D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z"

Átírás

1 2015. A MAGYAR-HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE A KÉT ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN, KONKRÉT AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE Nemzeti Kiválóság Program Campus Hungary K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program című projekt (TÁMOP-4.2.4B/2-11/ ) keretében D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei A kutatás kitűzött célja A kutatás módszertana A kutatás időbeli ütemezése A kutatás modellje A kutatás hipotézisei A testvértelepülési és regionális együttműködések története Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban Európa a polgárokért program Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban Az empirikus kutatás eredményei A kvantitatív kutatás eredményei Összefüggés vizsgálatok Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében Összegzés Irodalomjegyzék Monográfiák Folyóiratok... 87

3 9.3. Internetes források Kéziratok Prezentációk Magyar nyelvű kutatási kérdőív Horvát nyelvű kutatási kérdőív A megkérdezett magyar és horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége

4 Ábrajegyzék 1. ÁBRA: KUTATÁSI MODELL ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK JOGÁLLÁS SZERINTI GYAKORISÁGA ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATAINAK GYAKORISÁGA AZ EGYES ORSZÁGOKBAN ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ELŐNYEI A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK CÉLCSOPORTJAINAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ÁBRA: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK BEVONÁSÁRA SZOLGÁLÓ PÁLYÁZATOK ÍRÁSÁNAK GYAKORLATA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A PÁLYÁZATI PROGRAMOK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ, A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL SIKERESEN EGYÜTT PÁLYÁZÓ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A SIKERES PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN FELMERÜLT PROBLÉMÁK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ÁBRA: AZ EREDMÉNYEKET BEMUTATÓ KUTATÁSI MODELL... 79

5 Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: A JÓ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLAT LEÍRÁSA ÉS MÓDSZEREI TÁBLÁZAT: TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN, TÁBLÁZAT: AZ ÚJONNAN LÉTREJÖVŐ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA PERIÓDUSONKÉNT AZ EGYES TELEPÜLÉSEK RANGJA SZERINTI BONTÁSBAN TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATFELVÉTEL OKA ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATTEREMTÉS CÉLJA ÉS A KAPCSOLAT KEZDEMÉNYEZŐJE SZERINT TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE ÉS A TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT TÁBLÁZAT: MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA (2010) TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA MEGYÉK SZERINT TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA ORSZÁGONKÉNT, TÁBLÁZAT: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK MEGYE SZERINTI GYAKORISÁGA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN TÁBLÁZAT: A HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ARÁNYA ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI MUNKATÁRS ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: KHI-NÉGYZET PRÓBA A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL TÁBLÁZAT: PHI, CRAMER-FÉLE V ÉS KONTINGENCIA-EGYÜTTHATÓ A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK KEZDETI IDŐPONTJÁNAK ÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA... 76

6 22. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE

7 1. Bevezetés A Campus Hungary program keretében január 15. és július 15. között Horvátországban, Dr. Kristina Svržnjak PhD szakmai támogatásával a magyar-horvát határ menti területeken (a magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničkokriževačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék- Baranya) megyékben) vizsgáltam a testvértelepülési kapcsolatok jelenét és lehetőségeit. A kutatás eredményeiről egy saját honlapot is készítettem, a kutatási jelentés és más témához kapcsolódó információk megtalálhatók a oldalon. A krizseváci tartózkodás alatt készített kérdőíves kutatás alapján vizsgáltam meg a kutatás elején felállított hipotéziseimet és készítettem el a sikerességi modellemet. A kutatási modellemben azt feltételeztem, hogy a testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. Az összefüggés vizsgálatokban azonban az igazolódott, hogy lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése határozza meg a kapcsolatok sikerét a határ menti régióban. Ebben a kutatásban összesen 62 válaszadó tapasztalataira építettem, amelyek alapján elmondható, hogy a testvértelepülési kapcsolatok elsősorban kulturális és oktatási jellegűek, a gazdasági téren való együttműködés azonban nagyon ritka. A kutatásból eddig két konferencia előadás, valamint egy cikk született (jelenleg elfogadás alatt egy D kategóriájú tudományos folyóiratban) született. A kutatást ezúttal szeretném a két ország teljes területére kiterjeszteni, ugyanazt a módszertant használva, mint az első fázisban, így az eredmények összehasonlíthatósága is garantált. Ki szeretném emelni, hogy a kutatási modell tesztelését statisztikai szempontból is érdemes megismételni egy nagyobb mintán, hiszen az alacsony elemszám torzítást eredményezhetett az első szakaszban. A kézirat lezárásának dátuma: május 29. 7

8 2. A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei 2.1. A kutatás kitűzött célja Empirikus kutatásomban azon tényezőket kívánom vizsgálni, amelyek a horvát-magyar viszonylatban a testvértelepülési együttműködéseket generálják, a kapcsolatok jellegét, jelenlegi és jövőben tervezett tartalmát, sikerességét, intézményi hátterét is górcső alá véve. A kutatásom során arra is ki kívánok térni, hogy a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok mennyire játszanak szerepet a gazdasági kapcsolatok, kiemelten a turizmus fejlesztésében, illetve a helyi lakosság mennyire vesz részt ebben az együttműködésben. A munkám unikális jellegét és jelentőségét az adja, hogy választ kívánok adni arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége, ez a kutatási modell adná az elkészíteni kívánt publikáció(k) alapját A kutatás módszertana A szakirodalmi áttekintésben fontosnak tartom kifejteni a testvértelepülési együttműködés genezis történetét. Ezt követően felvázolom e kapcsolatok jelenlegi helyzetét az Európai Unióban, Magyarországra és Horvátországra külön alfejezetekben is kitérve. Munkámban magyar és horvát viszonylatban is bemutatásra kerülnek a testvérvárosi témakörben eddig elvégzett kutatások. Ezen fejezetek alapjait a korábbi kutatásomban fektettem le, most ezt a munkát folytattam, számos más szakirodalmat is feldolgozva. Kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) kutatást egyaránt végezni kívántam a téma átfogó elemzése érdekében. Miután az előző kutatásom során interjúkat készítettem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége testvértelepülésekkel foglalkozó képviselőjével, Krausz Veronika nemzetközi referenssel, valamint Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével, ezúttal a horvát oldalt szerettem volna jobban feltérképezni. Melita Pavlek, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions, továbbiakban CEMR) horvátországi képviselője a megkeresésemre azt válaszolta, hogy az általa képviselt szervezet (Hrvatska Zajednica Županija, Horvát Megyék Közössége, nem szakértője a témának, ám javasolt egy másik lehetséges szervezetet, a Horvát Városok Szövetségét (Association of Croatian Cities), amelynek honlapja: Ők azonban nem reagáltak a megkeresésemre, így az interjúra az elzárkózásuk miatt sajnos nem kerülhetett sor. A kvantitatív kutatás során használt eszközök a mérésre, a vizsgált jelenségek számszerűsítésére törekednek. A módszer kiindulópontja, hogy az adott kérdésben az emberi vagy szervezeti magatartás mérhető, a kapott eredmények pedig statisztikai módszerekkel elemezhetők. Ebből következően ezt a vizsgálatot csak megfelelő elemszámú mintán érdemes elvégezni egy standardizált kérdőív használatával. (Csépányi, Kutatásmódszertan) 8

9 Az érintett települési és megyei önkormányzatokat célzó kérdőíves kutatásom során teljes körű adatfelvételre kerül sor, az alapsokaság nagyságát azonban a kutatás első fázisában kell majd meghatároznom, hiszen közel 10 éve vették utoljára teljes körűen számba a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat. Az előző kutatásban elkészítettem a határ menti területeken fekvő településeket tartalmazó adatbázist, most ezt egészítettem ki a két ország fennmaradó területén lévő településekkel. A kutatási kérdőívek mindkét nyelven rendelkezésre állnak, ezeket nem változtatom meg, hogy a kapott eredményeket össze lehessen hasonlítani az előző kutatásban kapottakkal. A lekérdezést követően felállított hipotézisek vizsgálata során egyszerű statisztikai módszerek mellett összefüggés-vizsgálatokat végzek majd kereszttábla elemzéssel. A kapott kutatási eredményekre alapozva teszek majd javaslatokat az érintett önkormányzatok számára A kutatás időbeli ütemezése I. időszak: május május 8. között A témához kapcsolódó szakirodalom aktualizálása, a téma iránt érdeklődő magyar és horvát hallgatók bevonása. A kvantitatív kutatáshoz kapcsolódó teljes sokaság előállítása. A kvalitatív kutatás interjúalanyának meghatározása, megkeresése, az interjúkérdések összeállítása. II. időszak: május május 20. között: Az interjú elkészítése, a kérdőíves kutatás lebonyolítása. III. időszak: május május 24. között: Az eredmények feldolgozása, összefüggés vizsgálatok elvégzése SPSS programcsomag segítségével, hipotézisellenőrzések. IV. időszak: május május 29. között: Javaslatokat is tartalmazó kutatási jelentés elkészítése. 9

10 2.4. A kutatás modellje A munkám kezdetén a következő modellt állítottam fel: 1. ábra: Kutatási modell Együttműködés gyakorisága Sikeres közös pályázatok Gazdasági együttműködés megvalósulása Kapcsolatok önkormányzati felelőse Kisebbségi önkormányzat működése Lakosság részvétele Testvértelepülési kapcsolatok sikere Kapcsolatok fennállásának hossza Forrás: saját szerkesztés 2.5. A kutatás hipotézisei A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, az együttműködés gyakorisága, a sikeres közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának hossza. H2: A testvértelepülési kapcsolatok fejlődését leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. 10

11 3. A testvértelepülési és regionális együttműködések története Jelenleg az Európai Unió területén található a legtöbb testvértelepülés, maga az elképzelés Nyugat- Európából származik. Az első világháborút követően főleg a közös háborús tragédiák és emlékek kovácsolták össze a nemzeteket, s jelentették a kapcsolatok kialakításának kezdetét. Az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat 1920-ban jött létre a brit Keighley és a francia Poix du Nord között. A második világháború után ezek a kapcsolatok már mélyebb értelmet nyertek, hiszen fő céljuk immár a béke megteremtése, illetve a kontinens építése volt. Az állampolgárok felismerték, hogy a határok mentén kialakult ellentétek, feszültségek feloldásában a közös összefogás jelenthet megoldást. Az első francia-német testvérkapcsolati szerződés május 31-én már ennek szellemében született meg Montbéliard és Ludwigsburg városai között, melyet még sok hasonló megállapodás követett. Ezen együttműködések alapvető célja egytől egyig az volt, hogy a különböző nemzeteket, valamint azok állampolgárait közelebb hozza egymáshoz, kialakítva ezáltal a polgárok Európáját. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) Európa politikai szempontból fennálló megosztottságának csökkentése érdekében a francia ellenállási mozgalom legendás vezetője, Jean-Marie Bressand alkotta meg a testvérvárosok létesítésének eszméjét. (Gergó, 2006 p. 178.) Először a német - francia - svájci határon bontakozott ki helyi kezdeményezés a kooperáció megteremtésére, mely elősegítette a német-francia kibékülést. Ennek keretében 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensist, melyet egy háromoldalú kormányközi szerződés keretében pecsételtek meg, ezzel is garantálva az együttműködés sikerességét. A térségi összefogás a munkavállalás, a bevásárlás és a turizmus területén kialakuló mindennapos kapcsolatokon túl rendszeres közös konferenciák, szimpóziumok tartásában, hivatalos szervek együttműködésében, szakbizottságok felállításában, valamint regionális rádióadó működtetésében is megnyilvánult. A Regio Basiliensis a határokkal elválasztott, kulturálisan azonban egységes térségi együttműködések mintapéldájának is tekinthető, hiszen ezt követően több határ menti (holland, dán, francia, belga) együttműködés is kialakult. (Lelkes, pp ) Az amerikai Sister Cities programot 1956-ban indította el Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke. Eisenhower a béke és a jólét megteremtését és fenntartását szolgáló hálózatot kívánt kialakítani, amely megszilárdítja a különböző nemzetek közötti köteléket. Az egykori amerikai elnök értékrendje szerint a különbségeket megbecsülni, a partnerkapcsolatokat pedig bővíteni szükséges a konfliktusok elkerülésének érdekében. 11

12 A Sister Cities International nonprofit szervezet 5 kontinens 140 országának több tízezer önkéntesét és diplomatáját egyesíti. A hálózat munkatársai az alábbi tevékenységekkel segítik a több mint 500 tagot, hogy szorosabbra fűzzék a testvérvárosi kapcsolataikat: jó gyakorlatok átadása, finanszírozási és támogatási lehetőségek biztosítása, testvérvárosi kapcsolatokat érintő előírásokban való útmutatás, testvérkapcsolati szervezetek érdekképviselete, konferenciák és üzleti találkozók szervezése. (Sister Cities International) április 28-án jött létre a franciaországi Aix-les-Bains-ban az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organization, UTO) azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az együttműködések és kapcsolatok kialakításában azoknak a közösségeknek, amelyek a háborúban sokat szenvedtek. A szervezet megalakulásának tiszteletére tartják a városok közötti együttműködés elősegítése érdekében rendezett Testvérvárosok Világnapját. (Április 28. A Testvérvárosok Világnapja) Szintén ebben az évben fektették le az Egyesült Városok Chartája című dokumentumban a testvérvárosi kapcsolatok alapelveit. A meghatározás értelmében ezen kötelékek politikától függetlenek, önkormányzatok kezdeményezésére születnek állami beavatkozás nélkül, a kulturális kapcsolatok szélesítése érdekében működnek az egyenlőség és a barátság szellemében, a sport és az oktatási célok mentén pedig még szorosabbá válnak. (Our History) Az Egyesült Városok Szervezete és az 1913 óta működő Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Uniója (International Union of Local Authorities, IULA) egybeolvadásából május 5-én egy új szervezet jött létre Párizsban. Az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok (United Cities and Local Governments, továbbiakban UCLG) célja, hogy több mint 100 országban képviselje és megvédje tagjainak érdekeit, a települések nagyságától függetlenül. (The constitution of the world organisation of United Cities and Local Governments) Az UCLG esernyőszervezetként működik hét régió szervezeteit képviselve. Az európai önkormányzatokat az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) képviseli, amely szerint a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be az Európai Unió céljainak megvalósításában. A CEMR a képviseleti szervek megerősítésével és tapasztalatátadással kívánja felkészíteni ezeket a hatóságokat a bővítés következményeire. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa különböző programokon keresztül ösztönzi az önkormányzatokat véleményformálásra az őket közvetlenül érintő összeurópai kérdések, így többek között a területfejlesztés, közlekedés és környezetvédelem tekintetében. (Introducing CEMR) 12

13 Az Európai Tanács 1984-ben a franciaországi Fontainebleauban zajló ülésén felállított egy bizottságot, az Adonnino-csoportot, amely a közösség arculatának erősítésére tett javaslatot. Egy egységes identitás kidolgozását javasolták, amely közös állampolgárságban és európai szintű jelképek (uniós zászló, himnusz, útlevél) elfogadásában valósulna meg. Javaslatokat tettek az oktatásüggyel és az egészségüggyel kapcsolatban is, amelyek meghaladták a hagyományos közös piaci felfogás elsődlegesen gazdasági indíttatását. Az úgynevezett Adonnino-jelentés kiemelte, hogy az európai integráció alapjai, vagyis a szolidaritás és az együttműködés a testvértelepülések mozgalma által széles körben népszerűsíthetők. Az Európai Parlament egyik képviselője, Nicole Fontaine is hangsúlyozta 1988-ban előterjesztett jelentésében, hogy a testvértelepülési mozgalom jelentős mértékben hozzájárult az európai tudat kialakításához. Ennek hatására az Európai Bizottság egy évvel később meghirdette testvérvárosi (town twinning) programját, amely új kapcsolatok kialakítását szorgalmazta és támogatta a már meglévő kapcsolatokat. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) A 2002-es év kulcsfontosságú esztendő volt a testvérvárosi mozgalom történetében, hiszen ekkor került megrendezésre Antwerpenben a 8. Európai Testvérvárosi Kongresszus. A rendezvény a Twinning in Europe: beyond exchange (Testvérvárosi kapcsolatok Európában: több mint csereprogram), azaz a testvérvárosi kapcsolatok túlmutatnak a csereprogramokon központi gondolat körül forgott, valamint az együttélés, a szolidaritás, a kölcsönös megértés témakörére összpontosított. Választ kerestek továbbá a kongresszuson arra, hogy a testvérvárosi kapcsolatok miként képesek segíteni az európai emberek együttélését, így számba vették az együttműködés lehetséges formáit, a korszerű kommunikáció hatékony használatát, és a fiatalok szerepvállalását is. A kongresszus munkája négy kérdéskörre fókuszált: Együttélés (Living together) Fontos feladat új célcsoportok bevonása az együttműködésbe: fiatalok, speciális csoportok, mint hátrányos helyzetűek, idősek, szegények, stb. Az EU-s bővítés előtérbe helyezi a kultúrák találkozásának jelentőségét. A demokrácia, tolerancia továbbra is kiemelt fontosságú a társadalmi béke biztosítására. A testvérvárosi tevékenység művészete (The Art of Twinning) Testvérvárosi bizottságok működtetése, projektek tervezése, városok közötti hálózatok létrehozása, kultúrák közötti kommunikáció, korszerű kommunikációs stratégiák alkalmazása, továbbá új kapcsolati formák kialakítása jelenthetik a fejlődés útját. Üzleti partnerkapcsolatok (Partners in Business) A települések közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez: üzleti partnerek találása, közös vállalkozási tevékenységek, projektek indítása, tapasztalatok, legjobb gyakorlati módszerek kölcsönös átvétele, pénzügyi források megismerése segítheti a gazdasági fejlődést. 13

14 Tanuló város (The Learning City) A települési önkormányzatoknak részt kell vállalniuk az egész életen át tartó tanulási folyamatban, ehhez megfelelő oktatási/képzési formákra van szükség, korszerű intézményi formákat kell létrehozni, tanulni lehet más városok, távolabbi régiók tapasztalataiból is. (Marián, 2005, p. 2.) 14

