésére, de addig, amíg egyéni vállalkozóként a tevékenység szüneteltetését a NAV felé be is kell jelentenünk, addig 7-es adószámosként ilyen kötelezettségünk nincs. 7-es adószámosként elegendő, ha internetes oldalunkon boltunkat átmeneti időre szüneteltetjük, de a 7-es adószám fennállása alatt, éves bevallásunk ide vonatkozó sorai - ha nullásan is - legyenek kitöltve, s ekkor is tegyünk eleget bevallási kötelezettségünknek. Kötelezően alkalmazott nyomtatványok: A NAV rendszerében a szükséges nyomtatványok, bevallások azonos rendszerre épülnek, ami azt jelenti, hogy van egy nyomtatványtípus fő szám szerint, előtte pedig kétjegyű szám szerepel, amely arra az évre utal, melyre a nyomtatvány vonatkozik. Azok a nyomtatványok, amelyekhez betűk nem csatlakoznak, azok mindig bevallások. A betűvel is ellátottak kétfélék lehetnek, (például T-sek, melyek működéssel kapcsolatos bejelentők/változás bejelentők, vagy kifizető általi igazolások ( Ny-es M-es), melyek sosem minősülnek bevallásnak, tehát az utóbbival további teendőnk van. Lényeges: ha már van 7-es adószámunk, akkor éves adóbevallásunkat (SZJA) minden esetben önállóan kell elkészítenünk és az adóhatóság felé határidőig benyújtani. Sosem mellékelünk a bevallásunkhoz számításokat. A bevallás egy másodpéldányával, azokat legalább évig kell megőriznünk. A 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettségünknek szintén az éves SZJA bevallásunkban teszünk eleget. Nyomtatványtípusok: (2015.évre) 15T101 Bejelentő és változás bejelentő: Ez a nyomtatvány alkalmas arra, hogy a 7-es adószámot megkérjük, illetve ez szolgál az esetleges változások(pl lakcím változás, vagy áfa változás, tevékenységi kör bővítés) bejelentéséhez is. Szintén itt kérhetünk Közösségi Adószámot is illetve ezen a nyomtatványon jelöljük meg azt, hogy a külföldi pénznem átváltása során milyen árfolyamot alkalmazunk, ha már korábban bejelentkeztünk, akkor a V (változás-bejelentés) megjelöléssel. 15T1011 Egészségügyi szolgáltatási járulékra való bejelentkezés: A korábban részletezettek szerint ilyen járulék havi megfizetésére a nem biztosított magánszemély köteles, függetlenül attól, hogy van e 7-es adószáma, vagy nincs. Ha valaki évközben biztosítási jogviszonyt szerez (munkaszerződést köt, vagy olyan szerződést, mely után a járulékokat megfizetik) nincs teendője, mert a munkáltató (kifizető) bejelentése alapján e kötelezettsége megszűnik SZJA bevallás (2014.évre 1453): Benyújtási határidő: tárgyévet követő év május

14 15A60 Összesítő nyilatkozat és 1565 ÁFA bevallás a határon túli ügyletekkel kapcsolatos bevallási kötelezettségekre: a korábban részletezettek szerint. A 7-es adószámos magánszemély nem foglalkoztathat más személyt, bért, járulékokat nem számolhat el, nem minősül kifizetőnek, ebből következően 08-as bevallás benyújtására jogosultsága nincs. Minden nyomtatványról legyen másolatunk (postai feladás esetén az ajánlott szelvénnyel együtt). A T 201-esből több példányt is célszerű másolni, mert ez alapján tudunk a nyomtatványboltban nyugtát, számlát vásárolni, illetve piaci értékesítés esetén ez igazolja az áru eredetét, illetve annak a jogosultságát is. Alkalmazott NAV bankszámlaszámok: NAV személyi jövedelemadó beszedési számla: NAV egészségügyi hozzájárulás számla(27%) NAV önellenőrzési pótlék számla: NAV Egészségbiztosítási alapot megillető Bevételi számla ( Szolgáltatási Járulék) Adóelőlegek, járulék utalása esetén minden esetben tüntessük fel a közlemény rovatban a 7-es adószámunkat és 8-assal kezdődő adóazonosító jelünket! Összeállította: Hrjadel Sándorné Gazdasági mérnök, Reg. mérlegképes könyvelő Tatabánya, 2015.február hó 14

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Részletes feltételeit a 239/2009. (X.20.)

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Ingóságok értékesítése az interneten

Ingóságok értékesítése az interneten Ingóságok értékesítése az interneten Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem (Jófogás, OLX, Vatera, Facebook, stb.),

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Kutya értékesítés adózása. Fehérné Polyák Beatrix

Kutya értékesítés adózása. Fehérné Polyák Beatrix Kutya értékesítés adózása Készítette: Dr. Dencső Istvánné Fehérné Polyák Beatrix I. Önálló tevékenység Adózási szabályok: Ki végzi a tevékenységet? - magánszemély: -- adószámos magánszemély, -- egyéni

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele 1 Halálhír nekrológ Tájékoztatjuk a tisztelt kamarai tagokat, hogy Méri Éva szakértő társunk (aki 1983 óta a kamara tagja, azon belül az orvos szakosztály tagja volt) elhunyt. Emlékét megőrizzük. Igazságügyi

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2014.

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2014. Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2014. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Mérlegképes Továbbképzés

Mérlegképes Továbbképzés Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Mérlegképes Továbbképzés Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA 2013. július 1- jei állapot 1 Kisadózó vállalkozások tételes adója: KATA 2012. évi CXLVII. törvény A törvény

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e a helyi iparűzési adóról, a magánszemélyek kommunális adójáról és az idegenforgalmi adóról * Püspökladány Város

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása

Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása Támogatások elszámolása A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni és év végén célszerű áttekinteni, hogy a támogatások

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Őstermelés A 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a Saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben