Befektetési Akadémia PHH

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Befektetési Akadémia PHH"

Átírás

1 Befektetési Akadémia PHH

2 1. Alapfogalmak 1.1. Makrogazdasági fogalmak GDP: A GDP az egy területen, adott idõ alatt elõállított végsõ felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az idõtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként évet kell számítani. Például a a magyarországi GDP az egy év során Magyarországon elõállított végsõ felhasználásra szánt javak összértéke. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktõl (gross national product, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem pedig azt, hogy hol kapják meg. Míg a nominális GDP a GDP pénzben kifejezett értéke, a reál GDP az infláció hatását próbálja kiküszöbölni azzal, hogy a GDP-t alkotó javak mennyiségét és valamilyen bázisidõszaki árát veszi figyelembe. Az elsõt money GDP -nek is szokták nevezni, az utóbbit állandó árú vagy inflációval korrigált GDP-nek vagy GDP-nek a bázisév árain (ahol a bázisév az az év, amelynek a fogyasztói árindexével számolunk). Infláció: Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy idõszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt. Az árszínvonal-változás mértékét tekintve beszélhetünk lassú (vagy kúszó), vágtató, ill. hiperinflációról. Kúszó infláció esetén az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nõ. Vágtató infláció esetén az árak általános emelkedése már két számjegyû. Az infláció a kormányok egyik rejtett adójellegû bevételének, az inflációs adónak a forrása. Kamat: A kamat egyszerûen fogalmazva a pénz (helyesebben tõke) szolgáltatásainak az ára. A kamat fogalma szorosan összefügg a pénz idõértékével. A pénz idõértéke legegyszerûbben kifejezve annyit jelent, hogy egy forint ma többet ér, mint ugyanez az egy forint holnap (a ma alatt itt a jelent, míg a holnap alatt a jövõt kell érteni), mert a mai forint befektethetõ és kamatozik. A kamat (helyesebben szólva inkább a hozam) a befektetõ jutalma azért, hogy tõkéjét lekötve elhalasztja a fogyasztását. Másként kifejezve a befektetõ ezt a jutalmat azért kapja, mert a mai biztos forintot felváltja egy jövõbeni kockázatos forintra. A kamat mindig egy pénzösszeg, amit a befektetésünk névértéke után fizet meg az, akinek a tõkénket kölcsön adtuk. A névértékre vetített kamat összege %-os formában kifejezve a kamatláb. A köznapi életben, és gyakran a szakirodalomban is, a kamat kifejezést a kamatláb szinonimájaként is használják. Annak eldöntésében, hogy a kamat a kifizetett pénzösszeget, vagy annak százalékos kifejezését jelenti-e, a szövegkörnyezet értelmezése segít. Jegybanki alapkamat: Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet az MNB-nél önként elhelyezett kéthetes futamidejû betéteik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg betéti és hitelkamataikat. A Magyar Nemzeti Bank (ezen belül is a Monetáris Tanács) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes megvalósítani két fõ célját: az árstabilitás azaz a gazdasági növekedést leginkább elõsegítõ, alacsony inflációs szint elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását. A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövõbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövõbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentõs, például magas a költségvetési hiány, vagy a bérek a gazdaság teljesítményénél gyorsabb ütemben nõnek, akkor

3 a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani a gazdasági növekedést leginkább támogató inflációs szint elérése érdekében. Egyensúlyban lévõ gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévõ bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhetõ az árstabilitás. Bár a jegybanki kamat alapvetõen befolyásolja a piaci kamatokat, az is elmondható, hogy minél hosszabb futamidejû kamatról van szó, annál kevésbé érvényesül az éppen aktuális jegybanki kamat hatása, és annál inkább felerõsödik az inflációval, az államháztartással, valamint a jövõben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A hosszú lejáratú kamatokat tehát fõként a jegybanktól független tényezõk: az aktuális gazdasági helyzet és a jövõre vonatkozó gazdasági kilátások határozzák meg. A jegybanki alapkamat Magyarországon Hitelkamatlábak: Betéti kamatláb + Kockázati felárak + Adminisztratív költségek + Elvárt hozamszint. A kamatmarzs az átlagos hitelkamatláb és betéti kamatláb különbsége. LIBOR: Ez egy angol kifejezés, a London Int erbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegû (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: LIBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb. London Inter-Bank Offer Rate. Londoni bankok egymásnak felajánlott svájci frank-hitel kamatainak napi szintû, speciális átlagolása. Több idõszakra (pl. 3 hónapos CHF LIBOR, 1 éves CHF LIBOR) adják meg és naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Sok pénzintézet használja, általában az 1 éves CHF LIBOR-t kölcsöneik árazásához. Ilyen esetekben a LIBOR kamat feletti marzsot határozzák meg. Például a CHF LIBOR +2% annyit tesz, hogy a svájci frank mindenkori (1 éves) LIBOR kamata (mondjuk 1.00%) + 2% lesz a hitel kamata, azaz 3.00%. BUBOR: A BUBOR a LIBOR magyar megfelelõje, az alábbi rövidítésbõl származik: Budapest Interbank Offered Rate. Jelentése: Budapesti bankközi, referencia jellegû (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: BUBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb.

4 EURIBOR: A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelõen megállapított kínálati kamatláb. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. Munkanélküliség: Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott idõpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerõ piacán jelen lévõk együttesen alkotják a munkaerõ-állományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerõ-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Elõbbiek az illetékes állami hatóságnál Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetõek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan. Államháztartás: Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere) Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszernek egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyûjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplõi nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük. Az államháztartás feladatai: Allokáció: az állam a szükséges erõforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását Újraelosztás: korrigálja a vagyoni értékû jogok öröklésébõl és a piaci mûködésbõl származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat Az egyensúly megõrzése: elõsegíti a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését a megfelelõ szintû foglalkoztatás, csoportérdekek összehangolása Jogi keretek kialakítása Önfenntartás Az államháztartás mûködésének feltételei Az államháztartás mûködéséhez meg kell teremteni a feltételeket: a megfelelõ pénzügyi egyensúlyra a kijelölt állami feladatvállalás teljesítésére a közpénzekkel való hatékony gazdálkodásra a közpénzekkel való gazdálkodás ellenõrizhetõségére

5 Az államháztartás alrendszerei: Az államháztartási törvény január 1-je elõtt négy államháztartási alrendszert sorolt fel: központi költségvetés társadalombiztosítási költségvetés elkülönített pénzügyi alapok mérlege helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérlege) január 1-je óta a jogi személyiséggel nem rendelkezõ társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az államháztartás két alrendszerbõl áll: központi alrendszer önkormányzati alrendszer Az államháztartás bevételei: Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülõ bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülõ bevételek. A végleges, vagy vissza nem térülõ bevételek: adók vámok illetékek járulékok befizetése hozzájárulások bírságok Az átmeneti, vagy visszatérülõ bevételek: belsõ kölcsönök külföldi kölcsönök egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek Az államháztartás kiadásai: Az állami kiadások: szociális és egészségügyi ellátás kultúra, oktatás honvédelem és a rend-, és jogbiztonság Egyéb kiadások: a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai nemzetközi kapcsolatokból eredõ kiadások adósságszolgálat Államadósság: Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelõ intézmények hitelei, valamint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az állam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Hitelfelvétel történhet a kormányzat különbözõ szintjein (központi, szövetségi és helyi szervek adósságai).

6 Államadósság belföldi finanszírozása történhet: Államháztartáson belül Jegybanki hitelnyújtással Üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával Vállalatok és a lakosság által Államadósságot külföldrõl finanszírozhatják: Nemzetközi szervezetek Más országok Külföldi bankok Nemzetközi alapok Külföldi befektetõk Államadósság finanszírozásának eszközei: Hosszú- vagy középlejáratú kötvény Rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó Hosszú lejáratú kölcsön és hitel Rövid lejáratú kölcsön és hitel Fizetési mérleg: A fizetési mérleg egy adott ország rezidens (statisztikai értelemben vett belföldi) és nem rezidens gazdasági szereplõi közötti, meghatározott idõszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi mûveletek számbavételére szolgál. Forgalmi típusú pénzügyi statisztika, melyhez szorosan kapcsolódik az állományi szemléletû külfölddel szembeni befektetési pozíció. Folyó fizetési mérleg: Tõkemérleg: Áruk Szolgáltatások Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Viszonzatlan tõkeátutalások Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma Ikerdeficit: Az ikerdeficit egy ország folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejû meglétét jelenti. Gazdaságpolitikai válaszok: Az államháztartási deficit és a fizetési mérleg deficit közötti összefüggésnek gazdaságpolitikai szempontból nagy jelentõsége van, mert felfogása körvonalazza a gazdaságpolitika alapvetõ irányait. Ha úgy fogjuk fel, hogy az államháztartás hiánya határozza meg a fizetési mérleg hiányát, akkor a fõ teendõ az államháztartás (költségvetés) kiadásainak csökkentése (vagy bevételeinek növelése) és ez maga után vonja a fizetési mérleg javulását. Ezt a felfogást képviseli a neoliberális gazdaságfilozófia, vagyis a fizetési mérleg hiányát a túlzott költségvetési (államháztartási) deficit következményének tartja és a fizetési mérleghiány csökkentésére az államháztartási kiadások mérséklését javasolja, amelyet általában államháztartási reformok formájában kíván elérni. Az ikerdeficit csapdáját abban látják, hogy az államháztartás magas finanszírozási igénye miatt tartós külsõ egyensúlytalanság (fizetési mérleg hiány) alakulhat

7 ki. Egyes vélemények szerint az államháztartás (költségvetés) hiánya épp úgy okozhatja a fizetési mérleg hiányát, mint ahogy a fizetési mérleg hiánya az államháztartási hiányt. Ez utóbbi eset azonban a gazdaságpolitika szempontjából egészen mást jelent, mint az elõbbi. Ez esetben ugyanis a gazdaságpolitikának például az export, a turizmus elõsegítésével, az import mérséklésével a fizetési mérleg hiánya csökkentésére kell koncentrálnia. A fizetési mérleg hiányának csökkenése a GDP növekedése irányába hat, és mivel a GDP növekmény mintegy fele az adóbevételek növekedését szolgálja, ezáltal növeli a költségvetés bevételeit és csökkenti annak hiányát. Maastrichti konvergenciakritériumok: A konvergenciakritériumok az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerzõdés 121. paragrafusában felsorolt feltételek, amelyeket az EUtagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez. A kritériumok célja, ahogy már a nevükben is szerepel, az uniós országok gazdaságának egymás felé való konvergálása és stabilitása, amelyek egy monetáris unióhoz feltétlenül szükségesek. A kritériumok a következõk: Az infláció rátája egy éves referencia-idõszakban nem lehet 1,5%-nál több a három legalacsonyabb mutatóval rendelkezõ tagállam inflációs rátájának átlagánál, s ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni. Jelenleg ez az érték 3,5%. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentõs csökkenést kell felmutatni). A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelõzõ két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM). A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-idõszakban legfeljebb 2%-kal lehet több mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkezõ tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6%. ERM: Az Európai árfolyam-mechanizmus (angolul European Exchange Rate Mechanism, ERM) az Európai Közösség által 1979 márciusában az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS) részeként abból a célból létrehozott rendszer, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására, illetve az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam ingadozást és közelebb vigyen a pénzügyi stabilitáshoz a Közösség (a majdani Európai Unió, EU) tagállamaiban. Jelenlegi tagjai: Dánia, Lettország, Litvánia. Észtország bevezette az eurót. Az euró bevezetésére végül január 1-jén sor került, de nem az akkori 15 EU-tagállam mindegyikében. Az ERM ezután is fennmaradt, mint az euró elõszobája, amelyben az euró bevezetésére készülõ bármely EU-tagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetõeszközét. Magyarország nem tagja az ERM-nek, az ERM-éhez hasonló sávos árfolyamrendszerrõl 2008 februárjában tért át a lebegõ árfolyamrendszerre. A szomszédos EU-tagországok közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia már bevezette az eurót.

8 Mûködése: Az ERM köztes árfolyamrendszer, melyben az árfolyam megengedett mozgásának szélsõ értékeit meghatározzák, de ezek közt az árfolyam szabadon mozoghat. Az euró bevezetése elõtt az árfolyamokat az ECU-höz kötötték, amelynek értékét a tagországok devizáinak súlyozott átlagaként állapították meg. Az ECU-ben meghatározott központi rátája körül minden egyes ERM-tag deviza 2,25 %-ot erõsödhetett, vagy gyengülhetett. (Az olasz líra kivételével, amelynek szélesebb, +/ 6 %- os lebegtetési sávot engedélyeztek.) A meghatározottnál nagyobb esetleges árfolyammozgásokat piaci beavatkozások, illetve hitelügyletek voltak hivatva megakadályozni december 31- én az eurózóna tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották, s ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépõ, euróval szembeni átváltási árfolyamokat is másik jelentõs változása, hogy az ERM-et az ERM 2 (vagy ERM II.) váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül +/ 15 %-os sávban mozoghat....az ERM II. segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevõ, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erõfeszítésekhez fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma. Az ERM 2-tagok számára az Európa Központi Bank hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegû rövidtávú támogatási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. (Ilyen felsõ összeget a nem ERM-tag EU-tagok központi bankjai számára is meghatároznak.) Euró bevezetésének elõnyei és hátrányai: Elõnyök: EU-n belüli devizakockázat megszûnése, versenyelõny a kisebb gazdasági uniókkal szemben A vállalkozások adminisztrációs és banki költségei csökkennek A GDP növekedés üteme a bevezetést követõ években néhány ezrelékkel gyorsulhat a fentiek eredõjeként, de Hátrányok: Önálló monetáris politika feladása. A fiskális politika nem kapja meg az esetlegesen szükségessé váló monetáris támogatást Válság esetén (görög, portugál) nem megoldható a fizetõeszköz (adósság) leértékelése, az adósság elinflálása kikerül a helyi gazdaságpolitika eszköztárából (ECB egyelõre határozottan elutasít minden ilyen irányú törekvést, továbbra is az árstabilitás az egyik leghangsúlyosabb jegybanki cél).

9 1.2 Piaci alapfogalmak Kamat: Lásd fönt Hozam: A hozam nem más, mint az értékpapír által biztosított tényleges jövedelem, amelyet a névleges kamat és árfolyamnyereség, illetve a papír megszerzéskori piaci árfolyamának aránya határoz meg. Befektetési alapoknál a tõkenövekmény azon része, amelyet az alapkezelõ a befektetési jegyek tulajdonosai részére az alap kezelési szabályzata alapján köteles kifizetni. Egyszerûen fogalmazva, a befektetés értékének változása egy adott idõszak alatt. A hozam két tényezõbõl tevõdhet össze: egyrészt az árak változásából, melyet árfolyamnyereségnek- vagy veszteségnek is hívunk; másrészt a befektetésbõl származó jövedelmekbõl. Mi befolyásolja hozamunk nagyságát? A magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenõen meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígéri. A kötvények tehát meghatározott jövõbeli pénzáramlással rendelkeznek. Fontos tudni, hogy a kötvényeknek ugyanúgy van másodlagos piacuk, ahol a befektetõk ezeket a kötvényeket adják-veszik. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti piaci igény határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetõen attól függ, hogy az egyes piaci szereplõk hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövõbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, amit a kötvény jelenértékének hívunk. Egy jövõbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az idõszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta mértékét a befektetõi várakozások határozzák meg amit többek között befolyásol az adott idõszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, amit kamat formájában a befektetõk elvárnak. Eltérõ futamidõkre a befektetõk a kockázatok és a piaci várakozásaiknak megfelelõen eltérõ kötvény-hozamokat várnak el. Az eltérõ futamidõkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. A hozamgörbe azt mutatja meg, hogy a különbözõ futamidejû befektetésekhez milyen mértékû éves hozam tartozik. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetõk által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelõdik az adott kötvények jövõbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama. Ez alól természetesen az államkötvények sem kivételek, így fordulhat elõ, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni. Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövõbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejû társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata. Mivel a befektetési alapok portfoliójában lévõ kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapján kell értékelni, e piaci mozgások közvetlenül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyarországi kötvénypiac sajátossága továbbá, hogy a külföldi intézményi befektetõk jelentõs aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetõk a kötvény- kockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik.

10 Kockázat: A kockázat azon tényezõk együttes következménye, amelyet az egyén vagy csoport elõre nem lát át. A kockázat, mint fogalom a gazdasági és társadalmi életben mindenhol jelen van, megtalálható, még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk. A kockázat megismerése nagy érzékenységet, veszélytudatot és valamennyi külsõ, de negatív tényezõre való hajlam kiszûrését foglalja magába. Kockázati felárnak nevezzük azt a hozamot, amely kompenzálja a befektetõt a vállalt kockázatért. A felárat a kockázatmentes befektetésekhez (például államkötvényhez), valamint azok hozamához szokás viszonyítani. Árfolyam: A tõzsdei árfolyamok alatt, a tõzsdén forgalomba kerülõ áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására alakuló árát értjük. Az értékpapírok árfolyamát a kereslet és a kínálat mögött az ellenvélemények alakítják. Emellett az árfolyam ingadozás a befektetõk elemzéseit, várakozásait is tükrözi. A jövõrõl alkotott ítéletük, információik eltérnek, sõt még egyazon elemzõ is felülbírálja idõrõl idõre az elõrejelzéseit. A sokféle és ellentétes irányú várakozás eredményeként meghozott különbözõ döntések eredõjeként jön létre az egyensúlyi ár. Részvény névértéke: A részvény fogalmának meghatározásánál definiálni kell még a névértéket és a kibocsátási értéket. A névérték az alaptõke összegszerûen meghatározott, egy részvényre esõ hányadrészét adja, így az összes részvény névértéke mindig egyenlõ az alaptõkével. A kibocsátási érték az alaptõke részhányadot megtestesítõ névérték feletti összegét jelenti. Ezért a névérték feletti kibocsátási érték mindig az alaptõkén felüli vagyona lesz a részvénytársaságnak. Befektetési jegy eszközértéke: A befektetési alap vagyonának értéke csökkentve kötelezettségeivel, és annak egy befektetési jegyre jutó értéke egy adott napon, amelyet a törvényi rendelkezések és a kezelési szabályzat alapján a letétkezelõ számít ki. Likviditás: Folyamatos fizetõképességet jelent, illetve pénzzé tehetõségi fokot (likvid, kevésbé likvid eszközök rangsorolása). Likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy egy gazdasági szereplõ nem, vagy csak késve fogja tudni kiegyenlíteni tartozásait. Futamidõ: A futamidõ az a rögzített idõtartam, amely az ügylet kezdetétõl a hitel (bef jegy, egyéb értékpapír) megszûnéséig tart. Hitelminõsítõk: A hitelminõsítõ intézetek egy ország belsõ adósságára szóló hitelminõsítést adnak ki. A nemzetközileg elismert nagyobb hitelminõsítõk: Standard and Poor s, Moody s, Fitch Ratings, JCR (Japan Credit Rating), Dagong (Kína). A minõsítõk egy AAA-tól D-ig terjedõ skálán osztályozzák az általuk vizsgált gazdaságokat. A legjobb kategória a AAA (tripla A), míg a leggyengébb a D (fizetésképtelen) kategória. A Moody s egy ettõl kissé eltérõ skálát alkalmaz (Aaa-C). Éles választóvonalat jelent a még befektetési minõsítésû kategóriát jelentõ BBB (Baa) kategória, illetve az ez alatti minõsítés bóvli kategóriát jelöl (junk bond). Margin (Alapletét): A határidõs ügyleteknél a pozíció nyitásakor letétbe helyezendõ összeg. (Margin Call: A határidõs ügylet biztosítékaként elhelyezett letét (fedezettség) árfolyamveszteség miatti csökkenése okán kiegészítõ változó letét befizetésére vonatkozó felhívás.) A kifizetett pénz és az ügylet értéke közötti arányt nevezzük tõkeáttételnek. Minél nagyobb a tõkeáttétel, annál nagyobb az ügylet kockázata.

11 1.3 Instrumentumok fogalma Befektetési alapok: A befektetési alap egy jogi személyiséggel rendelkezõ vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelõ a befektetõk érdekében a meghirdetett befektetési elveknek megfelelõen kezel. Mindez tehát azt jelenti, hogy egy elõre meghirdetett célra (pl. különbözõ magyar részvények megvásárlására) összegyûjtik sok befektetõ pénzét és az így létrejövõ vagyontömeget (befektetési alap) fektetik be az elõre meghatározott elveknek megfelelõen. A befektetési alap befektetési jegyet bocsát ki, ennek megvásárlásával kerül a befektetõ pénze az alapba. A befektetési alap elõnye, hogy a nagyobb tõkeméret miatt költséghatékonyan és a kockázatoknak a különféle befektetések közötti megosztásával tud mûködni, így a kevesebb pénzzel rendelkezõk, a kisbefektetõk számára is a különféle befektetési lehetõségek széles köre válik elérhetõvé. A befektetésbõl eredõ költségek, illetve hozamok az alap "tulajdonosai", azaz a befektetési jegyek gazdái között tulajdoni arányuknak megfelelõen oszlanak meg. Az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség van megfelelõ speciális tudásra, ezt viszont csak megfelelõ szakemberek tudják nyújtani. A befektetési alapok elõnye, hogy a befektetéseket szakemberek kezelik, jellemzõ, hogy egyegy alapkezelõn belül az egyes részpiacokkal is különbözõ, erre specializálódott portfoliómenedzserek foglalkoznak. Befektetési alapok fajtái: Ahány befektetõ annyi befektetõi igény merülhet fel, ezért az alapkezelõk is a különbözõ befektetési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenõen a törvényi szabályozás is az alapok különbözõ fajtáit, típusait különbözteti meg. A különbözõ fogalmak közötti eligazodást segítendõ az alábbiakban szeretnénk röviden áttekinteni az alapok fõbb típusát, kategóriáit. A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fõ csoportra oszthatók. A nyíltvégû alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégû alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidõ lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, mely esetében a likviditás korlátozása szükséges lehet. Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zártkörû alapok, ez utóbbiakat a befektetõk egy elõre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelõ. A törvényi szabályozás a mûködési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, elõírásoknak megfelelõen többféle alaptípust különböztet meg. Így a leginkább általánosnak tekinthetõ értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tõkepiaci indexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektetõ alapok. Ez utóbbiakra jellemzõ, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezõleg, az értékpapír piaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérõ alapok többsége). Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. A fentieken túlmenõen az alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az adott alap befektetési politikája. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs két azonos befektetési politikájú alap, a piaci és befektetõi igények miatt hamar kialakult az alapok kategorizálása

12 iránti igény, melynek célja, hogy segítse a befektetõk eligazodását, illetve megteremtse a múltbeli teljesítmények tisztességes összehasonlíthatóságának feltételeit. Az alapok kategorizálásának világszerte széles körû és egymástól különbözõ gyakorlata terjedt el, Magyarországon a BAMOSZ ad ajánlást tagjai számára e téren. Az alapok kategorizálásának szintén több szempontja lehet, a besorolási szempontok, kategóriák száma elsõsorban az alapok sokféleségének mértékétõl függ. A kategorizálás elsõdleges szempontja általában a mögöttes értékpapírok kockázatossága, illetve a befektetések földrajzi megoszlása. Magyarországon április 1-e óta a BAMOSZ ajánlásának megfelelõen az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat: Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévõ kötvényjellegû eszközök átlagos hátralévõ futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot. Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévõ kötvényjellegû eszközök átlagos hátralévõ futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Rövid kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévõ kötvényjellegû eszközök átlagos hátralévõ futamideje 1-3 év. Hosszú kötvény alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévõ kötvényjellegû eszközök átlagos hátralévõ futamideje meghaladja a 3 évet. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévõ részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot. Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévõ részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti. Részvénytúlsúlyos alapok: a portfolióban lévõ részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti. Tiszta részvény alap: a portfolióban lévõ részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. Garantált alapok: hozamot, illetve tõkemegóvást ígérõ, illetve garantáló alapok. Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektetõ alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé. Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak: Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%. Ingatlanfejlesztõ alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. Azon alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint egyetlen fent felsorolt kategóriába sem tartoznak, a kimutatásokban "egyéb, be nem sorolt alap"-ként szerepelnek. A befektetési alapokba fektetõ alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelõen kell kategóriába sorolni. Megemlítendõ még az alapok alapja, melynek portfoliójában nem egyedi értékpapírok, hanem más befektetési alapok befektetés jegyei kerülnek. Az egy portfolióban lévõ több befektetési alapnak köszönhetõen az ilyen alap értékét egy idõben még nagyobb számú befektetés alakítja, így a befektetés kockázata a több lábon állás elve alapján csökken. A befektetési alapokba fektetõ alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelõen kell kategóriába soro lni.

13 Kötvény: A kötvény hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az elõre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezõnek) a megjelölt idõben és módon megfizeti, illetõleg teljesíti. Vannak olyan kötvénynek nevezett szerzõdések, értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetõk annak, ilyen a például a biztosítási kötvény. Típusai: Anonimitás szerint Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki. Megjelenési formája szerint A kötvény lehet nyomdai úton elõállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt). Kamatozás szerint Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zérókupon kötvény. Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy elõre meghatározott idõpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidõ alatt változatlan mértékû kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is. Változó kamatozás esetén a kibocsátó elõre meghatározott idõpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de idõben változó (általában valamely banki vagy bankközi kamatláb változásához kötött, például jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR) kamatot, és a futamidõ végén a névértéket. Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. A befektetõ hozama (kamata) a beszerzéskori ár és a névérték különbözete lesz. Kibocsátója szerint Állami kibocsátású kincstárjegy államkötvény Közintézményi kibocsátású (például önkormányzat) Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél Vállalati kibocsátású Természetesen a fenti kibocsátók kötvényei a piacon igen változatos neveken foroghatnak. Például diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy stb.

14 Hozam 15 éves 10 éves 5 éves 3 éves 1 éves 6 hónapos 3 hónapos Egyéb csoportosítások Biztonságosság szerint Biztosítékkal fedezett kötvény (a kibocsátó csõdje esetén elõre meghatározott biztosíték áll a kötvény mögött) Nem fedezett kötvény (nincs elõre meghatározott biztosíték, az egyéb hitelezõkkel azonos besorolás alá esik csõd esetén) Alárendelt kötvény (a kibocsátó csõdje esetén az egyéb hitelezõk után kerül csak kielégítésre a követelés) Specialitások szerint egyszerû kötvény (amirõl az eddigiekben beszéltünk) visszahívható kötvény (lehetõséget ad a kibocsátó számára, hogy a kötvényt valamilyen elõre meghatározott árfolyamon bármikor visszavásárolja) átváltható kötvény (lehetõséget ad a birtokosa részére a kötvények meghatározott idõpontban meghatározott számú részvényre történõ kicserélésére) ÁKK referenciahozamok alakulása az adott lejáratokra 8,50 8,00 7,50 7,00 6,50 6,00 5,50 5,00 4,50 augusztus 30. augusztus 15. lejárat

15 Részvény: A részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapír, mely feljogosítja a részvényest a tulajdonosi jogok gyakorlására. Legfontosabb tulajdonosi jogok: Fajtái: a közgyûlésen való részvétel, felszólalási és szavazási jog osztalékhoz való jog a cég felszámolása esetén a likvidációs értékhez való jog Három nagy csoportra osztható a részvények fajtái, melyek aztán további alcsoportokra oszthatók. Forgalomképesség szerint: Bemutatóra szóló részvény Névre szóló részvény Tagsági jog szerint: Törzsrészvény Elsõbbségi részvény Speciális részvények: Dolgozói részvények Saját részvények Törzsrészvény: azt a részvényt nevezik törzsrészvénynek, amely azonos tagsági jogokat biztosít tulajdonosainak, és nem tartozik az alább felsorolt egyetlen részvényfajta közé sem. A törzsrészvényt szokás közönséges részvénynek is nevezni. Elsõbbségi részvények: a törzsrészvénnyel szemben az elsõbbségi részvények eltérõ tagsági jogokat biztosítanak tulajdonosaiknak. Azért nevezik elsõbbséginek az ilyen részvényeket, mert tulajdonosaiknak valamilyen téren elsõbbséget, elõnyt biztosítanak a törzsrészvényesekkel szemben. Azonban ezek az elõnyök nincsenek ingyen, valamelyik másik jogosítványát korlátozzák a részvényesnek az adott elõnyért cserébe. Osztalékelsõbbségi részvény: általában fix, elõre rögzített nagyságú osztalékot ígér. A törzsrészvényeseknek csak akkor fizetnek osztalékot, ha az elsõbbségi részvények osztalékát már kifizették. Így elõfordulhat olyan is, hogy a törzsrészvényeseknek nem jut o sztalék A szavazatelsõbbségi részvény a szokásosnál nagyobb arányú szavazati jogot biztosít tulajdonosának. A köznyelvben aranyrészvény -nek nevezik azokat a szavazatelsõbbségi részvényeket, amelyek a társasági határozatokkal kapcsolatban vétójogot biztosítanak tulajdonosuknak. A likvidációs hányadhoz kapcsolódó elsõbbségi részvény tulajdonosai a társaság felszámolása esetén a törzsrészvényesek elõtt részesednek a felszámolás után rendelkezésre álló vagyonból. Dolgozói részvény: a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy kedvezményes áron - bocsátható ki dolgozói részvény, a részvénytársaság alaptõkéjének felemelésével egyidejûleg. A dolgozói részvény csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azokra ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja.

16 Kamatozó részvény: Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelõen elõre meghatározott mértékû kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható. A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után - az osztalékon felül - a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Visszaváltható részvény: közgyûlés olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. Származtatott ügyletek: A származtatott ügyletek, pénzügyi nyelven derivatives, olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik". A származtatott értékpapírokat feltételes követeléseknek is mondják. Használata: Mivel a származtatott ügyletek értéke más termékek értékétõl függ, ezért kiválóan alkalmasak fedezeti célú és arbitrázs ügyletekre, vagy spekulációra is. A fedezeti ügyletek célja az üzletmenetbõl adódó kockázat csökkentése. Az arbitrázs a piaci idõbeli vagy térbeli "anomáliákból" fakadó kockázatmentes profit lehetõségét jelenti, amelyek azonban a gyakorlatban nem állnak fenn sokáig. Valójában a pénzügyi elméletek mind azt feltételezik, hogy a piacokon nem létezik arbitrázs lehetõség. A spekuláció egy fogadás az árfolyamok változásának irányára és mértékére. Ismertebb típusai: a) Határidõs ügyletek b) Opció Futures: tõzsdei határidõs ügylet Forward: tõzsdén kívüli határidõs ügylet Hedges Vételi (call) Eladási (put) Más kategorizálás szerint Amerikai opciók Európai opciók Egzotikus opciók c) Opciószerû értékpapírok Visszahívható kötvények Átváltható értékpapírok Opciós utalvány (warrant) d) Csereügyletek (swap) Kamatcsere Devizacsere

17 Warrant: Opciós utalványokat (warrantokat) általában vállalatok bocsátanak ki. Abban tér el a szokványos opcióktól, hogy lehívásának fedezetéül a vállalatnak új részvényeket kell kibocsátania, mellyel a forgalomban lévõ részvények száma, így a közkézhányad is megnõ. A warrant bevételt eredményez a vállalatnak amikor a warrant tulajdonosa kifizeti (az opciós megállapodásban rögzített) kötési árat. Az elõbbi különbségek miatt a warrant értéke különbözik egy azonos feltételekkel rendelkezõ vételi opció értékétõl. Jellege: Opciós utalványok lehetnek amerikai illetve európai eredetûek. Az amerikai warrantot a lejárat napjáig bármikor le lehet hívni, míg az európait csak a lejárat napján. CFD (Contract for Difference): A CFD egy olyan befektetési eszköz, amely egy másik eszköz (mögöttes, underlying) árfolyamát követi. Tulajdonképpen egy forward (jövõbeli) megállapodás a két fél (eladó és vevõ) között, hogy a nyitó és záró ár közötti különbséget a vesztes fél megfizeti a másiknak készpénzben. A CFD-vel való kereskedés tõkeáttételt tesz lehetõvé, mivel ez is egy származtatott (határidõs) ügylet. Mivel a CFD egy külön eszköz, amivel kereskednek, a ráható keresleti és kínálati erõk is befolyásolják az árat, aminek következtében a CFD-k árfolyama eltérhet a mögöttes eszköz árfolyamától. A nagy kilengések ellen azonban az arbitrázs lehetõsége véd (lásd arbitrázs). Fontos azt is tudni a CFD-krõl, hogy ezek nem biztosítják ugyanazokat a jogokat, mint a mögött es termékek (pl. egy részvény CFD-vel nem lehet szavazni a közgyûlésen). ETF: A tõzsdén kereskedett indexkövetõ alapok (ETF Exchange Traded Fund) a nyílt végû befektetési alapok speciális formája. Az ETF megvásárlásával a befektetõ gyakorlatilag egyetlen tranzakcióval megvásárolhatja az alap által követett indexet. Az ETF egyesíti az egyedi részvények vételének gyorsaságát és rugalmasságát a befektetési alapok széleskörû kockázatmegosztásával és alacsony költségeivel. Az ETF-ek piaci likviditását folyamatos árjegyzés biztosítja. Commodity: Nagy tömegben jelenlévõ, viszonylag homogén árupiaci termékek összessége, melyek tõzsdei kereskedelemre alkalmasak. Az árutõzsdékkel kapcsolatos legfontosabb követelmények, rendszeres tõzsdei árjegyzés, minél nagyobb likviditás mind a spot, mind az adott határidõs termineknél. Az árupiaci termékek fõbb fajtái: fémek, nemesfémek, szénhidrogének, ipari alapanyagok, mezõgazdasági termékek. Az utóbbiak jellemzõje, hogy adott régióban állíthatók elõ, emiatt bizonyos árutõzsdék helyzeti elõnyt élveznek adott termék kereskedelmében. Az árutõzsdék kialakulásában sok esetben meghatározó tényezõk a kialakult kereskedelmi útvonalak. Pl. Rotterdam (Európában egyedül itt van növényi olajra tõzsdei jegyzés). A Budapesti Árutõzsde jellemzõen gabonatõzsde. Bár forgalma a hazai gabonapiac méretéhez viszonyítva elenyészõnek tekinthetõ, mégis az itteni árjegyzés irányadónak (benchmark) nevezhetõ a kétoldalú OTC ügyletek megkötése során. Sõt számos esetben régiós szinten is a BÉT-es termékárak tekinthetõk viszonyítási alapnak.

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC 1 Exchange Traded Funds (ETF): tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely leginkább a részvényekhez hasonlatos. A legnépszerűbbek az indexkövető és szektor ETF-ek, melyek az irányadó tőzsdeindexek árfolyamát

Részletesebben

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én)

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) H0F: 0. számú kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i. H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i

H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i. H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i Kamatváltoztatási mutató a 3 18 éves futamidejű forinthitelek esetén: H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i Kamatváltoztatási mutató a 18-25 éves futamidejű forinthitelek esetén: H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2011

FÉLÉVES JELENTÉS 2011 FÉLÉVES JELENTÉS 2011 Alapadatok Neve Elnevezés angolul Rövid név Rövid név angolul Budapest Euró Pénzpiaci Alap* Budapest Euro Money Market Investment Fund Budapest Euró Pénzpiaci Alap Budapest Euro Money

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5 CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2013 1/5 1. Alapadatok 1.1. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja Megnevezése: Típus:

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL A határidős kamatlábmegállapodás olyan származtatott ügylet, amellyel az Ügyfél egy jövőbeni periódusra, egy előre meghatározott összegre

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL

D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL I. Összevont értékpapírszámla vezetés díjtételei Díj, költség Általános díjak Összevont

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Ingatlan Befektetési Alap: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete az ISIN azonosítóról A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

ZMAX Index 2004. február 04.

ZMAX Index 2004. február 04. 2004. február 04. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS MAGYAR NEVE...3 1.2 AZ INDEX HIVATALOS ANGOL NEVE...3 1.3 AZ INDEX HIVATALOS RÖVID NEVE...3 1.4 AZ INDEX BÁZISA...3

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉSE - 2012. ELSŐ FÉLÉV -

FÉLÉVES JELENTÉSE - 2012. ELSŐ FÉLÉV - által kezelt befektetési alapok PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI

Részletesebben

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Készült: 2012. augusztus 9. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap Alapadatok Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Alternatív befektetési alap (ABA) nyilvános,

Részletesebben

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON Vision Származtatott Befektetési

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata Vállalati pénzügyek II. Részvények Váradi Kata Járadékok - Ismétlés Rendszeresen időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy matematikai szabályossággal változó pénzáramlások sorozata. Örökjáradék Növekvő

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Az egyes tőzsdén kívüli származtatott Egyedi Ügyletek változó letét igény mértékének számításáról

Részletesebben

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege VÁLLALATI PÉNZÜGYEK II. A KÖTVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár A pénz tartva tenyész, költögetve vész! Dugonics András: Magyar példa beszédek

Részletesebben

AEGON ÁZSIA RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON ÁZSIA RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON ÁZSIA RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON Ázsia Részvény Befektetési

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13.

Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13. Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű ingatlanforgalmazó

Részletesebben

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008.

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008. EQUILOR EQUITY NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP Befektetési Alap megnevezése Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alapot április 1-én nyíltvégű értékpapír

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Lakossági állampapírok

Lakossági állampapírok Lakossági állampapírok Lakossági állampapír Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője,

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ I. REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP Féléves tájékoztató 2008. I. félévéről Alapkezelő: Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

5 Forward és Futures Árazás. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

5 Forward és Futures Árazás. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 5 Forward és Futures Árazás 1 Fogyasztási vs beruházási javak Beruházási célú javak (pl. arany, ezüst, ingatlan, műkincsek, stb.) Fogyasztási javak (pl. ércek, nyersfémek, olaj, kőszén, fél sertés, stb.)

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Üzleti feltételek az ÁKK Zrt. által az Elsődleges forgalmazók részére biztosított repó rendelkezésre állás keretében kötött repó ügyletekhez

Üzleti feltételek az ÁKK Zrt. által az Elsődleges forgalmazók részére biztosított repó rendelkezésre állás keretében kötött repó ügyletekhez Üzleti feltételek az ÁKK Zrt. által az Elsődleges forgalmazók részére biztosított repó rendelkezésre állás keretében kötött repó ügyletekhez Budapest, 2014. december 8. 1. Repó rendelkezésre állás célja

Részletesebben

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB2 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2014.12.3 1 Vagyonkimutatás

Részletesebben

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott

Részletesebben

XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009.

XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009. XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) ) a tőkepiacról

Részletesebben

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt.

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. DÍJJEGYZÉK A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Díjjegyzéke: Hatályos 2012. év szeptember hónap 10. napjától. Művelet Díjalap Díj mértéke Díj esedékessége I. Befektetési és árutőzsdei szolgáltatási

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok Alap neve, lajstromszáma: Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap lajstromszám 1112-218 Alapkezelő neve: Concorde Alapkezelő zrt. Letétkezelő

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Készült: 2013. augusztus 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz

Részletesebben

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Készült: 2012. augusztus 9. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest,

Részletesebben

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap (RUVA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

Befektetési politika kivonat

Befektetési politika kivonat Befektetési politika kivonat A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK IRÁNYELVEI A Pénztár elsődleges célja a befektetett vagyon biztonságos gyarapítása. A Pénztár lehetővé teszi tagjai számára, hogy megtakarításukat koruk,

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2014. augusztus 1. napjától Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár a befektetések során az egyes

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG Minimum 10.000.000 össznévértékű, névre szóló jelzáloglevelek forgalomba hozatala az 1.000.000.000.000 Ft keretösszegű

Részletesebben

Access Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009.

Access Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009. Access Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése Access Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Access Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) a Befektetési

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben