A magánbefektetők hosszú távú befektetései az Egyesült Államok részvénypiacán

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Üzleti Kommunikáció Szakirány A magánbefektetők hosszú távú befektetései az Egyesült Államok részvénypiacán Készítette: Bagó Melinda Budapest, 2012.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Gazdasági környezet A gazdaság teljesítményének mérése A megtakarítás és a befektetés összefüggései A fogyasztói bizalom indikátorai Fogyasztói bizalmi index (CCI) Fogyasztói árindex (CPI) Az infláció hatása egyéni befektetői szempontból Recesszió és gazdasági stagnáció Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája Fiskális politika A költségvetés bevételi oldala Adótípusok A személyi jövedelemadó mértéke az egyes befektetési eszközök esetében A költségvetés kiadási oldala Monetáris politika Monetáris politika hatása a részvényárakra Kamatlábváltozás hatása bizonyos értékpapírokra A tőkepiac működése Az amerikai tőkepiac sajátosságai A tőkepiac felépítése Az értéktőzsde A befektetők köre A piaci szereplők bizalma New York Stock Exchange (Big Board) A tőzsdére jutás feltételei

3 5.4 Piaci kereskedés Piaci pozíciók Piaci szereplők Tőzsdei tranzakciók Derivatív ügyletek (Származtatott ügyletek) Tőzsdeindexek Standard & Poor s 500 (S&P 500) New York Stock Exchange Composite Index (NYSE Index) NASDAQ Composite Index A tőzsdén kívüli piac (OTC) NASDAQ A tőkepiaci szabályozás SEC regisztrációmentes értékpapírok A tőzsde előnyei Hatékonyság Költségek Kockázatkezelés Szabályozottság Átláthatóság Likviditás Befektetési eszközök A pénzügyi eszközök kialakulása Nyilvános kibocsátás (IPO) A részvény Elsőbbségi részvény Éves osztalék Az elsőbbségi részvény és az irányadó kamatláb kapcsolata Átváltható elsőbbségi részvény A törzsrészvények jellemzői A részvényből származó bevételi források

4 6.4.2 Osztalék elszámolás Fundamentális elemzés Book value Earning per share P/E ratio Befektető által elvárt hozam Befektetési előkészületek Kockázat A befektetők informálódási alternatívái Információforrások Bennfentes információ Éves riport SEC jelentés Nyomtatott sajtó Internetes források Portfólió menedzsment Értékpapírok befektetést befolyásoló tulajdonságai A részvény-túlsúlyos portfólió Befektetési tanácsadó választása Konklúzió Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Mellékletek

5 Még a leglassabb észjárású emberekkel is meg lehet értetni a legbonyolultabb összefüggéseket, feltéve, ha nincs előzetes elképzelésük, viszont még a legegyszerűbb dolgokat sem lehet elmagyarázni azoknak, akik azt hiszik, hogy mindent tudnak. Lev Tolsztoj 1 Bevezetés A tőkepiacot a két gazdasági szereplő, a háztartások (magánbefektetők), illetve a vállalati szektor piaci kapcsolatai mozgatják. A tőkepiac teszi lehetővé, hogy a háztartások által megtermelt jövedelem (megtakarítás) befektetéssé válva, eljuthasson azokhoz a piaci szereplőkhöz, akik igényt tartanak ezekre a pénzforrásokra. A megtakarítások gyarapításának számtalan módja van. Aki hosszú távon az átlagosnál magasabb hozam elérésére törekszik, és befektetését teljes mértékben kézben szeretné tartani, annak a részvénypiac kínálja a tökéletes befektetési alternatívát. A napjainkban tapasztalható bizonytalan nemzetközi pénzügyi helyzet következtében a részvénypiacok kockázatos és volatilis piacnak tekinthetők. A nagymértékű volatilitás azonban a hosszú távú befektetést tervező, magasabb kockázattűrő képességgel rendelkező magánbefektetők számára egyedi beszállási lehetőséget kínál. Szakdolgozatom megírásához az alapvető ötletet a főiskolai előadásokon, szemináriumokon szereztem. Az előadásokon ülve lenyűgözött az Egyesült Államok nemzetközi pénzügyekben és világgazdaságban betöltött szerepe. Választott témám, az egyéni befektetők részvénypiacon történő hosszú távú befektetései az Egyesült Államokban. Az alapvető problémát abban látom, hogy a magánbefektetők részvénypiaccal kapcsolatos ismeretei a mai napig hiányosak. Az emberek többsége a tőzsdén való befektetést a szerencsejátékkal azonosítja. Célom, hogy bebizonyítsam, hogy a részvényvásárlás kockázatos befektetés, de nem kiszámíthatatlan. A gazdasági környezet és tőkepiac közti kapcsolat ismeretében, illetve az értékpapír-elemzés módszereinek alkalmazásával lehetőség nyílik a befektetés kimenetelének pozitív befolyásolására. Milyen 6

6 tényezőket kell figyelembe venni a befektetési döntés meghozatalához? Hogyan építsük ki a számunkra megfelelő befektetési stratégiát? Az első fejezetben a gazdasági környezet sajátosságait szeretném ismertetni. Mielőtt meghoznánk a végleges befektetési döntést, ismernünk kell a piacot, ahová befektetni szándékozunk. Ha ismerjük az ország legfőbb gazdasági irányvonalait, pénzügypolitikáját könnyebb lesz eldönteni, hogy a választott befektetési eszköz hozamát milyen mértékben befolyásolják a gazdasági környezet változásai. Hogyan viselkednek a részvények az egyes gazdasági ciklusokban? Milyen hatással van a pénzügypolitika a részvényvásárlásra? A dolgozat második nagy tartalmi egységében szeretném ismertetni az Egyesült Államok részvénypiacának legfőbb sajátosságait, különös tekintettel a New York Stock Exchange-re, a Nasdaq-re és az egyes tőzsdeindexekre. A fejezetben a piac pénzügyi felügyeletét végző intézmény, a SEC bemutatása is fontos szerepet kap. A harmadik fejezetben a részvényeket szeretném ismertetni, hangsúlyozva az előnyöket és hátrányokat magánbefektetői szemszögből. Hogyan kalkulálható egy részvény-befektetés várható hozama, kockázata? A negyedik fejezetben a befektetők informálódási alternatíváit mutatom be. Milyen információforrások állnak rendelkezésre a befektetési döntések meghozatalához és a már meglévő befektetések aktív menedzseléséhez? Az ötödik tartalmi egységben, a befektetői szokásokat, előkészületeket fogom ismertetni. Milyen tényezők, faktorok ismerete szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk a legkedvezőbb befektetési stratégiát? Továbbiakban interjút készítek a Merrill Lynch vezető pénzügyi tanácsadójával. Az interjú során arra keresem a választ, hogy az amerikai magánbefektetők milyen tanácsokat kérnek befektetéseik menedzseléséhez. Mint befektetési szakember mi a személyes véleménye a részvénypiacon történő befektetésekről, illetve befektetői szemszögből miért tartja jobb választásnak a részvényt, más tőkepiaci befektetésekkel szemben? A befejezés előtti fejezetben, tapasztalataimat és kutatásom során kapott ismereteket felhasználva, bemutatom a sikeres portfólió titkát. Milyen szempontokat kell megvizsgálnunk, 7

7 mielőtt belevágunk a számunkra megfelelő befektetési portfólió összeállításába? Hogyan tudunk megtervezni egy olyan részvény-túlsúlyos portfóliót, ami a magas hozam mellett is biztonságos befektetésnek minősül? 8

8 2 Gazdasági környezet A fejezetben a gazdasági környezet és a részvénypiaci befektetések közötti kapcsolatot szeretném bemutatni. A gazdasági környezet elemzésével hasznos információkat kaphatunk arra vonatkozóan, hogy az értékpapírok jövőbeli árfolyama milyen irányban fog elmozdulni. Számos elemzés bizonyítja, hogy a részvénypiac és a gazdasági aktivitás között kapcsolat van. A tőzsdei trendet tükröző árfolyamindexek vizsgálatával, rövid távú következtetéseket állapíthatunk meg a gazdasági aktivitás alakulására vonatkozóan. [Horváth, 1996] Mielőtt kiválasszuk a számunkra megfelelő pénzügyi eszközt, meg kell vizsgálnunk, hogy az adott ország gazdasága, a befektetés időpontjában milyen gazdasági ciklusban van. A gazdaságban bekövetkező változások, megkövetelik a befektetési stratégia módosítását. A befektetőnek tudnia kell, hogy mikor, melyik vállalati szektor részvényeit válassza egy profitáló befektetés megvalósításához. 2.1 A gazdaság teljesítményének mérése A gazdaság elemzéséhez nélkülözhetetlen a leggyakrabban használt gazdasági mutatók ismerete, és a makrogazdasági összefüggések elsajátítása. Ezek ismeretében meg tudjuk állapítani, az adott ország gazdasági teljesítményét, azaz mennyi értéket képes előállítani az ország az adott időszakban. Gross Domestic Product (GDP): A bruttó hazai termék egy ország rezidens egységei által egy adott időszakban, általában egy év alatt előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összessége. [Simanovszky -Czagány, 1999] Az egy főre vetített GDP-t az ország életszínvonalának elemzésekor használjuk. Feltételezve a jövedelemazonosságot, a GDP nem csak az ország teljesítményét mutatja meg, hanem az ország jövedelmét és kiadásait is. 9

9 A GDP képlete a következő: GDP= C+I+G+NX Ahol, C a háztartások fogyasztása, I a bruttó hazai beruházások, G a kormányzati kiadások és NX a nettó export, amelyet az export és az import különbségéből kapunk. A mutató megbízhatósága azonban hagy kivetnivalót maga után. Nem minden esetben tükrözi a gazdaság egészének teljesítőképességét. A GDP csak az olyan gazdasági tevékenységeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak. [Epping, 2003] 2.2 A megtakarítás és a befektetés összefüggései Adott időszak alatt megtermelt jövedelemből levonva a fogyasztást, megkapjuk az adott időszakra vonatkozó megtakarítás mértékét. [BCE, 2008] Az imént megfogalmazott összefüggést az alábbi egyenlet írható le: S=Y-C S: megtakarítás Y: megtermelt jövedelem (beruházási javak és fogyasztási javak együttese adja) C: fogyasztás I: beruházási javak Y= I+C A két egyenlet alapján megkapjuk, hogy adott időszakban rendelkezésre álló megtakarítások mértéke azonos lesz ugyanazon időszak beruházásaival. I=S Adott időszakban rendelkezésre álló megtakarítások, válhatnak anyagi beruházássá, illetve pénzügyi beruházássá. Szakdolgozatomban a pénzügyi megtakarítás részét képező értékpapírbefektetéseket (részvényvásárlás) fogom részletesen ismertetni. 10

10 2.3 A fogyasztói bizalom indikátorai Fogyasztói bizalmi index (CCI) A következő vezető gazdasági indikátor, amit feltétlenül fontos megvizsgálni, a fogyasztói bizalmi index (Consumer Confidence Index), amit havonta hoz nyilvánosságra a Fogyasztói Kutató Központ (Consumer Research Center). A CCI elsősorban a háztartások fogyasztását méri, de ugyanakkor hatással van a vállalati profitra és a munkanélküliség alakulására is. Az index növekedésével emelkedik a fogyasztói biztonság, ezáltal nő a fogyasztás, ami indukálja a gazdasági növekedést. A bizalmi index emelkedésével nő a befektetési kedv, és ezzel együtt a kereslet a kockázatosabb befektetések iránt. [Conference Board, 2011] A bizalmi index csökkenésével, a befektetők előtérbe helyezik a biztonságosabb befektetéseket, jellemzően a tőkeerős, a gazdasági változásokra kevésbé érzékeny vállalatok részvényeit. 11

11 1. ábra: A bizalmi index alakulása az Egyesült Államokban szeptember 2011.október 2011.november 2012.március Bizalmi index Forrás: saját készítésű ábra a Conference Board alapján A grafikonról leolvasható, hogy a bizalmi index értéke szinte egyenletesnek tekinthető a 2011-es évet tekintve márciusában tapasztalhattunk egy átlagosnál magasabb 70 pont körüli értéket. A bizalmi index értéke októberben 46 körül alakult, míg november hónapban alig érte el a 40 pontot Fogyasztói árindex (CPI) A befektetések szempontjából nélkülözhetetlen az infláció mértékét vizsgáló fogyasztói árindex. Az áruk és szolgáltatások árainak alakulásának vizsgálatával következtethetünk az infláció mértékére. Infláció: tartós árszínvonal emelkedés, az áruk és szolgáltatások árszintjének folyamatos és tartós emelkedése. [ BCE, 2008] Az infláció nagyságát a fogyasztói árindex, CPI (Consumer Price Index) kiszámításával kaphatjuk meg. Az index kiszámítása a Bureau of Labor Statistics feladata. Ha a CPI-index értéke például 100-ról 105,6-ra emelkedik, az éves inflációs ráta 5,6% lesz. Míg az Egyesült 12

12 Államokban a CPI-index a meghatározó, addig az Nagy-Britanniában az RPI (Retail Price Index) szolgál az infláció kiszámításának alapjául. [Epping, 2003] 2.4 Az infláció hatása egyéni befektetői szempontból Az inflációs ráta emelkedése, növeli a befektetői kockázatot, ezáltal egy újabb bizonytalansági faktort teremtve. A Federal Reserve, az infláció megfékezése céljából, az irányadó kamatláb növelésén keresztül csökkenti a pénzkínálatot a gazdaságban. A magasabb kamatlábak és a tartós árszínvonal emelkedés kihat a befektetői kedvre, arra ösztönözve a befektetőket, hogy módosítsanak befektetési stratégiájukon. A kamatváltozásokra érzékeny hosszú lejáratú, fix hozamot kínáló értékpapírok háttérbe szorulnak, a befektetők számára egyre vonzóbbá válnak a rövid lejáratú pénzpiaci eszközök. [Horváth, 1996] Inflációs gazdasági környezetben javasolt olyan befektetési eszközt választani, ami likvid és nem ígér fix hozamot. Továbbá befektetői szempontból előnyösebb defenzív befektetési stratégiát választani, hogy elkerülhető legyen a vásárlóerő csökkenése. [Mayo, 2001] A defenzív stratégia alkalmazása esetén válasszunk, olyan értékpapírokat, amelyek kevésbé érzékenyen reagálnak az esetleges piaci árváltozásokra. Ezek alkalmazásával csökkenthető a kockázat. A tartósan fennálló infláció rontja a befektetésből származó jövedelem vásárlóerejét. Ez különösen igaz a fix hozamú hosszú-távú befektetésekre. [Európai Bizottság] 2.5 Recesszió és gazdasági stagnáció Befektetői szempontból a recessziós időszak megköveteli a befektetési stratégia átgondolását. A recesszió hatására megnő a munkanélküliségi ráta, ami nagymértékben befolyásolja a befektetési szokásokat. A háztartások a befektetésre szánt megtakarítást, recesszió idején gyakran vésztartalékká alakítják. [Mayo, 2001] Recesszió és gazdasági stagnáció idején a befektetőnek lehetősége van olyan vállalatok részvényei közül választani, amelyek a defenzív szektorban szerepelnek. Ha a gazdasági környezet bizonytalan és fennáll a lehetősége egy recessziós időszaknak, olyan vállalatok 13

13 részvényeibe érdemes befektetni, amelyek teljesítményét kevésbé befolyásolja a gazdaság teljesítményének csökkenése. Egy defenzív portfólió részeként a defenzív szektor részvényei nem csupán biztonságosak, de jelentős növekedési perspektívát is hordoznak magukban. Ide tartoznak az egészségügyi szektor vállalatai, a szállítmányozói vállalatok, illetve a közszolgáltatói társaságok. A befektetési stratégia kiépítése szempontjából fontos, hogy a befektető által használt stratégia illeszkedjen az aktuális gazdasági környezetbe és képes legyen reagálni a gazdasági változásokra. A gazdasági környezet ismerete komoly segítséget nyújthat a befektető számára, hogy megtalálja az ideális befektetési formát. Az aktív portfólió menedzsment alapvető feltétele, hogy a befektető kellőképpen fel legyen készülve a gazdasági környezet változásaira és időben képes legyen ezekre változásokra reagálni. 14

14 2. ábra: Az Egyesült Államok gazdasági indikátorainak alakulása ( ) GDP növekedés 3% 2% Munkanélküliség 9,6% 9 % Infláció 1,6% 3% Irányadó kamatláb 0,25% Forrás: Saját készítésű ábra a Wall Street Journal alapján 2.6 Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája A gazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzéseken kívül, a befektetőnek ismernie kell az adott ország, esetünkben az Egyesült Államok gazdaságpolitikai irányvonalait is. Az állam a gazdaságpolitika és pénzügypolitika révén jelentősen befolyásolja a tőkepiac működését. Ahhoz, hogy megértsük a részvénypiac az egyes befektetési eszközök nyújtotta lehetőségeket, tisztában kell lennünk az ország által alkalmazott gazdaságpolitikával. Mit is foglal magában tulajdonképpen a gazdaságpolitika kifejezés? A makrogazdasági politika céljai országtól függetlenül (természetesen a modern gazdaságokban) egységesnek mondhatók. Ezek a következők: Teljes foglalkoztatottság Az árszínvonal megfelelő keretek között tartása Gazdasági növekedés elérése Ország fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása Nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása 15

15 Az imént felsorolt célokat az állam mikrogazdasági, makrogazdasági és társadalompolitikai eszközökkel kívánja megvalósítani. [Simanovszky-Czagány, 1999] A gazdaságpolitika területi hatálya szempontjából a következő szinteket különböztetjük meg: Országos belüli gazdaságpolitika (regionális gazdaságpolitika, kormányzati gazdaságpolitika, központi/állami gazdaságpolitika) Nemzetközi szintű gazdaságpolitika A következőkben a pénzügypolitika két fő területét, a költségvetési politikát és a monetáris politikát szeretném bemutatni, a részvénypiaci eszközök szempontjából, vagyis az állam milyen szerepet tölt be az Egyesült Államok részvénypiacán. 3 Fiskális politika A már korábban említett makrogazdasági célok eléréséhez az egyik eszköz a költségvetési politika vagy más néven fiskális politika, amellyel a szövetségi kormányzat az állami bevételek és kiadások útján kísérli megvalósítani a kitűzött makrogazdasági célokat, mint az árszínvonal stabilitását, a teljes foglalkoztatottságot, a gazdasági növekedést és a költségvetési mérleg egyensúlyának fenntartását. 3.1 A költségvetés bevételi oldala Az államháztartás bevételeit a következő kategóriákba sorolhatjuk: Adójellegű bevételek (adók, vámok, társadalombiztosítási járulékok) Nem adójellegű bevételek (illetékek, bírságok és egyéb díjak) A szövetségi kormányzat legfőbb bevételi forrását az adó jellegű bevételek képezik. Az adók ezen belül is meghatározó szerepet töltenek be. 16

16 Az adókat az alábbi csoportokba sorolhatjuk az adó tárgya szerint: [BCE, 2008] jövedelemadó (income tax) vagyoni illetve tárgyi adó (estate tax) forgalmi adó (sales tax) jövedéki adó (excise tax) A következő táblázat az Egyesült Államok adóbevételi forrásait mutatja a 2010-ben. 3. ábra: USA adóbevételi forrásai Forrás:Saját készítésű ábra alapján A személyi jövedelemadó az összes adóbevétel 41,6 %-át teszi ki, ami 898,5 milliárd dollárnak felel meg. A második helyen a munkáltató által fizetett járulékok szerepelnek, összefoglaló néven payroll taxes. A munkáltatói járulékok a teljes adóbevétel 40%-át képezik. Ezután következnek sorrendben a vállalati szektor adói, a vámok, a jövedéki adó illetve egyéb adók. Az adóterhek növelésének makrogazdasági következménye a háztartások jövedelmének csökkenése. Azáltal, hogy csökkennek a háztartások megtakarításai ezáltal csökken a háztartások befektetési kedve. 17

17 Az adó hatóköre szerint beszélhetünk központi (federal) és helyi (state, city) adókról. Az Egyesült Államok esetében a helyi adók különösen fontos szerepet töltenek be az adózás folyamatában. Adó: magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak (állam, önkormányzatok) kötelezően fizetett rendszeres vagy rendkívüli ellenszolgáltatás nélküli pénzbeli juttatás. Közgazdasági szempontból, a háztartások, a vállalati szektor valamint a külföld által utalt transzfer. [Pénzügysziget] Az adók közgazdasági funkciói: fedezeti funkció (állami kiadások fedezetének biztosítása) befolyásolási funkció (az állam célja a piaci szereplők magatartásának befolyásolása) elosztási funkció (jövedelmek újraelosztása) [BCE, 2008] A forgalmi adó (sales tax) a megvásárolt áruk és szolgáltatások után fizetendő. Az Egyesült Államokban az adózásra vonatkozó szabályozások országon belül, államonként változnak. Bizonyos államokban, például a szolgáltatások után nem fizetendő a forgalmi adó, illetve az adó mértékét tekintve is jelentős különbséget tapasztalhatók. Az amerikai típusú forgalmi adó annyiban különbözik a magyar általános forgalmi adótól, hogy azt a végső felhasználó fizeti meg, tehát a nagykereskedelmet nem érinti. Az adók közül a forgalmi adó érinti legkevésbé a tőkepiaci befektetéseket, mivel az értékpapírok után a befektető nem köteles forgalmi adót fizetni. Ide tartoznak a részvények, az államkötvények és befektetési alapok. Természetesen vannak különböző befektetési formák, melyekre fizetni kell forgalmi adót. [Merrill Lynch, 2011] 18

18 3.2 Adótípusok Az adók mértéke alapján megkülönböztetünk progresszív adót, regresszív adót és lineáris adót. A szövetségi kormányzat és az egyes államok által kivetett személyi jövedelemadó, vagyonadó valamint az ajándékok utáni fizetendő adó a progresszív adók csoportjába tartoznak. Progresszív adó: Ha a befizetett adó százalékos növekedése nagyobb, mint a jövedelem százalékos növekedése. Minél magasabb az adóalap (esetünkben a jövedelem), annál magasabb százalékot kell utána befizetni adó formájában. A progresszív adó ellentéte a regresszív adó, amikor a befizetett adó százalékos növekedése kisebb, mint a jövedelem százalékos növekedése. Az adókulcs csökken az adóalap emelkedésével. Az Egyesült Államokban ide tartozik a forgalmi adó, az ingatlanadó és a jövedéki adó. A harmadik adótípus az egykulcsos adó vagy lineáris adó, amely esetében az adókulcs konstans. A befizetett adó százalékos növekedése megegyezik a jövedelem százalékos növekedésével. [Simanovszky-Czagány,1999] A személyi jövedelemadó mértéke az egyes befektetési eszközök esetében A magánszemélyek tőkepiaci befektetései szempontjából különösen fontos szerepet játszik a személyi jövedelemadó. Az adózás jelentős mértékben módosíthatja az egyes befektetési alternatívák hozamát. Az alábbiakban azt szeretném bemutatni, hogy az egyes befektetési eszközökből származó jövedelmet milyen mértékben érinti a személyi jövedelemadó. Az adóalapot képező jövedelem három csoportba sorolható. 1. Passzív jövedelem 2. Aktív jövedelem 3. Portfólió jövedelem 19

19 Passzív jövedelemről akkor beszélhetünk, ha a megszerzett jövedelem valamiféle passzív tevékenységből származik. Például limitált részesedés egy vállalatban. Aktív jövedelem (Earned income): ide tartoznak a havi fizetések, bónuszok, illetve minden olyan jövedelem, ami aktív tevékenységből származik. Portfólió jövedelem (Portfolio income): részvény vásárlásán keresztül kapott osztalékok, kötvényvásárlásból származó kamatok, és a tőkenyereség. Ebben a fejezetben a portfólió jövedelmet érintő személyi jövedelemadó sajátosságait szeretném ismertetni, mivel a magánszemélyek tőkepiaci befektetéseiből származó jövedelmek az Egyesült Államokban portfólió jövedelemnek minősülnek. [Mayo, 2001] A tőkenyereség (Capital gain) Tőkenyereséget akkor realizál egy befektető, ha az adott értékpapír a vásároltnál magasabb áron kerül eladásra. Tehát az értékpapír felértékelődik. Egy magánbefektető részvényt vásárol az értéktőzsdén 45 dolláros részvényenkénti (per shares) áron. Ha a vásárlást követően a részvény ára 65 dollárra emelkedik, akkor tőkenyereséget könyvelhetünk el. A realizált tőkenyereség értékpapírtípustól függetlenül teljes mértékben adóköteles, mind szövetségi (központi), mind pedig helyi szinten. A tőkenyereség lehet rövid távú és hosszú távú a befektetés időtartamától függően. [Empire S. 2006] Hosszú távú tőkenyereség (Long-Term Capital gain) A hosszú távú tőkenyereségre fizetendő maximális adókulcs 15%. Tegyük fel, hogy egy befektető részvényt vásárol és ezt 15 hónapig tartja. A befektető a részvényt dollárért vásárolja meg és dollárért adja el a vásárlástól számított 15 hónap elteltével. A hosszú távú tőkenyereség ebben az esetben 3000 dollár lesz. A tőkenyereséget adó terheli attól függően, hogy a befektető milyen adósávban szerepel. Vállalati kötvény (corporate bond) utáni kamatra vonatkozó adózás szabályai megegyeznek a hagyományos jövedelem utáni adózás szabályaival. Tehát a fizetendő adó nagysága megegyezik a befektetőre vonatkozó általános adósávok kamatlábaival. A vállalati kötvényből származó jövedelem szövetségi és helyi adó köteles. 20

20 A helyi önkormányzatok kötvénye (municipal bonds) mentes a szövetségi adó fizetése alól. Az Egyesült Államok kormányzati kötvénye (US government bonds or Federal government bonds) után a befektetőnek nem kell helyi adót fizetni. Egy New York-i lakos, aki a személyi jövedelemadó fizetésekor 30%-os adósávban szerepel a következőt tapasztalja: egy New York állami kötvény (municipal bonds) adózás előtti éves kamatlába 6,5 %. Egy vállalati kötvény adózás előtti éves kamatlába 9,3 %. Habár a vállalati kötvény magasabb hozamot ígér, hozam szempontjából egyenértékűnek tekinthető az alacsonyabb hozamot kínáló államkötvénnyel. A kötvények éves kamatlábát az alábbi képlet segítségével kaptuk meg. [Mayo, 2001] ic (1-t) = im ic: a vállalati kötvény kamatlába im: az állam által kibocsátott kötvény kamatlába t: adott személyre vonatkozó adósávban szereplő kamatláb nagysága ic (1-0,30) = 0,065 ic= 0,065/0,7=9,3 % Készpénz osztalékra (cash dividend) fizetendő adó mértéke azonos a befektető adósávjában megállapított kamatlábbal. Részvény osztalékra (Stock dividend) nincs adófizetési kötelezettség, amíg a részvény nincs eladva. Tételezzük fel, hogy egy befektető kétezer darab részvényt vásárol 15 dollár/darab részvényenkénti áron. Egy év múlva ezer darabot elad 20 dollár/darab áron. A befektető tőkenyeresége 5 dollár lesz részvényenként. Ezer eladott részvény esetében a teljes tőkenyereség 5000 dollár, amely után a fizetendő adó mértéke a befektetőre vonatkozó adósávban szereplő kamatláb alapján kapható meg. A külföldi részvények után fizetett osztalék után a befektető köteles az állampolgárságának megfelelő ország adótörvényeinek megfelelően adózni. Ha egy amerikai magánszemély 21

21 értékpapírt vásárol egy külföldi értékpapírpiacon, és a befektetésből származó jövedelme külföldön lett megadóztatva, akkor a fizetett adó bizonyos része jóváírható az Egyesült Államok adótörvénye értelmében. Ennek mértéke általában 15 %. Tőkeveszteség (Capital losses) Tőkeveszteség abban az esetben következik be, ha az adott értékpapír a megvásároltnál alacsonyabb áron kerül értékesítésre. Ha a tőkeveszteség meghaladja a tőkenyereséget, nettó tőkeveszteségről beszélünk. A maximális veszteség, amit a befektető levonhat a jövedelméből maximum évi 3000 dollár. A 3000 dolláron túli veszteség átvezethető következő évre. A következő évre átvihető veszteség nagyságát tekintve nincs limit megszabva. Az alábbi példa szemlélteti az imént leírtakat: Tőkenyereség: $ Tőkeveszteség: $ Nettó veszteség: $ Törzsrészvény (common stock): A várható hozam megjelenthet osztalék és tőkenyereség formájában. Ha a befektető által vásárolt részvény osztalékot fizet készpénz formájában, akkor az adózás folyamata megegyezik a készpénz osztalék adózási folyamatával. Az adó mértéke megegyezik a befektetőhöz tartozó adósávban szereplő adókulccsal. Ha a befektető tőkenyereséget realizál, az adó megegyezik a tőkenyereségre vonatkozó adózás szabályaival. Elsőbbségi részvény (preferred stock): Az elsőbbségi részvény fix osztalékot fizet. Az osztalékra érvényes adófizetési kötelezettségek lesznek érvényben. [Empire S. 2006];[Country Studies] 22

22 4. ábra: Szövetségi jövedelem adósávok USA, 2011 Adókulcs Adóalap 10% $ 15% $ 25% $ 28% $ 33% $ 35% $ és felette Forrás: Saját készítésű táblázat Efile alapján A befektetésekből származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség szempontjából a részvénypiaci befektetések kevésbé jövedelmezőek, hiszen a részvény-befektetést attól függetlenül, hogy tőkenyereséget termel, vagy osztalékot fizet, minden esetben jövedelmi adó terheli. Elérhető tőkenyereség esetén azonban lehetőség van az adó befizetésének késleltetésére. Az adót nem köteles a befektető befizetni, amíg a nyereség nincs realizálva. A részvényvásárlással hosszú-távon elérhető jövedelem mértéke, az adózás után is magasabb, mint más befektetési eszközök nyújtotta hozam. 23

23 Ábra 5: Hozamok alakulása % 10% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% 07% 06% 05% 04% 02% 00% 01% -01% Részvények Kötvények Készpénz Teljes hozam Infláció után Infláció és adók után Forrás: Saját készítésű ábra Black Rock Solution alapján Mint már említettem, a befektetések hozamát jelentős mértékben befolyásolja a befektetésen elért nyereség után fizetendő adó mértéke. A fenti grafikon az értékpapírok hozamát vizsgálja, az infláció és az adók vonatkozásában. A részvények 4,7%-os hozamot értek el az infláció és a fizetendő adó levonása után, míg a kötvények inflációval és adóval csökkentett hozama 0,4%. 3.3 A költségvetés kiadási oldala A költségvetési politika nem kizárólag a bevételeket foglalja magában. Az állami kiadások hasonló mértékben hatással vannak a tőkepiacra, különösen, ha az állami költségvetési mérleg deficites. A nagymértékű költségvetési deficit, rontja a tőkepiac nemzetközi megítélését. Költségvetési deficit: Az államháztartási mérlegben az állami kiadások meghaladják a bevételeket. 24

24 A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok költségvetésében 222,5 milliárd dolláros hiány állapítottak meg az idei év februárjában, ami az elemzők várakozásaihoz képest pozitívnak tekinthető. [US Debt Clock] Az Egyesült Államok költségvetési politikája különösen fontos szerepet tölt be az értékpapírpiac működésében. Az egyéni befektetéseket érintő személyi jövedelemadó nagymértékben befolyásolja az egyes befektetési eszközök várható hozamát. Ennek ismeretében a potenciális befektető tudatosabban szelektálhat a tőkepiac nyújtotta lehetőségek közül. 25

25 4 Monetáris politika Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata a költségvetési politika mellett, a monetáris politikán keresztül irányítja a gazdaságot. Amíg a fiskális politika az állami bevételekre és kiadásokra irányult, addig a monetáris politika a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A monetáris politikáért felelős állami intézmény a jegybank vagy más néven központi bank. Az Egyesült Államokban a monetáris politikáért felelős intézménye a Federal Reserve. A központi bank általános céljai megegyeznek a költségvetési politika által kitűzött makrogazdasági célokkal. Az amerikai jegybank gazdaságpolitikai céljai között szerepel a teljes foglalkoztatottság elérése és az árstabilitás megteremtése. A monetáris politika a forgalomban lévő pénzmennyiséget kontrollálja, az irányadó kamatláb szintjének meghatározásával. Ha a FED, növeli a pénz- és hitelkínálatot, hogy ezáltal javítsa például a foglalkoztatást, expanzív monetáris politikáról (easy monetary policy) beszélhetünk. Ha a pénzkínálatot szűkíti az infláció visszaszorítása érdekében, akkor restriktív monetáris politikáról (tight monetary policy) beszélhetünk. [Thompson, 2009];[Federal Reserve Bank of New York] Az irányadó kamatláb mértéke határozza meg a hitelfelvétel költségét. Ha a kamatlábak csökkennek, megnő a kereslet a hitelek iránt. Az alacsony kamatlábak növelik a befektetéseken keresztül elérhető nyereség nagyságát, továbbá pozitívan befolyásolják a befektetői kedvet. A magasabb hozamot ígérő befektetések, arra ösztönzik az egyéni befektetőket, hogy növeljék megtakarításaikat. A FED elsődleges célja, hogy a birtokában lévő eszközök segítségével növelje a gazdaság teljesítményét. A központi bank a monetáris politika eszközrendszerével befolyásolja a kamatlábakat, ezáltal változtatva a gazdaságban lévő pénzkínálatot. 26