NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG"

Átírás

1 NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG 1. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a kollíziós tényállás Nemzetközi kapcsolatok azok a kapcsolatok, amelyek valamilyen okból egy-egy állam határait átlépik, felségterületét, a szuverenitása alá tartozó területet túllépik. A nemzetközi kapcsolatok két nagyobb csoportja: 1. az államok, mint szuverének kerülnek kapcsolatba NEMZETKÖZI JOG 2. az állam nem szerepel vagy ha igen, akkor nem a szuverenitás hordozójaként (az állami szuverenitás itt nem releváns) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG Nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns Ha valamely életviszony átlépi az államhatárt, ha nemzetközi elem jelenik meg. Ilyenek: 3. a nemzetközi áruforgalom (szabályozza a GATT - Általános Kereskedelmi és Vámtarifa egyezmény és a WTO - Világkereskedelmi Szervezet) 4. a nemzetközi személyforgalom Farkas Sándor esete Farkas Sándor magyar születésű francia állampolgár, leszármazottak nélkül hunyt el Franciaországban. Hagyatékként magyarországi ingatlant hagyott hátra. A magyar közjegyző dilemmája: a magyar öröklési jogot alkalmazza vagy az örökhagyó állampolgárságának jogát. Ilyenkor a két érintett jogrendszer konkurál egymással és az igazságos, helyes döntés alapja az lehet, hogy az eset azzal az öröklési joggal, amelynek alapján a hatóság döntését meghozza, valamilyen ésszerű kapcsolatban van. Ha az eljáró fórum joghatósággal bír, sem az eljárás megindítását, sem a döntést nem tagadhatja meg. Az eljáró fórum és az általa alkalmazott jogrendszer két különböző dolog, és nem feltétlenül azonos. A magyar joghatóságnak a Magyar Köztársaság területén a magyar jogot kell alkalmaznia. A megoldás: külön erre az esetre szolgáló törvényi felmentés, másik jog alkalmazását lehetővé tevő felhatalmazás. A felmentés kivételes: (1) meghatározott tényállás: külföldi elem; (2) csak külön speciális törvény által megszabott feltételek szerint. Kötelezővé is teheti a külföldi jog alkalmazását! Az eljáró fórum jog a lex fori. A fórum eljárásának két lépése 1. van-e az eljáró fórumnak eljárási jogilag lehetősége, joghatósága a. ha nincs, akkor az eljárás befejeződik, eljárási jogból elutasítják a kérelmet b. ha van joghatósága, az eljárás tovább folyik. 2. van-e külföldi elem az elé került ügyben a. ha nincs, akkor saját hazai jogát alkalmazza. b. van külföldi elem, akkor a fórum saját joga mellett egyidejűleg és elvileg azonos eséllyel több állam jogrendszere alkalmazható. Több jogrendszer összeütközése a nemzetközi kollízió fogalma Az eljáró fórumnak el kell döntenie: melyik állam jogrendszere alkalmazandó az adott tényállásra? A saját jog, a lex fori alkalmazása jelentheti azt, olyan jog szabályait alkalmazzák, amelynek semmi köze nincs a tényálláshoz. A külföldi jog alkalmazásának indoka az, hogy nemzetközi kapcsolatokban, külföldi elemmel bíró élet-, társadalmi vagy gazdasági viszony esetében a helyes, ésszerű, igazságos döntés éppen egy külföldi jogrendszertől várható. Amikor több állam jogrendszerének alkalmazása egyaránt felmerülhet, a versengő jogrendszerek ütköznek, nemzetközi kollízió (jogszabály-összeütközés) jön létre. Felmentés a fórum számára a saját hazai jog alkalmazásának kötelezettsége alól Főszabályként saját jogot köteles alkalmazni a fórum. Kollízió esetén kivételesen felmentés lehet: 3. a felmentés nem eredményezheti a jogbiztonság sérelmét 4. a felmentés adott esetben kötelezettség (jogalkalmazási parancsot tartalmaz a tv. az alkalmazandó jog tekintetében. A fél így látja előre kiszámíthatóan, hogy a fórum mely jogrendszer szabályait fogja alkalmazni) A nemzetközi kollíziós tényállás Nemzetközi kollíziós tényállás akkor jön létre, ha az annak alapjául szolgáló jogviszonyban valamilyen lényeges külföldi elem van, melynek következtében a tényállás több külföldi jogrendszerrel áll kapcsolatban. Kollíziós norma 5. egyrészt feloldja a kollíziót (meghatározza az alkalmazndó jogrendszert)

2 2 6. másrészt meghatározza a jogrendszeren belül azt a rendelkezést, amelynek alkalmazásával eldöntik a jogvitát (ez az anyagi jogi norma) 2. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere (a kollíziós norma szerkezete) 2.1. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere: a közvetett (utaló) módszer 7. A kollíziós és az anyagi jogi norma közötti különbség Az anyagi jogi norma természete: az adott életviszony, társadalmi vagy gazdasági viszony szabályozásának módszere a közvetlen jogrendezés, az ügy érdemi eldöntése. A nemzetközi kollíziós norma természete: nem tartalmazza közvetlenül a jogvita eldöntéséhez, a jogi eljárás lefolytatásához szükséges szabályokat, hanem csak közvetett jogrendezést valósít meg empty law (üres jog), hiszen közvetlen támpontot nem ad. 8. A nemzetközi kollíziós szabály közvetett jogrendezést valósít meg Közvetett befolyásolás: az alkalmazandó jogrendszerre való utalás. A Kódex közvetett utalásai közvetlenül semmit nem mondanak a jogviszonyról, de közvetetten befolyásolja az érdemi döntést azzal, hogy a szóba jöhető jogrendszerek számát egyetlen egyre csökkenti. 9. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere A módszer tehát a közvetett utaló módszer ez az utalás oldja fel több jogrendszer ütközését, a kollíziót. Két lépcsős szabályozás: először a kollíziós, majd pedig az érdemi döntés alapjául szolgáló anyagi jogi norma egymás utáni, együttes alkalmazására van szükség A kollíziós szabály szerkezete Az anyagi jogi tényállás szerkezete hipotézis diszpozíció szankció. A nemzetközi kollíziós szabály funkciója teljesen más, így egyik eleme sem értelmezhető a fentiek szerint. Arra irányul ez, hogy meghatározza azt a jogrendszert, ahonnan a fórum az anyagi jogszabályokat venni köteles. 10. tényállás az első elem funkciójánál fogva valamely anyagi jogi intézményre, jogi fogalomra irányul, pl. Kódex 36. : az öröklési jogviszonyok 11. rendelkezés kapcsolatot létesít a kollíziós tényállás (a jogintézmény) és a kiválasztott, alkalmazandónak rendelt jogrendszer között. Jellegénél fogva ezt utaló szabálynak is nevezzük. Azt a tényezőt, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja, kapcsoló elvnek (kapcsoló tényezőnek) nevezzük. Ez összefüggést hoz létre a kollíziós szabály tényállásában szereplő jogintézmény és az arra alkalmazandó jogrendszer között. 12. jogkövetkezmény a kiválasztott jogrendszer alkalmazására vonatkozó jogalkotói parancs (kell). 3. A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója és fogalma 3.1. A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója felmentést ad a lex fori alkalmazása alól meghatározza az alkalmazandó jogrendszert, és parancsot ad a jogalkalmazónak az e jogrendszer anyagi jogi szabályai alapján való érdemi döntésre 3.2. A nemzetközi kollíziós magánjog fogalma A nemzetközi kollíziós magánjog önálló jogág, a jogrendszerben külön jogágként helyezkedik el. A nemzetközi kollíziós magánjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a lényeges külföldi elemet tartalmazó polgári jogi, családi jogi és munkajogi jogviszonyokat közvetett módszerrel, utaló szabállyal, kollíziós normával szabályozzák. Ez a jogág tulajdonképpen nem nemzetközi és nem magánjog. Az erről szóló törvények ugyanúgy a belső hazai nemzeti jognak minősülnek, így ezek a jogforrások sem eredetüket, sem hatályukat tekintve nem nemzetköziek Nem nemzetközi eredetűek, hanem valamely jogrendszer szerves részét képezi, s nem nemzetközi hatályúak, hiszen címzettjük a hazai, nemzeti jogalkalmazó, az eljáró fórum. Nem tekinthető magánjognak sem: 13. mert a közjog-magánjog kettősségének bomlásával a magánjog fogalma eleve kérdésessé vált 14. mert maga a jogvita, az eljárás közvetlen, érdemi rendezésének szabályait tartalmazó joganyag, és a közvetett, utaló módszer nem felel meg a magánjogi jogág elfogadott fogalmainak egyikének sem Szabályai jogrendszerek ütközését oldják fel, ezért azok kollíziós szabályok, így a jogág nem anyagi jogi, hanem kollíziós magánjog. A kollíziónak több fajtája van, melyek közül ez a nemzetközi kollíziót oldja fel.

3 3 A nemzetközi magánjog elnevezés a XIX. században bukkant fel, az angolszász jogvilágban az elnevezés conflict of laws, szemben a német kollisionsrecht kifejezéssel, így tehát a kollíziós jelző beszúrásával más értelmet nyer a nemzetközi magánjog elnevezés 4. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a kódex hatálya 4.1. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere A rendszert meghatározza az, hogy három magánjogi eredetű jogágból a kollízió miatt kihasított, és új, önálló jogágba összefogott tényállások sajátos szabályozását tartalmazza. A jogág rendszerét a kodifikált vagy nem kodifikált pozitív jogtól el kell különíteni. A rendszer a jogágat két részre osztja: 15. általános rész: ez a rész három dogmatikai alapkérdést tisztáz a. a kollíziós probléma mibenlétét b. a jogszabálytant (a kollíziós szabály mibenlétét és alkalmazását) c. a külföldi jog alkalmazását (és alkalmazásának esetleges mellőzését) 16. különös rész: a magánjog hagyományos struktúrájának megfelelően áll - személyek - dologi jog és szellemi alkotások joga - kötelmi jog - családi jog - munkajog - eljárási kérdése 4.2 A nemzetközi kollíziós magánjog forrásai A források lehetnek belső és nemzetközi források. 17. Belső, nemzeti eredetű jogforrások - írott, kodifikált jog - szokásjog - jogalkalmazási gyakorlat 18. Nemzetközi eredetű források Nemzetközi szerződések megkötése formájában jönnek létre: Két vagy több állam részéről kötött szerződés azt jelenti, hogy egymás közötti viszonyukban egységesítik egyegy kollíziós tényállás tekintetében kollíziós normáikat. Az ügy anyagi jogi megítélése ezáltal azonos lesz. A jogegységesítés nélkül az egyes nemzetek kollíziós szabályai rendkívül különbözőek lehetnek jelentősen eltérő érdemi döntéshez vezethetnek. Az eltérések következtében különböző anyagi jogi eredmények születhetnek. Ha ez nem áll fenn, az eljárást megindító fél előre megvizsgálhatja és mérlegelheti a különböző fórumok kollíziós szabályait, és a számára legkedvezőbb anyagi jogi utalást tartalmazónál indítja meg az eljárást. Ez a mérlegelés kifejezett manipulációba is átcsaphat, amelyet forum shopping-nak neveznek. Az ilyen manipuláció hátrányos lehet a másik félre nézve, így nem feltétlenül lehet igazságos a megadott kedvezmény. Eljárásjogi értelemben is nagy jelentőséggel bír: a végrehajtásra ott van a legnagyobb esély, amelyik határozatának saját államában történő elismerése jobb. A forum shopping-ot egyféleképpen lehet korlátozni: a nemzeti kollíziós normákat és a joghatóságra vonatkozó szabályokat egységesítik nemzetközi szerződésekkel. A kétoldalú (bilaterális) nemzetközi szerződések legelterjedtebb fajtája a jogsegélyszerződés. Ebben - kettejük viszonyában - az államok egységesítik kollíziós normáik jelentős részét. A többoldalú (multilaterális) nemzetközis szerződések kidolgozásában nagy szerepet játszik a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia. Az általános jogelv az, hogy a nemzetközi szerződés megelőzi a belső nemzeti jog szabályait, az ebben alkalmazott kollíziós normák elsőbbséget fognak élvezni A Kódex hatálya Alapvető jogforrás a Kódex évi 13. tvr. Ez fogja össze kódex-szerűen a nemzetközi kollíziós magánjog szabályait. A Kódex tárgyi hatálya: 19. egyrészt rögzíti azt, hogy a Kódex nemzetközi kollíziós magánjogi viszonyon alapuló tényállások szabályozását tűzte ki céljául

4 4 20. másrészt deklarálja a nemzetközi szerződések elsőbbségét, így a Kódex szubszidiárius jog, azaz ha nincs nemzetközi szerződés, akkor lép életbe. Tételsoron kívül: Rövid történeti áttekintés A nemzetközi magánjog kialakulásának feltételei 1. a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének meghatározott foka 2. államok, önálló jogrendszerek létezése, melyek egymás jogait kölcsönösen egyenrangúnak elismerik 3. ezeknek a jogoknak egymástól való érzékelhető különbsége A feltételek az ókorban nem léteztek együttesen az idegenek általában jognélküliek voltak. Két alapvető princípium érvényesült: a jog személyhez kötöttségének elve (perszonalitás), ill. a jog területi érvényesülésének elve (territorialitás). E két elv nem zárta ki magát: lex originis - lex fori. A görög városállamok A görög városállamok viszonylag fejlett gazdasági és személyforgalom hatására a jog perszonalitásának és territorialitásának elve enyhült az idegen egy hazai polgár védelmében bizonyos jogokat élvezhettek. Viszont hiányzott az egyes poliszok jogának különbözősége, így a nemzetközi magánjog is, kollíziós híján. Egyiptom A Ptolemaidák korában a görög és egyiptomi jog kollízióját úgy zárták ki (Kr. u. 118-ban), hogy azon perek, melyek görög nyelven fogalmazott dokumentumokon alapultak, görög jog szerint, az egyiptomi nyelven fogalmazottakat pedig az egyiptomi jog szerint bírálták el. Rómában sem volt igazán nemzetközi magánjog. Ius civile ius gentium? a praetor peregrinus által alkalmazott jog. Sajátos megoldása a jogösszeütközésnek: nem idegen jog, hanem a ius civile szabályaival szorosan összhangban levő jogterület volt a szabályozó. Más módszerek is voltak: civitatis fictio, melynek értelmében az idegent római polgárnak tekintették egy ügy elbírálása szempontjából. A jog perszonalitásának időszaka A Római Birodalom területén a római jog érvényesült, a frank birodalomban a germán törzsek saját törzsi jogaik uralma alatt éltek perszonalitás elve érvényesült a lex originis. A jogviták során az egyik vagy a másik fél joga nyert alkalmazást. Lex Ribuaria pl. az alperes jogát rendelte. Testi sértésnél a sértett joga. Az egyes személyekre irányadó jog megváltoztatása kizárt volt. A jog megvallása professio iuris a bíró előtt a peres fél nyilatkozott, hogy mely jog vonatkozik rá. A jog territorialitásának időszaka A sz. folyamán a territorialitás kezdett dominálni a jog csak területhez kötötten érvényesülhetett. Ez kizárta a kollíziót is. A bíróság a saját jogát alkalmazta, éspedig csak az alattvalók (subditi) tekintetében. Alattvaló: aki legalább egy éve és egy napja élt a szóban forgó jog hatálya alatt. A jog semmilyen módon nem keveredhetett. 5. A statútumelmélet és hatása ( sz.) Az észak-itáliai fejlődés A szigorú territorialitás és az idegen jog teljes kirekesztése Észak-Itáliában vált először tarthatatlanná a gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődésén túl a szellemi feltételek is adottak voltak a fejlődéshez. Ekkor alakultak ki a statútumok, a helyi szokásjogok írásba foglalása. Tartalmukban ezek gyakran eltértek, ezáltal az alkalmazandó jog kérdése egyre jobban felmerült. Objektív feltételek: a városállamok gazdasági és személyforgalmának intenzitásának növekedése ill. hogy ezek egymás jogát kölcsönösen elismerő joghatósággal rendelkeztek. Szubjektív feltételek is megjelentek: a római jog újjáéledése a glosszátorok nyomán. A jogtudósok állást foglaltak az idegen jog alkalmazásának lehetősége mellett. 21. Magister Aldricus (12. sz.) szerint a bírónak kell meghatároznia, hogy két egymással konkuráló jog közül melyiket kell alkalmazni a jobbnak tűnik alapján 22. Azo és Accursius később azt hirdették, hogy a perlés helyének jogát kell képviselni. Azonban Accursius a Glossa Ordinaria-ban kijelenti, hogy idegent nem lehet elbírálni a területi jog alapján. A lex fori kizárólagossága megdőlt. A következő századokban a kommentátorok nyomán az ún. statútumelméletben a statútum alkalmazási határainak elméleti úton való spekulatív meghatározásával foglalkoztak. Cinus, Bartolus de Saxoferrato, Baldus de Ubaldis munkássága kiemelkedő. 23. Bartolus: két alapkérdés van. Kiterjed-e a statútum hatálya a belföldön tartózkodó idegenre; és a törvényhozó területén kívüli tényállásokra? A statútumok hármas osztályzása: csoportosítás aszerint, hogy az adott területen lakó személyekre, az ott fekvő dolgokra, vagy az ott végbemenő cselekményekre vonatkoznak-e. Személyes (perszonál-) statútumok követik

5 5 a személyt bárhol, személyállapoti kérdésekben. Dologi (reál-) statútumok az ingatlanoknál a fekvés helye, az ingóknál a személyes statútum, amennyiben a személy magával vitte. Vegyes statútumok mindaz, ami nem az előbbi kettő: szerződések és a deliktumok. 24. Baldus tovább finomított: egy-egy meghatározott statútum alkalmazásának határait annak tartalmából, spekulatív módszerrel próbálta meg levezetni. A francia iskola A 16. sz. francia jogtudósok továbbfejlesztették ezt az iskolát az ország jogi szempontból nem volt egységes (északi szokásjog déli római jogi továbbélés). 25. Charles Dumoulin a hármas osztályozás finomítása: a személyes statútumoknál a lakóhely jogát emelte ki. Előnyben részesítette a személyi statútumokat a dologival szemben. Consilium 53-as szakmunkájában a házastársak első közös lakóhelyének jogát emeli ki (ez máig érvényesülő szabály!), mivel annak jogát hallgatólagosan választották meg. Dumoulin az egységes szokásjog fontosságát hangsúlyozta: az erős központi királyi hatalom híve volt. 26. Bertrand d Argentré a feudális széttagoltság ideológusaként a reálstatútumokat részesítette előnyben, s ennek során visszatért a Bartolus-i hármas osztályzáshoz. Főszabály nála a reálstatútum, és a személyi statútum kivételes. A németalföldi iskola A 17. sz. során a németalföldi gondolkodásban megjelent a természetjog és az állami szuverenitás. A kollíziós tanok itt már államok között áll fenn. 27. Paul Voet elsőként osztotta fel a nemzetközi magánjogot általános és különös részre. Comitas gentium tana: a külföldi tv. alkalmazására csak a nemzetközi udvariasság alapján kerül sor és az nem érinti az adott állam szuverenitását és a polgárok jogait. 28. Fia, Johannes Voet felismerte, hogy a szuverén törvényalkotó határozza meg a statútumok alkalmazási körét. Apjával együtt ős is a területi elvet támogatta, így különösen fontos szerepet kap a comitas gentium elve. 29. Ulrich Huber kapcsolta össze szisztematikusan a szuverenitás gondolatát a comitas tanával. Három alapelve: - az állam törvényei csak saját határain belül érvényesülhetnek, - alattvaló mindenki, aki az állam határain belül tartózkodik, - a comitas tanából következően más államok törvényeinek hatását belföldön is lehet érvényesíteni, feltéve ha ez nem érinti hátrányosan az állam felségjogait Hubernél a comitas az uralkodók megegyezése, így szerinte ez hallgatólagosan kialakított kölcsönös gyakorlat. Az angolszász nemzetközi magánjogi fejlődés a németalföldi comitas-tan átvétele 30. Az USA jogfejlődése AZ USA-ban a statútumtanok nem találtak pozitív visszhangra. Az elmélet meghaladása Story nyomán alakult ki: a Harvard professzora a nemzetközi magánjogot az anyagi jog kategóriái szempontjából rendszerezi. kiindulópontja a comitas-tan és a territoriális elv. Új elem viszont az, hogy az érvényesülés alapja a belső jog, így ő az első, aki ezt a jogterületet a nemzeti jog részeként kezeli. 31. Az angol nemzetközi magánjog alakulása Itt a korán kialakult common law nyomán a partikuláris összeütközések nem alakultak ki. A bírósági hatáskör évszázadokon át csak a belföldi tényállásokra terjedt ki ez sajátosság. Egészen a 18. századig elzárkóztak a külföldi jog alkalmazásáról, a comitas tan ekkor terjedt el a skót joghallgatóknak köszönhetően, akik Németalföldön tanultak. Lord Mansfield Huberre hivatkozott egy 1760-as ítéletében. Ezt követően tört előre a külföldi jogalkalmazás. A nemzetközi magánjogi szabályok megjelenése a korai kodifikációkban A 18. században és a 19. sz. elején megjelenő magánjogi törvénykönyvek már néhány kollíziós szabályt is kodifikáltak statútumelméleti alapokon, és univerzális igénnyel. ALR, Code civil, ABGB. 6. A statútumelmélet meghaladása (Savigny és Mancini munkássága) A német jogtudomány eredményei: Wächter és Savigny nemzetközi magánjogi munkássága Carl Georg von Wächter mutatta ki a statútumelmélet tarthatatlanságát de az általa javasolt alternatívák nem bizonyultak életképesnek. Friedrich Carl von Savigny tekinthető a nemzetközi magánjog megalapozójának. Új alapokra helyezte a tudományágat és új szemléletmódot honosított meg: Savigny elméletében a jogviszony áll a középpontban. A hazai és az idegen jog alkalmazása annak függvénye, hogy a jogviszony természete szerint milyen jog hatókörébe tartozik. Ez a szemléletmód szükségszerű következménye a jogok egyenértékűségének elismerése.

6 6 Savigny szerint a külföldi jog alkalmazásának indoka annak a kölcsönös belátása, hogy a jogviszonyok megítélésének azonosnak kell lennie, függetlenül attól, hogy mely állam joghatósága alá tartozik, azonban továbbra is általános érvényű nemzetközi magánjogban gondolkozik Mancini és az olasz iskola Mancini olasz jogtudós a torinói egyetemen 1851-ben tartott híres előadásában a nemzeteket állítja gondolkodásának középpontjába, és szerinte a nemzethez tartozás a nemzetközi jog alapja. Ettől kezdve az állampolgárság a kapcsoló elem, ami természetszerűen gyakoribbá tette a külföldi jog alkalmazását a személyes jog körében. Ennek ellensúlyozásaként azonban kifejlesztik a közrend (ordre public) gondolatát, és a felek jogválasztó jogára vonatkozó nézeteket. 7. A nemzetközi magánjog fejlődése a 19. sz. végétől napjainkig (Amerikai Egyesült Államok, Európa, Magyarország) A kollíziós jog további alakulása Savigny és Mancini munkássága nyomán kialakult a máig is meglévő elméleti rendszer. A jogrendszer tovább alakult a kodifikáció második hulláma alatt (pl. BGB) a jogág egyértelműen nemzeti alapon fejlődött tovább, Savigny ellenében. Egyre intenzívebbé vált a bírói alkalmazás, és a figyelem középpontjába került a nemzetközi magánjog egyes, sajátos dogmatikai kérdéseinek megoldatlansága (pl. a vissza- és továbbutalás). A nemzetközi magánjog fejlődése az USA-ban Az USA-beli fejlődést nagymertekben befolyásolta az állam szövetségi jellege, valamint az, hogy a kollízió nem volt egységes. A nemzetközi magánjogot a bírói gyakorlat alakítja, erre hatással van az elmélet is, továbbá a Restatement-ek (modell törvények), melyeket az American Law Institute adott ki (1934, 1971). Az első, az 1934-es Restatement of the Conflict of Laws még a hagyományos modellt követte. A szerkesztő, Beale a szerzett jogok (vested rights) elméletének prominens képviselőjeként azt az elvet vallotta, hogy a fórum csak védelemben részesíti a külföldi anyagi jog alapján megszerzett jogokat, vagyis az alanyi jogosultságot. A local law tan tagadja, hogy a fórum idegen jogot alkalmaz, mert a saját jogot alkalmazza, de az idegen jog mintája alapján A 20. sz. második felében jelennek meg azok a tanok, melyek elvetik a klasszikus nemzetközi magánjogi közvetett jogtalálást, az alkalmazandó anyagi jog kollíziós szabályok segítségével történő meghatározását ez annak a tagadása, hogy lehetséges a kollíziós szabályok alkalmazása. Ehelyett megközelítési módszereket (approaches) dolgoznak ki és ezek segítségével vélik meghatározhatónak az egyedi esetre alkalmazható jogot. A legjelentősebb modern elméletek 32. Ehrenzweig lex fori elmélete (lex fori approach) Ehrenzweig kétségbe vonta azt a tételt, hogy a bíróságok követik a kollíziós szabályoknak a külföldi jog alkalmazására vonatkozó parancsát. Kiindulópontja a lex fori elsőbbsége volt. Álláspontja szerint minden kollíziós döntés ez által meghatározott, mert a fórum nem lehet semleges. A lex foritól csak akkor lehet eltérni, hogy a fórum jogpolitikája egy másik állam jogának alkalmazását indokolja. 33. Governmental interest analysis (Currie) Currie szakított a hagyományos módszerekkel, amikor a kormányérdekeket helyezte vizsgálódásai középpontjába az elmélet az USA belső kollíziós problémáira tekintettel született. kiindulópont az, hogy a fórum általában saját jogának alkalmazásában érdekelt, ekkor nincs kollízió ( false conflict ). 34. Principles of preference (Cavers) Cavers tett hitet a nemzetközi kollíziós szabály utalása: a tényállás csak az anyagi jogi norma ismeretével lehet teljes értékű. A bíró feladata, hogy mindezt vizsgálat tárgyává tegye, és azt a jogot alkalmazza, mely igazságos döntést eredményez. 30 évvel később úgy korrigált, hogy most már az alkalmazandó jog kiválasztásához az érintett államok érdekeinek figyelembevételével kialakítandó általános elvek (prefeencia elvek principles of preference) kialakítására van szükség. 35. Better law approach (Leflar) Leflar jobb jog elmélete:a bíróságnak végső soron azt a jogot kell alkalmaznia, amely az adott esetben a jog szociális, és gazdasági funkciója szempontjából jobb -nak minősül. Az európai elmélet főbb vonulatai napjainkban 36. A Savigny féle modell továbbfejlesztése A Savigny által hangsúlyozott értékek: a nemzetközi döntési harmónia és a nemzeti jogok egyenértékűsége máig is dominálnak, bár a kapcsoló elvek megváltoztak, az alapok azonban nagyrészt változatlanok. A jogág elsődleges feladata a jogviszonyok természetének leginkább megfelelő jog meghatározása, nem pedig az anyagi jogi megoldás keresése. Nem a jogalkalmazó, hanem a jogalkotó feladata a kollíziós szabályok megalkotása, amelyek általában a helyes anyagi jog alkalmazását tehetik lehetővé.

7 7 37. A kapcsoló elvek differenciálása Afejlődés egyik jellegzetessége, hogy a kapcsoló elvek a differenciálódás irányába mutatnak. Korábban az egyes jogterületeket egy-egy univerzális kapcsoló elv (pl. a kötelmi jogban a szerződéskötés joga) dominált, jelenleg viszont egy-egy részterületen is igen differenciált szabályrendszerek alakultak ki. Így pl. a kötelmi jogon kívül eső szerződésen kívüli károkozások esetében külön szabály van a környezetszennyezésre, a termékfelelősségre stb. 38. A jogbiztonság, a rugalmasság és az igazságos döntésre való törekvés szempontjainak összeegyeztetése Az európai megoldás egyensúlyt teremt: ezek generálklauzulák figyelembevételével történik. A generálklauzulák általában akkor nyernek alkalmazást, ha a hagyományos kapcsoló elv nem elég az adott esetre. 39. Az állam speciális érdekeinek érvényre juttatása A hagyományos állami érdekeket figyelmen kívül hagyó jogágban is érződik a magánjog elközjogiasodása, e mellett egyéb elvek, pl. a szociális vagy a fogyasztóvédelem is előtérbe kerülnek. Ezeket a belföldi jogalkalmazó feltétlenül érvényesíti, ezek minden kétséget kizáróan magában az anyagi jogban rögzítődnek (imperatív norma). Ezek érvényesülését egyre inkább speciális kollíziós szabályokkal is biztosítani kívánja a jogalkotó. Magyarország 40. A magyar nemzetközi magánjog tudományának kezdetei A 19. sz. végén indult fejlődésnek a tudományág: Dell Adami Rezső alig 10 évvel az első nemzetközi magánjogi unka után (1898) tartott előadást erről, majd 1893-ban megjelent Szántó Mihály könyve a témáról. 41. A magyar nemzetközi magánjog tudománya a két vh. között Szászy István érdeme, hogy az összehasonlító magánjog mellett a nemzetközi összehasonlítás is magas színvonalúvá vált Nemzetközi Magánjog (1938), Magyar Nemzetközi Magánjog (1939). Ezen kívül két magán - törvény-tervezetet is készített. 42. A magyar nemzetközi magánjog napjainkban A II. vh. után Réczei László és Világhy Miklós a korabeli szocialista szemléletnek megfelelő, de komoly tudományos igénnyel dolgoztak ki tankönyveket. Bánrévy Gábor, Mádl Ferenc és Vékás Lajos az új 1960-as nemzedék képviselői jelentős tudományos eredményekkel rendelkeznek. Mádl és Vékás tankönyve a politikai fordulat után is megfeleltek az igényeknek. 8. A kollíziós szabály fajai a kollízió jellege és az utalás parancsának terjedelme szerint 8.1. A kollíziós szabály fajai a kollízió jellege szerint Kollíziós szabály jogszabálytani értelemben: minden olyan norma, amely jogszabályok összeütközését oldja fel. Közjogi jellegű kollíziót old fel a nemzetközi közigazgatási jog, vagy a nemzetközi büntetőjog. A vizsgált jogág csak magánjogi eredetű kollízióra vonatkozik jellege szempontjából a nemzetközi kollíziót oldja fel. 43. területközi (interritoriális) kollízió: ha egy állam határain belül, annak különböző területein lép fel kollízió, pl. USA Louisiana állama, ahol a Code civil van érvényben így választani kell a jogszabályok között. 44. személyközi kollízió: ha ugyanazon államon belül egyes személy-csoportokra vonatkozó magánjogi tárgyú szabályok eltérnek egymástól, pl. vallás, kaszt stb. 45. időközi kollízió: ugyanazon államon belül a régi, hatályon kívül helyezett és a helyébe lépő új jogszabály között merülhet fel. Ilyenkor a kollízió az egymást felváltó jogszabályok között áll fenn, mivel az új jogszabálynak rendelkeznie kell az előző által szabályozott azon jogviszonyokról, melyek még a régi alapján jöttek létre vagy már le is zárultak. A nemzetközi kollízió önálló jogágként a nemzetközi kollíziókkal foglalkozik. Elnevezés: nemzetközi kollíziós magánjog. Több jogrendszer ütközése: 46. ütközhet úgy, hogy az adott jogviszony két különböző tényállási eleme egyidejűleg két különböző jogrendszerhez kapcsolódik 47. és ütközhet úgy is, hogy kiskorú leány házasságot köt külföldivel, személyi statútuma és az állampolgársága is megváltozik (statútumváltás) Statútumváltás: ha a nemzetközi kollíziós magánjogi viszonyban, ill. azon alapuló tényállásban jelen lévő külföldi elemhez az odarendelt kapcsoló elv idővel, a körülmények megváltozása folytán megváltozik, aminek következtében megváltozik az alkalmazandó jogrendszer meghatározása, az adott intézmény statútuma is. Statútumváltás esetén a tényállás ugyanazon eleme kerül időben egymást követően, egymás után különböző jogrendszerek uralma alá A kollíziós szabály fajai az utalás parancsának terjedelme szerint Az utalásnak két fajtája van: egyoldalú és a (két- vagy) többoldalú kollíziós szabály. 48. egyoldalú kollíziós szabály azokat a határokat húzza meg, amelyekig egyetlen megnevezett jogrendszer: a hazai jog alkalmazhatóságát kiterjeszti. A kollíziós szabály csak egyetlen jogrendszerről, a konkrétan megjelölt magyar jogról rendelkezik pl. a holttá nyilvánításnál: a belföldi jogi érdek esetén nem-magyar állampolgár holttá nyilvánítására is ezt kell alkalmazni.

8 8 49. többoldalú kollíziós szabály: valóban több jogrendszer közötti igazi kollíziót oldja fel a Kódex absztrakt módon utal arra, hogy a szóba jöhető jogrendszerek közül melyiket (pl. a személyes jog szerinti vagy a tartózkodási hely szerinti) kell alkalmazni. 9. A főbb kapcsoló elvek A kapcsoló elv elvi megoldási lehetőséget kínál, míg a kollíziós szabály ezt a lehetőséget konkrét, egyedi normává alakítja azzal, hogy ezt az elvi lehetőséget kihasználja. A legfontosabb kapcsoló elvek 50. LEX FORI a fórum joga. Ez határozza meg a kiindulást: az eljáró hatóság a saját hazai joga lapján dönt van-e joghatósága, ill. ha van, akkor a saját kollíziós szabálya miképpen szól. Kisegítő jelleggel anyagi jogként is figyelembe jöhet! pl. ha annak a külföldi jognak a tartalmát, amelyet a fórum kollíziós szabálya értelmében alkalmazni kellene, nem sikerült alkalmazni (Kódex 5. (3)) 51. LEX PERSONAE - a személyek kollíziós jogállásának és a kollíziós családi jog kapcsoló elvei a. személyes jogon belüli elvek - LEX PATRIAE az állampolgárság joga. - LEX DOMICILII a lakóhely (tartózkodási hely) joga, amelyben a szóban forgó személy lakik. + szokásos tartózkodási hely joga, ha a személynek nincs határozott lakhelye 52. jogi személyek elve - INKORPORÁCIÓ a nyilvántartásba vétel helyének joga - LOI DI SIÉGE SOCIAL a székhely joga, ahol a jogi személy székhelye van 53. kollíziós dologi jog a. LEX REI SITAE a dologi kapcsoló elve, a dolog fekvési helye b. LOI DU PAVILLON a lobogó joga: hajó, repülőgép esetén amelynek lobogója, felségjele alatt közlekedik 54. kollíziós kötelmi jog a. LEX OBLIGATIONIS a kötelem joga általános érvénnyel! b. LEX PRO VOLUNTAE a felek által választott (kikötött) jog, a felek jogválasztása alapelvként az eljáró fórumot köti c. JELLEMZŐ SZOLGÁLTATÁS annak az országnak a jogrendje, amelyben az adott jogviszony szempontjából jellemző szolgáltatást nyújtó személy lakhelye/székhelye van. Adásvételnél az eladó személye az alap. d. LEGSZOROSABB KAPCSOLAT azon ország jogrendje, amellyel a szóban forgó jogviszony a legszorosabb kapcsolatot felmutatja e. LEX LOCI ACTUS (LOCUS REGIT ACTUM) kötelem, munkajog: jogcselekmény létrejötte helyének joga f. LEX LOCI CONTRACTUS a szerződéskötés helyének joga, területi alapon g. LEX LOCI SOLUTIONIS a teljesítés helyének joga, ahol a szolgáltatást kell teljesíteni h. LEX LOCI DELICTI COMMISSI szerződésen kívüli károknál a jogsértés elkövetése helyének joga, vagy ahol a kár bekövetkezett 10. A minősítés Joghatóság A joghatóság egy állam szerveinek az az eljárási kötelezettsége, hogy nemzetközi elemmel bíró ügyekben eljárjanak. Nem egyszerű eljárási lehetőség, hanem kötelesség. A joghatóság azt dönti el, hogy eljárhat-e az ügyben, vagy másik államszerveihez kell fordulni. Tehát voltaképpen nemzetközi illetékességet dönt el. A döntés szerint általában bármely állam szervei eljárhatnak. A jogalkotó általában negatívan fogalmaz: az járhat el minden olyan ügyben, amelyre nézve a joghatóság nincs kizárva, a magyar Kódex is ezt teszi. Joghatóságot részben a lex fori, részben nemzetközi egyezmények biztosítanak. Általában tehát bármely államnak lehet joghatósága: párhuzamos joghatóság. Ekkor van forum shopping.

9 9 Kivételesen van kizárólagosság saját jogrendszert illetően, pl. a Kódex a magyar állampolgár személyállapotra vonatkozó eljárást kizárólagossá teszi. Ez nem jelenti azt, hogy a lex fori joghatósági szabályaival meg lehet tiltani másnak az eljárást csak az a jogkövetkezmény, hogy ekkor az állam nem ismeri el más fórum határozatát, és azt nem hajtja végre. Ugyanígy lehetséges az is, hogy egy állam elutasítja magától valamely ügyben való eljárást kizárt joghatóság. A minősítés Franz Kahn német, majd Étienne Bartin francia jogtudós vizsgálta a kérdést a máltai eset kapcsán. A máltai eset: egy angol házaspár Máltáról költözött Algírba, melyben akkor francia gyarmatként a francia jog érvényesült. Az Algírba költözés után az Algírban ingatlanvagyont szerzett férfi elhunyt. Az özvegyet a máltai jog kapcsán özvegyi negyed illeti meg, a francia kollíziós szabályok viszont a francia jogot érvényesítette: és ez azonban nem ismerte az özvegyi negyedet. Újabb hivatkozási alapként az özvegy hivatkozott arra, hogy ez nem öröklési jogi, hanem házassági vagyonjogi kérdés. A konfliktus: a két jogrendszer ugyanazt az igényt más jogintézménynek minősítette. A minősítés alapkérdése az, hogy a jogintézmény minősítését melyik anyagi jog alapulvételével, annak fogalomrendszerében végezzék el. Első lépésként meg kell határozni azt a kollíziós szabályt, melynek alapján kapcsolat létesül a tényállás és az e szabály által kijelölt külföldi jogrendszer között. A kérdés, hogy melyik az, nem mindig válaszolható meg egyértelműen. Ekkor merül fel a minősítés problémája. A minősítés tehát a tényállásbeli jogintézmények a kollíziós jogban elfoglalt rendszertani helyét keresi. A minősítés ezért 55. egyrészt anyagi jogi döntést igényel (az összeütköző anyagi jogok közül melyik szerint keressük a jogintézmény, jogi fogalom tartalmát, jelentését és hogy ebben a jogrendszerben az intézmény rendszertanilag hol helyezkedik el) 56. másrészt ezután a kollíziós jogi természetű döntést igényel (a jogintézmény a fórum kollíziós jogában rendszertanilag hova sorolható be) A minősítés problémájára három elmélet alakult ki 57. Lex fori szerinti minősítés a fórum saját jogrendjének fogalma szerint minősítik a jogintézményt. Logikailag kifogástalan alapokon nyugszik: a jogszabály alkalmazási körét, tartalmát az határozza meg, amelyhez tartozik. Probléma van akkor, ha a lex fori joga nem ismeri az adott jogintézményt, vagy az olyan nemzetközi szerződésből fakad, amely annak tartalmát, jelentését maga nem tisztázza külön. 58. Lex causae szerinti minősítés nem a lex fori-ból, hanem annak a jognak az anyagi jogi fogalmából kell kiindulni, amely vélhetően alkalmazható lesz. a) hipotetikusan alkalmazandó jog. Előnyös az alkalmazása, ha előre biztosítják azt, hogy a minősítés végül is az alkalmazandó jog fogalmainak alapulvételével fog történni. b) problémát okoz, hogy ez a circulus vitiosus-hoz vezethet: a minősítéssel azt a kollíziós szabályt keressük, amely majd a minősítés eredményétől függően meghatározza az alkalmazandó jogot, és ez lehet az annak vélt, de lehet más jogrendszer is. 59. összehasonlító jogi értelmezés: Ernst Rabel nyomán elterjedt az a nézet, hogy nem lehet egyetlen jogrendszer alapulvételével minősíteni. Szerinte a megoldás az összehasonlító jogi értelmezés, mely abból indul ki, hogy amire nézve számos ország jogrendjében egyetértés, azonos értelmezés található, az a nemzetközi kollíziós magánjogban is azonosan értelmezendő, minősítendő. 60. funkcionális minősítés a gyakorlatban egyre inkább terjedő módszer, mely kombinálja a lex fori ill. az összehasonlító jogi minősítés elemeit. A Kahn által javasolt megoldást ma kétféleképp alkalmazzák: a) a kollíziós szabály célja szerinti funkcionális minősítés (Kegel) b) mások az anyagi jogi norma céljából indulnak ki (Neuhaus, Lewald) A magyar nemzetközi kollíziós magánjog: a Kódex 3. -a szabályozza a minősítést 3. (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. (2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni. 11. A előkérdés 50-es évek: a görög polgárháború miatt Magyarországon élő görög állampolgárságú menekült meghalt, leszármazók nélkül. Annak megállapítása, hogy az özvegy lehet-e örökös, az eljáró fórum a Kódex 36. -át alkalmazta: eszerint a személyes jog, a görög jog szabályai alkalmazandók, a görög kollíziós jog ugyancsak az

10 10 állampolgárság jogát írja elő, de az örökösi pozíciót csak akkor kapja meg az özvegy, ha érvényes volt a házasság, és ennek a kérdésnek az előzetes tisztázása nélkül a magyar fórum nem adhatja át a hagyatékot. Ez az előkérdés. Az előkérdés a kollíziós szabály által alkalmazandónak ítélt jogrendszerben a kollíziós probléma megítélése kapcsán felvetődő anyagi jogi kérdés, amelynekelőzetes anyagi jogi megítélése, eldöntése nélkül a kollíziós tényállás nem ítélhető meg. Az előkérdés ismét újabb kollíziós tényállás elő állítja az eljáró fórumot: el kell döntenie, hogy saját kollíziós joga szerint melyik jogrendszer alapján ítélhető meg az előkérdés, majd azt az alkalmazandó jog szerint el is kell bírálnia. Erre két lehetőség van: 61. a gyakorlatban általánosan érvényesülő felfogás szerint az előkérdést önállóan, a lex fori joga alapján kell elbírálni. Görög eset: görög jog szabályai egyházi esküvő, de ezt a magyar jog nem ismeri (közrendi záradék, lásd. később), így: az özvegy nem örökölhet 62. elbírálható úgy is, hogy önállótlanul, a tulajdonképpeni kollíziós tényállásra már megtalált, egyébként alkalmazandó jogrendszer: a lex causae kollíziós jogának alkalmazásával döntik el az előkérdésre alkalmazandó anyagi jogi kérdést. Görög példa: görög jog szabályai egyházi esküvő elismerése, érvényessége az özvegy örökölhet. A magyar Kódex az előkérdésre külön szabályt nem tartalmaz, annak megítélése a mindenkori jogalkalmazó feladata. 12. A vissza- és továbbutalás (renvoi) kérdése és a Kódex vonatkozó rendelkezései Adott esetben az eljáró fórum által alkalmazott magyar nemzetközi kollíziós jogszabály a külföldi jogrendszerre utal, amelyen belül azonban annak kollíziós joga visszautalt a magyar jogrendszerre. Visszautalás, és ha harmadik jogrendszerre utal, akkor továbbutalás, együttesen: renvoi. A probléma azért merül fel, mert a fórum kollíziós jogát kétféleképp is fel lehet fogni: 63. ha az utalást szűk értelemben, úgy fogjuk fel, hogy annak funkciója az ügy érdemi eldöntését lehetővé tevő anyagi jogi normák megtalálása az utalás kizárólag az anyagi jogi szabályra vonatkozik szűk értelemben felfogott utalás 64. ha viszont tág értelemben fogjuk fel, az utalás az alkalmazandó jogrendszer egészére vonatkozik beleértve annak kollíziós szabályait is tág értelemben felfogott utalás A renvoi kialakulásának három feltétele 65. ha a fórum kollíziós joga a kollíziós szabály második elemét: a rendelkezést tág értelemben foga fel, azaz megengedi a vissza- és továbbutalást 66. ha a kollíziós szabállyal felhívott jogrendszer a fórumétól eltérő kollíziós szabályt, attól különböző kapcsoló elvet tartalmaz 67. ha a jogviszony alapjául szolgál konkrét tényállás olyan legyen, hogy a vissza- és továbbutalást egyáltalán felveti A jelenség komoly nehézségeket okoz. Visszautaláskor a fórum ismét saját kollíziós szabályát kellene alkalmaznia. Továbbutaláskor kialakulhat az az eredmény, hogy a valahányadik jogrendszer már semmilyen kapcsolatban nincs a kollíziós tényállással. Ezért a nemzetközi magánjog törvények erről külön rendelkeznek. Könnyen megoldható lenne a probléma, ha szűken értelmezzük az utalást, ugyanakkor a tág értelemben vett felfogás indoka is elfogadható: magában rejti ugyanis a visszautalás lehetőségét, ekkor ismét a saját jogát alkalmazhatja. Erre figyelemmel az uralkodó álláspont: a visszautalás és az egyszeri továbbutalás elfogadása. A Kódex 4. -a: 4. Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal e szabály figyelembevételével, a magyar jogot kell alkalmazni. Ez elveti a továbbutalást, csak a visszautalást fogadja el. Tehát főszabályként szűk értelemben fogja fel az utalást, kivételesen tág értelemben: a visszautaláskor, de ekkor már kizárólag a magyar anyagi jogra való visszautalásról van szó. 13. A csalárd kapcsolás fogalma és a forum shopping kérdése Általánosan ismert probléma a csalárd, rosszhiszemű eljárás, a jogszabályok megkerülése, ezeket a Ptk.-k rendre tiltják (pl. a 200. (2) bek. a jogszabályba ütköző szerződések semmisségéről). A rosszhiszemű eljárás sajátosan jelenik meg a nemzetközi kollíziós magánjogban pl. Sophia Loren esete Carlo Pontival és az olasz joggal, mely tiltotta a válást.

11 11 Úgy jelenik meg a probléma, hogy a felek, vagy az egyik ebben érdekelt fél külföldi elem (mesterséges) megteremtésével, vagy megváltoztatásával manipulálja a kollíziós szabály valamely elemét. A forum shopping esete, a legkedvezőbb jogrendre való utalás olyképp, hogy annál a fórumnál kezdeményez, mely erre utal majd. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ismert az off-shore cégek alapítása. (Forum shopping-ot lásd még a 4. és 10. tételben) Elképzelhető, hogy a határ közelében írnak alá szerződést, hogy ekképp a külföldi jog érvényesüljön, pl. az ügyvédi ellenjegyzés megkerülése érdekében mesterséges külföldi elem létrehozása. De ezt megtehetik színlelve is. A csalárd kapcsolás azzal függ össze, hogy a kollíziós szabály akár első, akár második elemének a felek által történő manipulálásával a kollíziós jogviszonyban külföldi elem jön létre. Ugyanez az eredmény, ha a felek a meglévő külföldi elemet megváltoztatják egy kedvezőbbre. A magyar nemzetközi kollíziós magánjog álláspontja a Kódex 8. -a szerint 8. (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni. A cselekmény egyértelműen célzatos a szankció a külföldi jog alkalmazásának megtiltása. De csak akkor szankcionál a Kódex, ha a csalárd kapcsolás eredménye a külföldi jog alkalmazásához vezet, ellenkező esetben (az ún. hazafelé törekvés) a magyar jog az alkalmazandó. A jelentőségét csökkenti az a lehetőség, hogy a felek a külföldi jog alkalmazásának mellőzését közösen kérhetik Kódex 9. -a 9. Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot kell alkalmazni. Ennek az a jelentősége, hogy így a csalárd kapcsolás nélkül is elérhetik, azt, hogy jogviszonyukra nem a kollíziós szabály által kijelölt jogrendszer, hanem a fórum joga legyen az irányadó. 14. A külföldi jog tartalmának megállapítása és a Kódex vonatkozó rendelkezései A külföldi jog alkalmazásának bonyolult kérdése, hogy hogyan állapítsa meg az eljáró fórum a külföldi jog tartalmát, továbbá hogy kire telepítsük a külföldi jog tartalma megállapításának terhét, és az esetleges sikertelenség kockázatát? Példa: szudáni elhunyt öröklése: mivel ez személyes jog külügyminisztérium megkeresi a fórum megkeresése nyomán a khartum-i magyar nagykövetséget kiderítik, hogy írott öröklési jog nincs, és differenciált a szokásjog a vallás szerint mivel a férfi keresztyén volt, erre ott az angol öröklési jogot szokták alkalmazni ennek nyomán ennek szabályait kellett kideríteni. Az alapkérdés: a fórum előtt folyó eljárásban a külföldi jog tartalmát tekintve valódi jogszabály-e, vagy pedig a felderítendő tényállás egyik része. Fontos az erre adandó válasz: 68. ha jogszabály, akkor érvényesül a iura novit curia vélelme: a bíróság hivatalból ismeri a jog tartalmát, a jogszabályokat, vagyis ennek megismerése hivatalból a bíróságot terheli, a feleknek ebbéli kötelezettsége nincsen 69. ha tényállás része, akkor azt ugyanúgy bizonyítani kell: annak kell kideríteni a külföldi jog tartalmát, aki annak alkalmazását kéri, ill. aki arra hivatkozik. A különböző jogrendszerekben eltérő a felfogás is: 70. angolszász jogrendszerek: a külföldi jog tartalmát tényállási elemnek tekintik amelyre hivatkozni és amelyet bizonyítani kell. Sikertelen bizonyításként megdönthetetlen vélelem: a külföldi jog és az angol jog tartalma megegyezik. 71. francia jog: korábban tényállási elemnek, újabban jogszabálynak tekintik: így azt a bíróság hivatalból köteles megállapítani. A kontinentális jogok többsége ezt az elvet követi. Eltérő a jogalkalmazás abban a kérdésben, hogy a fellebbezés alapjául szolgálhat-e a külföldi jog tartalmának téves megállapítása. Mára egyre inkább terjed az a felfogás, hogy ezt megengedi, és ezen az állásponton van a Kódex is. A Kódex 5. -a szerint 5. (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyminiszter felvilágosítást ad. (3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni. 15. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése a viszonosság hiánya vagy megsértése

12 12 A külföldi jog alkalmazása a fórum számára a kollíziós szabály parancsa folytán kötelező, így ezt nem teheti semmitől sem függővé. De a jogalkotó egyben nem kívánja kizárni annak még a lehetőségét is, hogy a lex fori-t alkalmazni lehessen. Azt, amikor egy állam vagy annak valamely szerve a másik államhoz, annak polgárához ugyanúgy jár el, mint a másik, a nemzetközi kapcsolatokban ez a viszonosság. Egy állam fóruma egy másik állam természetes vagy jogi személyei tekintetében ugyanúgy alkalmaz adott esetben külföldi jogrendszert, ha azok kerültek valamely nemzetközi kollíziós jogviszonyba, mint ez utóbbi állam az előbbi természetes vagy jogi személyei tekintetében Semmiféle összefüggés nem lehet aközött, hogy a fórum a külföldi jog alkalmazása és hasonló esetben a külföldi jogrendszer államának fóruma általában is, és tényleges jogalkalmazása során ugyanúgy jár el-e A viszonosság általában nem feltétele a külföldi jog alkalmazásának. Kivételek azonban vannak. Lehetséges, hogy a jogalkalmazást függővé teszik a viszonosságtól. Ebben az esetben csak akkor van helye külföldi jog alkalmazásának, hogy a másik állam részéről a viszonosság fennáll. A viszonosság fennállásának vizsgálata kétféle eredményre vezethet: 72. viszonosság hiánya, ha a másik állam általában nem tanúsítja ugyanazt a magatartást 73. viszonosság megsértése, ha általában ugyanazt a magatartást tanúsítja, de bizonyos esetekben, egyedi ügyekben nem teszi ezt Mindkét esetben hiányzik a viszonosság. Erre hivatkozhat a fél annak érdekében, hogy a külföldi jog alkalmazását megakadályozza, erre akkor van szükség, hogy a fórum valamely belső jogszabálya megkövetelje a viszonosságot és bizonyítsák a viszonosság hiányát vagy megsértését. A Kódex 6. -a szerint: 6. (1) A külföldi jog alkalmazása ha jogszabály másként nem rendelkezik nem függ a viszonosságtól. (2) Ha a jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az igazságügyminiszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot. A Kódex praesumtio iuris-t fogalmaz meg: a vélelem az ellenkező bizonyításáig áll fenn. 15. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése a közrend A fórum eljutott a külföldi jog tartalmának megállapításához, de újabb akadály merülhet fel: meg kell vizsgálni, hogy nem kell-e ezt mellőzni azért, mert az a fórum közrendjébe (ordre public, public policy) ütközik. A külföldi jogrend alkalmazása a belföldi jog értékrendjét hátrányosan befolyásolhatja. A belföldi bíróság vagy más hatóság a külföldi jogszabály alkalmazását megtagadhatja (azt mellőzheti), ha az a fórum közrendjébe ütközik. KÖZRENDI ZÁRADÉK. A közrend alkalmazása kivételes eszköz, súlyos oknak kell lennie ennek meglétéhez: 74. a német Bundesgerichtshof 1970-es ítélete: a közrendi záradék csak akkor avatkozhat be, ha annak eredménye olyan nagy mértékben lenne ellenétes a német jogi szabályozással, hogy annak alkalmazása elviselhetetlennek tekintendő 75. tekintettel kell lenni arra, hogy ennek tartalma időbelileg és térbelileg is változik 76. az életviszonyok nemzetköziesedésére tekintettel a közrend kategóriájával csínján kell bánni az alapelv, hogy egymás jogrendszereit kölcsönösen egyrangúnak ismerjük el A közrend sérelme kapcsán elsősorban azt kell vizsgálni, hogy van-e egyáltalán belső kapcsolat a jogviszony és a fórum rendje között, és ha ez fennáll, azt kell vizsgálni, hogy a konkrét egyedi esetben sérül-e a fórum közrendje. A közrend jogi természetét illetően több felfogás alakult ki 77. francia felfogás: a belső jogrendnek vannak olyan anyagi jogi szabályai, melyek feltétlen alkalmazást igényelnek ezekkel szemben álló külföldi jogi szabály nem alkalmazható 78. német felfogás: inkább a korrekció lehetőségének hangsúlyozása, ezért a közrendi záradékban a egyfajta fenntartási lehetőséget látnak a kollíziós joga azonban eleve úgy parancsolja meg fenntartással a külföldi jog alkalmazását, hogy az nem fog belső értékrendbe ütközni 79. angolszász felfogás: az ún. effektív hatás elmélete (ez már a kontinentális jogba is behatolt) azt a tényleges hatást mérlegeli, amelyet a külföldi szabály alkalmazása a belföldi társadalmi-gazdasági, és életviszonyokra kifejt, és csak kirívó sértésnél tagadja meg a külföldi jog alkalmazását. A záradék megfogalmazásának jogtechnikailag két módja van 80. egyrészt a jogrendszerek imperatív szabályokat tartalmaznak Alkotmány 56. : a MK-ban minden ember jogképes

13 szükség van azonban egy generálklauzulásra is, mely konkrét, nevesített imperatív norma hiányában is képes korrektív módon beavatkozni Ez a Kódex 7. -a 7. (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni. 15. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése a kisegítő jog A fórum eljutott a végkifejlethez: az alkalmazásnak semmi nem áll útjában. A bíróság vagy más hatóság meghozza érdemi döntését. Van egy olyan intézmény azonban, mely szinte az egész alapkoncepciót keresztül húzni látszik: 82. a felek közösen előterjesztett kérelmére a fórum köteles mellőzni a külföldi jog alkalmazását ezzel negatíve el tudják hárítani, hogy a kollíziós jog akaratuk ellenére működésbe lépjen 83. ennek a jogtételnek racionális magja van: a polgári, a családjogi és a munkajogi normák a felek magánautonómiáját tartják tiszteletben elsősorban (igaz, hogy differenciáltan, csökkenő mértékben), és ezt a nemzetközi kollíziós jog tiszteletben tartja 84. Kódex 9. -a szerint a felek nem kérhetik az egyébként irányadó magyar jog mellőzését A Kódex is elismeri a jogválasztás lehetőségét. A külföldi jog alkalmazása bizonyos esetekben tehát mellőzhető, vagyis csak az alábbi korlátok között kerülhet alkalmazásra. Nem alkalmazható a Kódex értelmében a külföldi jog, vagy annak valamely szabálya a következő esetekben 85. csalárd kapcsolás megkívánt viszonosság hiánya, megsértése ha annak tartalma nem ismert, ill. megállapítása sikertelen 5. (3) bek. 88. a tárgy ismert, de nem tartalmaz szabályt a jogviszonyra 89. közrendi záradék ha a mellőzést közösen kérik 9. Kérdés, hogy ezek után mely jogot alkalmazza a fórum? Ekkor ugyanis kollíziós joghézag áll elő. A gyakorlatban ilyenkor a lex fori alkalmazására kerül sor ez a kisegítő jog, amelyet minden esetben alkalmaznak, amikor a külföldi jog alkalmazását mellőzni kell. A lex fori előnyben részesítése nem hazai jelenség ez egy ismert probléma ún. hazafelé törekvés. 18. A személyes jog fogalma és kollíziós szabályai A személyes jog fogalma és funkciója A személyekkel kapcsolatos joggal kapcsolatos kérdéseket minden jogrendszerben az anyagi jog meghatározott szabályainak ismeretében lehet megválaszolni. A személyre, mint jogalanyra vonatkozó anyagi jogi normák adják a személyes jog anyagi jogi értelemben vett fogalmát. A nemzetközi magánjog elsőként vizsgálandó kérdései közé tartozik az eljárási képesség vizsgálata. A személyek jogállása abban az esetben, ha a jogviszonyban lényeges külföldi elem van, nemcsak anyagi jogilag, hanem a nemzetközi kollíziós magánjogi vizsgálat szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Azok a kapcsoló elvek, melyek a személyi jogállás és az anyagi jog között teremti meg a kapcsolatot, a személyes jog kapcsoló elveinek nevezzük (LEX PERSONAE). Ezek összessége a kollíziós jogi értelemben vett személyes jog nem önálló kollíziós szabály, hanem összefoglaló elnevezés. A természetes személy: az ember személyes joga Kódex 10. (1) Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint kell elbírálni. A személyes jog kollíziós szabályai Két kapcsoló elv alakult ki: 91. lex patriae az állampolgárság joga az ember és valamely állam között fennálló, meghatározott normákon nyugvó közjogi kapcsolat, mely rendszerint közokirattal bizonyítható. Ah egyetlen államhoz kötődik, akkor az állampolgárság kapcsolódó elve elegendő. 92. lex domicilii a lakóhely joga többes állampolgárság, ill. hontalanság esetén. A lakóhely ténykérdésnek tűnik, de ennek fogalma az egyes országokban eltérhet. Különösen differenciált ez a fogalom (domícilium) az angolszász országokban, melyek ezt tekintik meghatározó tényezőnek.

14 14 Ha az előbbiek nem vezetnek eredményre: szokásos tartózkodási hely. Ezek az elvek a Kódex 11. -a értelmében a következőek szerint alkotnak egységes rendszert: 93. Az ember személyes joga annak az államé, melynek állampolgára. Megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. 94. Több állampolgárság esetén a személyes joga a magyar. 95. Több állampolgárság esetén, és ha közöttük nincs magyar, valamint a hontalannál a lakóhely joga a személyes joga. Ha több lakóhelye van külföldön, annak az állam joga a személyes jog, amellyel kapcsolata a legszorosabb. 96. A fentiek hiányában a szokásos tartózkodási hely joga a domináns, és ha ezek közül magyar is van, akkor a magyar jog érvényesül. Ahhoz, hogy a személyes jog: az anyagi jog tartalma meghatározható legyen, a kapcsolatot egy adott időpontban is meg kell vizsgálni. A Kódex szerint az elbírálás időpontja a döntő. A menekültek személyes jogának meghatározására sajátos és eltérő szabályok vonatkoznak. A menekültekre az állampolgárság alapján való elbírálás sokszor hátrányos lehet (hiszen üldöztetés stb. miatt menekültek). A Kódex a 13. -a szerint ezt kikerüli a magyar jog: 13. Magyarországon menedékjogot élvező személy személyi állapotára a magyar jog irányadó; ez a rendelkezés nem érinti a korábbi személyi jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. Ez összhangban van az ENSZ égisze alatt megkötött, 1989-ben ratifikált, a menekültek jogállásáról szóló Egyezmény rendelkezéseivel. 19. A jogképesség, cselekvő képesség és a személyhez fűződő jogok A jogképesség A személyes jog egyik anyagi jogi összetevője a jogképesség. Tartalmát, kezdetét és megszűnését a polgári jog szabályozza. 97. A jogképesség tartalma Mivel a jogképesség általános, feltétlen és egyenlő, és ez ma tartalmilag az egyes jogrendszerekben azonos, ennek nincs nagyobb jelentősége. A Kódex ráadásul kizárja azt, hogy a jogképesség szempontjából különbség alakulhasson ki külföldi jog alkalmazása folytán egyfelől belföldi, másfelől külföldi állampolgár, ill. hontalan között. Kódex 15. (1): A külföldi állampolgár és a hontalan jogképességére és cselekvőképességére, továbbá személyi és vagyoni jogaira, valamint kötelezettségeire ha jogszabály másképpen nem rendelkezik ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekre. 98. A jogképesség kezdete A kezdő időpont a személyes jog szerint kerül elbírálásra, és már itt összeütközés merülhet fel az egyes jogrendszerek között. A magyar Ptk. a méhmagzat feltételesen vélelmezett fogantatási idejétől kezdve jogképességet biztosít. vannak azonban olyan jogok, melyek bizonyos életkort kívánnak meg ehhez a vélelemhez (pl. spanyol jog: 24 óra). A kollízió során adott esetben vitás lehet az öröklés stb. Ennek megválaszolásához először azt kell meghatározni, hogy az újszülött öröklési képességét vajon személyes joga szerint kell-e megítélni, vagy az öröklési jogviszonyra alkalmazott kollíziós szabályt (pl. Kódex 36. ). 99. A jogképesség megszűnése A személyes jog határozza meg a megszűnést, ez általában a halál, melynek időpontja közokirattal egyértelműen bizonyítható Ez nem egyértelmű, ha eltűnt személy jogviszonyait kell rendezni holtnak nyilvánítás, eltűntnek nyilvánítás és a halál tényének megállapítása eseteiben rendelkezni kell arról, hogy mely anyagi jogszabály érvényesüljön Mivel ez jogképességgel összefüggő kérdés, kézenfekvő az, hogy ekkor az eltűnéskori személyes jogot kell alkalmazni. Kódex 16. (1) bek.: A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének megállapítására az a jog irányadó, amely az eltűntnek személyes joga volt. Adott esetben a hosszabb idő eltérő lehet: az angol jogban ez 7, a magyarban 5 év. a. A hosszú idő megkövetelése megnehezítheti az eltűnt magyarországi jogviszonyainak végleges rendezését. Kódex 16. (2): Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni.(belföldi érdek, ha belföldi jogviszonyokat kell rendezni.) b. Meg kell jegyezni, a Kódex nem következetes ekkor, mert a nem-magyar állampolgár személyes joga is lehet magyar jog. Ugyancsak lehetséges az, hogy egy nem-magyar állampolgár holttá nyilvánítására sor kerülhet visszautalás révén.

15 A cselekvőképesség Acselekvőképesség kérdése leggyakrabban a jogügyletekkel kapcsolatban merül fel. Példa: 17 éves francia lány videót vásárol. Kiskorú a személyes joga (francia) alapján. De ha svájci férjnél van, akkor megszerezte a svájci állampolgárságot, és ott a házassággal nagykorúvá lett törvényes az ügylet. Acselekvőképesség kérdése önállóan bírálandó el, elkülönítetten attól a jogügylettől, melynek kapcsán konkrétan felmerült. Acselekvőképesség, mint általános ügyleti képesség a személyes jog körébe tartozik tehát ez az irányadó. Az egyes anyagi jogi szabályok eltérést mutathatnak (mértéke, mit tehet és mit nem, törvényes képviselő személye stb.). Acselekvőképesség megítélése mellett fontos lehet a különös ügyleti képesség fennforgásának vagy hiányának kérdése: házasságkötési képesség, végintézkedési képesség, vétőképesség. Acselekvőképesség a kötelmi jogviszonyokon belül az ügylet érvényessége szempontjából kap kiemelt szerepet mivel személyes jog körébe tartozik, így minden egyes esetben megkell vizsgálni a cselekvőképességet itt is. Ez azonban a mai viszonyok között nem, vagy nagyon nehezen hajtható végre Kódex 15. (2): Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne. (3): Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk A személyhez fűződő jogok A különböző jogok a személyek személyiségi, ún. személyhez fűződő jogait általában elismerik és védik. Azonban ezek köre változhat az egyes jogrendszerekben, illetve az ehhez biztosított jogvédelmek terjedelme és a jogsértések orvoslásának módja. Ezért fontos annak szabályozása, hogy 100.mely jog szerint kell megítélni e jogok fennállását, tartalmát és terjedelmét (a Kódex a személyes jog kapcsoló elvét alkalmazza): ez általában csak a konkrét esetben, bírói mérlegelés alapján dönthető el 101.ill. sérelem esetén az ebből eredő igényekre milyen jogot kell alkalmazni (a Kódex itt is a személyes jog körében rendelkezik erről), azonban bonyolító tényező a Kódex azon rendelkezése, mely szerint ha a jogsértés helye külföldi, de a hazai szabály kedvezőbb a jóvátétel szempontjából, akkor ezt kell alkalmazni. Kódex 32. (2). Ez a szabály tartalmi összevetést kíván meg a jogalkalmazótól. 20. A jogi személy személyes joga (honosság) A honosságot meghatározó kapcsoló elvek A jogi személyeknél az ún. honossági szabályok érvényesülnek. A kollíziós szabályozás során szükséges tisztázni, hogy a jogi személyek keletkezését, jogképességét, egyesülését, szétválását, megszűnését, személyiségi jogait, valamint tagjainak egymás közötti jogviszonyait melyik állam joga szerint kell megítélni. A honossági kategória úgy jött létre, hogy az ember személyes jogának fogalmát kiterjesztették. A jogi személyek személyes jogát, honosságát párhuzamba állíthatjuk az emberek személyes jogával, de az eltérések számottevőek. A honosság meghatározására két fő kapcsoló elv létesült: 102.angolszász jogrendszer: inkorporációs elv a bejegyzés joga 103.kontinentális jogrendszer: loi du siége local a székhely joga A bejegyzési elv és a székhely elvének párhuzamba állítása a személyes joggal, a következő hasonlóságok merülnek fel 104.a bejegyzés elve = állampolgárság elve 105.székhely elve = lakóhely elve 106.központi ügyvezetés helye, amennyiben a fentiek nem egyértelműek = szokásos tartózkodási hely Mindkét fő kapcsoló elv mellett vannak érvek, ám mindkettőnek megvannak a maguk gyengéi és korlátai 107.nyilvántartásba vétel a tényleges tevékenység teljesen elszakadhat ettől 108.a székhely joga - a gazdasági tevékenység kifejtésének helyével nem feltétlenül egyezik (Ezeket a modelleket a gyakorlat már rég túlhaladta pl. off-shore cégek.) Az egyes államok közötti kapcsolatokban a relevancia kérdését jól mutatja a Barcelona Traction ügy, A Barcelona Traction ügyben a Hágai NB hozott ítéletet: torontói székhelyű, kanadai cég, a részvényesek belga állampolgárok, a társaság azonban Spanyolországban fejtette ki tevékenységét. Spanyol bíróság elrendelte a csődöt, ez ellen a belga részvényesek tiltakoztak és Belgiumtól kértek diplomáciai védelmet a társaság számára, mely során két ízben is keresetet nyújtott be Spanyolország ellen a NB-nál. Az megállapította: csak az az állam nyújthat diplomáciai védelmet egy társaságnak, amelyiknek az honosa. Így Kanada a honos. A Kódex előtt a székhely kapcsoló elve érvényesült.

16 16 A Kódex ezzel szakított: 18. (2): A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették. Ha több államban van nyilvántartásban, akkor a székhely joga érvényesül, 18. (3): Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog. Ha ez sem egyértelmű, akkor a központi ügyvezetés elve lép életbe. Külön szabályoz a Kódex a fiók, telephely esetében: itt a bejegyzés helyének a joga az irányadó, vagyis a fiók, a telephely joga eltérhet a társaság személyes jogától. A Kódex 18. (1) szabályozza a személyes jog terjedelmét: A jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga szerint kell elbírálni. A jogi személyek honossága és a kontrollelmélet A jogalanyiság fontos jellegzetessége, hogy az elkülönül tulajdonosainak jogalanyiságától, pl. Barcelona Traction-ügy. A jogi személyek mögött álló természetes személyek állampolgárságának nincs relevanciája. Azonban időről-időre előtérbe kerülnek olyan elméletek, melyek a mögöttes személyek honossága szerint akartak ítélni. Kontroll-elmélet: a belföldi honos jogi személyeket azokat ténylegesen irányító természetes személyek joga alapján külföldinek tekinti. Újabb verzió az USA-ból: Lengyelország 1981-ben kihirdette a szükségállapotot, erre az USA gazdasági embargót rendelt el a Szu ellen is, és ez a tilalom valamennyi USA-joghatóság alatt álló vállalatra kiterjedt, így sok európai cégre is honosnak tekintettek olyan társaságokat is, melyeknek személyes joga külföldi volt. Ez a kontroll-elmélet fordítottja: a tulajdonosok személyes joga volta meghatározó. Ezzel összefüggő jogeset: a francia Compagnie Européenne des Pétroles székhelye Párizs volt, és pert indított a Hollandiában bejegyzett Sensor Nederland ellen, mely vállalat a texasi (USA) Geosource leányvállalataként az embargó miatt nem teljesített, mert ezeket a francia cég az Szu-ba exportált volna. A francia cég szerint a holland vállalat holland honosságú jogi személy a bíróság ezt fogadta el, így ez nem volt figyelemmel az USA gyakorlatára. 21. Az állam jogalanyisága a nemzetközi kollíziós magánjogban (az immunitás problémája) A bayonne-i cipészek: 1840-ben keresetet indítottak francia bíróságon Spanyolország ellen, mert az nem fizetett a szállításáért az alsóbíróságokat (melyek helyt adtak a keresetnek) felülbírálva a fellebbviteli bíróság elutasította, mert szerinte az egyik állam a másik felett nem gyakorolhat joghatóságot, mert sérti a szuverenitást. Az állam jogalanyiságának egyik eleme, hogy polgári jogviszonyoknak is alanya lehet, kivéve azokat, ahol formailag csak természetes személy lehet alany. Az állam azon joga, hogy meghatározza, mely szerv képviselje, a szuverenitás egyik eleme, és mivel ez feltétlen érvényesülő szabály, a kollíziót kizárja. Viszont a magánjogban szükség van a kollíziós szabályokra, itt a fő kérdés az, hogy jogi felelősségre vonható-e az állam, és van-e immunitása. Gyakori az immunitás, és a problémák leginkább azzal függenek össze, hogy az állam civiljogi jogviszonyokban is hajlamos államként viselkedni, ez a felelősség egyfajta ellenpontja, felelőtlenség. Itt szükséges az állam civiljogi jogalanyiságát alapul venni: Az állami kárfelelősség megalapozásához történetileg két jogi módszer alakult ki 109.jellegük alapján, a közhatalmiság és a kereskedőiség kategóriának hasznosításával dönt, hogy van-e immunitás 110.szervezeti szemlélet alapján, a szervezeti egységek tevékenységének vonatkozásában A jogfejlődést az első elv uralta. A civiljogi alanyiság dogmatikai alapja a fiscus, az államkincstár mert annak elsődleges funkciója az, hogy polgári jogi arca legyen. Középkor Az isteni terv része minden, így a szuverenitás kategóriája nem létezett az uralkodók minden nép felett álltak, és a szuverenitás e szempontból személyhez kötött volt. Az immunitás alapja a par in parem non habet iurisdictionem kánonjogi elve egyenlő rangúaknak nincs egymás felett, egymásra vonatkozó joghatósága, uralkodók közt először 1313-ban Róbert nápolyi király hivatkozott erre. Az immunitás később a követekre is kiterjedt, a szuverén később az elvont államhoz kezdett kapcsolódni. A szuverenitás fogalma után az immunitás fogalmának absztrahálása jött kezdetben ezt differenciálatlanul kezelték abszolút immunitási doktrína alkalmazása A változás előfeltétele az állami tevékenység differenciálódása a kereskedő állam megjelenése nyomán az abszolút immunitással szemben két új felfogás alakult ki: 111.az állami immunitás teljes elutasítása

17 funkcionális immunitás tana differenciál: kettéoszt, és így immunitás csak akkor van, ha az állam a közhatalom hordozójaként (iure imperii) jár el, viszont ez nincs, ha magánjogi jogalanyként (iure gestionis) jár el. ( o. jogesetek!) 22. Az állami immunitás nemzetközi kollíziós magánjogi kérdései Magyarországon A problémakör hazánkban elég későn, a 20. sz. második évtizedétől jelentkezett csak. A történeti előfeltételek miatt csak későn kezdett el fejlődni igazán a gazdaság és a társadalom. Az állam jogállásának megjelenése a területenkívüliség intézménye keretében alakult a külföldi államok feletti joghatóság kérdésben a magyar jog nem foglalt állást ban a Bp. királyi ítélőtábla hozott döntést Törökország elleni perben az ítéletben az abszolút immunitás elve tükröződött. Változás csak a Kódex megjelenésekor állt be addig az abszolút immunitás elve dominált A Kódex a funkcionális-relatív immunitás tanára épül. 113.először a 17. (1) egy abszolút immunitási tételt rögzít: A magyar állam a törvényerejű rendelet hatálya alá eső jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni. 114.a második szakasz tartalmazza a három kivételt: az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult, vagy; a jogviszony az állam tulajdonában álló vagy általa megszerezni kívánt, külföldi ingatlanra vonatkozik, vagy; a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való részvételre vonatkozik. 115.a funkcionális immunitást a 72. kodifikálja a harmadik csoportban: El kell ismerni a külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak azt a határozatát, amelyet a magyar állam, államhatalmi vagy államigazgatási szerv, továbbá külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár által vagy ellen külföldön indított eljárásban hozott, feltéve hogy a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott, illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén a külföldi bíróság vagy más hatóság is eljárhat. (2) A határozat elismerése esetében a külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak az ugyanabból a jogviszonyból eredő viszontkereset tárgyában hozott határozatát is el kell ismerni. (3) Az ilyen eljárásban hozott határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a magyar állam a végrehajtás alóli mentességről is kifejezetten lemondott. 116.a határozat elismerése esetében a külföldi joghatóságnak ugyanabból a jogviszonyból eredő viszontkereset tárgyában hozott határozatát is el kell ismerni. Az ilyen eljárásban végrehajtásnak akkor van helye, ha erről a magyar állam kifejezetten lemondott. 23. A dolog fekvési jog (lex rei sitae) és a fekvés helye jogának alkalmazása alóli kivételek A főszabály: a dolog fekvési helyének joga (lex rei sitae) A fekvési hely jogának fogalma Kódex 21. (1): A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik a tulajdonjogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra. A (2) bek. ezt még egy időbeli elemmel is kiegészíti: A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van. Fenti szabály az ingókra vonatkozik, mert annak fekvési helye megváltozhat Az államterület is változhat ez lehetséges, és ezzel az ingatlanokra alkalmazandó jog is megváltozik. Pl. Trianon esete. A fekvési hely joga alkalmazásának terjedelme Fontos tisztázni a terjedelmet a Kódex 21. -a által megjelölt kör alapján: 117.a lex rei sitae szerint kell mindenekelőtt a tulajdon tárgyainak osztályozása fontos mert az egyes jogrendszerek ezt eltérően kezelhetik, pl. a jelzálog esetében 118.a fekvés helyének joga szerint ítélendő meg a dologi jogok fajai (tulajdonjog, használati jog stb.) 119.ide tartozik az a kérdés, hogy milyen dologi jogok jöhetnek létre a dolgokon, olyan dologi jogot, melyet a lex rei sitae nem ismer, nem lehet létrehozni 120.irányadó a szerzésmód tekintetében is (eredeti vagy származékos) 121.ugyancsak irányadó az, hogy létrejött-e, átszállt-e, megváltozott-e vagy megszűnt-e valamely dolgi jog 122.a dologi jogok tartalma, terjedelme szempontjából is irányadó ez a kapcsoló elv 123.ugyancsak ez irányadó, hogy milyen szabályok szerint kerül sor ezen jogok védelmére, és milyen eszközök, igények állnak rendelkezésre.

18 18 Az alkalmazandó jog meghatározása megváltozásának következményei (statútumváltás) A lex rei sitae irányadó abból szempontból, hogy létrejött-e, átszállt-e, megváltozott-e vagy megszűnt-e valamely dolgi jog, ennek jellegzetes esete a statútumváltás. Ennek akkor van jelentősége, ha a dolog aktuális fekvésének és a dologra vonatkozó kötelmi jogügylet létrejöttének helye különböző. A statútumváltásnak két esete van 1. az egyik esetben a lex rei sitae szerint a jogügylet érvényesen létrejön, de később a dolog olyan jog uralma alá kerül, ahol a dologi jog azon a módon nem jött volna létre érvényesen. (Pl. Franciaországban adásvétel, francia ingó tulajdonjogának megszerzése átadás nélkül Magyarországon ez feltétel lett volna, így ha később ide kerül, a tulajdonjog mégsem szűnik meg.) Kódex 21. (2) is megerősíti, egy időtényező bevezetésével választja ki a statútumváltás következtében az alkalmazandó jogrendszert. 2. a másik eset, amikor a dologi jogváltozás az eredeti fekvési hely joga szerint nem jön létre, és az ingó dolog utóbb egy olyan jogrendszer hatálya alá kerül, ahol a dologi jogi változás létrejött volna. (Pl. ingóra Magyarországon kötöttek adásvételi szerződést, de a dolgot nem adja át, akkor a tulajdonjog nem száll át akkor sem, ha a dolog Franciaországba kerül, ahol ez átszállt volna.) A tulajdonjog megszerzésének, és megszűnésének különös esetei: az elbirtoklás, a kisajátítás és az államosítás 1. Az elbirtoklás A lex rei sitae hatálya szempontjából a tulajdonjog elbirtoklással történő megszerzésének különös jelentősége van. Már a Kódex előtt is kialakult az a szabály, hogy ha a dolog fekvési helye folyamatos jogviszonyon alapuló tényállás folyamán, a tényállás utolsó elemének beállta előtt változik meg, akkor a dologi jogi hatást az új fekvési hely joga szerint kell elbírálni. tipikusan ilyen az elbirtoklás. Ingóknál ez a szabályt a Kódex a 22. (1)-ben fogalmazza meg: Ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. A 22. (2) szerint: Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg. ha pl. Magyarországon birtokol valaki ingó dolgot 4 évig, aztán elviszi Svájcba, ahol még egy év eltelte után elbirtokol, mert ott az elbirtoklási idő 5 év, fordított esetben viszont itthon még 6 évet kell birtokolni, mert itthon ez az idő 10 év. Ingatlanokra a Kódex e rendelkezése nem vonatkozik ha mégis előfordul hasonló eset, akkor analógiával az előbbi szabályt alkalmazhatjuk 1. A kisajátítás és az államosítás Az egyedi államigazgatási aktussal végrehajtott kisajátítás, és a törvényhozás révén végrehajtott államosítás a magántulajdon megszűnésének speciális esetei. Az állam ezen jogát elvitatni nem lehet, kollíziós jogi szempontból egyértelmű, hogy a tulajdonjogi változást el kell ismerni a lex rei sitae-t figyelembe véve. Ha azonban az intézkedés kiterjed olyan ingó dolgokra, melyek az állam területén kívül vannak, akkor ez nem eredményezhet változást, mert a kisajátításnak és az államosításnak nem lehet extraterritoriális hatályt tulajdonítani. A lex rei sitae szabálya alóli kivételek 2. A kivételről általában Az ingókkal kapcsolatban kialakultak egyéb kapcsoló elvek, melyek a lex rei sitae elve alóli kivételnek számítanak Ingó dolgok esetén a fekvés helye jogának kizárólagos alkalmazása sok esetben ésszerűtlen lenne. Gyakran változtatják helyüket, ill. a jogpolitikai érdekek nem olyanerősek, mint az ingatlanoknál. Az ingók esetében bizonyos esetekben átengedik az államok a szabályozást jogpolitikai megfontolásokból, pl. az ún. úton levő áruk esetén Az ingatlanoknál a helyzet fordított: minden állam abban érdekelt, hogy az erre vonatkozó viszonyrendszerek saját jogrendszerének uralma alatt maradjon. E modern kivételek mellett vannak hagyományosak: azok az ingókra vonatkozóan, melyek állandó személyes használatban vannak, a tulajdonos személyes jogát kell alkalmazni ez érvényes minden olyan dologra, mely a tulajdonoshoz jobban kapcsolódik, mint a mindenkori fekvési helyhez 3. A kivételek a Kódexben. 4. lajstromozott vízi- és légijárművek (rendszerinti kivétel) Kódex 23. (1): Lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a lobogó joga csak magával a hajóval, és a repülőgéppel kapcsolatos dologi jogi jogviszonyokra irányadó 5. a szállítás alatt lévő dolgok (res in transitu) Ebben a folyamatban a kötelmi jogviszony dominál. Célszerű oka van annak, hogy a fuvarozott áruk egységes statútum alá rendeljék. A jogfejlődés során két megoldás alakult ki: - földrajzi szempontból a kezdő pont a feladás, a berakodás helye szerinti jog érvényesül

19 19 - rendeltetési hely joga a Kódex 23. (2) bek. szerint: A rendeltetési hely államának joga irányadó a szállítás alatt álló ingó dologra vonatkozó dologi jogokra. Vannak olyan jogrendszerek, amelyek a fuvarozás alatt levő dolgokat összekapcsolják szerződés kötelmi jogi megítélésével a szerződő felek maguk határozhatják meg a jogot a fenti kettő közül. 6. A kivétel alóli kivétel: a szállítás alatt lévő dolgokra vonatkozó kényszercselekmények Előfordulhat, hogy a szállítás valamilyen okból kifolyólag megszakad, és az árut különösen ha gyorsan romló értékesíteni kell, az is lehet hogy elzálogosításról, vagy beraktározásról van szó. E cselekményeknél a kényszerintézkedéseknél a mindenkori fekvési hely joga érvényesül. Kódex 23. (2) második mondata: Az ilyen dolgok kényszerű eladásával, beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni. Mindezek konkrét esetben igen bonyolulttá tehetnek egy jogviszonyt, pl.: egy fuvarozási szerződésreaza állam joga érvényes, a szállított árukra a B államé, a folyamat a C államban szakadt meg ennek joga az irányadó ennél a jogesetnél. 7. az utas személyi használati tárgyainak dologi jogi megítélése: tradicionális kivétel: a tulajdonos személyéhez való kötődés, és elsősorban az utazás során jellemző. Kódex 23. (3): Az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra. 8. a vállalati (üzleti) vagyonra vonatkozó jogutódlás dologi jogi vonzatainak megítélése a) ha olyan vagyontömegben következik be tulajdonjogi változás, amelynek egyes részei különböző országokban fekszenek lex rei sitae lenne, tipikusan ez az eset fordulna elő jogutódláskor, egy több ország területén működő vállalat vagyonának jogutódra való átszállásakor. Kódex 23. (4) bek.: Ha a vállalati (üzleti) vagyon mint egész száll át a jogutódra, a dologi jogváltozásokat az ingatlanra vonatkozó ilyen jogváltozások kivételével a jogelőd személyes joga alapján kell megítélni. b) a kivétel csak az ingókra vonatkozik a vállalati vagyonnál viszont ki kell emelni, hogy a jogelőd személyes jogának alkalmazása nem terjed ki az ingatlanokra, itt megint jogpolitikai érdekből a lex rei sitae érvényesül. 9. a bírósági rendelkezés, vagy végrehajtás következtében történő tulajdonjog-változás kollíziós megítélése Ez a tulajdonszerzés sajátos, mert a jóhiszemű jogszerző általában arra tekintet nélkül szerez tulajdont, hogy korábban ki volt tulajdonos, hanem azért is, mert a joghatást hatósági aktus eredményezi. Nyilvánvaló, hogy az az állam joga az uralkodó, amely állam joghatósága rendelkezett. Kódex 23. (5): Ha a dolog tulajdonjoga bírósági rendelkezése alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek bírósága rendelkezik, illetőleg, amelynek hatósága a végrehajtási ügyben eljár. Egyértelmű, hogy a joghatóságra vonatkozó szabályozás értelmében a Magyarországon fekvő ingatlanra kizárólag csak magyar joghatóság járhat el, külföldi ingatlan vonatkozásában a magyar joghatóság eljárása nemigen képzelhető el. E tekintetben szerencsésebb lett volna, ha a Kódex az ingókra szorítkozott volna 24. A szellemi alkotások jogának kollíziós szabályai A szellemi alkotások jogi védelmének általános kérdései A szellemi alkotások nemzetközi védelme sajátos helyet tölt be a nemzetközi kollíziós magánjogban szellemi tulajdon, és a dologi jogoktól a megkülönböztető jellemző a territorialitás főszabály a területhez kötöttség, a jogosultság csak annak az országnak a területén áll fenn, ahol létrejött. A szerzői jogok és az iparjogvédelmi jogosultságok nemzetközi védelme 1. a belföldi védelem belső jogszabályok révén való kiterjesztése a külföldiekre (idegenjogi vagy egyoldalú kollíziós szabályozás) 2. a nemzetközi védelem garantálása nemzetközi egyezményekkel Az előbbinél hatékonyabb módszer a 19. sz. folyamán először kétoldalú egyezményekben, később többoldalú egyezményekben szabályoztak. Ezek azonban nem egységes anyagi jogot hoznak létre - elsődlegesen kollíziós tartalmuk van. Párizsi Unió (ipari tulajdon védelme, 1883), Berni Unió (irodalmi és művészeti alkotások védelme, 1886) a belföldi jogegyenlőség (régime nationale) elvéből indultak ki: mindegyik államban ugyanaz a védelemre jogosult az adott jog. 1. lex loci protectionis: annak az államnak a joga szerint kell megítélni, melynek területén a védelmet igénylik jogok keletkezése, hatása, megszűnése pl. Berni Uniós Egyezmény. 2. lex loci originis: annak az országnak a joga, ahol a jogosultság létrejött

20 20 A szerzői jogok nemzetközi egyezményekben alapuló védelmének főbb vonásai - négy multilaterális egyezmény - Berni Unió - Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény (1952) es Genfi Egyezmény a hangfelvételek védelméről - TRIPS Egyezmény, a szellemi tulajdon jogosultságainak kereskedelméről (1995) - az alapvető jelleggel bíró Berni Unió védelmi rendszere három alapelven nyugszik - a belföldi jogegyenlőség elve - a védelem semmilyen alakszerűséghez nincs kötve - a jogok élvezése és gyakorlása nem függ attól, hogy a mű a származási országban védelemben részesül-e, vagy sem. Ezt korlátozza a védelmi idők összemérésének szabálya: az időt annak az államnak a joga határozza meg, amelyben a védelmet kérik Az iparjogvédelmi jogok nemzetközi egyezményes védelmének alapvető jellemzői Párizsi Unió a legfontosabb multilaterális egyezmény Ennek egyik alapelve a nemzeti elbánás: az Unió bármely más tagállamában mindazokat a előnyöket élvezik, amelyeket a vonatkozó belső törvények a saját személyeiknek jelenleg megadnak Uniós elsőbbség intézménye: bármely tagállamban tett első bejelentés alapján oltalmat nyerhet az összes többi szerződő államban, úgy, mintha azt az ún. alapbejelentés napján igényelte volna A belső kollíziós szabályozás Hogy a védelemre mely országnak a joga az irányadó, mindig az országnak a nemzetközi magánjoga ad választ, amely ország hatóságaitól a védelmet igénylik. Azokban az országokban, amelyekkel nincs érvényes egyezmény, a Kódex rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Kódex 19. : A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik. Ez nem azonos a lex fori-val! Az iparjogvédelem szabályai: Kódex 20. : (1) A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, a melyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést megtették. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell értelemszerűen alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is. Ez a szabály a lex fori-hoz vezet. Ráadásul a hazai iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme és megszűnése tárgyában a magyar fórumnak kizárólagos joghatósága van! 25. A szerződések a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban. A felek jogválasztása A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározásáról általában A szerződés mint azt Savigny s hangsúlyozta elvont fogalom. A szerződés éppen ezért nem kapcsolható olyan magától értetődően egyetlen jogrendszerhez, mint a dologi jogi viszony, vagy a személyes jog. A statútumelméletekben a szerződések a vegyes statútumok közé tartoztak már itt differenciálódás volt a szerződés alaki érvényessége és tartalma alapján. LEX LOCI CONTRACTUS (a szerződéskötés helye) LEX LOCI SOLUTIONUS (a szerződés teljesítésének helye) A szerződéses kötelem jogának további sajátossága, hogy azt a modern jogban elsősorban maguk a szerződést kötő felek határozhatják meg LEX PRO VOLUNTAE. A jogválasztás a középkorban még hallgatólagos volt, a 19. századtól kezdve viszont már elsődlegessé vált a felek kifejezett akarata. A szerződésre alkalmazandó jog meghatározásának tehát két módja van: 1. szabad jogválasztás a felek akaratából 2. törvénnyel, a kollíziós szabályokkal való feloldás, ha az előbbi nem áll fenn De vannak esetek, amikor valamely szerződéstípusra a belső jog imperatív szabállyal rendelkezik, így itt a szabad jogválasztás nem kizárt, hanem csak kénytelen együttesen érvényesülni) Általában a magyar kollíziós nemzetközi magánjogi szabályokból indulunk ki, de az EK 1980-as Római Egyezménye a szerződésekre alkalmazandó jog meghatározására is ki kell majd térni A jogválasztás: szerződésekre alkalmazandó jognak a szerződő felek által történő meghatározása Az anyagi jogban a szerződések tartalmára a diszpozitivitás érvényesül, az akarati autonómia keretében a felek szabadon határozhatják meg a szerződésükre irányadó jogot, és ha a felek élnek a szabad jogválasztás lehetőségével, akkor a felek által szubjektíve alkalmazandó jog lesz irányadó A jogválasztás elismerése a 19. sz. utáni nemzetközi kollíziós magánjog alfa és ómegája ez a szabály érvényesült már a Kúra egy 1905-ös ítéletében is, vagyis a Kódex előtt is a szokásjogban jelen volt Kódex 24. : A szerződésekre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később választottak. Jogválasztás hiányában az egyes szerződésekre alkalmazandó jogot [ ] kell megállapítani.

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG 1. A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS PROBLÉMA

MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG 1. A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS PROBLÉMA MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG 1. A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS PROBLÉMA I. fejezet A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG TÁRGYA: A KOLLÍZIÓS TÉNYÁLLÁS 1. A nemzetközi kapcsolatok 2 területe 1) Államok határian

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

Nemzetközi jog II. Belső jog Nem anyagi jog nem eljárási jog - A nk. gazdasági kapcsolatok joga: Nemzetközi eredetű Anyagi (vagy eljárási is lehet)

Nemzetközi jog II. Belső jog Nem anyagi jog nem eljárási jog - A nk. gazdasági kapcsolatok joga: Nemzetközi eredetű Anyagi (vagy eljárási is lehet) Nemzetközi jog II. ÁLTALÁNOS RÉSZ Nemzetközi magánjog A nemzetközi magánjog azoknak a szabályoknak az összessége, melyek külföldi elemet tartalmazó vagyoni, illetve munka- és családjogi viszonyokat szabályoznak.

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

L 343/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 343/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.12.29. A TANÁCS 1259/2010/EU RENDELETE (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján

VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján 2009. július 17. 85-8/2009 VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -a

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

A nemzetközi magánjog általános rendelkezései a magyar bíróságok gyakorlatában és újraszabályozásának koncepciója. Szerző: Dr.

A nemzetközi magánjog általános rendelkezései a magyar bíróságok gyakorlatában és újraszabályozásának koncepciója. Szerző: Dr. A nemzetközi magánjog általános rendelkezései a magyar bíróságok gyakorlatában és újraszabályozásának koncepciója Szerző: Dr. Bujdosó Melinda Kecskemét, 2016. október 21. Társadalmunk egyre mobilabbá válik,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

VIII. téma. A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás.

VIII. téma. A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás. VIII. téma A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás. 1.1. A jogérvényesülés fogalma: Pozitív megközelítésben: a jogérvényesülés egy olyan folyamat, amelynek során az emberi magatartásokban,

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

33. szám Ára: 6, Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. I. Fõrész. Törvényerejû rendelet

33. szám Ára: 6, Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. I. Fõrész. Törvényerejû rendelet MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1979. május 31., csütörtök 33. szám Ára: 6, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1979. évi 13. tvr. A nemzetközi magánjogról I. Fõrész Törvényerejû rendelet

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

dr. Zavodnyik József június 14.

dr. Zavodnyik József június 14. dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes

Részletesebben

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./

Részletesebben

Európai kollíziós jog: Korszak- és paradigmaváltás a nemzetközi magánjogban? 1

Európai kollíziós jog: Korszak- és paradigmaváltás a nemzetközi magánjogban? 1 Burián László: Európai kollíziós jog: Korszak- és paradigmaváltás a nemzetközi magánjogban? 1 1. Bevezető gondolatok A nemzetközi magánjog és az azt a legutóbbi időkig alapvetően meghatározó nemzetközi

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél?

Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Vannak olyan határokon átnyúló ügyletek, amelyek esetében nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az adott ügylettel kapcsolatos

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Burián László. Iustum Aequum Salutare X. 2014. 2. 7 13.

Burián László. Iustum Aequum Salutare X. 2014. 2. 7 13. Iustum Aequum Salutare X. 2014. 2. 7 13. Kodifikálható-e az Európai Unió nemzetközi magánjogának Általános Része? 1 Burián László egyetemi tanár (PPKE JÁK) 1. Bevezetés Az ezredforduló óta egyre gyorsuló

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái

A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái A rendszeres szociális segély mint régi és egyre változó ellátási forma Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. Törvény

Részletesebben

Közszolgálati jog az önállósodás útján

Közszolgálati jog az önállósodás útján Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján Dr. Nyilas Anna Jogforrások: 1. Magyar belső jog: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Épület átalakításával összefüggő személyhez fűződő jogok Ügyszám: SZJSZT-04/09. A megkereső által feltett kérdések: 1. A Tervező, mint szerző által a Tervezési

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet A

Részletesebben

Dr. Palásti Gábor: A MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS KÖZJOG ALAPVONALAI

Dr. Palásti Gábor: A MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS KÖZJOG ALAPVONALAI Dr. Palásti Gábor: A MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS KÖZJOG ALAPVONALAI 1. Nemzetközi kollíziós magánjog, nemzetközi kollíziós közjog, egységes nemzetközi kollíziós jog Jelenlegi jogirodalmunk részletesen

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben