Közúti közlekedésbiztonság: műszaki vizsgálati jogszabálycsomag szigorúbb ellenőrzésekkel életeket lehet menteni

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG MEMO Brüsszel, július 13. Közúti közlekedésbiztonság: műszaki vizsgálati jogszabálycsomag szigorúbb ellenőrzésekkel életeket lehet menteni Miben más az új műszaki vizsgálati jogszabálycsomag? A műszaki vizsgálati jogszabálycsomag három részből épül fel: a járművek időszakos, a haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzése és a járművek nyilvántartásba vétele. E kérdésekkel egyenként foglalkozunk a továbbiakban. Időszakos műszaki vizsgálat a főbb előrelépések A jelenlegi szabályozás: a 2009/40/EK irányelv rögzíti a gépjárművek időszakos, törvényben meghatározott rendszeres műszaki vizsgálatának minimumszabályait. Az irányelv személygépkocsikra, távolsági és helyi autóbuszokra, valamint nehéztehergépjárművekre és azok pótkocsijára alkalmazandó, de a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok nem állnak annak hatálya alatt. Az új javaslatok értelmében (lásd a gépjárművet használó magánszemélyek esetében bekövetkező változások összefoglaló táblázatát): 1. A műszaki vizsgálat alá vonandó járművek köre kiterjed az úthasználók leginkább veszélyeztetett csoportjaira: a motorral hajtott két- vagy háromkerekű járművekre (motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok) és a könnyű (legfeljebb 3,5 tonna össztömegű) pótkocsikra. E két járműkategóriára jelenleg nem vonatkozik az uniós jogszabályban meghatározott kötelezettség. A javaslat pontosítja, hogy melyek azok a járművek, amelyek tekintetében a tagállamok mentességet adhatnak a műszaki vizsga követelménye alól; például a mezőgazdasági gépjárművek és azon, a közutakon nem használt járművek, amelyek legnagyobb tervezett sebessége 40 km/h. Az irányelv hatálya alól kivételt képeznek a muzeális jellegű gépjárművek is, amelyeket az új javaslat az eddigieknél pontosabban határoz meg. 2. A vizsgálatok gyakorisága két szemponthoz, a jármű korához és a megtett kilométer-teljesítményhez igazodik. Ennek megfelelően tehát indokolt növelni a régebbi járművek műszaki vizsgálatának gyakoriságát, a magas kilométerszámot futott járműveket pedig kötelező éves műszaki vizsgálatnak kell alávetni, ahogy az a taxik és a betegszállító járművek esetében jelenleg is érvényben van. MEMO/12/555

2 Néhány járműkategóriát illetően az időszakos műszaki vizsgálat gyakoriságát nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy igazolni lehessen a jármű hibátlan műszaki állapotát. A javaslat ezért három járműkategória esetében szigorítja az időszakos műszaki vizsgálat gyakoriságára vonatkozó minimális előírásokat: Személygépkocsiknál az első műszaki vizsgálat 4 év után esedékes, majd 2 év után, végül évente (a jelenlegi es előírás tehát re módosul). A legfeljebb 3,5 tonna össztömegű személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek műszaki állapotát az első (4 év után elvégzett) műszaki vizsgálatot követően évente kell ellenőrizni, amennyiben azok kilométer-teljesítménye az első műszaki vizsgálat napján meghaladja a km-t (a hatályos es előírás helyett 4-1-1). Változások a gépjárművet használó magánszemélyek esetében országok szerinti bontásban: Tagállam Új műszaki vizsgálat (4-2-1) és változások a gépjárművet használó magánszemélyek esetében A vizsgálat jelenlegi gyakorisága* Személyg épkocsik Motorkerékpárok Robogók Ausztria nincs változás Belgium nincs Bulgária nincs Ciprus nincs Cseh Köztársaság Változások a magánszemélyek esetében változás, változás, régebbi motorkerékpárok és robogók esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni 2

3 Dánia Észtország Finnország nincs Franciaország nincs Németország Görögország nincs Magyarország ) Írország nincs régebbi motorkerékpárok és robogók esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni a 6 évnél idősebb személygépkocsikat, motorkerékpárokat és robogókat évente kell műszaki vizsgálatra küldeni (a jelenlegi 10 év helyett) változás, régebbi motorkerékpárok és robogók esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni régebbi motorkerékpárok esetében a műszaki vizsgálatot évente meg kell ismételni, robogók 3

4 Olaszország Lettország ) Litvánia Luxemburg 3, , nincs változás Málta nincs Hollandia nincs Lengyelország ) Portugália nincs Románia nincs régebbi motorkerékpárok és robogók esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni személygépkocsik és motorkerékpárok esetében nincs változás, robogók a esetében nincs változás változás, a 6 évnél idősebb személygépkocsikat évente kell műszaki vizsgálatra küldeni (a jelenlegi 9 év helyett), személygépkocsik és motorkerékpárok esetében nincs változás, robogók a 6 évnél idősebb személygépkocsikat évente kell műszaki vizsgálatra küldeni (a jelenlegi 9 év helyett), 4

5 Szlovákia Szlovénia nincs változás Spanyolország Svédország Egyesült Királyság nincs változás változás, régebbi esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni a 6 évnél idősebb személygépkocsikat évente kell műszaki vizsgálatra küldeni (a jelenlegi 9 év helyett), régebbi esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni változás, régebbi esetében a műszaki vizsgálatot évente el kell végezni *) es gyakoriság: első műszaki vizsgálat 4 év után, következő műszaki vizsgálat 2 év után, később évente ) Robogók esetében nincs műszaki vizsgálat Forrás: CITA, AUTOFORE 3. A vizsgálati eljárások hatékonysága érdekében az alkalmazott berendezéseknek meg kell felelniük bizonyos minimális előírásoknak. A műszaki vizsgálatok minősége a rendelkezésre álló vizsgálati berendezésektől és azok tulajdonságaitól függ. A jelenleg hatályos uniós jogszabály nem tartalmaz a vizsgálati berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat ezért kiegészül az időszakos műszaki vizsgálatok elvégzéséhez használandó berendezések jegyzékével, valamint a berendezések műszaki előírásaival. A javaslat átmeneti időszakot állapít meg annak érdekében, hogy a meglévő, de az előírt követelményeket nem teljesítő vizsgálati berendezések cseréje zökkenőmentes legyen. 4. A műszaki vizsgálatot végző személyeknek meghatározott szintű tudással és készségekkel kell rendelkezniük, továbbá megfelelően képzetteknek kell lenniük. A magas színvonalú műszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyzet részéről magas szintű készségekre és kompetenciákra van szükség. A javaslat meghatározza, hogy milyen tudással kell rendelkezniük az ellenőri munkakör betöltésére pályázóknak, és új elemként jelenik meg egyrészt egy alapképzést és időszakos szinten tartó képzéseket tartalmazó képzési rendszer, másrészt azon területek listája, amelyeket a képzések során érinteni kell. 5

6 A vizsgálatot végző jelenlegi személyzet számára az időszakos képzési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot kell meghatározni. 5. A vizsgálat során kimutatott hiányosságok közös szabályok szerint kerülnek értékelésre, aszerint, hogy milyen kockázatot hordoznak magukban. A műszaki vizsgálat alatt álló jármű állapotának EU-belüli egységes megítélése érdekében a feltárt hibákat közös szabvány alapján kell értékelni. A Bizottság ebből a célból ben ajánlást fogadott el a műszaki vizsgálat során feltárt hibák minősítésére. Az ajánlás a járműbiztonságot befolyásoló következményektől függően három kategóriát állapított meg (kisebb, jelentős és balesetveszélyes hibák), továbbá a megfelelő hibakategóriá(k)ba sorolta az irányelvben felsorolt lehetséges hibákat. A hibák minősítésének szabályai és a kategóriák pontos meghatározása a rendelet részét fogja képezni. 6. Az engedélyezett magánszervezetek által elvégzett műszaki ellenőri tevékenységek megfelelő minőségét nemzeti szintű felügyelettel kell biztosítani. A vizsgálatot végző szervezetek működésének és az elvégzett vizsgálatok minőségének felügyelete a tagállamok feladata. A műszaki vizsgálatok minőségének fenntartása érdekében a tagállamok kötelesek felállítani egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amely kiterjed az engedélyezési és a felügyeleti eljárásokra, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére kiadott engedély visszavonási, felfüggesztési és beszüntetési eljárásaira. 7. A kilométeróra-állás nyilvántartásba vétele hivatalos bizonyíték, amellyel lehetőség nyílik a futásteljesítménnyel kapcsolatos csalások visszaszorítására. A javaslat egyértelmű szabályokat fektet le a kilométer-számlálóval történő (futásteljesítménnyel kapcsolatos) csalásokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy azok visszaállítása büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősülhessen. A kilométeróra-állás minden egyes műszaki vizsgálat alkalmával történő nyilvántartásba vétele segít felderíteni az esetleges manipulációkat. Az adatok megőrzésének köszönhetően még hatékonyabban lehet ellenőrizni a kilométer-teljesítményt, és az egyes nemzeti nyilvántartások összekapcsolását követően megvalósulhat a határokon átnyúló információcsere. Haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzése a főbb előrelépések A jelenlegi szabályozás: a 2009/40/EK irányelvet kiegészíti a 2000/30/EK irányelv, amely megállapítja a haszongépjárművek rendszeres időszakos vizsgálatai között tartott, közúti műszaki ellenőrzések követelményeit. Ezek a haszongépjárművekre vonatkozó, kiegészítő helyszíni ellenőrzések. Az új javaslatok értelmében: 1. A járművek kiválasztása az üzemeltetők kockázati profilja alapján történik, és a magas kockázatú vállalkozásokra irányul annak érdekében, hogy csökkentse a járműveiket megfelelően karban tartó üzemeltetőkre nehezedő terhet. A kockázati profilt az előző műszaki vizsgálatok és közúti műszaki ellenőrzések eredményei alapján határozzák meg, figyelembe véve a feltárt hibák számát és azok súlyosságának fokát, valamint egy idősúlyozó tényezőt, így tulajdonítva nagyobb fontosságot a közelmúltban elvégzett ellenőrzéseknek. 6

7 2. A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően közúti műszaki ellenőrzéseknek a 3,5 tonna össztömeget meghaladó haszongépjárműveket kell alávetni. A javaslat kiterjeszti a közúti műszaki ellenőrzések alkalmazási körét a (legfeljebb 3,5 tonna össztömegű) könnyű haszongépjárművekre és pótkocsijaikra is, mivel az ilyen típusú járműveket egyre gyakrabban használják a közúti árufuvarozásban. Ezekre a járművekre nem vonatkoznak egyes követelmények, úgy mint a hivatásos járművezetők képzésére vagy a sebességkorlátozó készülékek felszerelésére vonatkozó követelmények, ami ahhoz vezet, hogy viszonylag magas számban válnak közúti balesetek részeseivé. 3. Az évente tartandó országúti műszaki ellenőrzések száma az ellenőrzések tagállamok közötti egyenletesebb eloszlásának biztosítása érdekében az adott tagállamban forgalomba helyezett haszongépjárművek számától függ. 4. Az országúti műszaki ellenőrzések végrehajtása többlépcsős rendszerben történik. Első lépésként, a kezdeti ellenőrzés keretében, a jármű általános műszaki állapotának felmérése mellett a jármű dokumentumait (például a műszaki vizsgálati bizonyítványt vagy a korábban elvégzett országúti műszaki ellenőrzések jelentéseit) tekintik át. A részletesebb országúti ellenőrzés elvégzésére a kezdeti ellenőrzés eredményei alapján kerülhet sor. Az összetettebb országúti műszaki ellenőrzéseket mobil ellenőrzési egységek segítségével, vagy egy közeli műszaki vizsgaállomáson kell elvégezni. 5. Az országúti műszaki ellenőrzéseknek a rakományrögzítésre is ki kell terjedniük. A nem megfelelően rögzített rakomány a tehergépjárművekkel bekövetkezett balesetek 25%-áért tehető felelőssé. 6. A hiányosságok értékelésére vonatkozó előírások harmonizációja, az országúti műszaki ellenőrzéseket az időszakos műszaki vizsgálat követelményeinek megfelelően végző személyek tudásának és készségeinek megfelelő szintje, valamint az ellenőrzési tevékenységek rendszeres időközönként történő összehangolása révén elejét lehet venni a megkülönböztető bánásmódnak. A járművek nyilvántartása a főbb előrelépések A jelenlegi szabályozás: a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelv meghatározza a forgalmi engedélyek egységesített minimális tartalmi követelményeit, a kiállításukra vonatkozó szabályokat, valamint rögzíti kölcsönös elismerésüket. Az új javaslatok értelmében: 1. A forgalomba helyezett járművek adatainak tárolása nemzeti elektronikus nyilvántartásokban történik. 2. Műszaki vizsgálat céljára hozzáférést kell biztosítani az ellenőr számára a járművek jóváhagyása során összegyűjtött, de a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányokban nem mindig feltüntetett műszaki információkhoz. 3. A műszaki vizsgálatok szabályainak hatékony érvényesítését a jármű-nyilvántartási rendszeren keresztül kell biztosítani. 7

8 A legfontosabb tények és adatok Régebbi járművek műszaki ellenőrzése Egyértelmű összefüggést lehet megállapítani a balesetek kimenetelének súlyossága és a járművek kora között. A tapasztalatok alapján a járművek ötödik és hatodik éve között drámaian megnő a műszaki hibákra visszavezethető súlyos (halálos áldozatot követelő) balesetek száma. Biztosítani kell a régebbi járművek megfelelő műszaki ellenőrzését. Biztosítani kell a hat évnél idősebb járművek megfelelő műszaki ellenőrzését. 8

9 Motorkerékpárok és robogók műszaki ellenőrzése A motorkerékpárosok alkotják az úthasználók legveszélyeztetettebb csoportját: a halálos balesetek általánosan csökkenő számával ellentétben esetükben a közúti balesetek évente még mindig több mint ember életét követelik 1. A motorkerékpáros balesetek 8%-a ered technikai jellegű meghibásodásból. A segédmotoroskerékpár-vezetők a halálesetek számát tekintve felülreprezentáltak, közülük 2008-ban több mint 1400-an veszítették életüket a közutakon 2. A fiatal, 14 és 21 év közötti áldozatok száma 500-ra tehető. A több mint , súlyos sérüléseket elszenvedő segédmotoroskerékpár-vezető közül en 14 és 21 év közötti fiatalok. Hozzáférés az adatokhoz A műszaki vizsgálatok és a közúti ellenőrzések során jelentős mennyiségű adat kerül rögzítésre a járművekre és azok teljesítményére vonatkozóan. Az így összegyűjtött információkat a különböző hatóságok fel tudnák használni a hibafeltárás nyomon követésének biztosítására, célzott ellenőrzések kidolgozásához, de a szóban forgó adatok a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdításában is fontos szerepet játszhatnak. Hasonlóképpen, a műszaki vizsgálatok és a közúti ellenőrzések hatékonyabbak lehetnének, amennyiben a hatóságok hozzáféréssel rendelkeznének a járművek előéletére és műszaki jellemzőire vonatkozó valamennyi információhoz. Az információcsere a futásteljesítménnyel kapcsolatos (kilométer-számlálóval történő) csalások elleni küzdelem elengedhetetlen eszköze, különösen az uniós használtautópiacon. 1 2 CARE-adatbázis CARE-adatbázis 9

10 A következő lépések A javasolt intézkedések fő célja egyrészt növelni a közúti közlekedés biztonságát, másrészt hozzájárulni ahhoz a szakpolitikai célkitűzéshez, hogy 2020-ig a felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 3. Több mint életet lehetne megmenteni és több mint balesetet tudnánk megelőzni 4. A társadalmi előnyt számszerűsítve ez várhatóan több mint millió EUR megtakarítást jelent. A műszaki vizsgálati jogszabálycsomag keretében megvalósuló intézkedéseknek három közvetlen célkitűzése van: 1. A veszélyeztetett, különösen a fiatal közúthasználók magasabb szintű védelme. 2. Az ellenőrzési szempontoknak, az alkalmazott berendezéseknek, az ellenőrök képesítésének és a feltárt hibák értékelésének összehangolt követelményein, valamint a tagállamok közötti együttműködésen alapuló műszaki ellenőrzés egységes európai térségének megteremtése. 3. A műszaki közlekedésbiztonsági követelményeket teljesítő közúti árufuvarozási vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése. A javaslatok csak az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyását követően léphetnek hatályba. Hosszabb távon a következő lépés az, hogy létre kell hozni a meglévő nemzeti adatbázisokat összekapcsoló, közösségen belüli egységes információs rendszert, és biztosítani kell ezen adatok ellenőrzési célú hozzáférését az EU egész területén, hogy például határátlépés esetén is igazolni lehessen a kilométer-számlálón feltüntetett futásteljesítmény helyességét. Az információkhoz való uniós szintű hozzáférés révén elérhető közelségbe kerülhet a forgalmi engedélyek kölcsönös elismerése, feltéve, hogy Európa-szerte már összehangolt módon történik a járművek műszaki állapotának ellenőrzése. További információ: IP/12/780 3 A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra, (COM (2010) 389 final 4 A műszaki vizsgálatok javítását célzó intézkedésekről készített hatásvizsgálat, (SWD(2012) 206) 10