9. Befektetési vállalkozások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "9. Befektetési vállalkozások"

Átírás

1 9. Befektetési vállalkozások A magyar értékpapírpiac szabályozása A tőkepiaci befektetés többnyire kockázatos vállalkozás, a világon mindenütt szigorú szabályok védik a befektetőket. Nálunk a befektetők védelmét a befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi előírások és a Befektetővédelmi Alap hivatott szolgálni. Az értékpapír-törvény alapvetően nem a piac szereplőit, nem szervezeteket, hanem tevékenységeket szabályoz. Az értékpapírpiaci tevékenység a jogszabály szerint a befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatások közé tartozik. Befektetési szolgáltatási tevékenység: Ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között. Bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége. Kereskedelmi tevékenység (saját számlás kereskedés): befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézet saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet. Portfólió-kezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfólió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében. A portfóliókezelésnél a szolgáltató garanciát adhat arra, hogy minimálisan milyen hozamot tud elérni ügyfele számára. A hozamgarancia elnevezés azt jelenti, hogy a szolgáltató kötelezettséget vállal a tőke és a vállalt hozam visszafizetésére. A tőkegarancia olyan hozamgarancia, amelynél 0%-os tőbblethozamot vállalnak csak, de a tőke összegének visszafizetését garantálják. Jegyzési garanciavállalás (underwriting) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás. (Az angolszász gyakorlat inkább az első megoldást preferálja, tehát a jegyzési garanciát vállaló szereplő a kibocsátás kezdetén vállalja azt, hogy saját számlára, saját kockázatára lejegyez adott mennyiségű értékpapírt, é aztán ügyfélkörén keresztül teríti ezt. Ilyen esetben magának a jegyzésnek kisebb a jelentősége, hiszen a kibocsátandó mennyiség nagyobb részét, esetleg egészét a forgalmazók már lejegyezték. A kontinentális gyakorlat inkább az el nem kelt mennyiségre vonatkozóan vállalt garanciát. Ebben a formában a jegyzés lezárultát követően élhet csak a kibocsátó a garanciavállalással. Értelemszerűen ilyen helyzetben a garanciavállaló (underwriter) nagyobb kockázatot vállal a papírok átvételével, hiszen tudható, a piacon a kibocsátási áron nincs elegendő kereslet a papírra. A fentiek közül a saját számlás kereskedés, a portfólió-kezelés garanciavállalásai és a jegyzési garanciavállalás mind kockázatos pozíciót jelent a befektetési szolgáltató szempontjából. A kockázatos pozíciókról, azok értékéről naponta jelentést kell készíteniük a felügyelet számára, és ezek mögé megfelelő tartalékot kell képezniük. A kockázatvállalás mérlegelése, tudatosítása, a kockázatos pozíciók vállalásáról való döntés a befektetési vállalkozás életének fontos része. A kockázatos pozíciók nyilvántartása és elsősorban kötelezettségvállalási és fedezettségi szempontból való értékelése fontos feladat. Kiegészítő befektetetési szolgáltatási tevékenység:

2 Értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások: az a tevékenység, amelynek során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja. A letétkezelési tevékenységbe tartozik mind a materiális, mind a dematerializált formátumú papírok esetén az esedékes pénzáramlások, a kamat, az osztalék, a befektetési jegyek hozama, illetőleg a törlesztés beszedése, valamint részvények esetében a közgyűlésen való szavazásra jogosító tulajdonosi igazolás kiadása. Értékpapír letéti őrzés: nyomdai úton előállított értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása. Vállalati tanácsadás (corporate finance részleg): vállalkozásoknak tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban. Értékpapír forgalomba hozatalának, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások. (Lásd lejjebb részletesebben kifejtve.) Befektetési tanácsadás: befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tényadat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele. Befektetési hitel nyújtása: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában, Értékpapír-számla vezetése: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Ez a nyivlántartás darabszámban, értékpapírsorozatonként tartja nyilván az ügyfél vagyonát. Ügyfélszámla-vezetés: az ügyfél számára vezetett korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál. Ez a számla kizárólag az ügyfél pénzvagyonának (és kötelezettségének) nyilvántartására szolgál és 2003 között, ameddig a személyi jövedelemadóban a tőkeszámlán tartott befektetések után járt adókedvezmény (adóhitel), egy harmadik számlatípust, az ún. tőkeszámlát is vezették ügyfeleik után itt az egyes értékpapír-sorozatoknak a beszerzési értéke, valamint az kapott szerepet, hány napig volt a befektető birtokában az adott papírmennyiség. Ebből volt megállapítható, éves szinten átlagosan hány forint kockázatos (és ezért adózási szempontból honorálható) befektetés-mennyiséggel rendelkezett az adott befektető. A tőkeszámla 2008 óta, ameddig a befektetési adóhiteleket legkésőbb vissza kellett fizetni, már elvesztette funkcióját. A befektetési tevékenység tárgya a befektetési eszköz, amely lehet átruházható értékpapír, pénzügyi határidős ügylet, ideértve az ezzel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is, határidős kamatláb szerződés, kamatláb, deviza- és tőke-csereügylet (swap), opció a felsorolt eszközök és az opció megszerzésére vagy elidegenítésére, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is. A tevékenységeket a befektetési szolgáltatók végzik, amelyek elsősorban befektetési vállalkozások (köznyelvi megfogalmazással: brókercégek), de bizonyos korlátozásokkal engedélyt kaphat rá bank, szövetkezeti hitelintézet, szakosított hitelintézet (ezeket együtt forgalmazóknak nevezzük), továbbá árutőzsdetag, egyéni vállalkozó, és bármely gazdálkodó szervezet. A befektetési vállalkozás kizárólag részvénytársaság formában működhet, amelynek részvényei névre szólóak. A befektetési vállalkozás lehet: befektetési társaság, amely bármilyen befektetési szolgáltatást végezhet, az értékpapír-kereskedő ügyfele megbízásából is és saját számlára is kereskedhet, de nem

3 nyújthat befektetési hitelt, az értékpapír-bizományos tevékenységi köre még szűkebb, csak ügynökként vagy ügyfele javára köthet üzletet. Az államkincstár és az MNB különleges forgalmazói státusszal rendelkezik. A befektetési tevékenység elemzésénél, minősítésénél az az alapkérdés, hogy a befektetési szolgáltató ügyfele érdekében járt-e el, megtett-e mindent vagyona megőrzése/gyarapítása érdekében, illetve helyesen mérte-e fel a kockázatokat és ennek megfelelő-e az elért hozam. A kérdések megválaszolásának az az alapja, hogy megfelelően történt-e a pénzügyi eszközök árazása. A befektetési vállalkozás elemzéséhez használt mutatószámok nagy része azonos a vállalkozásoknál általában használt mutatókkal, ezekről majd a vállalkozásoknál lesz szó, az értelmezés lehet más, és a hangsúlyok vannak máshol. Befektető-védelmi előírások A befektetők védelmét szolgáló előírások közül a legfontosabbak: Tulajdonszerzési korlátozások: a befektetési vállalkozás nem szerezhet más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy 10%-ot meghaladó közvetett tulajdont; természetes személy és gazdasági társaság egyidejűleg csak 1 befektetési vállalkozásban szerezhet 10%-nál nagyobb közvetlen tulajdont; a Tőzsdetanács delegált tagja a tőzsde és az elszámoló ház alkalmazottja nem szerezhet sem közvetlen, sem közvetett tulajdont forgalmazóban. Információszolgáltatási kötelezettség, tájékoztatási kötelezettség: az ügyfél és a felügyelet felé áll fenn. Kínai fal a bennfentes információk terjedésének korlátozása. Befektetési vállalkozásoknál különösen élesen merül fel a bennfentes információk megszerzésének és utána bennfentes kereskedelemre való törvénytelen felhasználásának lehetősége. A problémát nem csak az okozza, hogy a piacon állandóan jelenlévő szereplőként bizonyos piaci információkat a piac többi résztvevőjénél gyorsabban tud megszerezni, és azokat saját vagy a brókercége javára kihasználni. (Általában a brókercégek tiltják azt, hogy munkatársaik saját javukra is kössenek üzleteket, mert ilyenkor óhatatlanul előfordulhatna, hogy a munkatárs először a saját pozíciójával, és csak utána az ügyfelekével foglalkozik. Vagy az adott cégnél egy munkatárs, akinek a többi bróker megbízást adhat, vagy másik brókercégnél kereskedjen.) A jelentősebb probléma abból adódik, hogy a befektetési szolgáltatónak vállalati tanácsadással foglalkozó része is lehet, ahonnan nem-nyilvános információkat is megszerezhet. Ha ezeket az információkat a kereskedési, saját számlás vagy megbízásos ügyleteinél felhasználja, komoly (és tiltott) versenyelőnyre tudna szert tenni. A probléma kezelésére kétfajta megoldás született. Az angolszász gyakorlat az úgynevezett Glass Steagall törvényen (1933) alapul, amelyik kimondja azt, hogy befektetési banknak nem lehet értékpapír-forgalmazással foglalkozó részlege, vagyis a két, az információ-áramlás szempontjából kényes területet két külön vállalatba (bank; értékpapír-kereskedő cég) kell szétvágni. A kontinentális gyakorlat az univerzális bank német modelljét követi, ahol a külön szervezetbe való szétválasztás nem követelmény, de az igen, hogy a szervezeten belül az információk áramlását úgy szabályozzák, hogy a más területeken dolgozó illetéktelenek azokhoz ne jussanak hozzá. A tevékenység végzésére engedélyt a felügyelettől kell szerezni. Pénzügyi-számviteli előírások: a befektetési vállalkozás saját tőkéje nem csökkenhet egy minimális szint alá (befektetési társaságnál 1 Mrd Ft, értékpapír-kereskedőnél 100 millió Ft, értékpapír-bizományosnál 20 millió Ft alá); naponta meg kell állapítania szavatoló tőkéjét (minimuma a jegyzett tőke) és tőkemegfelelési mutatóját (minimálisan 8%); tartalékot kell képeznie és be kell tartania a likviditási szabályokat (jegyzett tőkéjének legalább 5%-át készpénzben és állampapírban köteles tartani). Nagykockázat vállalásának korlátozása: nagykockázatnak minősül, ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke meghaladja a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének

4 10%-át: Egy ügyféllel (kivéve az intézményi befektetőket) szemben a befektetési vállalkozás által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 25%-át. A vállalt nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének nyolcszorosát. A befektetési vállalkozás köteles az ügyfelet azonosítani a szerződésben, s a szerződésről egységes időrendi nyilvántartást vezetni, a szerződés teljesítéséről az ügyfelet értesíteni. A tőzsdei megbízások döntő része interneten vagy telefonon keresztül bonyolódik. A telefonos megbízásnál a bróker köteles megbízója ügyfélkódját megkérdezni. Ha az ügyfél a brókercég internetes felületén (internetes brókercégek) keresztül köt ügyletet, a belépéskor ellenőrzik regisztrációs adatait. A befektetési vállalkozás köteles az ügyfél befektetési eszközeit elkülönítetten kezelni. Egyrészt a saját és az ügyfelek vagyonát elkülönítenie, másrészt az ügyfelek vagyonát az ügyfélszámlák segítségével személyre szólóan nyilvántartani. A befektetési szolgáltatót köti az üzleti és az értékpapír-titok. Részesedés és ingatlanvásárlási korlátozások. A befektetési szolgáltató csakis a kijelölt irodájában, a kijelölt üzleti időpontban vehet fel megbízást. A befektetők védelmét szolgálja a Befektetővédelmi Alap is, amely a befektetők számára fizet kártalanítást az értékpapír-cégeknél befagyott követeléseik után. Az Alap tehát nem a szokásos befektetési kockázatokra (ha a befektető által vásárolt részvény ára lezuhan, vagy a társaság csődbe megy, illetve ha kötvényére nem fizetnek kamatot) vállal garanciát, hanem olyan esetekben fizet, amikor az ügyfél a brókercég hibájából nem jut pénzéhez a befektetési vállalkozást felszámolják például, és nem marad elegendő vagyon a náluk kezelt ügyfélvagyon teljes kifizetésére. Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel történő megállapodás alapján állampapírral teljesíti. Az Alap a kártalanítást a követelés befagyását követő 30 napon belül kezdi meg. Minden olyan cég köteles az Alaphoz csatlakozni, amelyik legalább értékpapír-bizományos tevékenységet folytat az Alap tőkéjét a csatlakozó cégek befizetései adják. Hektikus, illetve nagyon erős medve (áreső) piacon elképzelhető, hogy befektetési vállalkozások sorát kell felszámolni, ilyenkor az Alap tőkéje nem biztos, hogy elegendő a beérkező követelések kielégítésére. Ennek legjellemzőbb példája az 1997-es indulást követő év, az 1998-as orosz válság időszaka volt, amikor tucatnyi brókercég ügyfelét kellett egyidőben, gyorsan kártalanítani. A befektetési szolgáltatási tevékenységek mindegyike külön-külön is engedélyköteles. Az engedélyt a Felügyelet adja meg. Értékpapír-forgalomba hozatal A befektetési döntések meghozatala után a vállalatnak döntenie kell, hogy milyen formában kívánja magát finanszírozni belső vagy külső, tőkepiaci forrást kíván-e bevonni, hitelt vagy tulajdonosi tőkét, értékpapír vagy nem értékpapírosított formátumban kíván-e tőkéhez jutni, ha értékpapír, akkor nyilvánosan vagy zárt körben szeretné-e a potenciális befektetőket megkeresni, és konkrétan milyen szereplőknek, milyen körnek, milyen típusú értékpapírokat vagy más kötelezettségvállalásokat, milyen feltételek mellett kíván kibocsátani. A döntések szakmai, stratégiai részéről bővebben olvashatnak a 11. vállalkozásokról szóló fejezetben. Ebben a részben az értékpapír-kibocsátások (elsősorban részvény-kibocsátások) teendőit gyűjtjük össze. Úgy tekintjük, hogy előzetes stratégiai döntések alapján már meghozták a kibocsátással kapcsoaltabn az alábbi döntéseket: milyen típusú értékpapírt, rövid- vagy hosszú távra, mekkora összegben, milyen ügyfélkör számára, milyen piacon (tőzsdén, tőzsdén kívül, hazai vagy nemzetközi piacokon), milyen módon (forgalombahozatal, kereskedés, elszámolás módja) bocsássanak ki.

5 A résztvevők kiválasztása A kibocsátó vállalat számos területről kell, hogy szakértőt bízzon meg. Befektetési szolgáltató szükséges a tranzakció megszervezésére és az értékpapírok értékesítésére. Nagyobb volumenű tranzakció esetében konzorciumban végzik feladatukat. Ennek élén egy vezető szervező vagy globális koordinátor áll, alatta társszervezők, a hierarchia legalján az értékesítési ügynökök állnak. Könyvvizsgálók: a befektetői kör szélesedése, változása, esetleg a társaság nyilvánossá válása miatt a szokott feladatoknál szélesebb-körű teendőik vannak, egy részletesebb pénzügyi jelentés illetve a pénzügyi előrejelzések véleményezése is feladatuk közé tartozik. Vállalatértékelőre bizonyosan szükség van a reális eszközérték illetve tulajdonosi érték (részvényesi érték) becslésére. A jogi tanácsadóknak a társaság és a részvényesek jogi kapcsolatainak bemutatása, a kibocsátás jogi oldalának koordinálása a feladatuk. Szakértőkre egészen változatos területekről lehet szükség, úgymint ágazati specialistákra, környezetvédelmi, munkajogász, versenypolitikai stb. szakértőkre. A kibocsátási kampány megszervezésében bizonyosan fontos szerep jut marketing- és PRtanácsadóknak is. A kibocsátás módjának megválasztása Értékpapírok forgalomba-hozatalára két nagy módszer alakult ki: a jegyzés és az aukció. Az aukció versengő ajánlattétel, azaz a potenciális befektetők különböző árajánlatokat tehetnek, amelyeket a kibocsátó a konkrét kibocsátási eljárás során rögzített metódussal sorbarendez és kiválasztja a számára elfogadhatóakat. Az aukció során használt lényegesebb fogalmak: Zárt az aukció, ha a szereplők által beadott árajánlatokat a többiek nem ismerik. Nyitott az aukció, ha az árajánlatok nyilvánosak, például a műkincsaukciók licitjei. Az értékpapír-kibocsátásokat nem szokták nyitott aukció keretében bonyolítani, de az elképzelhető, hogy több forduló során lehet az árajánlatokat pontosítani, és két forduló között az előző árajánlatot megismerhetik a versenytársak. Egy nyertes képzelhető el a reáleszközökre (műkincs, műtárgy, könyv, játék stb.) kiírt aukciókon valamint a tendereken. Az értékpapír-aukciók többségénél több nyertes lesz (kivéve, ha tendereztetik). Az adott szereplő számára még elfogadható, legrosszabb ár az úgynevezett rezervációs ár. Ha a kibocsátó ilyet meghatároz, azaz meghúz egy olyan minimális határárat, aminél olcsóbban nem hajlandó majd részvényeiből eladni, akkor elképzelhető, hogy fizetőképes kereslet is van, kibocsátandó részvénymennyiség is van még, de az árak eltérése miatt nem találnak egymásra. Az aukciót rugalmas formája miatt szeretik a végső eladási ár a piacon, a kereslet és kínálat alapján dől el. A módszer hátránya ugyanakkor, hogy az értékpapír-értékesítésből beérkező árbevétel nagysága csak pontatlanul becsülhető. A jegyzés egy rugalmatlan kibocsátási forma abból a szempontból, hogy az értékesítési árat jellemzően előre meghatározzák. A rugalmatlanság onnan fakad, hogy ilyen esetben a kereslet kínálat alkalmazkodása egymáshoz nem hajtható végre, tehát lehet, hogy jelentős aluljegyzés, lehet, hogy többszörös túljegyzés alakul ki. Aluljegyzés esetén a kibocsátást sikertelennek lehet tekinteni, a kibocsátást részben sikeresnek tekinteni és elfogadni a beérkezett igényléseket, igénybe lehet venni a jegyzési garancia vállalását. Túljegyzés esetén

6 meg lehet emelni a kibocsátandó mennyiséget, (Csak óvatosan szoktak ezzel bánni, mert a potenciális vásárlók a kibocsátandó mennyiség emelésére gyakran azt a következtetést vonják le, hogy a kibocsátó örül, hogy ezen az áron minél több részvénytől megszabadulhasson nyilván, mert ő tudja a helyes értéket, és túlárazta a papírokat.) allokálni szükséges a szétosztásra kerülő mennyiséget a túljegyzők között. A jegyzés rugalmatlanságán enyhít, ha nem pntfix módon adják meg az árat, hanem vagy minimális, vagy a maximális árat, vagy egy ársávot. A napjainkban leginkább elterjedt módszer az úgynevezett könyvépítés (book-building) módszer, ami az intézményi befektetők számára egy aukciót takar, a kisbefektetőknek pedig az intézményi ártól részben függő, fix áras jegyzést. Tájékoztató készítése A kibocsátást egy alapos pénzügyi jogi gazdasági átvilágítás kell, hogy megelőzze. Ebben a munkában a fenti szakértők (leszámítva a közvetlen értékesítést végzők) mindegyike szerepet kap. A folyamat végeredménye a tájékoztató, amely objektív módon kívánja az összes potenciális befektető részére bemutatni a kibocsátó társaság aktuális és várható helyzetét. A tájékoztató összeállításában kulcsszerep jut a befektetési szolgáltatónak, hiszen neki van a legnagyobb gyakorlata abban, milyen információkat kell elengedhetetlenül megadni benne. A tájékoztatót a felügyeletnek engedélyeznie kell, és a kibocsátási engedélyt igen gyakran csak hiánypótlások, pontosítások után, vagy egyáltalán nem adják meg. A tájékoztatóban szereplő adatokért, információkért (vagy azok hiányáért) a társaság, az adott terület szakértői illetve a kibocsátást szervező befektetési vállalkozás egyaránt felelős. Értékelés és ársáv meghatározása A következő feladat a vállalatértékelőé. Az eszközök és források (esetleg párhuzamos) értékelésével becslést kell adnia arról, mennyit ér egy részvény a jelenlegi helyzetben, és különösképpen a kibocsátás várható sikere után. A vállalatértékelési munka rendkívül szubjektív folyamat, végeredménye függ az értékelés időpontjától, a rendelkezésre álló információktól, a megbízó konkrét szempontjaitól, az alkalmazott módszerektől, a tulajdonos lehetséges stratégiai döntéseitől, a majdani kereskedési helyszíntől, a papírok likviditásától stb. Az értékelés során kapott végeredmény (ami általában nem pontfix érték, hanem egy ársáv) tehát csak egyfajta kiindulópont az értékesítési ár vagy ársáv meghatározásához. Elemzés készítése Az értékesítésben résztvevő befektetési vállalkozások ügyfeleik döntésének segítésére a kibocsátandó részvényekről elemzést készítenek. Elemzést jellemzően minden héten gyártanak lényegesebb papírokról, ezek végeredménye a vételi tartási vagy eladási ajánlás. A kibocsátási eljárás során egy mélyebb elemzést készítenek, amelynek része a társaság általános bemutatása, a termelés, vállalati tevékenység és a termékek elemzése, a piaci helyzet (SWOT analízis, versenytársak, input- és outputpiac) értékelése, és ezek alapján a pénzügyi elemzés, a vételi lehetőség értékelése. Marketing, roadshow A forgalmazók a befektetők részére számos marketing-akciót tartanak. Személyesen felhívják ügyfeleiket, illetve roadshowkat, prezentációkat tartanak akár nemzetközi színtéren is a potenciális ügyfelek meggyőzése céljából. Könyvépítés, ármeghatározás, allokáció Az intézményi befektetők igényeit egy úgynevezett ajánlati könyvben regisztrálják. Ez a dokumentum nem nyilvános, csak a könyvvezetésért felelős vezető szervező ismeri tartalmát a megadott ár + mennyiség kombinációkat. Az ajánlati szakasz lezárultát követően meghatározzák a kibocsátási árfolyamot. Az ár meghatározásánál

7 egyrészt a kibocsátó igényeit kell szem előtt tartani, tehát ha volt elképzelése a rezervációs árról, akkor ez alá vélhetően nem kívánja majd levinni. Ugyanakkor arra is figyelnie kell, hogy a későbbi részvénykereskedés szempontjából előnyös, ha marad adott árszinten még kielégítetlen kereslet. Azaz ne az elérhető legmagasabb árnál húzzák meg a limitet, hanem olyan árnál, ahol még a kibocsátandó mennyiségnél többet is el lehetett volna adni. A többletigénylők között ezután szét kell osztani a részvénymennyiséget a szétosztás szempontja egyrészt, hogy minél magasabb (vagy árnélküli) ajánlatot adott-e, hogy milyen a kapcsolata a szervezővel, illetve, hogy mennyire hosszú távú, stabil befektetőnek várható. Kisbefektetői jegyzés és elszámolás A kisbefektetők felé folytatott nyilvános kibocsátási eljárás esetébe a kibocsátási ár általában még nem ismert, ezt az intézményi befektetőknél kialakult árhoz fogják kötni (azzal általában megegyezik). Jellemzően csak egy maximális ár ismeretében adják le jegyzési igényüket. A jegyzés komolyságának bizonyítására minimum a részvényár 10%-át kitevő részvényelőleget (foglalót) kell a jegyzőknek letenniük. Az allokáció lezárultát követően minden szereplővel elszámolnak. A ki nem egészített részvényelőleg befizetések elvesznek, az esetleges visszafizetések után kamat nem jár. Befektetői körök Egy társaság élete során különböző szakaszokat él meg: start-up, induló szakasz gyors növekedés szakasza nyilvánossá válás, esetleges tőzsdei bevezetés határozott növekedési szakasz, amikor a befektetők széles köréből is számíthatnak forrásokra piaci telítettség, fejős tehén kategória, további növekedésre kevés esély, inkább leszálló ág, a piac vagy a társaság piaci pozíciói határozottan szűkülnek a tevékenység beszüntetése Minden szakaszban elképzelhető, hogy tőkeerős szakmai befektető lép a társaságba, és ő irányítja a finanszírozást is. Ha ez nincs vagy nem elégséges, pénzügyi befektetők bevonása válhat szükségessé. Kockázati tőketársaságok (Venture capital) A kockázati tőketársaságok a vállalati növekedés nagyon korai szakaszában fektetnek be. A célvállalat ebben a szakaszban piaci potenciállal, kézzelfogható vagyonnal ritkán rendelkezik a befektetők azt az értékhordozót keresik, amire a későbbi növekedés alapozható. Ez lehet valamilyen monopolizálható jog, innováció, piaci lehetőség, know-how. A kockázati tőketársaság a nagy növekedésre spekulál, és jelentős mértékű kockázatot vállal a céltársaság az elkövetkező években könnyen csődbe is mehet. A kockázati tőketársaság jelentős szavazati hányadra törekszik, és a szakmai tevékenységet is szorosan nyomon követi. Private equity típusú tőke A private equity típusú tőke jellemzően kisebb kockázatokat vállal a kockázati tőketársaságoknál. Már az első növekedési szakasz után lép be a finanszírozásba, amikor a társaság üzleti elképzelései részben igazolódtak, de növekedési elképzelésük finanszírozásához további tőkére van szükségük. Ezek a befektetők jellemzően azt várják el a célvállalattól, hogy 3-5 éven belül tőzsdei bevezetésre megérjen, és akkor a nyilvános piacon szeretnék majd befektetéseiket jelentős felárral értékesíteni. Zártkörű tőkeelhelyezés A befektetők harmadik köre a legtágabb. A zártkörű elhelyezésben érdekelt befektetők jellemzően diverzifikált vagyonnal rendelkező, kockázatkerülőbb pénzügyi befektetők. Az általuk választott

8 céltársaságok stabil pénzügyi és piaci pozíciókkal rendelkeznek, de a nyilvánossá váláshoz és a tőzsdei bevezetéshez még időre és főleg pénzre van szükségük. A fenti befektetők célja jellemzően az, hogy belátható időn (1-2 éven) belül a társaság tőzsdei bevezetése megtörténjen, és akkor a többletlikviditásnak és az elért eredményeknek köszönhetően majd nyereséggel hajthatják végre az exitet. Nyilvános kibocsátás és tőzsdei bevezetés Egy társaság akkor válik nyilvánossá, ha legalább egy nyilvános részvénykibocsátást már megszervezett. A nyilvánossá válásnak előnyei és hátrányai is vannak. Hátrányok: A társaságnak adatszolgáltatási, információnyújtási kötelezettsége van. Rendszeres információkat kell szolgáltatnia működéséről, az éves eredmény és kivonatos mérleg közlésével. Rendkívüli információkat kell közölnie működéséről akkor, ha olyan információk merülnek fel, amely finanszírozói (hitelezői és tulajdonosai) pozícióját érdemben befolyásolják. A társaság tevékenysége sokkal inkább átlátható, amely versenytársai szempontjából többletlehetőséget jelenthet. A társaság a róla megjelenő híreket kevésbé tudja korlátozni, a gazdálkodásról megjelenő rossz hírek is nyilvánosságra kerülnek. A társaság részvényei likvidebbek, ezért könnyebb új befektetőknek meghatározó tulajdoni hányadhoz jutni és ezzel a társaságot felvásárolni. Előnyök: Sokkal szélesebb tud lenni a megcélzott befektetői kör a kisbefektetők döntő része például csak nyilvános forgalomban, lehetőleg tőzsdén jegyzett papírokkal hajlandó csak foglalkozni. A papírok jóval likvidebbek, és ez árnövelő hatású a befektetők szívesebben vásárolják ezeket, mert tudják, ha majd ki szeretnének szállni, biztosabban, magasabb áron tudják megtenni. A társaság átlátható gazdálkodása nagyobb bizalmat ébreszt a befektetőkben, nem tartanak attól, hogy információs hátrányba kerülnek a belső információval rendelkezőkkel szemben. A nyilvános társaság neve többet forog és ez nagyobb reklámértéket jelent időnként még a rossz hír is pozitívan növeli az ismertséget. A tőzsdei bevezetés a fenti előnyöket és hátrányokat tovább mélyíti. A társaság még inkább átláthatóvá, transzparenssé válik, a tőzsdei kereskedési adatoknak köszönhetően nemcsak a befektetők, de a társaság operaív üzleti partnerei is naponta találkozhatnak a társaság nevével. A tőzsdei bevezetéssel járó további kötelezettség, hogy a társaságnak rendszeresen, negyedévente úgynevezett gyorsjelentést kell adnia gazdálkodásáról. A tőzsdei bevezetésnek egyszeri bevezetési díja és utána rendszeres forgalombantartási díja van. Befektetési alapok A befektetési alapokat az évi LXIII. Törvény szabályozza. A befektetési alap külön jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg. A befektetési alap forrását a kibocsátott befektetési jegyek biztosítják, vagyonát az így szerzett tőke befektetésével szerzi meg. A befektetési alapok tulajdonosai korlátozott tulajdonosi jogokkal rendelkeznek, tagsági jogaik, a társasági életbe való beleszólási joguk nincsen. A tényleges tulajdonosi döntéseket az alapkezelő hozza meg. A befektetési jegyek tipizálása kétféle módon történhet. Az első kérdés a futamidőre vonatkozik nyílt- vagy zártvégű alapról beszélhetünk. Nyíltvégű alap esetében az alap jegyzett tőkéje bármikor változhat, a befektetési jegyek tulajdonosai a letétkezelőnél jegyeiket bármikor visszaválthatják. Zártvégű alap esetében az alapot határozott futamidőre, jellemzően minimum három, de inkább 7-10 évre alapítják. Az alap megalakításával a jegyzett tőke nagysága is

9 meghatározódik, a jegyek visszaváltására vagy újak jegyzésére nincsen lehetőség. A zártvégű alapok befektetési jegyeinek adásvételére így az elsődleges forgalomban nincs lehetőség, de az alap és befektetőinek érdeke, hogy likvid másodlagos forgalom alakuljon ki például tőzsdei bevezetéssel. A felosztás másik lehetséges szempontja az, hogy a befektetési alapok milyen eszközöket tarthatnak. Ez alapján ingatlan- és értékpapír-alapokról beszélhetünk. Az ingatlanalapokon belül is elképzelhető további szakosodás mezőgazdasági területek, irodák, raktárak, egyéb ipari területek, építési telkek, lakások irányában. Az ingatlanalapok lényegesen rosszabb likviditással rendelkeznek, mint az értékpapíralapok. Jellemzően ezért zártvégű formában szokták létrehozni őket. Az utóbbi években számos ingatlanalap nyíltvégű formában is létrejött, de ezek működéséhez két óvatossági szabályt is betartanak: Az eszközök jelentős része, több, mint 30%-a, de akár az vagyon nagyobbik része is nem ingatlanban, hanem likvid pénzügyi instrumentumokban (pl. diszkont-kincstárjegy) fekszik. A jegyek rövid-távú (egy vagy két éven belüli) adásvételét büntető eladási jutalékkal sújtják. Az értékpapír-alapoknál a lehetséges eszközök körének szabályozása sokkal inkább részletekbe menő. A lényeges típusok és vásárolható eszközeik: Pénzpiaci alapok (egy éven belüli, hitelviszonyt megtestesítő eszközök, jellemzően a letétkezelő bankjánál nyitott bankbetétek és diszkont-kincstárjegyek); Kötvényalapok (hitelviszonyt megtestesítő befektetések, a fentieken túl állampapírok és jó minősítésű vállalati kötvények); Vegyes alapok (a fentieken túl részvényeket is vásárolhatnak, de ezek aránya limitált); Részvényalapok (a likvid tartalékon kívül akár az egész tőkét részvényekbe fektetik, de egy kibocsátó részesedése a magyar államot kivéve nem haladhatja meg az alap tőkéjének 5 százalékát); Alapok alapja (más befektetési alapok jegyeiből képez portfóliót) Fedezeti alapok (a fentieken túl határidős és opciós termékekkel is foglalkozhatnak). A befektetési jegy saját tőkéjének értékelésére egy speciális fogalmat, a nettó eszközértéket használjuk. A befektetési jegyek értékelése eltér ugyanis a hagyományos részvénytársaságokétól: hiányzik ugyanis a hosszú távú, stabil, kiszámítható befektetési politikájuk. Egyrészt a tőkemennyiségük a befektetési politikától teljesen függetlenedhet, a finanszírozásuk ugyanis nem a befektetési lehetőségeknek alárendelt, hanem a befektetési jegyek tulajdonosainak befektetési döntéseitől függ. Másrészt az alapok főleg az értékpapíralapok pénzügyi befektetőkként viselkednek, azaz gyakran változtatják befektetési portfóliójuk összetételét, és eközben különböző ágazatokba fektethetik tőkéjüket. Éppen ezért nem, mint egy változatlan formában továbbműködő ( go on ) vállalat, hanem mint egy eszköztömeg értékét kell meghatároznunk. A befektetési alap vagyonának meghatározásakor első lépésben az eszközoldal nagyságát értékelik ez a bruttó eszközérték. Értékpapírok esetében a másodlagos piacokon kialakult piaci árat, ezek hiányában az értékpapír becsült értékét határozzák meg. Ingatlanok esetében a becsült érték meghatározásához ingatlanszakértőre is szükség lehet. Az egyéb technikai eszközök, irodák, járművek stb. értékelésénél leggyakrabban a könyv szerinti érték az értékelés alapja. Második lépésben a bruttó eszközértéket csökkentik a befektetési alap fennálló kötelezettségeinek értékével, ez a nettó eszközérték. A befektetési jegyek tulajdonosait ezek egy jegyre jutó értéke, az úgynevezett egy jegyre jutó nettó eszközérték érdekli. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték a piaci ár kiindulópontja nyíltvégű alapoknál ezen az áron bocsátják ki vagy veszik vissza a jegyeket, zártvégű alapok másodlagos piacán viszont a befektetési alap futamidejének végéig tartó várakozásoktól függően ettől nagyobb mértékű kilengések is elképzelhetőek. A nettó eszközértéket nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű értékpapíralapok esetében kéthetente, zártvégű ingatlanalapok esetében havonta kell megállapítani és közzétenni.

10 A befektetési alap működése során három lényeges szereplőről beszélhetünk: az alapkezelőről, a letétkezelőről és a forgalmazóról. Az alapkezelő feladatai: a befektetési alapok kialakítása, az egyes portfólióelemekbe való befektetés illetve azok értékesítése, a vagyon kezelése, a különböző feladatok ellátásához a további szereplőket (letétkezelő, forgalmazó, könyvvizsgáló, tanácsadó testület, külső szakértők) kiválasztása. Az alapkezelő tevékenységéért éves díjra, jellemzően a kezelt vagyon 1-1,5%-ának megfelelő összegben tart igényt. A letétkezelő feladatai: Ellátja a befektetési jegyek forgalmával (eladás, vétel, forgalombahozatal) kapcsolatos technikai ügyleteket, Gondoskodik az alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzéséről, Elősegíti, hogy a társaság a jogszabályoknak megfelelő módon járjon el Meghatározza a befektetési alap nettó eszközértékét. Az alap működése során jó viszonyt kell kialakítania egy forgalmazóval. Értékpapíralapok esetében egy befektetési vállalkozásról van szó, amelyik az alapkezelő által eladni vagy megvenni kívánt értékpapírok tőzsdei vagy tőzsdén kívüli forgalmát bonyolítja. Ingatlanalapok esetében nélkülözhetetlen az ingatlanpiaci szakértő alkalmazása.

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Ingatlan Befektetési Alap: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON Vision Származtatott Befektetési

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A

A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A 2013. 1 I. Általános szabályok 1. Jelen Alapkezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) a Befektető-védelmi Alap (továbbiakban:

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG Minimum 10.000.000 össznévértékű, névre szóló jelzáloglevelek forgalomba hozatala az 1.000.000.000.000 Ft keretösszegű

Részletesebben

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Készült: 2013. augusztus 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz

Részletesebben

QUANTIS HUF Likviditási Alap. Féléves jelentés 2014.

QUANTIS HUF Likviditási Alap. Féléves jelentés 2014. QUANTIS HUF Likviditási Alap Féléves jelentés 2014. Budapest, 2014. augusztus 26. Cím: H-1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. 5. em. Cégjegyzékszám: 01-10-046082 Telefon: (36) 1 413 2280 Fax: (36) 1

Részletesebben

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Készült: 2012. augusztus 9. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest,

Részletesebben

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ I. REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP Féléves tájékoztató 2008. I. félévéről Alapkezelő: Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2014.

FÉLÉVES JELENTÉS 2014. FÉLÉVES JELENTÉS 2014. REÁLSZISZTÉMA MARCO POLO NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY SZÁRMAZTATOTT ALAP Féléves jelentés a 2014 év I. félévéről ALAPADATOK Alap neve: Reálszisztéma-Marco Polo Nemzetközi Részvény Származtatott

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete az ISIN azonosítóról A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13.

Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13. Diófa Ingatlan Befektetési Alap: 2011. I. féléves jelentés 2011.07.13. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű ingatlanforgalmazó

Részletesebben

Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok Alap neve, lajstromszáma: Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap lajstromszám 1112-218 Alapkezelő neve: Concorde Alapkezelő zrt. Letétkezelő

Részletesebben

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2012 Készült: 2012. augusztus 9. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122

Részletesebben

AEGON ÁZSIA RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON ÁZSIA RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON ÁZSIA RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON Ázsia Részvény Befektetési

Részletesebben

D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL

D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL I. Összevont értékpapírszámla vezetés díjtételei Díj, költség Általános díjak Összevont

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5 CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2013 1/5 1. Alapadatok 1.1. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja Megnevezése: Típus:

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK KÖZÜLETEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2014. október 7.

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2014. október 7. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2014. október 7. Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2014-2015. évi

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...

Részletesebben

1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 4 1.2. A Bank számára engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások... 5 1.3. A kapcsolattartás során használható nyelvek... 6 1.4.

Részletesebben

CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP

CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A Concorde USD Pénzpiaci Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás

Részletesebben

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008.

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008. EQUILOR EQUITY NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP Befektetési Alap megnevezése Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alapot április 1-én nyíltvégű értékpapír

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

A Raiffeisen Bank Zrt. összeférhetetlenségi politikája Az összeférhetetlenségi politika elsődleges céljai

A Raiffeisen Bank Zrt. összeférhetetlenségi politikája Az összeférhetetlenségi politika elsődleges céljai A Raiffeisen Bank Zrt. összeférhetetlenségi politikája Az összeférhetetlenségi politika elsődleges céljai A jelen összeférhetetlenségi politika elsődleges céljai: - az adott befektetési szolgáltatási tevékenység

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB2 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2014.12.3 1 Vagyonkimutatás

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek OJB 2009/IX sorozat 001 részlet minimum 10.000.000 Ft össznévértékű, Budapesti Értéktőzsdére

Részletesebben

Random Capital Zrt. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

Random Capital Zrt. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ Random Capital Zrt. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ 1. A TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ TUDNIVALÓK: 1.1. A Társaság adatai: a) Név: Random Capital Broker Zártkörűen Működő Részvénytársaság b) Székhely: H 1053 Budapest,

Részletesebben

CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA

CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde-VM Euro Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás I. I/1. I/2. I/3.

Részletesebben

A TŐKEBEVONÁS GYAKORLATI KÉRDÉSEI NAGY KÁLMÁN partner 2008. június 4. CONCORDE VÁLLALATI PÉNZÜGYEK KFT. Alkotás Point Irodaház 1123 Budapest Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 489-2310 Fax: 06 1 489-2311 www.concordert.hu

Részletesebben

Futureal 1. Ingatlanbefektetési Alap

Futureal 1. Ingatlanbefektetési Alap Nyilvántartásba vételének dátuma: 2004. árpilis 28. Lajstrom száma: 1212-9 Éves jelentés 2004. 1. Befektetési alap megnevezése, típusa, futamideje Az Alap elnevezése: Futureal 1. Ingatlanbefektetési Alap

Részletesebben

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt.

DÍJJEGYZÉK. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Üzletszabályzatának Díjjegyzéke. A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. DÍJJEGYZÉK A HUNGAROGRAIN Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. Díjjegyzéke: Hatályos 2012. év szeptember hónap 10. napjától. Művelet Díjalap Díj mértéke Díj esedékessége I. Befektetési és árutőzsdei szolgáltatási

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

EHO-MENTES BEFEKTETÉS! Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap. Pioneer Magyar Állampapír Befektetések

EHO-MENTES BEFEKTETÉS! Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap. Pioneer Magyar Állampapír Befektetések EHO-MENTES BEFEKTETÉS! Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap Pioneer Magyar Állampapír Befektetések Olyan befektetést keres, amely alacsony kockázatvállalás mellett, a normál 1 lekötött betétekkel versenyképes

Részletesebben

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához 1 Kiegészítő melléklet OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. évi Mérlege az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról

2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról 2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról Alap megnevezése: Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap Típusa: nyíltvégű értékpapír alap Futamideje: nyilvántartásba vételtől

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

0,9 %, min. 7.500,- Ft* 0,75 %, min. 9.000,- Ft* Kiemelten kedvezményes

0,9 %, min. 7.500,- Ft* 0,75 %, min. 9.000,- Ft* Kiemelten kedvezményes Hatályos: 2015. február 02-től Bizományosi ügyletek, tanácsadás jutalékai, díjai letéti követelmények vetítési alap napon túli ügylet napon belüli ügylet Normál 0,9 %, min. 1.000,- Ft 0,3 %, min. 1000,-

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Sberbank Pénzpiaci Befektetési Alap Alapadatok Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Alternatív befektetési alap (ABA) nyilvános,

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

A piaci szereplő részletes adatai

A piaci szereplő részletes adatai A piaci szereplő részletes adatai Lekérdezés dátuma: 2014.10.01. Utolsó szinkronizálás dátuma: 2014.10.01. 1 / 22 Intézmény alapadatai év: Intézmény típus: Székhely: Privat Investment Pro Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához

Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó

Részletesebben

A tőzsde Kialakulása, szervezete Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Készítette: Farsang Réka Tartalom Tőzsdéről általában Történeti áttekintés Magyar tőzsde történelme BÉT Szervezeti felépítés Tőzsdetagság

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ BUDAPEST EURÓ PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út 188. Vezető forgalmazó: Budapest Bank Nyrt. Székhely: 1138 Budapest,

Részletesebben

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Forgalmazó: Gratum Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. Cégjegyzék szám: 01-10-047531 Adószám: 24119968-2-41 Értékpapír számlavezető

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1.

ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1. Az ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1. kezelési szabályzata Alapkezelő: Letétkezelő: Forgalmazó: Erste Alapkezelő Zrt. ERSTE Bank Hungary NyRT. Erste Befektetési Zrt. Hatályba

Részletesebben

Sorszám PSZÁF kód Megnevezés ISIN/ azonosító kód Tétel neve Ár (ezer Ft), illetve kötvény esetében árfolyam (%) Darab, illetve kötvény esetében név Könyv szerinti Piaci Darab, illetve kötvény esetében

Részletesebben

2014.03.20 ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Maximum 3.500.000.000 össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala

2014.03.20 ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Maximum 3.500.000.000 össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala 2014.03.20 ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Maximum 3.500.000.000 össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala Az ERSTE 2013-2014. évi 100.000.000.000,- Ft keretösszegű

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Az Erste Befektetési Zrt. által alkalmazott szerződésminták (2014. március 153. április 2-től)

Az Erste Befektetési Zrt. által alkalmazott szerződésminták (2014. március 153. április 2-től) Az Erste Befektetési Zrt. által alkalmazott szerződésminták (2014. március 153. április 2-től) 3. számú melléklet A. ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZOTT SZERZŐDÉS- ÉS NYOMTATVÁNYMINTÁK Keretszerződések: és mellékletét

Részletesebben

CONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA PB3 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB3 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás Vagyonkimutatás Tárgynap (T): 2014.12.31

Részletesebben

FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2010.

FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2010. (korábbi név: Reálszisztéma Értékpapír-befektetési Alap) FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2010. REÁLSZISZTÉMA MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP Féléves tájékoztató 2010. I. félévéről I. Alapkezelő: Reálszisztéma

Részletesebben

Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Készült: 2013. augusztus 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz

Részletesebben

XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009.

XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2009. ÉVES JELENTÉS 2009. XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az XGA Aranytégla Nyíltvégű Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) ) a tőkepiacról

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. október 5.

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. október 5. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. október 5. Raiffeisen Bank Zártkörően Mőködı Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékő, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2011-2012. évi

Részletesebben

Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának 2008. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok

Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának 2008. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának 2008. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok I. A Pénztár egészére vonatkozó adatok 1. A pénztár tárgyév eleji

Részletesebben

magas kockázat /hozam

magas kockázat /hozam CIB Hozamgarantált Betét Alap Portfoliójelentés 2009. augusztus 31. AZ ALAP HOZAM / KOCKÁZAT SZERINTI BESOROLÁSA alacsony pénzpiaci alapok kötvényalapok vegyes alapok részvényalapok Havi jelentés PORTFOLIÓ

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

ÉRTÉKPAPÍR KONDÍCIÓS LISTA. I. Standard értékpapír számlavezetési szolgáltatások díjai

ÉRTÉKPAPÍR KONDÍCIÓS LISTA. I. Standard értékpapír számlavezetési szolgáltatások díjai Érvényes: 2013. szeptember 01. Meghirdetve: 2013. június 01. Jelen Hirdetmény a lakossági és vállalati értékpapírszámla-vezetés során alkalmazott standard díjtételeket tartalmazza. I. Standard értékpapír

Részletesebben

A KELER csoport bemutatása. Előadó: Mátrai Károly vezérigazgató KELER KSZF

A KELER csoport bemutatása. Előadó: Mátrai Károly vezérigazgató KELER KSZF A KELER csoport bemutatása Előadó: Mátrai Károly vezérigazgató KELER KSZF Tartalomjegyzék KELER Csoport bemutatása Hogy történik az értékpapírok és a pénz nyilvántartása külföldi vs. hazai papírok Hogyan

Részletesebben

Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának 2007. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok

Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának 2007. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának 2007. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok I. A Pénztár egészére vonatkozó adatok 1. A pénztár tárgyév eleji

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 2 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

AEGON LENGYEL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2013. I. FÉLÉVES JELENTÉS

AEGON LENGYEL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2013. I. FÉLÉVES JELENTÉS 2013. I. FÉLÉVES JELENTÉS A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország kezelő Zrt., mint az AEGON Lengyel Részvény Alap (továbbiakban: az Alap) alapkezelője - a befektetési alapkezelőkről és a kollektív

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ BUDAPEST VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út 188. Vezető forgalmazó: Budapest Bank Nyrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út

Részletesebben

Befektetési alapok működése, jogszabályi háttere. Nagy Péter, szenior menedzser 2011. November 16.

Befektetési alapok működése, jogszabályi háttere. Nagy Péter, szenior menedzser 2011. November 16. Befektetési alapok működése, jogszabályi háttere Nagy Péter, szenior menedzser 2011. November 16. Tematika Alap definíciója, alapok típusai Alap működése, fontosabb résztvevők Jogszabályi háttér és annak

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K KSH: 10043691641912205 Cg.: 05-02-000266 Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben