DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ
|
|
- Frigyes Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ TESTÜLET (DDIVET) KIALAKÍTÁSA SZAKMAI VITAANYAG PÉCS,
2 TARTALOMJEGYZÉK I. PROBLÉMAFELVETÉS... 3 II. KORÁBBI REGIONÁLIS TAPASZTALATOK AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSÁNAK TERÜLETÉN... 5 III. LEHETŐSÉGEK - DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ TESTÜLET (DDIVET) KIALAKÍTÁSA... 10
3 I. PROBLÉMAFELVETÉS Az elmúlt 10 évben a statisztikai adatok tükrében sajnos a Dél-dunántúli régió leszakadása figyelhető meg a kutatás-fejlesztés tekintetében, mind a K+F tevékenységet végző foglalkoztatottak számát tekintve, mind a K+F tevékenység pénzügyi ráfordításait. 1. táblázat Kutató és fejlesztő munkát végzők létszáma fö az országos érték %-ában változás (%) Kutatás-fejlesztés ráfordításai millió Ft az országos érték %-ában változás (%) / /2000 Baranya ,69 4,59 103, ,22 1,73 160,39 Somogy ,91 0,90 125, ,53 0,67 376,45 Tolna ,01 0, , ,01 0, ,17 Dél-Dunántúl ,62 5,74 111, ,76 2,56 202,34 Magyarország ,00 100,00 128, ,00 100,00 297,62 Forrás: saját szerkesztés a KSH - Területi statisztikai évkönyv, 2000, 2010 adatai felhasználásával A fenti táblázat adataiból jól megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban, éppen a régióban domináns helyzetben levő Pécs/Baranya teljesítménye maradt el leginkább az országos trendtől, különösen a K+F ráfordítások tekintetében. Ez elsősorban két okra vezethető vissza: az üzleti szféra a régióban nem jelent meg nagyobb K+F kapacitással, a költségvetési szféra (egyetem, akadémia) K+F tevékenysége is lassabb fejlődést mutatott, mint az ország más régióiban. Ennek ellenére még 2010-ben is a régióban K+F munkát végzők 80%-a Baranyában dolgozott és a K+F ráfordítások 68%-a Baranyára esett. Somogy megye az országos átlagnak megfelelő fejlődési pályát mutatott ebben az időszakban, a K+F ráfordítások tekintetében a növekedés meghaladta az országos trendet. Tolna megyének sikerült ebben az időszakban a nulláról elmozdulni egy már látható K+F tevékenység irányába. Másrészt szót kell ejteni a régió innovatív vállalkozásairól is. A régió vállalkozói struktúrája nem kiegyenlített. A nagyvállalati szintet nagyon szűk réteg képviseli, ami az utóbbi időben
4 inkább szűkül, mint bővül. A külföldi tőkebefektetések a legalacsonyabbak az ország régiói között, a középvállalkozói réteg is fejletlen, bár egy-egy jó példát találhatunk a szerves fejlődésre is, mikor egy kisvállalkozás sikeres hosszútávú növekedést produkál. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében az agrárium és szolgáltatások vannak túlreprezentálva. Érdekes kép rajzolódik ki, ha az elmúlt időszak ( ) regionális innovációs forrásait elnyert kis- és középvállalkozások területi eloszlását megvizsgáljuk, melyet az alábbi térkép ábrázol. 1. ábra Forrás: saját szerkesztés DDRFÜ és NKTH adatok felhasználásával
5 Sikeres térségek (Pécs és agglomerációja, Kaposvár-Dombóvár térsége), melyekhez közel található egyetem, vagy rendelkeznek működő ipari parkkal, inkubátorházzal, vagy tradicionális feldolgozóipari központok voltak korábban (Bonyhád, Barcs). Másrészt a Régió nagy térségei nem tudtak felmutatni sikere innovációs projektet. Ilyen sikertelen térségek a vidéki és üdülő területeken kívül (Csurgó, Sellye, Tab, Dél-Balaton) olyan régiós viszonylatban középvárosi térségek is (Mohács, Szigetvár, Siklós, Tamási, Dunaföldvár), melyekben jelentős számú vállalkozás található. A sikertelenségnek több oka is lehet: negatív vállalkozói attitűd, információhiány, nem megfelelő pályázati készségek. Összefoglalva: a Régióban és különösen Baranya megyében az elmúlt időszakban a K+F tevékenység tekintetében leszakadás figyelhető meg, a regionális innovációs forrásokat nem sikerült minden évben maradéktalanul eljuttatni a régió kis- és középvállalkozásaihoz, pedig a K+F és az innováció fejlesztése az egyik fontos kitörési pontja lehet a régió gazdaságának fejlesztésében, illetve a foglalkoztatás bővítésében. Az innováció fejlesztését nem segítette elő a támogatási rendszer bonyolultsága, gyakori változása, illetve az össze nem hangolt intézményi/döntéshozói/szakmai szervezetek működése. II. KORÁBBI REGIONÁLIS TAPASZTALATOK AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSÁNAK TERÜLETÉN A régió között alkotta meg Regionális Innovációs Stratégiáját (RIS), angol és ír szakértők módszertani segítségével, a régióban széles szakmai kör bevonásával, az Európai Unió pénzügyi támogatásával. A RIS megalkotásának koordinálását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) vállalta magára az MTA Regionális Kutatások Központja szakmai támogatásával. A Stratégia legitimitását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elfogadó határozata biztosította.
6 2004-ben egy jól hasznosítható dokumentum született, mely kijelölte a régió kulcsfontosságú iparágait és ezek fejlesztési irányait: környezet-, kulturális- és egészségipar, élelmiszeripar, gépipar és elektronika, bőr- és textilipar. A stratégiai irányok később több programba is beépültek: Baross Gábor Program, Dél- Dunántúli Operatív Program (DDOP), pécsi Pólus Program. A RIS felvázolt egy kialakítandó regionális innovációt támogató intézmény- és szolgáltató rendszert, melyet az alábbi ábra mutat. 2. ábra Forrás: A Dél-dunántúli régió Regionális Innovációs Stratégiája A Stratégia a meglévő intézményrendszerben gondolkodott, melynek hálózatos együttműködésének fejlesztésében határozta meg a fejlesztés irányát. Két ponton határozott meg beavatkozási irányt. Egyrészt az innovációs transzferfolyamatok és a hálózatos
7 együttműködés koordinációjára egy Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) felállítását javasolta, másrészt a döntéshozók munkájának segítése céljából Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság (RIGB) felállítását javasolta. Mindkét javaslat megvalósult: a RIÜ először a DDRFÜ önálló szervezeti egységeként, majd önálló gazdasági társaságként mind a mai napig működik, a RIGB pedig a DDRFT állandó bizottságaként alakult meg 2005-ben és január 1-ével a DDRFT megszűnésével fejezte be tevékenységét. A Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság főbb feladatai voltak: (1) Az Innovációs Alap decentralizált keretéből finanszírozott fejlesztési programok előkészítése és végrehajtása területén: - programjavaslatok kidolgozása és szükség szerinti felülvizsgálatának előkészítése; - javaslattétel a meghirdetésre kerülő pályázati kiírások véleményezésére és véglegesítésére; - javaslattétel a pályázatok értékelését végző független szakértők kijelölésére; - a független szakértők értékelése alapján a pályázatokra vonatkozó regionális támogatási javaslatok előkészítése; - a támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése és monitoringja; a programok értékelése; - együttműködés a Nemzetik Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanáccsal, valamint a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (2) Közreműködik mindazon innovációs és gazdaságfejlesztési célú feladatok ellátásában, amelyeket a jogszabályok, valamint az NKTH-val kötött szerződések a Tanács hatáskörébe utaltak. (3) A Bizottság feladatainak teljesítése során kölcsönösen együttműködik a Tanács többi bizottságával. (4) Kapcsolatot tart az országos innovációt segítő támogató intézményekkel és a többi régió hasonló bizottságaival (5) Munkájával segíti és felügyeli a RIÜ-t A RIGB titkársági feladatait a DDRFÜ látta el. A RIGB tagjainak számát a Stratégia 22 főben határozta meg, melyben 6-6 fővel képviseltette volna magát az önkormányzati szféra (megyék, megyei jogú városok), a tudásbázisok (egyetemek, MTA) és a transzferintézmények képviselői (kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok, innovációs transzferközpontok), 2-2 fővel a hitelintézetek és országos szervek (Magyar Innovációs Szövetség, kormányzati szerv).
8 Végül 2005-ben 14 fővel alakult meg a Bizottság: 3 fő képviselte az önkormányzatokat, 2 fő a tudásbázist, 2 fő országos szerveket, 1 fő transzferintézményeket és 6 fő a vállalkozói szférát. A Bizottság összetétele 2009-ben változott jelentősebben, amikor 11 főre csökkent a létszám, a passzívabb vállalkozói réteget képviselő tagok kikerültek, így növekedett az önkormányzati szférát képviselő tagok aránya: 3 fő képviselte az önkormányzatokat, 2 fő a tudásbázist, 2 fő országos szerveket, 1 fő transzferintézményeket és 3 fő a vállalkozói szférát. A Bizottság kohézióját és fő feladatát a decentralizált hazai innovációs források tekintetében végzett döntéselőkészítő munka jelentette. Ez egyrészt egy fontos funkciót jelentett a pályázati rendszeren belül a szakmai értékelések áttekintésével támogatási javaslat kialakítása a DDRFT és az NKTH számára másrészt elszívta az energiákat más tevékenységektől. Az alábbi táblázat mutatja be az egyes években a Régió rendelkezésére álló források nagyságát, illetve a megítélt támogatások főbb összesített adatait. 2. táblázat Forrás keret DD_KKV Innocsekk DD_KKV DD_KKV DD_IFE DD_INFRA 4 jogcím 535 M Ft 250 M Ft 413,8 M Ft 982,9 M Ft 32,9 M Ft 377,8 M Ft 716,1 M Ft Megítélt támogatás 535 M Ft 971,4 M Ft 380 M Ft 284,5 M Ft 15,3 M Ft 166,1 M Ft 716,1 M Ft Beérkezett pályázatok 56 db 175 db 39 db 39 db 9 db 11 db 59 db száma Támogatott projektek 32 db 57 db 26 db 16 db 5 db 8 db 25 db száma Kihasználtság 100 % 388 % 91,8 % 28,94 % 46,56 % 43,98 % 100 % Forrás: saját szerkesztés RIÜ, DDRFÜ adatok felhasználásával
9 A fenti adatokból látszik, hogy a forrás nagysága és a támogatási lehetőségek évről-évre nagymértékben változtak, voltak sikeresebb évek, de 2008-ban kevés számú megfelelő pályázat érkezett be, ezért a támogatási rendszer újragondolására volt szükség, mely hatására 2009-ben szintén sikeres év következett. Sajnálatos módon 2007-ben, 2010-ben, 2011-ben nem volt és 2012-ben sincs decentralizált innovációs forrás. Összességében a es időszakban 169 projekt megvalósulását segítette elő a decentralizált pályázati rendszer összesen több mint 3 milliárd Ft támogatás odaítélésével. A RIS számolt regionális forrásokkal is, melyek az EU Strukturális Alapjaiból, a Dél- Dunántúli Operatív Program (DDOP) keretében állhattak volna rendelkezésre, de a kormányzat döntése értelmében az innovációra fordítható források a központi Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) keretében érhetőek el. A DDOP egy területen tudott forrásokkal segíteni: a klaszterek fejlesztésére 2008-ban 700 M Ft, 2011-ben 700 M Ft, 2012-ben pedig további 500 M Ft áll rendelkezésre. Az alábbi ábra a legutóbb támogatott klaszterek iparági megoszlását mutatja. 3. ábra A ROP keretében támogatást nyert klaszterek iparági megoszlása a Dél-Dunántúli Régióban, 2011-ben (db) Környezetipar 4 Gépipar 3 Egészségipar 3 Üzleti szolgáltatás 2 Kulturális ipar 2 Textilipar 2 Energetika 1 ICT 1 Élelmiszeripar Forrás: MAG Klaszterfejlesztési Iroda
10 III. LEHETŐSÉGEK - DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ TESTÜLET (DDIVET) KIALAKÍTÁSA Az elmúlt időszakban Magyarországon mélyreható átalakítási folyamatok indultak el. Elég ha csak az új alaptörvényre gondolunk, vagy az új Önkormányzati törvényre, vagy a Területfejlesztési törvény módosítására, ami az ígéretek szerint csak egy átmeneti szabályozást jelent. Változik a közoktatás és a felsőoktatás, helyzete is, valamint a kamarák és az innovációt segítő központi intézményrendszer is. A változásban mindig benne rejlik a jobbítás lehetősége, illetve a gondolati szabadság, a korábbi kötöttségektől való elszakadás lehetősége. Jelenleg még nem kristályosodott ki teljesen az új rendszer, ez némi bizonytalanságot okoz, de lehetőséget is szakmai javaslatok megfogalmazására mely, hogy beépítésre kerülhessen, mindenképpen fogadókézség szükséges a kormányzati döntéshozók részéről. Az EU2020 egyik fontos célja az innováció és K+F erősítése, mely Európa versenyképességének növelésében a legfontosabb tényező lehet a közeljövőben. Ez a tény az erre a területre fordítható támogatási források növekedését fogja magával hozni. A közötti tervezési időszakra készülő EU Bizottsági jogszabálytervezetekben megjelenik célként, hogy növekedjen az innovációra fordított forrás azokban a régiókban, ahol eddig kisebb abszorbciós képesség mutatkozott ezen a területen. Ezekkel a célokkal ellentétes hatást fejthet ki, ha a helyi vállalkozásoknak nem a régióban, esetleg nem Budapesten, hanem Brüsszelben kell jelentkezniük ezekért a támogatási forrásokért. A fenti lehetőségek és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a RIGB megszűnése teszi szükségessé, hogy gondolkodjunk egy olyan regionális struktúra kialakításán, mely alkalmas a fenti kihívásokra megfelelő választ adni. A Dél-Dunántúli Innovációs Vezető Egyeztető Testület (DDIVET) lehetséges céljai: - a régió innovációs képességének javítása
11 - az információ csere elősegítése az innovációban érintett szereplők között - az innovációs intézményrendszer hatékonyságának növelése - sikeres innovációs projektek megvalósításának elősegítése - a régió abszorbciós képességének fokozása - egységes innovációs fejlesztési irányok támogatása - az innovációban érintett különböző szereplők (vállalkozások, tudásbázisok, önkormányzatok) közötti kapcsolatok erősítése - a régió tudásbázisainak fejlesztése DDIVET lehetséges feladatai: - a régió középtávú innovációs és gazdaságfejlesztési céljainak, stratégiai irányoknak a meghatározása - innovációs stratégiai irányainak rendszeres időközönkénti felülvizsgálata - régió innovációs folyamatainak nyomon követése, az intézményrendszer, szereplők tevékenységének koordinálása - javaslattétel a kormányzat által készített innovációt érintő tervekhez - lobbi tevékenység a központi kormányzati intézmények felé, pl. decentralizált innovációs források tekintetében - kampány tevékenység és tájékoztatás DDIVET lehetséges tagjai: A DDIVET leendő tagjait az innovációs folyamatokhoz kötődő jelenleg is működő szereplőkből kell kiválasztani. - Önkormányzati szféra o 3 megyei önkormányzat kulcsszereplők, mivel a Területfejlesztési törvény módosításával a kormányzat a területfejlesztési feladatok ellátását bízta rájuk, a korábbi intézmény fenntartó szerep helyett. Jelenleg a feladat ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása történik, mely még több hónapig eltarthat. o 3 megyei város, vagy fejlesztési szerve a helyi önkormányzatok feladatai is átalakulnak az új Önkormányzati törvénnyel, mely sok eddigi kötelező
12 feladatot állami kompetenciába ad, ez a folyamat lehetőséget teremthet a városi önkormányzatoknak, hogy nagyobb súllyal vegyenek részt a helyi gazdaság fejlesztésében. Ezt erősíthetik az európai folyamatok, melyben a következő periódusban erősödhet a nagyvárosok szerepe a gazdaságfejlesztés területén. - Innovációt támogató szféra o DDRFÜ - korábban fontos szereplő az innovációs támogatási források eljuttatásában és a regionális stratégia kialakításában, ez év elejétől állami (NFM) tulajdonba került, még létezik tervezési kapacitása, de valószínűleg a pályázat lebonyolítási szerepe fog erősödni. o DDRIÜ széleskörű munkatapasztalattal rendelkezik az innováció témakörében o Új Széchenyi Programiroda regionális vezetője - kistérségi szinten szervezett megyei irodákkal rendelkező állami szervezet, melynek elsősorban információ nyújtás a feladata a támogatási programokról. o 3 megyei Vállalkozói Központ - Tudásbázisok képviselői o Egyetemek: Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem o MTA régióban működő egységei - Vállalkozások érdekképviseleti szervei, országos szervezetek o 3 megye Ipari és Kereskedelmi Kamarájának képviselői o Magyar Innovációs Szövetség regionális képviselője o Vállalkozások Országos Szövetségének regionális képviselője o Gyáriparosok Országos Szövetségének regionális képviselője
13 - A Régióban működő klaszterszerveződések o Működő klaszterek képviselői az elmúlt időszakban 2008-ban 5 db, 2011-ben 17 db klaszterszerveződés kapott támogatást - Pénzintézeti szektor o A helyi pénzintézetek (takarékszövetkezetek, DRB Bank) 1 képviselője A tagok számának meghatározásakor figyelemmel kell lenni a működőképességre, tagnál többet nem érdemes meghatározni. A tagok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy megfelelően motivált szereplők vegyenek részt a közös munkában. A sikeres munkához elengedhetetlen a megfelelő partneri viszony kialakítása az innovációért felelős kormányzati szereplőkkel.
14 DDIVET működési feltételei Működési forma: Két alternatíva vázolható fel, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai (1) Jogi forma nélküli szakmai testület: előnye, hogy könnyen létrehozható, működése rugalmasan alakítható, adhoc jellege miatt csak abban az esetben működőképes, ha valamely megfelelő súlyú szervezet magára vállalja az ügy ébrentartását, ebben az esetben nehézséget okozhat a tagok elkötelezettségének, motivációjának folyamatos fenntartása (2) Jogi formában működő szakmai Egyesület (esetleg Alapítvány): előnye, hogy nagyobb elkötelezettséget követel meg az alapítóktól, alkalmas külső források megszerzésére (működési támogatás, pályázati források pl. klasztertámogatás). Hátránya, hogy több munkát igényel a létrehozása, a tagok nagyobb elköteleződése szükséges, meg kell oldani a pénzügyi fenntarthatóságát a szervezetnek. A két alternatíva egy fejlődési pályát is felrajzolhat. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy nincs-e olyan szervezet, melynek átalakításával, kibővítésével megoldható lenne a DDIVET feladatainak ellátása. Menedzsment szervezet: A működés elengedhetetlen feltétele, hogy elegendő tapasztalattal és kapacitással rendelkező szervezet vállalja fel ezt a feladatot, amihez elő kell teremteni a pénzügyi forrásokat is. A feladatra alkalmas a RIÜ, mivel korábban is végzett hasonló feladatokat, de felvállalhatja valamelyik másik tag is ezt a feladatot, ha tudja biztosítani a funkcióhoz szükséges feltételeket. Fenntarthatóság: A DDIVET esetében a szervezeti és pénzügyi fenntarthatóság kérdése merül fel. Szervezeti fenntarthatóság tekintetében nagyon fontos, hogy a tagoknak legyen erős
15 motivációjuk, érdekük a Testület fenntartásában és az eredményességben. Ezt a korábbi időszakban a decentralizált innovációs források megléte és egy törvény által létrehozott szervezet jelentette. Ezek a feltételek jelenleg nem adottak, másik szervezet felvállalhatja ezt a szerepet. A munka folytatásához, a menedzsment fenntartásához, mindenképpen szükségesek pénzügyi források, amit elő kell teremteni. Több lehetőség is adott: - valamelyik tag felvállalja, hogy saját működése keretében biztosítja a megfelelő erőforrást; - a tagok közösen vállalják, hogy a működéshez meghatározott forrást biztosítják; - külső támogatási forrást keresnek; Munkaterv: Ahhoz, hogy a DDIVET megfelelőképpen tudjon működni, szabályozni kell a folyamatokat. A tagoknak egy Szervezeti és Működési Szabályzatot kell megalkotni, amit minden tag elfogad és betart. Munkatervet kell készíteni, hogy a célok és a feladatok mindenki számára egyértelműen beazonosítható legyen, amit indikátorok meghatározásával mérhetővé lehet tenni. A Munkatervben rögzített feladatokhoz kell hozzárendelni a megfelelő nagyságú menedzsmentet és pénzügyi forrást..
Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai
Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi
RészletesebbenKLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK
KLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK Klaszterfejlesztési modell 2007-13 Fejlődési szint Induló együttműködés Fejlődő klaszter Akkreditált Klaszter Leírás Hálózati együttműködés kezdete Kooperáció támogató
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenFöldrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió
fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenKörnyezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)
Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.
RészletesebbenDél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai
Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető
RészletesebbenAkad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.
Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás
RészletesebbenInnováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.
Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenA hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2013. november 6. A tartalomból 1. Klaszter történelem; 2. Elvégzett
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács évi ülései
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2010. évi ülései 1. sz. melléklet 2010. január 7-i ülés zárt ülés 2010. január 21-i ülés napirendje: 4) Döntés a Pécs Város Önkormányzata által a KÖZOP keretében
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenFejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról
RészletesebbenInnováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenBerkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió
Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
Részletesebbengfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenAkkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai
Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet
RészletesebbenAz intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov.
Az intelligens szakosodás (S3) folyamata 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza 2014.09.05. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov. helyettes Kohéziós politika 2014-2020 Keretfeltételek Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenÉszak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenKözreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenHOL TARTANAK A FELSŐOKTATÁSI ÉS IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONTOK?
HOL TARTANAK A FELSŐOKTATÁSI ÉS IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONTOK? Pálinkás József, elnök Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Budapest, 2018. június 28. A tudomány és innováció kommunikációja
RészletesebbenKlaszterfejlesztés a Pólus Programban
fejlesztés a Pólus Programban dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Budapest, 2009 október 15. A Pólus Program felépítése PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek
RészletesebbenA Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14.
A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül Varju László, Elnök, KMRFT 2008. október 14. KMRFT - Adatok, feladatok A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
RészletesebbenMagyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet
RészletesebbenHatáron átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
RészletesebbenÉszak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia
NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése
RészletesebbenA Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a
A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága GINOP-2.3.2-15 SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenE E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs
E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenInno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország
A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv a vállalkozásokért
Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok
RészletesebbenTechnológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban
Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban Dr. Molnár István DA-RIÜ KhE. Innováció menedzsment a járműiparban szakmai nap Kecskemét, 2011. május 12. Innovációs szolgáltatók a Dél-Alföldön Dél-alföldi
Részletesebben- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök
- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenA gazdasági szektor szerepe és lehetősége
A gazdasági szektor szerepe és lehetősége a Jövőnk forrásai Pécs, december 08. DR. KÉRI ISTVÁN Ha még nem csináltál egy dolgot, akkor háromszor kell megcsinálnod Először: hogy legyőzd a félelmed. (Új Dunántúli
RészletesebbenKlaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon
Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló
RészletesebbenAz uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?
Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat
A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.
RészletesebbenSTART T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu
Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése
A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.
Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,
RészletesebbenGazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenJavaslat a Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökség Nkkft évi üzleti tervének elfogadására Előterjesztő és előadó: Bán Róbert, az Nkkft.
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2018. február 9-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökség Nkkft. 2018. évi üzleti tervének elfogadására Előterjesztő
RészletesebbenA közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a közötti időszak várható feladatainak áttekintése
A 2007-13. közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a 2014-20. közötti időszak várható feladatainak áttekintése PBKIK pályázói tájékoztató fórum Nagy Árpád tervezési csoportvezető
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenA vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök
A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 20. Heti Válasz konferencia K+F ráfordítás adatai A kutatás-fejlesztés ráfordítás
RészletesebbenBalatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,
RészletesebbenNorth Hungarian Automotive Cluster
North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi
RészletesebbenA CAPINFOOD projekt adatai
ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai
RészletesebbenA Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban
A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről
SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenNeumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)
Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő
RészletesebbenÚjdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén
Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenKiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között
Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép
RészletesebbenÚt a sikeres pályázathoz. Erasmus+ Iskolai, óvodai partnerségek
Út a sikeres pályázathoz Erasmus+ Iskolai, óvodai partnerségek Korábbi tapasztalatok, motivációk Korábban részt vettünk egy Erasmus+ projektben, mint partnerintézmény, ami nagyon sikeres volt Meglévő
RészletesebbenAZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT
AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A
RészletesebbenA KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA
A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenPROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN
PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A 2007-13-AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN SÖTÉT ZSUZSA MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY PROGRAM ÉRTÉKELÉS TERVEZÉS ÉS VÉGREHAJTÁS 2007 óta működik értékelési rendszer Jogszabályi
RészletesebbenTőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István
Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok
RészletesebbenAz Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai
Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenJelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban
Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Rendelkezésre álló forrás 2009-2010 - Gazdaságfejlesztés 13,56 Mrd Ft - Turizmusfejlesztés 9,91 Mrd Ft - Fenntartható
Részletesebben