15 4. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban Az Európai Unió azért küzd, hogy a tagállamok átérezzék és értékeljék a közös történelemmel járó felelősséget, továbbá felismerjék a művészetek hasonlóságát és a határokat is áthidaló szerepét. Az Európai Bizottság 1989 óta számos programot és pályázati lehetőséget indított el a testvértelepülési kapcsolatok támogatására. A kulturális egység és sokféleség bemutatására, a tolerancia növelésére és a polgári szerepvállalás ösztönzésére egyaránt lehetőség nyílik az Európai Kulturális Főváros program kapcsán, a testvérvárosi kapcsolatok bővítésére kiírt pályázatok segítségével, valamint a társadalmi mobilitás és a nyelvtanulás támogatásával. A különböző területeken szervezett programok lehetőséget adnak a partnertelepülés kulturális értékeinek bemutatására. (Tuka, 2011, p. 6.) A testvérvárosi kapcsolatokon keresztül Európa politikailag és/vagy földrajzilag távol eső települései megoszthatják egymással tapasztalataikat, valamint a polgáraik személyesen is találkozhatnak, mint az európai integráció kicsiben megvalósuló reprodukciói. A tapasztalatok összevetésével több szemszögből megvilágíthatóak a problémák, melyekre hatékonyabb megoldások dolgozhatók ki. Az eredmény még sikeresebb lehet, ha a hasonló méretű vagy természetű nehézséggel küzdő partnertelepülések cselekvési terveiket összehangoltan valósítják meg. (Testvérvárosi együttműködési koncepció ) A testvérvárosok közötti hálózatok kialakítása megalapozza a fokozottabb integrációt a gyakorlati eredmények és a közös munka által. A testvértelepülési együttműködések segítségével a különböző országokban lévő önkormányzatok szorosabbra tudják fűzni kapcsolataikat, valamint tudatosan átgondolt és kiépített határon átnyúló kezdeményezések jönnek létre. A lakosok bevonása elősegíti a népek és kultúrák közötti interakciók fejlődését, s egyben támogatja az európai integrációt és az európaiság érzésének megteremtését. Nem utolsó sorban mindenki számára érthetővé válhat az Európai Unió szerepe. A polgárok aktív részvétele a határokon keresztülívelő kezdeményezésekben hozzájárul a népek Európájának kialakításához. (Testvérvárosi együttműködési koncepció ) Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy a települések lakosai között szoros és szolidaritáson alapuló, fenntartható kapcsolatok alakulhassanak ki, s nehéz helyzetben, például katasztrófák esetén is számíthassanak egymásra. (Testvérvárosi együttműködési koncepció ) Egész Európában találunk példaértékű kapcsolatokat, melyek azt bizonyítják, hogy a testvértelepülések igazán nehéz körülmények között is számíthatnak egymásra. Az egyik ilyen eset 2005-ben történt, amikor Portugáliában sorozatosan nyári tűzvész pusztított, s a katasztrófa által sújtott közösségek önzetlen segítséget kaptak testvértelepülésüktől. (Ercegović et al, 2009, p. 9.) Magyarországon is találunk követendő példákat: Sátoraljaújhely önkormányzata testvérvárosi kezdeményezései különösen a fiatalok számára előnyösek. Mind az általános, mind a középiskolai tanulóknak rendszeresen lehetőségük nyílik külföldi nyaralásokra, tanulmányutakra, valamint az önkormányzat pályázatot hirdet nyári munkavállalásra is. A város hollandiai testvértelepülésén, Franekerben 36 sátoraljaújhelyi általános és középiskolai diákot láttak vendégül. (Széman et al, 2000, pp ) 15

16 Jogilag nem kötelező hivatalos eskü, charta, egyezmény, baráti vagy együttműködési szerződés aláírása a testvérkapcsolat hitelességéhez, azonban a formális dokumentum elősegíti a hosszútávra szóló bizalmi kapcsolat kialakítását. Jogi szabályozás hiányában az eskü formája és tartalma kötetlen, a kibontakozó partnerség természetének függvényében és a partnertelepülések igényei szerint alakítható. A testvértelepülési egyezmény/eskü szövegére vonatkozóan nincs megkötés. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának honlapján található egy szabadon felhasználható angol nyelvű minta. A dokumentumot a CEMR magyar nyelven is közzétette, amely jelen kutatási jelentés mellékletében is megtalálható. (Twinning oath) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs Irodájának gondozásában készült Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban (2004) című kötet két magyar nyelvű egyezmény mintát is tartalmaz. Ezek az alábbi linken tölthetők le: ám mindkettő megtalálható a kutatási jelentésem mellékletében is. A dokumentumot a képviselőtestület vagy a megyei közgyűlés részére kell benyújtani jóváhagyás céljából, ezt követően többnyire egy protokolláris eseményen kerül aláírásra. Az aláíró partnerek közösen vállalják az írásba foglalt kötelezettségeket, de jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre abban az esetben, ha problémák merülnének fel a későbbiekben. Az önkormányzat bármikor véget vethet a partnerségnek, amennyiben a képviselőtestület vagy a közgyűlés érvényteleníti a jóváhagyott szerződést. A testvértelepülési kapcsolat alapvetően hosszú távú elkötelezettség a felek között, kialakítása gondos előkészítést és komoly szándékot igényel, fenntartásához pedig folyamatos erőfeszítések szükségesek. A megfelelő alapok lerakásához, és az erre történő eredményes építkezéshez az alábbi táblázat foglalja össze a legfontosabb teendőket. (Enter our universe of twinning!) 1. táblázat: A jó testvértelepülési kapcsolat leírása és módszerei Tevékenység Leírás Módszerek A megfelelő partner kiválasztása Az együttműködő feleknek meg kell találniuk a köztük lévő közös pontot, amely számos hasonlóságon alapulhat, pl.: a lakosság számán, földrajzi elhelyezkedésen, gazdasági tevékenységeken, közös történelmi múlton, környezetvédelmi vagy szociális kérdéseken. A potenciális partnertelepüléssel személyes egyeztetés alkalmával kell tisztázni az elképzeléseit, elvárásait az új kapcsolatra vonatkozólag. 16

17 Lakosság és az egész közösség bevonása A képviselők és köztisztviselők a projekteknek fontos hajtóerői, ám mellettük minden polgár bevonása szükséges (pl. iskolák, sportklubok, szabadidős csoportok, idősek szervezetei és egyéb helyi közösségi egyesületek) A helyi médiában megjeleníthetők a testvérkapcsolatok előnyei és eredményei. A diákcserék ösztönzik a partnerország nyelvének megtanulását, továbbá mozgósítják a tanárokat, iskolai személyzetet, diákszervezeteket is. Az európai iskolák internetes együttműködését ösztönző EU-s etwinning (etestvérkapcsolatok) program olyan támogatást, eszközöket és szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a hosszú-, vagy rövid távú együttműködést minden területen. Európai dimenzió beiktatása A jó testvérkapcsolat erősíti az európai polgárságot, ösztönzi az európai egységet és segít az európai identitás kialakításában. A polgárok felismerhetik, hogy egyazon értékeket képviselő közösséghez tartoznak. Az európai polgárok közötti kapcsolatok által az emberek tapasztalatot szerezzenek egymás napi életéről, mindennapi témákat vitassanak meg, új kultúrákat fedezzenek fel, valamint partnereik nyelvét is megismerjék. Mindez gyakran maga után vonja olyan testvérkapcsolati bizottságok felállítását, amelyek lehetővé teszik a helyi köztisztviselők és a lakosok közös munkáját. Közös célok meghatározása Fontos konkrétan meghatározni, hogy mit is várunk a kapcsolattól. Az egyértelmű célok és a tevékenységek típusainak meghatározása nélkülözhetetlen, amennyiben lehetséges, az egyes projektek határidejét is pontosítani szükséges. Ezeket a változó körülmények miatt időnként fontos újraértékelni. A megfelelő támogatási rendszer kialakítása Egy kis létszámú, de aktív csapat minden testvértelepülésen segíthet a kapcsolatok megőrzésében, a partnerség új projekteken keresztül történő fejlesztésében, a megfelelő pénzügyi támogatás megtalálásában. Ez a testvérkapcsolati motor egyfajta testvérkapcsolati irányító bizottságként is működhet, vagy egy az önkormányzat által elismert egyesületként, amely a településsel, más egyesületekkel, valamint a partnertelepüléssel is együttműködik. Napjaink főbb témáinak megvitatása A testvérkapcsolatok keretében megvalósított tevékenységek segítik a lakosságot abban, hogy tudatosabban közelítsék meg az olyan aktuális európai kérdéseket, mint a környezetvédelem, Európa jövője, az emberi jogok, a béke, a szociális befogadás, avagy akár a futball és egyéb sportok területén. A tapasztalatcsere, valamint a konkrét témákkal kapcsolatos közös ötletvihar (brainstorming) hozzásegít a megoldások megtalálásához és fejlesztéseket eredményez. 17

18 Fenntartható kapcsolatok megteremtése A települések kapcsolata hosszú távú elkötelezettség. Ahhoz, hogy a különböző települések lakosai között szoros barátságok és szolidaritáson alapuló kapcsolatok alakulhassanak ki, időre van szükség. Fontos, hogy az együttműködést ne befolyásolják a politikai vezetésben bekövetkezett változások. A partnerek feladata, hogy támogassák egymást vészhelyzetben, katasztrófa helyzetekben. A partnerség rendszeres felülvizsgálásával alkalmazkodhatunk az aktuális igényekhez. A finanszírozás megszervezése A partnerségi események megszervezéséhez, a folyamatos kapcsolattartáshoz, a működéshez elengedhetetlen a pénzügyi források felkutatása és hatékony kihasználása. Az önkormányzati támogatás jelenthet bevételt a helyi testvérkapcsolati egyesülések számára, amelyek sok esetben aktívan próbálják felkutatni a helyi forrásokat akár a helyi közösség bevonásával is. Forrás: Enter our universe of twinning! CEMR ajánlásai alapján saját szerkesztés Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa folyamatosan nyomon követi az európai testvértelepülési kapcsolatok számának alakulását. A kontinensünk országainak adatait összegezve ezek száma 2009-ben több mint re volt tehető. 2. táblázat: Testvértelepülési kapcsolatok száma az európai országokban, 2010 Ország Testvértelepülési kapcsolatok száma Albánia 28 Ausztria 890 Belgium 820 Bosznia 70 Bulgária 421 Csehország 1061 Ciprus 118 Dánia 608 Egyesült Királyság 2059 Észtország 564 Finnország 1111 Franciaország 6776 Görögország 519 Hollandia 592 Horvátország 279 Írország 265 Izland 147 Lengyelország 3508 Lettország 357 Litvánia 484 Luxemburg

19 Magyarország 1704 Macedónia 92 Málta 67 Montenegro 11 Németország 6048 Norvégia 595 Olaszország 2755 Portugália 387 Románia 1991 Spanyolország 984 Svájc 466 Svédország 1120 Szerbia 304 Szlovákia 801 Szlovénia 216 Törökország 374 Ukrajna 799 Forrás: Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es adatai alapján saját szerkesztés A fenti táblázatból kiderül, hogy hazánk az európai országok között előkelő helyet foglal el, a lakosság számához viszonyítva pedig egyértelműen éllovas. Horvátország esetében a viszonylag alacsony számú kapcsolat (279) abból adódhat, hogy az ország 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét (Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa). Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa egy internetes testvérkapcsolat- kereső oldallal segíti a megfelelő partner kiválasztását. A település és önkormányzata egy elektronikus űrlap kitöltésével publikálhatja igényét, hogy testvérkapcsolati partnert keres. Magyarországról 44 település élt ezzel a lehetőséggel. (Partnerkeresés) Az Európai Bizottság 1993 óta díjjal jutalmazza azon testvértelepüléseket, amelyek az európai integráció felé elkötelezettek, s érdemben tesznek ezért. A Testvértelepülési mozgalom aranycsillagai (Golden Stars of Town Twinning) díj elnyeréséhez számos kritériumnak kell eleget tenniük a településeknek. Azon helyiségeket tüntetik ki az elismeréssel, melyek a legtöbbet tették az integráció elmélyítéséért, többek között az ifjúság bevonásával, kettőnél több ország településeinek részvételével, a földrész egymástól távoli, marginális helyzetű területein lévő önkormányzatok bekapcsolásával, és kiemelt európai integrációs jelentőségű témák tárgyalásával. A 2007-től 2013-ig tartó 215 millió eurós költségvetésű program célkitűzései között szerepelt többek között az is, hogy a testvérvárosok közötti kapcsolatépítést ösztönözze. (Gergó, 2006, p. 181.) 19

20 4.1. Európa a polgárokért program Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa szervezésében 2007 májusában, Rodoszon került megrendezésre egy konferencia Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért címmel. Ezen esemény alkalmával került sor az Európa a polgárokért elnevezésű dokumentum ismertetésére. A program olyan tevékenységek és szervezetek széles körét támogatja, melyek hozzájárulnak a polgároknak és a civil társadalom szervezeteinek az európai integráció folyamatában való aktív részvételéhez. A 2007-től 2013-ig tartó Európa a polgárokért program négy pályázati típusból álló alprogramra volt bontható, melyek között megtalálható a testvérváros program is. Ezen pályázati kategória olyan tevékenységeket támogat, amelyek elősegítik az európai polgárok közötti informális és személyes kapcsolatok kialakítását, valamint ösztönzik a testvértelepülések közötti hálózatépítést és kooperációt. (Európa a polgárokért program, 2008, pp ) A konferencián a testvértelepülési kapcsolatok jövőjét érintő pontokat tárgyaltak meg, valamint számos előadás hangzott el, melyek kitértek többek között az ifjúságot, az európai kihívásokat, a kulturális sokszínűséget és a mediterrán térségi együttműködést érintő témakörökre is. A résztvevők zárónyilatkozata az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: Mi, a helyi és regionális képviselők, és a testvértelepülési mozgalom tevékeny részvevői, a Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, május én rodoszi konferencián megjelentek: Megerősítjük azon meggyőződésünket, hogy a testvértelepülési mozgalom vitalitása és ereje elősegíti a polgárok bevonását közvetlen cserékbe, és ennek megfelelően Európát egy humán dimenzióval látja el. Újra hangsúlyt helyezünk azon elkötelezettségünkre, hogy a testvértelepülési kapcsolatok eszközként szolgálnak polgáraink bevonására, és tükrözik sokszínűségüket és kultúrájukat. Hangsúlyozzuk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok különleges szerepet játszanak a potenciális EU tagjelölt országok, mint például a dél - kelet - európai térség országai, valamint az Unióval határos országok esetében. Meggyőződésünk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hidakat építhetnek a mediterrán térség városai és települései között, a megbékélés eszközeiként szolgálhatnak a régióban, ösztönzik azon polgárok aktív részvételét, akik eredetileg ebből a térségből származnak, de ma már esetleg európai városokban, településeken élnek. Megerősítjük, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hozzájárulnak a fejlődő országokkal való együttműködéshez, segítik a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések elérését, tágabb értelemben, a globalizáció korában összehozzák a különböző országok, kultúrák polgárait. 20

21 Megerősítjük a testvértelepülési mozgalom politikai dimenzióját, amint azt a bordeaux-i Testvértelepülési Kongresszusokon [Bordeaux (1987), Ferrara (1999), Antwerpen (2002)] már kifejezésre jutattuk, és elkötelezettségünket egy, a CEMR alapszabályának megfelelő, erősebb Európai Unió iránt, amely átlátható és közelebb van a polgáraihoz. (Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, 2007, p.1.) 2006-ban Hannu Takkula, finn európai parlamenti képviselő a program tervezetéről szóló vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elitista, hanem a lakosság számára népszerű intézkedésről van szó, amely hozzájárul a testvérvárosi kapcsolatok bővítéséhez. (Tuka, 2008, p. 11.) A között tartó programban az alábbi eredmények könyvelhetőek el a benne résztvevők vonatkozásában: 76,5%-uk érzi, hogy szorosabban tartozik az Európai Unióhoz, 77,5%-ukban nőtt az európai identitás érzése, mely különösen a testvérvárosi találkozók hatásának köszönhető, 89,1%-uk több ismerettel rendelkezik az európai kultúráról, identitásról és örökségről, 88,2%-ukban erősödött a szolidaritás a többi európai emberrel szemben, 88,1%-uk épített ki kapcsolatot a találkozók alkalmával, 88,9%-uk tudása bővült az európai történelemről, politikáról és kultúráról (Velényi, 2014) A program sikerességét mutatja, hogy a as költségvetési időszakban újra meghirdetésre került, ezúttal euró áll rendelkezésre az újabb projektek megvalósítására. A program olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek által a polgárok aktív közreműködők lehetnek, előtérbe kerül Európa közös múltja és értékrendje, s kialakulhat az Unió fejlődéséért való személyes felelősségvállalás. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, pp. 8-9.) A fenti célkitűzéseket transznacionális szinten vagy európai dimenzióval kell megvalósítani a következő eszközökkel: eszmecserék, elmélkedés és hálózatok létrehozásának ösztönzése a közös történelmi múltra és értékekre való emlékezés, a béke fenntartása, valamint a tagállamok jólétének előmozdítása érdekében; az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, a társadalmi és a kultúrák közötti szerepvállalás elősegítése, valamint az önkéntesség lehetőségeinek előmozdítása révén az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, p. 6.) 21

22 Ezekkel összhangban a program két ágon és egy horizontális intézkedésen keresztül kerül végrehajtásra: 1. ág: Európai emlékezés: az európai emlékezéssel, közös történelmünkkel és értékeinkkel, valamint az Unió céljával kapcsolatos tudatosság növelése. 2. ág: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel: az uniós szintű demokratikus szerepvállalás és a polgári részvétel ösztönzése. A 2. ág intézkedései között találhatók meg a Civil társadalmi projektek, de a Testvérvárosprogram és a Városok hálózatai intézkedések is. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, p. 8.) A Testvérváros-program intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek keretében a testvérvárosok lakosai számára szerveznek találkozókat az Európa a polgárokért program célkitűzéseivel összhangban lévő témakörök kapcsán. Az intézkedés célja, hogy helyi és uniós szinten motiválja az állampolgárokat az uniós politikai menetrend fennálló kérdéseiről folytatott vitára. Az ilyen indíttatású projektekhez igényelhető maximális támogatási összeg euró, melyre települések és testvérvárosi bizottságaik vagy más, helyi önkormányzatokat képviselő nonprofit szervezetek pályázhatnak. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, pp ) A testvérvárosi kapcsolat a települések közötti erős kötelék. A több testvérvárost felölelő kapcsolatok révén létrejött hálózatokban jelentős potenciál rejlik. A Városok hálózatai intézkedés a hosszú távon, közös ügyön együtt dolgozó települések és egyesületek partnerségét kívánja tartósabbá és szorosabbá tenni azok hálózatba való tömörítése révén. A maximálisan eurós támogatási összeg felhasználásával megvalósítható projektekre települések, illetve azok testvérvárosi bizottságai vagy hálózatai, helyi/regionális hatóságok, valamint helyi önkormányzatok civil szervezeti pályázhatnak. Az Európai Bizottság a program keretében támogatja az ilyen szervezett, intenzív és sokoldalú együttműködést folytató hálózatok fejlődését. (Európa a polgárokért program ( ) Programismertető 2014-től hatályos változat, pp ) 22

23 5. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban 5.1. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésének k) pontja értelmében egy magyar helyi önkormányzat szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (Magyarország Alaptörvénye) 1970-ben alakult ki az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat Veszprém és Tartu (Észtország) között. A rendszerváltásig létrejött kapcsolatok elsősorban politikai célból jöttek létre felsőbb utasításra. Először a Politikai Bizottság tett javaslatot a testvért kereső városnak, a végső engedélyt a Belügyminisztérium adta meg. Az eleinte formális, illetve politikai indíttatású kooperációk fokozatosan szélesedtek, így a kulturális csoportokon és a sportegyesületeken túl a szocialista vállalatok is partnerekké váltak az összefogásban. A formális protokoll-látogatások mellett megjelentek a szakmai tapasztalatcserék, brigádtalálkozók, valamint elindult a családok közötti kapcsolatépítés is. Ezekben már a barátság, illetve a szorosabb megismerkedés szándéka is egyre fontosabb szerepet öltött. Azok a kapcsolatok, amelyekre a civil szereplők minimális szerepvállalása és a formalitás volt a jellemző, az őket generáló politikai rendszer megszűnését követően nem működtek tovább. A rendszerváltás időszakával lehetőség nyílt a korábban kialakult összefogások jogi értelemben vett megszilárdítására, illetve újabb kapcsolatok kiépítésére is. (Gergó, 2006, p. 179.) A Pécs-Eszék kapcsolat (1973) és a még régebbi Mohács-Pélmonostor (Beli Manastir) testvérvárosi szerződés (1970) kivételével a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok a rendszerváltást követően jöttek létre. A folyamatnak nagy lendületet adott, hogy az között zajló délszláv háborúban a magyar városok a horvát menekülteket kórházi kezeléssel, gyermekeik oktatásával vagy a családok átmeneti elhelyezésével segítették. Ez a támogatás a háború után testvértelepülési megállapodások aláírását eredményezte, példaként a Szigetvár-Slatina vagy a Nagyatád-Križevci kapcsolatot említhetjük. A következő szakaszban, a 2000-es évek elején az idegenforgalom került a középpontba. Ebben az időszakban a Somogy megyei települések horvát tengerparti városokat kerestek partnerként, ekkor jöttek létre a Csurgó-Vrsar, Marcali-Medulin, Fonyód-Novi Vinodolski és a Siófok-Poreč együttműködések. Turisztikai tartalommal jött létre a Szentendre-Stari Grad kapcsolat is. A 2007-ben kezdődő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hatására ismét élénkülni kezdtek a testvértelepülési kapcsolatok, s újabbak is létrejöttek. Ebben az időszakban az együttműködés két fő irányát a közös pályázatok írása és menedzselése, valamint a horvát EU-csatlakozás előkészítése jelentette. (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) 23

24 Általánosságban tehát megállapítható, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat a közös történelmi, geopolitikai, gazdasági-turisztikai, közlekedési, oktatási-kulturális, civil vagy sport szálak generálják. (E hátteret testvérvárosi térképnek is nevezhetjük). Új testvér- illetve partnervárosi együttműködések előkészítésekor tehát alapvető kérdés, hogy a kapcsolatot kezdeményező városnak milyen a háttere, térképe. Egymással ellentétes profilú, eltérő lélekszámú települések is kapcsolatba kerülhetnek egymással: egyetemi város ipari központtal, hegyvidéki település tengerpartival. Ebben az esetben valami speciális érdeket kell keresnünk (pl. Budapest legnagyobb kerülete, a XI. Kerület- Újbuda és a dalmát Trogir esetében a közös uniós projektekben való részvétel hozta közelebb egymáshoz a partnereket). (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) Magyarországon utoljára 2002-ben a Társadalomkutatási Intézet végzett átfogó és részletes testvértelepülés-kutatást. A kutatás vezetői, Giczi Johanna és Sik Endre mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy hol, miként és milyen oknál fogva alakulnak ki az egyes települések között a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kapcsolatok, milyen formában jelenik meg ez a viszony, és az egymással kapcsolatot kiépítő városok, községek együttműködésére mi jellemző valójában. A magyar települések 33%-a rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a maradék 10%-nak pedig négy vagy több külföldi várossal van kapcsolata. A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll szoros kapcsolatban. Jelentős még az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődésünk is. (Giczi et al, 2004, p. 36.) A kutatók a testvértelepülési kapcsolatokat kialakításuk időpontja szerint különítették el a rendszerváltás előtt, valamint a rendszerváltás után létrejött együttműködésekre. A tanulmány következtetései azt mutatják, hogy a szocializmus alatti időszakban elsősorban Németország, Lengyelország és Finnország felé orientálódtunk, de néhány török és egyéb ázsiai országbeli kapcsolatot is kialakítottunk. A berlini fal leomlását követően tovább növeltük a német kapcsolataink számát, ezen kívül Ausztria és Románia irányába is nyitottunk, valamint ebben az időszakban jött létre kisszámú holland, angol és francia kapcsolataink jelentős része is. Az ezt követő időszakban jellemzően továbbra is Romániával, Németországgal és Szlovákiával alakítottunk ki új kapcsolatokat, de emellett olyan, hazánk számára eddig kevésbé ismert államok felé is fokozatosan nyitni kezdtünk, mint például Görögország, Svédország, Szerbia és Izrael. A kezdeti as időszakban hasonló arányt képviseltek a megyeszékhelyek, a városok és a községek a testvértelepülési kapcsolatok megoszlásában. Az 1989-től kezdődő időszaktól kezdve viszont már egyértelműen a községek nagyobb szerepvállalása figyelhető meg. 24

25 3. táblázat: Az újonnan létrejövő testvértelepülési kapcsolatok megoszlása periódusonként az egyes települések rangja szerinti bontásban Településrang Periódus (%) Megyeszékhely Város Község Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A testvértelepülési viszony kialakítására a községekben és a városokban főként kulturális okokból került sor, míg a megyeszékhelyeken a gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentették a fő motivációt. Figyelemfelkeltő adat, hogy a kistelepüléseken magasabb az oktatási célból kialakított kapcsolatok aránya, mint a nagyvárosokban. 4. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel oka és a település típusa szerint A kapcsolatteremtés oka Településrang (%) Megyeszékhely Város Község Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A következő táblázat arra az érdekes kutatási eredményre hívja fel a figyelmet, hogy a két fél részéről kezdeményezett kapcsolatfelvételek aránya szinte tökéletes egyensúlyban van, bármilyen céllal is születtek azok. 25

26 5. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatteremtés célja és a kapcsolat kezdeményezője szerint A kapcsolatteremtés célja A kapcsolat kezdeményezője (%) külföldi magyar mindketten település település Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A hosszú évtizedek során kialakított kapcsolataikat kiemelten fontosnak tartották a megkérdezettek. A jobban megbecsült együttműködések aránya a települések lakóinak, valamint gazdasági- és infrastrukturális fejlettségének növekedésével egyenes arányban növekszik, azaz elmondható, hogy a nagyvárosok nagyobb arányban értékelik fontosnak a kialakított szövetségeket, ahogyan ez az alábbi táblázatban is látható. 6. táblázat: A települések közötti kapcsolatok megoszlása a kapcsolatok jelentősége és a településtípus szerint A kapcsolat jelentősége Településtípus (%) Megyeszékhely Város Község Elenyésző Gyengébb Erős Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es állapotokat tükröző kimutatása alapján a magyar önkormányzatok Romániával ápolják a legtöbb partnerséget (474), de Szlovákiával (231) és Németországgal (225) is jelentős számú testvértelepülési köteléket alakítottak ki. 26

27 7. táblázat: Magyar testvértelepülési kapcsolatok száma (2010) Ország Testvértelepülési kapcsolatok száma Albánia 1 Ausztria 71 Belgium 9 Bosznia 3 Bulgária 14 Csehország 16 Ciprus 1 Dánia 11 Egyesült Királyság 25 Észtország 3 Finnország 52 Franciaország 55 Görögország 7 Hollandia 21 Horvátország 67 Írország 1 Lengyelország 191 Lettország 1 Litvánia 4 Luxemburg 5 Németország 225 Olaszország 75 Portugália 2 Románia 474 Spanyolország 3 Svájc 17 Svédország 7 Szerbia 56 Szlovákia 231 Szlovénia 23 Törökország 12 Ukrajna 21 Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés Habár a vizsgált területen csak két megye tartozik a Dél-dunántúli régióba, érdemes volt górcső alá vennem a régió nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó stratégiáját is. Ez alapján elmondható, hogy a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok hosszú távú stratégiáikban kiemelten foglalkoznak a külkapcsolatok fejlesztésének kérdésével, a külföldi együttműködéseiket pedig főként testvérvárosi kötődések, megyei kapcsolatok, szoros baráti viszonyok vagy civil szervezetek révén teremtik meg. 27

28 A városok és községek elsősorban ad hoc megkeresések útján számos testvértelepülési kapcsolatot alakítottak ki, melyek többnyire önkormányzati, oktatási vagy kulturális jellegűek. Ezen együttműködések általában hatékonyan működnek, de előfordul, hogy idővel megszűnnek. A kistérségek külkapcsolatait nagyban meghatározzák a területen élő nemzetiségi kisebbségek (német, horvát, stb.) is, hiszen anyaországuk egy vagy több településével, régiójával alakult ki szoros kooperáció, amelyek rendszerint a közös kulturális és nyelvi háttérre épülnek. (A Dél-dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája, 2003, pp ) Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) március 10-ei megalakulásától kezdve napjainkig hazánk egyik legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, mely tevékenységét jelentős nemzetközi kapcsolatok, fejlett infrastruktúra és jól képzett szakértők munkájának segítségével végzi. Az érdekképviseleten túl magas szintű szolgáltatásokat is biztosít folyamatosan bővülő tagjainak, illetve igény esetén az összes önkormányzatnak. A szövetség az önkormányzati érdekeket szem előtt tartva kíván kialakítani egy társadalmi, gazdasági, jogi és helyi politikai szempontból is hatékony decentralizált kormányzást. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szövetségünk) A TÖOSZ szolgáltatásai az alábbiak: 1. Szakmai könyvtár működtetése A TÖOSZ gyűjteményében megtalálhatóak az önkormányzatokkal, településekkel kapcsolatos szakmai kiadványok határainkon belülről és azon túlról is, valamint a települések monográfiái is. 2. Szakmai tanácsadás Az úgy nevezett Önkormányzati Forró-Drót tanácsadó szolgáltatás keretében információ és szakmai tanácsadás érhető el a települési önkormányzatok tisztségviselői, a képviselő-testület tagjai, a polgármesteri hivatalok alkalmazottai és az intézmények vezetői részére jogalkalmazói feladataik ellátásában, közösségi ügyeik intézésében, gyakran az önkormányzatok feladat- és hatáskörével, a megjelent jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan kérnek tájékoztatást. 3. Testvértelepülési kapcsolatok elősegítése A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyik kiemelkedő tevékenysége közé tartozik a nemzetközi önkormányzati együttműködésekben való szerepvállalás. A TÖOSZ segíti az önkormányzatok partnerkeresését, valamint a meglévő kapcsolatok gondozását és újak kialakítását, továbbá információt ad az őket érintő pályázati felhívásokkal kapcsolatos kérdésekre. 28

29 A TÖOSZ tagjai számára biztosít úgynevezett testvérvárosi internetes szolgáltatásokat is, melynek keretében a következők érhetők el: a kereső partner és a keresett partner jellemzőit kutató kérdőív (magyar, angol és német nyelveken), a legfrissebb pályázati kiírások linkjei, testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó információk, hírek, a témát érintő rendezvényekre szóló meghívók, testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó kutatások, összefoglaló táblázatok. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szolgáltatásaink) 5.2. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban Horvátországban sem új keletű a testvérvárosi kapcsolatok generálásának gondolata. A legrégebbi múltra visszatekintő kapcsolatok már több mint harminc éve tartanak. Az Európai Unió teljes körű tagjává válásához Horvátország aligha tudott volna jobb utat elképzelni, mint azt, hogy bizonyosságot tesz arról, hogy tiszteletben tartja más nemzetek kultúráját, valamint megmutatja saját hagyományait, életstílusát a többi tagállamnak. Ezen törekvés eléréséhez pedig nagyban hozzájárult a testvértelepülési partnerségek létrehozása és ápolása. (Ercegović et al, 2009, p. 5.) Horvátországban a Helyi és Regionális Önkormányzatokról szóló törvény cikkei alapján a törvényhatóságok, városok és megyék kialakíthatnak együttműködést más országok helyi és regionális önkormányzataival. Az egység képviselőtestülete dönthet nemzetközi kooperáció létrehozásáról, melynek törvényszerűségét a Horvát Köztársaság Közigazgatási Minisztériuma ellenőrzi, s ezt követően a kormány bírálhatja felül. (Bakota et al, 2013, pp ) A külföldi helységekkel való első együttműködések a 12. századra nyúlnak vissza, amikor Dubrovnik városa az olasz Ancona és Fana városokkal kötött úgynevezett baráti és kereskedelmi egyezményt. A korai példák között kell megemlítenünk Split együttműködését is az angliai Dover városával, mely 1962-ben jött létre, s egyben a legrégebbi települési kapcsolata Horvátországnak. Ezt Karlovac (Károlyváros) és az olaszországi Alessandria 1964-ben, majd Zagreb (Zágráb) és a német Mainz 1967-ben kezdődő kooperációja követte. (Ercegović et al, 2009, p. 6.) A hivatalos formába öntött testvértelepülési kapcsolatok átlagos hossza csupán 12 évre tehető, ami a horvát önkormányzatok rövid múltjára vezethető vissza. Horvátország számára a testvérkapcsolatok létrehozásának fő célja a külföldön élő horvát kisebbség kultúrájának megóvása és a kötelékek minél hatékonyabb fenntartása a szórványosan elhelyezkedő lakossággal. A horvát községek és városok négy fontos kritériumot tartanak szem előtt testvértelepülésük kiválasztásakor: a földrajzi közelséget, a nemzeti kisebbség jelenlétét, a humanitárius tevékenységeket és az idegenforgalom helyzetét. (Damjan, 2009, pp. 3-5.) 29

30 Magyarország a fenti szempontokat tekintve jelentős kapcsolati tőkét jelent a horvát állam számára: a két állam fővárosai, kerületi önkormányzatai, valamint határ menti megyéi között az elmúlt évben szoros kapcsolatok alakultak ki. A horvát-magyar testvérvárosi kapcsolatok többségét a városok közötti karitatív kapcsolatok, a Magyarországon működő horvát kisebbségi önkormányzatok vagy a diplomáciai képviseletek hívták életre. A Hajdúböszörmény-Trogir partnerséget civilek generálták: olyan hajdúsági családok, akik a szívükbe zárták az Adriát, Trogirt és a vendégszerető horvát polgárokat. (Horvát-Magyar testvérvárosok) Horvátország 20 megyéje közül a legtöbb uniós testvérkapcsolattal rendelkező közigazgatási egység Isztria (Istarska županija) 38, ezt követi Tengermellék-Hegyvidék (Primorsko-goranska županija) 35, majd Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska županija) 33 partnerségi viszonnyal. Érdekes, hogy ez a három megye a legfejlettebb turisztikai szempontból. (Damjan, 2009, p. 3.) 8. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma megyék szerint Testvértelepülési Megye kapcsolatok száma Isztria (Istarska) 38 Tengermellék-Hegyvidék (Primorskogoranska) 35 Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska) 33 Eszék-Baranya (Osječko-baranjska) 23 Vukovár-Szerém (Vukovarsko-srijemska) 17 Muraköz (Međimurska) 16 Varasd (Varaždinska) 15 Belovar-Bilogora (Bjelovarsko-bilogorska) 12 Kapronca-Körös (Koprivničko-križevačka) 12 Karlovác (Karlovačka) 11 Zadar (Zadarska) 10 Lika-Zengg (Ličko-senjska) 1 Dubrovnik-Neretva (Dubrovačko-neretvanska) 8 Pozsega-Szlavónia (Požeško-slavonska) 6 Verőce-Drávamente (Virovitičko-podravska) 6 Šibenik-Knin (Šibensko-kninska) 6 Krapina-Zagorje (Krapinsko-zagorska) 5 Sziszek-Moslavina (Sisačko-moslavačka) 5 30

31 Bród-Szávamente (Brodsko-posavska) 3 Zágráb (Zagrebačka) 3 Forrás: Damjan, 2009, p. 4. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa online testvérkapcsolat kereső rendszerében csupán 2 horvát település jelezte együttműködési igényét. (Partnerkeresés) A CEMR 2010-es adatai alapján a horvát önkormányzatok magyar partnereikkel alakították ki a legtöbb testvértelepülési kapcsolatukat, szám szerint 67-et. Olasz önkormányzatokkal 59, szlovénekkel pedig 40 ilyen jellegű együttműködést kötöttek. 9. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma országonként, 2010 Ország Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma Ausztria 9 Belgium 3 Bosznia 0 Bulgária 2 Csehország 16 Dánia 1 Egyesült Királyság 3 Franciaország 6 Hollandia 5 Lengyelország 15 Magyarország 67 Macedónia 3 Németország 30 Olaszország 59 Portugália 1 Románia 2 Spanyolország 1 Svédország 1 Szerbia 0 Szlovákia 10 Szlovénia 40 Törökország 3 Ukrajna 2 Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés 31

32 6. Az empirikus kutatás eredményei A társadalomtudományban folytatott kutatások három kategóriába sorolhatók. Feltáró jellegű kutatást akkor végzünk, ha nincs megfelelő ismeretünk az általunk vizsgált jelenségről. A leíró kutatást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált területet kívánjuk részletesen elemezni, míg a magyarázó kutatás az adott szakterülettel kapcsolatos összefüggéseket tárja fel előttünk. (Héra-Ligeti, 2006, p. 60.) Ezen meghatározások alapján a kutatásom feltáró jellegű, helyenként magyarázó elemekkel A kvantitatív kutatás eredményei A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől kapott adatbázis és a kiegészítésem alapján magyar és horvát településnek van releváns testvértelepülése a két vizsgált ország területén, így ezek képezték az alapsokaságot. Az eredeti, 2005-ben készített adatbázist Sabján Katalintól, a TÖOSZ nemzetközi titkárától kaptam meg 2014 januárjában. Ezt aktualizáltam, s egészítettem ki az elmúlt években létrejövő kapcsolatokkal. Ebben a munkában sokat segítettek a Horvát-Magyar Európai Panoráma honlapján ( megtalálható, a két ország között meglévő testvértelepülési kapcsolatokról szóló cikkek is. Minden olyan településnek és megyei önkormányzatnak elküldtem a kérdőívet a célterületen, amely rendelkezik a másik országban testvértelepüléssel vagy testvérmegyével, így a teljes sokaság lekérdezésre került. A kutatási kérdőív a függelékben megtekinthető. Minden településen olyan személyt kerestem meg 2015 májusában, aki érdemben tudott nyilatkozni a testvértelepülési kapcsolatokról. A kérdőív elektronikusan került kiküldésre, a lekérdezéshez a Google ingyenes online űrlapkezelő programját használtam. A magyar nyelvű kérdőív elérhetősége: QY/viewform A horvát nyelvű kérdőív elérhetősége: m A magyar települések közül 93 töltötte ki a kérdőívemet, ez az érték az adatok feldolgozása és tisztítása során 90 válaszadóra (89 települési önkormányzatra és 1 megyei önkormányzatra) szűkült le. A horvát települések esetében a válaszadók száma az adattisztítás után 32-ről 30-ra csökkent. Ennek mindkét ország esetében az volt az oka, hogy az adatbázisban szereplő információ ellenére néhány településnek nem volt testvérkapcsolata a másik országban. 32

33 Ez azt jelenti, hogy hazánkban 90%, míg Horvátországban 30% volt a válaszadási arány. A kérdőívet kitöltő önkormányzatok nevét, valamint a válaszadók nevét és elérhetőségét tartalmazó táblázatot a függelékben tettem közzé. A magyar mintában a magas válaszadási arány miatt elmondható, hogy a kapott eredmények érvényessége nagymértékben kiterjeszthető a teljes sokaságra. A horvát minta ezzel szemben jóval kisebb, ezért az ott kapott eredményeket csak rendkívül korlátozottan értelmezhetjük a teljes sokaság vonatkozásában. A kutatás céljaival összhangban a kérdőív három fő részből állt: 1. Településre vonatkozó kérdések 2. Testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó kérdések 3. Horvát/magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatra vonatkozó kérdések A kérdőív 39 kérdést tartalmazott, amelyek közül 12 zárt, 9 részben zárt, 18 pedig nyitott volt. A részben zárt kérdéseket az jellemzi, hogy a válaszadó az általam felajánlott lehetőségeken kívül mást is megnevezhetett a szövegmezőben. A kérdőív készítése során dichotóm (olyan változó, amely adott értelmezési tartományban csak két értéket vehet fel), alternatív válasz, illetve ötfokozatú Likert-skála kérdéseket alkalmaztam. A kérdéssor minden kérdésére kötelező volt a válaszadás, azokat az eseteket kivéve, ahol ez nem volt releváns a válaszadó számára. Jogállás szerinti összetétel A kérdőívet hat különböző jogállású magyar önkormányzatnak küldtem el, a válaszadók megoszlása a következő volt: 2. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok jogállás szerinti gyakorisága község 41 város 33 fővárosi kerület 7 megyei jogú város 6 nagyközség 2 megyei önkormányzat válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás 33

34 Ahogyan a fenti ábrán látható, a válaszadó települések közel felét (41) a községek alkották. A városok közül 33, a megyei jogú városok közül 6 (Szeged, Székesfehérvár, Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa) töltötte ki a kérdőívet. Emellett 7 fővárosi kerületi önkormányzat, 2 nagyközség és 1 megyei önkormányzat, mégpedig a Somogy Megyei Önkormányzat válaszolt. A horvát oldalon 17 város, 12 község, valamint egy nagyközség töltötte ki a kutatási kérdőívet. Területi elhelyezkedés szerinti összetétel A válaszadó települések területi elhelyezkedés szerinti gyakoriságát az alábbi ábra mutatja. 10. táblázat: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok megye szerinti gyakorisága Megye neve Válaszadó települések száma Somogy 24 Baranya 21 Zala 15 Pest 11 Vas 5 Bács-Kiskun 4 Tolna 2 Győr-Moson-Sopron 2 Veszprém 1 Fejér 1 Hajdú-Bihar 1 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 Nógrád 1 Csongrád 1 Forrás: saját kutatás A legtöbb válaszadó (24) magyar önkormányzat Somogy megyében található, közel azonos számban (22) válaszoltak a Baranya megyei önkormányzatok. Zala megye ehhez képest kisebb súllyal (16) szerepel a mintában. Ezeket követi kis különbséggel Pest megye (13). Vas megye (5) és Bács-Kiskun megye (4) a következő a sorban, míg Tolna (2) Győr-Moson-Sopron (2), Csongrád (1), Hajdú-Bihar (1), Fejér (1), Veszprém (1), Borsod-Abaúj-Zemplén (1), Nógrád (1) megyékben nagyon alacsony a horvát testvértelepüléssel rendelkező önkormányzatok száma. A horvát települések közül nyolc Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), öt Međimurska (Muraköz), négy Bjelovarsko-bilogorska (Belovár-Bilogora) három Osječko-baranjska (Eszék-Baranya), míg kettő-kettő Viroviticko podravska (Verőce-Drávamente), Karlovačka (Karlovác), Zadarska (Zadar) megyében fekszik. Egy-egy település található Istarska (Isztria), Požeško-slavonska (Pozsega-Szlavónia), Varaždinska (Varasd), valamint Zagrebačka (Zágráb) megyékben. 34

35 Népesség szerinti megoszlás A válaszadó magyar települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma fő volt. A legalacsonyabb érték 68 fő, míg a legmagasabb fő volt. Az első kvartilis 892, a medián 2.458, a harmadik kvartilis pedig fő, azaz a válaszadók fele 891 és fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. A Somogy megyei önkormányzat területén fő lakik. A válaszadó horvát települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma fő volt. A legalacsonyabb érték fő, míg a legmagasabb fő volt. Az első kvartilis 2.197, a medián 4.836, a harmadik kvartilis pedig fő, azaz a válaszadók fele és fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. Kisebbségi önkormányzatok működése Az egyik hipotézisem részben a Horvát Kisebbségi Önkormányzatokra vonatkozott, miszerint ahol ezek működnek, ott sikeresebbek a horvát testvértelepülési kapcsolatok. Emiatt kérdeztem rá a kérdőívben arra, hogy melyik településeken működnek ezek, ezt szeretném majd később összevetni a válaszadók által megadott sikeresség mértékével. A 90 megkérdezett közül 53 településen működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. A 30 válaszadó horvát önkormányzat közül három településen, Pélmonostoron (Beli Manastir), Velika Pisanica-ban és Grubišno Poljén működik Magyar Kisebbségi Önkormányzat. Testvértelepülési kapcsolatok száma és iránya A legsűrűbb testvértelepülési kapcsolati hálóval a megyei jogú városok rendelkeznek, a legtöbb testvértelepülést Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szeged, Kaposvár, Székesfehérvár és Budapest XV. kerületi önkormányzata mondhatja magáénak, ők egyenként több mint 10 kapcsolattal rendelkeznek. A megkérdezett települések közül legalább 5 testvértelepülése van Siófoknak, Csurgónak, Harkánynak, Hévíznek, Felsőcsatárnak, Komlónak, Mohácsnak, Nagyatádnak, Balatonboglárnak, Barcsnak, Siklósnak, Szigetvárnak, Bácsalmásnak, Herencsénynek, Balatonfürednek, Hajdúböszörménynek, Dombóvárnak, Kópházának, Bajának, Villánynak, Szerencsnek, Szigetszentmiklósnak, és Budapest XI, XIII, XV, XVI, XVIII, XIX kerületeinek. 24 településnek (Fertőhomok, Kerkaszentkirály, Újudvar, Drávafok, Fityeház, Gyékényes, Iharosberény, Kaposfő, Kaszó, Nagydobsza, Petrivente, Szalánta, Szemely, Szentlászló, Táska, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Vése, Zákányfalu, Felsőszentmárton, Bátya, Kiskorpád, Csepreg, Belezna) csak egyetlen testvértelepülése van, mégpedig Horvátországból. A horvát válaszadó települések közül húsznak csak magyar testvértelepülése van, a többieknek pedig kettő (3 említés), három (3 említés), négy, illetve öt (1-1 említés) testvértelepülésük van. Fontos kérdés az is, hogy a válaszadó települések mely országok településeivel kötöttek testvértelepülési egyezményt, itt természetesen több válasz megadására is lehetőség volt. 35

36 3. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatainak gyakorisága az egyes országokban Forrás: saját kutatás A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar önkormányzatok elsősorban a földrajzi közelség, a gazdasági kapcsolatok, illetve a történelmi hagyományok alapján választottak maguknak partnertelepülést. A megkérdezetteknek Horvátországon kívül Romániában (49), Németországban (36), Ausztriában (20), Lengyelországban (20) és Olaszországban (18) vannak főként testvértelepüléseik. A megkérdezett önkormányzatoknak az ábrán látható országokon kívül Mexikóban, Japánban, Hollandiában, Észtországban, Cipruson, Örményországban, Macedóniában, Vietnámban, Dániában és Luxemburgban vannak testvértelepülései (1-1 említés). 36

37 A horvát testvértelepüléseknek a magyar testvértelepülésükön kívül német (6 említés), olasz (6 említés), szlovén (5 említés), francia (5 említés), lengyel (4 említés), macedón (3 említés), boszniahercegovinai (3 említés), valamint szerb, cseh, osztrák, izraeli, bolgár, ukrán, indonéziai, montenegrói és horvát (1-1 említés) testvértelepülésük van. A testvértelepülési kapcsolatok bővítése A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 46 tervezi a testvértelepülési kapcsolatok bővítését. Az erre a kérdésre nem -mel válaszolóknak lehetőségük volt indokolni véleményüket egy nyílt kérdés keretében. Tizennégy település anyagi okok miatt nem kívánja bővíteni a testvértelepülési kapcsolatait, voltak, akik a jelentős költségeket, míg mások az alulfinanszírozottságot emelték ki. Két további település az anyagi háttér hiánya mellett az időhiányt is említette. Hat megkérdezett település elégedett a jelenlegi kapcsolatokkal, azaz a bővítést nem tartották indokoltnak. Tizenegy válaszadó a már meglévő kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, ahogyan egyikük fogalmazott: A meglévő kapcsolataink tartalommal való megtöltése is elegendő feladat. Egy másik megkérdezett pedig úgy vélte, hogy a már létrejött kapcsolatok sincsenek teljes mértékben kiaknázva. Egy-egy település vélte úgy, hogy a bizonytalan jövőkép ( nem tudjuk, hogyan alakul majd az önkormányzat sorsa ), a generációs problémák ( a nyugdíjasok már megöregedtek ), a település mérete, a politikai döntés, illetve a képviselőtestület támogatásának hiánya az oka annak, hogy a település nem gondolkozik újabb kapcsolatok kiépítésében. A megkérdezett horvát települések közül 20 tervezi továbbiakkal a kapcsolatfelvételt. Az ezt nem tervező 10 település közül négy indokolta meg a válaszát. Az egyik megkérdezett a túl nagy távolságra, egy másik a pénzügyi források és a politikai akarat hiányára, míg egy harmadik a túlzottan nagy kötelezettségekre hivatkozott. Egy további település képviselője szerint nem a közeljövőben kerül sor a kapcsolatok bővítésére, de később tervezik ezt, ezzel is érzékeltetve, hogy számukra fontosak a testvértelepülési kapcsolatok. 37

38 A testvértelepülési együttműködés előnyei A következő kérdésem az együttműködés előnyeire vonatkozott, erre is több választ lehetett adni. 4. ábra: A testvértelepülési együttműködések előnyei a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása település turisztikai célú népszerűsítése külföldön pályázati forrásokhoz jutás lehetősége közös érdekek érvényesítése oktatási együttműködés település beruházási célú népszerűsítése külföldön válaszok gyakorisága katasztrófavédelmi célok közös megvalósítása Forrás: saját kutatás A Mit tart a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek kérdés esetében csak két települési önkormányzat adott meg egy-egy előnyt, a többi válaszadó két vagy több előnyt is látott az együttműködésben. A legtöbben (77 említés) a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét, majd az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztását (59 említés) és a település turisztikai célú népszerűsítését (58 említés) jelölték meg. Ezt követte a pályázati forrásokhoz jutás opció (49 említés), míg 39 önkormányzat a közös érdekek érvényesítését is az együttműködés előnyének tartotta. A legalacsonyabb számban az oktatási együttműködést (37 említés), a település külföldön történő beruházási célú népszerűsítését (24 említés), valamint a katasztrófavédelmi célok közös megvalósítását (4 említés) nevezték meg. Ez utóbbi mindenképpen meglepő annak a fényében, hogy számos magyar település és horvát testvértelepülése is a határ közvetlen közelében fekszik, a Dráva és a Mura is kockázatot jelent, ebből pedig következik, hogy együtt kellene felkészülniük a katasztrófahelyzetekre. 38

39 A kérdés során lehetőséget adtam egyéb opciókat is felsorolni, az alábbi válaszok érkeztek: kulturális együttműködés (3 említés) (ezen belül pl. kiállítások cseréje, zenekarok, kórusok fellépései); sport együttműködések (3 említés) (pl.: sportegyesületek találkozása); diákcsere lehetősége (2 említés) civil szervezetek kapcsolattartása; az oktatási-, szociális, egészségügyi intézmények tapasztalatcseréje; a gyerekek kapcsolatfelvétele; a fiatalok kapcsolatfelvétele; gazdasági kapcsolatok kiaknázása. A horvát önkormányzatok a magyarokhoz képest kisebb arányban látnak együttműködési lehetőségeket. A legtöbben (24-24 említés) az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása, a település beruházási célú népszerűsítése külföldön, valamint a közös érdekek érvényesítése opciókat jelölték meg. 23-en választották a település turisztikai célú népszerűsítése külföldön válaszlehetőséget, 22- en a pályázati forrásokhoz jutás lehetőségét, 20-an a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét, 15-en pedig az oktatási együttműködés lehetőségét. A magyar válaszokhoz hasonlóan itt is a katasztrófavédelmi célok megvalósítását említették a legkevesebben, ám az arányokat figyelembe véve az itteni 8 említés azt jelzi, hogy a horvát oldalon sokkal fontosabbnak tartják ezt a témakört. Egyéb kooperációs területet csupán ketten adtak meg: az egyik válaszadó a barátságot, míg a másik a kulturális és sport területét emelte ki. A testvértelepülési kapcsolatok célcsoportjai A partnerségi kapcsolat sok esetben megreked a protokolláris szinten, azaz csak a polgármesterre és a testületi képviselőkre korlátozódik. Emiatt tartottam fontosnak azt megkérdezni, hogy milyen célcsoportjai vannak a megkérdezett önkormányzatoknak ezen a területen. A kérdésre több választ is lehetett adni. 39

40 5. ábra: A testvértelepülési együttműködések célcsoportjainak gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből választott önkormányzati képviselők helyi egyesületek és szabadidős klubok kulturális intézmények és csoportok önkormányzati munkatársak 40 helyi vállalkozások 30 lakosság 20 tanulók szociális és egészségügyi intézmények Forrás: saját kutatás A legnagyobb számban (76 említés) a választott képviselők voltak a testvértelepülési kapcsolat célcsoportjai, azaz a polgármester, az alpolgármester(ek) és az önkormányzati képviselők. Az önkormányzati munkatársak (48 említés) és a helyi vállalkozások (47 említés) közel azonos számban kerültek megnevezésre. A helyi egyesületek és szabadidős klubok (58 említés), a kulturális intézmények (55 említés) és a lakosság (44 említés) is fontos célcsoportnak számítanak az eredmények szerint. A tanulók (3 említés) és a szociális és egészségügyi intézmények (1 említés) bevonása azonban messze elmarad a kívánatostól, erre a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az általam megadott válaszlehetőségeken kívül az egyéb kategóriában az egyetemet nevezte meg egy megyei jogú város. A horvát települések legnagyobb számban a választott önkormányzati képviselőket, a helyi egyesületeket és szabadidős klubokat (26-26 említés), a kulturális intézményeket (22 említés), valamint a helyi vállalkozásokat (14 említés) nevezték meg célcsoportként. Az önkormányzat munkatársait 10 válaszadó jelölte meg. A magyar helyzethez hasonlóan a lakosság Horvátországban is háttérbe szorul, mindössze 8 önkormányzat mondta azt, hogy a lakosok is a testvértelepülési kapcsolatok célcsoportját alkotják. A lakosság részvétele a testvértelepülési kapcsolatokban Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés a testvértelepülési kapcsolatok témakörében, hogy a résztvevő felek mennyire tudják bevonni a lakosságot. 40

41 6. ábra: A lakosság testvértelepülési kapcsolatokban való részvételének gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében % % % % 0-19 % Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat esetében a lakosság kevesebb, mint 20%-át sikerül megszólítani (36 említés), figyelemreméltó, hogy 32 esetben a lakosság 20-39%-a, 15esetben pedig 40-59%-a vesz részt a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban. 6 esetben a részvételi arány még ennél is nagyobb, eléri vagy meghaladja a 60%-ot, s rendkívül figyelemreméltó eredmény, hogy egy község 80%-os vagy ennél magasabb arányú lakossági részvételről számolt be. Amin mindenképpen javítani szükséges, az a 20%-nál alacsonyabb részvételi arány, a válaszadóknak lehetőségük volt ennek módját is kifejteni egy nyitott kérdés keretében. A megkérdezettek a legnagyobb arányban a programok szervezésében látták a megoldást: még több és változatosabb kulturális/hagyományőrző programot szeretnének (13 említés), s érkeztek javaslatok más jellegű, érdekes, a lakosság szélesebb körét érdeklő szabadidős (gyermek/sport) programokra is (10 említés). Az egyik válaszadó így fogalmazott: Elsősorban a testvértelepüléssel közös gyermekprogramok szervezésében látok lehetőséget. A gyermekek részvételre ösztönzik szüleiket is, illetve a programoknak köszönhetően erősödik horvát identitástudatuk, így remélhetőleg felnőttként is példát mutatnak és szívesen vesznek részt a határon átnyúló kapcsolatok ápolásában. Egy másik megkérdezett nagyobb közösségi rendezvényekkel, több találkozási lehetőséggel, pályázati módon kívánja megszólítani a lakosságot. Több településen megfogalmazódott, hogy egymásnál alvós csereprogramok induljanak, s a csereüdülések, diákcserék is remek lehetőséget jelentenének egymás jobb megismerésére. (6 említés) Nagyon érdekes ajánlások fogalmazódtak meg az alábbi válaszokban is: 41

42 Amennyiben a cserekapcsolatok alkalmával nem csak a hivatalos delegációk, de a civil lakosság is ellátogathatna a partnertelepülésekre. A testvérvárosi programokat más települési programok köré kell felfűzni. Horvát jellegű rendezvényeink alkalmával vendégeink közt mindig jelen van egy horvátországi település kulturális, illetve sportegyesülete, valamint azok kísérői. A lakosságot az előadók kulturális műsorával próbáljuk a helyszínre csalogatni, valamint feladatot próbálunk nekik adni a rendezvény lebonyolításában. A lakosság feladatokkal való megbízása három másik önkormányzat válaszában is felmerült, egyikük ezt javasolta: A programokat úgy kell szervezni, hogy a lakosság minél nagyobb része aktívan részt vállaljon a lebonyolításban. Helyi szereplők, helyi sütés-főzés. Minden rendezvény esetében fontos a kommunikációs tevékenység, több válaszadó (14 említés) ebben látta a siker kulcsát. Volt, aki általánosságban fogalmazott ( figyelemfelhívással, népszerűsítéssel, reklámmal ), s voltak, akik konkrétabban válaszoltak személyes megkereséssel, illetve az internet (Facebook) segítségével. Egy válaszadó pedig a hatékony marketing tevékenységre helyezte a hangsúlyt, amelynek keretében először feltérképezné a további potenciális együttműködési területek körét. Többen egyetértettek abban is, hogy bővíteni kell az együttműködők körét (9 említés), például intézmények, civil szervezetek és önkormányzati munkatársak bevonásával vagy a helyi termelők, kulturális közösségek felkutatásával és az aktív részvételre való felkéréssel. Három megkérdezett kifejezetten a civil szervezetek aktivizálásában látta a megoldást. Érdekes vélemény, miszerint a testvérkapcsolatok elmélyítését intézményesítetten lehet csak elérni, és ez működik is, a lakosság, mint nagy egész megfoghatatlan. Több válaszadónál (5 említés) felmerült, hogy mindehhez nagyobb anyagi támogatásra lenne szükség. Egyikük így fogalmazott: esetlegesen intenzívebb részvételre akkor lehetne számítani, ha több pályázati lehetőség, forrás állna rendelkezésre, hogy évente több nívós rendezvény is megrendezésre kerüljön, esetleg iskolák közötti vetélkedők is. Voltak olyan válaszadók is, akik a motiváció és az érdekeltség hiányában látták a lakosság érdeklődésének hiányát, az ő javaslataik a következők voltak: Motiváltabbá kell őket tenni az élhetőbb életszínvonal megteremtésével. Érdekeltté kell őket tenni gazdasági és kulturális téren is. Két válaszadó meglehetősen negatívan nyilatkozott a helyzetről: Érdektelen, passzív a lakosság. Jelenleg nem találunk megoldást a lakosság széles körű bevonására. Egy megkérdezett vélte úgy, hogy a nyelvi nehézségek leküzdése lehet a módja a lakosság nagyobb mértékű bevonásának. 42

43 Horvátországban a lakosság kisebb mértékben kerül bevonásra a testvértelepülési rendezvényeken. 24 válaszadó arról számolt be, hogy a lakosság részvételi aránya a 20%-ot sem éri el. Négy megkérdezett tette a részvételi arányt 20 és 40% közé. A 40 és 60% közötti értéket pedig mindössze egy település (Beli Manastir) jelölte meg. Ennek az aránynak a javítására a horvát válaszadók is tettek javaslatokat, s hasonló válaszokat adtak, mint a magyar megkérdezettek, azaz oktatási, kulturális, sport- és turisztikai programok szervezését (14 említés), jobb információs kampányt (3 említés), konferenciákat és versenyeket (1-1 említés) javasoltak. Három válaszadó tért ki arra, hogy a vállalkozói szférát is jobban be kell vonni a testvértelepülési kapcsolatok alakításába, egyikük konkrétan kereskedelmi vásárok szervezését javasolta. Érkezett olyan javaslat is, hogy a nem-kormányzati szervezetek révén kellene megszólítani a lakosságot. Egy válaszadó pedig ezt írta: A kisebbséget is be kell vonni az együttműködésbe, a projektek előkészítésébe és végrehajtásába. Egy másik megkérdezett szintén hasznos tanácsot adott: meg kell mutatni a testvértelepülési kapcsolatok pozitív oldalát és hasznát, ezzel is motiválva a lakosságot az intenzívebb részvételre. Ez, ahogyan egy másik megkérdezett írta, növeli a hatásspektrumot. Mindennek azonban van két előfeltétele is, amelyeket egy-egy válaszadó így foglalt össze: meg kell teremteni a személyi és pénzügyi hátteret, valamint javítani kell a közlekedési kapcsolatokat, ezek is segítenének abban, hogy egymást könnyebben elérjük. A pénzügyi hátteret az egyik megkérdezett szerint nem csak pályázatokkal lehet megteremteni, hanem bevételt generáló közös programokkal is. A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg, egy erre a célra elkülönített pénzügyi alap létezése A megkérdezett 90 magyar önkormányzat közül 34-nél áll rendelkezésre egy adott összeg a testvértelepülési kapcsolatok ápolására, 13 pedig nem válaszolt erre a kérdésre. A választ adó önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatok ápolására szánt összegének számtani átlaga forint volt 2014-ben. A legkisebb összeg forint, míg a legnagyobb összeg forint volt. 11. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Összeg Említések gyakorisága Ft Ft Ft Ft Ft felett 14 Forrás: saját kutatás 43

44 A fenti eredmények alapján elmondható, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összegek nagy szóródást mutatnak. Az eredmények számos esetben korrelálnak a település nagyságával, ám nem minden esetben. Előfordult, hogy egy kisebb település nagyobb összeget jelölt meg válaszában, mint egy nagyobb helység. A horvát önkormányzatok közül 17 adta meg a rendelkezésre álló keretösszeget. A válaszadók által a testvérkapcsolatok ápolására megjelölt összegek számtani átlaga kuna volt. A legkisebb pénzösszeg 4000 kuna, míg a legnagyobb kuna volt. 12. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg a kérdőívet kitöltő horvát önkormányzatok esetében Összeg Említések gyakorisága kuna kuna kuna kuna 5 Forrás: saját kutatás Az erre a célra rendelkezésre álló összegek biztosítása, tervezhetősége és a felhasználás ellenőrizhetősége szempontjából előnynek tartom, ha egy önkormányzat egy testvértelepülési kapcsolatok ápolására szolgáló pénzalapot is működtet. A megkérdezett magyar önkormányzatok esetében mindössze 16 hozott létre és működtet ilyen alapot, ezt a számot mindenképpen növelni kell. A horvát önkormányzatok esetében jóval kedvezőbb a kép, a megkérdezettek több mint fele (16) rendelkezik testvértelepülési pénzalappal. A testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez használt források Az anyagi háttér megismerésének első kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadó önkormányzat csak helyi költségvetési forrásokat használ-e fel a testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez. 39 magyar és 17 horvát megkérdezett válaszolt erre a kérdésre igen -nel, azaz ők csak saját költségvetésükből költenek erre a célra. A külső forrást is használó önkormányzatoknak tettem fel egy további kérdést, miszerint milyen külső forrásokat használtak a testvértelepülési kapcsolatok (pl. rendezvények, pályázatok önereje) finanszírozására? A kérdésre több választ is lehetett adni. 44

45 7. ábra: A külső források használatának gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Európa a polgárokért (EU) program Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program, magánszférából származó források (szponzoráció) alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások Fiatalok lendületben (EU) program 0 1 banki hitel Forrás: saját kutatás Ahogyan a fenti eredmények mutatják, a legtöbb külső forrást felhasznált önkormányzat az Európa a polgárokért programhoz (22 említés), a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programhoz, (21 említés), a magánszférához (szponzoráció, 16 említés) köthető forrást vette igénybe. Mindössze néhány említés érkezett az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (5 említés) és az EU Fiatalok lendületben programjával kapcsolatos források (2 említés) tekintetében. Banki hitelt egy válaszadó önkormányzat vett igénybe. Az egyéb kérdésre három válasz érkezett: az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatát említette egy Baranya megyei község, ezen kívül a Nemzetközi Visegrádi Alapot és a LEADER pályázatot (Jogcím: Térségek közötti és nemzetközi együttműködés) adták meg a települések. A horvát válaszadók szintén a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programot ( ) nevezték meg a legnagyobb számban (7 említés), ezen kívül az Európa a polgárokért (EU) program (4 említés), a szponzoráció (3 említés), valamint a Fiatalok lendületben (EU) program (2 említés) az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (1 említés) kerültek felsorolásra. A külső források kapcsán felmerült a kérdés, hogy a válaszadó önkormányzatoknak van-e elég kapacitásuk és tudásuk ahhoz, hogy maguk írják meg a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését szolgáló pályázatokat. 45

46 8. ábra: A külső források bevonására szolgáló pályázatok írásának gyakorlata a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében az önkormányzat munkatársai írták a pályázatokat az önkormányzat munkatársai is közreműködtek a pályázatírásban külső szolgáltatók mellett pályázatíró cégek 10 9 külső szakértők testvértelepülés írta a pályázatot válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás Az eredmények azt mutatják, hogy a külső forrást használó önkormányzatok közül a legtöbb településen (34 említés) az önkormányzat munkatársai maguk írják a pályázatokat, míg 16 esetben a pályázat közös munkával készül: külső szolgáltatók írják azt az önkormányzat munkatársainak közreműködése mellett. Kevés azon önkormányzatok száma, amelyek kizárólag pályázatíró cégeket foglalkoztatnak (9 említés), ennek valószínűleg anyagi okai vannak. Még kevesebb önkormányzat engedheti meg magának, hogy külső szakértőket (4 említés) kérjen fel a pályázatok kapcsán. Egyetlen önkormányzat válaszolta azt, hogy a testvértelepülésük készítette el a pályázatot, nekik csak adatokat kellett szolgáltatniuk. A testvértelepülésekkel közös pályázatokat készítő horvát települések közül 8 alkalmazott külső szakértőt a pályázatai esetében, ami arányaiban tekintve jóval több, mint a magyar testvértelepülések esetében. Ennek több oka lehet, például az önkormányzatoknál hiányzó szekértelem, illetve a megszerzett források házon belül tartásának szándéka is. Ugyanennyi önkormányzat adta meg azt, hogy maga írja a pályázatait, ez azt jelenti, hogy Horvátországban a testvértelepüléssel közös pályázatok írásának leggyakoribb módja: az önkormányzati alkalmazottak készítik el külső szakértők bevonásával. Két megkérdezett horvát önkormányzat egy pályázatíró céggel közösen dolgozik, egy másik pedig kizárólag a pályázatíró cég szolgáltatását veszi igénybe. 46

47 Testvértelepülési kapcsolatok révén megvalósult beruházások Véleményem szerint a testvértelepülési kapcsolatok magasabb szintre emelkednek, ha a felek között for-profit gazdasági kapcsolatok is létrejönnek, amelyek esetenként új beruházásokat eredményeznek. Mindössze három önkormányzat számolt be ezen a téren elért konkrét eredményekről, amelyek esetükben egy bevásárlóközpont építését, két termelőüzemet és egy közelebbről meg nem határozott 20 millió forintos beruházást jelentettek. A horvát válaszadók közül öten számoltak be beruházásról, ezt ketten konkretizálták is, ám némileg félreértették a kérdést és két EU-pályázatból megvalósult beruházást neveztek meg. A testvértelepülésről érkező helyi termelők bemutatkozása A határ mindkét oldalán egyre nagyobb támogatást élveznek a helyi termelők, ezt mutatja a velük kapcsolatos sikeres pályázatok számának növekedése és a gombamód szaporodó termelői piacok létrejötte is. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 40 esetében már a testvértelepülésről érkező helyi termelők is bemutatkoztak, 36 esetében az önkormányzat, 4 esetében pedig egy másik intézmény szervezte a programot. Egy település esetében az önkormányzat és egy másik szervezet egymással párhuzamosan tartotta fontosnak ezen lehetőség megteremtését. A horvát települések közül eddig 9 tartotta fontosnak a testvértelepülési kapcsolatokat ezen a módon is építeni. 50 magyar és 21 horvát önkormányzat - valószínűleg anyagi okokból még nem tette lehetővé a testvértelepülésről érkező helyi termelőknek az árusítást a rendezvényei esetében. A témakör második felében a 40 pozitív választ adó önkormányzatnak lehetősége volt egy nyitott kérdés keretében kifejteni, hogy mely országból érkeztek a helyi termelők, s pontosan milyen keretek között mutatkoztak be. Nem minden megkérdezett élt ezzel a lehetőséggel, a többiek azonban igazolták azon várakozásomat, hogy pénzügyi okok miatt elsősorban közeli országokat említenek majd. Ez így is történt, a választ adó települések 19 horvát, 7 román, 6 német, 5 olasz, 3 lengyel 2 szlovák és 2 francia helyi termelőt hívtak meg a rendezvényére. 1-1 esetben említettek szlovén, finn és luxemburgi helyi termelőket is. A külföldi helyi termelők meghívásával kapcsolatban számos magyar megoldásról olvashattam: egy expó és egy élelmiszeripari szakvásár keretében, fesztiválok alkalmából, helyi termék vásár és konferencia keretében, falunap alkalmából, gasztronómiai, illetve termékbemutató során, mezőgazdasági és ipari bemutatón, gazdanapi kiállításon, fórum keretében vagy éppen a helyi piac avatása kapcsán. Pozitívumként értékeltem, hogy az egyik válaszadó a kölcsönös lehetőségek kihasználására helyezte a hangsúlyt: A közös rendezvényeken mutatkozhattak/mutatkozhatnak be a helyi termelők. Valamennyi rendezvényen kölcsönösen adott a lehetőség. 47

48 Az erre a kérdésre is válaszoló horvát települések (mindössze egy megkérdezett nem konkretizálta a helyi termelők bemutatkozásának módját) a következőképpen írták le a helyzetet: 1. vásárokon és kiállításokon vettek részt a testvértelepülés helyi termelői, 2. magyar helyi termelőket hívtak meg, 3. magyar és szlovén termelőket láttak vendégül a Mura mellett egy hagyományos nyári rendezvényen. 4. magyar helyi termelők vettek részt egy helyi utazási kiállításon, 5. A VIROEXPO elnevezésű vásáron (Verőcén) helyi termelők is bemutatták a termékeiket, 6. élelmiszer- és italkészítők mutatkoztak be, 7. magyar termelők jöttek el, 8. Macedóniából és Bosznia-Hercegovinából jöttek el a kézműves vásárra. Hadd zárjam a vélemények sorát egy magyar válaszadó által megfogalmazott negatívummal: Lehetőség volt, de nem használták ki a testvérvárosok kistermelői, ugyanis árusítás esetén rájuk is vonatkoznak a magyar eladókra vonatkozó jogszabályok: NAV-nál előzetesen be kell jelentkezni, adószámot kell kérni, számlatömböt kell vásárolni, stb... Testvértelepülésekkel kapcsolatot tartó személy az önkormányzatnál Az utolsó, testvértelepülésekkel kapcsolatos általános kérdés arra vonatkozott, hogy alkalmaznak-e a megkérdezett önkormányzatok olyan munkatársat, akinek a partnertelepülésekkel 44 magyar és 10 horvát önkormányzat válaszolt erre a kérdésre igen -nel, ami azt jelenti, hogy 46 magyar és 20 horvát önkormányzat esetében nincs kifejezetten delegálva ez a tevékenység. Azon hazai önkormányzatok esetében, ahol van ennek a területnek egyszemélyes gazdája, rendkívül széles volt a megadott beosztások skálája. A legtöbb esetben egy referens (polgármesteri referens (3 említés), közművelődési referens (2 említés), nemzetközi referens (2 említés), külkapcsolati referens (2 említés), testvérvárosi és szervezési referens, nemzetközi és idegenforgalmi szakreferens, alpolgármesteri jogi referens, kulturális referens, nemzetközi turisztikai referens, nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referense, nemzetközi kapcsolatok és protokoll referens, civil és nemzetiségi referens, nemzetiségi önkormányzati referens, kommunikációs referens) a felelős ezért a területért. Két-két esetben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, illetve a polgármester, 1-1 esetben pedig az alpolgármester, a turisztikai menedzser, a marketing-ügyintéző, a városstratégiai menedzser, a közművelődési munkatárs, a külkapcsolati munkatárs, a polgármesteri kabinetvezető, az önkormányzati képviselő vagy az aljegyző foglalkozik ezzel a témakörrel. Voltak olyan települések, ahol a közművelődési ház vezetője, illetve az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér vezetője lettek megbízva ezzel a feladattal. Egy-egy esetben pedig a Közművelődési és Rendezvényszervező Iroda munkatársa, valamint egy tanár látja el ezt a feladatkört. A válaszadó horvát településeknél is számos különféle pozíciójú felelős koordinálja a testvértelepülési kapcsolatokat. Négy esetben a polgármesternek, két esetben főosztályvezetőnek, továbbá 1-1 esetben a polgármester-helyettesnek, a kulturális tanácsadónak, egy PR-tanácsadónak, valamint a közigazgatási osztály munkatársának feladatköréhez tartozik ez a tevékenység. 48

49 Horvát testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A válaszadó magyar települések 105 horvát testvértelepülést neveztek meg, aminek az az oka, hogy néhány megkérdezett magyar önkormányzat több horvát testvértelepülésről is beszámolt. Egy magyar településnek négy, kettő településnek három, hétnek pedig kettő horvát testvértelepülése is van. Fontos kérdés, hogy melyik fél és milyen célból kezdeményezte a horvát testvértelepülési kapcsolatot. A válaszadók szerint 24 kapcsolat magyar, 12 horvát javaslatra jött létre, míg 25 esetben közös kezdeményezés eredménye volt az aláírt testvértelepülési megállapodás. 8 esetben pedig a horvát kisebbségi önkormányzat szorgalmazta az együttműködést. A kezdetekre vonatkozó nyitott kérdésnél nagyon sokszínű válaszok születtek. A horvát oldalon legtöbbször egy adott területhez (pl. sport vagy kultúra) kerestek az ottani önkormányzat megfelelő magyar települést, de három esetben kiírásra került konkrét pályázathoz kerestek partnert. Az is előfordult, hogy egy település Tűzoltók Szervezete tette a javaslatot. A magyar kezdeményezések szintén széles skálán mozognak. Itt is születtek olyan válaszok, mint sport céljából vagy kulturális és közös történelmi emlékek felelevenítése céljából, illetve a horvát hagyományok felelevenítése és ápolása miatt. Továbbá az oktatási, turisztikai, valamint a gazdasági célkitűzések is fontos szerepet töltöttek be a kapcsolat elindításban. A legátfogóbb választ Lenti képviselője adta: A két település és térségében élők boldogulásának közös kulturális, kereskedelmi, természetvédelmi, idegenforgalmi, sport és gazdasági együttműködésének elősegítésére, szervezésére. A magyar félnél is megemlítésre került egy alkalommal a pályázati lehetőség, mint fő motiváló erő. Két esetben felbukkant továbbá a barátkozás, mint indok, azaz a személyes kapcsolatok sokszor indíthatják el a közeledést. Kozármislenyben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte a két nemzet kapcsolatának szorosabbá tétele végett, míg Marcali az Isztria legdélebbi településével elsősorban a civil szervezetek, majd az idegenforgalmi és mezőgazdasági termelők közötti együttműködés kialakítása érdekében vette fel a kapcsolatot. Figyelemreméltó, hogy egy esetben itt is visszaköszönt a testvértelepülési kapcsolatok történeténél leírt motívum: A délszláv háború során elpusztított település megsegítése céljából jött létre a kapcsolat. A horvát kisebbségi önkormányzatok együttműködési kezdeményezése mögött is sokrétű indokok álltak, így többek között kulturális, oktatási, gasztronómiai, turisztikai, illetve gazdasági céllal, valamint az anyanyelv ápolásának érdekében vették fel a kapcsolatot a másik féllel. A közös kezdeményezésű kapcsolatok esetében is hasonlóak voltak a motivációs tényezők, ám itt több esetben hosszabb ismerkedési folyamat előzte meg a szerződés aláírását: A két település intézményei között évek óta tartó sport és kulturális kapcsolatból jött létre a települési szintű hivatalos kapcsolat. Kulturális egyesületünk horvátországi fellépései során alakultak ki a baráti kapcsolatok településünk és a fent felsorolt települések között. 49

50 Egy közös vadászaton való megismerkedés adta a kezdő lökést, a sport, a kultúra terén való együttműködés mellett az esetleges közös pályázati lehetőségek kiaknázása is a cél. Mindegyik kapcsolat a kultúra és sport területéről indult ki, hiszen ezek állnak legközelebb az emberi kapcsolatok, barátságok kialakulásához. A horvát oldalról több család menekültként tartózkodott településünkön a háború idején, így jött a kapcsolat mindkét fél kezdeményezésére. Célja önkormányzati tapasztalatcsere, Magyarország uniós tapasztalatainak átadása, közös kulturális és sportprogramok, a kisebbségek összetartása, a jövőben oktatási együttműködés. Magyar testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A 30 horvát település összesen 32 magyar testvértelepülésről számolt be, egyetlen településnek volt három magyar partnertelepülése is. 25 horvát település képviselője válaszolt a kezdetekre vonatkozó kérdésemre. Két válaszadó magyar (1-1 önkormányzati és horvát kisebbségi önkormányzati) kezdeményezésről, 18 pedig horvát kezdeményezésről adott hírt, míg másik öt közös kezdeményezésnek tartotta a kapcsolatok felvételét. A kapcsolatok kiépítésének okai itt is nagyon változatosak voltak, ám a motiváció horvát oldalról is hasonló volt, mint a magyar fél részéről. Az általános célok között szerepelt a kulturális, a környezetvédelmi, a turisztikai, a sport és a gazdasági együttműködések javítása, valamint a kisebbségek találkozási lehetőségeinek megteremtése, illetve jogaik védelme. A konkrét célkitűzések között a tapasztalatcsere, a diákcsereprogram, az EU-s előcsatlakozási források lehívása, a történelmi múlt feldolgozása és közös sportesemények szervezése került megnevezésre. Két horvát fél még konkrétabb indíttatást jelölt meg: az egyik a magyar testvértelepülés kulturális egyesületét kívánta segíteni a horvát nyelv megőrzésében, a másik pedig határátkelőhely megnyitását szerette volna elérni a testvértelepülés irányába. Volt olyan válaszadó, aki azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok kialakítása a lakosoknak köszönhető, nem pedig a politikai vezetés érdeme. Hat esetben viszont a Horvát Demokrata Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) párthoz volt köthető a partnerkapcsolat kezdeményezése. A partnerség kezdetének és a testvértelepülési megállapodás aláírásának éve A megkérdezett magyar települési és megyei önkormányzatok között a legkorábban létrejött kapcsolat 1965-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2014-ben jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 2002, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004 előtt, másik fele 2004 után kezdődött el. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme

51 A válaszadó horvát települések között a legkorábban létrejött kapcsolat 1970-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2015-ben jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 2000, mediánja pedig 2002, azaz a kapcsolatok fele 2002 előtt, másik fele 2003 után kezdődött el. Az adatsor módusza A kapcsolatok hivatalossá tétele hazánkban többnyire néhány évvel a kapcsolatfelvétel után következett be, ez a szakasz átlagosan 3 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1970, a legkésőbbi pedig 2014 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 2003, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004, másik fele 2004 után vált hivatalossá egy megállapodás aláírásával. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben Horvátországban a települések közötti kapcsolatok többnyire néhány évvel a kooperáció kezdete után váltak formálissá, ez a szakasz átlagosan 4 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1972, a legkésőbbi pedig 2015 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 2003, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004, másik fele pedig ezen esztendőt követően vált hivatalossá egy megállapodással. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben A kapott eredmények alátámasztják a Horvát-Magyar Európai Panorámában olvasottakat is, miszerint a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttének három nagy hulláma volt: a horvát háborút követően, a 2000-es évek elején, illetve 2007 után a pályázati lehetőségek bővülésével párhuzamosan. Az együttműködés gyakorisága Egy együttműködés sikerességét jelzi, hogy a felek milyen gyakran veszik fel egymással a kapcsolatot. Az együttműködés gyakoriságával kapcsolatos kérdésnél a legtöbb önkormányzat (39 említés) arról számolt be, hogy a kapcsolatok intenzívek, hiszen évente több mint két alkalommal találkoznak. 28 település évente kétszer, míg 15 település évente egyszer együttműködik valamilyen ügyben. Néhány válaszadó arról számolt be, hogy az évi egyszeri kapcsolatfelvétel sem valósul meg esetükben: két település kétévente, két másik település pedig háromévente egyszer kerül kapcsolatba horvát partnerével. Négy település esetében gyakorlatilag megszűnt a kapcsolattartás, hiszen az eddig felsorolt időtávoknál is ritkábban jön létre kontaktus közöttük. A horvát települések fele (15 említés) arról számolt be, hogy évente több mint 2 alkalommal találkozik a magyar partnerével, míg 10 esetben évente kétszer, 3 esetben pedig évente egyszer kerül erre sor. Egy település 3 évente, míg egy másik ennél is ritkábban találkozik magyar partnerével. Az együttműködés területei Az együttműködés területeivel kapcsolatos kérdés arra világít rá, hogy melyek azok a területek, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a horvát-magyar testvértelepülési együttműködésben, s melyek azok, amelyek mindenképpen fejlesztésre szorulnak. 51

52 9. ábra: A testvértelepülési együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében közös kulturális rendezvények 81 közös sportprogramok 52 képviselőtestületi látogatások 44 közös gasztronómiai rendezvények turizmus helyi egyesületek, klubok együttműködése közös ifjúsági programok oktatás mezőgazdaság és vidékfejlesztés 12 közlekedés fejlesztése 9 regionális fejlesztés üzleti és beruházási tevékenység környezetvédelem inform. és komm. technológia szociálpolitika válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás 52

53 A magyar válaszadók a közös kulturális rendezvényeket (81 említés) emelték ki kiugróan nagy számban, ez is alátámasztja azt a szekunder kutatásban már kiemelt tényt, hogy a testvértelepülési kapcsolatok túlnyomó része kulturális programokon alapszik. A közös sportprogramokat (52 említés), a képviselőtestületi látogatásokat (44 említés), a közös gasztronómiai rendezvényeket (36 említés), a turizmust (35 említés) és a helyi egyesületek, klubok együttműködését (32 említés) is sokan választották ennél a kérdésnél. A települések esetében fontos együttműködési terület továbbá az ifjúsági programok szervezése és lebonyolítás (25 említés), az oktatás (23 említés), valamint a mezőgazdaság és vidék fejlesztése (12 említés). Ezekhez képest a többi együttműködési terület elhanyagoltnak tűnik, különösen meglepő, hogy a közlekedés fejlesztése (9 említés), a regionális fejlesztések (6 említés), a környezetvédelem és az üzleti tevékenység (4-4 említés), valamint az információs és kommunikációs technológia és a szociálpolitika (2 említés) a megkérdezett önkormányzatok kilencedénél sem került megemlítésre. Érdekes aspektus lehet annak megfigyelése, hogy a kizárólag határ menti területen végzett kutatáshoz képest hogyan alakultak ezen kutatás eredményei. Elmondható, hogy a kulturális együttműködések nem függnek a földrajzi távolságról, ezek az országok teljes területén jellemzőek. Ugyanez állapítható meg a közös sportprogramokról és a képviselőtestületi látogatásokról is. A közlekedés fejlesztése esetében a teljes országra kiterjesztett lekérdezés során csupán kettővel növekedett az említések száma, míg a környezetvédelem esetében eggyel sem, így kijelenthető, hogy ezeken az együttműködési területeken igazán a határ mentén van kooperáció. A megkérdezett horvát önkormányzatok közül a legtöbben (24 említés) a közös kulturális rendezvények opciót jelölték meg. Népszerűek még a közös sportprogramok (23 említés) is en említették a helyi egyesületek, klubok együttműködését és a képviselőtestületi látogatások lehetőségét, míg a közös gasztronómiai és turisztikai programok, valamint a közös ifjúsági programok válaszadó szerint fontos elemei a testvértelepülési kapcsolatoknak. A regionális fejlesztés és az oktatás (6-6 említéssel), valamint a mezőgazdaság és a környezetvédelem fejlesztésének témaköre (3-3 említéssel) ezzel szemben némileg háttérbe szorultak. A közlekedés fejlesztése, a szociálpolitika, az üzleti és beruházási tevékenység (2-2 említés), valamint az információs és kommunikációs technológia (1 említés) marginális jelentőségűnek tűnik a megkérdezett horvát önkormányzatoknál a magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés során. Közös pályázati tevékenység A testvértelepülési kapcsolatok külső finanszírozásának legfontosabb elemét a pályázatok jelentik. Emiatt a kérdőív következő részében arra kérdeztem rá, hogy a magyar önkormányzatoknak voltak-e horvát testvértelepüléssel közös sikeres pályázataik, s ha igen, akkor melyik program keretében mekkora összeget és milyen együttműködési területen nyertek. 53

54 A válaszadó magyar önkormányzatok közül 25 folytatott a megkérdezés időpontjáig sikeres pályázati tevékenységet a horvát testvértelepülésével. Figyelemreméltó, hogy közülük 20 település a határmenti régióban található, ez azt jelenti, hogy a pályázati aktivitásban a határmenti programok játsszák a döntő szerepet. Ezek az önkormányzatok az alábbi ábrán látható programokban vettek részt, a kérdésre több választ is lehetett adni. 10. ábra: A pályázati programok gyakorisága a kérdőívet kitöltő, a horvát testvértelepüléssel sikeresen együtt pályázó magyar önkormányzatok esetében Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Európa a polgárokért (EU) program Magyarország-Horvátország Phare CBC program Szlovénia-Magyarország- Horvátország Szomszédsági Program 0 válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat (16 említés) a 2007 és 2013 között zajló Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében pályázott sikeresen. Ehhez képest szerényebb mértékben vettek részt az önkormányzatok az Európa a polgárokért programban (12 említés), holott ennek kifejezetten testvértelepülési találkozók szervezéséhez kapcsolódó része is van. Két olyan válaszlehetőséget is megadtam a kérdőívben, amelyek az elmúlt 5 évben már nem kiírt programokat jelentettek. Ezeket jóval kevesebb válaszadó jelölte meg, ebből arra következtethetünk, hogy a pályázati aktivitás jelentősen nőtt az IPA idején a Magyarország-Horvátország Phare CBC program (6 említés) és a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (2 említés) idejéhez képest. Az általam ezeken kívül megadott válaszlehetőségeket, a Kísérleti Kisprojekt Alapot és a Fiatalok lendületben elnevezésű EU-programot nem jelölte meg egyetlen válaszadó sem. 54

55 A horvát válaszadók közül arányaiban közel ugyanannyi önkormányzat (13) vett részt a pályázatokban, s szintén a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program volt a legnépszerűbb (8 említés). Több önkormányzat vett részt az Európa a polgárokért (3 említés), valamint a Magyarország-Horvátország Phare CBC (3 említés) és a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (2 említés) elnevezésű programokban. Ezeken kívül egy horvát önkormányzat részt vett a Kísérleti Kisprojekt Alap pályázatán is. A sikeresen pályázó települések közül kevesen válaszoltak arra a kérdésre, hogy mekkora volt az elnyert támogatás összege. Az összegek erős szóródást mutattak, a legalacsonyabb támogatás 50 ezer forint volt, a legmagasabb összeg pedig félmilliárd forint. Ezeken kívül ketten 100 ezer forintot, míg hatan 100 ezer és 10 millió forint közötti összeget (1,5 millió, 2,5 millió, 9000 euró, 6 millió, 5-10 millió, 4 millió) neveztek meg. Négy pályázatban elnyert támogatás 10 millió, 11 millió, 16,98 millió, illetve 20 millió forint nagyságot tett ki, további négy település pedig 100 millió forint feletti összeget nyert el: 150 millió, kb. 157 millió forint, 395 millió forint, 500 millió forint). A megadott összegek számtani átlaga forint. A horvát pályázati sikereket magukénak tudó 13 önkormányzat közül 9 válaszolt erre a kérdésre, az általuk megadott összegek: 9 ezer, 20 ezer, 50 ezer, 200 ezer, 327 ezer, 400 ezer, 630 ezer, 700 ezer és 1 millió euró voltak. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen együttműködési területekre terjedtek ki a sikeres, horvát testvértelepüléssel közösen benyújtott pályázatok. A kérdésre több választ is lehetett adni. 11. ábra: A sikeres pályázati együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében kulturális kapcsolatok erősítése turizmusfejlesztés oktatás infrastrukturális fejlesztések 10 8 gazdaságfejlesztés 5 0 válaszok gyakorisága gasztronómia katasztrófavédelem Forrás: saját kutatás 55

56 A fenti ábrából leolvasható, hogy a sikeres magyar pályázatok nagy része a kultúra (24 említés) és a turizmus fejlesztésének (16 említés) területén realizálódott, ez megfelel a korábban megadott prioritásoknak. Ezekhez képest jóval kevesebb pályázat született oktatási (12 említés), infrastruktúrafejlesztés (8 említés), gazdaságfejlesztés (5 említés) és gasztronómiai (2 említés) témakörökben. A pályázatok tekintetében a katasztrófavédelem nem tartozik az együttműködési területek közé, egyetlen település pályázott csak sikerrel ebben a témában. A kérdés során lehetőség volt egyéb válaszlehetőségek megadására, ebben a kategóriában csak egy válasz született, amely a diákcsere volt. A négy sikeresen pályázó horvát önkormányzat pályázati tevékenységének középpontjában a kulturális kapcsolatok erősítése (9 említés) és a turizmus fejlesztése (8 említés) áll. Sikeres pályázati tevékenységet folytattak még az infrastruktúra fejlesztése (3 említés) és a gazdaság fejlesztése (2 említés) érdekében is. Oktatási együttműködésről három horvát önkormányzat számolt be. A katasztrófavédelem területén nem volt sikeres pályázat, ezt pedig javasolnám, hiszen négy horvát önkormányzat is együttműködik magyar partnerrel ezen a területen. A horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A következő kérdés a horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikerességével foglalkozik. Arra kértem a válaszadókat, hogy egy ötfokozatú Likert-skálán (az iskolai jegyeknek megfelelően, 1: egyáltalán nem vagyok megelégedve, 5: teljes mértékben meg vagyok elégedve) értékeljék az együttműködést különböző szempontok alapján. 12. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Nyelvi nehézségek leküzdése 3,38 Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága 3,11 Együttműködés sikeressége 3, ,11 Összetartás tudat a lakosság körében 3,62 Együttműködés szorossága 3,42 Közös programok rendszeressége Forrás: saját kutatás 56

57 Az eredmények kiértékelése előtt abból indultam ki az operacionalizálás során, hogy akkor tekintem sikeresnek az adott területet, ha legalább a 4,00-es átlagot eléri az elégedettség. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadó önkormányzatok összességében nem ítélik meg sikeresnek az együttműködést, hiszen az ötfokozatú Likert-skálán mért elégedettségük számtani átlaga 3,87 lett. Ki kell azonban emelni, hogy több olyan önkormányzat is volt, aki erre a kérdésre elégtelen (5 említés) vagy elégséges (4 említés) értékelést adott, ezt vetítette elő az a korábbi eredmény is, amely szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek háromévente sem találkoznak. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy 32 önkormányzat jónak, 30 pedig kiválónak ítélte az együttműködést. Ebből az is következik, hogy 19 válaszadó közepesnek ítélte meg a horvát partnerével folytatott kapcsolatot. Az együttműködés szorosságával (3,62) és a közös programok rendszerességével (3,42) sem voltak minden esetben elégedettek a megkérdezettek. A fenti ábrán is jól látszik, hogy a kapcsolatok leggyengébb pontjait a nyelvi nehézségek leküzdése (3,38), a helyi lakosság programokba való bevonása (3,11) és a lakosság összetartás tudata (3,11) jelentik. A magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A horvát válaszadó települések körében is megkérdeztem, hogyan vélekednek a magyar testvértelepülésükkel folytatott együttműködésről. 13. ábra: A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő horvát önkormányzatok esetében Nyelvi nehézségek leküzdése 3,1 Együttműködés sikeressége 4 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Együttműködés szorossága 3,83 Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága 3,1 3,45 Összetartás tudat a lakosság körében 3,35 Közös programok rendszeressége Forrás: saját kutatás 57

58 A fenti ábrán látható értékek szinte minden tényező esetében magasabbak, mint az ennél a kérdésnél született magyar válaszok esetében, így összességében elmondhatjuk, hogy a horvát megkérdezettek elégedettebbek az együttműködéssel. A horvát válaszadók az együttműködés sikerességével (4,0) és az együttműködés szorosságával (3,83) voltak a legelégedettebbek. Kiemelendő, hogy csak egyetlen település tartotta elégtelennek a kapcsolatokat, miközben 14 település is kiválónak ítélte a közös munkát. Ha azonban a részletekre is rákérdezünk, akkor kiderül, hogy itt is érzékelhetők problémák. A közös programok rendszeressége (3,35), az összetartás tudat a lakosság körében (3,45), a nyelvi nehézségek leküzdése (3,1) és a helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága (3,1) kérdésekre adott értékek számtani átlaga a határként megszabott 4,00 alatt van, azaz ezeket már a horvát partnerek is problémaként érzékelik. Az eredmény nem néhány válaszadó kifejezetten rossz véleményének köszönhető, hiszen csak 2-2 megkérdezett adott elégtelen osztályzatot a helyi lakosság részvételével és a nyelvi nehézségekkel kapcsolatban, azaz itt számos önkormányzat problémásnak ítélte a helyzetet. A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák Az utolsó félig zárt kérdésben a horvát testvértelepüléssel való együttműködés során felmerült problémákra kérdeztem rá, a megkérdezettek több válaszlehetőséget is megjelölhettek. 14. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében pénzügyi források hiánya nyelvi problémák nincsenek nehézségek helyi lakosok érdektelensége eltérő szervezeti felépítés 5 2 nagy földrajzi távolság 0 1 Forrás: saját kutatás 58

59 Örvendetes, hogy a válaszadók több mint negyedénél, 25 önkormányzat esetében semmilyen nehézség nem merült fel a horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során. Ahogyan az a korábbi kérdések alapján itt is várható volt, a három legjelentősebb problémát a pénzügyi források hiánya (40 említés), a nyelvi problémák (31 említés) és a helyi lakosok érdektelensége (21 említés) jelentették. Tízen az eltérő szervezeti felépítést jelölték meg, ez valószínűleg a közös pályázatok során okozhatott gondokat. A nagy földrajzi távolság csak megkérdezett település esetében okozott gondokat. Ennél a kérdésnél négy válaszadó számolt be egyéb problémákról a nyitott rész keretében, egyikük a kapacitáshiányt említette, míg egy másik megkérdezett arról számolt be, hogy a település vezetése nem tudja, hogy miért szakította meg a kapcsolatokat a horvát fél. Fontosnak tartom a harmadik válaszadó szavait szó szerint idézni, mert lényeges üzenetet hordoznak: nem szélesítettük a kapcsolódási pontokat az idő során. Az utolsó egyéb indokot megfogalmazó válaszadó pedig azt emelte ki, hogy nincs az önkormányzatnál olyan személy, aki az ideje nagy részében a testvértelepülési kapcsolatok alakulásával és közös pályázatok írásával tudna foglalkozni. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy milyen javaslataik lennének a válaszadóknak a fenti problémák megoldására. A legtöbben (11 említés) az egyik legnagyobb gondnak bizonyult nyelvi nehézségek enyhítésére tettek javaslatot. Több módszert is felsoroltak a megkérdezettek: lakosságnak tanfolyam szervezése, a gyerekeknek tanfolyam szervezése, nyelvi táborok szervezése, tolmácsok alkalmazása a közös programokon. Volt olyan válaszadó, aki konkrét lépésekről is be tudott számolni: Jelenleg 12 fő oktatása folyik a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat segítségével. Egy magyar válaszadó a horvát fél részéről érezte a nyelvtudás hiányát problémának, s megfelelő nyelvtudással rendelkező munkatársak alkalmazását várná el a testvértelepüléstől. Néhány megkérdezett az anyagi háttér erősítését látta megoldásként. Egy részük (5 említés) növelné a rendelkezésre álló pályázatok számát és azok keretösszegét, a másik részük (4 említés) a központi költségvetésből adott összegek növelésében és egy elkülönített alap létrehozásában látja a megoldás kulcsát. Külön figyelmet érdemel az alábbi gondolat: A két államnak az EU-tól elkülönülten is támogatnia kellene a testvérvárosi kapcsolatokat, különös figyelemmel a történelmi hagyományokra. A pályázatokkal kapcsolatban felmerült továbbá, hogy a két országban eltérő a közigazgatási rendszer, s ez gyakran nehézségeket okoz (2 említés), ezt egy válaszadó így fogalmazta meg: a szervezeti felépítéseket összhangba kellene hozni. A pályázatok elbírálása, valamint a források kiutalása túlságosan lassú, ezt mindenképpen gyorsítani kellene, valamint az utófinanszírozás is problémát jelent. További javaslatok is megfogalmazódtak a pályázati rendszer javítása kapcsán, a megkérdezettek véleménye szerint kiszámítható rendszer kialakítására, a források hatékonyabb elérésére és kiaknázására, valamint a kiírások kistelepülési méretekhez igazítására lenne szükség. 59

60 Egy korábbi kérdés kapcsán is felmerült, hogy fontos lenne a kapcsolattartást egy idegen nyelvet beszélő, kompetens személyre bízni. Öt válaszadó önkormányzat ezt látta megoldásnak: Meg kell erősítenünk a belső humán erőforrást. Fontos, hogy legyen egy személy, akinek feladatkörébe tartozik a testvérvárosi kapcsolatok ápolása, intézése. Teljes munkaidőben, önálló munkakörben testvérvárosi referens foglalkoztatása az önkormányzatnál. A problémára az lenne a megoldás, ha egy emberre kevesebb feladat hárulna, így többet tudna foglalkozni érdemben ilyen jellegű feladatokkal is, kevés a kapacitásunk. Az önkormányzatunk személyi forrásainak bővítésével. Szervezeten belüli munkaerő-fejlesztéssel. A megoldások sorát azok az ötletek zárták, amelyek a lakosság intenzívebb bevonását (3 említés: gyakoribb találkozók, több és színesebb programok szervezése, nyelvi táborok rendezése) és a civil szervezetek közötti kapcsolatok erősítését (2 említés) célozták. A válaszadó településeknél egy esetben a testvértelepülésre történő eljutás jelenti a problémát, s a közlekedés megoldását tartanák elengedhetetlennek. A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák A horvát válaszadók közül tízen semmilyen problémát nem adtak meg, ami jó aránynak számít. A legtöbben a pénzügyi forrásokat hiányolták (13 említés), de gondot okoztak a nyelvi problémák is (11 említés) Egyetlen válaszadó utalt a szervezeti felépítésben található különbségekre, hat megkérdezett pedig a helyi lakosok bevonásának nehézségeiről számolt be. Az egyéb opciónál a horvát válaszadók nem kifejezetten problémákat azonosítottak, inkább az ideális együttműködésről szóló gondolataikat osztották meg velem, mint a több közös projekt indítása (6 említés), a magyar nyelv (egy esetben ingyenes) tanulása (2 említés), s még elszántabb akarat a közös munkára. Volt olyan megkérdezett, amely a gazdasági válságot találta problémának, míg egy másik a gazdaságfejlesztési témájú találkozókat hiányolta. Három válaszadó pedig az alábbi válaszokat adta: konkrétabb és hasznosabb együttműködésre lenne szükség a kollégák bevonásával, az információáramlás nehézségei, közös tevékenységekre, ezáltal szorosabb kapcsolatokra van szükség. 60

61 Jövőbeli együttműködésre vonatkozó tervek Az utolsó kérdésem a testvértelepüléssel kapcsolatos konkrét tervekre vonatkozott. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül csak 14 nem tudott konkrét tervekről beszámolni. A tervek túlnyomó része (28 említés) közös rendezvényekre vonatkozott, amelyek nagyon széles skálán mozogtak: közös határnyitás Horvátország majdani schengeni övezetbe lépése alkalmából, közös nyári táborok, közös kulturális és sport rendezvények. A nagykanizsai válaszadó arról számolt be, hogy a két település kerékpáros turizmusát kívánják összehangolni, s ennek keretében közös versenyeket és rendezvényeket fognak szervezni. Szintén nagy arányban (12 említés) vonatkoztak a tervek a közös pályázatokra. A lehetőségek minél jobb kihasználása, a további sikeres együttműködés, a pályázati tevékenység új területekre (pl. mezőgazdaság) való kiterjesztése egyaránt szerepelt a válaszok között. Egy válaszadó így fogalmazta meg a céljaikat: további sikeres pályázatok, ezúton a közös lehetőségek kiaknázása, eközben folyamatos igazodás az aktuális jogi, pénzügyi, vidékfejlesztési, határ menti lehetőségekhez. Siklós képviselője szívesen vállalná az EU-s pályázati sikerek tapasztalatainak jó gyakorlatként való átadását is. A gazdaságfejlesztés és a turisztikai együttműködés is szerepel a tervek (8 említés) között. Volt, aki a válaszát általánosságban fogalmazta meg ( egymás turizmusának fellendítése ), s voltak, akik konkrét terveiket osztották meg: Horvát Színház felújítása Pécsett, határátkelő építése, turisztikai kiállításon való közös megjelenés. A mezőgazdaság fejlesztését három válaszadó tartotta fontosnak a jövőben, a terveik között szerepel a mezőgazdasági vállalkozók tapasztalatcseréjének, illetve szakmai találkozóknak a megszervezése, valamint a mezőgazdasági termékek népszerűsítése és kereskedelme. A cserediák programok erősítését két megkérdezett emelte ki, egyikük konkrét terveket fogalmazott meg ennek kapcsán: a vendéglátóipari szakközépiskolák testvérintézményeivel erősítenék a kapcsolatot, valamint szakmai gyakorlati csereprogramokat alakítanának ki. A kapcsolatok további elmélyítéséhez kell azonban nyelvtudás is, két megkérdezett arról számolt be, hogy nyelvi kurzusokat szeretnének indítani a jövőben, egyikük így írta le a tervet: fiatalok nyelvi oktatása tükör projekt alapon. A horvát válaszadók is több tervüket megosztották velem: újabb közös pályázati projektek indítása (13 említés) (pl.: oktatási és turisztikai területeken, ifjúsági projektek, az infrastruktúra javítása céljából), további kulturális együttműködés (5 említés), a gazdasági együttműködés fejlesztése (5 említés), rendezvények szervezése (2 említés), illetve olyan szervezetek bevonása az együttműködésbe, amelyek eddig ebből kimaradtak. Egy önkormányzat részéről pedig felmerült az üdülőhelyek létrehozásában és finanszírozásában való együttműködés megteremtése is, mint jövőbeli lehetőség. 61

62 Volt olyan megkérdezett, aki a tapasztalatcsere élénkítését javasolta a helyi közösség érdekében, különös tekintettel az iskolások cseréjére. Egy válaszadó pedig a kapcsolatokat már az óvodai nevelésre is kiterjesztené. A közlekedés fejlesztése szintén szerepel a horvát önkormányzatok tervei között, ennek kapcsán az alábbi konkrét elképzeléseket fogalmazták meg: kompközlekedés megteremtése a Dráván, gyorsforgalmi út építése a testvértelepülés irányába, vasútvonal rekonstrukciója a testvértelepülés irányába. Ehhez kapcsolódva fontos az egyik megkérdezett véleménye, amely a mielőbbi szabad határátlépés (Horvátország Schengeni-övezetbe való belépése) megteremtésére vonatkozott. A kérdőívek elemzését szeretném egy pozitív gondolattal zárni, amely az egyik horvát válaszadótól származik: A sikeres együttműködés közös érdekünk, s természetesen folytatjuk a megkezdett munkát a városaink érdekében. Fontosnak tartjuk az üzletemberek, a kulturális intézmények, de az egész lakosság bevonását is. A testvérvárosi kapcsolatunk nagyban hozzájárul nyitottságunkhoz és az egész közösségünk fejlesztéséhez, s elősegíti településünk külföldön történő megismertetését is Összefüggés vizsgálatok A kereszttábla-elemzés két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, illetve ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja. Az elemzés elvégzésével arra keressük a választ, hogy két nominális vagy ordinális változó kapcsolatban áll-e egymással. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 137.) Kereszttábla elemzést végeztem annak a vizsgálatára, hogy a kutatási modellben megnevezett hét tényező összefügg-e, s ha igen, milyen mértékben a testvértelepülési kapcsolatok sikerességével. Szerettem volna mindkét ország vonatkozásában elvégezni az elemzést, ám mivel ehhez legalább elemszámú mintára lett volna szükség, ezért csak a magyar településektől kapott adatokkal tudtam elvégezni ezt a számítást. Ennek során a 4., 13., 24., 26., 29., 30., 31. kérdésekre adott válaszokat tekintettem függő változónak, s ezek kapcsolatát vizsgáltam a 35. kérdésben szereplő egyik szemponttal, a független változónak tekintett együttműködés sikerességével. 62

63 A kutatás során a változók közötti összefüggést vizsgáltam, a választ erre a Pearson-féle khi 2 (Chi square tests) érték adja meg. Ez a statisztika a két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri. A szignifikáns eredmény eléréséhez a mutató értékének a választott p 0,05 küszöb szignifikanciaszint alatt kell lennie. Fontos azonban rögzítenünk, hogy a Khi-négyzet statisztika egyik fő jellemzője, hogy érzékeny a mintanagyságra, ugyanis a Khi-négyzet lineárisan függ a minta elemszámától, azaz ugyanolyan eloszlásoknál előfordulhat az a jelenség, hogy két változó alacsony mintaelemszámnál nem mutat szignifikáns eredményt, míg viszonylag magas elemszám esetén már igen. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 141.) Mivel a mintám (90 válaszadó) relatíve kis elemszámúnak tekinthető, ezért akkor is fogok következtetéseket levonni, ha a tesztstatisztika alapján nincs szignifikáns összefüggés a változók között. Amennyiben nincs, akkor is elemezhetjük a kereszttáblát, de a megállapításainkhoz hozzá kell tennünk, hogy az eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 156.) Először a horvát kisebbségi önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége közötti összefüggést vizsgáltam. 63

64 13. táblázat: A horvát kisebbségi önkormányzat működésének és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla sikeresség Total Működik az Ön által képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? Total igen nem Count % within Működik az Ön által képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? 1,9% 3,8% 18,9% 37,7% 37,7% 100,0% % within sikeresség 20,0% 50,0% 52,6% 62,5% 66,7% 58,9% Count % within Működik az Ön által képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? 10,8% 5,4% 24,3% 32,4% 27,0% 100,0% % within sikeresség 80,0% 50,0% 47,4% 37,5% 33,3% 41,1% Count % within Működik az Ön által képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% % within sikeresség 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás 64

65 A szignifikanciaszint (0,345) a választott küszöb felett van, ám mégis érdemes megvizsgálnunk a kereszttáblát, hiszen az nagyon érdekes összefüggéseket mutat. Annak az 53 önkormányzatnak az esetében, ahol működik horvát kisebbségi önkormányzat, mindössze 5,7% (3 válaszadó) értékelte 1-re (1,9%) vagy 2- re (3,8%) a testvértelepülési kapcsolatok sikerét. Ezzel szemben megkérdezett (37,7%-37,7%) 4-es vagy 5-ös értéket társított a sikeresség fogalmához. Azt is láthatjuk, hogy a jó értékelést adó önkormányzatok közül 20-nak volt, míg 12-nek nem volt kisebbségi önkormányzata. Még jobban látható a különbség az együttműködést kiválónak tartó önkormányzatok esetében: a 30 így vélekedő válaszadó közül 20 beszámolt Horvát Kisebbségi Önkormányzatról. Emiatt úgy vélem, hogy ha statisztikailag nem is szignifikáns módon -, de van összefüggés a Horvát Kisebbségi Önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége között. A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének összefüggése volt a következő vizsgálat témája. 65

66 14. táblázat: A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés Total Count % % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? 11,1% 5,6% 16,7% 41,7% 25,0% 100,0% A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? 20-39% % within Mennyire sikeres az együttműködés 80,0% 50,0% 31,6% 46,9% 30,0% 40,0% Count % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, 3,1% 3,1% 37,5% 21,9% 34,4% 100,0% testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés 20,0% 25,0% 63,2% 21,9% 36,7% 35,6% 66

67 Count % % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 6,7% 6,7% 46,7% 40,0% 100,0% 0,0% 25,0% 5,3% 21,9% 20,0% 16,7% Count % % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 0,0% 0,0% 50,0% 50,0% 100,0% 0,0% 0,0% 0,0% 9,4% 10,0% 6,7% Count % % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 100,0% 100,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 3,3% 1,1% 67

68 Count Total % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás Ebben az esetben sem beszélhetünk szignifikáns kapcsolatról, mert a szignifikanciaszint (0,341) itt is meghaladja a választott szintet. Ismét érdemes azonban a fenti táblázat százalékos értékeit tanulmányoznunk, hiszen ezek ismét használható összefüggésekre mutatnak rá. Azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 40%-a részt vesz a testvértelepülési programokon, az együttműködés megítélése csak 1-1 esetben volt elégséges vagy közepes, míg a többi (19) válaszadó jónak (7 említés) vagy kiválónak (10 említés) tartotta az együttműködést. A kapcsolatok sikerességét elégtelennek vagy elégségesnek tartó 9 válaszadó közül 6 esetében a lakosságnak kevesebb, mint 20%-a vesz részt a programokon, itt tehát csekély mértékű a lakosság bevonása. Emiatt úgy vélem, hogy ha statisztikailag nem is szignifikáns módon-, de kimondható, hogy van összefüggés a fenti két tényező között. A következő kereszttábla elemzésben azt vizsgáltam, hogy összefügg-e a testvértelepülési kapcsolatok sikere azzal, hogy van-e az önkormányzatnál ennek a területnek egyszemélyi felelőse. 68

69 15. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatokért felelős önkormányzati munkatárs és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés Total 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? igen nem Count % within 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési 4,5% 2,3% 15,9% 40,9% 36,4% 100,0% kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? % within Mennyire sikeres az együttműködés 40,0% 25,0% 36,8% 56,2% 53,3% 48,9% Count % within 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési 6,5% 6,5% 26,1% 30,4% 30,4% 100,0% kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? % within Mennyire sikeres az együttműködés 60,0% 75,0% 63,2% 43,8% 46,7% 51,1% Count Total % within 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% 69

70 % within Mennyire sikeres az együttműködés 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás A kapott eredmények ezúttal sem reprezentatívak, hiszen a szignifikanciaszint (0,54) a választott küszöb felett van. A sikerességgel kapcsolatos kérdésnél elégtelen és elégséges osztályzatot adó 9 önkormányzat közül háromnál van, míg hatnál nincs a területnek egyszemélyes felelőse, ám a közepes vagy annál jobb véleménnyel rendelkező válaszadók esetében nagyon kiegyenlítettek a vélemények. Emiatt megállapíthatjuk, hogy ez a két változó független egymástól. Felhívnám azonban arra a figyelmet, hogy habár 44 önkormányzatnál van, 46-nál pedig nincs testvértelepülési kapcsolatokért felelős munkatárs a megkérdezett önkormányzatoknál, a kapcsolatokat jónak vagy kiválónak ítélő önkormányzatok esetében többen voltak azok, amelyeknél van ilyen pozíció. A következő vizsgálati kérdés arra vonatkozik, milyen összefüggés van a két testvértelepülés együttműködésének gyakorisága és a sikerességük között. 70

71 16. táblázat: Khi-négyzet próba a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Chi-Square Tests Value df Asymp. Sig. (2- sided) Pearson Chi-Square 56,772 a 20,000 Likelihood Ratio 49,106 20,000 Linear-by-Linear Association 26,412 1,000 N of Valid Cases 90 Forrás: saját kutatás Ezúttal a szignifikancia szint (0,000) a választott küszöb (0,05) alatti értéket vesz fel, így az eredmények mindenképpen szignifikánsak. A változók közötti kapcsolat erősségét a szimmetrikus mutatók (esetünkben a Cramer V) adják meg. A Cramer V sok kutató szerint a legmegbízhatóbb mutató. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 143.) A kapcsolaterősséget vizsgáló szimmetrikus együttható értéke 0 és 1 között mozog, ahol 0 a kapcsolat hiányát, míg az 1 a szignifikánsan erős kapcsolatot jelenti. 17. táblázat: Phi, Cramer-féle V és kontingencia-együttható a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Symmetric Measures Value Approx. Sig. Phi,794,000 Nominal by Nominal Cramer's V,397,000 N of Valid Cases 90 Forrás: saját kutatás Az együttműködés gyakorisága és a sikeresség esetében a Cramer V értéke a két változó között 0,000- ás szignifikanciaszint mellett 0,397 lett, azaz egy közepes kapcsolat figyelhető meg a két tényező között. Ez azt jelenti, hogy a gyakoribb együttműködés szignifikánsan növeli a kapcsolat sikerességét a válaszadók véleménye szerint. Az ehhez az elemzéshez tartozó kereszttábla százalékosan szemlélteti az eredményeket. 71

72 18. táblázat: A testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés Total Count évente több mint kétszer % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 0,0% 10,3% 41,0% 48,7% 100,0% 0,0% 0,0% 21,1% 50,0% 63,3% 43,3% Count évente kétszer % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? 7,1% 0,0% 32,1% 39,3% 21,4% 100,0% Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? évente egyszer % within Mennyire sikeres az együttműködés 40,0% 0,0% 47,4% 34,4% 20,0% 31,1% Count % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát 0,0% 20,0% 13,3% 33,3% 33,3% 100,0% testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 75,0% 10,5% 15,6% 16,7% 16,7% Count kétévente egyszer % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés 33,3% 0,0% 66,7% 0,0% 0,0% 100,0% 20,0% 0,0% 10,5% 0,0% 0,0% 3,3% 72

73 Count egyszer % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 0,0% 100,0% 0,0% 0,0% 100,0% 0,0% 0,0% 5,3% 0,0% 0,0% 1,1% Count ennél is háromévente ritkábban % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát 50,0% 25,0% 25,0% 0,0% 0,0% 100,0% testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés 40,0% 25,0% 5,3% 0,0% 0,0% 4,4% Count Total % within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás Az évente legalább kétszer találkozó 39 település közül 19 nagyon elégedett, 16 pedig elégedett a kapcsolatok sikerével. Az évente egyszer találkozó 28 településből 11 jónak, illetve 6 nagyon jónak ítélte az együttműködést. A háromévente egyszer, vagy ennél is ritkábban együttműködő települések esetében egyik válaszadó sem tartotta sikeresnek a közös tevékenységeket. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben minden százalékos eredmény is arra mutat, hogy a két tényező szignifikánsan közepes erősségű kapcsolatban áll egymással. 73

74 19. táblázat: A testvértelepülések gazdasági együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés Total Count igen % within gazdasági együttműködés a két testvértelepülés között 5,1% 2,6% 25,6% 25,6% 41,0% 100,0% gazdasági együttműködés a két testvértelepülés között % within Mennyire sikeres az együttműködés 40,0% 25,0% 52,6% 31,2% 53,3% 43,3% Count nem % within gazdasági együttműködés a két testvértelepülés között 5,9% 5,9% 17,6% 43,1% 27,5% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 60,0% 75,0% 47,4% 68,8% 46,7% 56,7% Count Total % within gazdasági együttműködés a két testvértelepülés között 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás Ennél a vizsgálatnál 0,359 szignifikanciaszintet kaptam, ami azt jelenti, hogy a kapott eredmény nem szignifikáns. Az eredmények meglehetősen kiegyenlítettek, azaz nem találtam különbséget a gazdasági együttműködést folytató és nem folytató önkormányzatok között a sikeresség megítélésében. Azt feltételeztem a kutatási modellben, hogy a sikeres közös pályázatok szignifikáns összefüggésben vannak a testvértelepülési kapcsolatok megítélésében. A szignifikanciaszint ennél a vizsgálatnál 0,327, azaz az összefüggés biztosan nem szignifikáns, ám érdemes megnéznünk az alábbi százalékos eredményeket. 74

75 20. táblázat: A testvértelepülések pályázati együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés Total Count igen % within Voltak közös határon átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? 4,0% 0,0% 12,0% 48,0% 36,0% 100,0% Voltak közös határon átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? nem % within Mennyire sikeres az együttműködés 20,0% 0,0% 15,8% 37,5% 30,0% 27,8% Count % within Voltak közös határon átnyúló sikeres pályázataik a horvát 6,2% 6,2% 24,6% 30,8% 32,3% 100,0% testvérvárossal? % within Mennyire sikeres az együttműködés 80,0% 100,0% 84,2% 62,5% 70,0% 72,2% Count Total % within Voltak közös határon átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? % within Mennyire sikeres az együttműködés 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás A táblázatból ugyan leolvasható, hogy az elégtelen (1) és elégséges (2) érdemjegyeket adó 9 településközül egyetlen olyan volt, amelyik sikerrel pályázott a horvát testvértelepülésével közösen, ám az együttműködést ennél jobbra értékelő önkormányzatok esetében nincs eltérés, emiatt ezt a tényezőt is el kell vetnünk. 75

76 A kereszttábla elemzést a testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatára vonatkozóan is elvégeztem, hiszen abból indultam ki, hogy a hosszabb ideje tartó együttműködéseket sikeresebbnek tartják a benne résztvevők. A kezdeti időpontokból négy kategóriát képeztem a szakirodalmi áttekintésben megfogalmazott gondolatoknak megfelelően. 21. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Kapcsolat hossza * Mennyire sikeres az együttműködés Crosstabulation Mennyire sikeres az együttműködés Total nem tudja Count % within Kapcsolat hossza 0,0% 33,3% 33,3% 33,3% 0,0% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 25,0% 5,3% 3,1% 0,0% 3,3% Kapcsolat hossza 1990 előtt Count % within Kapcsolat hossza 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 100,0% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 10,0% 3,3% Count % within Kapcsolat hossza 6,7% 3,3% 23,3% 40,0% 26,7% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 40,0% 25,0% 36,8% 37,5% 26,7% 33,3% 76

77 Count % within Kapcsolat hossza 8,8% 2,9% 20,6% 38,2% 29,4% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 60,0% 25,0% 36,8% 40,6% 33,3% 37,8% Count óta % within Kapcsolat hossza 0,0% 5,0% 20,0% 30,0% 45,0% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 0,0% 25,0% 21,1% 18,8% 30,0% 22,2% Count Total % within Kapcsolat hossza 5,6% 4,4% 21,1% 35,6% 33,3% 100,0% % within Mennyire sikeres az együttműködés 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: saját kutatás A Khi-négyzet próba eredménye 0,386 lett, azaz az eredmény nem lesz szignifikáns. Az eredményeket százalékosan leíró kereszttábla meglehetősen egyenletes eloszlást mutatott, így az első hipotézis erre vonatkozó részét is el kell vetnem. 77

78 6.3. Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának hossza. H2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. Az első hipotézis igazolására összefüggés vizsgálatokat, mégpedig kereszttábla elemzést végezte m. A kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy egyetlen tényező esetén lett szignifikáns a kapott eredmény, a kapcsolatok gyakorisága és sikeressége között közepes erősségű összefüggés (Cramer V: 0,397) van. A lakosság részvétele és a kisebbségi önkormányzat működése esetén igazoltam a feltevést, habár a kapott eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. Úgy gondolom azonban, hogy ez a kis elemszám következménye. A kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a közös pályázatok létezése, a kapcsolatok fennállásának hossza és a gazdasági együttműködések megvalósulása esetében nem igazolódott a feltevésem. A testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tézisem tehát a következő: T1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése. A második hipotézisemet a kérdőív egyik kérdésében teszteltem, hiszen rákérdeztem arra, hogy milyen problémák merültek fel a horvát, illetve a magyar testvértelepülés esetében. A magyar és a horvát válaszadók is a pénzügyi források hiányát tartották a legnagyobb gondnak, 40 magyar és 13 horvát megkérdezett is így vélekedett. Ennek alapján a hipotézisemet elfogadtam: T2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. 78

79 Ezen eredmények függvényében a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének modellje a következő ábrán látható. 15. ábra: Az eredményeket bemutató kutatási modell Találkozások gyakorisága Lakosság részvételének aránya Kisebbségi önkormányzat működése Testvértelepülési kapcsolatok sikere Forrás: saját kutatás 6.4. Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek A kutatási munkámban nemcsak egy helyzetfelmérésre törekedem, hanem arra is, hogy általános érvénnyel határozzam meg a sikeres együttműködés kritériumait, azaz egy más földrajzi területeken is érvényes modellt dolgozzak ki. A horvát-magyar relációra vonatkozó kutatást a jövőben első lépésben szeretném kiterjeszteni a más országok önkormányzataival kiépített testvértelepülési kapcsolatokra is. Távolabbi tervem, hogy a vizsgálatot kiterjesszem az érintett lakosságra is, ők hogyan élik meg ezen kapcsolatokat. Az így kapott eredményeket hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálom és konferenciák keretében is informálom majd a szakmai közvéleményt. Fontosnak tartom továbbá az eredmények minden érdeklődő számára való eljuttatását és a téma népszerűsítését, ezért vállaltam egy olyan honlap ( létrehozását és legalább három éven keresztül történő működtetését, amely a testvértelepülési kapcsolatok témakörében tesz közzé aktuális tudományos eredményeket és híreket. Természetesen tervezem a kutatási jelentésem minden horvát testvértelepüléssel rendelkező magyar polgármesteri hivatalba, valamint érintett állami intézménybe való eljuttatását is a javaslatok minél szélesebb körű alkalmazása érdekében. 79

A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén

A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén D R. K E L L E R K R I S Z T I N A P A N N O N E G Y E T E M N A G Y K A N I Z S A I K A M P U S Z D R. K R I S T I N A S V R Ž N

Részletesebben

D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z

D r. K e l l e r K r i s z t i n a e g y e t e m i d o c e n s P a n n o n E g y e t e m N a g y k a n i z s a i K a m p u s z 2014. A MAGYAR-HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE A HATÁRMENTI RÉGIÓKBAN, KONKRÉT AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE Nemzeti Kiválóság Program

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2018. január 15. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, és

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, és Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.07.29. és 2015.08.05. A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program működtetése Európai Bizottság kialakítás és működtetés EACEA Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

TALIS 2018 eredmények

TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre. A pályázat célja: Az oktatói mobilitás célja

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom

Részletesebben

Eredmények Tanulságok EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM

Eredmények Tanulságok EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM Eredmények Tanulságok EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM Partnerkeresés e-mail: europaapolgarokert@tpf.hu Partnerkereső adatbázis: http://tpf.hu/partnersearch a projekt összefoglalása angol nyelven kapcsolattartó

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23.

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23. ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása 2016. február 23. Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszervásárlási trendek Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Megvitatandó napirendi pontok (II.) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS 2014 1. Erasmus + Mi az Erasmus +? Az ERASMUS+ egy átfogó programcsomag, amely

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019 A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése Ez a pályázati felhívás a 2019. évi munkaprogramnak a 2019. március

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Campus Mundi ösztöndíj-tájékoztató

Campus Mundi ösztöndíj-tájékoztató Campus Mundi ösztöndíj-tájékoztató Szombath Zita, Vaprezsán Viktória Tempus Közalapítvány Szent István Egyetem 2017. november 30. Tempus Közalapítvány Államközi ösztöndíjak Kétoldalú államközi megállapodások

Részletesebben

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető Zala Megyei Civil Információs Centrum Horváth Rita - irodavezető Tevékenységek Szakmai tanácsadási rendszer biztosítása: Jogi, közhasznúsági Pénzügyi, könyvviteli és adózási Pályázati Forrásteremtési Számítógép-kezelési

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.: 2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

130,00 ALL (0,94 EUR) 126,00 ALL (0,91 EUR) Ausztria 1,10 EUR (1,10 EUR) 1,27 EUR (1,27 EUR) 1,01 EUR (1,01 EUR)

130,00 ALL (0,94 EUR) 126,00 ALL (0,91 EUR) Ausztria 1,10 EUR (1,10 EUR) 1,27 EUR (1,27 EUR) 1,01 EUR (1,01 EUR) Aktuális benzinárak itt! - Benzinárak Európa 37 országából - Friss üzemanyagárak - TÉRKÉPNET - térkép Hol tankoljak? - Aktuális benzinárak itt! - Benzinárak Európa 37 országából - Friss üzemanyagárak,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Így tehát, nyarától több sikeres pályázatot valósíthatunk meg az Egész életen át tartó tanulás címet viselő európai uniós oktatási programban.

Így tehát, nyarától több sikeres pályázatot valósíthatunk meg az Egész életen át tartó tanulás címet viselő európai uniós oktatási programban. Újra nemzetközi partnerségi programok indulnak iskolánkban Az Egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) programja gyerekkortól időskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A

Részletesebben

ERASMUS TÁJÉKOZTATÓ február 23.

ERASMUS TÁJÉKOZTATÓ február 23. ERASMUS TÁJÉKOZTATÓ 2017. február 23. ERASMUS PLUS PROGRAM Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös képzések),

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

EURÓPA ITT KEZDŐDIK!

EURÓPA ITT KEZDŐDIK! EURÓPA ITT KEZDŐDIK! EURÓPA ÖNNEL KEZDŐDIK! Az Európai Örökség cím nagyszerű lehetőség arra, hogy felhívja a figyelmet közös örökségünkhöz tartozó helyszínére, és nagyobb megbecsültséget érjen el számára.

Részletesebben