A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés -"

Átírás

1 A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 007-ben és 009-ben végzett hallgatók között lebonyolított 00. évi kutatás eredményei 00 A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP-..-0//KMR azonosítószámú TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést, pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en című európai uniós támogatású projekt keretében történik A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Tartalom Vezetői összefoglaló... Módszertan... Végzettek társadalmi-demográfiai háttere... Hallgatói státusz... 5 Munkatapasztalat... 5 Kapcsolat az iskolával További tanulmányok Elhelyezkedési tapasztalatok... 7 Gyakorlati hely... Intézményértékelés... 9 Összehasonlító eredmények... 00

3 Végzett hallgatói felmérés Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel a 009/00-es tanév tavaszi szemeszterében készült, önkitöltős módszerrel. A kérdőívet on-line és postai úton kapták meg a végzett hallgatók. A felmérés eredményeképpen összességében 660 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet, ebből 6-an 007-ben végeztek, míg -en 009-ben végeztek. Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. Társadalmi-demográfiai háttér A végzettekre jelentős lakóhelyi koncentráció jellemző: tízből hét végzett a középmagyarországi régióban lakik, míg a többi régióban lakók aránya csupán néhány százalék. A koncentráció mögött felsejlik, hogy a végzettek körében jelentős a területi mobilitás: közel minden második végzettre jellemző ez. Tízből hét végzett hallgató valamilyen gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 9 százalék. Hallgatói státusz 007-ben valamivel többen végeztek a BGF-en, mint 009-ben. A nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és médiatudomány végzettség inkább a fiatalabbakra jellemző, míg a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment), illetve a turizmus-vendéglátás inkább az idősebbekre. A nemzetközi gazdálkodás végzettség inkább a külföldiekre és a fővárosiakra jellemző, míg a pénzügy és számvitel (gazdálkodási menedzsment) végzettség inkább a vidéki településekről érkezőkre. A gimnáziumban érettségizettek inkább a nemzetközi gazdálkodási szakot preferálták, míg a szakközépiskolában végzettek a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment) szakot. Több szak végzése csak elenyésző arányban jellemző a hallgatókra.

4 Munkatapasztalat A válaszadók 95 százalékának volt már állandó munkahelye a végzés megszerzése óta. A fővárosiaknak nagyobb valószínűséggel volt állandó munkahelyük, mint a vidékieknek, illetve a külföldről érkezők körében a legalacsonyabb ez az arány. Szakok és karok szerint nem találtunk statisztikai értelemben szignifikáns eltéréseket, vagyis nagyjából azonos eséllyel találnak valamilyen munkát a különböző szakot végzettek. Átlagosan,67 munkahelye volt a végzett hallgatóknak a végzés óta. Tízből több mint nyolc válaszadó teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén. A többi foglalkoztatotti forma elenyésző arányban fordul csupán elő. A legnagyobb arányban az építőipari, illetve a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban helyezkedtek el a végzettek. A válaszadók kiemelkedő többsége természetesen valamilyen magáncégnél helyezkedett el. Állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek százaléka, nonprofit szervezetnél százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított. A válaszadók 5 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol egyáltalán nincs külföldi tőke, százalékuk pedig olyan helyen, ahol 00 százalék a külföldi tőke aránya. További 9 százalékuk esetében pedig van valamekkora külföldi tőke arány a munkahely tulajdonosi struktúrájában. Ahol van külföldi tőke arány, ott ennek az átlagos mértéke százalék. A végzettek 9 százaléka nagyvállalatnál (vagy állami szféra), 5 százaléka a kkv szektorban helyezkedett el, ebből százalék mikro-, 5 százalék kis-, illetve százalék pedig középvállalkozásnál. Társadalmi-demográfiai változók szerint csak egy különbség található: a fővárosiak és a megyeszékhelyeken lakók nagyobb valószínűséggel dolgoznak nagyvállalatoknál, mint a kisebb településeken lakók. Tízből valamivel több, mint nyolc végzett hallgató egyszerű alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén, a valamilyen szintű vezetők aránya pedig százalék. A végzettek leginkább a munkájuk személyi körülményeivel elégedettek (harmaduk teljes mértékben elégedett ezzel), míg a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel a legkevésbé. A végzettek 7 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelye nagyon nagy mértékben kapcsolódik a képzettségéhez, miközben százalékuk szerint egyáltalán nem. A végzettek saját értékeléseik szerint távolabb érzik jelenleg végzett munkájukat végzettségüktől, mint amennyire az a munka objektív leírásából következne. Ennek alapvető oka az lehet, hogy a munkahelyek többsége sokszor annyira specializált, illetve gépesített, hogy a tanulmányokhoz képest kisebb fokú

5 komplexitást és kreativitást igényel. Ezt ítélhetik úgy a volt hallgatók, hogy bár formálisan igen, ténylegesen mégsem áll annyira közel a végzett munkájuk végzettségükhöz. A válaszadók átlagos havi nettó jövedelme 7 ezer forint, a háztartásukban az egy főre eső jövedelem pedig 5 ezer forint. Kapcsolat az iskolával Tízből kilenc végzett saját bevallása szerint tartja a kapcsolatot volt évfolyamtársaival/csoporttársaival. Volt oktatóikkal valamivel több mint tizedük tart kapcsolatot. A formális kapcsolatok gyakorisága (hallgatói önkormányzat, öregdiák szervezet stb.) igen alacsony. A végzettek közel kétharmada nem tud róla, hogy működne öregdiák szervezet a BGF-en. További tanulmányok A végzettek 7 százaléka tervezi biztosan, további százalékuk valószínűleg, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd. A végzettek több mint fele említette a mesterképzést, majdnem harmaduk említette vállalat által szervezett képzést, 9 százalékuk szakirányú továbbképzést, míg százalékuk felsőfokú szakképzést továbbtanulási tervként. Rossz hír az, hogy akik valamilyen mértékben tervezik, vagy még nem tudják, hogy részt akarnak-e venni mesterképzésen, azok csupán 0 százaléka tekinti biztosnak, vagy legalább valószínűsíti, hogy ezt a BGF-en szeretné megtenni. Akik nem a BGF-en szeretnének mesterszakot végezni, azok körében a leggyakoribb konkrét indok, hogy nincs a BGF-en megfelelő mesterszak. Emellett azonban viszonylag gyakori indok az oktatás színvonalával kapcsolatos kritika is. A válaszadók 9 százaléka biztosan a BGF-en venne részt szakirányú továbbképzésen, és további 5 százalékuk valószínűsíthetően itt. Leginkább az adótanácsadó, a mérlegképes könyvelő, pénzügy, illetve a könyvvizsgáló képzésekre lenne igény. Elhelyezkedési tapasztalatok A válaszadók közel fele már az államvizsga (abszolutórium) előtt dolgozott állandó munkahelyen, további 0 százalékuk pedig a végzés után hónapon belül el tudott helyezkedni. Csupán százalék azok aránya, akiknek még nem sikerült a végzést követően elhelyezkedniük. Tízből közel három megkérdezett nyilatkozta azt, hogy nagy 5

6 előnyt jelentett számára, hogy a BGF-en végzett, további 6 százalékuk szerint kis mértékben csupán, de előnyt jelentett. Minden negyedik végzett szerint ez semmiféle előnnyel sem járt, és egy százaléknyian voltak azok, akik szerint ez kifejezetten hátrány volt. A volt hallgatók a nyelvtudást ítélték a legfontosabb szempontnak a felsorolt szempont közül, ami alapján egy munkahelyi jelentkezéskor kiválasztják a jelentkezőket, és a diploma minősítését a legkevésbé fontosnak. Tízből hét végzett szerint a vállalatvezetők a legjobb diplomák között tartják számon a BGF-en szerzett végzettséget. Olyan válaszadó nem is akadt, aki azt nyilatkozta volna, hogy végzettségét gyenge diplomaként tartják számon. Gyakorlati hely Bár a végzettek csekély hányada támaszkodott tanulmányai alatt az iskola kínálta formális segítségre a gyakorlati hely keresése során, csupán százalékuk mondta azt, hogy gondot jelentett számukra a gyakorlati hely megtalálása. A kérdezettek többsége visszamenőleg is elégedett a gyakorlati képzés rendszerével. Ennek ellenére számottevően sok válaszadónak voltak érdemi megjegyzései arra vonatkozóan, hogy mit változtatnának a jelenlegi rendszeren: a legtöbben hosszabb gyakorlati időt írnának elő, több céggel alakítanának ki kapcsolatot és a gyakorlati helyeken nagyobb rálátást biztosítanának a szakmai munkára. Ebből is kitűnik, hogy a válaszok egy irányba konvergálnak: valódi tartalmat adnának a szakmai gyakorlatnak, a kötelező formalitás helyett. A válaszadók 7 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg tudna segíteni abban, hogy a BGF jelenlegi hallgatói szakmai gyakorlatra jelentkezzenek oda, ahol most ő dolgozik. A legnagyobb arányban a közép-, és a nagyvállalkozásoknál dolgozók tudnának segíteni ebben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a kisvállalkozásoknál jóval nagyobb terhet jelenthet egy gyakornok fogadása, mint a nagyobb vállalatok esetében. Intézményértékelés A végzettek a leginkább az elméleti oktatás színvonalával, míg a legkevésbé az elhelyezkedési lehetőségek megismertetésével voltak elégedettek, amikor visszamenőlegesen értékelték a BGF-et különböző szempontok szerint. A legtöbben a gyakorlati oktatást nevezték meg, amiben a BGF-nek a legtöbbet kellene fejlődnie. Ezen 6

7 kívül számottevően sokan említették még a szakmai felkészítést és a munkaerőpiac megismertetését. Az infrastrukturális szempontok szerint a végzettek a leginkább az intézmény küllemével voltak elégedettek, míg a végzés utáni elhelyezkedés segítésével a legkevésbé. Mindezzel együtt a végzettek összességében nagyon pozitívan értékelték a BGF-et: valamivel több, mint ötödük nagyon jó intézménynek, míg további 57 százalékuk jó intézménynek tartja, és csupán egy százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem jó intézmény a BGF. A PSZK-n végzettek jobb intézménynek értékelték a BGF-et, mint a KKK-n és a KVIK-n végzettek. 7

8 Módszertan Háttér A végzett hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok harmadik nagy blokkja. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről, illetve arról, hogy a végzettek milyen véleménnyel vannak a főiskoláról a munkaerő-piaci tapasztalataik fényében. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a végzettek milyen problémákkal szembesültek az elhelyezkedés során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni, hogy a BGF-en végzettek minél hatékonyabban tudjanak a munkaerőpiacon szerepelni, elhelyezkedni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Az elhelyezkedés tapasztalatai fontos információkat nyújtanak a Karrier Iroda számára annak szolgáltatásai, tanácsadó tevékenysége és képzései tervezésénél. A kérdőív kialakításakor figyelembe kellett venni az országos központi kérdőív kérdéseit, ami kötelező jellegű az intézményre nézve. Mintavétel A kutatást minden év tavaszán kell lefolytatni. A megkérdezés az első két évben postai és online kérdezés technika alkalmazásával, majd 0-től csak online módszerrel zajlik. A lekérdezendők körét két csoport alkotja, egyrészt az adott évet megelőző évben végzettek (legalább abszolutórium) mind a tavaszi, mind az őszi időszakban (009), másrészt évvel a végzés után a volt hallgatók (legalább abszolutórium, 007). 0-től a végzés utáni 5. évben is meg kell kérdezni a végzetteket (legalább abszolutórium). A felmérés eredményeképpen összességében 660 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet, ebből 6-an 007-ben végeztek, míg -en 009-ben végeztek. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel 009/00-es tanév tavaszi szemeszterében készült.

9 Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során öt szempontot vettünk figyelembe:. a volt hallgató nemét,. milyen tagozatra járt a volt hallgató,. melyik karra (PSZK-n belül melyik intézetbe) járt a volt hallgató,. melyik szakra járt a volt hallgató, 5. végül melyik évben végzett a volt hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyváltozó átlaga pont egy lett. A legnagyobb súlyértékekkel rendelkező,5 százalék súlyátlaga,97, míg a legkisebb súlyértékekkel rendelkező,5 százalék súlyátlaga 0,, vagyis az adott esetek véleményei ennyiszeresen vannak figyelembe véve a statisztikai elemzés során (. táblázat). A kérdőívet a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a férfiak. Tagozatok szerint kisebb arányban töltötték ki az alternatív képzési formákon (levelező, távoktatás) végzettek. Karok szerint a PSZK volt hallgatói számarányukhoz képest nagyobb, míg a KKK volt hallgató kisebb arányban töltötték ki, a KVIK volt hallgatói nagyjából számarányuknak megfelelően válaszoltak a kérdőívre. Ezzel összefüggésben szakok szerint a gazdálkodási és menedzsment - pénzügyi és számviteli szak volt hallgatói nagyobb arányban, míg a nemzetközi gazdálkodás szak volt hallgatói kisebb arányban töltötték ki a kérdőívet. A többi szak volt hallgatói számarányukhoz képest nagyjából hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre. Végül a 007-ben végzettek számarányukhoz képest valamivel kisebb, míg a 009-ben végzettek valamivel nagyobb arányban válaszoltak a kérdőívre (. táblázat). Ennek megfelelően a. táblázatban mutatjuk a súlyozás alapját képező változók szerinti súlyátlagokat.. táblázat: A súlyváltozó statisztikai jellemzői N 660 átlag,000 szórás,57 súly alsó,5 %-a, súly felső 97,5%-a,965 9

10 . táblázat: A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N, összes megkérdezett % súlyozatlan súlyozott N % N % nem férfi 65 5 nő válaszhiány 0 0 tagozat nappali levelező 7 5 távoktatás válaszhiány kar BGF-KKK 59 BGF-KVIK 6 BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA 55 6 válaszhiány szak kereskedelem és marketing 9 79 kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és számvitel 50 0 válaszhiány végzettség éve válaszhiány összesen táblázat: A súlyváltozó átlaga és szórása a súlyozás alapját képező változók szerint súly változó átlaga szórása nem férfi,,9 nő,99,59 tagozat nappali,,5 levelező,,69 távoktatás,55,7 kar BGF-KKK,95,669 BGF-KVIK,705, BGF-PSZK-BP,56,65 BGF-PSZK-SA,9,090 BGF-PSZK-ZA,0,090 szak kereskedelem és marketing,5,665 kommunikáció és médiatudomány,,9 nemzetközi gazdálkodás,,55 turizmus-vendéglátás,50,6 üzleti szakoktató,6 - emberi erőforrások,65,9 gazdálkodási és menedzsment,6,907 pénzügy és számvitel,67,59 0

11 Végzettek társadalmi-demográfiai háttere Először is megnéztük, hogy a visszaküldött kérdőívek alapján milyen kép rajzolódik ki a BGF volt hallgatóinak társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A nemi arány mivel súlyozási szempont volt nem hordoz új információt az alábbi. táblázatban. Tízből majdnem hat végzett a fővárosban lakik, az összes többi településtípus alulreprezentált (. táblázat). Régiók szerint nézve a lakóhelyi koncentráció még jelentősebb: tízből hét végzett a középmagyarországi régióban lakik, míg a többi régióban lakók aránya csupán néhány százalék (5. táblázat). A koncentráció mögött már felsejlik, hogy a végzettek körében jelentős a területi mobilitás: közel minden második végzettre jellemző ez. Tízből három végzett valamilyen vidéki településről költözött a fővárosba, kilenc százalékuk vidéki településről egy másik vidéki településre költözött, míg százalékuk költözött Magyarországról külföldre (6. táblázat). A vidéki kisvárosokból érkezőkre jellemző a leginkább a területi mobilitás: közel kétharmaduk nem azon a településen lakik, ahol éves korában lakott. Továbbá a kelet-magyarországi régiókból érkezők körében jellemzőbb a területi mobilitás, mint akik valamelyik nyugatmagyarországi régióban laktak (7. táblázat).. táblázat: öregdiákok - nem, korcsoport és településtípus szerint - N, %, érdemben válaszolók % N % % nem férfi nő válaszhiány korcsoport - évesek 0 5 évesek évesek évesek legalább évesek 9 0 válaszhiány 7 7 településtípus Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld 6 válaszhiány 0 0 összesen

12 5. táblázat: öregdiákok - régió és megye szerint - N, %, érdemben válaszolók % régió megye N % % Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 7 Heves Nógrád régió összesen 9 5 Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 régió összesen Dél-Alföld Bács-Kiskun 9 Békés 6 Csongrád 6 régió összesen Közép-Magyarország Budapest Pest 7 régió összesen Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 6 Fejér Veszprém 7 régió összesen Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 5 Vas Zala régió összesen 5 5 Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna régió összesen külföld 5 válaszhiány 0 6. táblázat: területi mobilitás ( éves korában jellemző, illetve jelenlegi lakhely viszonyában), N, % összes megkérdezett azok körében, akik N % költöztek nem váltottak lakóhelyet 6 55 lakóhelyet váltottak 9 5 ebből vidékről Budapestre költöztek Budapestről vidékre költöztek vidékről vidékre költöztek külföldről Magyarországra költöztek 0 Magyarországról külföldre költöztek 5

13 7. táblázat: területi mobilitás - településtípus és régió szerint ( éves korban jellemző lakhely) azok aránya, akik költöztek % településtípus Budapest megyeszékhely, megyei jogú város 6 egyéb város 6 község 56 külföld 67 régió Észak-Magyarország 7 Észak-Alföld 66 Dél-Alföld 70 Közép-Magyarország 0 Közép-Dunántúl 59 Nyugat-Dunántúl 5 Dél-Dunántúl 66 Tízből hét végzett hallgató valamilyen (hagyományos, illetve nem hagyományos) gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 9 százalék. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a gimnáziumokból az országos átlagnál jóval nagyobb arányban érkeznek hallgatók, mivel országosan valamivel többen szereznek szakközépiskolai típusú képzésben érettségit, mint gimnáziumiban. Ezen belül is kimagaslik a nem hagyományos gimnáziumból érkezők aránya. A BGF végzett hallgatóinak több mint harmada érkezett ilyen típusú intézményből (. táblázat). Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik (70. ábra). A fiatalkori lakóhely szerint pedig különösen a vidékiek körében volt népszerű a szakközépiskola: míg a fővárosiak csupán 0 százaléka érettségizett szakközépiskolában, addig a megyei jogú városokban 7 százalék, egyéb városokban százalék, a községekből érkezők esetében pedig százalék ez az arány.. táblázat: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? - N, %, érdemben válaszolók % iskolatípus ebből N % % hagyományos gimnázium 5 6 nem hagyományos gimnázium 6 osztályos gimnázium 9 5 osztályos gimnázium kéttannyelvű középiskola 7 nemzetiségi gimnázium 0 összesen 5 szakközépiskola technikum 0 0 szakközépiskola összesen 9 9 egyéb iskolatípus válaszhiány 5

14 . ábra: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=59 - évesek évesek évesek 6 7 évesek 5 5 legalább évesek % 0% 0% 60% 0% 00% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola A végzettek közel ötöde tanult más felsőoktatási intézményben is: a legtöbben (0 százalékuk) mesterképzés keretében tette ezt (9. táblázat). 9. táblázat: a BGF-en kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben? Milyen képzésben igenek, N, % (többet is választhat) N % hagyományos egyetemi hagyományos főiskolai 6 felsőfokú szakképzés 7 Bachelor képzés egységes és osztatlan képzés 5 mesterképzés 66 0 doktori képzés 0 0 egyéb* 0 legalább egyféle van 7 9

15 Hallgatói státusz A válaszadók 7 százaléka jelenleg is jár a BGF-re már egy BGF-es diploma birtokában. Természetesen az idősebbekre jellemzőbb ez az átlagnál (7. ábra).. ábra: öregdiákok kapcsolata a BGF-hez korcsoportok szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek Az egyes karokon végzettek eltérő arányban töltötték ki a kérdőívet. A KKK-n végzettek számarányukhoz képest kevesebben, míg a PSZK karon végzettek többen (50. táblázat). A KKK-n végzettek átlagosan közel másfél évvel fiatalabbak, mint a PSZK-n végzettek. A KKK-n végzettek között a külföldiek és a fővárosiak felülreprezentáltak, a KVIK-n a külföldiek felül-, míg a kisvárosokból érkezők alulreprezentáltak, végül a PSZK karokon a Budapestről érkezők alulreprezentáltak. A gimnáziumban érettségizettek a KKK-n és a KVIK-n felülreprezentáltak, míg a szakközépiskolában végzettek a PSZK karon (7. ábra). A PSZK egyes intézeteinek volt hallgatói között jórészt csak a regionális különbségekből eredő eltérések vannak (5. táblázat). 0% 0% 0% 60% 0% 00% hallgató és végzett egyaránt végzett 0. táblázat: az alábbi intézmények/karok közül melyiken szerzett végzettséget? súlyozott és súlyozatlan N, % súlyozott súlyozatlan N % N % BGF - Külkereskedelmi Kar (BGF-KKK) 59 BGF Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGF- KVIK) 6 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar (BGF-PSZK) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest (BGF-PSZK-BP) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézet (BGF-PSZK-SA) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézet (BGF-PSZK-ZA)

16 . ábra: karok öregdiákjainak szocio-demográfiai összetétele % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 9 KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN tanul nem tanul % 0% 0% 60% 0% 00% BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK 6

17 . ábra: intézmények öregdiákjainak szocio-demográfiai összetétele % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola % 0% 0% 60% 0% 00% PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA A válaszadók közül mindössze -an ( százaléknyian) végeztek két vagy több szakon a BGFen, így a továbbiakban csak a fő (első) szakot elemezzük. A végzettek szakok szerinti eloszlását a 7. ábra és a 5. táblázat mutatja. 5. ábra: milyen szakon, szakokon végzett a BGF-en? szak, % 6% % % % 5% 0% % nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány válaszhiány 7

18 . táblázat: milyen szakon végzett a BGF-en? karok szerint (zárójelben a teljes mintára (kari és intézeti viszonylatban) vonatkozó arányok találhatók), %, N=6 BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA nemzetközi gazdálkodás 6 () (0) () () 5 () (0) kereskedelem és marketing 7 (6) 5 (7) gazdálkodási és menedzsment pénzügy és () 9 (6) 9 (6) 95 (5) 9 () számvitel turizmus-vendéglátás 7 () emberi erőforrások 5 () 7 (5) (0) kommunikáció és médiatudomány (6) összesen 00 () 00 () 00 (9) 00 (69) 00 (6) 00 (5) A nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és médiatudomány végzettség inkább a fiatalabbakra jellemző, míg a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment), illetve a turizmus-vendéglátás inkább az idősebbekre. A nemzetközi gazdálkodás végzettség inkább a külföldiekre és a fővárosiakra jellemző, míg a pénzügy és számvitel (gazdálkodási menedzsment) végzettség inkább a vidéki településről érkezőkre. Régiók szerint is van néhány markáns jellegzetesség: az Észak-Magyarországról érkezők körében kiemelkedő a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment) szakon, az Észak-Alföldről érkezettek körében a kereskedelem és marketing szakon végzettek aránya, a Dél-Dunántúliak körében pedig a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment), illetve a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek aránya emelkedik ki. A gimnáziumokban érettségizettek inkább a nemzetközi gazdálkodási szakot preferálták, míg a szakközépiskolában végzettek a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment) szakot (75. ábra). Ezeket az eloszlásokat láthatjuk más-más felbontásban a ábrákon.

19 6. ábra: szakok öregdiákjainak szocio-demográfiai összetétele % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 6 6 NEM férfi nő KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola % 0% 0% 60% 0% 00% nemzetközi gazdálkodás gazdálkodási menedzsment - pénzügy és számvitel emberi erőforrások kereskedelem és marketing turizmus-vendéglátás kommunikáció és médiatudomány 9

20 7. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele nem szerint, % érdemben válaszolók 6 7 nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány férfi 0% 0% 0% 60% 0% 00% nő. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele korcsoport szerint, % érdemben válaszolók 7 9 nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány % 0% 0% 60% 0% 00% - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek 9. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele településtípus szerint, % érdemben válaszolók 6 6 nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány % 0% 0% 60% 0% 00% Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld 0

21 0. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele régió szerint, % érdemben válaszolók nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány % 0% 0% 60% 0% 00% Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele középiskola szerint, % érdemben válaszolók 6 5 nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány % 0% 0% 60% 0% 00% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szaközépiskola A válaszadók túlnyomó többsége még hagyományos főiskolai rendszerű képzésben végzett, a BA típusú végzettség még elenyésző ebben a csoportban (. ábra).. ábra: milyen szakon, szakokon végzett a BGF-en? képzési szint, % 0% % % % % hagyományos főiskolai - megszerzett diploma hagyományos főiskolai - csak államvizsga Bachelor képzés (BA/BSc) - megszerzett diploma Bachelor képzés (BA/BSc) - csak államvizsga 5% hagyományos főiskolai - csak abszolutórium válaszhiány

22 A válaszadók 5 százaléka 007-ben, míg 6 százaléka 009-ben végzett, és a nyers súlyozatlan mintában sem tértek el ebből a szempontból jelentősen az arányok, vagyis az egy, illetve három évvel ezelőtt végzettek hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre. A 007- ben végzettek között magasabb volt a külföldről, illetve a kisvárosokból érkezettek aránya, és alacsonyabb a megyeszékhelyekről, illetve a községekből érkezettek aránya. 009-ben végzettek között pedig a külföldről és a vidéki kisvárosokból érkezettek aránya alacsonyabb a három évvel ezelőtt végzettekhez képest (. ábra).. ábra: öregdiákok végzettségi év szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 5 6 KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld % 0% 0% 60% 0% 00% A válaszadók túlnyomó többsége nappali rendszerben végzett. A év felettiek között alacsonyabb a nappali rendszerben végzettek aránya, mint a fiatalabb korosztályok esetében, de ebben az esetben is közel kétharmaduk nappalin végezte el a főiskolát. Az alternatív képzési formák jellemzőbbek a vidékről érkezettekre, mint a fővárosiakra, míg a külföldiek között csak nappali rendszerben végzetteket találunk. Végül a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők között is magasabb az alternatív képzési formákban végzettek aránya, mint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők esetében (. ábra). A KVIK-n és a PSZK-n arányában többen végeztek 007-ben, míg a KKK-n 009-ben végeztek többen. 009-re némileg csökkent a nappali tagozaton végzettek aránya (5. és 5. táblázat).

23 . ábra: öregdiákok tagozat szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 5 7 NEM férfi nő KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola % 0% 0% 60% 0% 00% nappali levelező távoktatás

24 . táblázat: karok, intézetek képzési szint, az államvizsga éve és tagozat szerint, % képzési szint hagyományos főiskola (megszerzett diploma) hagyományos főiskola (csak államvizsga) Bachelor képzés (megszerzett diploma) Bachelor képzés (csak államvizsga) hagyományos főiskolai (csak abszolutórium) BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK- BP PSZK- SA PSZK- ZA államvizsga éve tagozat nappali levelező - - távoktatás táblázat: az államvizsga éve karok és tagozat szerint, % kar BGF-KKK 9 7 BGF-KVIK BGF-PSZK tagozat nappali 9 5 levelező távoktatás 7 7

25 Munkatapasztalat A válaszadók 95 százalékának volt állandó munkahelye a végzés megszerzése óta. Az idősebbeknek valamivel nagyobb arányban volt állandó munkahelyük, mint a fiatalabbaknak. A fővárosiaknak nagyobb valószínűséggel volt állandó munkahelyük, mint a vidékieknek, illetve a külföldről érkezők körében a legalacsonyabb ez az arány (. ábra). Szakok és karok szerint nem találtunk statisztikai értelemben szignifikáns eltéréseket, az eloszlásokat ennek ellenére megmutatjuk a 5. ábrán. 5. ábra: volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta? igenek aránya, öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusz szerint, % ÖSSZES MEGKÉRDEZETT KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN tanul nem tanul VÉGZETTSÉG ÉVE % 9% 9% 96% 99% 9% 97% 96% 9% 9% % 90% 96% 9% 9% 0% 0% 0% 60% 0% 00% 0% 5

26 6. ábra: volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta? igenek aránya, öregdiákok hallgatói státusz szerint, %* ÖSSZES MEGKÉRDEZETT 95% KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció ás médiatudomány 95% 9% 97% 97% 9% 9% 9% 95% 97% 9% 00% 95% 0% 0% 0% 0% 0% 50% 60% 70% 0% 90% 00% *nem szignifikáns kereszttáblák A továbbiakban azokra vonatkoznak a válaszok, akiknek már volt legalább egy munkahelyük. Ebben az értelemben a válaszadók valamivel több, mint felének egy munkahelye volt a végzés óta. Átlagosan pedig,67 munkahelye volt a végzett hallgatóknak (6. ábra). A férfiaknak, a fővárosiaknak és a külföldieknek az átlagnál több munkahelyük volt már. Karok szerint a KKK-n és a KVIK-n végzettek váltottak többször munkahelyet az átlagnál. Szakok szerint pedig a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a kommunikációs és médiatudomány szakot végzettek esetében fordult elő az átlagnál több munkahely. Tagozat szerint a levelezőn és távoktatásban végzettek kevesebbszer váltottak munkahelyet a végzés óta, mint a nappali tagozaton tanulók, de ennek valószínűsíthetően az az oka, hogy ők már eleve munka mellett végezték a főiskolát (7. ábra). 6

27 7. ábra: az első végzettség megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? % % % % % % 5% 5 válaszhiány átlag:,67. ábra: az első végzettség megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? átlagok az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és a hallgatói státusz szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK,67 NEM férfi nő KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET* PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodádási és menedzsment - turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány VÉGZETTSÉG ÉVE TAGOZAT nappali levelező távoktatás,,0,7,,,6,,,,5,6,75,6,60,55,7,9,56,,7,96,76,9,75,7,7,90,05,5 0,00 0,5 0,50 0,75,00,5,50,75,00,5,50 *nem szignifikáns összefüggés 7

28 Tízből több mint nyolc válaszadó teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén. A többi foglalkoztatotti forma elenyésző arányban fordul csupán elő (. ábra). A fővárosiak és a községekben élők körében a legmagasabb az állandó alkalmazotti státuszban dolgozók aránya. Régiók szerint pedig az Észak-Alföldön élők körében kiugró az inaktívak aránya, de figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben alacsony elemszámra támaszkodunk (9. ábra). Karok, intézmények szerint nem találtunk szignifikáns eltéréseket ebben a kérdésben. Szakok szerint a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek körében a legalacsonyabb az állandó munkahellyel rendelkezők aránya. Érdekes módon a 009-ben végzettek körében valamivel magasabb az állandó munkahellyel rendelkezők aránya (90. ábra). 9. ábra: jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? % igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom % igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem igen, saját vállalkozásomat irányítom % % % 6% % % % igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) nem, jelenleg munkanélküli vagyok nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok válaszhiány

29 0. ábra: jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 6 NEM férfi nő KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 0% 0% 0% 60% 0% 00% igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem igen, saját vállalkozásomat irányítom igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) nem, jelenleg munkanélküli vagyok nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 9

30 . ábra: jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? az öregdiákok hallgatói státusza szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KAR* BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET* PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment - turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány VÉGZÉS ÉVE TAGOZAT nappali levelező távoktatás igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom *nem szignifikáns kereszttábla Ha a végzettek munkahelyeinek ágazatát vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy a legnagyobb arányban az építőipari, illetve a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban helyezkedtek el (6-6%) (9. ábra). 0% 0% 0% 60% 0% 00% igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem igen, saját vállalkozásomat irányítom igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) nem, jelenleg munkanélküli vagyok nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 0

31 . ábra: jelenlegi/utolsó munkahely ágazata, % építőipar szállítás, raktározás, posta, távközlés egészségügyi, szociális ellátás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kereskedelem, javítás pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás bányászat feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás közigazgatás, védelem, kötelező oktatás % % % % % 5% % 0% 0% 9% % 6% 6% válaszhiány % 0% % % 6% % 0% % % 6% % A válaszadók kiemelkedő többsége természetesen valamilyen magáncégnél helyezkedett el. Állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek százaléka, nonprofit szervezetnél százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított (9. ábra).. ábra: jelenlegi/utolsó munkahely cégformája, % kft. 57% zrt., nyrt. 5% állami vállalat % önkormányzati vállalat % nonprofit szervezet % egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató % bt. % kht. 0% egyéb* % válaszhiány % 0% 0% 0% 0% 0% 50% 60% *egyéb említések: kkt, szövetkezet, fióktelep, képviselet, leányvállalat

32 A válaszadók 5 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol egyáltalán nincs külföldi tőke, százalékuk pedig olyan helyen, ahol 00 százalék a külföldi tőke aránya. További 9 százalékuk esetében pedig van valamekkora külföldi tőke arány a munkahely tulajdonosi struktúrájában ( százalék nem tudott válaszolni a kérdésre). Ahol van külföldi tőke arány, ott ennek az átlagos mértéke százalék. Az átlagok között nincs különbség háttérváltozók szerint, csak abban, hogy az illető olyan cégnél dolgozik-e, ami tisztán magyar vagy olyannál, ahol van valamennyi külföldi tőke. Ez pedig sokkal inkább a külföldi tőke egyenlőtlen területi elhelyezkedésére utal. Vagyis minél kisebb településen lakik valaki, annál kisebb a valószínűsége, hogy olyan munkahelyen dolgozik, ahol van külföldi tőke. A végzettek lakóhelyének régiói szerint az észak-magyarországi és a dél-dunántúli régiók lakói dolgoznak a legkisebb arányban olyan munkahelyen, ahol van külföldi tőke. Karok szerint a KVIK-n végzettek dolgoznak a legnagyobb arányban olyan munkahelyen, ahol van külföldi tőke, míg szakok szerint a kereskedelem és marketing szakot végzettek körében a legmagasabb ez az arány (9. ábra). A PSZK intézetei között a fővárosban végzetteknek van arra a legnagyobb esélye, hogy olyan vállalkozásnál dolgozzon, ahol van valamennyi külföldi tulajdon. Foglalkoztatotti forma szerint a teljes munkaidőben dolgozók munkahelyein fordul elő a leggyakrabban, hogy van külföldi tőke, míg a munkahely cégformája szerint a zrt-k, nyrt-k esetében, ágazat szerint pedig a feldolgozóiparban (9. ábra).

33 . ábra: tudomása/becslése szerint milyen a jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya? azok aránya, ahol van valamennyi külföldi tőke, az öregdiákok szociodemográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány % % 6% % % 0% 5% % % % 5% 5% 59% % % 50% 56% 0% % 9% 57% 5% 6% 59% 5% 59% 7% 70% 0% 0% 0% 0% 0% 50% 60% 70% 0%

34 5. ábra: tudomása/becslése szerint milyen a jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya? azok aránya, ahol van valamennyi külföldi tőke, az öregdiákok munkahelyének jellege szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK FOGLALKOZTATÁS teljes munkaidőben teljes munkaidőben, egyéb munkák mellette alkalmi vagy szerződéses munkák saját vállalkozás foglalkoztatott, de jelenleg inaktív jelenleg munkanélküli jelenleg nappali tagozaton tanul ÁGAZAT mező-, vad-, erdő-, és halgazdálkodás bányászat feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás építőipar kereskedelem, javítás szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás közigazgatás, védelem, kötelező tb oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb CÉGFORMA egyéni vállalkozó bt. kft. zrt., nyrt. kht. állami vállalat önkormányzati vállalat nonprofit szervezet egyéb cégforma % 0% % 5% % 5% % % % 0% 0% 9% % % % % 7% % 7% 5% 5% 56% 57% 57% 59% 6% 6% 56% 67% 75% % 0% 0% 0% 0% 0% 50% 60% 70% 0% 90% A végzettek 9 százaléka nagyvállalatnál, 5 százaléka a kkv szektorban helyezkedett el, ebből százalék mikro-, 5 százalék kis-, illetve százalék pedig középvállalkozásnál talált munkát (95. ábra). Társadalmi-demográfiai változók szerint csak egy különbség található: a fővárosiak és a megyeszékhelyeken lakók nagyobb valószínűséggel dolgoznak nagyvállalatoknál, mint a kisebb településeken lakók.

35 6. ábra: hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek?, % - fő - fő 5-9 fő 0-9 fő 0-9 fő fő 00-9 fő fő 000 főnél több % % 7% 7% % 0% % 0% 9% válaszhiány % 0% 5% 0% 5% 0% 5% 0% 5% Tízből valamivel több mint nyolc végzett hallgató egyszerű alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén, a valamilyen szintű vezetők aránya százalék (96. ábra). 7. ábra: milyen beosztásban dolgozik/dolgozott jelenleg/utolsó munkahelyén? % 6% 6% % felsővezető középvezető egyéb vezető alkalmazott egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató válaszhiány % % % A nők valamivel nagyobb arányban dolgoznak egyszerű alkalmazottként, mint a férfiak. A külföldről érkezettek körében a legmagasabb a vezetőként dolgozók aránya. Azokon a munkahelyeken, ahol nincs külföldi tőke, nagyobb arányban dolgoznak a végzettek vezetőként, mint azokban, ahol van. Minél nagyobb a vállalat, annál kisebb arányban dolgoznak vezetőként a végzettek. Aszerint, hogy valaki 007-ben vagy 009-ben végzett, 5

36 nem volt szignifikáns a különbség a vezetőként és alkalmazottként dolgozók arányában, bár a régebben végzettek között valamivel nagyobb volt a vezetőként dolgozók aránya. A volt KVIK hallgatók nagyobb valószínűséggel kerülnek valamilyen vezetői pozícióba pár évvel a diplomázást követően, mint a többi kar hallgatói. A PSZK intézeteinek volt hallgatói között nincs ilyen jelegű különbség (97. ábra).. ábra: milyen beosztásban dolgozik/dolgozott jelenleg/utolsó munkahelyén? az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 7 7 NEM férfi nő KORCSOPORT - évesek 5 évesek 6 évesek 7 évesek legalább évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET* PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK* nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment - turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány VÉGZETTSÉG ÉVE* KÜLFÖLDI TŐKE A MUNKAHELYEN van nincs MUNKAHELY MÉRETE mikro- kis- közép- nagyvállalat % 0% 0% 60% 0% 00% felső vezető középvezető egyéb vezető alkalmazott egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató *nem szignifikáns kereszttáblák 6

37 A válaszadók háromnegyedének ugyanazon a településen van a munkahelye, mint ahol lakik (5. táblázat). Minél kisebb településen lakik valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy máshol van a munkahelye, mint a lakóhelye: a fővárosiak csupán százalékának van a munkahelye a fővároson kívül, míg a községben lakók százalékának kell ingáznia munkahelyére. Régiók szerint a legnagyobb arányban a dél-dunántúliak ingáznak (9. ábra). A végzettek 5 százaléka jelenleg a fővárosban lakik és itt is van a munkahelye. Más településekről még 9 százaléknyian ingáznak a fővárosba. További kilenc százalék valamilyen megyei jogú városban lakik és itt is van a munkahelye, további 5 százalék ingázik valamilyen településről megyeszékhelyre. Vidéki kisvárosban 6 százalék lakik és dolgozik, és további hat százalék ingázik más településről kisvárosba. Végül százaléknyian vannak azok, akik valamilyen községben laknak és itt is van a munkahelyük, és további százalék ingázik más településtípusról községbe a munkahelye miatt (55. táblázat).. táblázat: melyik településen van a jelenlegi/utolsó munkahelye? - településtípus és régió szerint, érdemben válaszolók % településtípus Budapest 67 megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld régió Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország 7 Közép-Dunántúl 5 Nyugat-Dunántúl 5 Dél-Dunántúl külföld 7

38 lakóhely településtípusa 9. ábra: azok aránya, akiknek lakóhelye és munkahelye nem azonos településen van - az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 5% TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET* BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA SZAK nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány VÉGZETTSÉG ÉVE* % 7% 9% 7% 9% 5% % 7% 7% 0% % 9% % % % 9% % 0% 6% 6% 50% 5% 5% 65% 67% % 0% 0% 0% 0% 0% 50% 60% 70% 0% 90% *nem szignifikáns kereszttáblák 5. táblázat: munkahelyi mobilitás lakóhely és a munkahely településtípusa, %, zárójelben az érdemi válaszadók teljességére vonatkozó arányok, % Budapest munkahely településtípusa megyeszékhely, egyéb megyei jogú város város község Budapest 96 (5) () () () - megyeszékhely, megyei jogú város külföld 0 () 6 (9) () () () egyéb város 0 (6) () (6) (0) (0) község 7 () 6 () () () - A válaszadók átlagosan - perc alatt jutnak be munkahelyükre, azok aránya, akik kvázi otthon dolgoznak, csupán százalék, az egy óránál többet utazóké pedig 6 százalék. A

39 munkahelyre eljutás tekintetében nem találtunk lényeges eltéréseket a háttérváltozók szerint. A leghamarabb a megyeszékhelyeken lakók jutnak be a munkahelyükre, átlagosan 0 perc alatt, míg a fővárosiaknak ez több mint 5 percükbe kerül. Régiók szerint is a középmagyarországiaknak tart a leghosszabb ideig a munkahelyükre érni. A válaszadók közel kétharmadának azon a településen van a munkahelye, ahová főiskolára is járt (99. ábra). Csupán a két vidéki intézményben végzettek esetében nem igaz az, hogy többségükben azon a településen találtak munkahelyet, ahol végeztek (00. ábra). 0. ábra: a jelenlegi/utolsó munkahely ugyanazon a településen van, mint ahol egyetemre, főiskolára járt? % igen 6% nem, de közel, a közvetlen vonzáskörzetében % % nem, máshol nem, munkavégzésemnek nincs állandó helyszíne válaszhiány. ábra: a jelenlegi/utolsó munkahely ugyanazon a településen van, mint ahol egyetemre, főiskolára járt? karok és intézmények szerint, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 6 KAR BGF-KKK 70 9 BGF-KVIK 70 5 BGF-PSZK 56 6 INTÉZMÉNY PSZK-BP PSZK-SA 5 PSZK-ZA % 0% 0% 60% 0% 00% igen nem, de közel, a közvetlen vonzáskörzetében nem, máshol nem, munkavégzésemnek nincs állandó helye 9

40 A válaszadók egy nyitott kérdésben néhány szóval leírták, hogy mit csinálnak a jelenlegi munkahelyükön, mivel foglalkoznak. Erre a nyitott kérdésre kapott válaszokat egy szempont szerint kódoltuk vissza: mennyire van köze a jelenlegi munkahelyének a végzett szakmájához. Vagyis ebben az esetben ezt mi ítéltük meg, nem a válaszadó. A válaszadók több mint 75 százaléka jelenleg olyan munkahelyen dolgozik, ahol olyan dolgot csinál, mely a végzett szakmájához szorosan kapcsolódik (0. ábra). A PSZK-n (intézettől függetlenül) végzettek nagyobb arányban végeznek olyan munkát, mely szorosan kapcsolódik a végzettségükhöz, mint a KKK-n vagy a KVIK-n végzettek. Szakok szerint a gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel) szak volt hallgatói végeznek a legnagyobb arányban olyan munkát, melynek szoros köze van a végzettségükhöz, míg a legkisebb arányban a kommunikációs és médiatudomány szakon végezettek, de az ő esetükben is minden második válaszadó munkája szorosan kapcsolódik végzettségéhez (0. ábra).. ábra: munkahelyi tevékenysége mennyire kapcsolódik végzettségéhez? összes megkérdezett, % 76% végzett szakjához szorosan kapcsolódik végzett szakjához valamennyire kapcsolódik végzett szakmájához nem kötődik nem lehet megállapítani 5% válaszhiány % % % 0

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40%

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 5% 1 20% 2 40% 3 30% 4 5% 5 Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a végzett hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február 1 Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított 2011. évi telefonos kutatás eredményei 2011. szeptember A Diplomás

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40%

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 5% 1 20% 2 40% 3 30% 4 5% 5 Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40%

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 5% 1 20% 2 40% 3 30% 4 5% 5 Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2013. március

Kutatási jelentés. 2013. március Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2012. évi motivációs kutatás eredményei 201. március Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

PÉLDA. DPR végzett blokk (VFD) DPR felmérés, végzett hallgatók pályakövetése

PÉLDA. DPR végzett blokk (VFD) DPR felmérés, végzett hallgatók pályakövetése Szolnoki Főiskola 2010. DPR felmérés, végzett hallgatók pályakövetése Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. I.1/b. Az alábbi intézmények/karok közül melyiken tanul, illetve melyiken szerzett végzettséget (szerzett legalább abszolutóriumot)?

TÁMOP 4.1.3. I.1/b. Az alábbi intézmények/karok közül melyiken tanul, illetve melyiken szerzett végzettséget (szerzett legalább abszolutóriumot)? Kedves Hallgatónk, Végzettünk! TÁMOP 4.1.3 VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVE E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzésének és szolgáltatásainak munkaerő-piaci eredményeiről

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Mi is érdekel? Hol tanuljak tovább? Milyenek a bejutási esélyeim? Milyen szakmával tudok jól elhelyezkedni vagy továbbtanulni? 2 Biztos

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Tisztelt Végzett Hallgatónk!

Tisztelt Végzett Hallgatónk! Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse a bemutatott példákat.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér...

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL Intézményi fejléc (neve stb.) és arculat: az intézmény adja meg! I.1/a. Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? LÉNYEGES SZŰRŐ KÉRDÉS! Ha a válasz 1 HALLGATÓI ÉS VÉGZETT

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 2019.

Diplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 2019. Diplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 9. Riport generálás időpontja: 9.4.8. 8:58:4.. Ön milyen szakon végzett az intézményben? Válaszok száma: 4.alkalmazott szociális gerontológia

Részletesebben

DPR hallgatói blokk (VFD) DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul

DPR hallgatói blokk (VFD) DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul 2010. EvaSys DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE Módszertan Adatfelvétel időszaka: 2017. április - május Eszköz: online, anonimizált kérdőív Célcsoport: 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban

Részletesebben

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% 30% 5%

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% 30% 5% Általános indikátorok 2 3 4 - + Globális index átl.=3.48 elt.=.06 8. Az oktatással kapcsolatosan értékelje az alábbi szempontokat! ( - egyáltalán nem elégedett, -teljes mértékben elégedett) (α = 0.82)

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

TÁMOP AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE

TÁMOP AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE Kedves Hallgatónk, Végzettünk! TÁMOP 4.1.3 AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzésének és szolgáltatásainak munkaerő-piaci eredményeiről

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_MK. Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_MK. Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 0% 0% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

DE_munkaero_piaci_2017_all. Válaszadók száma = 163. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DE_munkaero_piaci_2017_all. Válaszadók száma = 163. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

Emberi erőforrás menedzsment

Emberi erőforrás menedzsment Emberi erőforrás menedzsment Bérek, jövedelmek, trendek Dr. Gyökér Irén BME Részidős Mesterképzés 2014 tavasz Adatok Bruttó keresetek átlag 243 801 HUF, KSH 255 871 Vállalkozói szféra 219 492 Költségvetés

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

A 2013-ban végzett hallgatók felmérésének eredményei

A 2013-ban végzett hallgatók felmérésének eredményei A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felmérések tapasztalatai a Műszaki Földtudományi Karon Bevezetés A statisztikai felméréseket a Miskolci Egyetem Minőségbiztosítási Irodája végezte el 2014- ben.

Részletesebben

1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés

1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés 1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: 2010. tavaszi on-line felmérés Módszertan Az aktív hallgatók felmérése Vizsgálati populáció: a Szent István Egyetemen alapképzésben, mesterképzésben,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK 2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK Sipos Norbert elemző-közgazdász Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, Marketing Osztály Stratégiai Elemző Iroda A 2013-AS DPR KUTATÁSBA

Részletesebben

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA TARTALOM 1. BEVEZET... 1 2. A KUTATÁS LEFOLYTATÁSA... 2 3. VÉGZETTEK FELMÉRÉSE... 4 4. ÖSSZEGZÉS... 8 1. BEVEZET A külföldön

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2017. június 15. Minőségfejlesztési beszámoló részei Minőségfejlesztési történések Hallgatói félidős felmérés adatai OHV felmérés 2016.

Részletesebben

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2013-2015-2017-ben abszolváltak) Műszaki képzési terület 2019. június DPR: a 2013-2015-2017-ben abszolváltak (műszaki képzési terület)

Részletesebben

A felsőoktatási kibocsátás mérése

A felsőoktatási kibocsátás mérése A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi

Részletesebben

GDF felmérések DPR2017-Hallgatói motivációs vizsgálat () Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2017-Hallgatói motivációs vizsgálat () Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR07-Hallgatói motivációs vizsgálat () Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus

Részletesebben

Főiskola. Hallgatók 17,5 100,0 80,0 20,0. francia 17,5. német 40, 0 60,0. angol 83,88 1,7 100,0 20,0 80,0 TÁMOP 4.1.1/A.

Főiskola. Hallgatók 17,5 100,0 80,0 20,0. francia 17,5. német 40, 0 60,0. angol 83,88 1,7 100,0 20,0 80,0 TÁMOP 4.1.1/A. Wesley János Lelkészképző Hallgatók Főiskola Alapsokaság: 598 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 17,5, 2, 4, 6, 8, 1, Esetszám: 12 Válaszadási ráta: 2, 1% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Műszaki képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (műszaki képzési terület)

Részletesebben

Alcsoport_DPR_2016_hallgato_MK. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport_DPR_2016_hallgato_MK. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 0% 0% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol.

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.702 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 10,3% 12,1%,0% 20,0% Esetszám: 592 Válaszadási ráta: 16% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

GTK - 2009-ben abszolvált. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

GTK - 2009-ben abszolvált. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% GTK - 2009-ben abszolvált Válaszadók száma = 27 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 25% 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 25% 5

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet MSC MSc mérnöki 3. A felmérés kérdéscsoportjainak kiértékelése 3.1. A végzést követő továbbtanulás az aktív hallgatók körében

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A i terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program keretében

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Részletesebben

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2014.04.15. Felsőoktatási együttműködés a Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14 Főkedvezményezett : Pannon

Részletesebben

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!) Megyei egyenlõbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai kommunikáció, ügyfélfelégedettség-mérés, ügyfélforgalom 2009. szeptember 1. és 2015. január 31. közötti idõszakban (Az adatok a budapesti adatokat

Részletesebben

Elégedettség 0 körös elégedettség 2015 KVK (0_koros_2015_kvk) Válaszadók száma = 108. Felmérés eredmények

Elégedettség 0 körös elégedettség 2015 KVK (0_koros_2015_kvk) Válaszadók száma = 108. Felmérés eredmények Elégedettség 0 körös elégedettség 0 KVK (0_koros_0_kvk) Válaszadók száma = 08 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

OE_marketing_2012. Válaszadók száma = 738. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

OE_marketing_2012. Válaszadók száma = 738. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% OE_marketing_0 Válaszadók száma = 78 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0% Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN VÉGZŐK TERVEI A TOVÁBBTANULÁS ÉS MUNKÁBA ÁLLÁS KAPCSÁN

AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN VÉGZŐK TERVEI A TOVÁBBTANULÁS ÉS MUNKÁBA ÁLLÁS KAPCSÁN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN VÉGZŐK TERVEI A TOVÁBBTANULÁS ÉS MUNKÁBA ÁLLÁS KAPCSÁN Ercsei Kálmán Országos Neveléstudományi

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási

Részletesebben

Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK

Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK 6.1. csak annak, aki az ETR adatai alapján az mesterképzésre, doktori képzésre jár az ELTE-n és idejárt alapképzésben

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT Módszertan Adatfelvétel időszaka: 2017. április - május Eszköz: online, anonimizált kérdőív Célcsoport: 2016/17-es évben aktív hallgatók

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Szakirányú továbbképzésen végzettek Válaszadók száma = 9 Sipos Norbert, Szakirányú továbbképzésen végzettek Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben